Holland állampolgárok egy csoportja saját kezdeményezésű határellenőrzést hajtott végre a hétvégén a német–holland határon, Ter Apel és a németországi Rütenbrock között, azzal a céllal, hogy megakadályozzák menedékkérők belépését Hollandiába – írta hétfőn az NL Times hírportál az MTI szerint.
Az 50 fős önkéntes csoport tagjai szombat és vasárnap este jelentek meg a határon, fényvisszaverő mellényben, fáklyákkal felszerelkezve. Néhány autóst arra utasítottak, hogy húzódjon félre az útról, majd a járműveket átvizsgálták, hogy menedékkérőket keressenek. A határ mindkét oldalán a holland és német rendőrök egyaránt jelen voltak, rendőrautókkal biztosították a helyszínt, és igazoltatták az akcióban részt vevő holland állampolgárokat.
Az Algemeen Dagblad (AD) című napilap szerint őrizetbe vétel nem történt, az események zavartalanul zajlottak le. A napilap arról is beszámolt, hogy a demonstrációt Jan Huzen, egy ismert aktivista szervezte, akit korábban rágalmazásért és uszításért is elítéltek. A férfi egy közösségi oldalon közzétett bejegyzésében azt írta, egy videó háborította fel, amelyen az látható, hogy német rendőrök egy menedékkérőt kísérnek vissza a holland határra.
„A holland kormány nem tesz semmit. Ésszerűnek tartom, ha az emberek maguk mennek a határra, hogy megakadályozzák, hogy a németek ide dobják át a menedékkérőket” – idézte őt az AD.
Ter Apel önkormányzata az akciót rendkívül veszélyesnek minősítette, és emlékeztetett arra, hogy saját kezdeményezésre járművek megállítása törvényellenes. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a menedékkérelem benyújtásának megakadályozása szintén jogellenes.
A jobboldali Szabadságpárt (PVV) vezetője, Geert Wilders „fantasztikus kezdeményezésnek” nevezte a civilek határellenőrzését – véleménye szerint „minden határon így kellene eljárni”.
Wilders a múlt héten megdöntötte a Dick Schoof miniszterelnök vezette holland kormányt, miután kilépett a négypárti koalícióból arra hivatkozva, hogy a kabinet nem hajtotta végre elég gyorsan a szigorú menekültügyi politikát, amelyet hivatalba lépésekor ígért.
Az ügyvivő kormány igazságügyi minisztere, David van Weel szóvivőjén keresztül közölte, hogy bár megérti az állampolgárok frusztrációját, arra kér mindenkit, hogy tartsa be a jogszabályokat.
A Whiffle nevű holland meteorológiai előrejelző szolgálat szerint Belgium az Északi-tengeren telepített szélerőműveivel szelet lop a szomszédos országok, köztük Hollandia szélturbináitól – közölte a The Brussels Times című, angol nyelvű belga hírportál kedden.
A közlés szerint a VRT belga műsorszolgáltatónak adott interjúban Remco Verzijlbergh meteorológus, a Whiffle vezérigazgatója elmondta: Belgium tengeri szélerőművei a szintén tengerbe telepített holland létesítmények szélenergiájának akár 3 százalékát is elnyelhetik – írja az MTI.
Verzijlbergh elmondta: a szélturbinákat úgy tervezték, hogy kinyerjék a szelet a levegőből.
Ha a szél erősségét a szélturbina mögött mérik, ott a szél kevésbé erősen fúj – magyarázta. Egy olyan szélenergiapark mögött tehát, ahol sok szélturbina található, lényegesen alacsonyabb szélsebesség mérhető – hívta fel a figyelmet.
A meteorológus kifejtette, a belga szélerőművek előnyben vannak a hollandokkal szemben.
A belga létesítmények ugyanis a holland turbinaparkoktól délnyugatra helyezkednek el, és mivel a szél a leggyakrabban ebből az irányból fúj, „gyakran lopnak el egy kis szelet a mieinkből” – mondta.
Verzijlbergh úgy vélekedett: jobb koordinációra lenne szükség nemzetközi szinten is annak biztosítására, hogy egyetlen ország se kerüljön hátrányba a szélenergia területén.
„Koordinációra van szükség, hogy a kérdést egyetlen ország se kezelje oktalanul, továbbá, hogy ne alakuljon ki verseny a vízfelületért: ahol aki először épít, az kapja a legkedvezőbb szelet” – fogalmazott a holland meteorológiai szolgálat vezérigazgatója, aki hozzátette: az Északi-tengeren sorban épülnek a szélerőművek, így egyre több és több „széllopás” fordulhat majd elő.
A hírportál emlékeztetett: a szélerőművek alkalmazása kulcsfontosságú a karbonsemlegességre törekvő országok számára. Ezen cél elérésére Belgium 2030-ig hat gigawatt teljesítményű szélerőműrendszert kíván építeni az Északi-tengeren.
Egy gigawatthoz körülbelül 100 tengeri szélturbinára van szükség – tájékoztattak.
A holland védelmi minisztérium egyesről kettes szintre emelte a riadókészültséget, a bejelentés szerint az intézkedés oka az országot veszélyeztető megnövekedett fenyegetettség – számolt be az MTI.
A holland védelmi tárca internetes oldalán közzétett információk szerint a fokozott riadókészültség további biztonsági intézkedések meghozatalának szükségességét jelenti.
„A védelmi minisztérium arra kéri a személyzetet, hogy legyenek éberek, fokozottan figyeljenek a gyanús emberekre, autókra, csomagokra és drónokra, továbbá azonnal jelentsenek minden gyanús helyzetet” – fogalmaztak.
A holland szaktárca azt is közölte: nem adnak további tájékoztatást a biztonsági intézkedésekről. Elmondták ugyanakkor, hogy a riasztási szint megemeléséről a holland katonai biztonsági szolgálat (MIVD) információi alapján döntöttek.
A MIVD elemzése szerint ugyanis bizonyos országok egyre inkább készek arra, hogy szabotázsakciókat hajtsanak végre Hollandiában, különösen a határok közelében.
A riadókészültség emelése továbbá az Európában megnövekedett fenyegetésekkel is összefügg, noha – mint megjegyezték – jelenleg nincs konkrét fenyegetés egyetlen holland katonai helyszín ellen sem.
Emlékeztettek: az ukrajnai háború kezdetekor a holland védelmi minisztérium a riadókészültséget a hatos skálán az egyes, Alpha elnevezésű szintre emelte. Ez azt jelenti, hogy az alapvető biztonság érdekében további intézkedések vannak érvényben. Minél nagyobb a fenyegetés, annál szigorúbbak az intézkedések – hangsúlyozták.
Románia és Hollandia közös központot hoz létre az ukrán F-16-osok műszaki személyzetének kiképzésére, közölte a holland védelmi minisztérium, számolt be a Jevropejszka Pravda.
Május 7-én a két ország szándéknyilatkozatot írt alá egy közös központ létrehozásáról Ruben Brekelmans holland védelmi miniszter román kollégájánál, Angel Tilvernél tett látogatása során.
A kiképzőközpont a Feteşti légibázison található, ahol az Európai F-16-os pilótaképző központ (EFTC) is található.
Az EFTC román és ukrán pilótákat képez ki. Többek között, a védelmi minisztérium szerint, a tavalyi év végén jelentették be azon szándékukat is, hogy hivatalosan is átadják Romániának a jelenleg az EFTC-ben állomásozó 18 holland F-16-ost.
„Az ukránok teljes mértékben használják az F-16-osokat légvédelemre. Nap mint nap látjuk, mennyire szükség van ezekre a gépekre. Nemcsak pilótákra van szükség, hanem jól képzett karbantartó személyzetre is. Romániával együtt megtesszük a következő fontos lépést ebbe az irányba” – mondta Brekelmans.
Hollandiában a klinikák évtizedek óta megsértik a spermium adományozására vonatkozó szabályokat, ami növeli a genetikai kockázatokat, tekintettel az ország kisszámú lakosságára. A holland Nemzeti Nőgyógyászati és Szülészeti Szervezet (NVOG) szerint legalább 85 spermadonor 25-ször vagy többször lett apa.
Ez egy új regisztrációs rendszer bevezetése után került napvilágra, miután kiderült, hogy a meddőségi klinikák egy évtizede megsértik a sperma adományozás szabályait.
Az NVOG szerint egyes klinikák több mint 25 alkalommal használtak fel szándékosan egyetlen donortól származó spermát megfelelő dokumentáció vagy a donorok tudta nélkül. Azt is lehetővé tették, hogy ugyanazok a donorok különböző klinikákon adjanak le spermát.
„Az úgynevezett „sokszoros donorok” számának nullának kell lennie. Az egész szakma nevében elnézést kérünk. Nem tettünk meg mindent úgy, ahogy kellett volna”, mondta Marike Schoonenberg nőgyógyász a Nieuwsuur tévéműsor adásában.
Hollandiában 1992-ben fogadták el a nem szándékos vérfertőzés és beltenyésztés kockázatának csökkentését célzó törvényt. Ez megtiltja, hogy a donorok 25 gyermeknél több szülővé váljanak. Ám a szigorú adatvédelmi törvények miatt nehéznek bizonyult a megvalósítás.
2018-ban ezt a limitet 12 gyermekre mérsékelték, de a határérték érvényesítésének eszköze – a donorok és anyák nemzeti nyilvántartásának kódrendszere azt biztosítja, hogy egy donor spermáját legfeljebb 12 alkalommal használják fel – csak idén áprilisban lépett életbe.
„Ennek eredményeként most először tudjuk meg az egy donorra jutó gyermekek pontos számát. 2004 óta, amikor eltörölték a donorok névtelenséghez való jogát, az adatok azt mutatták, hogy Hollandiában legalább 85 „sokszoros donor” van, akik esetében legkevesebb 25 megtermékenyítés történt”, mondta Schoonenberg.
Hozzátette, hogy a 85 ember többsége 26-40 gyermek biológiai szülője lett, néhányuknak 50-75 gyermeke született. A spermadonorok közül legalább 10 reproduktív orvos, köztük Jan Karbaat, aki törvénytelenül legalább 81 gyermek apja lett saját klinikáján.
A legtermékenyebb adományozó Jonathan Jacob Meyer volt, a Netflix „The Man with 1000 Children” című dokumentumfilmjének alanya, akiről ismertté vált, hogy világszerte legalább 550 gyermek apja. Meyer több mint száz gyermeke holland klinikákon fogant meg.
Thies van der Meer, egy alapítványtól, amely segít a gyerekeknek megtalálni donor szüleiket, elmondta, hogy az adatok „egészségügyi katasztrófának” minősülnek. Szerinte ez azt jelenti, hogy Hollandiában legalább 3000 olyan gyerek él, akinek 25 vagy több testvére van apai ágon.
Megjegyezte, hogy ez elkerülhetetlenül még nagyobb stresszt okozna a gyerekeknek és egyes donoroknak. Sőt, a jövőben más problémák is várhatnak rájuk.
„Amint elkezdenek randevúzni valakivel, DNS-tesztet kell végezniük, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy nem egy közeli hozzátartozóval randevúznak.”
A holland parlament megszavazta, hogy betiltja a tűzijátékok vásárlását és felhasználását, de csak a következő szilveszter után.
A képviselők többsége támogatta a fogyasztói tilalmat, de egy külön indítványt is elfogadtak, amely elhalasztja a tilalmat, mivel a tűzijáték-ellátók hatalmas kártérítési követelésekkel léphetnek fel.
A tűzijátékok évtizedek óta a szilveszteri hagyomány részei Hollandiában, de az évről évre növekvő sérülések és károk mértéke az utóbbi években drámaian megnövekedett.
Tavaly szilveszterkor két ember életét vesztette, és 1162 embert kellett sürgősségi ellátásban részesíteni különböző sérülések, például égési sérülések és szemkárosodások miatt.
A szilveszteri ünneplések számos holland városban már az antiszociális viselkedés szinonimájává váltak, és a közvélemény támogatása a tilalom iránt fokozatosan megváltoztatta a politikusok álláspontját is. A holland közvélemény háromnegyede most támogatja a tilalmat, egy nemrégiben végzett közvélemény-kutatás szerint.
A holland kormányzó jobbközép liberális VVD pártja március végén csatlakozott a tilalomhoz, ezt követően pedig a másik koalíciós párt, az NSC is. Azonban a két másik kormányzó párt ellenezte a döntést, arra hivatkozva, hogy a problémák többsége a jogszerűen vásárolt tűzijátékoktól függetlenül inkább az illegális tűzijátékok használatából ered – írja a BBC.
A helyi tűzijáték-bemutatók túlélhetik a tilalmat, de a részletek még nem tisztázottak.
A tilalom 2026-os szilveszterre történő halasztásának kényes kompromisszuma aggodalmat keltett, miszerint ez egy utolsó, legális káoszhoz vezethet.
Mirjam Bikker, a Keresztény Unió párt képviselője attól tartott, hogy a következő december 31. „egy újabb Armageddon lesz, ahol mindenki teljesen megőrül, és még egyszer elszabadul a pokol”.
Hollandiában nem csupán arról van szó, hogy a tűzijátékokat rendszeresen az utcán lövik ki. Autók, robogók és épületek is kigyulladtak, és mentőszolgálatokat tűzijátékkal megdobáló lázadások törtek ki.
Tavaly szilveszterkor 200 embert tartóztattak le, és a tűzijátékok által okozott kár körülbelül 16 millió euróra rúgott. Tizenkilenc település és város tűzijátéktilalmat vezetett be, míg sok más helyen tűzijáték-mentes zónákat alakítottak ki. Azonban a tilalmakat nagyrészt figyelmen kívül hagyták, és Amszterdam polgármestere azt mondta, hogy ez reménytelen, amíg a kormány nem tesz semmit a kereskedelmi értékesítés megszüntetéséért.
Hollandia nem egyedülálló ezen a téren. Belgiumban és Németországban is tapasztaltak tűzijátékokkal kapcsolatos erőszakos cselekményeket.
A holland rendőrszakszervezet, az NPB vezetője, Nine Kooiman elmondta, hogy a rendőrök úgy érzik, mintha „háborús zónában dolgoznának”. Egy szakszervezeti felmérés szerint a tagok négytizede inkább nem dolgozna szilveszterkor a súlyos biztonsági kockázatok miatt.
Bár számos holland csoport támogatta a tilalmat, a tűzijáték-ellátók körülbelül 895 millió eurós kártérítést követelnek a következő szilveszterre vonatkozóan felhalmozott készleteik miatt. A kormány a kártérítés költségét 100-150 millió euróra becsüli, ha idén bevezetik a tilalmat, de 2026-ban inkább 50 millió euróra, ha akkor lép életbe.
A holland hadsereg négy új műholddal bővíti jelenlétét a világűrben, az eszközök pályára állításának célja a hírszerzés és a biztonságos kommunikáció megerősítése – közölte az NL Times című, angol nyelvű holland napilap.
A következő két évben pályára állítani tervezett műholdak megerősítik Hollandia stratégiai jelenlétét a világűrben, mely a modern hadviselés egyre fontosabb területe – idézte a holland védelmi minisztérium közleményét csütörtökön a hírportál.
Az első két műhold felbocsátását 2025 júniusában és októberében tervezik, majd a következő kettőt 2026 második negyedében.
A kezdeményezés egyik fő célja az északi-tengeri megfigyelés megerősítése, ahol – mint a hírportál emlékeztetett – orosz hajókat a tenger alatti távközlési kábelek és energiahordozó csővezetékek feltérképezésével gyanúsítanak.
Ezenkívül a műholdak növelik a hadsereg képességét a szárazföldi csapatmozgások nyomon követésére, kulcsfontosságú hírszerzési információkat biztosítva a védelem és a katonai tervezés számára – írták.
A holland védelmi minisztérium illetékes szóvivője megerősítette, hogy Hollandia aktívan dolgozik jelenlétének megerősítésére a világűrben.
„Az információs dominancia döntő katonai jelentőséggel bír. Nélkülözhetetlen a modern hadviseléshez, csapataink biztonságához és egy ellenálló társadalomhoz” – fogalmazott a tárca.
Az ukrajnai háború rávilágított a műholdas kommunikáció kritikus szerepére a modern hadviselésben, az olyan hálózatok, mint a Starlink nevű amerikai műholdas internetszolgáltatás, lehetővé tették a biztonságos kommunikációt a katonai parancsnokság és a frontvonalbeli egységek között – tették hozzá.
A háború kitörése óta Kárpátalján még mindig rengeteg menekült és rászoruló él, akik otthonukat és megélhetésüket vesztették el, kerültek nehéz helyzetbe. A helyi közösségek és szervezetek igyekeznek támogatást nyújtani, de az erőforrások gyakran nem elegendőek. A hollandiai Willem Schakel barátaival együtt rendszeresen szervez gyűjtéseket és hozza el azt vidékünkre, hogy személyesen adhassa át a támogatást igénylőknek.
Több mint három évvel az orosz-ukrán háború kitörése után Kárpátalján még mindig sok menekült és rászoruló él, akiknek folyamatos támogatásra van szükségük. A Tisza Európai Területi Társulás és a hollandiai Willem Schakel rendszeresen látogatja vidékünket és hozza el személyesen az összegyűjtött adományokat.
Újabb támogatási csomag érkezett Kárpátaljára, aminek részeként különböző szeretet konyhákat és fiatalokat gondozó intézményeket támogatnak a Tisza ETT, valamint a Határtalan Segítség alapítvány közreműködésével. A holland Willem Schakel már 36 éve jár rendszeresen Ukrajnába és Romániába, 16 évvel ezelőtt eladta a saját bútorkereskedését és látva az itteni helyzetet, úgy érezte, hogy minden követ megmozgat, hogy segíthessen. Példáját sokan követték mára pedig több mint 250 magánszemély csatlakozott hozzá, hogy évente legalább kétszer támogatásokat hozhasson vidékünkre. Utóbbi gyűjtésüknek köszönhetően 45 ezer euró értékben szereztek be adományokat, amiket a napokban kezdtek szétosztani, immár Kárpátalján.
