A csapi Urunk színeváltozása görögkatolikus templom gyülekezete idén először ünnepelte templom búcsúját a Gergely-naptár szerint, amelyre az egyházközség még tavaly karácsony előtt tért át. A szent liturgiát az ilyenkor hagyományos, gyümölcskosarak megáldása követte. Az ünnep jelentőségét az aktuális események tükrében Szabó Attila parochus magyarázza. Jelenleg a közösségnek közel 60 tagja van, de a templomi ünnep sokkal több embert hozott össze. Csapon ugyanis hagyománya van annak, hogy a hívők egységéről nem csupán beszélnek, hanem meg is valósítják azt: a különböző felekezetű hívek meglátogatják egymást az ünnepnapokon, sőt, adományoznak is az egyházközségeik nevében. Katerina elmondása szerint az új naptárra való áttérés alig érezhető. Az istentiszteleteket a templomban kizárólag ukrán nyelven tartják, amire szintén a háború miatt tértek át. A templombúcsú a békében és a szeretetben való együttélés iránti fohásszal zárult, amelyet – ahogy azt a parochus is kiemelte – az átalakulás révén kell keresni, hiszen mindnyájunknak jobbá kell válni.
Az Ukrán Ortodox Egyház a Gergely-naptárra való áttérés mellett döntött. Ezentúl január 7. helyett december 25-én tartják Ukrajnában.
Az orosz–ukrán háború kitörése óta Ukrajna szinte minden területen igyekszik szakítani Oroszországgal, valamint az orosz, illetve szovjet hagyományokkal. Ez a lista most tovább bővült, az Ukrán Ortodox Egyház püspöki tanácsa ugyanis arról döntött, hogy új naptárra tér át – számolt be róla az Unian ukrán hírügynökség.
A döntés értelmében több jeles napot is új időpontban ünnepelnek, eszerint ezentúl Ukrajnában is december 25-én ünneplik a karácsonyt, szemben a korábban megszokott január 7-i ortodox karácsonnyal.
A különbség a két dátum között abból fakad, hogy az ortodox kultúrkörben sokan a régi, Julián-naptár szerinti december 25-én ünneplik Jézus születését a jelenleg használatos Gergely-naptárban szereplő dátum helyett.
Oroszország továbbra is január 7-én fog karácsonyozni.
A döntés következtében Ukrajnában ezentúl október elsején lesz a Legszentebb Theotokos közbenjárásának ünnepe (október 14. helyett), január 6-án lesz epifánia, azaz magyar nevén vízkereszt napja (január 19. helyett), és december 6-án Szent Miklós napja (december 19. helyett).
A húsvétot a pünkösdöt és a Szentháromság napját nem érinti a változás.
Bár az új naptárra való áttérésről a végleges döntést július 27-én hozza meg legfelsőbb egyházi hatósági testület, az Ukrán Ortodox Egyház prímása, Epifániusz metropolita úgy nyilatkozott, hogy ez csak formaság, a lényegi döntés már megszületett, és az is biztosra vehető, hogy idén szeptember elsejétől lesz az átállás.
A szabad vallásgyakorlás értelmében azonban azok az egyházközségek, amelyek nem hajlandók az új naptárat használni, megtarthatják a régi dátumokat. Az Ukrán Ortodox Egyház egyébként már 2022-ben is engedélyezte, hogy aki szeretné, december 25-én ünnepelje a karácsonyt.
Epifániusz metropolita arról is beszámolt, hogy az ukrán hatóságokhoz fog fordulni az állami vallási ünnepek napjainak módosításával kapcsolatban.
Romániában a többségben lévő ortodox hívők és a görögkatolikusok vasárnap ünneplik Jézus feltámadását, miközben két, a román ortodox egyházhoz (BOR) közel álló értelmiségi társadalmi vitát kezdeményezett a húsvét időpontjának meghatározásáról, hogy az egybeessen a nyugati kereszténység ünnepével.
Bár Románia több mint egy évszázada áttért a Gergely-naptár használatára, a BOR – a görögkeleti egyházak többségéhez hasonlóan – a Juliánus-naptár szerint számolja ki, mikor van a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap, ezért az ortodox húsvét többnyire nem esik egybe a katolikusok és protestánsok feltámadási ünnepével.
„Arra kérem a BOR Országos Gyűlését és Szent Szinódusát, hogy a húsvét dátumát a Gergely-naptár szerint számítsák ki (amit a karácsony egyébként is figyelembe vesz), hogy az egész nyugati kereszténységgel (beleértve például a finn ortodoxokat is), illetve katolikus és protestáns embertársainkkal, legyenek azok magyarok, szászok, románok vagy bárkik, együtt ünnepelhessük a feltámadást” – idézte Adrian Papahagi kolozsvári egyetemi oktató Facebook-bejegyzését a Krónika című erdélyi hírportál.
A professzor rámutatott, hogy ez a naptári eltérés nagyon bosszantó azon románok millióinak is, akik nyugaton élnek, de nem tudják kihasználni a lakóhelyük szerinti állam által biztosított szabadnapokat, hogy az otthoni rokonaikkal ünnepeljék a húsvétot, és kénytelenek plusz szabadnapokat kivenni.
Nem az orosz ortodoxokat kellene követni
A húsvét időzítésének reformját sürgette Teodor Baconschi volt külügyminiszter, Románia korábbi vatikáni nagykövete is, aki közösségi oldalán közzétett kezdeményezésében a hidegháború relikviájának nevezte az eltérő egyházi naptárakat, holott a kommunizmus alól felszabadult ortodox népek rendszeresen kérték egyházi vezetőiktől a naptárak összehangolását – mindeddig eredménytelenül. Baconschi – aki 1989 után az azóta egyházfővé választott Daniel pátriárkával együtt a BOR megújulását szorgalmazó kezdeményezésben vállalt szerepet – úgy vélekedett, hogy a BOR-nak nem kellene többé „a 2016-os krétai pánortodox zsinattól arrogánsan távol maradó, az ukrajnai ortodox egyházon belül viszályt szító orosz ortodoxokat” követnie a húsvét időzítésével, hiszen egyébként a BOR a Gergely-naptárt használja.
Egyszer már váltottak – három évig tartott
Az ortodox egyházon belül vegyes fogadtatás övezte a kezdeményezést: a kolozsvári érsek támogatná az átállást, a konstancai hallani sem akar róla. A román ortodox egyház pragmatikus hivatalos álláspontot fogalmazott meg, rámutatva, hogy a probléma nem dogmatikai alapú, megoldásához viszont az ortodox egyházak közötti egyeztetés újraindítására és egy pánortodox zsinati döntésre van szükség. A patriarkátus ezzel arra utalt, hogy 1924-ben maga a román ortodox egyház is áttért a Gergely-naptárra, mivel azonban a legtöbb ortodox országban a húsvétot a régi, Juliánus-naptár szerint tartották, az ortodox közösség fenntartása érdekében 1927-ben a BOR is visszatért a régi naptárhoz.
Romániának a tavalyi népszámlálás előzetes adatai szerint 19 millió állandó lakosa van. A felekezeti hovatartozásáról is nyilatkozó 16,4 millió polgár közül 13,9 millió – az adatközlők 85,3 százaléka – vallotta magát ortodoxnak, 115 ezer – 0,7 százalék – görögkatolikusnak.
A Püspöki Szinódus döntése alapján az Ukrán Görögkatolikus Egyház szeptember 1-jétől áttér a Gergely-naptárra, és ezentúl december 25-én ünnepli a karácsonyt – jelentette be Boldogságos Szvjatoszlav az Élő TV adásában.
Az egyház a változást azon ünnepeket illetően hirdette meg, amelyek időpontja évről évre változatlan. A húsvét nem változik.
Boldogságos Szvjatoszlav elmondása szerint a hívők kéréseit figyelembe véve, valamint a papsággal és a szerzetesrendekkel folytatott előzetes konzultációkat követően az Ukrán Görögkatolikus Egyház úgy döntött, hogy megreformálja a liturgikus naptárat, azaz megváltoztatja egyes ünnepek dátumait.
Azon plébániák és némely gyülekezetek, amelyek úgy érzik, még nem állnak készen egy ilyen lépésre, 2025-ig meghagyhatják a Julianus-naptárt.
„2023. szeptember 1-jétől új stílusra térünk át a rögzített ünnepek megünneplése terén, amelyet Gergely-naptárnak nevezünk. A liturgikus naptárnak két ciklusa van. Egyes ünnepeket a nap-naptár szerint ünnepelnek – ezek az úgynevezett rögzített ünnepek, amelyek minden évben ugyanarra a naptári dátumra esnek” – mondta Boldogságos Szvjatoszlav.
Elmondása szerint van egy másik ünnepcsoport, amelyeket a holdnaptár szerint ünnepelnek. Ez a húsvéthoz kötődő ünnepek. A húsvét mindig vasárnapra esik, az ünneplés időpontja változik. Ez az ünnep nem rögzített dátumú.
„A döntés az, hogy az új stílusra csak a rögzítette ünnep kapcsán térünk át. Néha ezt a gregorián stílusnak is nevezik, de ez nem pontos meghatározás. Úgy döntöttünk, hogy meghagyjuk a húsvétot, vagyis a második ünnepi ciklust úgy, ahogy ma van” – tette hozzá a pap.
A Püspöki Szinódus döntése értelmében az Ukrán Görögkatolikus Egyház szeptember 1-től a nem rögzített ünnepeket illetően áttér a Gergely-naptárra.
Ennek megfelelően a bizánci hagyomány szerint a liturgikus év nem január 1-jén, hanem szeptember 1-jén kezdődik. Ez az első évezred hagyománya szerint, az indikció, vagyis az egyházi év kezdete” – mondta Szvjatoszlav. Hozzátette: amikor az Ukrán Görögkatolikus Egyház a Julianus-naptár szerint élt, az egyházi év szeptember 14-én kezdődött, az egyház által a polgári naptárban jelenleg használt naptár szerint pedig két héttel korábban. Ezért az új naptári élet kezdete a tervek szerint szeptember 1-jén kezdődik.
Az Ukrán Görögkatolikus Egyház 2023. szeptember–december közötti időszakra az alábbi ünnepek listáját hozta nyilvánosságra:
szeptember 8. – Szűzanya születése;
szeptember 14. – az Úr szent és éltető keresztjének felmagasztalása;
november 21. – az Istenszülő templomába való bemenetel;
Az Ukrán Görögkatolikus Egyház püspöki szinódusának döntése értelmében 2023. szeptember 1-től az egyház a nem mozgó ünnepek esetében áttér az új naptárra a jelenlegi húsvéti táblázat megőrzése mellett – jelentette be Szvjatoszlav Sevcsuk, az Ukrán Görögkatolikus Egyház nagyérseke egy televíziós interjúban, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a nagyérsek a Live TV tévécsatornának nyilatkozva elmondta, hogy figyelembe vették a hívők számos kérését, és előzetes egyeztetéseket folytattak az egyház papságával és szerzeteseivel az Ukrán Görögkatolikus Egyház liturgikus kalendáriumának sürgős reformjáról, valamint figyelembe véve a lelkipásztori indítványokat, számos újítást fogadtak el.
Az Ukrán Görögkatolikus Egyház püspöki szinódusa 93. ülésszakának 5. határozata értelmében, amelyet 2023. február 1-2-án tartottak Lemberg–Brjuhovicsban, jóváhagyták az új naptárra való átállást. Ennek értelmében 2023. szeptember 1-től az Ukrán Görögkatolikus Egyház a Gergely-naptárra tér át a nem mozgó ünnepek esetében a húsvét idejének jelenleg érvényes megállapításának megőrzésével.
Azok a plébániák vagy egyéni közösségek számára, amelyek úgy érzik, hogy még nem állnak készen egy ilyen lépésre – az egyházmegye püspökének külön áldásával – 2025-ig megmarad a Julianus-naptár szerinti liturgikus élet lehetősége.
Az új naptárra való átállás a gyülekezetek hívei számára azt jelenti, hogy idén december 25-én ünneplik a karácsonyt.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az Ukrán Görögkatolikus Egyház püspöki szinódusának döntése értelmében 2023. szeptember 1-től az egyház a nem mozgó ünnepek esetében áttér az új naptárra a jelenlegi húsvéti táblázat megőrzése mellett – jelentette be Szvjatoszlav Sevcsuk.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1675712580
[modified] => 1675712544
)
[title] => Már idén a Gergely-naptárra tér át az Ukrán Görögkatolikus Egyház
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=136247&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 136247
[uk] => 136250
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 136248
[image] => Array
(
[id] => 136248
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/foqlh4pxeaaovox-650x410-1.jpg
[original_lng] => 56897
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/foqlh4pxeaaovox-650x410-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/foqlh4pxeaaovox-650x410-1-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/foqlh4pxeaaovox-650x410-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/foqlh4pxeaaovox-650x410-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/foqlh4pxeaaovox-650x410-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/foqlh4pxeaaovox-650x410-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/foqlh4pxeaaovox-650x410-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1675705586:8
[views_count] => 1741
[_thumbnail_id] => 136248
[_edit_last] => 12
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_672e596f25d30e7f621eb588b5384b3f] =>
[_oembed_time_672e596f25d30e7f621eb588b5384b3f] => 1691745157
[_oembed_9ea399cb4f020112f2b9b6cbe72e99f2] =>
[_oembed_time_9ea399cb4f020112f2b9b6cbe72e99f2] => 1711980313
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 4000
[2] => 41
[3] => 11
[4] => 592
[5] => 33
[6] => 854
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Kiemelt téma
[4] => Társadalom
[5] => Ukrajna
[6] => vallás
)
[tags] => Array
(
[0] => 2038
[1] => 83539
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Gergely-naptár
[1] => Ukrán Görögkatolikus Egyház
)
)
[5] => Array
(
[id] => 4020
[content] =>
Zsinati naptárbizottságot hozott létre az Ukrán Pravoszláv Egyház (PCU) Szent Szinódusa, amelynek feladata a karácsony Gergely-naptárhoz igazított december 25-i ünneplésével kapcsolatos kérdések vizsgálata – adta hírül szerdán az rbc.ua hírportál a PCU sajtószolgálatának közleményére hivatkozva.
A PCU Szent Szinódusa
Olekszandr Trofimljuk protopópát, a Kijevi Pravoszláv Hittudományi Akadémia
rektorát nevezte ki a naptári bizottság élére. Egyúttal azzal bízta meg, hogy a
szinódus következő ülésére készítsen elő javaslatot a bizottság személyi
összetételéről.
A PCU nyilatkozata
szerint a Szent Szinódus támogatta a nemzeti egyház naptárreformjának
kiegyensúlyozott, konstruktív szellemben történő megvitatását a közvélemény
figyelembevételével, tekintettel arra, hogy a változtatást háromszor kevesebben
támogatják, mint ahányan ellenzik. A szinódus engedélyezte, hogy ott, ahol
adottak az objektív feltételek és a lelkipásztori igény – a főpap
szentesítésével – december 25-én az új naptár szerint az istentiszteleten csak
Krisztus születését dicsőítő és népi karácsonyi kántáló énekek hangozzanak el –
áll a közleményben.
