Naponta 9,2 órát ülnek a németek egy friss felmérés szerint, de nemcsak a mozgáshiány miatt vannak veszélyeztetett helyzetben.
Felettébb lesújtó a németek egészségtudatossága. Erről tanúskodik az a tanulmány, amelyet a német egészségbiztosító, a kölni testnevelési főiskola, valamint néhány tekintélyes egyetem neves szakértő professzorai készítettek. A munka, a család és mindezzel összefüggésben a stressz, illetve a helytelen életmód „mindent visz”, tudatos kikapcsolódásra, a helyes táplálkozás megtervezésére, de mindenekelőtt a mozgásra és a sportra alig marad idő.
A többi között a Die Zeit című hetilap által ismertetett tanulmány adatai szerint mindez leginkább a 30 és 45 év közötti generációt sújtja. A szakértők szerint a helyzet annyira megdöbbentő, hogy sürgős változásokra van szükség. A szerzők ugyanakkor rámutatnak,hogy a németek jelentős része mindennek ellenére egészségesnek vallja magát. Gyakorlatilag csupán minden ötödik éri el azokat a küszöböket, amelyek általánosságban az egészséges életmód mutatói.
A szakértők rögtön fontos tanácsokat is adnak arra vonatkozóan, hogy ezen miként lehetne változtatni. Megítélésük szerint elengedhetetlen a rendszeres mozgás, valamint a változatos és egészséges táplálkozás. Fontossági sorrend nélkül említik továbbá az alkohollal való „tudatos magatartást”, továbbá a cigarettáról való lemondást. Ugyanakkor elengedhetetlennek tartják a stressz okozta lelki és fizikai megterhelés kezelését, illetve az ehhez vezető lehetőségek megteremtését. A tanulmány adataiból kitűnt, hogy a megkérdezett nők 20 százaléka képes az említett „kritériumok” betartására, míg a férfiak esetében mindez csak 14 százalékos.
Különösen a 30 és 45 év közötti generáció képtelen erre. A kutatók nem utolsósorban ezt a generációt megcélozva tettek javaslatokat az egészségesebb életmód biztosítására a munkahelyen, illetve a munkaidőben. A kutatók abból indultak ki, hogy a sok ülés „különösen veszélyes”. Aki sokat mozog, nem csupán a krónikus megbetegedések – köztük a cukorbetegség vagy a magas vérnyomás – kockázatát csökkenti, de erősíti életörömöt, illetve az elégedettséget is – vélekedtek a szakértők.
Mivel azonban a németek túl sokat ülnek, van mit helyrehozni. Az adatok szerint 2019 – azaz a koronavírus-járvány előtti esztendő – óta fél órával, 9,2 órára nőtt az az átlagos idő, amelyet a németek munkanapokon üléssel töltenek.
A 18 és 29 év közötti fiatal felnőttek ennél is többet, több mint 10 órát ülnek naponta vagy a munkahelyen, vagy pedig a számítógép előtt.
A tanulmány modellszámításokra utalva kimutatta, hogy a sokat ülők esetében nagyobb a korai elhalálozás kockázata. Ez a kockázat mintegy 20 százalékkal csökkenthető, ha például egy óra ülést járással váltanának fel.
Ezzel kapcsolatban a kölni testnevelési főiskola professzora, a tanulmány egyik szerzője, Ingo Froböse hangsúlyozta azt is, hogy az egészség megőrzése érdekében mennyire fontos a rendszeres izomerősítő tréning is. A tanulmány szerint ugyanakkor az elegendő mozgás és az izomerősítés kiegyensúlyozott kombinációjával a németek mindössze alig egyharmada él.
Az egészség megőrzése érdekében rendkívül fontos tényező a táplálkozás is. Az adatok szerint a német nők 77 százaléka naponta eszik gyümölcsöt és zöldséget, ez az arány a férfiak esetében csak 56 százalékos. Ugyancsak a nők azok, akik nagyobb arányban részesítik előnyben a teljes kiőrlésű termékeket, mint a férfiak. Ugyanakkor a nők naponta több egészségtelen snacket, mindenekelőtt édességet fogyasztanak, mint a férfiak. Ez az arány a nők esetében 31, míg a férfiaknál 20 százalékos
Külön fejezetben hangsúlyozták a szerzők a munkavégzéstől „elhatárolódó” kikapcsolódás szükségességét. Az adatok szerint a megkérdezettek mintegy negyede olyan mértékű stresszszinttel rendelkezik, amely már kritikusnak számít. Minél magasabb a szubjektív stresszterhelés, annál eredménytelenebb lehet a munkától elhatárolódó mentális kikapcsolódás.
Aki jobban érzi magát, az többet mozog – hangsúlyozták a szerzők, utalva arra, hogy ennek ellenkezője ugyancsak érvényes.
Utalnak arra is, hogy a tudatos légzés sokat segíthet. Aki például stresszes helyzetben törekszik arra, hogy nyugodtabban, lassabban és mélyebben lélegezzen, az mérsékelheti a stressz tüneteit – mutatott rá a tanulmány. Az adatok szerint azonban a megkérdezettek 62 százaléka egyáltalán nem ügyel saját „hétköznapi” lélegzetvételére.
