Array ( [count_posts] => 10 [cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo0OiJsaWZlIjt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MjA7czo5OiJ0YXhfcXVlcnkiO2E6MTp7aTowO2E6Mzp7czo4OiJ0YXhvbm9teSI7czo4OiJwb3N0X3RhZyI7czo1OiJmaWVsZCI7czoyOiJpZCI7czo1OiJ0ZXJtcyI7YToxOntpOjA7aToxNzQ2O319fXM6MTE6ImFmdGVyTG9ja2VyIjtpOjA7fQ== [has_result] => 1 [posts] => Array ( [0] => Array ( [id] => 76695 [content] =>A Meteorológiai Világszervezet legfrissebb közlése szerint soha nem volt még olyan magas a globális felmelegedésért felelős üvegházhatású gázok koncentrációja, mint 2020-ban, s mindez úgy, hogy az év nagy részében a koronavírus-járvány miatt mind az ipar, mind a közlekedés csökkentett kapacitásokkal üzemelt. A szervezet szerint katasztrófafilmekbe illő forgatókönyv várható, ha a trend így folytatódik – számolt be az euronews.
2020-ban magasabb volt a szén-dioxid, a metán és a dinitrogén-oxid szintje, mint az elmúlt 10 év bármelyik évének átlaga, és a világjárvány miatti szigorítások is csupán 5,6 százalékos csökkenést értek el a szén-dioxid kibocsátás terén – adta hírül a Meteorológiai Világszervezet. Publikációjuk szerint a Földön 3-5 millió éve volt utoljára ehhez hasonlítható koncentrációjú a szén-dioxid, mikor a hőmérséklet 2-3 Celsius-fokkal melegebb volt, a tengerszint pedig 10-20 méterrel magasabban állt, mint ma.
A szervezet vezetője szerint így nem tartható a párizsi klímaegyezményben célként kitűzött 1,5-2 fokos hőmérséklet-emelkedés, és annál nagyobb mértékben fog nőni a globális hőmérséklet – írja a BBC. Ez pedig azt vonja maga után, hogy egyre melegedő világunk minderre természetes forrásból származó, megnövekedett gázkibocsátással fog reagálni.
Miért rossz ez?
A Meteorológiai Világszervezet éves üvegházhatású gázkibocsátás kiadványa szerint az atmoszférában mért szén-dioxid szint 2020-ban elérte a 413,2/1.000.000-s szintet, ami 149 százalékkal több, mint az iparosodás előtti időkben volt. „Ez több, mint egy adat egy grafikonon. Óriási negatív hatása van a mindennapi életünkre és jóllétünkre, a bolygónk állapotára és a gyerekeink, unokáink jövőjére” – mondta Taalas.
A szén-dioxid kibocsátás az elmúlt évtizedben folyamatosan gyorsuló ütemben nőtt. Így még ha a tavalyi évben a szén-dioxid kibocsátás csökkent is, az atmoszférában mért szintje még így is magasabb volt, mint a 2011 és 2020 között mért átlag.
Ez pedig nagyon rossz hír a Föld hőmérséklet-növekedését illetően.
„Az üvegházhatású gázkoncentráció növekedésének mostani szintjét tekintve a hőmérséklet-emelkedés jóval meghaladja majd a párizsi klímaegyezményben rögzített, 1,5-2 fokot az évszázad végére. Nagyon rossz úton járunk” – mondta a WMO főtitkára, Petteri Taalas.
A mesterséges gázkibocsátás felgyorsítja a természetes forrású gázokét is
Az emberi tevékenységből származó gázkibocsátás nagyjából felét nyelik el a fák, földek és óceánok – ám az ő szén-dioxid elnyelő képességük nagyban változik, attól függően, hogy milyen magas a hőmérséklet vagy épp mennyi eső esik.
A kutatók legnagyobb aggodalma emellett az, hogy a növekvő hőmérséklet miatt a természetes forrásból érkező gázok mennyisége is nőhet, mint mondják, épp ez történik most a metánnal. És bár a metán élettartama rövidebb, mint a szén-dioxidé, annál sokkal veszélyesebb kémiai anyag.
Az atmoszférába kiszabaduló metán nagyjából 60 százaléka emberi tevékenységből – mezőgazdaságból, szén-alapú energiahordozók kitermeléséből, szeméttelepekből és biomassza égetéséből származik. A maradék negyven százalék természetes biológiai forrásokból, például mocsarakból szabadul fel.
Az elmúlt évben mért metánszint-növekedés a legnagyobb volt, mióta 2007-ben ismét elkezdett nőni a gáz koncentrációja – és a mért mennyiség nagy része természetes forrásból származott.
„Ha növeled a csapadékmennyiséget a mocsarak környékén, és ehhez nő a hőmérséklet is, akkor olyan baktériumok kezdenek el szaporodni, melyek még több metánt termelnek. Mivel a jövőben csak még inkább nőni fog a hőmérséklet, ez több, mint aggodalomkeltő” – mondta Dr Okszana Taraszova, a világszervezet munkatársa.
Már nem nyelik el az erdők a szén-dioxidot, hanem ők is kibocsátják azt
A tudósok azt is vizsgálják, miért van az, hogy az idei évben az Amazonas-menti őserdő bizonyos részei már több szén-dioxidot bocsátottak ki, mint amennyit elnyeltek. „Minél magasabb a hőmérséklet, annál kevesebb a csapadék, és annál több stressz éri a fákat – teszi hozzá a kutató. – A fák közti halandóság növekszik, így már nem vesznek fel szén-dioxidot. Hosszútávon a saját kibocsátásunkhoz még az erdőkből származó kibocsátás is hozzáadódik majd.”
A szervezet a dinitrogén-oxid emelkedése miatt is aggódik, melynek egy része szintén emberi tevékenységből származik, mint amilyen a műtrágyázás – más része azonban természetes úton szabadul fel. A dinitrogén-oxid szintje folyamatosan nőtt az elmúlt tíz évben.
„Az üvegházhatású gázok növekedése egyenes út a katasztrófa felé. Olyan, mint egy autóbaleset. Egyre közelebb és közelebb ér hozzánk, és ordítunk, mert látjuk, hogy mi következik, de semmit se tehetünk ellene, nincs rá mód, hogy megállítsuk” – mondta Prof Euan Nisbet a londoni egyetemről.
(euronews)
[type] => post [excerpt] => A Meteorológiai Világszervezet legfrissebb közlése szerint soha nem volt még olyan magas a globális felmelegedésért felelős üvegházhatású gázok koncentrációja, mint 2020-ban, s mindez úgy, hogy az év nagy részében a koronavírus-járvány miatt mind ... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1635356160 [modified] => 1635269419 ) [title] => A Meteorológiai Világszervezet szerint katasztrófa közeledik [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=76695&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 76695 [uk] => 77087 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 19902 [image] => Array ( [id] => 19902 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/legszennyezes.jpg [original_lng] => 45434 [original_w] => 800 [original_h] => 370 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/legszennyezes-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/legszennyezes-300x139.jpg [width] => 300 [height] => 139 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/legszennyezes-768x355.jpg [width] => 768 [height] => 355 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/legszennyezes.jpg [width] => 800 [height] => 370 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/legszennyezes.jpg [width] => 800 [height] => 370 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/legszennyezes.jpg [width] => 800 [height] => 370 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/legszennyezes.jpg [width] => 800 [height] => 370 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1635429915:2 [_thumbnail_id] => 19902 [_edit_last] => 5 [translation_required] => 2 [views_count] => 2032 [_oembed_9e4da1e6a8214aab6a62cdad67e81e90] => [_oembed_time_9e4da1e6a8214aab6a62cdad67e81e90] => 1635196982 [translation_required_done] => 1 [_oembed_b5f8588d9ba76fe7ea328f22ffb94993] => [_oembed_time_b5f8588d9ba76fe7ea328f22ffb94993] => 1675869039 [_oembed_d6caafd88d297a4b63153fdda263271b] =>[_oembed_time_d6caafd88d297a4b63153fdda263271b] => 1686054214 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 592 [3] => 598 [4] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Társadalom [3] => Tudomány [4] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 1746 [1] => 71015 ) [tags_name] => Array ( [0] => Globális felmelegedés [1] => Meteorológiai Világszervezet ) ) [1] => Array ( [id] => 76030 [content] =>The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLake pic.twitter.com/NqN3NiPr6R
— Lehrer (@onlinedeutschl1) July 21, 2022Az ENSZ klímaügynökségének keddi figyelmeztetését idézve az MTI bejelentette, hogy Kelet-Afrika gleccserei két évtized alatt eltűnhetnek. a klímaváltozás miatt a század közepére három százalékkal csökkenhet a kontinensen a GDP, s 118 millió szegénységben élő embernek kell szembenéznie a súlyos aszállyal, áradásokkal és szélsőséges hőhullámokkal.
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) az Afrikai Unió szervezeteivel közös jelentésében szomorú képet festett a kontinensnek az egyre gyakoribbá váló időjárási katasztrófákhoz való alkalmazkodóképességéről. A mérések szerint 2020 az afrikai kontinens harmadik legmelegebb éve volt, az elmúlt három évtized átlagához képest 0,86 Celsius-fokkal magasabb hőmérséklettel.
A WMO főtitkára, Petteri Taalas a jelentésről írt közleményében kiemelte, hogy a Kelet-Afrikában megmaradt gleccserek gyors ütemben zsugorodnak, és várhatóan már a közeljövőben teljesen eltűnnek, ami világosan jelzi a visszafordíthatatlan éghajlati változásokat a Földön.
Ha az olvadás a jelenlegi ütemben halad tovább, Afrika mindhárom jégmezője, a tanzániai Kilimandzsáró gleccserei, valamint a kenyai és ugandai gleccserek is elolvadnak 2040-re.
Emellett a becslések szerint 2030-ra akár 118 millió mélyszegénységben élő, azaz magát napi kevesebb, mint 1,9 dollárból fenntartó ember lesz kiszolgáltatva a szárazságnak, az áradásoknak és a szélsőséges hőhullámoknak – közölte az Afrikai Unió mezőgazdasági biztosa, Josefa Sacko.
Afrika az üvegházhatású gázok kevesebb mint 4 százalékát bocsátja ki, de régóta számítanak arra, hogy a klímaváltozás súlyosan fogja érinteni a kontinenst. A jelentés szerint a Szaharától délre fekvő térségben évi 30-50 milliárd dollárt, azaz a GDP 2-3 százalékát kellene az alkalmazkodásra költeni a még súlyosabb következmények elkerüléséért.
Becslések szerint 1,2 millió embernek kellett elhagynia a lakhelyét 2020-ban a szélsőséges időjárási viszonyok, viharok és áradások, miatt, ami majdnem két és félszer annyi ember, mint ahányan háborús konfliktusok miatt menekültek el otthonukból.
(MTI/Index)
[type] => post [excerpt] => Az ENSZ klímaügynökségének keddi figyelmeztetését idézve az MTI bejelentette, hogy Kelet-Afrika gleccserei két évtized alatt eltűnhetnek. a klímaváltozás miatt a század közepére három százalékkal csökkenhet a kontinensen a GDP, s 118 millió szegén... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1634939220 [modified] => 1634835357 ) [title] => Kelet-Afrika gleccserei két évtized alatt eltűnhetnek [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=76030&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 76030 [uk] => 76410 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 76031 [image] => Array ( [id] => 76031 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/afrika-gleccser.jpg [original_lng] => 454300 [original_w] => 2048 [original_h] => 1291 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/afrika-gleccser-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/afrika-gleccser-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/afrika-gleccser-768x484.jpg [width] => 768 [height] => 484 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/afrika-gleccser-1024x646.jpg [width] => 1024 [height] => 646 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/afrika-gleccser-1536x968.jpg [width] => 1536 [height] => 968 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/afrika-gleccser.jpg [width] => 2048 [height] => 1291 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/afrika-gleccser.jpg [width] => 2048 [height] => 1291 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1634998874:8 [_thumbnail_id] => 76031 [_edit_last] => 5 [translation_required] => 2 [views_count] => 2427 [_oembed_9e4da1e6a8214aab6a62cdad67e81e90] => [_oembed_time_9e4da1e6a8214aab6a62cdad67e81e90] => 1634754841 [translation_required_done] => 1 [_oembed_b5f8588d9ba76fe7ea328f22ffb94993] => [_oembed_time_b5f8588d9ba76fe7ea328f22ffb94993] => 1675816529 [_oembed_d6caafd88d297a4b63153fdda263271b] =>[_oembed_time_d6caafd88d297a4b63153fdda263271b] => 1685913020 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 7647 [1] => 12029 [2] => 1746 ) [tags_name] => Array ( [0] => Afrika [1] => gleccserek [2] => Globális felmelegedés ) ) [2] => Array ( [id] => 71189 [content] =>The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLake pic.twitter.com/NqN3NiPr6R
— Lehrer (@onlinedeutschl1) July 21, 2022Sok területén jégmentes lehet a Balti-tenger az átlagos teleken az évszázad végére egy frissen publikált előrejelzés szerint.
A balti-tengeri klímaváltozási jelentés (Baltic Sea Climate Change Fact Sheet) a legfrissebb tudományos eredményeket összegzi a döntéshozóknak és a nagyközönségnek arról, hogyan befolyásolja a Balti-tengert jelenleg a klímaváltozás és mi mehet végbe a jövőben – mondta Markus Meier professzor, a Balti-tengeri Leibniz Kutatóintézet munkatársa, a jelentés koordinátora.
A dokumentum szerint a balti tengeri jeget 1750 óta kísérik figyelemmel. 1985 és 2015 között évtizedenként 10 százalék csökkenést figyeltek meg a tenger sok területén.
„A tenger vize az elmúlt száz évben folyamatosan melegszik, ez előreláthatóan a XXI. században is folytatódik” – mondta Meier. A jelentés leírja a melegedő tengervíz, az emelkedő vízszint és a csökkenő jégborítás hatásait az ökoszisztémákra és a tengeri élővilágra. Ezek a tényezők befolyásolják a hajózást, a halászatot, valamint a vízi állattenyésztést és növénytermesztést, vagyis az akvakultúrát is.
A jelentést a Baltic Earth és a HELCOM néven is ismert Baltic Marine Environment Protection Commission állította össze a térség mintegy száz szakértője részvételével. Mostantól hétévente frissítik a dokumentumot.
[type] => post [excerpt] => Sok területén jégmentes lehet a Balti-tenger az átlagos teleken az évszázad végére egy frissen publikált előrejelzés szerint. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1631468160 [modified] => 1631440750 ) [title] => Eltűnhet a jég a Balti-tengerről [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=71189&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 71189 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 71190 [image] => Array ( [id] => 71190 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/balti-tenger.jpg [original_lng] => 88852 [original_w] => 880 [original_h] => 586 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/balti-tenger-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/balti-tenger-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/balti-tenger-768x511.jpg [width] => 768 [height] => 511 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/balti-tenger.jpg [width] => 880 [height] => 586 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/balti-tenger.jpg [width] => 880 [height] => 586 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/balti-tenger.jpg [width] => 880 [height] => 586 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/balti-tenger.jpg [width] => 880 [height] => 586 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1631429950:12 [_thumbnail_id] => 71190 [_edit_last] => 12 [views_count] => 2328 [_oembed_9e4da1e6a8214aab6a62cdad67e81e90] => [_oembed_time_9e4da1e6a8214aab6a62cdad67e81e90] => 1631429957 [_oembed_85595e7ab36c9e2cf8a7b8a81a75bb9a] =>[_oembed_time_85595e7ab36c9e2cf8a7b8a81a75bb9a] => 1648539902 [_oembed_a6378cb0ce71afb48b31f8644585b7ad] =>Spektakulärer Fund in Wismar: Archäologe entdeckt Wrack eines Schaufelraddampfers in der Ostsee. https://t.co/ST2cMxYmY9 #Ostsee #Wismar
— Die Nachrichten (@DLFNachrichten) November 24, 2020[_oembed_time_a6378cb0ce71afb48b31f8644585b7ad] => 1663314499 [_oembed_b5f8588d9ba76fe7ea328f22ffb94993] => [_oembed_time_b5f8588d9ba76fe7ea328f22ffb94993] => 1676859361 [_oembed_d6caafd88d297a4b63153fdda263271b] =>Der #Hintereisferner hat in diesem Sommer 20 Mio m³ Wasser gelassen, so @prinzofice
— Daniel Schrott (@DanielSchrott) September 2, 2022
2020 hatte er noch eine Fläche 6,14 km². Ich rechne in dieser Hochrechnung hier mit aktuell 6 km².
2/ pic.twitter.com/S96PDOVqj0[_oembed_time_d6caafd88d297a4b63153fdda263271b] => 1684850278 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 11 [2] => 592 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Kiemelt téma [2] => Társadalom [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 28375 [1] => 1746 [2] => 10443 ) [tags_name] => Array ( [0] => Balti-tenger [1] => Globális felmelegedés [2] => olvadás ) ) [3] => Array ( [id] => 67247 [content] =>The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLake pic.twitter.com/NqN3NiPr6R
— Lehrer (@onlinedeutschl1) July 21, 2022Az ENSZ éghajlat változási kormányközi csoportja világhírű szakértői (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) átfogó és rendkívül pesszimista jelentésükben arra szólítottak fel, halaszthatatlan intézkedéseket kell hozni a globális felmelegedés folyamatának lassítására, mert bolygónk légköri szennyezésének jelenlegi szintje katasztrofális következményekhez vezethet.
„Az utóbbi évek tűzesetei, árvíz, a szélsőséges időjárás – ez csak egy kis része annak, ami a jövőre, az emberiségre vár a jövőben az emberiségre a globális felmelegedés okán” – áll az IPCC jelentésében.
Ha 2030-ra a szén-dioxid-kibocsátás nem csökken 50%-kal, akkor 2050-re a kulcsfontosságú hőmérséklethatár megszegése apokaliptikus kataklizmákhoz vezet.
A szakértők többek között a jéghegyek teljes eltűnését jósolják az Antarktiszon (és ez valójában egy emberöltő). A tudósok véleménye szerint 2100-re, a tengerszint emelkedése okán, erőteljes kataklizmák várhatóak évente, olyanok, amelyek korábban 100 évente következtek be.
A közelmúltban közzétett jelentés az egész történelem során az legátfogóbb. Különös gondossággal készítették több éven át a világ legjobb szakemberei (több mint 230 tudós a világ 66 országából – szerző). A dokumentum kevesebb, mint három hónappal az ENSZ sorsdöntő glasgow-i csúcstalálkozója előtt látott napvilágot. Ezen kívül néhány nappal ezelőtt ismertették a világ vezető országaival és politikusaival.
Az ENSZ 2021-es, összességében a 26. klímaváltozási konferenciára (más szóval COP26) 2021. november 1-12.-e között kerül sor Glasgow-ban az Egyesült Királyság és Észak-Írország elnökletével.
Mint ismeretes, az IPCC hétévente méri fel az éghajlatváltozást. A jelenlegi jelentés a hatodik, és valószínűleg a legfontosabb. A tudósok becslése szerint a következő évtized döntő fontosságú lesz, amikor felére kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását a globális felmelegedés korlátozása érdekében.
Az ENSZ megbízásából készült jelentés szerzői kijelentették, hogy az emberiség által a környezetben okozott kár vitathatatlan tény, megjegyezve, hogy az olyan jelenségek, mint a grönlandi gleccserek olvadása és a világóceán vízszintjének emelkedése, visszafordíthatatlanok. Egyben kijelentették, van remény arra, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának nagymértékű csökkentése a hőmérséklet stabilizálódásához vezethet.
„Ez egy vörös kód az emberiség számára” – mondta António Guterres ENSZ-főtitkár a közzétett jelentésről. „Ha egyesítjük erőinket, meg tudjuk előzni az éghajlati katasztrófát. De, ahogy a jelentés világosan mutatja, nem halogathatóak az intézkedések és nincs helye a magyarázkodásoknak. Úgy gondolom, hogy az országok vezetői és a döntéshozók biztosítják a COP26 sikerét” – jegyezte meg António Guterres a novemberi konferenciára utalva.
Egyben emlékeztetett arra, hogy ez a jelentés mintegy cselekvési útmutató a világ minden országa számára, amelynek létre kell hozniuk saját programjaikat a légköri kibocsátás csökkentésére még az őszi csúcstalálkozó előtt.
NEWSMAKER
[type] => post [excerpt] => Az ENSZ éghajlat változási kormányközi csoportja világhírű szakértői (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) átfogó és rendkívül pesszimista jelentésükben arra szólítottak fel, halaszthatatlan intézkedéseket kell hozni a globális felmele... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1628802960 [modified] => 1628777964 ) [title] => ENSZ: A világ globális természeti katasztrófák és szélsőséges időjárás küszöbén áll [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=67247&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 67247 [uk] => 67034 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 67035 [image] => Array ( [id] => 67035 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/1-2.jpeg [original_lng] => 139362 [original_w] => 1200 [original_h] => 630 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/1-2-150x150.jpeg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/1-2-300x158.jpeg [width] => 300 [height] => 158 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/1-2-768x403.jpeg [width] => 768 [height] => 403 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/1-2-1024x538.jpeg [width] => 1024 [height] => 538 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/1-2.jpeg [width] => 1200 [height] => 630 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/1-2.jpeg [width] => 1200 [height] => 630 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/1-2.jpeg [width] => 1200 [height] => 630 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1628767166:12 [_thumbnail_id] => 67035 [_edit_last] => 12 [views_count] => 3796 [_oembed_9564d8c0680ccd99f0e14ae996bcb7b7] => [_oembed_time_9564d8c0680ccd99f0e14ae996bcb7b7] => 1628767168 [_oembed_9e4da1e6a8214aab6a62cdad67e81e90] => [_oembed_time_9e4da1e6a8214aab6a62cdad67e81e90] => 1628796506 [_oembed_d1e62d11132f36e3f2575d2e17c4a518] => [_oembed_time_d1e62d11132f36e3f2575d2e17c4a518] => 1633019842 [_oembed_3ac7abd4ec7af6e89f034df2ed63213e] => [_oembed_time_3ac7abd4ec7af6e89f034df2ed63213e] => 1633019842 [_oembed_ea1766809a3348339afee7b8ee07dc84] => [_oembed_time_ea1766809a3348339afee7b8ee07dc84] => 1644175312 [_oembed_2f7c2a12368f24726ab0a5893789b712] => [_oembed_time_2f7c2a12368f24726ab0a5893789b712] => 1647268528 [_oembed_67cfd8b33666ce83f69f6256cd9d0fab] => [_oembed_time_67cfd8b33666ce83f69f6256cd9d0fab] => 1647268529 [_oembed_57c37e661ee012cdc300004852506fc5] => [_oembed_time_57c37e661ee012cdc300004852506fc5] => 1648147697 [_oembed_d0eb0a218ae43b729a1818477ac00c86] => [_oembed_time_d0eb0a218ae43b729a1818477ac00c86] => 1650017369 [_oembed_810a442b69a3399311e2b5ae42994e3a] => [_oembed_time_810a442b69a3399311e2b5ae42994e3a] => 1653929588 [_oembed_5485cb03d792ab046068c9acb7817f7d] =>[_oembed_time_5485cb03d792ab046068c9acb7817f7d] => 1669910518 [_oembed_4015f6697d4bccd45f38c7c30e382cf3] => [_oembed_time_4015f6697d4bccd45f38c7c30e382cf3] => 1675444423 [_oembed_b5f8588d9ba76fe7ea328f22ffb94993] => [_oembed_time_b5f8588d9ba76fe7ea328f22ffb94993] => 1675775809 [_oembed_d6caafd88d297a4b63153fdda263271b] =>On #WorldChildrensDay #Ukraine’s children's favorite dog @PatronDsns became the first ever @UNICEF Goodwill AmbassaDog. Patron and UNICEF will work together on mine risk education, as well as providing mental health and psychosocial support for children. https://t.co/khp18ocql2 pic.twitter.com/a6IJXcHHfa
— UNICEF Ukraine (@UNICEF_UA) November 20, 2022[_oembed_time_d6caafd88d297a4b63153fdda263271b] => 1685456048 [_oembed_922ade17e2064e408fb862c9525a6257] =>The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLake pic.twitter.com/NqN3NiPr6R
— Lehrer (@onlinedeutschl1) July 21, 2022[_oembed_time_922ade17e2064e408fb862c9525a6257] => 1687267342 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 11 [2] => 592 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Kiemelt téma [2] => Társadalom [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 2803 [1] => 1746 [2] => 23028 ) [tags_name] => Array ( [0] => ENSZ [1] => Globális felmelegedés [2] => természeti katasztrófák ) ) [4] => Array ( [id] => 67092 [content] =>The destruction of the #KakhovkaDam, a consequence of Russia’s invasion of Ukraine, has led to a dire humanitarian crisis in flooded communities downstream, compounding existing war effects.
— UN Ukraine (@UN_Ukraine) June 14, 2023
It will have also significant long-term impacts on a larger area and population.
?1/4 https://t.co/pQvyRh6VeaA globális felmelegedés miatt az állandóan fagyott talaj, az úgynevezett permafroszt egyre nagyobb területeken olvad az oroszországi Szibériában.
A nyáron kizöldülő tájon nem csak a kéken csillogó víztükrök jelentek meg az eddig állandóan fagyott talajtakaró olvadásával, hanem szürke foltok is a vízfelületek körül.
A talajrétegből kiolvadó és a mélyedésekben összegyűlő felszín alatti vizekben a növénytakaró egy része megfullad és rothadásnak indul.
Az élő növényfelület csökkenésével a táj kevesebb szén-dioxidot képes megkötni, hiszen kevesebb növény végez fotoszintézist, azaz szénmegkötést napfény segítségével.
Végleg víz alá kerülhet
Szibéria déli részén, a Sayan-hegység Alash nevű fennsíkján a föld eddig sosem olvadt fel, a nyári félévben sem. A hőmérséklet emelkedése azonban itt is olvadásához vezetett.A tomszki és a tyvai egyetem tudósai arra számítanak, hogy ez a terület a nem is olyan távoli jövőben teljesen víz alatt lesz. Erre következtetnek abból, hogy évente egyre nagyobb a termokarszt vízfelülete.
2-4 fok közötti melegedés fél évszázad alatt
A szibériai telek 2-4 Celsius fok között melegedtek az elmúlt 50 évben. Az emelkedő hőmérséklet és az éghajlatváltozás között egyértelmű a kapcsolat.„Amikor a hőkarsztos folyamatok felerősödnek, ezekben a tavakban szerves anyagok kezdenek bomlani, és ennek megfelelően sok szén kerül a vízbe, amely aztán szén-dioxid vagy metán formájában kerül a légkörbe” – magyarázta Szergej Kirpotin, a Tyva Állami Egyetem kutatója.
Ez azt jelenti, hogy míg az élő növény kivonja a levegőből a szén oxidjait, addig a víz alá került területeken elrohadó növényi maradványokból visszajut a légkörbe a korábban megkötött karbonmennyiség.
A tudósok már most tanulmányozzák a jelenséget, hogy a COP26 skóciai klímacsúcsra már publikálhassák megfigyeléseiket.
Forrás: euronews.com
[type] => post [excerpt] => A globális felmelegedés miatt az állandóan fagyott talaj, az úgynevezett permafroszt egyre nagyobb területeken olvad az oroszországi Szibériában. [autID] => 4 [date] => Array ( [created] => 1628719260 [modified] => 1628700710 ) [title] => Olvad az állandóan fagyott talaj Szibériában [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=67092&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 67092 ) [aut] => avecsorinszka [lang] => hu [image_id] => 67093 [image] => Array ( [id] => 67093 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/sziberia-olvadas.png [original_lng] => 638116 [original_w] => 786 [original_h] => 378 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/sziberia-olvadas-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/sziberia-olvadas-300x144.png [width] => 300 [height] => 144 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/sziberia-olvadas-768x369.png [width] => 768 [height] => 369 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/sziberia-olvadas.png [width] => 786 [height] => 378 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/sziberia-olvadas.png [width] => 786 [height] => 378 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/sziberia-olvadas.png [width] => 786 [height] => 378 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/sziberia-olvadas.png [width] => 786 [height] => 378 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1628689912:12 [_oembed_9e4da1e6a8214aab6a62cdad67e81e90] => [_oembed_time_9e4da1e6a8214aab6a62cdad67e81e90] => 1628664455 [_thumbnail_id] => 67093 [_edit_last] => 12 [views_count] => 2324 [_oembed_586a48007469bf5ff202b3904eb937d0] =>[_oembed_time_586a48007469bf5ff202b3904eb937d0] => 1648539908 [_oembed_710c1ac10684aa8546065c17738df535] =>Another giant crater forms in the Siberian permafrost - blocks of soil and ice thrown hundreds of metres from epicentre on the Yamal peninsula https://t.co/iWTvVlumfs pic.twitter.com/lXD8Be90en
— Prof Jamie Woodward (@Jamie_Woodward_) August 29, 2020[_oembed_time_710c1ac10684aa8546065c17738df535] => 1648539908 [_oembed_a6378cb0ce71afb48b31f8644585b7ad] =>This massive crater is at least the ninth spotted in Siberia since 2013.
— CNN International (@cnni) September 4, 2020
Scientists are not sure exactly how the huge hole formed, but believe it could be linked to warming temperatures in the region: https://t.co/9FR6DWwxqL[_oembed_time_a6378cb0ce71afb48b31f8644585b7ad] => 1663150861 [_oembed_b5f8588d9ba76fe7ea328f22ffb94993] => [_oembed_time_b5f8588d9ba76fe7ea328f22ffb94993] => 1675602472 [_oembed_d6caafd88d297a4b63153fdda263271b] =>Der #Hintereisferner hat in diesem Sommer 20 Mio m³ Wasser gelassen, so @prinzofice
— Daniel Schrott (@DanielSchrott) September 2, 2022
2020 hatte er noch eine Fläche 6,14 km². Ich rechne in dieser Hochrechnung hier mit aktuell 6 km².
2/ pic.twitter.com/S96PDOVqj0[_oembed_time_d6caafd88d297a4b63153fdda263271b] => 1686160340 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 4000 [1] => 41 [2] => 49 [3] => 598 [4] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Aktuális [1] => Cikkek [2] => Hírek [3] => Tudomány [4] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 1746 [1] => 10443 [2] => 9793 ) [tags_name] => Array ( [0] => Globális felmelegedés [1] => olvadás [2] => Szibéria ) ) [5] => Array ( [id] => 64025 [content] =>The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLake pic.twitter.com/NqN3NiPr6R
— Lehrer (@onlinedeutschl1) July 21, 2022Stratégiai partnerként dolgozik együtt az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és az európai űrügynökség (ESA) a klímaváltozás és a Föld működésének megértése érdekében – olvasható az ESA honlapján.
Toni Tolker-Nielsen, a NASA Föld-megfigyelési programjainak igazgatója elmondta: „Már most szemtanúi vagyunk a klímaváltozás hatásainak – többek között – a növekvő hőmérsékletek, emelkedő tengerszint, olvadó jég miatt. Mind az ESA, mind a NASA kiváló eszközökkel és szaktudással rendelkezik a Földdel foglalkozó tudományok fejlesztése területén, így a közös munkával még többet érhetünk el”.
A partneri kapcsolat hivatalossá tételeként Josef Aschbacher, az ESA főigazgatója és Bill Nelson, a NASA igazgatója együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá. Ennek értelmében céljuk, hogy kialakítsák a klímaváltozásra adott globális válaszreakció módját a Föld és környezete megfigyelése, az erre irányuló kutatások segítségével.
Nem ez az első alkalom, hogy a NASA és az ESA egyesíti erőit. Együtt dolgoztak például északi-sarkvidéki terepmunkáik során a CryoSat és ICESat misszióik erősítéséért. Más partnerek bevonása mellett szintén együtt dolgoznak a Copernicus Sentinel-6 misszión is.
A stratégiai partnerség révén az ESA és a NASA új utakat fedez fel és fejleszt ki a közös munkára, tevékenységeik, stratégiai programjaik, tudományos érdekeik és fő irányelveik koordinálására a hatékonyabb és gyorsabb együttműködésért.
MTI
[type] => post [excerpt] => Stratégiai partnerként dolgozik együtt az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és az európai űrügynökség (ESA) a klímaváltozás és a Föld működésének megértése érdekében. [autID] => 10 [date] => Array ( [created] => 1626286800 [modified] => 1626280769 ) [title] => A klímaváltozás megértéséért együtt dolgozik az ESA és a NASA [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=64025&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 64025 ) [aut] => nyesi [lang] => hu [image_id] => 64026 [image] => Array ( [id] => 64026 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/nasa.jpg [original_lng] => 210313 [original_w] => 855 [original_h] => 481 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/nasa-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/nasa-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/nasa-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/nasa.jpg [width] => 855 [height] => 481 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/nasa.jpg [width] => 855 [height] => 481 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/nasa.jpg [width] => 855 [height] => 481 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/nasa.jpg [width] => 855 [height] => 481 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1626269970:10 [_thumbnail_id] => 64026 [_edit_last] => 10 [views_count] => 1699 [_oembed_2e576809a19c1cb77521ddf57ae25db2] => [_oembed_time_2e576809a19c1cb77521ddf57ae25db2] => 1626269971 [_oembed_9e4da1e6a8214aab6a62cdad67e81e90] => [_oembed_time_9e4da1e6a8214aab6a62cdad67e81e90] => 1629474232 [_oembed_b5f8588d9ba76fe7ea328f22ffb94993] => [_oembed_time_b5f8588d9ba76fe7ea328f22ffb94993] => 1676457831 [_oembed_d6caafd88d297a4b63153fdda263271b] =>[_oembed_time_d6caafd88d297a4b63153fdda263271b] => 1685633811 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 598 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Tudomány ) [tags] => Array ( [0] => 54690 [1] => 1746 [2] => 709 ) [tags_name] => Array ( [0] => ESA [1] => Globális felmelegedés [2] => klímaváltozás ) ) [6] => Array ( [id] => 56631 [content] =>The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLake pic.twitter.com/NqN3NiPr6R
— Lehrer (@onlinedeutschl1) July 21, 2022Hihetetlenül magas hőmérsékletet mértek az északi sarkkörön túl, jelenleg ugyanis 27 fok tombol a térségben, de a nyárias meleg már Északkelet-Európát is elérte.
Nagy mennyiségű meleg levegő árasztotta el Európa északi, északkeleti részét, ami a sokévi átlagnál jóval magasabb, nyárias hőmérsékleteket eredményezett a térségben.
A szerdai nap folyamán Svédországban két mérőponton is 26,5 fokot mértek, a szomszédos Finnországban azonban még melegebb volt az idő. A maximum hőmérséklet itt többfelé átlépte a 25 fokot, a Botteni-öböl partján fekvő Ouluban pedig 28,1 fokot regisztráltak.
Finnországban ettől korábban csak egyszer, 1934. május 6-án lépte át a hőmérséklet a 28 fokot, mivel ekkor 29 fokot mértek. Oroszország északnyugati részén ettől is melegebb volt. Már szerdán is megközelítette a 30 fokot a csúcshőmérséklet, csütörtökön pedig több helyen el is érte azt.
Az északi sarkkörön túl fekvő Nizhnyaya Pesha mérőállomáson 27 fokot mértek, ami több mint 20 fokkal haladja meg a sokévi átlagot.
Míg Északkelet-Európában nyáriasan meleg volt, addig a kontinens legnagyobb részén 20 fok alatt maradtak a maximumok. A sarkkör környékén tapasztalható hőmérsékleteket ez idő tájt csak Görögországban és Törökországban mérhettünk.
Forrás: liner.hu
[type] => post [excerpt] => 27 fok tombol a térségben, de a nyárias meleg már Északkelet-Európát is elérte. [autID] => 4 [date] => Array ( [created] => 1621176600 [modified] => 1621173746 ) [title] => 27 fokot mértek az északi sarkkörön túl [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=56631&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 56631 [uk] => 56714 ) [aut] => avecsorinszka [lang] => hu [image_id] => 56632 [image] => Array ( [id] => 56632 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/sandor1-28jpg-2021-05-14-11-56-17-600x550-1.jpg [original_lng] => 106589 [original_w] => 600 [original_h] => 550 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/sandor1-28jpg-2021-05-14-11-56-17-600x550-1-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/sandor1-28jpg-2021-05-14-11-56-17-600x550-1-300x275.jpg [width] => 300 [height] => 275 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/sandor1-28jpg-2021-05-14-11-56-17-600x550-1.jpg [width] => 600 [height] => 550 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/sandor1-28jpg-2021-05-14-11-56-17-600x550-1.jpg [width] => 600 [height] => 550 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/sandor1-28jpg-2021-05-14-11-56-17-600x550-1.jpg [width] => 600 [height] => 550 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/sandor1-28jpg-2021-05-14-11-56-17-600x550-1.jpg [width] => 600 [height] => 550 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/sandor1-28jpg-2021-05-14-11-56-17-600x550-1.jpg [width] => 600 [height] => 550 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1621233918:2 [_thumbnail_id] => 56632 [_edit_last] => 4 [translation_required] => 2 [views_count] => 2264 [_oembed_d8d2d400e3edafe6a5bee6f562461c44] =>[_oembed_time_d8d2d400e3edafe6a5bee6f562461c44] => 1621162949 [_oembed_dd902f19a9ee26958321879c1e0a1129] =>?️2020 was the joint hottest year on record globally, and the hottest year ever recorded for Europe?? @CopernicusECMWF also highlighted a continued rise in CO2 concentrations.
— Copernicus EU (@CopernicusEU) January 8, 2021
Read the full press release here?https://t.co/UcitQaihSF #CopernicusClimate pic.twitter.com/whonmosxxf[_oembed_time_dd902f19a9ee26958321879c1e0a1129] => 1621162950 [translation_required_done] => 1 [_oembed_9e4da1e6a8214aab6a62cdad67e81e90] => [_oembed_time_9e4da1e6a8214aab6a62cdad67e81e90] => 1629300891 [_oembed_b5f8588d9ba76fe7ea328f22ffb94993] => [_oembed_time_b5f8588d9ba76fe7ea328f22ffb94993] => 1675191763 [_oembed_d6caafd88d297a4b63153fdda263271b] =>Satellite animation, from July 30 to August 4, shows the collapse of the last fully intact #iceshelf in #Canada. The Milne Ice Shelf, located on #EllesmereIsland in #Nunavut, has now reduced in area by ~43%. #MilneIceIsland #seaice #Arctic #earthrightnow #glacier pic.twitter.com/jjs1gawoxA
— ECCC Canadian Ice Service (@ECCC_CIS) August 4, 2020[_oembed_time_d6caafd88d297a4b63153fdda263271b] => 1685985861 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 41 [2] => 49 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Cikkek [2] => Hírek [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 50342 [1] => 1746 ) [tags_name] => Array ( [0] => Északi sarkkör [1] => Globális felmelegedés ) ) [7] => Array ( [id] => 51448 [content] =>The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLake pic.twitter.com/NqN3NiPr6R
— Lehrer (@onlinedeutschl1) July 21, 2022Ha nem cselekednek azonnal az illetékes hatóságok, akkor a Nagy-korallzátony élővilágának 70-99 százaléka az elkövetkező években megsemmisülhet.
Az Ausztrál Tudományos Akadémia szerint kizárólag a párizsi klímaegyezmény betartásával érhetnének el pozitív eredményeket, ám az 1,5 Celsius-fok globális hőmérséklet-emelkedést megengedő paktum realizálása jelenleg szinte megvalósíthatatlan feladat.
Ha 1,5-2 Celsius-fok között marad a felmelegedés átlagos értéke, akkor 70-90 százalékkal zsugorodhat a Nagy-korallzátony kiterjedése, míg 2 Celsius-fok fölött mindössze az élővilág 1 százaléka maradhat fenn.
Ha sikerülne valamilyen csoda folytán stabilizálni a helyzetet, akkor a korallok túlélhetnék a krízist, ellenkező esetben helyüket átvehetnék az invazív tengeri fajok, például a különböző hínárok és baktériumok, amelyek felborítanák az ökoszisztémát.
A The Sydney Morning Herald tudósításából kiderült, hogy a klímakutatók sem gondolják úgy, hogy betartható lenne 2025-ig az 1,5 Celsius-fokos kvóta, hiszen már most 1,4 Celsius-foknál tartunk, az emelkedő tendencia pedig azt vetíti elő, hogy az értékek az egekbe szökhetnek.
A lehető legdrámaibb forgatókönyv szerint az Ausztráliában elmúlt években egyre gyakoribb bozóttüzek általános, havi jelleget ölthetnének, miközben a heves esőzések és áradások tavasszal és ősszel egyaránt veszélyeztetnék a partvidéket.
Csakis abban látják a megoldást a szakemberek, ha a kormány hű maradna a 2050-ös karbonsemlegességi célokhoz, ehhez viszont az kellene, hogy gyökeres változás történjen legkésőbb 2030-ig, máskülönben feleslegesek voltak az eddigi, klímakatasztrófa megelőzésére irányuló erőfeszítések.
Forrás: liner.hu
[type] => post [excerpt] => [autID] => 4 [date] => Array ( [created] => 1617485580 [modified] => 1617481001 ) [title] => A Nagy-korallzátony 99 százaléka hamarosan végleg elpusztulhat [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=51448&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 51448 ) [aut] => avecsorinszka [lang] => hu [image_id] => 51449 [image] => Array ( [id] => 51449 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/nariman-mesharrafa-9kmxamgfbg4-unsplash-1000x550-1.jpg [original_lng] => 144005 [original_w] => 1000 [original_h] => 550 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/nariman-mesharrafa-9kmxamgfbg4-unsplash-1000x550-1-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/nariman-mesharrafa-9kmxamgfbg4-unsplash-1000x550-1-300x165.jpg [width] => 300 [height] => 165 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/nariman-mesharrafa-9kmxamgfbg4-unsplash-1000x550-1-768x422.jpg [width] => 768 [height] => 422 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/nariman-mesharrafa-9kmxamgfbg4-unsplash-1000x550-1.jpg [width] => 1000 [height] => 550 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/nariman-mesharrafa-9kmxamgfbg4-unsplash-1000x550-1.jpg [width] => 1000 [height] => 550 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/nariman-mesharrafa-9kmxamgfbg4-unsplash-1000x550-1.jpg [width] => 1000 [height] => 550 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/nariman-mesharrafa-9kmxamgfbg4-unsplash-1000x550-1.jpg [width] => 1000 [height] => 550 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1617470202:10 [_thumbnail_id] => 51449 [_edit_last] => 10 [views_count] => 1612 [_oembed_c0182210712f32fce400c91dc5b7cc25] => [_oembed_time_c0182210712f32fce400c91dc5b7cc25] => 1617470187 [_oembed_d8d2d400e3edafe6a5bee6f562461c44] =>[_oembed_time_d8d2d400e3edafe6a5bee6f562461c44] => 1617474790 [_oembed_8a5cda60c903be7523c9f4f222b537f2] => [_oembed_time_8a5cda60c903be7523c9f4f222b537f2] => 1620504759 [_oembed_eaaf6a90f191c8ed4d01a88c8169e533] => [_oembed_time_eaaf6a90f191c8ed4d01a88c8169e533] => 1620650809 [_oembed_fd0da67e8c0354d20dcd50273af6fb5e] => [_oembed_time_fd0da67e8c0354d20dcd50273af6fb5e] => 1626449282 [_oembed_1930c2602d00ba61a1821ae5d4c4cef0] => [_oembed_time_1930c2602d00ba61a1821ae5d4c4cef0] => 1627587926 [_oembed_9e4da1e6a8214aab6a62cdad67e81e90] => [_oembed_time_9e4da1e6a8214aab6a62cdad67e81e90] => 1629283836 [_oembed_0072eadadeb9655ff214c98698e9b366] => [_oembed_time_0072eadadeb9655ff214c98698e9b366] => 1636977811 [_oembed_a4bd5ce58137f71b65be640dd89d8fe7] => [_oembed_time_a4bd5ce58137f71b65be640dd89d8fe7] => 1657875886 [_oembed_8f560531e661e84b79a9025298361062] => [_oembed_time_8f560531e661e84b79a9025298361062] => 1672439764 [_oembed_d8929d4a9025e7a06b009c7fb1cd9831] => [_oembed_time_d8929d4a9025e7a06b009c7fb1cd9831] => 1673207961 [_oembed_b5f8588d9ba76fe7ea328f22ffb94993] => [_oembed_time_b5f8588d9ba76fe7ea328f22ffb94993] => 1676218345 [_oembed_4e8e34b57b648920acd60d0390444b4f] =>?️2020 was the joint hottest year on record globally, and the hottest year ever recorded for Europe?? @CopernicusECMWF also highlighted a continued rise in CO2 concentrations.
— Copernicus EU (@CopernicusEU) January 8, 2021
Read the full press release here?https://t.co/UcitQaihSF #CopernicusClimate pic.twitter.com/whonmosxxf[_oembed_time_4e8e34b57b648920acd60d0390444b4f] => 1683898977 [_oembed_d6caafd88d297a4b63153fdda263271b] =>VIDEO: One of the world's largest rhino conservation farm is going up for auction in South Africa. After a 30-year quest to save the endangered species, owner John Hume has no choice but to throw in the towel. pic.twitter.com/sH3S7UhtSG
— AFP News Agency (@AFP) April 26, 2023[_oembed_time_d6caafd88d297a4b63153fdda263271b] => 1685469436 [_oembed_3f045d546d43a22948de31779b0c65e1] => [_oembed_time_3f045d546d43a22948de31779b0c65e1] => 1703923428 [_oembed_d97755181093a8de69587b782ec94e89] => [_oembed_time_d97755181093a8de69587b782ec94e89] => 1703923429 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 598 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Tudomány [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 1746 [1] => 13952 [2] => 1232 ) [tags_name] => Array ( [0] => Globális felmelegedés [1] => korallzátony [2] => természetvédelem ) ) [8] => Array ( [id] => 49147 [content] =>The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLake pic.twitter.com/NqN3NiPr6R
— Lehrer (@onlinedeutschl1) July 21, 2022A németek egyre jobban érzik az időjáráson a globális felmelegedés hatása. A tavalyi – hasonlóan a világ egészéhez – a második legmelegebb év volt a feljegyzések kezdte óta – közölte Gerhard Adrian, a Német Időjárási Szolgálat (DWD) elnöke, aki egyben a Meteorológiai Világszervezet (WMO) elnöke is.
Az északi-sarkvidéki jégmező kiterjedése tavaly szeptemberben a második legkisebb volt 2012 után, és világszerte a szélsőséges időjárási események elszaporodása volt észlelhető a globális felmelegedés nyomán – mondta el Gerhard Adrian
A Száhel-övezetben, Afrika szarván, Indiában, Pakisztánban és Kínában tavaly szokatlanul sok csapadék hullott, helyenként ötszörösen haladta meg a sokévi átlagot. Január 1. és november 20. között világviszonylatban 96 trópusi vihart figyeltek meg, az Atlanti-óceán északi részén például harmincat, a szokásosnak a dupláját – ismertette a friss WMO-adatokat a szakember.
Németországban 2020-ban nyolc hónap túl száraz, négy hónap pedig túl csapadékos volt. 2019-hez hasonlóan az év 12 hónapjából 11 „túl meleg” volt, legalábbis az 1961 és 1990 közti referenciaidőszakhoz képest. Bár a 2019-es évtől eltérően tavaly nem mértek 40 fok feletti rekordhőmérsékleteket, a nyári hőmérsékletek a szárazsággal kombinálva negatív hatást gyakoroltak a mezőgazdaságra Németországban.
A kutató szerint az elmúlt három év összességében megerősíti a klímakutatás félelmeit, miszerint a jövőben egyre gyakrabban kell számolnunk időjárási és éghajlati szélsőségekkel.
A Német Időjárási Szolgálat becslése szerint nem érhető el az a párizsi nemzetközi egyezményben kitűzött cél, hogy az évszázad végéig legfeljebb 2 Celsius-fokkal emelkedjen a globális hőmérséklet a Földön, „sőt, jelen pillanatban úgy tűnik, hogy 3-4 fok is lehet az emelkedés” – hangsúlyozta Gerhard Adrian.
[type] => post [excerpt] => A németek egyre jobban érzik az időjáráson a globális felmelegedés hatása. A tavalyi – hasonlóan a világ egészéhez – a második legmelegebb év volt a feljegyzések kezdte óta – közölte Gerhard Adrian, a Német Időjárási Szolgálat (DWD) elnöke, aki eg... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1615752300 [modified] => 1615680766 ) [title] => Németországban már bőrükön érzik, mit hoz a klímaváltozás [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=49147&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 49147 [uk] => 49460 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 49149 [image] => Array ( [id] => 49149 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/felmelegedes.jpg [original_lng] => 52217 [original_w] => 512 [original_h] => 341 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/felmelegedes-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/felmelegedes-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/felmelegedes.jpg [width] => 512 [height] => 341 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/felmelegedes.jpg [width] => 512 [height] => 341 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/felmelegedes.jpg [width] => 512 [height] => 341 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/felmelegedes.jpg [width] => 512 [height] => 341 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/felmelegedes.jpg [width] => 512 [height] => 341 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1615913005:8 [_thumbnail_id] => 49149 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 2 [views_count] => 2656 [_oembed_d8d2d400e3edafe6a5bee6f562461c44] =>[_oembed_time_d8d2d400e3edafe6a5bee6f562461c44] => 1615673570 [_oembed_dd902f19a9ee26958321879c1e0a1129] =>?️2020 was the joint hottest year on record globally, and the hottest year ever recorded for Europe?? @CopernicusECMWF also highlighted a continued rise in CO2 concentrations.
— Copernicus EU (@CopernicusEU) January 8, 2021
Read the full press release here?https://t.co/UcitQaihSF #CopernicusClimate pic.twitter.com/whonmosxxf[_oembed_time_dd902f19a9ee26958321879c1e0a1129] => 1615673570 [translation_required_done] => 1 [_oembed_9e4da1e6a8214aab6a62cdad67e81e90] => [_oembed_time_9e4da1e6a8214aab6a62cdad67e81e90] => 1629499724 [_oembed_b5f8588d9ba76fe7ea328f22ffb94993] => [_oembed_time_b5f8588d9ba76fe7ea328f22ffb94993] => 1674896844 [_oembed_d6caafd88d297a4b63153fdda263271b] =>Satellite animation, from July 30 to August 4, shows the collapse of the last fully intact #iceshelf in #Canada. The Milne Ice Shelf, located on #EllesmereIsland in #Nunavut, has now reduced in area by ~43%. #MilneIceIsland #seaice #Arctic #earthrightnow #glacier pic.twitter.com/jjs1gawoxA
— ECCC Canadian Ice Service (@ECCC_CIS) August 4, 2020[_oembed_time_d6caafd88d297a4b63153fdda263271b] => 1685026801 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 11 [2] => 592 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Kiemelt téma [2] => Társadalom [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 1746 ) [tags_name] => Array ( [0] => Globális felmelegedés ) ) [9] => Array ( [id] => 42024 [content] =>The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLake pic.twitter.com/NqN3NiPr6R
— Lehrer (@onlinedeutschl1) July 21, 2022Az európai a feljegyzések kezdete óta 2020 volt a legmelegebb év, a globális adatok szerint pedig a rekordot 2016 és 2020 tartja – jelentette az Európai Unió Copernicus klímaváltozási szolgálata pénteken.
A Föld átlaghőmérséklete 1,25 Celsius-fokkal haladta meg 2020-ban az iparosodás előtti szintet, csakúgy, mint 2016-ban, az elmúlt hat év a legmelegebb időszak volt a feljegyzések kezdete óta.
A Copernicus megjegyzi ugyanakkor, hogy 2016-ban az El Nino csendes-óceáni jelenség 0,1-0,2 Celsius-fokkal emelte meg a globális hőmérsékletet.
Rekordmeleg a Halál-völgyben
Európa felszíni hőmérséklete átlagosan 2,2 Celsius-fokkal emelkedett az iparosodás előtti időszak hőmérsékletéhez képest.
Az elmúlt évben mérték a megbízható módszerekkel valaha rögzített legmelegebb hőmérsékletet is, amikor az augusztusi kaliforniai hőség nyomán a Mojave-sivatagban található Death Valley-ben (Halál-völgyben) 54,4 Celsius-fokra emelkedett a hőmérséklet.
Az Északi-sarkvidék és Szibéria északi része jóval gyorsabban melegedett, mint a bolygó egésze, ezen régiók egyes területein csaknem 7 Celsius-fokkal volt melegebb a viszonyítási pontként használt használt 30 éves átlaghoz képest.
A sarkvidéki jég tovább zsugorodott, júliusban és októberben minden eddiginél kisebb kiterjedésű volt a korábbi évek azonos hónapjaihoz viszonyítva.
Aggasztó szén-dioxid-koncentráció
„2020 az északi-sarkvidéki szokatlan meleg és az Atlanti-óceán északi részén jelentkező trópusi viharok nagy száma miatt is kiemelkedő év volt” – mondta Carlo Buontempo, a Copernicus igazgatója. Hozzátette, nem meglepő, hogy a legutóbbi az eddig feljegyzett legmelegebb évtized, és mint ilyen, újabb figyelmeztető jele annak, hogy az üvegházhatású gázok csökkentését célzó intézkedések meghozatala sürgető.
A Copernicus jelentésében arra is figyelmeztet, hogy továbbra is nő a szén-dioxid-koncentráció, melynek csökkentése kulcsfontosságú lenne a felmelegedés elleni küzdelemben.
A jelentés szerint a légkör széndioxid-koncentrációja 413 ppm-re (részecske per millió) nőtt, amely mintegy 50 százalékkal több, mint a 18. század elején. A koncentráció annak ellenére döntött rekordot, hogy a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások miatt hét százalékkal csökkent a károsanyag-kibocsátás.
A globális emisszió azonban 2019-ig folyamatosan növekedett, és egyelőre nem tudni, az emberiség vissza fog-e térni a járványt megelőző életvitelhez, kibocsátási értékekhez, vagy megkezdi a szénkibocsátás csökkentését a katasztrofális következmények elkerülése érdekében – hangsúlyozzák a jelentésben.
Nem elég a párizsi egyezményben vállaltak teljesítése?
Még ha minden ország teljesíti is a 2015-ös párizsi egyezményben vállalt kötelezettségeket, az évszázad végére akkor is mintegy 3 Celsius-fokkal emelkedik a bolygó hőmérséklete az iparosodás előttihez képest.
Évtizedenként mintegy 0,2 Celsius-fokkal emelkedik a világ hőmérséklete az 1970-es évek óta az emberi tevékenység okozta szén-dioxid kibocsátás és más üvegházhatású gázok miatt. Ha ilyen mértékben folytatjuk, a 2030-as évek közepére elérjük a 1,5 Celsius-fokos felmelegedést – vélik kutatók.
A legmelegebb évtized
A 2020-as évvel a kiértékelés szerint az eddigi legmelegebb feljegyzett évtized ért véget. A klímaváltozási szolgálat saját adatokat gyűjt, valamint földi állomások, meteorológiai ballonok, repülőgépek és műholdak méréseit is használja, melyek 1950-ig nyúlnak vissza, bizonyos esetekben 1850-ig.
Európában az elmúlt nyár átlagosan 1,6 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az 1981 és 2010 közötti 30 éves referenciaidőszakban, és 0,4 Celsius-fokkal volt melegebb az eddigi európai rekordévnél, 2019-nél.
(euronews)
[type] => post [excerpt] => Az európai a feljegyzések kezdete óta 2020 volt a legmelegebb év, a globális adatok szerint pedig a rekordot 2016 és 2020 tartja – jelentette az Európai Unió Copernicus klímaváltozási szolgálata pénteken. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1610296980 [modified] => 1610234543 ) [title] => A feljegyzések óta 2020 volt a legmelegebb év a Földön [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=42024&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 42024 [uk] => 42110 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 42026 [image] => Array ( [id] => 42026 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/fold-forrosag.jpg [original_lng] => 81456 [original_w] => 931 [original_h] => 524 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/fold-forrosag-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/fold-forrosag-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/fold-forrosag-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/fold-forrosag.jpg [width] => 931 [height] => 524 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/fold-forrosag.jpg [width] => 931 [height] => 524 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/fold-forrosag.jpg [width] => 931 [height] => 524 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/fold-forrosag.jpg [width] => 931 [height] => 524 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1610353801:2 [_oembed_d8d2d400e3edafe6a5bee6f562461c44] =>[_oembed_time_d8d2d400e3edafe6a5bee6f562461c44] => 1610227198 [_thumbnail_id] => 42026 [_edit_last] => 5 [translation_required] => 2 [views_count] => 2954 [_oembed_dd902f19a9ee26958321879c1e0a1129] =>?️2020 was the joint hottest year on record globally, and the hottest year ever recorded for Europe?? @CopernicusECMWF also highlighted a continued rise in CO2 concentrations.
— Copernicus EU (@CopernicusEU) January 8, 2021
Read the full press release here?https://t.co/UcitQaihSF #CopernicusClimate pic.twitter.com/whonmosxxf[_oembed_time_dd902f19a9ee26958321879c1e0a1129] => 1610227350 [translation_required_done] => 1 [_oembed_9ad931e932a80c1e94796ca2f0e251f1] =>Satellite animation, from July 30 to August 4, shows the collapse of the last fully intact #iceshelf in #Canada. The Milne Ice Shelf, located on #EllesmereIsland in #Nunavut, has now reduced in area by ~43%. #MilneIceIsland #seaice #Arctic #earthrightnow #glacier pic.twitter.com/jjs1gawoxA
— ECCC Canadian Ice Service (@ECCC_CIS) August 4, 2020[_oembed_time_9ad931e932a80c1e94796ca2f0e251f1] => 1611384663 [_oembed_8aa75bd5592fff2e27c17014c43a5d2c] =>La semana pasada nevó en partes del Sáhara, en Ain Sefra (Algeria) y en la región de Tabuk en Arabia Saufí. Si bien es inédito ver nieve en el desierto, lo cierto es que es el segundo año consecutivo, en mucho tiempo, que ocurre.
— Jordi de Niro (@jordi_niro) January 19, 2021
Bon dia ❄?️ pic.twitter.com/tZQg5M9Bnf[_oembed_time_8aa75bd5592fff2e27c17014c43a5d2c] => 1611384663 [_oembed_09a75884c5629866413b757a4248eb25] =>A light layer of ice on the sands in Ain Sefra, Algeria, as temperatures fell below -3 degrees celsius. The town has experienced snow only three other times in 1979, 2017 and 2018. 2017 also saw a blizzard dumping snow up to a meter thick in Ain Sefra. pic.twitter.com/KA8rcHaoP2
— RTÉ News (@rtenews) January 19, 2021[_oembed_time_09a75884c5629866413b757a4248eb25] => 1612729391 [_oembed_9e4da1e6a8214aab6a62cdad67e81e90] => [_oembed_time_9e4da1e6a8214aab6a62cdad67e81e90] => 1630165283 [_oembed_37c613ac9f9f79311246a454e17c9454] => [_oembed_time_37c613ac9f9f79311246a454e17c9454] => 1641494636 [_oembed_53e99d96b3d28bb936098c098f321931] => [_oembed_time_53e99d96b3d28bb936098c098f321931] => 1657228160 [_oembed_b5f8588d9ba76fe7ea328f22ffb94993] => [_oembed_time_b5f8588d9ba76fe7ea328f22ffb94993] => 1675779887 [_oembed_d6caafd88d297a4b63153fdda263271b] =>Meglátja a medve az árnyékát?
Posted by Fővárosi Állat- és Növénykert on Tuesday, February 2, 2021[_oembed_time_d6caafd88d297a4b63153fdda263271b] => 1685874680 [_oembed_dcf022aced4fb3a6ddc7e7df7afbe368] =>The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLake pic.twitter.com/NqN3NiPr6R
— Lehrer (@onlinedeutschl1) July 21, 2022[_oembed_time_dcf022aced4fb3a6ddc7e7df7afbe368] => 1700654759 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 41 [2] => 49 [3] => 17 [4] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Cikkek [2] => Hírek [3] => Sürgős [4] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 1746 [1] => 1362 ) [tags_name] => Array ( [0] => Globális felmelegedés [1] => időjárás ) ) ) [model] => Array ( [lang] => hu [offset] => 20 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 1746 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [_model] => Array ( [lang] => hu [domains] => Array ( [0] => life ) [offset] => 20 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 1746 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [domains] => Array ( [0] => life ) [_domains] => Array ( [life] => 1 ) [status] => 1 [from_cache] => )Brazil: Health warnings as country gripped by 'unbearable' heatwave https://t.co/72pUL8ZA1F
— BBC News (World) (@BBCWorld) November 15, 2023