Grexa Liliána, a magyar parlament ukrán nemzetiségi szószólója kezdeményezésére egy ifjúsági konferenciát szerveztek Budapesten a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztrációval közösen. Az eseményen magyarországi ukrán ifjúsági szervezetek képviselői találkozhattak az ukrajnai ifjúsági szervezetekkel, köztük a kárpátaljai magyar ifjúsági szervezetek képviselőivel. Az ukrán résztvevőket 55 fiatal képviselte Ukrajna különböző régióiból.
A főszervező és ötletgazda, Grexa Liliána a Magyar Televíziónak elmondta, tavaly decemberben fogalmazódott meg benne, hogy valamit tenni kell a hullámvölgybe került ukrán–magyar kétoldalú kapcsolatok javítása érdekében, és mivel a fiatalokban van a jövő, ezért létre kellene hozni egy fórumot, ahol ukrán és magyar fiatalok találkozhatnak, eszmét cserélhetnek, és elindulhat egy párbeszéd.
Hozzáfűzte: bízik benne, hogy az ifjúsági napokat jövőre esetleg Ukrajnában is megtarthatják, illetve a jövőben akár a V4 országaiban élő ukrán nemzetiségekre is kiterjeszthetik.
A több mint ötvenfős ukrajnai delegációt Petei Judit, a Kárpátaljai Megyei Tanács KMKSZ-es képviselője, Viktor Mikita kárpátaljai kormányzó tanácsadója vezette, aki lapunknak elmondta: „Ez volt az első alkalom, mégis nagyon eredményes találkozó volt, ahol a két országban élő ukrán ifjúsági szervezetek képviselői találkozhattak, ismerkedhettek egymással és egyben magyar fiatalokkal is. Nagyon sok tervet szőttünk, amelyeknek ha csak a fele megvalósul, akkor már óriási eredménye lesz. Amennyiben a várva várt béke bekopogtat, akkor a következő találkozót Ukrajnában, még nagyobb volumenben szeretnénk jövőre megszervezni akár Kárpátalján is. A konferenciát nagyon eredményesnek tartom, amely olyan, mint egy híd. A fiataloké a jövő, akiknek látniuk kell, hogy mi a két ország között ápoljuk a kapcsolatot, mert Magyarország segített első perctől, nagyon sok ukrán ott talált menedéket, nekik is mindenben segít a magyar kormány. A konferencián elmondott beszédemben is hangsúlyoztam, a fiatalok most ismerkednek egymással, nagyon jó barátságokat kötöttek, ezt gyümölcsözően kell folytatni, és akkor a két ország között a fiatalokon keresztül nagyon jó kapcsolatot lehet majd ápolni minden szinten, hisz a fiatalokra vár a jövő.”
A konferencián Illés Boglárka, a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára kiemelte: a Magyarországon élő ukrán kisebbség támogatása, jogainak képviselete ma fontosabb, mint valaha, mivel a korábbi néhány ezres lélekszám után ma már egyes felmérések szerint a negyvenezret is meghaladhatja a Magyarországon élő, ott otthonra talált ukrán nemzetiségű emberek száma. Az államtitkár kijelentette: „Oroszország Ukrajnát érő agresszióját a magyar kormány határozottan elítéli. Magyarország a háború kezdete óta minden idők legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre, és miközben elismeri Ukrajna önvédelemhez való jogát, minden segítséget megad a háború elől menekülőknek.”
Az államtitkár szerint 2022 februárja óta már több mint egymillió ember lépte át az ukrán–magyar határt; több mint ötezer ukrán gyermeknek biztosítanak mintegy 1 500 magyar iskolában oktatást és biztonságos ellátást, illetve óvodai és bölcsődei elhelyezést is nyújtanak. Hozzátette, hogy Ukrajna területén is több mint félmillió ukrán család számára nyújtanak segítséget, többek között iskolák, kórházak, rendelőintézetek fejlesztésével, újjáépítésével. Segítséget kell nyújtani azért is, mert a jövőt kell szem előtt tartani, amely „a gyermekeink, fiataljaink kezében van” – hangoztatta az államtitkár, aki megköszönte és méltatta Grexa Liliánának, az Országgyűlés ukrán nemzetiségi szószólójának a konferencia kezdeményezésében és szervezésében végzett munkáját.
Illés Boglárka hangsúlyozta, a kormány 2023-ban megteremtette az ukrán nemzetiségű gyermekek oktatásának jogszabályi lehetőségeit, az iskola tavaly el is indult, ehhez a magyar kormány 38 millió forinttal járult hozzá. Kijelentette, a háborúnak mielőbb véget kell vetni, Ukrajnát pedig a háború végén újjá kell építeni, és ebben hatalmas szerepe lesz a fiataloknak, többek között a mostani esemény résztvevőinek.
A konferencián Nagy-Vargha Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium fiatalokért felelős helyettes államtitkára annak a reményének adott hangot, hogy a rendezvény hagyományteremtő lesz, hiszen rendkívül fontos, hogy elinduljon egy párbeszéd, aminek a háború miatt még sosem volt ekkora jelentősége.
Felidézte az ukrán–magyar kapcsolatok hagyományait, többek között megemlítve azt, amikor 2018-ban a visegrádi négyek (V4) soros magyar elnöksége idején a keleti partnerség jegyében elindult egy európai ifjúsági párbeszédfolyamat. Hasonló lesz idén szeptemberben is, amikor a magyar uniós elnökség egyik legnagyobb eseményeként európai ifjúsági konferenciát tartanak Budapesten – ismertette.
A helyettes államtitkár a jelen lévő fiatalokhoz szólva elmondta: Magyarországon ma már egy gyermek tízéves korában be tud kapcsolódni az iskolai érdekképviseletbe, kiemelve a diákparlament jelentőségét, valamint a Magyar Ifjúsági Tanács számos, fiataloknak szóló kezdeményezését.
A fiatalokra soha nem lehet elegendő figyelmet fordítani, fontos és érdemes a közösségek ügyeivel foglalkozni – hangoztatta Nagy-Vargha Zsófia.
A konferencia résztvevőit ukrán részről Petei Judit mellett Dmitro Kricsfalusi, a budapesti ukrán nagykövetség első titkára is köszöntötte, valamint részt vett a munkában Dobsa István, a KMKSZ Ifjúsági Szervezetének elnöke, aki az esemény kapcsán lapunknak elmondta: „Ismertethettem az ifjúsági szervezetünk céljait, bemutathattam az eddigi évek működését. A kerekasztal-beszélgetés során beszélgetőpartnereim Grexa Liliána és munkatársa, Anton Olekszij, egy Budapesten élő ukrán fiatal, aki jól bírja a magyar nyelvet, és az MCC kárpátaljai vezetőképző tanfolyamának hatodik évfolyamos diákja, valamint Vásárhelyi Irina és Varga-Tokár Kornélia voltak. A konferencián több körben bemutathattuk az ifjúsági szervezeteinket, és azt, hogy mivel foglalkozunk. A második napon pedig sort kerítettek egy parlamenti látogatásra, a Magyar Országgyűlés épületébe, illetve volt egy flashmob is. Ezt egy pozitív és előremutató konferenciának értékelem, ahol hasznos gondolatok hangzottak el. Jobban megismerhettük egymás ifjúsági közösségeit, remélem, ezáltal hozzá tudunk járulni ahhoz is, hogy az országaink közötti kapcsolat és a diplomáciai viszony valamelyest rendeződhessen. Megfogalmazódott az a terv is, hogy egy év múlva – ugyanígy májusban – a második konferenciát egy békés Ukrajnában szerveznék meg, valószínűleg itt, Kárpátalján keresnek neki helyszínt.”
Grexa Liliána, a Magyar Országgyűlés ukrán nemzetiségi szószólójának, és a Nova Hvilja ukrán civil szervezet vezetőjének kezdeményezésére Budapesten #NOVAdays néven megszervezték az I. magyar-ukrán ifjúsági konferenciát. A Magyarországon élő ukrán kisebbség támogatása, jogainak képviselete ma fontosabb, mint valaha, mivel a korábbi néhány ezres lélekszám után ma már egyes felmérések szerint a negyvenezret is meghaladhatja az ott élő ukrán nemzetiségű emberek száma, emelte ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára a #NOVAdays I. magyar-ukrán ifjúsági konferencián Budapesten. Illés Boglárka leszögezte, a Magyar kormány határozottan elítéli Oroszország katonai agresszióját Ukrajna ellen. Az ifjúsági konferencia résztvevőit Petei Judit, a kárpátaljai megyei adminisztráció delegációjának vezetője, a Kárpátaljai Megyei Tanács KMKSZ frakciójának tagja is köszöntötte. Magyarország a háború kirobbanása óta megbízható partnere Kijevnek, Budapest minden idők legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre, miközben elismeri Ukrajna önvédelemhez való jogát, minden segítséget megad a háború elől menekülőknek, hangsúlyozták az ifjúsági konferencia résztvevői. A magyar állam jelenleg több mint 5000 ukrán gyermeknek biztosít oktatást és ellátást, illetve óvodai és bölcsődei elhelyezést is nyújtanak Magyarország területén. Ukrajna területén is több mint félmillió ukrán család számára nyújt a magyar kormány segítséget, többek között iskolák, kórházak, rendelőintézetek fejlesztésével, újjáépítésével.
A Magyarországon élő ukrán kisebbség támogatása, jogainak képviselete ma fontosabb, mint valaha, mivel a korábbi néhány ezres lélekszám után ma már egyes felmérések szerint a negyvenezret is meghaladhatja az itt élő, itt otthonra találó ukrán nemzetiségű emberek száma – emelte ki a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára a #NOVAdays I. magyar–ukrán ifjúsági konferencián szombaton Budapesten.
Illés Boglárka leszögezte, Oroszország Ukrajnát érő agresszióját a magyar kormány határozottan elítéli.
Magyarország a háború kezdete óta minden idők legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre, és miközben elismeri Ukrajna önvédelemhez való jogát, minden segítséget megad a háború elől menekülőknek – hangsúlyozta.
Az államtitkár ismertetése szerint 2022 februárja óta már több mint egymillió ember lépte át az ukrán–magyar határt; több mint ötezer ukrán gyermeknek biztosítanak mintegy 1500 magyar iskolában oktatást és a biztonságos ellátást, illetve óvodai és bölcsődei elhelyezést is nyújtanak.
Hozzátette, hogy Ukrajna területén is több mint félmillió ukrán család számára nyújtanak segítséget, többek között iskolák, kórházak, rendelőintézetek fejlesztésével, újjáépítésével.
Segítséget kell nyújtani azért is, mert a jövőt kell szem előtt tartani, amely „a gyermekeink, fiataljaink kezében van” – hangoztatta az államtitkár, aki megköszönte és méltatta Grexa Liliánának, az Országgyűlés ukrán nemzetiségi szószólójának a konferencia kezdeményezésében és szervezésében végzett munkáját.
Illés Boglárka hangsúlyozta, a kormány 2023-ban megteremtette az ukrán nemzetiségű gyermekek oktatásának jogszabályi lehetőségeit, az iskola tavaly el is indult, ehhez a magyar kormány 38 millió forinttal járult hozzá.
Kijelentette, a háborúnak mielőbb véget kell vetni, Ukrajnát pedig a háború végén újjá kell építeni és ebben hatalmas szerepe lesz a fiataloknak, többek között a mostani esemény résztvevőinek.
Az államtitkár szerint mindenki, aki részt vesz ezen a mostani eseményen, nagy lépést tesz az emberek közötti kapcsolatok erősítéséért, egymás megismeréséért és ezen keresztül egymást is tudják támogatni.
Nagy-Vargha Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium fiatalokért felelős helyettes államtitkára annak a reményének adott hangot, hogy a rendezvény hagyományteremtő lesz, hiszen rendkívül fontos, hogy elinduljon egy párbeszéd, aminek a háború miatt még sosem volt ekkora jelentősége.
Felidézte az ukrán–magyar kapcsolatok hagyományait, többek között megemlítve azt, amikor 2018-ben a visegrádi négyek (V4) soros magyar elnöksége idején, a keleti partnerség jegyében elindult egy európai ifjúsági párbeszédfolyamat. Hasonló lesz idén szeptemberben is, amikor a magyar uniós elnökség egyik legnagyobb eseményeként európai ifjúsági konferenciát tartanak Budapesten – ismertette.
A helyettes államtitkár a jelen lévő fiatalokhoz szólva elmondta, Magyarországon ma már egy gyermek tízéves korában be tud kapcsolódni az iskolai érdekképviseletbe, kiemelve a diákparlament jelentőségét, valamint a Magyar Ifjúsági Tanács számos, fiataloknak szóló kezdeményezését.
A fiatalokra soha nem lehet elegendő figyelmet fordítani, fontos és érdemes a közösségek ügyeivel foglalkozni – hangoztatta Nagy-Vargha Zsófia.
Grexa Liliána ukrán nemzetiségi szószóló, az esemény kezdeményezője elmondta, tavaly decemberben fogalmazódott meg benne, hogy valamit tenni kell a hullámvölgybe került ukrán–magyar kétoldalú kapcsolatok javítása érdekében, és mivel a fiatalokban van a jövő, ezért létre kellene hozni egy fórumot, ahol ukrán és magyar fiatalok találkozhatnak, eszmét cserélhetnek és elindulhat egy párbeszéd.
Hozzáfűzte, bízik benne, hogy az ifjúsági napok eseményt jövőre esetleg Ukrajnában is megtarthatják, illetve a jövőben akár a V4 országaiban élő ukrán nemzetiségekre is kiterjeszthetik.
A konferencia résztvevőit Dmitro Krichfalusi, a budapesti ukrán nagykövetség első titkára és Petei Judit, a kárpátaljai megyei adminisztráció delegációjának vezetője is köszöntötte.
A program keretében a résztvevők többek között az Országházba is ellátogatnak.
[type] => post [excerpt] => A Magyarországon élő ukrán kisebbség támogatása, jogainak képviselete ma fontosabb, mint valaha, mivel a korábbi néhány ezres lélekszám után ma már egyes felmérések szerint a negyvenezret is meghaladhatja az itt élő, itt otthonra találó ukrán nemz... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1715504940 [modified] => 1715467175 ) [title] => Magyar–ukrán ifjúsági konferencia: a Magyarországon élő ukránok támogatása ma fontosabb, mint valaha [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=186912&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 186912 [uk] => 187027 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 186914 [image] => Array ( [id] => 186914 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ukran-menekultek-1.jpg [original_lng] => 388828 [original_w] => 1673 [original_h] => 941 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ukran-menekultek-1-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ukran-menekultek-1-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ukran-menekultek-1-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ukran-menekultek-1-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ukran-menekultek-1-1536x864.jpg [width] => 1536 [height] => 864 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ukran-menekultek-1.jpg [width] => 1673 [height] => 941 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ukran-menekultek-1.jpg [width] => 1673 [height] => 941 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1715519616:2 [_thumbnail_id] => 186914 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 2 [views_count] => 1211 [translation_required_done] => 1 [_oembed_459327338e8406dfa924c48bf304e0f5] => [_oembed_time_459327338e8406dfa924c48bf304e0f5] => 1715495331 [_oembed_9acacb2a5a7432873ad1b98a8b663ab6] => [_oembed_time_9acacb2a5a7432873ad1b98a8b663ab6] => 1716012318 [_oembed_b134799a5b9a092c9cefd8e183328c5f] => [_oembed_time_b134799a5b9a092c9cefd8e183328c5f] => 1716017280 [_oembed_c9fd779061a7c0c1b783aaf259c92520] => [_oembed_time_c9fd779061a7c0c1b783aaf259c92520] => 1716017280 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 4000 [2] => 41 [3] => 83884 [4] => 11 [5] => 84007 [6] => 17 [7] => 592 [8] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Aktuális [2] => Cikkek [3] => Humanitárius segítségnyújtás menekülteknek [4] => Kiemelt téma [5] => Magyarország segít [6] => Sürgős [7] => Társadalom [8] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 976454 [1] => 1860 [2] => 153990 [3] => 811705 [4] => 82890 ) [tags_name] => Array ( [0] => #NOVAdays I. magyar–ukrán ifjúsági konferencia [1] => Budapest [2] => Grexa Liliána [3] => Illés Boglárka [4] => ukrán menekültek ) ) [3] => Array ( [id] => 182038 [content] =>
A Nemzetpolitikai Kutatóintézet (NPKI) podcastot indított Határátlépések címmel, melynek keretein belül a résztvevők Magyarország határain túl élő kisebbségeket érintő kérdésekről beszélgetnek a tudományterületi határokat átívelve. A társalgások kéthetente jelennek majd meg.
A 25. jubileumi beszélgetés résztvevői Grexa Liliána ukrán nemzetiségi parlamenti szószóló, valamint dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet (dr. habil., PhD) nemzetiségi ombudsmanhelyettes voltak. A beszélgetést Ferenc Viktória, a NPKI kutatója moderálta.
A 2022. februári Ukrajna elleni orosz támadást követően sok ukrán család menekült el az országban dúló háború elől. Magyarországra is sokan érkeztek, s habár az első időszakra jellemző menekülthullám alább hagyott, a folyamat mára sem fejeződött be.
A háború elől külföldre menekülő családok gyermekeinek oktatása fontos megoldandó kérdéssé vált Magyarországon is, hiszen a tankötelezettség rájuk is kiterjed. A kezdeti hónapokhoz képest, amikor mind az iskolák, mind a szülők átmeneti helyzetként tekintettek a magyarországi tartózkodásra, mára nyilvánvalóvá vált, hogy tartósabb megoldásokra van szükség.
Grexa Liliána elmondása szerint a 2011-es magyarországi népszámlálási adatok szerint 7 500 körül volt az ukrán nemzetiséghez tartozó személyek száma az országban. A 2022-es orosz‒ukrán háború kitörését követő őszi népszámlást követően ez a szám 25 000-re nőtt. Ők többnyire Budapesten, Pest-, Fejér- és Komárom-Esztergom vármegyékben telepedtek le.
A parlamenti szószóló azt is elmondta, hogy beszélgetőpartnere – dr. Sándor Erzsébet – rögtön megkereste őt, és azt kérdezte, hogy miben tud segíteni az Ukrajnából érkező menekültek számára. „Emlékszem, hogy együtt kimentünk a pályaudvarra (Budapest, Keleti pályaudvar), ahol az ombudsmanhelyettes asszony beszélt a katasztrófavédelmisekkel és a segélyszervezetek vezetőivel, ami megerősített abban, hogy a lehető legjobb kezekben van a nemzetiségi ombudsmani kérdéskör” – emlékezett vissza Grexa Liliána.
A felmérések szerint jelenleg csak Budapesten 17 ezer olyan ukrán nemzetiségű gyerek van, akiknek oktatásban kellene részt venniük, ehhez képest országosan csupán 5 ezren iratkoztak be iskolákba. Ez 1 600 oktatási intézményt érint.
Problémaként említette még azt a gyermekekben megjelenő frusztrációt, amelyet a teljesen új környezet, kultúra és nyelv megtapasztalása váltott ki. Több olyan eset is volt, amikor az iskolákba beíratott ukrán gyerekek kényelmetlenül érezték magukat a többi diák között, aminek következtében többen is elhanyagolták a tanórákon való részvételt, és inkább választották a különböző szervezetek által kínált, iskolán kívüli ukrán nyelvű foglalkozásokat. Ami nem feltétlenül rossz dolog, csak sajnálatos módon nem ad olyan végzettséget bizonyító dokumentumot, amellyel a jövőben folytatni tudják a tanulmányaikat, legyen az Magyarországon vagy Ukrajnában.
Dr. Sándor Erzsébet nemzetiségi ombudsmanhelyettes beszámolt a háború kitörése után felmerült kérdésekről és azok megoldásáról. Mi lesz a gyerekekkel? Hogyan tudják segíteni a családokat, mivel a legtöbb esetben nők és gyerekek érkeztek.
Egyik problémának tekinthető az az információs vakfolt, amely szerint az Ukrajnában online oktatásban való részvétel Magyarországon nem számítódik be az iskolai előmenetel szempontjából. Továbbá kevés olyan szakember található az országban, aki nem csupán hogy rendelkezik a megfelelő nyelvi tudással és szakmabeliséggel, de olyan emberekből is hiány van, akik az oktatás mellett segíteni tudnának a trauma feldolgozásában mind a gyerekeknek, mind a szüleiknek.
A teljes podcast meghallgatható a Nemzetpolitikai Kutatóintézet Spotify oldalán.
Az 1948-49-es forradalom és szabadságharc hősei előtt tisztelegtek ünnepi műsorral az Ukrán Hagyományok Háza tanárai és diákjai. A Budapesten élő, és az ideiglenesen itt menedéket találó ukránok így méltatták a magyar hősöket, akik életük árán is harcoltak a szabadságért. Az ukrán fiatalok két nyelven énekelték és szavalták egyebek mellett a Nemzeti dalt, a Kossuth-nótát, és a márciusi ifjak 12 pontját is. Az 1948-49-es forradalom és szabadságharc hősei hatalmas bátorságról és hazaszeretetről tettek tanúbizonyságot, a végsőkig kitartottak a szabadságért, fogalmazott az Országgyűlés ukrán nemzetiségi szószólója. Grexa Liliána kiemelte: hasonló hőstettet hajt most végre az ukrán nép, amely hősiesen harcol a megszálló orosz hadsereg ellen. Több, mint két évvel ezelőtt, 2022. február 24-én hajnalban indított nagyszabású offenzívát Oroszország Ukrajna ellen és tört ki a pusztító háború. A világ egyik pillanatról a másikra megváltozott, több millió ukrán hagyta el otthonát, hogy elmeneküljön a harcok elől. Hatalmas tömegek vágtak neki vakon Európának, a menekült áradat egy része Magyarországra érkezett. Magyarország a háború kirobbanása óta kiáll az ukrán nép és Ukrajna területi egysége mellett, illetve gondoskodik az Európában menedéket kereső ukrán családokról.
A háború borzalmait bemutató szabadtéri fotókiállítással emlékeztek Nyíregyházán a teljes körű orosz katonai agresszió 2. évfordulójára ukránok és magyarok közösen. „A megtörhetetlenség 730 napja” című kiállítást a szabolcsi megyeszékhely egyik legforgalmasabb részén, a Kossuth téren tekinthetik meg az érdeklődők. Két évvel ezelőtt, 2022. február 24-én hajnalban indított nagyszabású offenzívát Oroszország Ukrajna ellen és tört ki az a pusztító háború, amely mindent megváltoztatott, fogalmazott az Országgyűlés ukrán nemzetiségi szószólója. Grexa Liliána hangsúlyozta: a világ egyik pillanatról a másikra megváltozott, több millió ukrán hagyta el otthonát, hogy elmeneküljön a harcok elől. Hatalmas tömegek vágtak neki vakon Európának, a menekült áradat egy része Magyarországra érkezett. Magyarország a háború kirobbanása óta kiáll az ukrán nép és Ukrajna területi egysége mellett, illetve gondoskodik az Európában menedéket kereső ukrán családokról.
Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának kezdeményezésére 2021-ben létrejött egy Ukrán‒Magyar Oktatási Tárcaközi Munkacsoport, melynek eredményeként a kárpátaljai magyar iskolák számára olyan középiskolai óratervek születtek, melyben elegendő óraszám jut az ukrán mellett az anyanyelvre és az idegen nyelvre is.
A Munkacsoport negyedik ülésére 2023. szeptember 15-én került sor, ahol jelen volt ukrán részről többek között Orosz Ildikó, az oktatási bizottság és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, Maruszinec Marianna, a Megyei Állami Közigazgatás oktatási főosztály vezetője, magyar részről Pacsay-Tomassich Orsolya, a Magyar Diplomáciai Akadémia (MDA) elnöke, valamint Grexa Liliána, az Ukrán Nemzetiségi Parlamenti Szószólója, hisz a Magyarországon élő kisebbségek szószólót delegálhatnak, aki a megfelelő mennyiségű szavazat megszerzését követően mandátummal rendelkezik.
A jelenlévők ennek kapcsán találkoztak a Budapesten élő ukrán kisebbség képviselőivel, akik az ottani oktatási helyzetről számoltak be, valamint azzal a kéréssel fordultak az ukrán delegáció tagjaihoz, hogy lehetőség szerint juttassanak el hozzájuk ukrán nyelvű tankönyveket. Az eltelt idő alatt Maruszinec Marianna közben járásával sikerült 520 darab tankönyvet összegyűjteni, melyeket a Rákóczi-főiskola közreműködésével Bárány Erzsébet, a Filológia Tanszék Ukrán Tanszéki Csoportjának docense és Maruszinec Marianna adott át Grexa Liliánának 2024. február 7-én. A tankönyveket az Ukrán Országos Önkormányzat (UOÖ) igény szerint osztja majd szét az oktatási intézmények között.
A „Holodomor emlékezete” címmel szerveztek konferenciát az Országház Tandor Ottó termében Grexa Liliána ukrán nemzetiségi szószóló kezdeményezésére, illetve Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes fővédnökségével az ukrajnai nagy éhínség, a Holodomor 90. évfordulója alkalmából. A konferenciának külön apropót adott az is, hogy az Országgyűlés 20 évvel ezelőtt ismerte el határozatban népírtásként a Holodomort. A „Holodomor emlékezete” konferencián az Eötvös Lóránd Tudományegyetem tanárai tartottak előadásokat, rávilágítva a tragédia hátterére, kiváltó okaira. 1932-től 1933-ig tartott az ukrán történelem egyik legnagyobb tragédiája, a holodomor, amely egyes számítások szerint közel 8 millió áldozatot követelt. Az éhínséget bizonyítottan a sztálini diktatúra idézte elő. 2006-ban az ukrán parlament elfogadta azt a törvényt, amely szerint a holodomor az ukránok ellen elkövetett szándékos népirtás volt.
A teljes körű orosz katonai agresszió kezdete óta eddig mintegy 40 000 ukrán kért menedékes státuszt Magyarországon, nyilatkozta a TV 21 Ungvárnak az Országgyűlés ukrán nemzetiségi szószólója. Grexa Liliána kiemelte: a háború kirobbanása után ukrán menekült családok tömegei érkezett Magyarországra, sokan azonban tovább utaztak nyugat-európai országokba. A magyar kormány és a jótékonysági szervezetek az ukrán menekülteket létfenntartási támogatásban részesítik, támogatják a munkahely keresést, és a gyerekek ingyenes iskoláztatását is.
A napokban publikált magyarországi népszámlálási adatokból látszik, hogy nőtt az ukrán nemzetiséghez tartozók száma Magyarországon, közölte az Országgyűlés ukrán nemzetiségi szószólója. Grexa Liliána kiemelte: a háború elől menekülve nagyon sok ukrán Magyarországon lelt menedékre, őket is igyekeznek bevonni a kulturális-hagyományőrző programokba. Jelenleg Magyarországon a 2019-es választások eredményeképp 17 vidéki városban működik ukrán nemzetiségi önkormányzat, 13 budapesti kerületben is van ukrán nemzetiségi önkormányzat, és a fővárosi regionális önkormányzatban is jelen vannak, illetve eredményesen működik az országos ukrán önkormányzat is. A hivatalos adatok szerint másfél év alatt 1 millió 800 ezer menekült lépett be Magyarországra, közülük 600 ezren igényeltek segítséget a segítségpontokon, a pályaudvarokon vagy a karitatív szervezeteknél. Idén szeptemberben a Leszja Ukrajinka Országos Ukrán Nemzetiségi Nyelvoktató Iskola Budapesten és Nyíregyházán nyitotta meg kapuit hivatalos formában magyar állami támogatással. Jelenleg 100 diák tanul itt, azonban a szervezők szerint a létszám tovább fog nőni, mivel nagy az érdeklődés a szülők részéről az ukrán anyanyelvi oktatás iránt.
