Array
(
[count_posts] => 1
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo0OiJsaWZlIjt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MDtzOjk6InRheF9xdWVyeSI7YToxOntpOjA7YTozOntzOjg6InRheG9ub215IjtzOjg6InBvc3RfdGFnIjtzOjU6ImZpZWxkIjtzOjI6ImlkIjtzOjU6InRlcm1zIjthOjE6e2k6MDtpOjE5MDY5NTt9fX1zOjExOiJhZnRlckxvY2tlciI7aTowO30=
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 110150
[content] =>
Először találtak mikroműanyag-szennyezést marha- és sertéshúsban, tejben, valamint tehenek és sertések vérében – írta egy holland kutatás alapján a The Guardian pénteken.
Az amszterdami Vrije Egyetem (VAU) tudósai próbakutatásukban a vizsgált hús- és tejtermékek háromnegyedében, valamint minden vérmintában megtalálták a mikroműanyagot.
Kimutatták a szemcséket a vizsgált állati pellet (nagy nyomáson préselt szálas, rostos anyag) takarmányok minden mintájában, ami arra utal, hogy ez a szennyeződés egy lehetséges útvonala. Az élelmiszertermékek műanyagba voltak csomagolva, ami egy másik lehetséges szennyezésforrás.
A VUA tudósai márciusban számoltak be arról, hogy először mutattak ki emberi vérben mikroműanyagot, most ugyanezt a módszert használták az állati termékek teszteléséhez. A vérben felfedezett műanyagrészecskék azt mutatják, hogy a mikroműanyag az egész szervezetet képes beutazni, majd megtapadni a szervekben.
Egyelőre nem tudni, milyen hatása van a haszonállatok vagy az ember egészségére, de a kutatók szerint aggodalomra ad okot, hogy laboratóriumi körülmények között a mikroműanyag károsítja az emberi sejteket, a légszennyezés szemcséiről pedig már ismeretes, hogy a szervezetbe hatolnak, és évente több millió idő előtti halálozás írható a számlájukra.
A környezetre óriási mennyiségű műanyaghulladékot zúdít az ember, a mikroműanyag már az egész bolygót beszennyezte az Everest csúcsától a legmélyebb óceáni árokig. Ismeretes, hogy az ember megeszi, megissza az apró szemcséket az étellel-itallal, és be is lélegzi őket.
A próbakutatást azért végezték, hogy felmérjék, jelen vannak-e a műanyagszemcsék a haszonállatok húsában és tejében.
A tudósok 12 tehén- és 12 sertésvérmintát vizsgáltak meg, és mindegyikben találtak mikroműanyagot, többek között polietilént és polisztirolt.
A 25 tejminta szupermarketek polcain árult tejesdobozokból, gazdaságok tejtartályaiból és kézi fejésből származott. A 25-ből 18-ban – minden típusból legalább egyben – találtak mikroműanyag-szennyezést.
A nyolc marhahúsminta közül hét, a nyolc sertéshúsmintából öt volt szennyezett.
Továbbra sem tudjuk, jelentenek-e toxikológiai kockázatot – olvasható a jelentésben.
Haszonállatokat és húsukat más országokban még nem vizsgálták, de 2021-ben Svájcban vásárolt tejben és franciaországi farmtejben már mutattak ki mikroműanyagot.
[type] => post
[excerpt] => Először találtak mikroműanyag-szennyezést marha- és sertéshúsban, tejben, valamint tehenek és sertések vérében – írta egy holland kutatás alapján a The Guardian pénteken.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1657394640
[modified] => 1657336125
)
[title] => Tejében, vérében mikroműanyag
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=110150&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 110150
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 110151
[image] => Array
(
[id] => 110151
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/birka.jpg
[original_lng] => 114584
[original_w] => 1200
[original_h] => 981
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/birka-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/birka-300x245.jpg
[width] => 300
[height] => 245
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/birka-768x628.jpg
[width] => 768
[height] => 628
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/birka-1024x837.jpg
[width] => 1024
[height] => 837
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/birka.jpg
[width] => 1200
[height] => 981
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/birka.jpg
[width] => 1200
[height] => 981
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/birka.jpg
[width] => 1200
[height] => 981
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1657325325:12
[_thumbnail_id] => 110151
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1139
[_oembed_e6a39d5652e35857f0b9db7cf836fe25] =>
[_oembed_time_e6a39d5652e35857f0b9db7cf836fe25] => 1657325327
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 592
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Társadalom
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 190695
[1] => 23773
[2] => 2079
)
[tags_name] => Array
(
[0] => haszonállatok
[1] => mikroműanyag
[2] => szennyeződés
)
)
)
[model] => Array
(
[lang] => hu
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 190695
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[_model] => Array
(
[lang] => hu
[domains] => Array
(
[0] => life
)
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 190695
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[domains] => Array
(
[0] => life
)
[_domains] => Array
(
[life] => 1
)
[status] => 1
[from_cache] =>
)
