Megtartotta soron következő közgyűlését a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezete. A jelenlévők néma főhajtással emlékeztek meg a háborúban elesettekről, Barta Józsefről, a KMKSZ néhai alelnökéről. Sari József elnöki beszámolójában az elmúlt év kihívásait, nehézségeit, valamint a jövőbeli terveket ismertette. Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője az aktuális politikai helyzetről tájékoztatta a résztvevőket, kiemelve a megyei képviselőtestület KMKSZ frakciójának munkáját. Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke felszólalásában hangsúlyozta, a nehézségek ellenére a kultúra, az oktatás, valamint a kisebbségi érdekvédelem mentén lehet megtartani a szórványban élő közösségeket. A közgyűlésen Kocserha János, az Aknaszlatinai Kistérség alpolgármestere felszólalásában a Felső-Tisza-Vidéken található magyar temetőkre és sírokra hívta fel a figyelmet. Az elszórványosodott települések temetőit rendbe kell tenni, hiszen ez a történelmünk része, mely arról tanúskodik, hogy egykor ezeken a településeken magyarok éltek. Valamint felhívta a figyelmet a kisebb formátumú kulturális rendezvények fontosságára. A közgyűlést követően a lehetőség nyílt a térség magyar közösségeinek aktuális kérdéseinek megvitatására.
Megtartotta soron következő, 34. közgyűlését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Beregszászi Középszintű Szervezete április 7-én.
A gyűlésre delegált küldötteket a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Esztergom termében köszöntötte Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke.
A Himnusz eléneklését követően a közgyűlés egyperces néma főhajtással emlékezett meg a háború áldozatairól, valamint az elmúlt évben elhunyt KMKSZ-tagokról, köztük Barta József alelnökről.
A napirendi pontok elfogadását követően elnöki beszámolójában Sin József felidézte a 35 éve megalakult Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség kiemelkedő momentumait, jelentős sikereit. Ezután kitért az anyanyelvi oktatás és nyelvhasználat terén jogszűkített kárpátaljai magyar kisebbség jelenlegi helyzetére. „Köszönettel tartozunk Magyarország Kormányának a kárpátaljai magyarság melletti kiállásért, valamint a gazdasági, szociális és kulturális támogatásért. A különféle támogatások, amelyekhez hozzájutnak a kárpátaljai magyarok, Ukrajnának is hasznosak, hiszen a személyi jövedelemadóból befolyt összegek Ukrajna költségvetését gazdagítják: a tavalyi évben ez 95 millió hrivnyát tett ki” – konstatálta Sin József, hozzátéve: „A kárpátaljai támogatások célja az, hogy minél több fiatalt érjenek el, s így megerősítsék a szülőföldön megtartó erőt.”
A KMKSZ BKSZ elnöke elmondta, hogy a sikeres 2020-as önkormányzati választások után mindegyik beregszászi járási kistérségben megalakultak a KMKSZ-frakciók. „Ne feledjük: a tét ma és a jövőben is az, hogy meg tudjuk-e tartani Beregszászt a kárpátaljai magyarság székhelyeként” – fűzte hozzá. Sin József kitért arra is, hogy az orosz–ukrán háború okozta nehézségek miatt az elmúlt két év alatt a BKSZ tagsága közel ezer taggal csökkent. Aláhúzta azonban, hogy az itthon maradottaknak ki kell tartaniuk, s nem szabad elfelejteniük, hogy „Egységben az erő!”.
Az elnöki beszámoló elfogadását követően ismertette jelentését Rácz János, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke és Orosz Adél, az ellenőrző bizottság elnöke is.
A Beregszászi Kistérségi Tanács KMKSZ-frakciójának működéséről Darcsi Karolina, a frakció elnöke számolt be, kiemelve a KMKSZ-frakciók szerepvállalását az újonnan kialakított kistérségi tanácsokban. A sokakat foglalkoztató kérdésről Darcsi Karolina elmondta: a magyar tannyelvű iskolák tekintetében a kistérségen belül lesznek változások, ugyanakkor egyetlen magyar iskolát sem kívánnak bezárni. „Bízunk benne, hogy hamarosan eljön a béke ideje, s ha majd eljön egy újabb választás, akkor legyenek itthon magyarok, akiket tudunk majd képviselni, legyenek képviselőjelöltjeink, és már ma el kell azon is gondolkoznunk, hogy hogyan hívjuk haza majd azokat a honfitársainkat, akik az elmúlt két évben elhagyták vidékünket” – hangsúlyozta.
Juhász Edina, az „Egán Ede” Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ beregszászi irodájának munkatársa ismertette a jelenleg folyamatban lévő, a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó vállalkozások fenntartásának támogatását célzó pályázat Beregszászi járásra vonatkozó adatait, felhívva a jelenlévők figyelmét a határidőkre, valamint a póthatáridő kérelmezésének lehetőségére.
Szólt a megjelentekhez Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke is, aki elsősorban köszönetet mondott azért az áldozatos munkáért, amit az alapszervezeti elnökök végeznek ezekben az olykor rendkívül nehéz időkben. „Amikor földrengés van, akkor nehéz építkezni. Amikor földrengés van, az ember azon gondolkodik, hogy hogyan maradjon talpon. Márpedig ez a világ körülöttünk reng, s ennek része az orosz–ukrán háború, amely minket egyenesben érint” – fogalmazott az alelnök reflektálva a világban zajló geopolitikai helyzetre. „A mi dolgunk annyi, hogy megpróbálunk a saját helyünkön megtenni mindent annak érdekében, amit ránk bízott a kárpátaljai magyarság: tehát a kárpátaljai magyarság érdekeinek védelme” – tette hozzá.
Felszólalásában Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivője aláhúzta: „Magyarország abban érdekelt, hogy keleti szomszédságában stabil, gazdaságilag fejlődő, demokratikus ország legyen. Ehhez álláspontunk szerint elsősorban arra van szükség, hogy mihamarabb helyreálljon a béke. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy Kárpátalját ‒ egy légitámadáson kívül ‒ elkerülték a katonai cselekmények, s még fontosabbnak tartjuk, hogy ez így is maradjon” – fogalmazott a magyar diplomata, folytatva: „Magyarország mindig jószomszédi kapcsolatokra törekedett Ukrajnával, az országot és annak lakosságát példaértékű humanitárius segítségnyújtásban részesítette, de a Magyarországra érkezett menekültek ellátásáról is gondoskodott. […] Célkitűzésünk az, hogy hosszú távon tudjunk Kárpátalján dolgozni a magyarság megmaradásáért. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, a kárpátaljai magyar politikai és szakmai érdekképviseleteknek, szervezeteknek egységesen kell fellépniük, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a kárpátaljai magyarság erőit összefogva tudjanak cselekedni a kihívások kezelése, az elért eredmények megőrzése érdekében.”
A küldöttek ezt követően a középszintű szervezet elmúlt évi munkáját megfelelőnek minősítették, majd szavaztak egy továbbképzés időpontjának kijelöléséről is, melyet a beregszászi járási kistérségek képviselői számára szerveznének a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékpark területén.
Az oktatási nevelési támogatás, több mint 20 éve része a Kárpátaljai támogatási rendszernek. A támogatás célja a magyar iskolaválasztás ösztönzése és a magyar nyelvű oktatás megerősítése a külhoni területeken. A Szülőföldön magyarul program bevezetéséről még az első Orbán-kormány idején született döntés. A Szülőföldön magyarul program a Nemzetpolitikai Államtitkárság egyik legfontosabb programja, amelynek keretében évente mintegy 220 ezer külhoni magyar gyermek és fiatal részesül oktatási-nevelési, valamint hallgatói támogatásban. A támogatás összegét az elmúlt éven emelték meg jelentősen, hiszen a korábbi, évi bruttó 22 400 Ft-ról évi bruttó 100 ezer Ft-ra emelkedett valamennyi korcsoport számára. Idén némi változás van az igénylés folyamatában, hiszen a Rákóczi Szövetségnek köszönhetően elkészült egy digitális rendszer, amelyen keresztül akár a szülők is képesek egyénileg kitölteni a pályázati űrlapjaikat. Természetesen a program kárpátaljai lebonyolítója ez után is a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Jótékonysági Alapítványa lesz, akik a helyi összekötőik számára tartottak csütörtökön oktató napot a Munkácsy Mihály Magyar Házban, a Rákóczi Szövetség közreműködésével. A helyi összekötők, esetleges igények esetén továbbiakban is segítenek a szülőknek a pályázatok kitöltésében, illetve náluk lehet majd leadni a kinyomtatott és aláírt pályázati adatlapot valamint az iskolalátogatási igazolásokat is.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) nemzeti ünnepünk alkalmából filmpremiert szervezett a Rákóczi-főiskolán. A március 15-i vetítés különlegessége, hogy szűkebb pátriánk közössége egy időben nézhette meg a Petőfi-filmet az anyaországi és erdélyi közönséggel.
A KMKSZ együttműködve a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházzal, magyarországi részről pedig a Vándormozi produkcióval, valamint a Taylor Projecttel a magyarországi és erdélyi bemutatóval egy időben vetítette le a már jó ideje várt Petőfi-filmet. A Most vagy soha! című alkotás nemcsak a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakjának, hanem a Habsburg-uralom elleni szabadságharcban betöltött szerepének is emléket állít. A filmet Lóth Balázs rendezte, a produkció kreatív producerei pedig Szente Vajk és Rákay Philip voltak, akik online köszöntötték a beregszászi filmpremieren megjelenteket. Az alkotók megköszönték a kárpátaljai magyarságnak, hogy a nehéz időkben is kitartanak.
Gulácsy Géza, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke a vetítést megelőzően köszöntve a több mint háromszáz résztvevőt kiemelte: „Minden nemzet életében megvan a nagy összefogások ideje. 1848 márciusában történelmi mércével példaadó összefogás volt, amikor a szabadságvágy egy pillanatra összekovácsolta a nemzetet, mellyel rést tudott ütni az elnyomó hatalom áttörhetetlennek gondolt páncélján. A politikus szerint egy állam stabilitásában sok tényező játszik szerepet. Az egyik legfontosabb az állampolgárok lojalitása. Az állampolgároknak érezniük kell, hogy érdemes az adott országban élni, családot alapítani, és van értelme a közös jövőért való kiállásnak. Ennek a nemzet iránti felbuzdulásnak lehettünk tanúi 1848-ban. Ahol a közös cél egy irányba állította a sok millió lélek iránytűjét. Ez az, ami hosszú távon esélyt adhat a közös hazában való együttélésre” ‒ fogalmazott. Majd hozzátette, mindezt a kárpátaljai magyarság is megtapasztalta, amikor 1989-ben a szovjet birodalom peremén a nemzetiségek összefogtak nyelvi jogaikért, amiben az ukránok is szerepet vállaltak. Együtt lelkesedve munkálkodtak azért, hogy minden nemzetiségnek joga legyen anyanyelvének szabad használatához. Az alelnök rámutatott arra is, hogy sajnos mindezt elfelejtette már az ukrán vezetés, s mára vonakodik megadni azokat a jogokat a nemzeti kisebbségeknek, melyeket egykor magának is követelt. Gulácsy Géza szerint a kárpátaljai magyarság megmaradásának kulcsa az a hármas egység, mely Isten, család és haza kapcsolatát ötvözi. Ez az a sarokkő, mely megtarthatja a közösségeket ‒ fogalmazott a KMKSZ alelnöke.
Ezt követően levetítették a már sokak által régóta várt, a márciusi ifjakat, főként Petőfi és Szendrey Júlia alakját és a március 15-i eseményeket bemutató nagyjátékfilmet. A film gazdag akciójelenetekben, melyekben néha az alkotói világ elrugaszkodik a történelmi hitelességtől, de ettől függetlenül egy lendületes, szívet megdobogtató, kiváló díszletvilággal, korhű jelmezekkel, fantasztikus digitális munkával és remek színészi teljesítményt ötvöző filmmel találkozhattunk. S talán ami számunkra még kedvesebbé teheti a filmet, hogy néhány képkocka erejéig az olasz egység vezető parancsnokaként szerepet kap benne földink, Ferenci Attila, a Pilvax pincére szerepében pedig Varga József is, akik a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház színészei, valamint Katkó Ferenc, szintén kárpátaljai születésű színművész, aki Ottó Farkasch főgonosz társainak egyikét alakítja. A filmben a mélységek és akciódús jelenetek mellett a könnyed humor is felsejlik. A több mint kétórás nagyjátékfilmnek köszönhetően a néző egy nagy utazásban vehet részt a március 14-e éjszaka történései és március 15-i eseményei által.
Megtartotta soron következő választmányi ülését a KMKSZ. Brenzovics László elnök online beszámolójában kiemelte: idén 35 éves a szövetség, amely ez idő alatt következetesen védte a kárpátaljai magyarság jogait, érdekeit és támogatta a megmaradását. Bocskor Andrea, Európai Parlamenti képviselő beszédében rámutatott: a kárpátaljai magyarságnak a háború miatt nehéz körülmények között kell állnia a sarat. Berki Marianna, az „Egán Ede” Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ” Jótékonysági Alapítvány jó hírrel kezdte beszámolóját. Gulácsy Géza általános alelnök, az anyaországi támogatások koordinálását lebonyolító KMKSZ Jótékonysági Alapítvány vezetője elmondta: a magyar kormány ígérete szerint valamennyi tavaly futott pályázat az idén is kiírásra kerül. Gulácsy Géza arról is beszámolt, hogy a választmány több határozatot fogadott el. A választmányi ülés zárásaként Brenzovics László összefoglalta az elhangzottakat. A választmányi ülést követően a résztvevők megtekintették a TV 21 UNGVÁR 30+5. A megpróbáltatások kora címmel készített, a KMKSZ történetét, tevékenységét bemutató dokumentumfilmet.
A Most vagy soha! című Petőfi-film bemutatójával zárult a KMKSZ, az 1848-49-es szabadságharc és forradalom 176. évfordulója alkalmából szervezett rendezvénysorozata. A Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházzal közösen megrendezett eseményre a II.RF KMF átriumában került sor. A március 15-i események a nemzet óriási összefogásáról szólnak, hangsúlyozta Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke ünnepi köszöntőjében. Szente Vajk, Kis-Szabó Márk és Rákay Philip, a Most vagy soha! film forgatókönyvírói videóüzenetben üdvözölték a jelenlévőket. A történelmi kalandfilm nemcsak a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakjának, hanem a Habsburg-uralom elleni szabadságharcban betöltött szerepének is emléket állít: Nemzeti Dal című költeménye szikraként gyújtotta meg a forradalom lángját. A márciusi ifjak bátorságáról és szabadság szeretetéről szóló alkotást egyidőben a Kárpát-medence 14 településén mutatták be A Vándormozi kezdeményezés szervezésében. Nagyon fontos, hogy a kárpátaljai magyarság érezze, nincs egyedül ebben a nehéz időszakban, hangsúlyozta Sin Edina, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház megbízott igazgatója. A Kossuth-díjat, Magyarország legrangosabb művészeti-kulturális elismerését hagyományosan március 15.-e alkalmából adják át. Az idei díjazottak között volt Trill Zsolt, a beregszászi színház egyik alapítója és színésze. Ezzel Vidnyánszky Attilával együtt már kettőre bővült a társulat Kossuth-díjasainak száma.
A „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány 2023-as évi munkáját értékelte Gulácsy Géza alapítvány-igazgató.
– Az országban dúló háború miatt az elmúlt év ismét rendkívül nehéznek bizonyult. A „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány azonban töretlenül végezte munkáját. Milyen évet zárt az alapítvány?
– Alapítványunk tevékenysége – az előző évekhez hasonlóan – a kárpátaljai magyar közösség megmaradását szolgálta. A háború okozta bizonytalanság az elmúlt évben is rányomta bélyegét tevékenységünkre. Az előző évhez képest mintegy 5%-kal csökkent a beadott pályázatok száma, amely azonban az elmúlt évben is meghaladta a 32 ezret. Ezzel együtt az alapítvány által eddig bonyolított pályázatok száma meghaladta az 524 ezret. Az ezt megelőző időszakhoz hasonlóan, a pályázatok csupán 0,1%-a bizonyult érvénytelennek. Örvendetesnek mondható, hogy 2023-ban sikerült időben lebonyolítani valamennyi pályázatunkat, s ami a legfontosabb, kifizetni a támogatást valamennyi érintettnek, amiért ezúton is köszönetet kell, hogy mondjak mind a támogatóknak, mind az alapítvány munkatársainak.
– Történt-e változás a különböző pályázati kategóriákat, valamint a támogatási programokra folyósított összegeket illetően?
– A pályázati kategóriákban és támogatási összegekben Kárpátalja esetén nem történt nagy változás. Az oktatási-nevelési támogatás összegét nálunk már tavalyelőtt megemelték. 2023-ban a digitális felzárkóztatási program a helyzetből fakadóan már nem került meghirdetésre. A helyzetre való tekintettel az elmúlt évben is minimalizáltuk a pályázat mellékleteként benyújtandó okiratok számát. A pályázatok kiírásával kapcsolatban folyamatosan szorgalmazzuk, hogy vegyék figyelembe az ukrajnai reáliákat, s az egyes területeken (pl. oktatás) történő változásokat. A tapasztalatok fényében továbbra is igyekszünk korrigálni a kiírás szövegét.
Új elemnek tekinthető tevékenységünkben a KMKSZ által kezdeményezett egészségügyi támogatás iránti kérelmek befogadása.
– Milyen tervekkel tekintenek a következő évre? A kárpátaljai magyarság számára fontos támogatási programok a jövőben is folytatódnak?
– Mindenekelőtt meg kell köszönnünk az anyaország, a Nemzetpolitikai Államtitkárság és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. eddigi segítségét. A magyar kormányzati tényezők többször kinyilvánították, hogy továbbra is támogatni kívánják a kárpátaljai magyarságot a szülőföldjén való megmaradásban. Reméljük, hogy a körülmények a jövőben is lehetővé teszik majd az eddigi támogatási programok folytatását.
Egyperces néma felállással kezdték Makkosjánosiban, a Helikon Hotelben a KMKSZ Választmányának ülését, majd bemutatták a 65 éves korában váratlanul elhunyt Barta József alelnökről a TV21 Ungvár munkatársai által összeállított rövidfilmet. „Barta József óriási űrt hagyott maga után. Kidőlt a kárpátaljai magyarság egyik oszlopa. Mindennek ellenére folytatnunk kell a munkánkat, amit magyar közösségünk elvár tőlünk” – fogalmazott Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke a december 2-án megtartott választmányi ülésen.
Brenzovics László, aki online formában vett részt az ülésen, elnöki beszámolójában kiemelte: „Két éve már háború zajlik Ukrajnában, amely nagymértékben befolyásolja jelenünket és jövőnket. Mégis azt a tapasztalatot lehet levonni az elmúlt évtizedek történelméből, hogy a kárpátaljai magyarság minden körülmények között meg akar maradni szülőföldjén, s a lehetőségekhez képest ezért mindent megtett. Ezt tettük és tesszük mi is. Küzdeni fogunk, hogy közösségünk megmaradhasson szülőföldjén mint magyar közösség” – fogalmazott a KMKSZ elnöke. Ukrajna történetét elemezve elmondta, tízéves ciklusokat lehet elkülöníteni, amelyek után mindig jelentős változások voltak Ukrajna életében. A jelenlegi ciklus 2014-ben a méltóság forradalmával vette kezdetét, amikor Ukrajna teljes mértékben irányt váltott. „Alkotmányba foglalták, hogy Ukrajna igyekszik a NATO és az Európai Unió tagjává válni, illetve a későbbiekben nagyon sok intézkedés történt a kisebbségi jogok korlátozása érdekében, azzal a céllal, hogy Ukrajnából egy egységes nemzetállamot hozzanak létre. Ekkor indultak meg azok a folyamatok, amelyek a háborús helyzethez vezettek, mert a háború már akkor elkezdődött, igaz, kisebb intenzitással, mint jelenleg” – összegezte Brenzovics László, aki kiemelte, hogy mi, magyarok a Kárpát-medencében más történelmi tapasztalatokkal rendelkezünk, fontos lenne, hogy ezt az ukrán többség is megértse. „A harc, a felkelés, a háború mellett mindig fontos egy nemzet túlélése szempontjából az észszerű kompromisszum: hiszen ha egy ország lakossága eltűnik, akkor a nemzet nem élhet tovább” – fogalmazott az elnök, emlékeztetve, hogy a geopolitikai helyzet mindig felülírja a népek akaratát. Ukrajna lakossága pedig egy emberöltő alatt felére csökkent, de ha megnézzük a népesség korfáját, láthatjuk, hogy elsősorban a fiatal lakosság hiányzik az országból, ami kétségessé teszi a jövőt.
A KMKSZ elnöke úgy ítéli meg, hogy 2024-ben olyan változások lesznek, amelyek elhozzák a békét. Szerinte az elmúlt hetek fontos változásokat hoztak Ukrajna nemzetiségi politikájában is, beterjesztettek egy törvénytervezetet, amely rendkívül előremutató. Ezzel kapcsolatban intenzív tárgyalások voltak, a magyar szervezetek is elmondhatták észrevételeiket, ugyanakkor ezzel kapcsolatban véleményt formálni csak a törvény elfogadása után lehet. „Reménykedjünk a jövőt illetően, és továbbra is tegyünk meg mindent, amit lehet és kell annak érdekében, hogy a kárpátaljai magyarság megmaradjon” – zárta helyzetértékelését Brenzovics László.
Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke az általa irányított „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány ez évi tevékenységéről számolt be a Választmánynak. Elmondta, hogy valamennyi tervezett pályázatot sikerült lebonyolítaniuk, több mit harminckétezer pályázatot fogadtak be 2023-ban, amelyek közül 35 volt érvénytelen, nagy részük esetében már a kifizetések is megtörténtek. Az összes pályázatot összesítve több mint négymilliárd forint érkezett az alapítványon keresztül a kárpátaljai magyarság részére. Az eddigi támogatotti körön túl van egy új projektjük, a súlyos egészségügyi helyzetben lévők támogatása, amely keretében eddig 182 súlyos beteg embert tudtak támogatni 22 millió forint összeggel.
Berki Marianna, az „Egán Ede” Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ vezetője ugyancsak online formában kapcsolódott be a Választmány munkájába. Az idén sikerült lezárniuk a 2019-ben beadott mezőgazdasági pályázatokat. Ugyanakkor idén először forgóeszközök megvásárlására hirdettek meg pályázatot elsősorban azon mezőgazdasági vállalkozók számára, akik már részesültek támogatásban, és sikeresen elszámoltak – mondta el az igazgató asszony. A pályázatot december 22-ig lehet benyújtani. Az alapítványuk kuratóriumának döntése alapján prioritást élveznek azok a pályázók, akik három vagy annál több kiskorú gyermeket nevelnek. A maximálisan igényelhető támogatás 75 ezer hrivnya lesz, és pályázni például műtrágyákra, növényvédő szerekre, növénykondicionáló szerekre, fóliaborításra, vetőmagokra és hasonló dolgokra lehet. Az Első lépés szociális programban részt vevők számára is készülnek egy pályázattal, melyet december folyamán hirdetnek meg.
A Választmány döntött a 2024-es közgyűlések menetrendjéről: a KMKSZ megyei közgyűlését április 13-án tartják, a középszintű közgyűléseket március 23-án, illetve április 6–7-én, az alapszervezeti közgyűléseket pedig február 5. és március 17. között.
Molnár László kulturális titkár ismertette a KMKSZ jövő évre tervezett rendezvényeinek listáját, melyeket engedélyezett a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció, a listát a Választmány elfogadta.
Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő a tevékenységéről számolt be a KMKSZ Választmányának, többek között azokról az általa szervezett rendezvényekről és találkozókról, amelyek során megpróbálták az EU döntéshozóit és az Európai Parlament képviselőit megismertetni a kárpátaljai magyar közösség helyzetével. A képviselő asszony elmondta, hogy szeptemberben az Európai Bizottság és az Európa Tanács Krakkóban közösen szervezett egy nagyszabású rendezvényt, ahol arról számoltak be az ukrán illetékesek, hogyan sikerült az EU-csatlakozáshoz szükséges hét feltételt teljesíteniük. Ott Orosz Ildikóval, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnökével elmondhatták a magyar közösség véleményét a kisebbségi és oktatási jogok változásával kapcsolatosan. Bocskor Andrea is egyetért azzal, hogy most látszik egy reménysugár arra, hogy számunkra kedvező fordulatot vegyen az ügy. Ugyanis a Legfelső Tanácsban bejegyezték azt a törvénymódosító javaslatot, amely figyelembe veszi az Európai Unió és az Európa Tanács javaslatait a nyelvi és kisebbségpolitikai kérdésekben.
Orosz Ildikó, a KMPSZ és a Kárpátaljai Megyei Tanács illetékes szakbizottságának az elnöke részletesen beszámolt az ukrán hatóságokkal folytatott egyeztető tárgyalásokról, az ezekkel kapcsolatban tapasztalt nehézségekről.
Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke érdeklődött a Makkosjánosi területén épülő hulladékfeldolgozó üzem építésének alakulásáról, amellyel kapcsolatban a vendégként jelen lévő Babják Zoltán, a Beregszászi kistérség polgármestere és Rezes Károly, a Beregszászi Járási Tanács elnöke adott részletes tájékoztatást. Elmondásuk szerint az időjárás miatt az előzetes tervekhez képest kicsit csúszik az átadás, de tavasszal biztosan elkezdődik majd a kommunális hulladék odaszállítása a járás kistérségeiből.
A tanácskozás végén Brenzovics László mondott zárszót, megköszönve az alapszervezeti elnökök és a választmányi tagok által kifejtett munkát. Külön megköszönte az alapítványok munkatársainak, Orosz Ildikónak és Bocskor Andrea európai parlamenti képviselőnek a helytállását. „Úgy tűnik, hogy a következő év sorsfordító lehet, látok esélyeket arra, hogy valahogyan sikerül majd a békét megteremteni. Nekünk továbbra is megvan a feladatunk, ez pedig a kárpátaljai magyarság megmaradásának a támogatása, érdekeinek védelme. Ezt fogjuk tenni a következő évben is” – jelentette ki a KMKSZ elnöke.
A Munkácstól keletre található kendereskei magaslaton 2013 szeptemberében adták át a Feszty-panoráma kilátót, ahol egy betonkörben tizenhat trapéz alakú bazalttáblát helyeztek el, melyeken Feszty Árpád ismert festőművész A magyarok bejövetele című körképének, gravírozott másolata látható. Mára a kilátóhely a turisták kedvelt célpontja lett, ahová az anyagi források szűkössége miatt négy részletben épített ki műkővel lerakott gyalogutat a KMKSZ Munkácsi Középszintű Szervezete és Magyarország ungvári főkonzulátusa. „A KMKSZ által kezdeményezett projekt megvalósítása 2020 októberében kezdődött. Végül négy részletben sikerült befejezni Magyarország Ungvári Főkonzulátusának, a KMKSZ Jótékonysági Alapítványának közös erőfeszítésével valamint a Bethlen Gábor Alap támogatásával. A jelenlegi, befejező rész esetében a költségek felét Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma, a másik felét pedig a KMKSZ Munkácsi Középszintű Szervezete állta. – összegezte az elmúlt évek történéseit Gulácsy Géza, a KMKSZ Munkácsi Középszintű Szervezetének elnöke. „Kiemelt projektként kezelünk minden olyan kezdeményezést, amelyek a Kárpátalján létező nagyszámú magyar vonatkozású emlékhelyek megközelítését teszik lehetővé és könnyebbé – fejtette ki az eseményen Kuti László, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának konzulja. Mikola Dub, a Kölcsényi Kistérség polgármestere elmondta, hogy nagyon örülnek a kikövezet gyalogút elkészültének, hiszen kezdettől fogva támogatták a kilátó létesítésének a tervét és annak megvalósítását. Az elmúlt évek során több támogatónak köszönhetően, összességében körülbelül hét millió forintból valósult meg a lekövezett gyalogút kivitelezése, amelyen ezentúl szükség esetén még egy kerekesszéket vagy egy babakocsit is fel lehet tolni.