Grönland gleccserei gyorsuló ütemben olvadnak – ezt igazolta a Koppenhágai Egyetem kutatóinak tanulmánya, amely a Nature Climate Change című folyóiratban jelent meg pénteken.
A kutatás szerint az elmúlt 20 évben Grönland egyes részein ötszörösére gyorsult a gleccserek olvadása.
A 2000-es évek előtt a Grönland délnyugati részén található gleccserek jege évente mintegy öt métert apadt, jelenleg ez az érték 25 méter. A Grönland szélein és a jégsapkákon lévő gleccserek visszahúzódása különösen súlyos.
Grönland mintegy 22 ezer gleccseréből több mint ezret vizsgáltak meg a kutatók. Az elemzéshez a műholdfelvételeken kívül 200 ezer fotót és légifelvételt is kiértékeltek, amelyek az elmúlt 130 évben készültek.
Anders Björk, a tanulmány elkészítésén dolgozó geotudós elmondta, korábbi kutatásokból már kiderült, hogy Grönland legnagyobb gleccserei veszélyben vannak a globális éghajlatváltozás és a hőmérséklet növekedése miatt. A gleccserek olvadásának mértékével kapcsolatban azonban az elégtelen mérések miatt kételyek merültek fel. A csütörtökön megjelent új tanulmány azonban szerinte „az utolsó kétségeket is eloszlatja”.
Minden korábbinál gyorsabban olvad az egyik legnagyobb tiroli gleccser, a már több mint száz éve módszeres megfigyelés alatt álló Hintereisferner.
A gleccserek Európa vízellátása szempontjából nélkülözhetetlenek, az idei hosszú, forró nyár pedig felgyorsította a jégmezők olvadását.
Az Ötz-völgyi jégmező idén tömegének öt százalékát veszítette el, ami húszmillió köbméter vizet, Innsbruck város húszhavi ivóvízfogyasztásával egyenlő mennyiséget jelent.
Az Alpok egyik legbehatóbban vizsgált gleccserére, a Hintereisfernerre az elmúlt télen mindössze két méter hó hullott a szokásos három méter helyett, nyáron pedig minden idők második legmagasabb hőmérsékletét jegyezték fel a térségben – közölte pénteken az Innsbrucki Egyetem.
A gleccser tömegére vonatkozóan 1952 óta állnak rendelkezésre részletes adatok, 2016 óta pedig naponta szárazföldi lézerszkennerrel világítják át, ami a világon egyedülálló módon valós időben mutatja a változásokat.
„A gleccser idén mért rekordszintű olvadása az ember okozta klímaváltozás egyértelmű jele” – mondta Rainer Prinz, az Atmoszféra- és Krioszfératudományi Intézet jég- és klímamunkacsoportjának tagja.
A kutatók az MTI szerint azt jósolják, hogy a jövőben egyre gyakoribbak lesz az ötszázalékos jégtömegvesztés, és tíz-húsz év múlva már csak fele lesz meg a Hintereisfernernek, amely jelenleg mintegy hét négyzetkilométernyi területet fed le. Ausztriában összesen kilencszáz gleccsert tartanak számon.
Több mint kétezer év után került felszínre egy jég borította svájci hágó, a Glacier 3000 gleccserrégió területén található Zanfleuron.
A hágót 2012-ben még tizenöt méteres jég borította. Az átjáró által elválasztott Scex Rouge és Zanfleuron gleccser idén az elmúlt tíz nyár átlagánál háromszor többet vesztettek vastagságukból. Szakértők szerint a Zanfleuron-hágó szeptember végére lesz teljesen jégmentes.
A tudósok úgy becsülik, a Vaud és Valais kanton közötti, 2800 méter magasan fekvő keskeny földdarabot legalább kétezer éve, valószínűleg azonban még ennél is régebb óta borítja jég. Mauro Fischer, a Berni Egyetem glaciológusa szerint további kutatások nélkül egyelőre nem lehet megmondani, hogy a hatezer évvel ezelőtti, utolsó interglaciális időszakban a hágó valóban jég alatt volt-e.
A Glacier 3000 régiót kezelő szervezet beszámolt arról is, hogy a változások már a közeljövőben is jelentősen befolyásolják a téli sportokat, eddig például a Zanfleuron-gleccseren a Scex Rouge gleccser alsó végénél lévő ülőliftig lehetett síelni.
Bernhard Tschannen, a Glacier 3000 kötélpályákért felelős igazgatója úgy fogalmazott, hogy az új helyzetben meg kell fontolni, miként alakíthatják át a meglévő infrastruktúrát.
A következő tíz-tizenöt évben várhatóan a Scex Rouge-gleccser helyét egy természetes tó foglalja majd el, amely előreláthatólag körülbelül tíz méter mély lesz, térfogata pedig eléri a 250 ezer köbmétert.
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
Az idei forró nyár csak súlyosbította egy tavaly megrepedezett grönlandi gleccser állapotát. Mostanra pedig ismertté vált, hogy a hirtelen felmelegedésnek köszönhetően az Északi-sark legnagyobb, 79N vagy Nioghalvfjerdsfjorden nevű selfjege kettéhasadt. Az erről szól információ a Copernicus európai megfigyelési program adatainak tanulmányozása révén vált ismertté.
Az Északi-sarkvidéken megmaradt, legnagyobb selfjegéből egy körülbelül 110 négyzetkilométeres jégdarab vált le. És ez a globális felmelegedés közvetlen következménye, állítják a tudósok.
Mint ismeretes, a grönlandi gleccserek sokat olvadtak az elmúlt évben. Általánosságban elmondható, hogy 2019-ben és 2020-ban mért, szokatlanul magas hőmérsékleteket regisztráltak az Északi-sarkvidéken, és az olvadás jelentősen felgyorsult. Maga a 79N-es gleccser már tavaly nyáron is jelentősen töredezett, 2020 nyara egyszerűen megadta a kegyelemdöfést és a gleccser egy része számos jéghegyre tört szét. Fokozatosan ereszkedik le a szárazföldről az óceánba, ott lebeg. A gleccser hossza körülbelül 80 kilométer, szélessége – 20 kilométer. Mint ismeretes, a Grönlandi jégpajzs – a világ második legnagyobb jégpajzsa – az antarktiszi után. Az elmúlt években gyors olvadásnak indult.
2007-ben és 2008-ban a műholdas megfigyelések azt mutatták, hogy a jégtakaró területe, a megfigyelések 30 éve alatt, elérte a minimumot. Ha a grönlandi jégtakaró teljesen elolvadna, a világ óceánjainak szintje több mint 7 méterrel emelkedne. Ez a tengerparti városok és országok elárasztásával fenyegetne.
Eközben a műholdas adatok szerint Grönland és az Antarktisz 6,4 billió tonna jeget vesztett 1992 és 2017 között. A meglepetések sora azonban ezzel még nem ér véget – 3 évvel később, 2020-ban a helyzet jelentősen romlott. Most a tudósok riadót fújnak: bolygónk nagy jégtakarói 6-szor gyorsabban „olvadnak”, mint 2017-ben. Az 1992 és 2017 közötti időszak globális felmelegedése miatt a globális tengerszint 17,8 mm-rel emelkedett. Mára ezek az adatok a hatszorosára nőnek.
A tudósok még 2014-ben kiszámították, hogy 80 év múlva a tengerszint 53 cm-rel megemelkedik, azonban új adatoknak megfelelően a század végére a vízszint 70 cm-rel emelkedhet.
Ha ezek az előrejelzések valóban valóra válnak, 2100-ra a bolygón mintegy 400 millió, a part menti területeken élő ember kerül az áradások zónájába.
?️2020 was the joint hottest year on record globally, and the hottest year ever recorded for Europe?? @CopernicusECMWF also highlighted a continued rise in CO2 concentrations.
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R