A Nature Biotechnology című folyóiratban számoltak be a Kínai Tudományos Akadémia kutatói legújabb munkájukról, ami a Tibeti-fennsík gleccserei között zajlott. A szakértők új, addig nem ismert mikroorganizmusok után kutattak, és találtak is ilyeneket – összesen 968-at.
A Live Science szerint ma még valamennyi mikroba a jég börtönében található, és ha kiolvadnának, az nem sok jót jelentene: feltételezhető ugyanis, hogy új járványok kialakulásához vezetnének.
A Kínai Tudományos Akadémia kutatói összesen 21 gleccserből vettek jégmintát a Tibeti-fennsíkon. Ezután végezték el a mikrobák genomjának elemzését.
A felfedezett mikroorganizmusok között baktériumok, gombák és algák is voltak. Ennél azonban sokkal meglepőbb, hogy a fajok mintegy 98 százaléka teljesen ismeretlen volt a tudomány számára.
A szélsőséges környezeti feltételek, például az alacsony hőmérséklet, a napsugárzás, az időszakos fagyási-olvadási ciklusok és a tápanyaghiány ellenére a gleccserek felszíne változatos életformákat rejt – összegezték munkájukat a kutatók.
A Live Science szerint 2020 januárjában egy másik kutatócsapat, amely egyetlen gleccserből származó jégmintákat elemzett, vírusok 33 különböző csoportját fedezte fel. Ezek közül 28-at még soha nem láttak.
A kutatók azonban nem is a felfedezett vírusok miatt aggódnak igazán, hanem a klímaváltozással járó jégolvadás miatt. Egy 2021 áprilisában megjelent tanulmány szerint 2000 és 2019 között a Föld szinte minden gleccsere gyorsuló ütemű jégveszteséget mutatott. Ez pedig növeli annak az esélyét, hogy a különféle organizmusok kiszabadulnak a jeges börtöneikből.
Az ENSZ klímaügynökségének keddi figyelmeztetését idézve az MTI bejelentette, hogy Kelet-Afrika gleccserei két évtized alatt eltűnhetnek. a klímaváltozás miatt a század közepére három százalékkal csökkenhet a kontinensen a GDP, s 118 millió szegénységben élő embernek kell szembenéznie a súlyos aszállyal, áradásokkal és szélsőséges hőhullámokkal.
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) az Afrikai Unió szervezeteivel közös jelentésében szomorú képet festett a kontinensnek az egyre gyakoribbá váló időjárási katasztrófákhoz való alkalmazkodóképességéről. A mérések szerint 2020 az afrikai kontinens harmadik legmelegebb éve volt, az elmúlt három évtized átlagához képest 0,86 Celsius-fokkal magasabb hőmérséklettel.
A WMO főtitkára, Petteri Taalas a jelentésről írt közleményében kiemelte, hogy a Kelet-Afrikában megmaradt gleccserek gyors ütemben zsugorodnak, és várhatóan már a közeljövőben teljesen eltűnnek, ami világosan jelzi a visszafordíthatatlan éghajlati változásokat a Földön.
Ha az olvadás a jelenlegi ütemben halad tovább, Afrika mindhárom jégmezője, a tanzániai Kilimandzsáró gleccserei, valamint a kenyai és ugandai gleccserek is elolvadnak 2040-re.
Emellett a becslések szerint 2030-ra akár 118 millió mélyszegénységben élő, azaz magát napi kevesebb, mint 1,9 dollárból fenntartó ember lesz kiszolgáltatva a szárazságnak, az áradásoknak és a szélsőséges hőhullámoknak – közölte az Afrikai Unió mezőgazdasági biztosa, Josefa Sacko.
Afrika az üvegházhatású gázok kevesebb mint 4 százalékát bocsátja ki, de régóta számítanak arra, hogy a klímaváltozás súlyosan fogja érinteni a kontinenst. A jelentés szerint a Szaharától délre fekvő térségben évi 30-50 milliárd dollárt, azaz a GDP 2-3 százalékát kellene az alkalmazkodásra költeni a még súlyosabb következmények elkerüléséért.
Becslések szerint 1,2 millió embernek kellett elhagynia a lakhelyét 2020-ban a szélsőséges időjárási viszonyok, viharok és áradások, miatt, ami majdnem két és félszer annyi ember, mint ahányan háborús konfliktusok miatt menekültek el otthonukból.
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
Az Északi-sarkvidék Oroszországhoz tartozó területének két szigetcsoportján a gleccserek és a jégtakaró olvadása annyi olvadékvizet termel, amennyi évente megtöltene közel ötmillió olimpiai úszómedencét – állapították meg brit kutatók.
Több mint 11 milliárd tonna a jégveszteség évente
Műholdas adatok szerint a Jeges-tenger melegedése jelentős szerepet játszik a Kara-tengerrel határos két nagy szigetcsoport jégveszteségének felgyorsulásában – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő portál. Az Edinburgh-i Egyetem tudósai az Európai Űrügynökség (ESA) CryoSat-2 kutatóműholdja által gyűjtött adatokat használták fel, hogy monitorozzák a jégsapka és a gleccserek magasságát és tömegét.
Az információknak az azonos időszakból származó klímaadatokkal való összehasonlítása egyértelműen rávilágított a légköri és óceáni hőmérséklet emelkedése és a két szigetcsoport növekvő jégvesztesége közti összefüggésre.
Megállapították, hogy a Novaja Zemlja- és a Szevernaja Zemlja-szigetcsoport, amely összesen mintegy 130 négyzetkilométert fed le, 2010 és 2018 között minden évben 11,4 milliárd tonnányi jeget veszített.
Egyre jobban melegszik a Jeges-tenger
Már a jég vékonyodásának is súlyos hatása volt a régió néhány gleccserének és jégsapkájának stabilitására, a jégolvadás a jövőben tovább erősödhet. A gleccserek viszonylag kis méretéhez képest a jégsapkák több száz méter vastag jégből álló tömegek, melyek mintegy 20 ezer négyzetkilométernyi területet lefednek.
Némelyik jégtest akár 12 ezer éves jeget is tartalmaz, mely értékes, a sarkvidéki klímára vonatkozó információkkal szolgál a tudósok számára. A Journal of Geophysical Research: Earth Surface című tudományos lapban megjelent tanulmány eredményei kiegészítik azokat a korábbi információkat, melyek alapján a kutatók úgy vélik, hogy a Jeges-tengerben a körülmények egyre jobban fognak hasonlítani a jóval melegebb Atlanti-óceán északi részét jellemzőkre.
#SatelliteImagery from September 25, 2022 shows a large traffic jam of vehicles leaving #Russia and attempting to cross the border into #Georgia, at the Lars checkpoint, following Russian President Putin’s mobilization order for the war in #Ukraine. pic.twitter.com/iHUsC8hYs2
1/ The independent Russian media outlet Verstka ("Layout") has published a noteworthy piece on the devastating effect that mobilisation is having on Russia's schools. Thousands of teachers have been conscripted or have fled, bringing schools to the edge of collapse. ? follows. pic.twitter.com/D34mmb43PM
#UPDATE The head of Russian mercenary group Wagner, who has been entangled in a power struggle with the defence ministry, announced Friday the opening of recruitment centres in dozens of cities. pic.twitter.com/LHNrq9kf4y
Az évszázad végére eltűnhetnek az észak-amerikai gleccserek, fogyatkozásuk súlyosan veszélyeztetheti a régió vízellátását.
Az amerikai Oregon állam fővárosában, Salemben temetést is rendeztek a Clark gleccsernek, hogy így szemléltessék, milyen pusztító hatással van a klímakrízis a jégtakaróra. Egy fekete szövettel letakart kis koporsó felett tartottak csendes megemlékezést, a koporsóba egy üvegcsében a Clark gleccser olvadékvizét tették. A jelképes temetést aggódó gleccserkutatók tartották a salemi parlamentépület lépcsőjén, hogy felhívják a figyelmet arra, milyen gyorsan emészti fel a klímaváltozás azokat a hatalmas jégtömegeket, melyek egykor ott zsúfolódtak az Egyesült Államok északnyugati részének hegyvonulatain. Fogyatkozásuk súlyosan veszélyeztetheti a régió vízellátását – írja a The Guardian online kiadása.
„Hatalmas szomorúságot jelent ez, mert mindannyian tudtuk, hogy rossz lesz, de nem gondoltuk, hogy ennyire” – mondta Anders Carlson, az Oregoni Gleccser Intézet elnöke,
A Clark gleccser a kanadai British Columbiától a Kalifornia északi részéig elnyúló Cascade-hegységben található. Egykoron 46 focipálya méretű volt, mára azonban mindössze három pályányira zsugorodott. A gleccserek a saját súlyuk terhe alatt a gravitáció hatására mozognak, de egy bizonyos mértékű tömegvesztés után nyugvó jégfoltokká válnak. Más közeli gleccserek is „elhaltak” ilyen módon. Más hasznuk mellett a gleccserek olvadékvize tavaszonként a patakokat és folyókat táplálja, melyek vízzel látják el az alma-, körte- és szőlőültetvényeket és ivóvizet biztosítanak a hegyek alatt lévő városok számára. A kutatók becslései szerint a folyók nyárvégi vízhozama 80 százalékkal visszaeshet az évszázad végére a gleccserek zsugorodása és a hó olvadása miatt. „Ezek a gleccserek nemcsak szép látványt nyújtanak, hanem ezek a víztornyaink is, ahol a vizet tároljuk” – mondta Carlson.
A gleccserek csökkenése világszintű trend a Himalájától Svájcig. Amerika északnyugati részének gleccserei nem annyira ismertek, de helyi szinten nagyon fontos szerepet játszanak, eltűnésük hatalmas veszteséget jelent. A szakértők szerint a Cascade-hegység különösen sebezhetővé válik a gleccserek olvadása miatt, ez ugyanis több problémát okoz: megnövekszik az erdőtüzek kockázata, eltűnhetnek egyes fajok, például a szivárványos pisztráng, melynek szüksége van a gleccserek által táplált patakok, folyók jéghideg vizére. Hosszú távon Amerika nyugati gleccserei szinte teljesen megsemmisülhetnek. „Az Egyesült Államok nyugati részének gleccserei tovább zsugorodnak, és az évszázad végére nagyrészt eltűnnek” – mondta Andrew Fountain, a Portlandi Állami Egyetem geológusa, aki legújabb kutatásában megállapította, hogy a Washington államban lévő Olympic-hegység jégfolyamai valószínűleg eltűnnek 2070-re.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának drasztikus csökkentésén túl nem sokat lehet tenni a gleccserek megmentéséért a szakértő szerint. „Nagyon nehéz megállítani a zsugorodást. Az emberek nem is veszik észre, mennyire a gleccserekhez kötött ország vagyunk – ugyanúgy függünk tőlük, mint Svájc vagy Norvégia. Fontosak, és nekünk nagy szükségünk van rájuk” – fejtette ki Carlson.
Hasznosnak bizonyul a gleccserek letakarása óriási lepedőkkel, hogy lelassítsák olvadásukat – vélik kínai tudósok.
A Kína északnyugati részén lévő Szecsuán tartományban található Dagu gleccser egy 500 négyzetméteres területét augusztusban ökotextillel borították be a Kínai Tudományos Akadémia Északnyugati Intézetének kutatói.
Két és fél hónappal később a tudósok megállapították, hogy a beborított területből egy méterrel kevesebb tűnt el, mint a nem lefedett régióból.
Vang Fej-teng kutató szerint a vizsgálat bizonyította, hogy a lepedők képesek blokkolni a napsugárzást és megakadályozni a hőcserét a gleccser felszínén.
A szakértő szerint az elmúlt években a globális klímaváltozás hatására világszerte megnövekedett a gleccserek olvadásának sebessége. A kisebb, legfeljebb egy négyzetkilométeres gleccserek pedig emberi beavatkozás nélkül hamarosan teljesen eltűnhetnek.
A világ tudósai ugyanakkor elsősorban a gleccserek változására, a változások mechanizmusaira koncentrálnak és viszonylag kevés figyelem irányul a gleccserek olvadását megakadályozó esetleges megoldások keresésére – tette hozzá.
A kínai szakértők a továbbiakban kipróbálják hőblokkoló módszerüket Kína más gleccserein is, amelyeket már súlyos mértékben érintett a klímaváltozás, és amelyek a turizmus fontos célpontjai.
Világszerte törmelék borítja a gleccserek felét. Azt, hogy milyen mértékben fedi kőtörmelék a gleccsereket, a svájci Erdő, Hó- és Tájkutatási Szövetségi Intézet (WSL) első alkalommal vizsgálta meg műholdak segítségével.
A Nature Geoscience című tudományos lapban bemutatott tanulmányuk szerint világszerte több mint 29 ezer négyzetkilométeren borítja törmelék a hegyi gleccsereket.
A kőtörmelékkel fedett gleccserek lassabban olvadnak, mint azok, amelyek felszínén puszta jég van. Bár ez a hatás már ismert, eddig nem készítettek erről alapos térképet és nem vették figyelembe a globális gleccsermodelleknél – közölte csütörtökön a WSL.
„Most már tudjuk, hogy a világ gleccsereinek felét törmelék borítja” – mondta Sam Herreid, a tanulmány szerzője.
A legtöbb törmelék a gleccserek végénél található, ott, ahol általában a jég a legerőteljesebben olvad. „Eddig azonban a globális gleccsermodellek figyelmen kívül hagyták a törmelékkel fedettséget akkor, amikor megjövendölték a gleccsereknek a változó klímára adott reakcióit” – mondta Herreid.
Az új adatok arról is szolgálnak információval, hogy a gleccserek lassabban is olvadhatnak, mint azt eddig feltételezték. Ennek jelentősége van a jövőbeli vízforrások és a tengerszint-emelkedés megjövendölése szempontjából – írták a kutatók.
A klímaváltozás az Alpok magasabban fekvő területeit is érinti. Egyre melegebb lesz a nyár folyamán a hegyekben is: még ezerméteres magasság felett is gyakoriak lesznek a 30 Celsius-fok feletti hőmérsékletek – derül ki a Német Meteorológiai Szolgálat (DWD), az MeteoSchweiz svájci meteorológiai és klimatológiai hatóság és az osztrák meteorológiai és geodinamikai központi intézet (ZAMG) csütörtökön bemutatott értékeléséből.
Az osztrák gleccserek hatvan százaléka már elolvadt
Az ezer méteres magasságban lévő svájci Chateau d’Oex-ban 1990 és 2019 között 19 olyan év volt, amikor a legforróbb napokon 30 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet. Az azt megelőző harminc évben csupán két évben fordult elő hasonló.
Az ausztriai Seefeldben 1200 méteres magasságban a forró napok száma 5-ről 13-ra emelkedett.
Az Ausztriában lévő gleccserek az 1850-ben mért legnagyobb méretük óta felszínük 60 százalékát veszítették el – áll a DWD közleményében.
Egyre magasabbra kúszik a hóhatár
Svájcban is egyre inkább visszahúzódik a jég: a nulla Celsius-fokos határ középmagassága nyáron rendszeresen 3800 méter körül van, holott 1961 és 1990 között még 3350 méteren volt.
Ez a változási irány nagy valószínűséggel a következő évtizedekben folytatódni fog
– vélik a szakértők. „Ha nem változik az üvegházhatású gázok kibocsátása, a ma szélsőségesen forró nyarak az évszázad végére már normálisnak fognak számítani” – emelte ki a DWD.
?️2020 was the joint hottest year on record globally, and the hottest year ever recorded for Europe?? @CopernicusECMWF also highlighted a continued rise in CO2 concentrations.
La semana pasada nevó en partes del Sáhara, en Ain Sefra (Algeria) y en la región de Tabuk en Arabia Saufí. Si bien es inédito ver nieve en el desierto, lo cierto es que es el segundo año consecutivo, en mucho tiempo, que ocurre.
A light layer of ice on the sands in Ain Sefra, Algeria, as temperatures fell below -3 degrees celsius. The town has experienced snow only three other times in 1979, 2017 and 2018. 2017 also saw a blizzard dumping snow up to a meter thick in Ain Sefra. pic.twitter.com/KA8rcHaoP2
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
Egy új német kutatás szerint drámaian zsugorodnak az Alpok gleccserei a globális felmelegedés miatt.
Az alpesi gleccserek az ezredfordulótól 2014-ig jégmennyiségük 17 százalékát veszítették el, több mint 22 köbkilométert, különösen súlyos a helyzet Svájcban – írták az Erlangen-Nürnbergi Egyetem tudósai a Nature Communications csütörtökön megjelent számában.
Ez az első tanulmány, amely a lánchegység egészét vizsgálja, nem csak egyes gleccsereket vagy régiókat. A munkában radarműholdak adatait használták, hogy a hegyfelszín háromdimenziós modelljét megalkossák, majd ezt összevetették a műholdfelvételekkel. Így mérték meg a gleccserek kiterjedését és magasságát.
A legnagyobb mértékű jégolvadást a svájci Alpokban állapították meg. „Itt a legkiterjedtebbek a jégfolyamok, ugyanakkor itt a legmagasabb az olvadási arány. Wallis kantonban a Nagy Aletsch, az Alpok legnagyobb gleccsere évente öt métert olvad a lejjebb fekvő részeken” – magyarázta Christian Sommer, az egyetem Földrajzi Intézetének kutatója.
A Középső-Alpok legmagasabb részein azonban még nincs jégolvadás – tette hozzá.
Egész más a helyzet a peremhegységekben, ahol már a magasabban fekvő helyeken is megfigyelték a tudósok az olvadást. „Ez arra utal, hogy a peremhegyvidékek lesznek az első régiók, amelyek a jövőben jégmentessé válnak” – mondta Sommer.
Az adatok lehetővé tették a majdnem négyezer alpesi gleccser többsége változásainak kiértékelését, valamint előrejelzést tudtak készíteni a nyári hónapok olvadékvizéről is, amely sok ország vízellátásában és energiagazdálkodásában játszik szerepet.
„Ennek az Alpok térségén kívül hatása lesz a hegységben eredő nagy európai folyamrendszerek vízháztartására is” – mondta Sommer.
?️2020 was the joint hottest year on record globally, and the hottest year ever recorded for Europe?? @CopernicusECMWF also highlighted a continued rise in CO2 concentrations.
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
