Array
(
[count_posts] => 10
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo0OiJsaWZlIjt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MDtzOjk6InRheF9xdWVyeSI7YToxOntpOjA7YTozOntzOjg6InRheG9ub215IjtzOjg6InBvc3RfdGFnIjtzOjU6ImZpZWxkIjtzOjI6ImlkIjtzOjU6InRlcm1zIjthOjE6e2k6MDtpOjI2OTt9fX1zOjExOiJhZnRlckxvY2tlciI7aTowO30=
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 180317
[content] =>
Fűben, fában van az orvosság, no meg a több száz méter mélyről feltörő gyógyvízben is – vallják a kárpátaljai emberek. És ha ebben főzik az embert egy ideig, aztán meg a jeges patakba veti magát, akkor állítólag nem csak a betegségektől szabadul meg, hanem meg is fiatalodik. Rónafüreden évek óta újra hagyománya van az üstben fürdőzésnek, vagy, ahogy a helyiek hívják, a csánozásnak. Minderről kollégánk, K. Debreceni Mihály mesélt. Az orosz-ukrán háború kitörését megelőzően reneszánszát élte a gyógyturizmus Kárpátalján. Az ide látogató turisták kedvelt célpontjai közé tartoztak a hegyekben létesített szanatóriumok és gyógyüdülők is. Ezek az intézmények természetesen most is közkedveltek, viszont a hadiállapot miatt, sok esetben főleg a nagycsaládosok, az idősek, vagy éppen a nem hadköteles nők látogatják azokat. Lumsori, magyar nevén Rónafüred, kicsiny falucska a Keleti Kárpátok vonulatai között 40 kilométerre Ungvártól. Nevét nem véletlenül kapta. Már évszázadokkal ezelőtt jártak ide kúráltatni magukat az emberek. A kétezres évek elején itt élesztették újjá az üstben fürdés, azaz a „csánozás” hagyományát, melyet állítólag már a 17. században is alkalmaztak. Különleges ez a gyógyfürdőfajta, mert az Osztrák-Magyar monarchia idejéből megörökölt lekvárfőző üstökben főhetnek a vendégek, ami jótékony hatással van a szervezetre. A helyiek szerint hasonló üstöket már a japánok és a vikingek is használtak. A csánozás egész évben nagy népszerűségnek örvend, de a szakemberek azt javasolják, hogy a téli hónapokban, a mínusz 10 fokos hidegben vegyünk ilyen fürdőket. Az üst aljára köveket helyeznek, ezek óvják meg lábat a forró vaskondér aljától. Minden fürdőzés előtt friss ásványvizet eresztenek az üstbe, amit helyi gyógynövényekkel egészítenek ki. Ahhoz, hogy kellemes legyen a fürdő, a víznek 36-37 fokosnak kell lennie. Ezt követően fokozatosan emelik a víz hőfokát addig, amíg azt a fürdőző el tudja viselni. Ez általában olyan 40-42 fok közötti hőmérséklet szokott lenni. Negyed óra fürdés után az emberek kiszállnak az üstből és megmártóznak vagy a patakban, vagy pedig a medencében. Ez ahhoz kell, hogy lehűtsék a testüket. Ezután visszatérhetnek a forró vízbe. Ezt az eljárást 4-5 alkalommal kell megismételni. – vélik a fürdőmesterek. Rónafüreden egyébként közel negyedszázada éli reneszánszát az üstben fürdés. A településen ma már több mint harminc különböző méretű és típusú üst található. A közkedvelt procedúra bár még elvétve, de időnként külföldi vendégeket is a településre csalogat. A legtöbbjük lengyel, szlovák és persze magyar turista. Viszont továbbra is a belföldiek, főleg a belső-ukrajnaiak járnak kiaknázni Rónafüred adottságait. A szeánsz többnyire a forró üstben kezdődik, a bátrabbak azonban már előtte, a jeges patakvízben is megmártózhatnak. Ilyenkor vigyázni kell arra, hogy a patak el ne sodorja az embert, illetve, hogy nehogy elessünk. Merülni körülbelül háromszor egymás után tanácsos. Ezt követően a hidegvízből úgy tűnik, mintha a pokol tüzén égő csánba másznánk bele, azonban az érzés először bizsergető, majd nagyon kellemes. Az ilyen fürdőket üzemeltetők az fürdőzés mellé finom erdei gyümölcsteát és különböző gyümölcsöket, például ribizlit is biztosítanak. Az üstben való fürdőzést egyébként kúrajelleggel ajánlják, naponta legalább egyszer, egy héten keresztül. Külön kérésre magnéziummal vagy kénnel dúsított ásványvízben is lehet fürödni. A vadregényes környezetben fekvő Rónafüred tehát kiváló pihenési lehetőséget nyújt mindazok számára, akik szeretik az extrém helyzeteket, és nem félnek a hidegtől meg a forró víztől.
Az ősz a befőzések ideje. Ilyenkor kerül üvegbe a vidékünkön elterjedt és közkedvelt szilva is. Vannak, akik kompótként teszi télre, de leggyakrabban lekvárt főznek belőle. Elődeink ezt nagy üstben tették. Ezt a hagyományt elevenítette fel a Pro Agricultura Carpatika civil szervezet gazdaasszony tagozata. A Nagydobronyi Magyar Ház udvarán szorgos kezek mossák tisztára a frissen szüretelt szilvát. Aztán persze ki kell magolni. Mindezt a lekvár főzés előestéjén elvégezték az asszonyok. Ebben az esetben erre nem volt szükség, hiszen a gazdaasszony tagozatnak Kárpátalja számos településén vannak tagjai. A szilvát Rafajnáról ajánlották fel, ahol az idén bőséges a termés. Másnap, amint kukorékolt a kakas elkezdődött maga a lekvár főzés. üstben. A férfiak tüzet gyújtottak és belekerült a 100 literes üstbe az első adag szilva. Már ettől a pillanattól kavargatni kell ezzel a speciális, a lapátjai miatt sok helyen vitorlásnak nevezett keverő szerkezettel, hogy oda ne égjen. No de ne siessünk előre, hiszen az még jóval odébb lesz és addig még van egy fontos momentum. Miután az összes szilva az üstbe kerül és egységes masszává válik nagyjából félkész állapotban kialakul a cibere. Ezt a hagyományok szerint meg kell kóstolni. Nagydobronyban házi kenyérrel szokás. Nem csak azért, hogy az ember jóllakjon, hanem azért is, mert ekkor állapítható meg, mennyire édes a szilvalekvárnak való.
Színes programmal várták az érdeklődőket a XXIII. Guti Pünkösdi Napok szervezői. A KMKSZ által 1991-ben a hagyományőrzés szándékával létrehozott program az évek során a Bereg- vidék meghatározó rendezvényévé vált. Ez alkalommal a kereszténység egyik legfőbb ünnepe mellett a jövőt, a gyerekeket is megünnepelték. Öröm látni azt, hogy ilyen nehéz időben is ennyi ember gyűlt ma össze itt Guton, hogy együtt ünnepeljék a szentlélek kiteljesedését, emelte ki köszöntő beszédében Bacskai József, Magyarország ungvári főkonzulátusának főkonzulja. Rohanó világunkban nagyon nagy értékkel bírnak az ilyen események a beregszászi járásban. Büszkéknek kell lennünk keresztény hagyományainkra, ahogy a Bereg- vidék is büszke a Guti pünkösdi napokra, amely a környéken található települések közös rendezvénye is egyben, hangsúlyozta Lokita István, a Beregszászi Járási Katonai Adminisztráció vezetőhelyettese.
Keresztre feszítettek nyolc embert nagypénteken egy Fülöp-szigeteki faluban. A fővárostól északra fekvő tartományban ugyanis a húsvéti hagyományok szerves részét képezi Jézus Krisztus szenvedésének eljátszása. Az esemény évről évre turisták ezreit vonzza a Fülöp-szigetekre, ahol annak ellenére is megtartják a keresztre feszítést, hogy azt a katolikus egyház határozottan elítélte.
A koronavírus-járvány kitörése miatt három év után először rendezték meg újra a Fülöp-szigeteki keresztre feszítést. A brutális hagyományról elhíresült San Pedro Cutudban idén majdnem egytucatnyian regisztráltak, de végül csak nyolcan voltak kellően elhivatottak, köztük egy igazi veterán, a 62 éves Ruben Enaje táblaképfestő, akit már 34. alkalommal feszítettek keresztre – írja a VOA news.
A rövid keresztre feszítése után tartott sajtótájékoztatóján Enaje elmondta, hogy az elmúlt három évben azért imádkozott, hogy az emberiség legyőzze a koronavírust, illetve azért, hogy véget érjen az orosz–ukrán háború.
„Csak ez a két ország érintett ebben a háborúban, Oroszország és Ukrajna, de valójában [a konfliktus] mindannyiunkat érint” – mondta a 62 éves táblaképfestő, aki látszólag jól van, és két bekötött kezét is megmutatta az újságíróknak. A négygyermekes apa arról is beszámolt, hogy bár a szögezés okozta fájdalom nem volt olyan erős, mint amire számított, de elmondása szerint minden egyes keresztre feszítés előtt izgul.
„Hogy őszinte legyek, mindig ideges vagyok, mert végül is bármikor meghalhatok a kereszten. Amikor ráfektetnek, elkezdek fázni, és amikor már a kezeim ki vannak kötve, akkor csak becsukom a szemem, és azt mondogatom magamnak, hogy meg tudom csinálni” – folytatta a férfi.
A Fülöp-szigetek más részén a hívek bambuszbotokkal verik magukat, vagy pengékkel, üvegdarabokkal vagdossák a hátukat, hogy így vezekeljenek bűneikért. Az egyházi vezetés azonban helyteleníti a keresztre feszítést és az önostorozást, mondván, hogy a filippínók mély hitüket és vallásos odaadásukat anélkül is kifejezhetik, hogy kárt tennének magukban.
[type] => post
[excerpt] => Keresztre feszítettek nyolc embert nagypénteken egy Fülöp-szigeteki faluban. A fővárostól északra fekvő tartományban ugyanis a húsvéti hagyományok szerves részét képezi Jézus Krisztus szenvedésének eljátszása. Az esemény évről évre turisták ezreit...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1681074240
[modified] => 1681053210
)
[title] => Nagypénteken a Fülöp-szigeteken embereket feszítettek keresztre
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=143399&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 143399
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 143400
[image] => Array
(
[id] => 143400
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/7d3a2046b9161f3c1f2d98ec2fd15ac9.jpg
[original_lng] => 120146
[original_w] => 1036
[original_h] => 648
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/7d3a2046b9161f3c1f2d98ec2fd15ac9-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/7d3a2046b9161f3c1f2d98ec2fd15ac9-300x188.jpg
[width] => 300
[height] => 188
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/7d3a2046b9161f3c1f2d98ec2fd15ac9-768x480.jpg
[width] => 768
[height] => 480
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/7d3a2046b9161f3c1f2d98ec2fd15ac9-1024x640.jpg
[width] => 1024
[height] => 640
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/7d3a2046b9161f3c1f2d98ec2fd15ac9.jpg
[width] => 1036
[height] => 648
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/7d3a2046b9161f3c1f2d98ec2fd15ac9.jpg
[width] => 1036
[height] => 648
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/7d3a2046b9161f3c1f2d98ec2fd15ac9.jpg
[width] => 1036
[height] => 648
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1681047708:4
[_thumbnail_id] => 143400
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 1
[views_count] => 1691
[translation_required_done] => 1
[_oembed_667840d48aef3565e4777f4134e724c6] =>
[_oembed_time_667840d48aef3565e4777f4134e724c6] => 1681063447
[_oembed_a30f2996ac9e84926813eb139b442635] =>
[_oembed_time_a30f2996ac9e84926813eb139b442635] => 1681063447
[_oembed_b7d81891f1033034f66c8f7c1ff84fd9] =>
[_oembed_time_b7d81891f1033034f66c8f7c1ff84fd9] => 1681063447
[_oembed_acd7692d0705ae9cb1c4a47180315842] =>
[_oembed_time_acd7692d0705ae9cb1c4a47180315842] => 1681063447
[_oembed_fb2c40e3bc31b6c12abfecb243cae21a] =>
[_oembed_time_fb2c40e3bc31b6c12abfecb243cae21a] => 1681063448
[_oembed_5647054154f582a9c19376d10386876b] =>
[_oembed_time_5647054154f582a9c19376d10386876b] => 1681063448
[_oembed_ed16b705428c7de7b7df4111c4a715d2] =>
[_oembed_time_ed16b705428c7de7b7df4111c4a715d2] => 1686465195
[_oembed_09c085f2a59939d14e05aa9dc5769d37] =>
[_oembed_time_09c085f2a59939d14e05aa9dc5769d37] => 1695134230
[_oembed_0f3103ec171c09a11735d1d995763f7d] =>
[_oembed_time_0f3103ec171c09a11735d1d995763f7d] => 1711002631
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 49
[2] => 271
[3] => 854
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Hírek
[2] => Kultúra
[3] => vallás
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 61724
[1] => 269
[2] => 540552
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Fülöp-szigetek
[1] => hagyomány
[2] => keresztre feszítés
)
)
[4] => Array
(
[id] => 135344
[content] =>
Kárpátalján is sor került a hagyomány szerint január harmadik hetére időzített ökumenikus imahétre, amely során a keresztény egyházak több napon át egymás templomait felkeresve imádkoznak a keresztények egységéért és az arra az évre kijelölt szándékra. Ungváron a római és a görögkatolikus illetve református egyházak képviselői az imahetet a református gyülekezet templomában kezdték, majd a Szent György római katolikus plébániatemplomban folytatták.
Az ökumenikus imahét záró alkalmára az ungvári görögkatolikus székesegyházban került sor.
Nílus püspök hozzátette, hogy idén a világszerte zajló imahét keretében nagy figyelmet fordítottak Ukrajnára is.
Immár 26. Alkalommal szervezték meg Ungváron a Mikulások felvonulását, amely előzményeként a résztvevők, az ünnep jegyében a megye számos településén megfordultak.
Ungváron a Mikulások a Petőfi tértől vonultak át a gyaloghídon a Színház térre. Közben karácsonyi énekeket énekeltek és ajándékokat osztottak a gyerekeknek. A koordinátorok elmondása szerint az akció célja elsősorban az, hogy megörvendeztessék a gyerekeket, illetve fényt hozzanak a mostani sötét és nehéz időszakba.
A 10 éves múltra visszatekintő Kárpát-Ház Civil Szervezet a megalakulásakor azt a célt tűzte maga elé, hogy gazdagítsa a helyi magyar kulturális életet, támogassa hagyományainkat. Az évek során mind programjaik, mind tevékenységi körük bővült. A civil szervezetnek az anyaországi támogatások jóvoltából sikerült több kulturális központot is felújítani, azonban itt nem állnak meg, hiszen akkor van csak értelme ezeknek az épületeknek, ha élettel is meg tudják tölteni.
II. Erzsébet brit királynő végrendelete nem kerül nyilvánosságra, lepecsételik, és legalább 90 évre széfbe zárják. A hírt a Reuters közölte – írja a Jevropejszka pravda.
Az elhunyt királyi családtagok végrendelete titkosításának gyakorlata 1910-ig nyúlik vissza, a ritkán emlegetett Ferenc texasi herceghez, akinek végrendelete egyike annak a több mint 30-nak, amelyet egy széfben őriznek egy ismeretlen helyen Londonban, bírói felügyelet alatt.
A gyakorlat egészen 2021-ig, Fülöp herceg haláláig nem volt ismert. Fülöp edinburgh-i herceg akarata szintén legalább 90 évig titokban marad, hogy megvédje a királynő „méltóságát” – így döntött a Legfelsőbb Bíróság egy bő százéves egyezményre támaszkodva.
A bíró maga nem látta Fülöp végrendeletét, annak tartalmáról semmit sem közöltek egyelőre, végrehajtási dátum viszont van, illetve a végrehajtó személye is ismert.
A titkosság melletti egyik fő érv az volt, hogy a nyilvánosság megalapozatlan, méltatlan találgatásokra adhat okot a média részéről. A királynő egyébként 125 éves titkosítást szeretett volna elérni. A titkos dokumentumok között nem szerepel Diana hercegné végakarata.
[type] => post
[excerpt] => II. Erzsébet brit királynő végrendelete nem kerül nyilvánosságra, lepecsételik, és legalább 90 évre széfbe zárják.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1663191000
[modified] => 1663189144
)
[title] => 90 évre titkosították II. Erzsébet végrendeletét
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=118375&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 118375
[uk] => 118315
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 118316
[image] => Array
(
[id] => 118316
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/18703231-101.jpg
[original_lng] => 81768
[original_w] => 1024
[original_h] => 576
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/18703231-101-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/18703231-101-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/18703231-101-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/18703231-101.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/18703231-101.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/18703231-101.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/18703231-101.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1663178345:12
[_thumbnail_id] => 118316
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1669
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_acd7692d0705ae9cb1c4a47180315842] =>
[_oembed_time_acd7692d0705ae9cb1c4a47180315842] => 1663148030
[_oembed_fb2c40e3bc31b6c12abfecb243cae21a] =>
[_oembed_time_fb2c40e3bc31b6c12abfecb243cae21a] => 1663148031
[_oembed_5647054154f582a9c19376d10386876b] =>
[_oembed_time_5647054154f582a9c19376d10386876b] => 1663148031
[_oembed_418b6f04fa5d024d46b92c54331eba90] =>
[_oembed_time_418b6f04fa5d024d46b92c54331eba90] => 1663148031
[_oembed_b7d81891f1033034f66c8f7c1ff84fd9] =>
[_oembed_time_b7d81891f1033034f66c8f7c1ff84fd9] => 1666541687
[_oembed_a30f2996ac9e84926813eb139b442635] =>
[_oembed_time_a30f2996ac9e84926813eb139b442635] => 1671777325
[_oembed_667840d48aef3565e4777f4134e724c6] =>
[_oembed_time_667840d48aef3565e4777f4134e724c6] => 1675495491
[_oembed_ed16b705428c7de7b7df4111c4a715d2] =>
[_oembed_time_ed16b705428c7de7b7df4111c4a715d2] => 1685714521
[_oembed_09c085f2a59939d14e05aa9dc5769d37] =>
[_oembed_time_09c085f2a59939d14e05aa9dc5769d37] => 1695020804
[_oembed_0f3103ec171c09a11735d1d995763f7d] =>
[_oembed_time_0f3103ec171c09a11735d1d995763f7d] => 1710489096
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 78925
[1] => 269
[2] => 11332
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Erzsébet királynő
[1] => hagyomány
[2] => végrendelet
)
)
[8] => Array
(
[id] => 107530
[content] =>
Május 29-ig lehetett jelentkezni az idei Kulturális Filmek Fesztiváljára. A magyarországi filmfesztiválra a helyi magyar kultúrát feldolgozó versenyfilmeket vártak a Kárpát-medence és a világ magyarlakta területeiről. A filmfesztivál célja, hogy a versenyfilmek révén a néző megértse a helyi magyar kultúra, azon belül is a hagyományok és a táji értékek szerepét a magyar kultúrában, továbbá felhívják az emberek figyelmét arra, hogy a helyi magyar kultúra, a táji értékek és a kulturális hagyományok megőrzése kulcsfontosságú. A TV21 Ungvár munkatársai már több ízben mérettették meg magukat a versenyen, amelyen mindig kiváló eredményeket értek el. A nyolcadik alkalommal meghirdetett filmszemlére három filmmel neveztünk. A „Sárba ragadva” című alkotást Debreceni Kamilla és Balla Béla készítette, amely a csupaszív, életvidám és bölcs, idősebb Hidi Endre nagydobronyi kerámiaművészről szól, akiből csak úgy árad a művészet iránti tisztelet és szeretet. A „Kijevi Magyar” című kisfilmet K. Debreceni Mihály, Vass Tamás és Bakos Csaba kollégánk alkotta. Az alkotás a Csapról származó Magyar Árpád Istvánról szól, aki tudós, író, festőművész. Hosszú éveken át volt az ukrán főváros világhírű barlangkolostorának, a PecserszkajaLavra Aranykincsek múzeumának a főrestaurátora. A kisfilmet félig telefonnal forgatták, hiszen a háború miatt lehetetlen volt elutazni az ukrán fővárosba. A harmadik verseny filmet Kovács Géza, Bereczky Tamás és Vass Tamás kollégánk készítette, melynek „Az örökség kötelez” a címe. A portré Szkoropádszky Péter, görögkatolikus papot mutatja be, akit épp az orosz-ukrán háború kitörése előtt bíztak meg a helyi Szent Panteleimon Karitász vezetésével. A közönség szavazása május 29-től július 3-ig tart. A zsűri a legtöbb közösségi aktivitást elért és a versenykiírásnak megfelelő, maximum harminc darab videót értékeli, valamint a zsűri maximum két filmet is a döntőbe juttathat. Az alkotások a Kulturális Filmek Fesztiválja Youtube csatornáján, a kultfilm 8 nevű lejátszási listában tekinthetők meg.
Régmúlt idők óta, szinte minden kultúrában jelen voltak a különböző ünnepekhez kapcsolódó jóslási szokások. A keleti egyházak a Julianus-naptár szerint december 14.-én tartják Szent András apostol emléknapját, amelynek előestéjéhez a szláv kultúrában is számos hagyomány és szokás társul. Az ungvári skanzenben ezeket próbálták meg feleleveníteni egy interaktív bemutató keretében.
hagyomány (1 Oldal)
