A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) diákjai személyesen is megismerhették Horvátország kijevi nagykövet asszonyát. Anica Djamić a főiskolán Horvátország harmincéves függetlenségi törekvéseiről, valamint a délszláv háborúról tartott előadást.
A Rákóczi-főiskola Történelem- és Társadalomtudományi Tanszékének szervezésében létrejött rendhagyó előadáson az intézmény nemzetközi kapcsolatok, társadalmi kommunikáció és regionális tanulmányok szak hallgatói vettek részt. A program elején Maruszinec Marianna, a Történelem- és Társadalomtudományi Tanszék docense köszöntötte az egybegyűlteket. Ezt követően a horvát nagykövet asszony előadása következett. Anica Djamić kérdésünkre elmondta: „Elsősorban országunk függetlenségéről beszéltem, azokról az eseményekről, amelyek miatt mi sem kerülhettük el a háborút a kilencvenes években. Ebből a szemszögből sok hasonlóságot látunk Ukrajna és Horvátország között. Azokat a nemzetközi viszonyokat mutattam be, amelyek országomat is belekényszerítették egy háborúba, majd a háború végét követő eseményekbe.” Mint fogalmazott, ez egy üzenet akart lenni ukrán barátainknak, vagy egy példa, hogy mi lehet az ő küzdelmüknek is a vége. A nagykövet asszony azt is elmondta, hogy 2019 óta tölti be a nagyköveti posztot Kijevben, így pontosan ismeri a háború előtti és az azóta kialakult viszonyokat. „A háború előtt úgy véltem, hogy nem találják saját magukat, és önbizalom hiányban szenvednek az ukránok, a háború miatti kiállásuk viszont példaértékű, az az önbizalom, amellyel kiállnak függetlenségükért, az teljes mértékben megerősítette önazonosságukat” ‒ fogalmazott a nagykövet.
Csatáry György, a II. RF KMF Történelem- és Társadalomtudományi tanszék vezetője az előadást követően megjegyezte: „Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy a nagykövet asszony ellátogatott a főiskolánkra. Egy évvel ezelőtt indítottunk a főiskolán nemzetközi kapcsolatok szakot, ezért sokat jelent egy diplomata személyes látogatása. Anica Djamić előadásában beszámol azokról a nemzetközi kapcsolatokról, melyek kulturális és gazdasági szempontból nagyon fontosak egy ország életében. Diákjaink számára kiemelt szempont, hogy megismerjék a diplomácia világát, s szeretnénk, ha a gyakorlatukat a konzulátusokon töltenék majd el. Mi pedig azon dolgozunk, hogy minél több diplomata látogasson el hozzánk.”
Az előadás végén a diákok személyesen is feltehették kérdéseiket a nagykövet asszonynak.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolára látogatott Anica Djamić, Horvátország ukrajnai rendkívüli meghatalmazott nagykövete. Látogatása során a protokolláris találkozókat követően a nagykövet a Nemzetközi kapcsolatok, társadalmi kommunikáció és regionális tanulmányok szak hallgatóinak tartott előadást Horvátország, 30 év függetlenség címmel. A nagykövet asszony kitért az országa történelmére, amely a második világháború után Jugoszlávia része volt, majd az államalakulat felbomlása után 1991-ben kikiáltotta a függetlenségét. Ezen kívül szót ejtett a családi értékek és a hazafias érzelmek meglétéről, ami szerinte közös pont Ukrajna és Horvátország között. Anica Djamić 2019 óta tölti be a nagyköveti posztot Kijevben, így pontosan ismeri a háború előtti és az azt követő viszonyokat és a változásokat is. A beregszászi főiskolán egy évvel ezelőtt indították el a nemzetközi tanulmányok szakot, ezért is tartják fontosnak azt, hogy minél több diplomáciában jártas személyt el tudjanak érni, akik tapasztalataiból a fiataljaik is tanulhatnak. Az előadás végén a diákok kérdéseket tehettek fel az előadónak, amelyekben a fiatalok többek között kitértek Ukrajna és Horvátország viszonyára, valamint a magyar közösségek horvátországi helyzetére is.
Horvátország katonai bázis újjáépítését tervezi a szerb határ közelében fekvő Pélmonostor városában a következő két évben. A hírt a Jevropejszka pravda közölte.
Ivan Anušić horvát miniszterelnök-helyettes és védelmi miniszter a parlamentben ismertette a katonai bázis helyreállításának tervét. Egy gépesített dandár zászlóalj szintű egységét – mintegy 650-850 katonát páncélozott járművekkel – helyezik az említett településre.
A projektet 2026 végéig kell megvalósítani. Értéke körülbelül 28 millió euró.
Bevezetik Horvátországban a középiskola utáni egy hónapos, kötelező katonai kiképzést. Korábban már próbálkozott a Honvédelmi Minisztérium az országban a kötelező katonai sorszolgálat bevezetésével, de akkora volt az ellenállás, hogy új koncepciót dolgoztak ki.
Ivan Anusic horvát védelmi miniszter vezényletével a középiskola után bevezetik Horvátországban az egy hónapos kötelező katonai kiképzést, amelynek keretén belül az újoncok elsősegélynyújtó, fegyverkezelési, nukleáris és vegyi védelmi kiképzésen vesznek részt – írja a horvát index nevű lap.
Andrej Plenkovic miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy „a világ minden táján fennálló biztonsági fenyegetettség körülményei között fontos, hogy a Honvédelmi Minisztérium előkészíti az önkéntes katonai szolgálat koncepcióját.” Céljuk, hogy megismertessék a fiatalabb generációval a katonai alapkészségeket.
Egyelőre nem árult el részleteket a koncepcióról, de arra lehet számítani, hogy a katonai alapkiképzés koncepciójára épülne, amelyet 2017-ben Damir Krsticevic akkori honvédelmi miniszter – aki jelenleg a miniszterelnök védelmi tanácsadója – kívánt bevezetni. A lap megjegyzi, hogy bár akkoriban az önkéntességen alapult a katonai szolgálat, ma nagy valószínűséggel kötelezővé kellene tenni.
Annyit lehet tudni a kiképzésről jelenleg, hogy a honvédelmi minisztérium és a vezérkar egy egy hónapos katonai táborra épülő koncepciót dolgozott ki, amelyben a fiatalok a középiskola elvégzése után önkéntes alapon a katonai kiképzés alapjait végeznék el. A résztvevőknek a személyi és könnyű fegyverek kezelését, a lövészetet, a tájékozódást, a terepgyakorlatokat, az önvédelmet, az elsősegélynyújtást, a nukleáris, vegyi és biológiai hatások elleni védekezést kellene elsajátítaniuk.
Korábban ez volt Krsticevic B terve, miután a kötelező katonai szolgálat visszaállításának ötlete nagy ellenállásba ütközött a közvélemény részéről.
Nagy léptékű forgalombiztonsági fejlesztésbe kezd idén Horvátország. Az adriai ország útjain 1700 új sebességmérő kamerát szerelnek fel, melyek szabálytalankodás esetén azonnal büntetnek.
Már megkezdték a horvát utakon azoknak az új sebességmérő kameráknak a telepítését, amelyek az idei évtől jókora változást hoznak az ország közúti közlekedésében. A modern, két irányban is mérő traffik nemcsak a sebességet figyelik majd, hanem a többi szabálysértést is. Egyenes úton, akár 600 méteres távolságból is képesek lesznek bemérni a száguldozókat, de azt is észreveszik, ha valaki vezetés közben telefonál, vagy nincs bekötve. A fejlesztők a rendszámukat eltakaró motorosokra is gondoltak. A kamerák ugyanis, ha ilyet észlelnek, azonnal értesítik a legközelebbi járőrt, aki ezután leállítja a motorost. Az országszerte 1700 kamerából álló rendszer egységeinek egy részét az autópályákon található alagutakban és azok környékén szerelik fel, mivel a gyorshajtás ott a legveszélyesebb.
Sokan fognak fizetni
Emellett sok kamerát helyeznek ki a közutakra is. A legtöbb mérőműszer a tengerparti megyék útjain lesz, az állam ugyanis a szabálytalankodó turistákára is szigorúan lecsap.
A büntetést pedig külföldre is kiküldik, és ha a vétkes nem fizet, akkor egy uniós megállapodás értelmében az illetékes ország hatóságai hajtják be a bírságot. Érdekesség még, hogy a mérőműszereket időnként át fogják helyezni, így az autósok sosem tudhatják biztosan, hogy mely szakaszon van épp a kamera.
A CroCodil névre keresztelt projekt értéke több mint tízmillió euró, de Zágráb úgy gondolja, hogy ez a költség rövid idő alatt meg fog térülni.
A belügyminiszter a fejlesztést bejelentő sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a rendszer leginkább az osztrákhoz hasonlítható.
Szigorú bírságok
A horvát hatóságok szigorúan büntetik a szabálytalankodó autósokat.
A sebességhatár enyhe, legfeljebb 15 százalékos túllépéséért 30 eurós bírság jár, de a sofőröknek ugyanennyit kell fizetniük akkor is, ha nincsenek bekötve. Vezetés közbeni telefonálásért viszont már 100 eurós bírság jár, ahogy a megengedett sebesség 25 százalékkal való meghaladásáért is. Aki ennél is gyorsabban megy, az pedig 300 eurós csekkre számíthat. Ha rendőr állítja le az autóst, és több súlyos szabálysértést, esetleg komoly ittasságot is megállapít, akkor a kiszabható bírság összege akár a 4000 eurót is elérheti. A horvátok egyébként továbbra is elnézőbbek az enyhén ittas vezetőkkel. A rendőrök 0,5 ezrelékes véralkoholszintig nem büntetik a 24. életévüket betöltött autósokat. A megengedett alkoholszint felett viszont hazánkhoz hasonlóan ott is drákói a szigor, ahogy a 24 évnél fiatalabb ittas sofőrök esetében is.
Október 12-én Horvátország kormánya további 5 millió eurót szán humanitárius aknamentesítésre Ukrajnában. A hírt a horvát miniszterelnök közölte – írja az Interfax-Ukrajna.
„Ukrajnához hasonlóan agresszió áldozatai voltunk, aminek a következményei évtizedek óta érezhetőek. Ukrajnában nagyon nagy költségei lesznek az aknamentesítésnek, a helyreállítási költségek nagy százalékát ez fogja kitenni” – mondta Horvátország miniszterelnöke.
„Háborún és agresszión átesett országként különböző szektorokban szeretnénk segíteni: aknamentesítésben és háborús bűnök rögzítésében, amit mi is megtettünk” – tette hozzá.
⚡️A sapper of the 128th separate mountain assault brigade of the Armed Forces of ??Ukraine in mine-resistant boots of the Ukrainian manufacturer pic.twitter.com/NCxSfuwl1e
Egyenesen abba az öbölbe engedte a hotel a szennyvizet, ahol turisták fürödtek.
A Morski horvát napilap szerint az Osibova-öböl látogatói egészségügyi problémákra panaszkodtak, amelyeket közvetlenül a tengerbe ürített szennyvíz okozott.
A legtöbben bőrbetegségekről számoltak be, melyek tünetei főként gyermekeknél jelentkeztek.
Videó is készült az esetről, amelyen tökéletesen látszik, ahogyan a bűzös folyadék lefolyik a sziklákról, és közvetlenül a tengerbe ömlik.
A helyszínen a vízszolgáltató vállalat ellenőrzést végzett, mert felmerült a gyanú, hogy a szálloda közvetlenül a tengerbe engedi a szennyvizet. Felszólították a hotelt, hogy haladéktalanul orvosolják a problémát, ellenkező esetben lekapcsolják őket a vízhálózatról.
A szálloda vezetősége tagadja a vádakat: azt mondják, mindent megtesznek annak érdekében, hogy a vizsgálatok során is kiderüljön, nem felelősek a kialakult helyzetért.
Horvátország 1 millió eurót különített el az ENSZ Élelmezésügyi Világprogramja (WFP) számára, hogy segítse a munka helyreállítását a robbanószerkezetek által leginkább érintett régiókban – írja a ZN.UA.
„A forrásokat az Egyesült Nemzetek Élelmezési Világprogramja és az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete által a francia aknamentesítési alappal együttműködésben közösen megvalósított projekt támogatására fordítják” – áll a WFP közleményében.
A munka a harkivi régióban már folyamatban van, a jövőben pedig a tervek szerint Mikolajiv és Herszon régiókra is kiterjesztik.
⚡️A sapper of the 128th separate mountain assault brigade of the Armed Forces of ??Ukraine in mine-resistant boots of the Ukrainian manufacturer pic.twitter.com/NCxSfuwl1e
Horvátországnak még nagyobb hatókörben kell felkészülnie az árvízvédekezésre, tekintettel arra, hogy a korábbiakhoz képest a kockázatok jelentősen megnőttek – jelentette ki Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök a pénteki kormányülésen.
„Még szisztematikusabban kell majd készülnünk, és bölcsebb lépéseket kell tennünk, amelyeket korábban talán nem tettünk meg elég körültekintően” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a jövőben a területrendezési és az építési engedélyek kiadását is szigorúbban veszik.
Plenkovic jelezte, hogy az árvízkárok megállapítása után a kormány számos megye támogatásáról fog dönteni.
Rámutatott: a folyók országszerte rekordszintet értek el. A legfontosabb viszont az, hogy árvizeknek nem voltak halálos áldozataik – húzta alá.
A horvát miniszterelnök szerint továbbra is minden intézkedést meg kell tenni az árvízi kockázatok csökkentése érdekében, folytatni kell a beruházást a vízgazdálkodásba és a rendszerek fejlesztését a rendelkezésre álló európai, valamint hazai források felhasználásával.
Európának ezen a részén szokatlan ekkora mennyiségű csapadék az év eme szakaszában – hangsúlyozta. „Ez a gyors és egyre pusztítóbb klímaváltozás jele, amely Horvátországot érinti, de az egész világot is” – fűzte hozzá, figyelmeztetve arra, hogy a jövőben egyre több hasonló helyzet áll majd elő.
A horvát kormány csütörtöki ülésén kihirdette a koronavírus-járvány végét, és egyben visszavonta a válságstáb megbízatását – jelentette be Andrej Plenkovic horvát kormányfő.
A kormány döntése az után született, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kijelentette: a koronavírus már nem jelent globális egészségügyi válságot. Plenkovic az ülés sajtónyilvános részén elmondta: fontos, hogy levonják a tanulságokat ebből a nagy egészségügyi fenyegetésből – az elmúlt 100 év legnagyobb világjárványából –, az ilyen típusú lehetséges válságok jövőbeli kezeléséhez.
Jelezte továbbá, hogy a Horvát Közegészségügyi Intézet (HZJZ) ajánlásokat fogalmaz meg arra vonatkozóan, mi a teendő a Covid-19-hez kapcsolódó új körülmények között.
A horvátországi járványügyi intézkedések bevezetéséről Vili Beros egészségügyi miniszter döntött 2020. március 11-én, amikor a WHO kihirdette az új koronavírus okozta világjárványt.
Az első koronavírus-fertőzést 2020. február 25-én jegyezték fel Horvátországban. Március 27-én már több mint 500 fertőzöttet regisztráltak, az első halálesetet március 18-án történt.
Horvátországban 2020. február 25-től idén május 8-ig összesen 1 273 256 koronavírus-fertőzöttet jegyeztek fel, és 18 213-an haltak meg a betegség szövődményeiben. A járvány kezdetén országos zárlatot és lakhelyelhagyási tilalmat rendeltek el. A szigorú korlátozások március végétől május közepéig voltak érvényben, majd fokozatosan enyhítették azokat.
Az első védőoltások 2020. december végén érkeztek meg Horvátországba. Ekkor már a fertőzés második hullámának a csúcsához érkezett a járvány: naponta több mint 90 ember halt meg, és az újonnan fertőzöttek száma 4500 felett volt.
A fertőzés a koronavírus mutációitól függően hullámokban tört az országra. A járvány negyedik hullámának csúcsán, 2021. november 10-én egy nap alatt már 7315 új fertőzöttet regisztráltak az országban.
Fordulatot 2022 elején az omikron változat megjelenése hozott, amelynek lappangási ideje valamivel rövidebb ideig tartott, és a betegség lefolyása is enyhébb volt, mint a korábbi variánsok esetében. A hivatalos adatok szerint az országban eddig 5 361 812-en kaptak védőoltást, a teljes lakosság 59,96 százaléka, a felnőtt lakosság 71,34 százaléka.