Oroszország a Harkiv elleni támadások fokozásával a város elhagyására akarja kényszeríteni a helyi lakosokat, mivel a Kremlnek jelenleg nincs elegendő ereje a város megtámadására és elfoglalására – közölte szerdán az rbc.ua hírportál a Bloomberg amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint az amerikai hírszolgálat ukrán és nyugati tisztségviselőkre hivatkozva jelezte, hogy a Kreml legutóbbi, az energiainfrastruktúra lerombolására tett lépései hasonlóak ahhoz az összehangolt erőfeszítéshez, amely Harkiv lakhatatlanná tételét célozza. A megszállók erre azt a pillanatot használják, amikor Ukrajnának nincs elegendő tüzérségi lőszere és légvédelmi rakétája.
A cikk megemlítette, hogy az oroszok a közelmúltban félretájékoztatást próbáltak terjeszteni a „harkivi lakosok kitelepítéséről a város bekerítésének lehetősége miatt”, aminek célja a pánikkeltés volt. Herman Haluscsenko energetikai miniszter azt mondta, hogy az orosz csapások során „szinte az összes” helyi villamosenergia-termelés megsemmisült, így „a tél kihívás lesz számunkra”.
A hírügynökség forrásai szerint Joe Biden amerikai elnök adminisztrációja arról tárgyalt, hogyan lehetne energiával segíteni Harkovot. Ugyanakkor szinte senki sem jósolja, hogy a Kreml erői a közeljövőben elfoglalhatják a várost. Volodimir Zelenszkij elnökhöz közel álló tisztségviselők úgy vélik, hogy Oroszországnak nincs elég forrása egy komoly offenzíva megindításához, ezért próbál pánikot kelteni. Amerikai és más nyugati tisztviselők egyetértenek abban, hogy Oroszország nem támadhatja meg Harkivot az orosz csapatok jelentős megerősítése nélkül – állapította meg a Bloomberg.
Harkivnak könnyített áramszüneti ütemtervet kell kapnia, most minden szükséges feltétel megteremtődik az áramhiány csökkentésére – jelentette ki kedden Volodimir Zelenszkij elnök a városban tett látogatása során, számolt be az rbc.ua hírportál az államfő Facebook-nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij jelezte, hogy a mai napon a harkivi energetikai létesítmények fizikai védelméről és a hálózatok helyreállításáról tájékozódott. „Most minden szükséges feltétel megteremtődik a villamosenergia-hiány csökkentésére. Harkivnak könnyített ütemtervet kell kapnia” – hangsúlyozta.
Az elnök hozzátette, hogy a kormány tisztviselői külön dolgoznak azon, hogy segítsék a várost és a régiót a meglévő energiaválság leküzdésében. Azt is elmondta, már vannak korrekt javaslatok, és most ezek finanszírozását tervezik. Minden részletet nyilvánosságra hoznak a kormány illetékesei – ígérte.
„Büszke vagyok harkovi lakosainkra! Hálás vagyok mindenkinek, aki ezekben a hetekben azon fáradozott, hogy Harkivnak és a régiónak több áramot adjon, hogy nagyobb védelmet nyújtson az orosz csapások ellen. Most minden szükséges feltétel megteremtődik az áramhiány csökkentésére” – írta Volodimir Zelenszkij.
Kijevi katonai források számoltak be a brit The Economistnak, hogy Oroszország eldönthette milyen sorsot szán Harkiv városának az ukrán határ közelében.
A háborút megelőzően közel másfél milliós lakosságú Harkiv korábban Ukrajna egyik legfontosabb társadalmi-politikai-gazdasági központjának számított. A fekvése miatt a 2022-es februári inváziót követően azonnal kitett lett az orosz támadásoknak, mivel mindössze 40 kilométerre fekszik az orosz határtól. A város lakossága jelentősen ingadozott, eleinte rengetegen menekültek el, majd sokan visszatértek Harkivba a helyzet enyhülését követően. A jelenlegi lakosságáról nem állnak rendelkezésre pontos adatok, de a becslések szerint legalább egymillió ember él a városban.
A jelentősége ellenére ukrán hírforrások arról számoltak be, hogy Oroszország elhatározta magát Harkiv lakhatatlanná tétele mellett.
Ihor Terekhov, a város polgármestere határozottan cáfolta ezt a feltételezést, szerinte a lakóknak sem áll szándékukban feladni a várost.
Oroszország az elmúlt időszakban Harkiv kulcsfontosságú infrastrukturális elemeit lőtte, így például a legfontosabb erőművet vették célba. A rakétacsapások ellen nem rendelkezik kellő légvédelmi infrastruktúrával Ukrajna, ezért egyre nehezebb az élet a hasonló helyeken.
Hírszerzési jelentések szerint Moszkva 120 ezer katonát képez ki jelenleg, akiket a jövőben akár az ukrán nagyváros elleni harcban is bevethetnek.
Hozzáteszik azonban, hogy Harkiv bevétele szinte lehetetlen feladatnak tűnik jelenleg az orosz csapatoknak, mivel ehhez át kellene törniük az erős ukrán védelmet, miközben nincs meg a szükséges légifölényük sem.
Elkészült Ukrajna első föld alatti iskolája Harkivban. A polgármester, Ihor Terekhov szerint már az utolsó simításokat végzik, aztán megnyílhat az iskola, ami megfelel a biztonsági követelményeknek.
Az iskolában húsz terem lesz, két turnusban összesen 900 gyerek tudja majd ezeket használni.
A tervek szerint még több ilyen iskolát fognak építeni. Az Unicef becslései szerint Ukrajnában a háború miatt jelenleg az iskoláskorú gyerekeknek mindössze egyharmada tud jelenléti oktatásban tanulni, és sokan rögtönzött óvóhelyekre vagy metróállomásokra kénytelenek bejárni, ahol többek közt fűtés sincs.
„Hálásak vagyunk nemzetközi partnereinknek, építőipari vállalatoknak és oktatóknak, hogy a lehető legrövidebb idő alatt életre keltették ezt a stratégiailag fontos projektet Harkiv számára!” – írta Igor Terekhov.
Újabb segélyszállítmányt indított útnak Harkivba a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulása. Az ország háború sújtotta övezetébe ezúttal több mint 33 raklapnyi élelmiszert, higiéniai termékeket, valamint egészségügyi eszközöket küldtek, az ottani partnerszervezetük kéréseit figyelembe véve. Míg korábbi híradásainkban arról számoltunk be, hogy egy-egy szervezet egyénileg is képes nagyobb szállítmányok indítására, addig a helyzet mára merőben megváltozott, hiszen a külföldi adományok mennyisége nagyságrendileg esett vissza. Ezért a KHÖT munkatársainak 3 szervezettől, a Magyar Ökumenikus Szegélyszervezettől, a Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálattól, valamint a Kárpátaljai Református Egyházkerület Diakóniai Osztályától kellett segítséget kérni a harkivi partnere támogatására. Az útnak indított szállítmány azon károsultak között lesz szétosztva, akiknek az otthona az elmúlt hetekben semmisült meg. Első körben az Ökumenikus Segélyszervezet raktárából, majd a Diakóniai Osztálynál rakodták fel a tartós élelmiszereket, valamint az egészségügyi eszközöket. A Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálat több mint két éve ápol stratégiai partnerséget a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulásával. Ez már a tizedik olyan szállítmány, amit közösen indítottak útnak Harkivba. A harci cselekmények fokozódásával a humanitárius helyzet is egyre rosszabb a keleti országrészben, az említett szervezetek pedig egyetértettek azzal, hogy közös összefogással segítenek ott, ahol arra a legnagyobb szükség van.
Ukrajna torontói főkonzulátusa generátorokat küldött Harkiv régióba – jelentette Oleh Nyikolenko, Ukrajna torontói főkonzulja.
Az Interfax beszámolója szerint az orosz rakétacsapások számos ukrán városban okoztak súlyos károkat az energetikai infrastruktúrában. A helyzet különösen a harkivi régióban kritikus.
Minden lehetséges segítséget megkapunk Kanadától, hogy támogassuk polgárainkat. Ez munkánk egyik abszolút prioritása – hangsúlyozta a főkonzul.
Az Ukrajna energiaszektora elleni péntek hajnali átfogó orosz rakétatámadás után a legnehezebb helyzet továbbra is Harkivban van, más érintett régiók egyes közösségeiben vészhelyzeti áramszünetek vannak – közölte szombaton Volodimir Zelenszkij elnök a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
Mint az elnök jelezte: „Minden szükséges bejelentést megkaptam a pénteki orosz csapások utáni helyreállítási munkálatokról a Belügyminisztériumtól, energetikai szakértőktől, megyéktől. A munka mindenhol folyamatosan tart. Köszönetet mondok minden javítóbrigádnak, az energetikai vállalatoknak, a mentőinknek, Rendkívüli Helyzetek Állami Szolgálatának, az összes érintett közműszolgáltatónak.”
Zelenszkij megjegyezte, a legnehezebb helyzet még mindig Harkivban van. „A háztartási fogyasztókat visszakapcsolják az áramellátásra. Az ütem a lehető leggyorsabb. Dnyipropetroszk megye – az egész régió vissza van kapcsolva, kivéve a nikopoli fogyasztók egy részét. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy ott is biztosítsuk az áramot” – tette hozzá.
Ami a Szumi, Poltava, Odessza, Vinnica, Hmelnickij, Ivano-Frankivszk, Mikolajiv és Zaporizzsja megyéket illeti, az államfő szerint mindenhol helyreállt az áramszolgáltatás műszaki lehetősége. „Egyes településeken rendkívüli leállási menetrendek vannak érvényben” – hangsúlyozta. Külön, kitért arra is, hogy ma már érkezett jelentés a katonai parancsnokságtól. „Stabil a helyzet a fronton. Hálás vagyok minden katonának és parancsnoknak, hogy megtartották pozícióinkat és megtették a szükséges intézkedéseket” – emelte ki Volodimir Zelenszkij.
Újabb segélyszállítmányt indított útnak Harkiv városába a Beregszászi Járási Málta Szeretetszolgálat és a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulása. Ukrajna háború sújtotta övezeteibe ezúttal is 33 raklapnyi élelmiszert, higiéniai termékeket valamint meleg öltözeteket küldtek az ottani partnerszervezetük az „Együtt Harkivért” jótékonysági alapítvány kéréseit figyelembe véve. 2023-ban a segélyszervezet több mint 300 szállítmányt jutatott célba Ukrajna különböző pontjaira. Az elmúlt héten egy kisebb szállítmányt már eljutattak Odesszába, most pedig az első teljes kamionjuk is elindult a háború sújtotta Harkivba, ahol azokban a kerületekben osztják majd szét a támogatásokat, ahol az elmúlt napokban a legtöbb légitámadás volt.
Újabb segélyszállítmányt indított útnak Harkivba a Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálat és a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulása. Ukrajna háború sújtotta övezeteibe ezúttal 33 raklapnyi élelmiszert, higiéniai termékeket, valamint meleg öltözeteket küldtek az ottani partnerszervezet, az „Együtt Harkivért” jótékonysági alapítvány kéréseit figyelembe véve. Az adomány értéke mintegy 12 millió forint, amely nagy része a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak köszönhetően érkezett Beregszászra. Az idén ez már a 300-ik szállítmány volt, ami nem jöhetett volna létre a külföldi támogatások és természetesen az önkéntesek nélkül. A Máltai Szeretetszolgálat és a KHÖT képviselői egyetértenek abban, hogy az elhúzódó háború miatt egyre többen kerülnek kilátástalan helyzetbe Ukrajnában, ezért minden adományra nagy szükség van országszerte.
Újabb segélyszállítmányt indított útnak Harkivba a Beregszászi Járási Málta Szeretetszolgálat és a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulása. Ukrajna háború sújtotta övezeteibe ezúttal több mint 30 raklapnyi élelmiszert, higiéniai termékeket, valamint meleg öltözeteket küldtek az ottani partnerszervezetük, az Altayir jótékonysági alapítvány kéréseit figyelembe véve. Az adomány értéke mintegy 10 millió forint, amelyek nagy része a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak köszönhetően érkezett Beregszászra. Folyamatos az a kapcsolattartás, amelyet a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulása folytat a frontvonal környéki partnerszervezeteivel, az elmúlt időszakban pedig több megkeresés is érkezett Harkivból, főként az ismétlődő légitámadások után. A munka a humanitárius segélyek egyszerűsített behozatali rendszerének köszönhetően folyamatos volt. December elsejével azonban változások lesznek, amelyekre már az említett szervezetek is készülnek. A Máltai Szeretetszolgálat és a KHÖT képviselői továbbra is egyetértenek abban, hogy az elhúzódó háború miatt egyre többen kerülnek kilátástalan helyzetbe Ukrajnában, ezért minden adományra nagy szükség van országszerte.
