A KárpátHáz Civil Szervezet a Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásával az elmúlt évek során 3 kultúrházat újított fel: Haláboron, Csetfalván és Badalón. A program sikerességét látva ismét magyar kormánytámogatásból kezdik el a beregújfalui kultúrház felújítását. Az intézmény a több mint 1000 négyzetméteres alapterületével az eddigi legnagyobb projektje lesz a KárpátHáznak. Az épületegyüttesben galéria és próbatermek kapnak helyet, valamint felújítják a több mint 350 férőhelyes színháztermet is, így nem csak a település, de a kistérség legmodernebb és legjobban kihasználható komplexuma lesz majd. Tóth Győző, a szervezet ügyvezetője elmondta, hogy a rekonstrukció már régóta tervben volt, a munkálatokat pedig nemrég már meg is kezdték. Mint szinte mindegyik kárpátaljai kistérségben, a nagyberegiben is a forráshiány miatt nagyon rossz állapotban vannak a művelődési vonatkozású ingatlanok. Magyarország kormánya számtalan alkalommal bebizonyította már, hogy gondot visel minden határon túli magyar közösség iránt. Ennek példája az is, hogy Kárpátalján sorra újulnak meg a magyarlakta települések oktatási és kulturális intézményei, mondta Gyebnár István, Magyarország Beregszászi külképviseletének misszióvezetője. A tervek szerint a beregújfalui kultúrház, elkészülte után II. Rákóczi Ferenc nevét veszi fel. Az előzetes tervek szerint a felújítási munkálatok 12 hónapig tartanak majd.
Film készült a beregszászi nagyzsinagóga rekonstrukciós munkálatairól, melyben az előkészületi tervek megvalósulását és a pontos építészeti, kivitelezési munkálatok megtervezésének folyamatait láthatjuk. A Beregszász szíve című alkotás a TV21 Ungvár munkatársainak közreműködésével jött létre.
A nagyzsinagóga rekonstrukciójáról szóló projekt megkezdését Magyar Levente, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának miniszterhelyettese 2022. február 18-án jelentette be a jelenleg művelődési házként funkcionáló egykori zsinagóga épületének nagyszínpadán. A tervek szerint a magyar kormány által finanszírozott projekt lesz az évtized legnagyobb kulturális beruházása vidékünkön: olyan korszerű, technikailag felszerelt színházi teret szeretnének létrehozni, amely által Beregszász is bekapcsolódhat Európa kulturális vérkeringésébe.
A Debreceni Kamilla szerkesztő-riporter, Bereczky Tamás és Balla Béla operatőrök által készített film révén részletes képet kaphatunk az építéstörténeti feltárásokról és kutatásokról, valamint egy új multifunkcionális kulturális központ kivitelezési terveiről. Ezen felül a pontos rekonstrukciós kivitelezéssel is megismerkedhetünk, illetve azzal, hogy a szakemberek hogyan szeretnék a múltat és a jelent egy különleges tervezésű kulturális központban ötvözni. Az erről szóló dokumentumfilmet Magyarország Beregszászi Konzulátusának Munkácsy Mihály termében mutatták be.
Gyebnár István, a beregszászi konzulátus ideiglenes ügyvivője a dokumentumfilm vetítése kapcsán elmondta: az egykori zsinagóga épülete igazán lenyűgöző része Beregszász történelmének, vidékünk egyik meghatározó szimbóluma. „A jelenleg művelődési házként funkcionáló egykori zsinagóga rekonstrukciójának előmunkálati tervein eddig mintegy negyven ember dolgozott. Az előzetes tervek alapján a jelenleg szarkofágba csomagolt egykori zsinagóga felújításának előtervezetében a következők szerepelnek: belül korszerű technikával felszerelt, egyéb kulturális funkciók befogadására is alkalmas színháztermet szeretnének majd kialakítani; ezen felül az épületet egy modern üveghomlokzatú épületszárnnyal is bővítenék, amelyet egy üvegezett átrium kötne össze a főépülettel, a szárny a színházat kiszolgáló helyiségeknek, valamint közönségforgalmi tereknek ad majd helyet. A dokumentumfilm az eddigi terveket, elképzeléseket örökíti meg” – fogalmazott a konzul.
Babják Zoltán, a Beregszászi kistérség polgármestere a bemutatón kifejezte abbéli reményét, hogy a munkálatok hamarosan elkezdődhetnek, és átadásra kerülhet a rekonstruált épület. Mint mondta: „Nekünk mindenben meg kell felelni ahhoz, hogy ezt a kulturális bástyát megfelelő energiával tudjuk majd feltölteni, amikor megépül.” A polgármester köszönetét fejezte ki Brenzovics Lászlónak, a KMKSZ elnökének, aki a program első pillanatától kezdve igyekszik segíteni annak kivitelezését, valamint Magyar Levente külügyminiszter-helyettes úrnak, aki szintén teljes odaadással igyekszik mindent megtenni azért, hogy ez a projekt megvalósuljon. Mint mondta: a program által Beregszász bekerülhet majd Európa kulturális vérkeringésébe, hiszen helyet kaphatnak itt nemzetközi színházi fesztiválok, koncertek, hangversenyek.
Tamási Judit projektvezető a program kapcsán hangsúlyozta: „Kultúrtörténeti mérföldkő, amit el tudtunk érni. Egy ilyen, a határon túl élő magyarságot érintő projekt elsősorban mindig nemzetpolitikai. A végcélunk ezáltal a külhoni magyarság szülőföldön maradásának és boldogulásának segítése. De van egy célrendszerünk. A célhierarchia alján, nevezzük így, egy történeti épületnek a megmentése szerepel. Azt szeretnénk, hogy Beregszász és a Beregszászi járás lakosságát maradandó kulturális élményhez segítsük, az életviszonyaikat javítva ezzel. Célunk továbbá a hullámzó magyar–ukrán viszony javítása is. Nagyon sokszor tapasztaltuk azt, hogy amikor a politika esetleg egymásnak feszül, akkor a kulturális beruházások terén mindig konszenzusra lehet jutni, és ez a projekt is egy nagyon jó példája annak, hogy itt magyarországi, kárpátaljai magyar és ukrán szereplők tudnak együtt teljesen békésen és összehangoltan dolgozni.”
A projekt rekonstrukciós tervezési folyamatai elkészültek, a szakemberek, a Beregszászi kistérség önkormányzata, valamint a projektben részt vevő civil szervezetek pedig bíznak abban, hogy hamarosan a munkálatok is elindulhatnak, amelyek a háború miatt egyelőre stagnálnak, s Beregszász szíve újra ékes pompájában díszeleghet majd.
Egy héten át tartó színházfesztivállal várja látogatóit az idén fennállásának harmincadik évfordulóját méltató Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház. A rendezvény társszervezője a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, amely az elmúlt harminc évben és most is szorosan együttműködve segíti a kárpátaljai magyar színház működését.
Az elmúlt évek során számtalan pozitív élmény és nehézség is érte a színházunkat. De minden gyötrelem és viszontagság ellenére hatalmas sikereket értek el, és színházat teremtettek a semmiből élükön Vidnyánszky Attila rendezővel. Mára mindannyiunk kedvelt művészeti ékszerdobozává vált, s talán nincs már olyan kárpátaljai, aki ne találkozott volna velük valahol, valamilyen formában. Azonban az ünnep most sem lehet teljes, hiszen országunkban háború dúl, a színtársulat sajnos a kialakult körülményekből adódóan szétszakítottan működik, és a fesztivál sem lehet valódi fesztivál. De minden nehézség ellenére a beregszászi színház társulata azon fáradozik, hogy ha akár csak egy hétre is, de kicsit elterelje kedves, hűséges nézői figyelmét a nehézségekről és elrepítse őket a kiválóbbnál kiválóbb előadásokkal a művészet csodás birodalmába.
A színházfesztivál ünnepélyes megnyitóval és egy igazán különleges Cseh Tamás-esttel vette kezdetét. Az előadást megelőzően a színtársulat egy, a harminc évet felölelő jelmez- és képkiállítással is készült, amelyhez egyedi performansszal is hozzájárult: az elmúlt három évtized legkiemelkedőbb előadásaiból hallhattak prózai részleteket az érdeklődők.
A kiállítás során 11 tabló fotóit láthatja a nagyérdemű, amelyek a színház három nagyobb korszakát ölelik fel: az első korszak a költői színházi nyelv keresése Vidnyánszky Attila rendező által, a második a kőszínházi hagyomány megteremtését mutatja be, míg a harmadik napjainkat, a háború alatt megélt pillanatokat idézi fel.
A megnyitó során Albertné Simon Edina ungvári magyar konzul Bacskai József főkonzul úr köszöntő gondolatait tolmácsolva elmondta: „Harminc évvel ezelőtt egy olyan nagyszabású kulturális projekt vette kezdetét, amely a magyar kultúra megőrzését és terjesztését tűzte ki célul Kárpátalján. Az intézmény azóta a magyar nyelvű kulturális élet legmeghatározóbb központja lett, és immáron harminc éve szórakoztatja és lelkesíti a kárpátaljai magyarságot.” Mint levelében a főkonzul kifejtette: a magyar kormány és a konzulátus munkatársai azon dolgoznak, hogy a színház még sok hosszú évig folytassa gyümölcsöző munkáját a magyar kultúra terén. „Bár az intézmény jelenleg nincs könnyű helyzetben, mindezek ellenére újabb és újabb premierek születnek, bizonyítva ezzel, hogy a színház él és működik, bátorít minket és hitet ad” – hangzott el a levélben.
Gyebnár István beregszászi ideiglenes ügyvivő konzul ünnepi gondolatait kifejtve elmondta: „A beregszászi színház három évtizedes működésének köszönhetően megteremtődött Kárpátalján is a színházi kultúra és a színház iránt való igény. A színház a jelenlegi nehéz körülmények között is folyamatos alkotó munkát mutat fel, amely által segíti a kárpátaljai magyarság identitásának megőrzését. A színtársulat kiváló példa a kitartásra is, hiszen a semmiből indulva számos díjjal és eredménnyel büszkélkedhetnek” – jegyezte meg a konzul, aki további sikereket kívánt a társulat számára.
Halina Lompart, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás művelődési főosztályának megbízott vezetője Viktor Mikita kormányzó üdvözletét tolmácsolta a társulatnak. Hangsúlyozta: az elmúlt nehéz időszakban Sin Edina, a színház megbízott igazgatója és a teljes társulat valódi patriótaként segítettek a menekülőknek, a rászorulóknak, egy csapatként segítették nemzetünket akkor, amikor a legnehezebb időszakot éltük meg országunkban. Edina nemcsak igazgatóként, de nőként és anyaként is helytállt, a rá bízott feladatokat szívvel-lélekkel végezte. Köszöntője után Halina Lompart átadta a színház megbízott igazgatójának a megyei vezetés elismerő oklevelét.
Sin Edina, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház megbízott igazgatója köszönetet mondott a kitüntetésért, megjegyezve, hogy ez egyben a teljes társulaté. Hiszen egy csapatként dolgoznak immáron harminc éve, s a nehézségek ellenére is igyekeznek csak a pozitív dolgokat meglátni. Az igazgató felolvasta Vidnyánszky Attila, a színház rendezőjének és alapítójának levelét, aki leszögezte: „A Beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színház (nekem mindig az marad) már harminc éve működik töretlen hittel, elszántsággal. Pedig nem igazán jósoltak neki hosszú éveket, aztán mégis vagyunk töretlen hittel, vagyunk és dolgozunk.” A rendező hangsúlyozta: „Talán soha nem volt még ennyire nehéz, mint most, de talán még soha nem volt annyira szükség ránk, mint most – ez kell, hogy erőt adjon. Harminc éve dolgozunk úgy, hogy csak azért is. A beregszászi színháznak nemcsak büszkén vállalható múltja, de jövője is van.”
Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke köszöntve a társulatot kiemelte: már az ókori világban is jelen volt a színház, amelyet szerettek, és kedvelt szórakozási forma volt. A színház feladata, hogy megnevettesse és néha elrettentse az embereket. „A mostani fesztivál alkalmával a beregszászi színházba érkezik a nagyvilág. A szabad Ukrajna megalakulását követően a kárpátaljai magyarság magyar közoktatást, főiskolát és magyar színházat is akart, és közösségünk meg is teremtette azt. A színház épület nélkül, kuckóban, semmi nélkül indult el, de 1993-ban a Szentivánéji álom bemutatásával megszületett az első kárpátaljai magyar színházi előadás és ezáltal a kárpátaljai magyar színház” – fogalmazott Sin József. Mint mondta: köszönet illeti a beregszászi társulatot, Vidnyánszky Attilát az elmúlt harminc év kiemelkedő pillanataiért és fantasztikus előadásaiért.
Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője visszaemlékezésében kitért a színház indulására, születésére, a kezdeti nehézségekre, a nincstelenségre. Mint fogalmazott: az annál is kitartóbb és lelkesebb csapatot élén Vidnyánszky Attilával nem lehetett megtörni, aminek köszönhetően színház született. „A társulat művészetet hozott Beregszászba, amit akkor még sokan nem értettek, de mára értő, a magas művészetet kedvelő közösség is született” – jelentette ki Orosz Ildikó. Hozzátette: „Köszönhető ez annak, hogy a társulat nem alkudott meg és a magas szintű kultúrára törekedett. A világot hozta el a társulat ide, de még fontosabb talán, hogy Beregszászt vitték el a világba. Mára eljutottunk oda, hogy vannak megfelelő körülmények, lehetőségek. S bízunk benne, hogy a folytonosság is fennmarad.”
A köszöntő gondolatokat követően a művészeté lett a főszerep. A fesztivál nyitó előadásaként Füst a szemében címmel Cseh Tamás Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar előadóművész dalai csendültek fel Szabó Balázs és Vecsei H. Miklós tolmácsolásában. A több mint egyórás előadás során Cseh Tamás fergeteges dalai mellett a prózai szövegrészek által megismerhettük az énekes életútját, küzdelmeit, belső harcait, vívódásait, mindezt profán őszinteséggel átitatva, melyet Vecsei H. Miklós és Szabó Balázs kiváló színészi játéka tett igazán élvezhetővé. Mindezen túl a dalok által a fantasztikus zenei élmény mellett megismerhettük nemes egyszerűségében az embert, a zenészt, a művészt, aki félt, szenvedett, szeretetett s szerette a létet, de talán annál is jobban szerette a dalokat.
Vecsei H. Miklós az előadást követően kérdésünkre elmondta: „Idén lenne 80 éves Cseh Tamás, és ilyenkor sok alkotóban felvetődik, hogy az olyan nagy művészekkel, akik példaképként állnak előttünk, velük évfordulókor foglalkozzunk. Itt most nem erről van szó. Sok véletlen folytán kezünkbe került Bérczes László beszélgetőkönyve Tamással, amit akkor kezdtek el együtt írni, amikor kiderült, hogy Tamás halálos beteg. Ebben a könyvben vall az életéről. Ez a vallomás a dalokkal kiegészítve adja ennek az előadásnak a dramaturgiáját. Minden egyes etap olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyekről ma már nehéz olyan őszintén és tisztán beszélni, ahogyan ő ezt megteszi.”
A beregszászi színház október 9-ig minden este várja az érdeklődőket, a színházat kedvelőket előadásaira.
Magyarságismereti kalandjátékot hirdetett Magyarország Beregszászi Konzulátusa és II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézete, melyre 2023. szeptember 27-én került sor a szakképzési intézet dísztermében. A játékon 22, kárpátaljai magyar gimnáziumok és líceumok tanulóiból álló, háromfős csapat vett részt.
A vendégeket, diákokat és kísérőtanáraikat Soós Katalin, a házigazda intézmény igazgatója köszöntötte, s elmondta, hogy iskolájukat Magyarország Beregszászi Konzulátusa kérte fel a vetélkedő megszervezésére. A szakképzési intézet tanáraiból álló kreatív csapat pedig legjobb tudása szerint úgy igyekezett azt megszervezni, hogy a nap végén minden résztvevő elégedetten és tele pozitív élménnyel mehessen haza. A vetélkedőjük célja nem a tudásfelmérés, hanem az, hogy a gyerekek a már meglévő magyarságismereti tudásuk mellé újakat szerezzenek, tanuljanak egymástól, ismerkedjenek, és közben jól érezzék magukat.
Az igazgató asszony tudósítónknak elmondta, nagyon örülnek, hogy huszonkét csapat jött el a kalandjátékra Ungvártól egészen Viskig. Kemény munka van mögötte, de ha a céljaik teljesülnek, több tudással és élményekkel mennek haza a tanulók, akkor megérte.
Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ügyvivője kezdeményezőként és támogatóként megköszönte a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézetének, hogy helyszínt biztosított és megszervezte a kárpátaljai magyar líceumok és gimnáziumok 9‒11. osztályos tanulói számára meghirdetett kalandjátékot. A verseny kapcsán hangsúlyozta: „A résztvevők Magyarország és Kárpátalja kultúrtörténetével, történelmi és földrajzi nevezetességeivel, a magyar irodalom és nyelv sajátosságaival kapcsolatos ismereteiket tudják kamatoztatni. Nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy a magyarság identitása, identitástudata minél erősebb maradjon itt, Kárpátalján. Ennek a legfőbb letéteményesei a fiatalok. Ezért most a fiatalokat céloztuk meg a rendezvénnyel, az ő ismereteiknek a fejlesztése, tudásuk, felkészültségük, Magyarországgal kapcsolatos ismereteik nagyon fontos garanciája annak, hogy ők magyar emberekként éljék majd lehetőség szerint az életüket. Bárhová is kerüljenek a világban, magyarnak tartsák magukat. Ehhez óriási segítséget nyújt és hatalmas bázis a kárpátaljai magyar iskolákban folyó magyar tannyelvű oktatás. A mostani rendezvény anyagi feltételeit a konzulátus, illetve Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma biztosította, a szakmai tudást és a szervező munkát pedig az itt élő magyar pedagógusok, akiknek ezt nagyon köszönjük” – fogalmazott a beregszászi magyar külképviselet vezetője, aki elmondta, hogy a Petőfi‒200 tematikus év jegyében a nagy magyar költő életművére egy, a teremben elhelyezett tablókiállítással igyekeznek felhívni a fiatalok figyelmét. A kalandjáték győztes csapatának tagjai pedig elutazhatnak majd egy budapesti, szervezett utazásra, ahol színházi programon is részt vehetnek majd, illetve megtekinthetik a magyar főváros nevezetességeit, a többiek pedig tárgyi nyereményekben részesülnek.
Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora a játékos vetélkedő kapcsán kiemelte: „A vetélkedőnek több célja van. Az egyik az, hogy a gyerekek megismerjék egymást, hiszen különböző intézményekből, különböző helyekről érkeztek, és a fiatalok között a kapcsolattartás, a kapcsolatok, az ismerkedés mindig izgalmas dolog. Ha ez össze van kapcsolva valamilyen játékkal, amelynek haszna is van, amiből tanulni is lehet, az kellemes és hasznos dolog is egyszerre. A vetélkedő megszervezésével más célunk igazából nincs is, ha gyerekek jól érzik magukat, tanulnak és közben kapcsolatokat is építenek, akkor mi már győztünk” – összegezte a főiskola rektora.
A vetélkedőn valóban a fiatalok magyar történelmi, a Kárpát-medence földrajzával, művelődéstörténetével kapcsolatos ismereteiknek vehették hasznát, de magyar irodalomhoz kapcsolódó olvasottság, a magyar nyel sajátosságainak ismerete és még számos a magyarsághoz kapcsolódó műveltségi terület ismerete kellett a kérdések megválaszolásához és a játékos feladatok teljesítéséhez.
Végül a kezdeti izgalom után a résztvevők lassan feloldódtak, a kalandjáték jó hangulatban telt, összességében minden csapattag élményekkel gazdagodott. Ugyanakkor a zsűri eredményt is hirdetett a végén, első helyezett a házigazda iskola „Magyarok nyilai” csapata lett, II. helyezett a „Dobronyi paprikások” csapat a Nagydobronyi Református Líceumból, III. helyezett pedig a „Honfoglalók” a Beregszászi Kossuth Lajos Líceum legfelkészültebb csapata.
Mi a magunk részéről minden csapatnak gratulálunk, illetve tanáraiknak is, akik felkészítették és elkísérték a fiatalokat Beregszászba.
A „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány („GENIUS” JA) május 10-én Elbeszélt múlt címmel szervezett rendhagyó történelemórát a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Szakgimnáziumában.
A rendezvényen részt vevő diákokat és tanáraikat elsőként Soós Katalin, a Szakgimnázium igazgatója köszöntötte. Beszédében aláhúzta: a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Szakgimnáziumának vezetősége nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a diákoknak minél több olyan lehetőséget biztosítsanak, amelyek által a tanórákon túl is érdekes ismeretekkel gazdagodhatnak, s ezért mindig szívesen fogadják a „GENIUS” JA ötleteit és örömmel biztosítanak helyszínt az alapítvány programjainak.
„A mai rendhagyó történelemóra is emlékeztet bennünket arra, hogy az, amit ma átélünk, egy bizonyos időn belül történelemmé válik, az utókor bizonyos perspektívából, tanulságokat levonva szemléli majd napjaink történéseit” – hangsúlyozta köszöntőjében Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának misszióvezetője, majd párhuzamot vont a hetven évvel ezelőtti események és napjaink történései között, s reményét fejezte ki az iránt, hogy a béke mihamarabbi eljövetelével Ukrajnába – és azon belül Kárpátaljára – is visszatérnek majd azok, akiknek a háború miatt kellett elhagyniuk szülőföldjüket. „Mi a béke pártján állunk. Magyarország abban érdekelt, hogy keleti szomszédságában egy gazdaságilag fejlődő, demokratikus ország legyen” – jelentette ki.
Váradi Natália, a „GENIUS” JA igazgatója kiemelte: céljuk annak a kezdeményezésnek a folytatása, amelynek keretében közelebb viszik a Kárpát-medence, és azon belül Kárpátalja és a vidék történelmét a fiatalokhoz. A mostani alkalom azért is fontos, hogy a helyi diákok ne csak a kárpátaljai, de a mai Magyarországról származó, Gulágot megjárt emberek tragikus sorsát is megismerjék – fogalmazott az igazgató, majd elmondta: a rendezvény apropóját Sztálin halálának hetvenedik évfordulója adta, ugyanis a diktátor halála után kezdődött csak el egyfajta enyhülés a szovjet érában, s az amnesztiának köszönhetően az ártatlanul fogva tartottak egy része megindulhatott hazája, Magyarország irányába a különböző Gulág- és Gupvi-táborokból – így kezdett hetven évvel ezelőtt feloldódni az igazságtalanság, és így kezdték az emberek visszanyerni szabadságukat – fűzte hozzá.
„A „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány mindent megtesz annak érdekében, hogy a gyermekek naprakész információkkal rendelkezzenek és nagyon jól ismerjék történelmi múltjukat. Mert ahogy szoktam mondani: ismernünk kell tiszta múltunkat ahhoz, hogy erős gyökerünk legyen, hogy semmilyen szél el ne fújja ezt a fát, amiben állnak a gyermekek és a kárpátaljai magyarság” – szögezte le Váradi Natália.
A felszólalásokat követően Kovács Emőke történész, a Gulág-emlékév szakmai vezetője tartott előadást a szovjet rabságból Magyarországra visszatérő foglyok hazatérésének hetvenedik évfordulója alkalmából. Az eredeti tervek szerint az óra másik előadója, Nagyné Pintér Jolán, a Gulág Alapítvány elnöke online csatlakozott volna az előadáshoz, ez azonban sajnos nem sikerült. Az ő történetét ezért kolléganője mesélte el a jelenlévőknek. Szülei, Rohr Magdolna és Pintér Károly mindketten politikai elítéltként majdnem tíz évet töltöttek ártatlanul a Gulág számos táborában, messze Szibériában – s ez az ő életét is nagyban meghatározta. Sztálin halála után felcsillant a remény, s az egykor elítéltek immár hazatérhettek. Szülei Lembergben fél évet vártak arra, hogy hazájuk visszafogadja őket. Itt ismerkedtek meg, majd estek szerelembe, s végül közel tíz év után immár jegyespárként érkeztek haza. Beteljesedett szerelmük gyümölcseként pedig édesanyja pocakjában már velük utazott Nagyné Pintér Jolán is. Tulajdonképpen valóságos csoda, hogy megfogant a gyermek, hiszen a szüleivel együtt hazatért asszonyok többségének sajnos nem adatott meg a gyermekáldás.
„A Gulág-emlékévben több olyan túlélő és leszármazott jelentkezett, akikben először tudatosult, hogy ebben a történetben érintettek, hiszen vagy nem beszéltek róla, vagy tabusított téma volt. […] Sok dokumentum, visszaemlékezés ekkor került elő, mert még a rendszerváltoztatáskor is nagyon sokan féltek attól, hogy akár visszaváltozik a rendszer, és nem mondták el a családnak sem, de még mindig néhány nagyon értékes túlélő köztünk van, és őket érdemes faggatni és meghallgatni” – szögezte le Kovács Emőke, aki a szovjet kényszermunkára elhurcolt emberek története mellett egy másik előadással is készült, „Honunk kisded tengere…” címmel a Balaton XIX–XX. századi történetét mutatta be. „Én ott nőttem fel, és ezért sokkal jobban érdekelt a térségnek a története. Tudtam azt, amikor ellátogattam az egyes helyszínekre, hogy ott sokkal mélyebb háttérvonulatok és történetek vannak. Azt szerettem volna, hogy azok is megismerjék a Balaton történetét, akik nem jutottak el erre a területre, vagy csak később sikerül nekik, s egy olyan általános történeti összegzést hozzak létre, melyben benne van az ország történelme is, és ami ráirányítja a figyelmet ennek az értékes kultúrtájnak a valóban védendő értékeire és történeti hagyományaira is” – mondta a történész.
A „GENIUS” JA rendhagyó történelemóra-programja a továbbiakban újra folytatódni fog, s a szervezők a jövőben igyekeznek minél több intézményben érdekesebbnél érdekesebb előadásokat elvinni.
A Mathias Corvinus Collegium Beregszászi Központja megnyitotta a 2022/2023-as tanévre szóló fiatal tehetséggondozó programját, melyre Kárpátalja 40 településének 15 középiskolából közel 100 fiatal jelentkezett. Az ünnepélyes megnyitón Szentkirályi Alexandra magyar kormányszóvivő tartott plenárist előadást a megjelentek számára.
A program megnyitóján Dobsa Beáta, az MCC Beregszászi Központjának vezetője elmondta: 1878 nappal ezelőtt jött létre Kárpátalján az első külhoni régióként az MCC központja. A beregszászi régióvezető háláját fejezte ki azért, hogy eljöhetett ez a nap, és végre a nehéz, bizonytalan és tervezhetetlen mindennapok ellenére elindulhatott a programsorozat. „Ti, akik itt vagytok, erős példával éltek a fiatalok és a társadalom előtt, hogy van létjogosultságunk szülőföldünkön, ti vagytok a megmaradásunk zálogai” – mondta Dobsa Beáta köszöntőjében.
Gyebnár István, beregszászi magyar vezető konzul szerint: „Az MCC már öt éve erősen él a beregszászi köztudatban. Nagy öröm számunkra, hogy ilyen nagy számmal köszönthetjük a résztvevőket annak ellenére, hogy a háború következtében felgyorsult a kárpátaljai magyarok kivándorlása. Mint mondta, a magyar kormány célja továbbra is az, hogy hosszú távon segítse az itt maradt magyarokat szülőföldön való boldogulásukban, s mindezeket segítik elő a különböző oktatási, kulturális és egyéb programok, képzési lehetőségek is.”
Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő hangsúlyozta: „Jó látni, hogy az MCC Beregszászi Központjában ennyi sok lelkes fiatal van. Az is remek hír, hogy az elmúlt időszakban a háborús helyzet nehézségeiből adódóan sem csökkent az ide jelentkező tanulók száma. Remek dolog, hogy az MCC olyan képzést tud nyújtani, amely a tehetséges fiatalok számára egyfajta lökést jelent az életük hátralévő részében. Talán a szülők is segítségként értékelik ezt. Az elmúlt félév különösen nehéz volt, de nyilvánvalóan az Ukrajnában élők számára mindez hatványozottan nehezebb volt. Amint mondta, a magyar kormány igyekszik mindent megtenni annak érdekében, hogy segítse az anyaországon túl élő magyarokat, ahogyan azt eddig is tette. Kiemelte, hogy mindezen felül Magyarország Kormánya folyamatosan segíti a menekülteket, ahogyan azt tette a háború kitörésének első napjától.”
A kormányszóvivő plenáris előadásában bemutatta a Híd Kárpátaljáért Összefogást, annak koordinációs feladatait, valamint arról is beszélt, hogy kommunikációs szempontból milyen feladatokat, kihívásokat jelent ez a kormány számára.
Az MCC fiataloknak szóló programja ingyenes online társadalomtudományi képzést kínál a XX–XXI. sz. legfontosabb társadalompolitika eseményeiből. A KP Szombat elnevezésű eseménysorozattal a szervezőknek az a céljuk, hogy a középiskolás tananyagon felül plusztudást biztosítsanak az ide jelentkező diákok számára. Mindemellett olyan programokat és eseményeket is szerveznek a diákok számára, melyeken közéleit személyiségekkel is találkozhatnak.
