Sok területén jégmentes lehet a Balti-tenger az átlagos teleken az évszázad végére egy frissen publikált előrejelzés szerint.
A balti-tengeri klímaváltozási jelentés (Baltic Sea Climate Change Fact Sheet) a legfrissebb tudományos eredményeket összegzi a döntéshozóknak és a nagyközönségnek arról, hogyan befolyásolja a Balti-tengert jelenleg a klímaváltozás és mi mehet végbe a jövőben – mondta Markus Meier professzor, a Balti-tengeri Leibniz Kutatóintézet munkatársa, a jelentés koordinátora.
A dokumentum szerint a balti tengeri jeget 1750 óta kísérik figyelemmel. 1985 és 2015 között évtizedenként 10 százalék csökkenést figyeltek meg a tenger sok területén.
„A tenger vize az elmúlt száz évben folyamatosan melegszik, ez előreláthatóan a XXI. században is folytatódik” – mondta Meier. A jelentés leírja a melegedő tengervíz, az emelkedő vízszint és a csökkenő jégborítás hatásait az ökoszisztémákra és a tengeri élővilágra. Ezek a tényezők befolyásolják a hajózást, a halászatot, valamint a vízi állattenyésztést és növénytermesztést, vagyis az akvakultúrát is.
A jelentést a Baltic Earth és a HELCOM néven is ismert Baltic Marine Environment Protection Commission állította össze a térség mintegy száz szakértője részvételével. Mostantól hétévente frissítik a dokumentumot.
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
Az ENSZ éghajlat változási kormányközi csoportja világhírű szakértői (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) átfogó és rendkívül pesszimista jelentésükben arra szólítottak fel, halaszthatatlan intézkedéseket kell hozni a globális felmelegedés folyamatának lassítására, mert bolygónk légköri szennyezésének jelenlegi szintje katasztrofális következményekhez vezethet.
„Az utóbbi évek tűzesetei, árvíz, a szélsőséges időjárás – ez csak egy kis része annak, ami a jövőre, az emberiségre vár a jövőben az emberiségre a globális felmelegedés okán” – áll az IPCC jelentésében.
Ha 2030-ra a szén-dioxid-kibocsátás nem csökken 50%-kal, akkor 2050-re a kulcsfontosságú hőmérséklethatár megszegése apokaliptikus kataklizmákhoz vezet.
A szakértők többek között a jéghegyek teljes eltűnését jósolják az Antarktiszon (és ez valójában egy emberöltő). A tudósok véleménye szerint 2100-re, a tengerszint emelkedése okán, erőteljes kataklizmák várhatóak évente, olyanok, amelyek korábban 100 évente következtek be.
A közelmúltban közzétett jelentés az egész történelem során az legátfogóbb. Különös gondossággal készítették több éven át a világ legjobb szakemberei (több mint 230 tudós a világ 66 országából – szerző). A dokumentum kevesebb, mint három hónappal az ENSZ sorsdöntő glasgow-i csúcstalálkozója előtt látott napvilágot. Ezen kívül néhány nappal ezelőtt ismertették a világ vezető országaival és politikusaival.
Az ENSZ 2021-es, összességében a 26. klímaváltozási konferenciára (más szóval COP26) 2021. november 1-12.-e között kerül sor Glasgow-ban az Egyesült Királyság és Észak-Írország elnökletével.
Mint ismeretes, az IPCC hétévente méri fel az éghajlatváltozást. A jelenlegi jelentés a hatodik, és valószínűleg a legfontosabb. A tudósok becslése szerint a következő évtized döntő fontosságú lesz, amikor felére kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását a globális felmelegedés korlátozása érdekében.
Az ENSZ megbízásából készült jelentés szerzői kijelentették, hogy az emberiség által a környezetben okozott kár vitathatatlan tény, megjegyezve, hogy az olyan jelenségek, mint a grönlandi gleccserek olvadása és a világóceán vízszintjének emelkedése, visszafordíthatatlanok. Egyben kijelentették, van remény arra, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának nagymértékű csökkentése a hőmérséklet stabilizálódásához vezethet.
„Ez egy vörös kód az emberiség számára” – mondta António Guterres ENSZ-főtitkár a közzétett jelentésről. „Ha egyesítjük erőinket, meg tudjuk előzni az éghajlati katasztrófát. De, ahogy a jelentés világosan mutatja, nem halogathatóak az intézkedések és nincs helye a magyarázkodásoknak. Úgy gondolom, hogy az országok vezetői és a döntéshozók biztosítják a COP26 sikerét” – jegyezte meg António Guterres a novemberi konferenciára utalva.
Egyben emlékeztetett arra, hogy ez a jelentés mintegy cselekvési útmutató a világ minden országa számára, amelynek létre kell hozniuk saját programjaikat a légköri kibocsátás csökkentésére még az őszi csúcstalálkozó előtt.
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
The destruction of the #KakhovkaDam, a consequence of Russia’s invasion of Ukraine, has led to a dire humanitarian crisis in flooded communities downstream, compounding existing war effects.
It will have also significant long-term impacts on a larger area and population.
A globális felmelegedés miatt az állandóan fagyott talaj, az úgynevezett permafroszt egyre nagyobb területeken olvad az oroszországi Szibériában.
A nyáron kizöldülő tájon nem csak a kéken csillogó víztükrök jelentek meg az eddig állandóan fagyott talajtakaró olvadásával, hanem szürke foltok is a vízfelületek körül.
A talajrétegből kiolvadó és a mélyedésekben összegyűlő felszín alatti vizekben a növénytakaró egy része megfullad és rothadásnak indul.
Az élő növényfelület csökkenésével a táj kevesebb szén-dioxidot képes megkötni, hiszen kevesebb növény végez fotoszintézist, azaz szénmegkötést napfény segítségével.
Végleg víz alá kerülhet Szibéria déli részén, a Sayan-hegység Alash nevű fennsíkján a föld eddig sosem olvadt fel, a nyári félévben sem. A hőmérséklet emelkedése azonban itt is olvadásához vezetett.
A tomszki és a tyvai egyetem tudósai arra számítanak, hogy ez a terület a nem is olyan távoli jövőben teljesen víz alatt lesz. Erre következtetnek abból, hogy évente egyre nagyobb a termokarszt vízfelülete.
2-4 fok közötti melegedés fél évszázad alatt A szibériai telek 2-4 Celsius fok között melegedtek az elmúlt 50 évben. Az emelkedő hőmérséklet és az éghajlatváltozás között egyértelmű a kapcsolat.
„Amikor a hőkarsztos folyamatok felerősödnek, ezekben a tavakban szerves anyagok kezdenek bomlani, és ennek megfelelően sok szén kerül a vízbe, amely aztán szén-dioxid vagy metán formájában kerül a légkörbe” – magyarázta Szergej Kirpotin, a Tyva Állami Egyetem kutatója.
Ez azt jelenti, hogy míg az élő növény kivonja a levegőből a szén oxidjait, addig a víz alá került területeken elrohadó növényi maradványokból visszajut a légkörbe a korábban megkötött karbonmennyiség.
A tudósok már most tanulmányozzák a jelenséget, hogy a COP26 skóciai klímacsúcsra már publikálhassák megfigyeléseiket.
This massive crater is at least the ninth spotted in Siberia since 2013.
Scientists are not sure exactly how the huge hole formed, but believe it could be linked to warming temperatures in the region: https://t.co/9FR6DWwxqL
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
Stratégiai partnerként dolgozik együtt az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és az európai űrügynökség (ESA) a klímaváltozás és a Föld működésének megértése érdekében – olvasható az ESA honlapján.
Toni Tolker-Nielsen, a NASA Föld-megfigyelési programjainak igazgatója elmondta: „Már most szemtanúi vagyunk a klímaváltozás hatásainak – többek között – a növekvő hőmérsékletek, emelkedő tengerszint, olvadó jég miatt. Mind az ESA, mind a NASA kiváló eszközökkel és szaktudással rendelkezik a Földdel foglalkozó tudományok fejlesztése területén, így a közös munkával még többet érhetünk el”.
A partneri kapcsolat hivatalossá tételeként Josef Aschbacher, az ESA főigazgatója és Bill Nelson, a NASA igazgatója együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá. Ennek értelmében céljuk, hogy kialakítsák a klímaváltozásra adott globális válaszreakció módját a Föld és környezete megfigyelése, az erre irányuló kutatások segítségével.
Nem ez az első alkalom, hogy a NASA és az ESA egyesíti erőit. Együtt dolgoztak például északi-sarkvidéki terepmunkáik során a CryoSat és ICESat misszióik erősítéséért. Más partnerek bevonása mellett szintén együtt dolgoznak a Copernicus Sentinel-6 misszión is.
A stratégiai partnerség révén az ESA és a NASA új utakat fedez fel és fejleszt ki a közös munkára, tevékenységeik, stratégiai programjaik, tudományos érdekeik és fő irányelveik koordinálására a hatékonyabb és gyorsabb együttműködésért.
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
Hihetetlenül magas hőmérsékletet mértek az északi sarkkörön túl, jelenleg ugyanis 27 fok tombol a térségben, de a nyárias meleg már Északkelet-Európát is elérte.
Nagy mennyiségű meleg levegő árasztotta el Európa északi, északkeleti részét, ami a sokévi átlagnál jóval magasabb, nyárias hőmérsékleteket eredményezett a térségben.
A szerdai nap folyamán Svédországban két mérőponton is 26,5 fokot mértek, a szomszédos Finnországban azonban még melegebb volt az idő. A maximum hőmérséklet itt többfelé átlépte a 25 fokot, a Botteni-öböl partján fekvő Ouluban pedig 28,1 fokot regisztráltak.
Finnországban ettől korábban csak egyszer, 1934. május 6-án lépte át a hőmérséklet a 28 fokot, mivel ekkor 29 fokot mértek. Oroszország északnyugati részén ettől is melegebb volt. Már szerdán is megközelítette a 30 fokot a csúcshőmérséklet, csütörtökön pedig több helyen el is érte azt.
Az északi sarkkörön túl fekvő Nizhnyaya Pesha mérőállomáson 27 fokot mértek, ami több mint 20 fokkal haladja meg a sokévi átlagot.
Míg Északkelet-Európában nyáriasan meleg volt, addig a kontinens legnagyobb részén 20 fok alatt maradtak a maximumok. A sarkkör környékén tapasztalható hőmérsékleteket ez idő tájt csak Görögországban és Törökországban mérhettünk.
?️2020 was the joint hottest year on record globally, and the hottest year ever recorded for Europe?? @CopernicusECMWF also highlighted a continued rise in CO2 concentrations.
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
Ha nem cselekednek azonnal az illetékes hatóságok, akkor a Nagy-korallzátony élővilágának 70-99 százaléka az elkövetkező években megsemmisülhet.
Az Ausztrál Tudományos Akadémia szerint kizárólag a párizsi klímaegyezmény betartásával érhetnének el pozitív eredményeket, ám az 1,5 Celsius-fok globális hőmérséklet-emelkedést megengedő paktum realizálása jelenleg szinte megvalósíthatatlan feladat.
Ha 1,5-2 Celsius-fok között marad a felmelegedés átlagos értéke, akkor 70-90 százalékkal zsugorodhat a Nagy-korallzátony kiterjedése, míg 2 Celsius-fok fölött mindössze az élővilág 1 százaléka maradhat fenn.
Ha sikerülne valamilyen csoda folytán stabilizálni a helyzetet, akkor a korallok túlélhetnék a krízist, ellenkező esetben helyüket átvehetnék az invazív tengeri fajok, például a különböző hínárok és baktériumok, amelyek felborítanák az ökoszisztémát.
A The Sydney Morning Herald tudósításából kiderült, hogy a klímakutatók sem gondolják úgy, hogy betartható lenne 2025-ig az 1,5 Celsius-fokos kvóta, hiszen már most 1,4 Celsius-foknál tartunk, az emelkedő tendencia pedig azt vetíti elő, hogy az értékek az egekbe szökhetnek.
A lehető legdrámaibb forgatókönyv szerint az Ausztráliában elmúlt években egyre gyakoribb bozóttüzek általános, havi jelleget ölthetnének, miközben a heves esőzések és áradások tavasszal és ősszel egyaránt veszélyeztetnék a partvidéket.
Csakis abban látják a megoldást a szakemberek, ha a kormány hű maradna a 2050-ös karbonsemlegességi célokhoz, ehhez viszont az kellene, hogy gyökeres változás történjen legkésőbb 2030-ig, máskülönben feleslegesek voltak az eddigi, klímakatasztrófa megelőzésére irányuló erőfeszítések.
?️2020 was the joint hottest year on record globally, and the hottest year ever recorded for Europe?? @CopernicusECMWF also highlighted a continued rise in CO2 concentrations.
VIDEO: One of the world's largest rhino conservation farm is going up for auction in South Africa. After a 30-year quest to save the endangered species, owner John Hume has no choice but to throw in the towel. pic.twitter.com/sH3S7UhtSG
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
A németek egyre jobban érzik az időjáráson a globális felmelegedés hatása. A tavalyi – hasonlóan a világ egészéhez – a második legmelegebb év volt a feljegyzések kezdte óta – közölte Gerhard Adrian, a Német Időjárási Szolgálat (DWD) elnöke, aki egyben a Meteorológiai Világszervezet (WMO) elnöke is.
Az északi-sarkvidéki jégmező kiterjedése tavaly szeptemberben a második legkisebb volt 2012 után, és világszerte a szélsőséges időjárási események elszaporodása volt észlelhető a globális felmelegedés nyomán – mondta el Gerhard Adrian
A Száhel-övezetben, Afrika szarván, Indiában, Pakisztánban és Kínában tavaly szokatlanul sok csapadék hullott, helyenként ötszörösen haladta meg a sokévi átlagot. Január 1. és november 20. között világviszonylatban 96 trópusi vihart figyeltek meg, az Atlanti-óceán északi részén például harmincat, a szokásosnak a dupláját – ismertette a friss WMO-adatokat a szakember.
Németországban 2020-ban nyolc hónap túl száraz, négy hónap pedig túl csapadékos volt. 2019-hez hasonlóan az év 12 hónapjából 11 „túl meleg” volt, legalábbis az 1961 és 1990 közti referenciaidőszakhoz képest. Bár a 2019-es évtől eltérően tavaly nem mértek 40 fok feletti rekordhőmérsékleteket, a nyári hőmérsékletek a szárazsággal kombinálva negatív hatást gyakoroltak a mezőgazdaságra Németországban.
A kutató szerint az elmúlt három év összességében megerősíti a klímakutatás félelmeit, miszerint a jövőben egyre gyakrabban kell számolnunk időjárási és éghajlati szélsőségekkel.
A Német Időjárási Szolgálat becslése szerint nem érhető el az a párizsi nemzetközi egyezményben kitűzött cél, hogy az évszázad végéig legfeljebb 2 Celsius-fokkal emelkedjen a globális hőmérséklet a Földön, „sőt, jelen pillanatban úgy tűnik, hogy 3-4 fok is lehet az emelkedés” – hangsúlyozta Gerhard Adrian.
[type] => post
[excerpt] => A németek egyre jobban érzik az időjáráson a globális felmelegedés hatása. A tavalyi – hasonlóan a világ egészéhez – a második legmelegebb év volt a feljegyzések kezdte óta – közölte Gerhard Adrian, a Német Időjárási Szolgálat (DWD) elnöke, aki eg...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1615752300
[modified] => 1615680766
)
[title] => Németországban már bőrükön érzik, mit hoz a klímaváltozás
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=49147&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 49147
[uk] => 49460
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 49149
[image] => Array
(
[id] => 49149
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/felmelegedes.jpg
[original_lng] => 52217
[original_w] => 512
[original_h] => 341
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/felmelegedes-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/felmelegedes-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/felmelegedes.jpg
[width] => 512
[height] => 341
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/felmelegedes.jpg
[width] => 512
[height] => 341
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/felmelegedes.jpg
[width] => 512
[height] => 341
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/felmelegedes.jpg
[width] => 512
[height] => 341
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/felmelegedes.jpg
[width] => 512
[height] => 341
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1615913005:8
[_thumbnail_id] => 49149
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 2
[views_count] => 2640
[_oembed_d8d2d400e3edafe6a5bee6f562461c44] =>
?️2020 was the joint hottest year on record globally, and the hottest year ever recorded for Europe?? @CopernicusECMWF also highlighted a continued rise in CO2 concentrations.
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
Az európai a feljegyzések kezdete óta 2020 volt a legmelegebb év, a globális adatok szerint pedig a rekordot 2016 és 2020 tartja – jelentette az Európai Unió Copernicus klímaváltozási szolgálata pénteken.
?️2020 was the joint hottest year on record globally, and the hottest year ever recorded for Europe?? @CopernicusECMWF also highlighted a continued rise in CO2 concentrations.
A Föld átlaghőmérséklete 1,25 Celsius-fokkal haladta meg 2020-ban az iparosodás előtti szintet, csakúgy, mint 2016-ban, az elmúlt hat év a legmelegebb időszak volt a feljegyzések kezdete óta.
A Copernicus megjegyzi ugyanakkor, hogy 2016-ban az El Nino csendes-óceáni jelenség 0,1-0,2 Celsius-fokkal emelte meg a globális hőmérsékletet.
Rekordmeleg a Halál-völgyben
Európa felszíni hőmérséklete átlagosan 2,2 Celsius-fokkal emelkedett az iparosodás előtti időszak hőmérsékletéhez képest.
Az elmúlt évben mérték a megbízható módszerekkel valaha rögzített legmelegebb hőmérsékletet is, amikor az augusztusi kaliforniai hőség nyomán a Mojave-sivatagban található Death Valley-ben (Halál-völgyben) 54,4 Celsius-fokra emelkedett a hőmérséklet.
Az Északi-sarkvidék és Szibéria északi része jóval gyorsabban melegedett, mint a bolygó egésze, ezen régiók egyes területein csaknem 7 Celsius-fokkal volt melegebb a viszonyítási pontként használt használt 30 éves átlaghoz képest.
A sarkvidéki jég tovább zsugorodott, júliusban és októberben minden eddiginél kisebb kiterjedésű volt a korábbi évek azonos hónapjaihoz viszonyítva.
Aggasztó szén-dioxid-koncentráció
„2020 az északi-sarkvidéki szokatlan meleg és az Atlanti-óceán északi részén jelentkező trópusi viharok nagy száma miatt is kiemelkedő év volt” – mondta Carlo Buontempo, a Copernicus igazgatója. Hozzátette, nem meglepő, hogy a legutóbbi az eddig feljegyzett legmelegebb évtized, és mint ilyen, újabb figyelmeztető jele annak, hogy az üvegházhatású gázok csökkentését célzó intézkedések meghozatala sürgető.
A Copernicus jelentésében arra is figyelmeztet, hogy továbbra is nő a szén-dioxid-koncentráció, melynek csökkentése kulcsfontosságú lenne a felmelegedés elleni küzdelemben.
A jelentés szerint a légkör széndioxid-koncentrációja 413 ppm-re (részecske per millió) nőtt, amely mintegy 50 százalékkal több, mint a 18. század elején. A koncentráció annak ellenére döntött rekordot, hogy a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások miatt hét százalékkal csökkent a károsanyag-kibocsátás.
A globális emisszió azonban 2019-ig folyamatosan növekedett, és egyelőre nem tudni, az emberiség vissza fog-e térni a járványt megelőző életvitelhez, kibocsátási értékekhez, vagy megkezdi a szénkibocsátás csökkentését a katasztrofális következmények elkerülése érdekében – hangsúlyozzák a jelentésben.
Nem elég a párizsi egyezményben vállaltak teljesítése?
Még ha minden ország teljesíti is a 2015-ös párizsi egyezményben vállalt kötelezettségeket, az évszázad végére akkor is mintegy 3 Celsius-fokkal emelkedik a bolygó hőmérséklete az iparosodás előttihez képest.
Évtizedenként mintegy 0,2 Celsius-fokkal emelkedik a világ hőmérséklete az 1970-es évek óta az emberi tevékenység okozta szén-dioxid kibocsátás és más üvegházhatású gázok miatt. Ha ilyen mértékben folytatjuk, a 2030-as évek közepére elérjük a 1,5 Celsius-fokos felmelegedést – vélik kutatók.
A legmelegebb évtized
A 2020-as évvel a kiértékelés szerint az eddigi legmelegebb feljegyzett évtized ért véget. A klímaváltozási szolgálat saját adatokat gyűjt, valamint földi állomások, meteorológiai ballonok, repülőgépek és műholdak méréseit is használja, melyek 1950-ig nyúlnak vissza, bizonyos esetekben 1850-ig.
Európában az elmúlt nyár átlagosan 1,6 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az 1981 és 2010 közötti 30 éves referenciaidőszakban, és 0,4 Celsius-fokkal volt melegebb az eddigi európai rekordévnél, 2019-nél.
[type] => post
[excerpt] => Az európai a feljegyzések kezdete óta 2020 volt a legmelegebb év, a globális adatok szerint pedig a rekordot 2016 és 2020 tartja – jelentette az Európai Unió Copernicus klímaváltozási szolgálata pénteken.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1610296980
[modified] => 1610234543
)
[title] => A feljegyzések óta 2020 volt a legmelegebb év a Földön
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=42024&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 42024
[uk] => 42110
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 42026
[image] => Array
(
[id] => 42026
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/fold-forrosag.jpg
[original_lng] => 81456
[original_w] => 931
[original_h] => 524
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/fold-forrosag-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/fold-forrosag-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/fold-forrosag-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/fold-forrosag.jpg
[width] => 931
[height] => 524
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/fold-forrosag.jpg
[width] => 931
[height] => 524
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/fold-forrosag.jpg
[width] => 931
[height] => 524
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/fold-forrosag.jpg
[width] => 931
[height] => 524
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1610353801:2
[_oembed_d8d2d400e3edafe6a5bee6f562461c44] =>
?️2020 was the joint hottest year on record globally, and the hottest year ever recorded for Europe?? @CopernicusECMWF also highlighted a continued rise in CO2 concentrations.
La semana pasada nevó en partes del Sáhara, en Ain Sefra (Algeria) y en la región de Tabuk en Arabia Saufí. Si bien es inédito ver nieve en el desierto, lo cierto es que es el segundo año consecutivo, en mucho tiempo, que ocurre.
A light layer of ice on the sands in Ain Sefra, Algeria, as temperatures fell below -3 degrees celsius. The town has experienced snow only three other times in 1979, 2017 and 2018. 2017 also saw a blizzard dumping snow up to a meter thick in Ain Sefra. pic.twitter.com/KA8rcHaoP2
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
Az idei forró nyár csak súlyosbította egy tavaly megrepedezett grönlandi gleccser állapotát. Mostanra pedig ismertté vált, hogy a hirtelen felmelegedésnek köszönhetően az Északi-sark legnagyobb, 79N vagy Nioghalvfjerdsfjorden nevű selfjege kettéhasadt. Az erről szól információ a Copernicus európai megfigyelési program adatainak tanulmányozása révén vált ismertté.
Az Északi-sarkvidéken megmaradt, legnagyobb selfjegéből egy körülbelül 110 négyzetkilométeres jégdarab vált le. És ez a globális felmelegedés közvetlen következménye, állítják a tudósok.
Mint ismeretes, a grönlandi gleccserek sokat olvadtak az elmúlt évben. Általánosságban elmondható, hogy 2019-ben és 2020-ban mért, szokatlanul magas hőmérsékleteket regisztráltak az Északi-sarkvidéken, és az olvadás jelentősen felgyorsult. Maga a 79N-es gleccser már tavaly nyáron is jelentősen töredezett, 2020 nyara egyszerűen megadta a kegyelemdöfést és a gleccser egy része számos jéghegyre tört szét. Fokozatosan ereszkedik le a szárazföldről az óceánba, ott lebeg. A gleccser hossza körülbelül 80 kilométer, szélessége – 20 kilométer. Mint ismeretes, a Grönlandi jégpajzs – a világ második legnagyobb jégpajzsa – az antarktiszi után. Az elmúlt években gyors olvadásnak indult.
2007-ben és 2008-ban a műholdas megfigyelések azt mutatták, hogy a jégtakaró területe, a megfigyelések 30 éve alatt, elérte a minimumot. Ha a grönlandi jégtakaró teljesen elolvadna, a világ óceánjainak szintje több mint 7 méterrel emelkedne. Ez a tengerparti városok és országok elárasztásával fenyegetne.
Eközben a műholdas adatok szerint Grönland és az Antarktisz 6,4 billió tonna jeget vesztett 1992 és 2017 között. A meglepetések sora azonban ezzel még nem ér véget – 3 évvel később, 2020-ban a helyzet jelentősen romlott. Most a tudósok riadót fújnak: bolygónk nagy jégtakarói 6-szor gyorsabban „olvadnak”, mint 2017-ben. Az 1992 és 2017 közötti időszak globális felmelegedése miatt a globális tengerszint 17,8 mm-rel emelkedett. Mára ezek az adatok a hatszorosára nőnek.
A tudósok még 2014-ben kiszámították, hogy 80 év múlva a tengerszint 53 cm-rel megemelkedik, azonban új adatoknak megfelelően a század végére a vízszint 70 cm-rel emelkedhet.
Ha ezek az előrejelzések valóban valóra válnak, 2100-ra a bolygón mintegy 400 millió, a part menti területeken élő ember kerül az áradások zónájába.
?️2020 was the joint hottest year on record globally, and the hottest year ever recorded for Europe?? @CopernicusECMWF also highlighted a continued rise in CO2 concentrations.
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
Az Egyesült Államok Nemzeti Gazdaságkutatási Irodája által, a szervezet honlapján nemrégiben közzétett jelentés szerint a hőmérséklet emelkedése hosszú távon több halálesetet okoz, mint az összes fertőző betegség együttesen. Ebben a dokumentumban először kerül nyilvánosságra az éghajlatváltozás okozta jövőbeli elhalálozási kockázat értékelése.
A tanulmány szerint a felmelegedés nagyon súlyos károkat okozhat bolygónk szegényebb és forróbb részein, ahol majd csak küzdelem árán sikerül alkalmazkodni az elviselhetetlen éghajlati viszonyokhoz. A legkevesebb kárt hideg és mérsékelt éghajlattal rendelkező országok szenvedik majd.
A tudósok jóslatai szerint olyan országokban, mint Ghána, Banglades, Pakisztán és Szudán, a hőség százezer emberből átlagosan több mint 200 ember halálát okozza. Ezzel együtt a hidegebb és gazdagabb országokban, például Norvégiában és Kanadában csökken a halálesetek száma, mivel kevesebb ember fog meghalni a kemény fagyok hiánya miatt.
Az éghajlati válság gazdasági veszteségei, valamint az felmelegedéshez való alkalmazkodás költségei az egész világon, beleértve a gazdag országokat is, érzékelhetőek lesznek. A magas szén-dioxid-kibocsátás forgatókönyve szerint, amikor a helyi önkormányzatok továbbra is kevés erőfeszítést tesznek azon gázok visszaszorítására, amelyek a globális felmelegedést okozzák, az elhalálozás aránya a század végére 73/100 000 lakosra nő.
Ez gyakorlatilag összhangban van minden fertőző betegség – beleértve a tuberkulózist, a HIV/AIDS, a malária, a dengue-láz és a sárga-láz – jelenlegi elhalálozási mutatóival. A tanulmány 40 különböző országból származó adatot használt fel az elhalálozás és a felmelegedés kapcsolatáról.
Ennek során a kutatók nemcsak azokat az okokat, például hőguta, vették figyelembe, hanem a kevésbé nyilvánvaló összefüggéseket is, mint például a hőhullám alatt fellépő szívrohamos esetek növekedése stb.
Például Gina Amir, a Chicagói Egyetem környezetvédelmi-közgazdásza és a tanulmány társszerzője elmagyarázta, hogy a hőség okozta halandóság nagyon hasonlít a Covid-19 hatására, amelynek elsősorban a krónikus betegségekben szenvedők személyek vannak kiszolgáltatva. „Ha szívproblémái vannak, és több napja szenved a hőségtől, a hőmérséklet emelkedése hozzájárul a szervezet összeomlásához” – mondta a szakértő.
Az elmúlt években a hatalmas hőhullámok hatására emelkedett az elhalálozások száma az Egyesült Államokban, számos európai országban, Ausztráliában és Indiában. Például csak Franciaországban a nyári hőség 1500 ember halálát okozta a múlt évben.
A Guardian kiadvány szerint 2020 lesz a világ legforróbb vagy második legforróbb éve a rendszeres tudományos kutatások történetében, ami megfelel a globális felmelegedés hosszú távú tendenciájának.
?️2020 was the joint hottest year on record globally, and the hottest year ever recorded for Europe?? @CopernicusECMWF also highlighted a continued rise in CO2 concentrations.
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
