A háború miatt távozott ukránok többsége (64 %) nem alkalmazkodott az ideiglenes tartózkodási hely szerinti országokban való élethez, ezért haza akar térni – derült ki a Gradus Research felmérésének adataiból, számolt be a biz.liga.net hírportál.
A kutatás szerint az alkalmazkodási tényező jelentősen befolyásolja az Ukrajnába való visszatérési szándékot: ezt a válaszadók 55 %-a jegyezte meg. Az Ukrajnába visszatérni szándékozók 62 %-a még nem hajlandó megnevezni visszatérésének pontos dátumát. A legszívesebben azok az ukránok térnének vissza, akik távmunkában dolgoznak ukrán cégeknél (70 %), vagy átmenetileg munkanélküliek (68 %).
A válaszadók nem kevesebb, mint 60 %-a érzi magát biztonságban külföldön, valamivel többen (65 %) pedig megnyugtatónak gondolják gyermekeik biztonságát, és ez számukra jelentős gátló tényezővé válik a visszatérésben. A válaszadók 41 %-a számára a garantált stabil foglalkoztatás hiánya a fő ok a visszatérésre.
A megkérdezett ukrán menekültek 36 %-a számára fontos, hogy Ukrajnában pénzügyi támogatás álljon rendelkezésre a hazatérés idejére, 33 % számára pedig az, hogy Ukrajna biztonságos régióiban lakást kapjanak vagy rendezzenek be. A válaszadók mintegy negyede (27 %) kész visszatérni, ha Ukrajna légvédelmét megerősítik.
A NASA és a Boeing mérnökei közösen dolgoznak azon, hogy kiderítsék, milyen állapotban van a Starliner űrhajó. A célhoz egy lépéssel már közelebb kerültek.
Június elején érkezett meg a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) a Boeing űrhajója, a Starliner, ami a szokásos rakomány mellett a NASA két űrhajósát, Sunita Williamst és Butch Wilmore-t vitte fel az űrbe. Már az indulás sem volt sima, kiderült ugyanis, hogy az űrhajóból szivárog a hélium. Az odaérkezésük során több probléma is felmerült, amit azóta sem sikerült orvosolni. A NASA mérnökei emiatt többször elhalasztották a két asztronauta hazatérését, végül pedig bizonytalan időre el is tolták azt. Hogy miként élte meg a két űrhajós, amikor kiderült, hogy baj van, arról itt olvashat bővebben.
A jelen állás szerint leghamarabb augusztus közepén térhet vissza a Földre a Nemzetközi Űrállomásról (ISS) Sunita Williams és Butch Wilmore, a NASA két űrhajósa, ami azt is jelenti, hogy a mérnökök a Földön gőzerővel dolgoznak a hiba elhárításán. A Starlinernek van egy pontos másolata a NASA-nál, ezért a szakemberek nemcsak modellezni tudják, hogy mi történik az eredetivel, de azt is kideríthetik, hogy a Nemzetközi Űrállomás adta lehetőségek között miként lehet a problémát mérsékelni.
A Boeing most azt közölte, a NASA-val közösen sikerült pontosan rekonstruálni a tolóerő-csökkenést, így most megvizsgálják a kapott adatokat. Ezek alapján úgy tűnik, közel lehet a megoldás, ám azt továbbra sem közölte sem a cég, sem a szervezet, hogy mikor térhetnek vissza az űrhajósok a Földre. A szakemberek csupán annyit mondtak, hogy erre a következő hetekben sor kerül.
A teszteket az új-mexikói White Sands tesztüzemben végezték el, ahol nemcsak az indulás körülményeit szimulálták, hanem a lehetséges visszatérését is. A tesztekből több terabájtnyi adatot nyerte ki, majd agresszívebb tesztelésnek is alávetették az egységet, hogy a hajtóművet ért hőmérsékleti viszonyokat is a lehető legpontosabban másolják le.
A NASA hamarosan azt is leteszteli, elég jó állapotban van-e a Starliner ahhoz, hogy a két űrhajós visszatérjen vele a Földre. Az eredményeket napokon belül közölni fogják a mérnökök.
WATCH: Sunita Williams and Barry Wilmore said they were confident the Boeing Starliner capsule would bring them home, in the first news conference since docking to the International Space Station more than a month ago https://t.co/ECeNXNTRcFpic.twitter.com/1JoCrOk9xA
Az államfő azt is megjegyezte, hogy folytatódik a munka az összes ukrán fogoly szabadon bocsátásán.
Összesen több mint ötven cserét hajtott végre Ukrajna. Eddig 3310 ukrán tért vissza a fogságból – közölte Volodimir Zelenszkij.
„53 csere. 3310 emberünk már otthon van, Ukrajnában, rokonai közelében” – hangsúlyozta az államfő.
Elmondása szerint a munka folytatódik.
„Továbbra is keressük a módokat, hogy minden egyes katonánkat és a civileket, felnőtteket és gyerekeket kiszabadítsuk az orosz fogságból” – összegezte Zelenszkij.
Germany‼️👇 Rod Stewart showed the Ukrainian flag and a picture of Zelensky,the crowd loudly booed and whistled. People dont buy this Zelensky Bullshit anymore👍 pic.twitter.com/QKkRTUjNVl
Tíz ukrán állampolgárt engedtek szabadon többéves fogság után Oroszországból, illetve Fehéroroszországból – közölte Volodimir Zelenszkij.
Az ukrán elnök péntek este Telegram-oldalán arról írt, hogy a civilek egyebek között a Vatikán közbenjárásával szabadulhattak.
Ukrán tisztségviselők szerint mindez a június 25-i fogolycsere-megállapodás keretében valósult meg, amikor kilencven ukrán, és kilencven orosz hadifoglyot engedtek el a szembenálló felek.
Moszkva nem kommentálta az ukrán civilek elengedését, Kijev pedig nem tett említést orosz állampolgárok elengedéséről a mostani bejelentésben.
A kiszabadult civilek között van Nariman Dzseljal, a krími tatár közösség gyülekezetének helyettes vezetője, akit 2021-ben fogtak el az orosz hatóságok. Szintén elengedték azt a katolikus papot, akit orosz katonák fogtak el az orosz ellenőrzés alá került Berdjanszk kikötőjében.
A civilek közül ötöt Fehéroroszországban tartottak fogva.
Két másik civilt, egy férfit és egy nőt kémkedés vádjával tartottak fogva 2017–2018 óta Kelet-Ukrajna 2014-ben szakadárok kezére került területein.
Throughout all of this time, we have not stopped working for a single day to bring everyone home from Russian captivity.
And today, we have an important result: 75 more of our people have returned to Ukraine. The Armed Forces, National Guard, border guards, and four civilians.… pic.twitter.com/FrsHfb2fpM
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 31, 2024
A kormány rendeletben kötelezte a külföldön élő hadköteles ukránokat, hogy június 16-ig térjenek vissza Ukrajnába, és személyesen jelentkezzenek katonai nyilvántartásba vételre a területi toborzási és szociális támogatási központokban (TCK) – közölte kedden az rbc.ua hírportál az 563. számú kormányhatározatra hivatkozva.
A jelentés szerint a katonai nyilvántartásba vétel szervezésének és végrehajtásának rendje az alábbi normákkal egészült ki:
a 18 és 60 év közötti hadköteles ukránoknak 60 napon belül pontosítaniuk kell személyes adataikat a TCK-kban vagy az adminisztratív szolgáltatási központokon és az elektronikus fiókon keresztül (Reserve+ alkalmazás) július 16-ig bezárólag.
Ukrajna állampolgárai, akiket az ország három hónapon túli elhagyása miatt töröltek a katonai nyilvántartásból, a május 16-i 563. számú kormányhatározat hatálybalépésétől számított 30 napon belül kötelesek katonai nyilvántartásba vételre jelentkezni. A dokumentum szerint ez a választott TCK-ban való személyes jelentkezéssel történhet. Azaz, hogy visszatérjenek Ukrajnába és regisztráljanak június 16. előtt.
Így a külföldön tartózkodó ukrán hadköteles férfiak és nők (orvosok és gyógyszerészek) ugyanazon elvek alapján kötelesek nyilvántartásba vétetni magukat, ahogy az országban tartózkodókat. „A tartósan vagy ideiglenesen külföldön tartózkodó ukrán állampolgárok katonai nyilvántartását a járási (városi) TCK-k, az SZBU szervei, a hírszerzés és titkosszolgálatok illetékes osztályai végzik általános alapon” – áll a kormánydokumentumban. A norma nem vonatkozik a diplomáciai intézmények alkalmazottaira.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => A kormány rendeletben kötelezte a külföldön élő hadköteles ukránokat, hogy június 16-ig térjenek vissza Ukrajnába, és személyesen jelentkezzenek katonai nyilvántartásba vételre a területi toborzási és szociális támogatási központokban (TCK).
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1716321600
[modified] => 1716319093
)
[title] => A kormány 30 napot adott a külföldön élő hadköteles ukránoknak a hazatérésre és jelentkezésre a toborzóközpontokban
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=187890&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 187890
[uk] => 187893
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 187891
[image] => Array
(
[id] => 187891
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/poslugi-ukrayintsi-krakiv-polshcha-gettyimages-2150310137-27d50ab07e0e327c20041f1638727890-650x410-2.jpg
[original_lng] => 60906
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/poslugi-ukrayintsi-krakiv-polshcha-gettyimages-2150310137-27d50ab07e0e327c20041f1638727890-650x410-2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/poslugi-ukrayintsi-krakiv-polshcha-gettyimages-2150310137-27d50ab07e0e327c20041f1638727890-650x410-2-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/poslugi-ukrayintsi-krakiv-polshcha-gettyimages-2150310137-27d50ab07e0e327c20041f1638727890-650x410-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/poslugi-ukrayintsi-krakiv-polshcha-gettyimages-2150310137-27d50ab07e0e327c20041f1638727890-650x410-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/poslugi-ukrayintsi-krakiv-polshcha-gettyimages-2150310137-27d50ab07e0e327c20041f1638727890-650x410-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/poslugi-ukrayintsi-krakiv-polshcha-gettyimages-2150310137-27d50ab07e0e327c20041f1638727890-650x410-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/poslugi-ukrayintsi-krakiv-polshcha-gettyimages-2150310137-27d50ab07e0e327c20041f1638727890-650x410-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1716308855:2
[_thumbnail_id] => 187891
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2044
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 4000
[2] => 41
[3] => 83882
[4] => 17
[5] => 592
[6] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Háború
[4] => Sürgős
[5] => Társadalom
[6] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 4336
[1] => 2307
[2] => 711093
[3] => 41271
[4] => 772280
)
[tags_name] => Array
(
[0] => hazatérés
[1] => jelentkezés
[2] => külföldön élő hadkötelesek
[3] => regisztráció
[4] => területi toborzási és szociális támogatási központ (TCK)
)
)
[5] => Array
(
[id] => 183179
[content] =>
A herszoni terület és a zaporizzsjai terület megszállt részeiről hazatérhetett hét deportált ukrán gyermek – jelentette Dmitro Lubinec ukrán ombudsman a The Kyiv Independent szerint.
Mint írták, a háború kezdete óta az ukrán hatósági adatok szerint legalább 19 500 kiskorút deportáltak az orosz hatóságok. Közülük kevesebb mint 400-an térhettek haza.
A Lengyel Köztársaság semleges marad az ukrán menekültek Ukrajnába való visszatérésének kérdésében, az ország hatóságai nem tervezik, hogy ösztönözzék vagy akadályozzák őket a hazatérésben – jelentette ki csütörtökön Jaroslaw Guzy, Lengyelország ukrajnai nagykövete a Deutsche Welle német médiumnak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Guzy elmondta: „Lengyelország abszolút semleges marad ezzel a problémával szemben. Vagyis nem bátorítja és nem akadályozza. Ez a Lengyelországban tartózkodó ukrán állampolgárok döntése. Hogy a visszatérés mellett döntenek-e vagy sem.”
A diplomata megjegyezte, hogy Lengyelország érdekelt az ukránokban, akik nagyon fontosak a lengyel munkaerőpiac szempontjából. „A munkaerőhiányra gondolok. El tudok képzelni egy olyan helyzetet, amikor például egy munkáltató, aki ukránokat alkalmaz, meggyőzi őket, hogy maradjanak, mert nehéz lesz helyettesíteni őket. De ez nem az a dolog, amire a lengyel hatóságok reagálnak”– hangsúlyozta Jaroslaw Guzy.
Herszon megye ukrán kormányzója közölte, hogy öt gyerek tért vissza Ukrajnába, akiket korábban elhurcoltak az oroszok. A hivatalos adatok szerint az orosz hadsereg legalább 19 500 gyereket rabolt el a háború sújtotta ukrán területekről. A gyerekeket Oroszországban állítólag „oroszosítják”.
Öt ukrán gyerek térhetett vissza Ukrajnába március 13-án – közölte Herszon megye kormányzója, Olekszandr Prokudin. 2024 eleje óta így már 35 gyerek szabadult az oroszok fogságából.
2022-ben Oroszország rövid időre elfoglalta az ukrajnai Herszon megye nagy részét, viszont a kijevi erők később a Dnyipro folyó keleti partjáig szorították vissza az inváziós erőket. Az orosz csapatok a visszavonulás közben rengeteg gyereket hurcoltak magukkal Oroszországba – írta a Kyiv Independent. A Children of War adatai szerint
legalább 19 500 gyerek került az oroszok kezére, akik közül mindössze 400-an jutottak eddig haza.
A visszatért gyerekeknek pszichológiai, orvosi és szociális segítséget nyújtanak, hogy minél gyorsabban feldolgozhassák a traumákat és visszatérhessenek az ukrán társadalomba.
Bár a legtöbb nyugati ország kiáll Ukrajna mellett a háborúban, a legnagyobb felháborodást mégis az elhurcolt gyerekek híre keltette. A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) pont emiatt a bűncselekmény miatt adott ki elfogató parancsot az orosz elnök, Vlagyimir Putyin ellen.
Az Európa Tanács korábban arról számolt be, hogy bizonyítékai vannak arra, hogy az elrabolt gyerekeket Oroszországban „oroszosítják”. Katonai kiképzést kapnak, nem beszélhetnek ukrán nyelven, orosz propagandának vannak kitéve és az orosz perspektívát adják elő nekik történelemként.
Tavaly az Ukrán Nemzeti Bank bizonyos elvárásokat támasztott a külföldről érkező ukrán migránsok 2024-es visszatérésével kapcsolatban. Andrij Pisnij, a jegybank vezetője adatai szerint azonban a mai napig nem volt megfigyelhető ilyenfajta hazatérés, ellenkezőleg, a polgárok kiáramlását regisztrálták, számolt be az RBC-Ukrajine Pisnij tájékoztatójára hivatkozva.
Pisnij elmondása szerint a menekültek Ukrajnába való visszatérésére vonatkozó 2024-es előrejelzés óvatos volt, tekintettel az ország biztonsági kockázataira. De a helyzetet meghatározó kulcstényező – az ukrán állampolgárok asszimilálódása a befogadó országokban és a külföldi élethez való alkalmazkodásuk.
A menekültek idén várhatóan nem térnek vissza Ukrajnába
Szerhij Nyikolajcsuk, a Nemzeti Bank elnökhelyettese is megjegyezte, hogy az ukrajnai háborúval kapcsolatos kockázatok csak nőnek. Idén kismértékű növekedést jósol az ukrán menekültek számát illetően, de már jövőre a biztonsági kockázatok csökkenése esetén mintegy 400 ezer ember visszatérése várható. Emlékeztetőül, tavaly októberben a jegybank körülbelül 100 000 menekült hazatérését jósolta 2024-re, és körülbelül 700 000-t 2025-re.
Az ENSZ Menekültügyi Ügynökségének adatai szerint 2023 végén 6,357 millió ukrán menekült volt a világon, ebből 5,954 millió Európában, 0,404 millió pedig a kontinensen kívül.
Ukrajna szeretné, ha állampolgárai hazatérnének
Ukrajna előzetes megbeszéléseket folytat az EU illetékeseivel a jövőbeli migrációs szabályokról, remélve, hogy jövőre több állampolgára tér haza, és támogathatja országa gazdaságát. Mint azt a Politico írta, az EU migrációs miniszterei január 25-én 4 millió európai ukrán új védelmi rendszeréről tárgyaltak. Ukrán tisztviselők azt próbálják meghatározni, hogy 2025 márciusa után milyenek lesznek az EU migrációs szabályai, különösen, ha az EU elkötelezi magát a menekültek támogatása mellett, amíg nincs vége a háborúnak. Kijev ugyan nem fordult az EU-hoz hivatalos kéréssel a menekültek hazatérésének ösztönzésére, de vannak olyan információk, amelyek szerint az ukrán részről némi nyomás nehezedik az állampolgárok hazatérésére vonatkozó jövőbeni szabályok megerősítésére.
Az emberek a gazdasági növekedés hajtóereje
A World Migration Report 2022 adatai szerint Ukrajna a háború kezdete előtt a nyolcadik helyen állt a világon a külföldön munkát vállaló állampolgárok számát tekintve: 5,5–6 millió fő, ebből több mint 1,5 millióan Lengyelországban dolgoztak. Ha az ukránok nem térnek haza, az jelentősen érintheti az ország gazdaságát, amely a GDP 2,7-6,9 százalékát veszítheti évente – jegyezték meg a jelentés készítői. A kényszermenekültek többsége Lengyelországban és Németországban talált menedéket, számolt be a Forbes Ukraine.
Az EU még nem döntötte el, hogy mit fog kezdeni az ukrán menekültekkel
Ezzel egy időben az EU kétszer is meghosszabbította az ideiglenes védelemről szóló irányelvet. Az uniós országokból háború elől menekülő ukránok most 2025 márciusáig meghosszabbítják tartózkodási engedélyüket. Tekintettel az irányelv időtartamára, amely korlátozza a menekültek EU-ban való tartózkodásának idejét, jövőjük ezen időpont után továbbra is bizonytalan.
Az irányelv értelmében ez az utolsó hosszabbítás, amely 2025 márciusáig tart. A jogi védelem érdekében elfogadott irányelv három évre szól, amely jogot biztosít az ukránoknak, hogy az EU területén tartózkodjanak, dolgozzanak és szociális szolgáltatásokat vegyenek igénybe.
Egyre több kétség merül fel e menekültek jövőjét illetően 2025 márciusa után. Ez a kérdés először hivatalosan egy január 24-i találkozón vetődött fel, amelyen a migrációért felelős uniós kormányok képviselői vitatták meg ezt a problémát.
Az ukrán hatóságokkal ebben a kérdésben párbeszédet folytató Európai Bizottság Ilva Johansson európai biztoson keresztül megerősítette, hogy az ukrán fél befolyásolja hivatala kezdeményezéseinek alakulását. Johansson elmondta, hogy az Európai Bizottság addig nem tesz javaslatot, amíg nem kap támogatást Ukrajnától és az EU tagállamaitól, közölte a Szabadság Rádió, az ukrán menekültek 2025 márciusa utáni kilátásairól szóló kérdésére válaszolva.
Johansson elmondása szerint konkrét megoldásokat még nem dolgoztak ki, de van idő arra, hogy minden érdekelt fél számára kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak. Hangsúlyozta, hogy az EU-tagállamok és Ukrajna álláspontja nélkül semmilyen lépést nem tesznek.
A január 24-i találkozón az uniós miniszterek megvitatták, hogy államaik készek-e segítséget nyújtani a menekülteknek, ameddig csak kell. Nicole de Moor, a belga kormány képviselője, amely jelenleg az Európai Unió Tanácsának elnöke, megerősítette, hogy az európai országok eltökéltek a menekültek támogatása mellett.
2024-ben akár 1,5 millió ukrán is hazatérhet, feltéve, ha javul a biztonság – mondta Julija Szviridenko gazdasági miniszter – írja az UNN.
Ha javul a biztonsági helyzet Ukrajnában, akkor az ukránok visszatérésére számítunk. 2024 végéig akár 1,5 millió ember is hazatérhet – véli a miniszter.
Julija Szviridenko szerint az ukránok fokozatosan kezdenek hazatérni. A migrációs helyzet azonban még mindig rendkívül összetett. Az ENSZ becslései szerint jelenleg 6,5 millió ukrán él külföldön.
A gazdasági minisztérium előrejelzése szerint 2024-ben akár 1,5 millió menekült is hazatérhet. Ennek a feltételezésnek két oka van. Először is a biztonsági helyzet valószínűleg javulni fog. A második tényező inkább pszichológiai és pénzügyi. Ez a külföldre kényszerült ukránok fáradtsága.
Hiszen a külföldi tartózkodás nagy anyagi terhet jelent, és a 6,5 millió elvándorló közül nem mindenki szándékozott külföldön élni. Sokuk számára ez egy kényszerű döntés volt, és haza akarnak térni.
Hozzátette azt is, a kormány legfőbb feladata, hogy biztosítsa a szükséges feltételeket ahhoz, hogy az ukránok visszatérhessenek Ukrajnába.
Szviridenko a beszéde során elmondta, hogy az idei GDP növekedését 4,6 százalékra prognosztizálják. A gazdasági minisztérium szerint a beruházások 2024-ben 29 százalékkal fognak növekedni 2023-hoz képest. A minisztérium emellett a hazai termelés fokozatos fellendülését, valamint a magánfogyasztás és a beruházási kereslet növekedését prognosztizálja.
Ami az inflációt illeti, a gazdasági minisztérium arra számít, hogy az nem haladja meg a tavalyi adatokat.
Ugyanakkor a munkaerőpiaci helyzet továbbra is nehéz marad. Szviridenko szerint a munkanélküliségi ráta az előrejelzések alapján meglehetősen magas szinten, 18,7 százalékon áll majd.
