Az Európai Unió HUSKROUA alapjából támogatott ViaTisa határokon átnyúló turisztikai projekt záró rendezvényét a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács (KMTT) tisztújító közgyűlését megelőzően tartották meg. A rendezvényen bemutatták „A Felső-Tisza-vidék épített és szellemi örökségének tárháza” program eredményeit, amely az ugyancsak az Európai Unió HUSKROUA programjának támogatásával valósult meg.
Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivője köszöntőbeszédében elmondta, hogy a ViaTisa projekt 2021. szeptember 1-jén indult, amelyet a KMTT mellett a Fehérgyarmat központú Felső-Tisza-vidéki Többcélú Kistérségi Társulás valósított meg. „Arra irányult, hogy létrejöjjön egy új, hiánypótló, határokon átívelő turisztikai desztináció a két szomszédos térség részvételével, hozzájárulva a helyi kultúra, történelmi örökség megőrzéséhez. A projekt legfontosabb célja az volt, hogy hozzájáruljon a turisztikai szakemberek készségeihez szükséges korlátlan hozzáférhetőséghez. Másrészt új turisztikai vonzerővel és desztinációval foglalkozó weboldal, közösségi médiaplatformok jöjjenek létre, amivel a nemzetközi láthatóság javul. A projekt és annak keretében a képzéssorozat egy európai uniós pályázat keretében sikerrel valósult meg…” – mondta el a magyar diplomata.
Mester András, a KMTT elnöke kiemelte, hogy a projekt keretében létrehoztak egy turisztikai információs pontot Beregszász központjában, a katolikus templom közelében, ahol helyi termékeket is meg lehet vásárolni. E-learning tananyagokat dolgoztak ki, melyek a világhálón bárki számára hozzáférhetők, ezek: Attrakció és szolgáltatás menedzsment, E-learning koordinátor, Helyi termékfejlesztés, Közösségi médiakommunikáció és Túravezetési ismeretek. Turisztikai konferenciákat, workshopokat szerveztek, turisztikai szempontból fontos kiadványokat adtak ki. A tananyagokat bárki megtalálhatja a www.viatisa.com honlapon, magyar, ukrán, angol nyelven.
Csizmár Sarolta, a KMTT alelnöke, turisztikai szakértő A kárpátaljai magyar közösség szerepe Kárpátalja turizmusának fellendítésében címmel tartott előadást, bemutatva a harminc évvel ezelőtt létrejött kárpátaljai falusi vendéglátás kezdeteit és fejlődését, valamint az ágazat különböző területeinek kialakulását és kezdeti fejlődését.
Dr. Tarpai József, a KMTT alelnöke, a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesületének elnöke, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi és Turizmus Tanszékének docense a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács tevékenységét mutatta be előadásában.
Végül A Felső-Tisza-vidék épített és szellemi örökségének tárháza című program keretében létrejött és fejlesztett kárpátaljai tájházakat mutatták be az azokat működtető szakemberek. A Nagymuzsalyi Tájházat Jakab Erika, a KMKSZ Nagymuzsalyi Alapszervezetének elnöke, a Salánki Tájházat dr. Kész Margit, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Filológiai Tanszékének docense, néprajzkutató, végül a Viski Tájházat Ötvös Ida, a Viski Zöld Falusi Turizmus Szövetség elnöke mutatta be, egyúttal beszéltek a terveikről, elképzeléseikről is.
Az Európai Unió támogatásával megvalósult programokat bemutató rendezvény után megtartották a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács tisztújító közgyűlését.
A hírt Babják Zoltán polgármester közölte hivatalos Facebook-oldalán.
„A Jánosi Elöljárói Körzet területén megnyílt a Biztos Kezdet nevet viselő gyermekek otthona (Sevcsenko u. 43.). A projekt átfogó célja a nehéz életkörülmények között élő családok, különösen a fiatal anyák/apák és 0-3 éves gyermekeik egészségének és jólétének javítása. A projekt az ADVANCE Kárpátaljai Tanácsadó és Fejlesztő Központ Jótékonysági Alapítvány és a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet együttműködése által, a Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna 2014–2020 EIS program keretében valósul meg. Az ilyen projektek fontos és pozitív szerepet töltenek be közösségünk társadalmi életében, szívből örülünk megvalósításuknak” – olvashatjuk a bejegyzésben.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanácssal (KMTT) együttműködve az Európai Unió által meghirdetett HUSKROUA program keretében lehetőséget nyert tájházak létrehozására a Beregszászi járás területén. A Felső-Tisza-vidék épített és szellemi örökségének tárháza elnevezésű projekt záróakkordjaként átadásra kerülnek a felújított vagy újonnan létrehozott intézmények, melyek közül elsőként október 27-én a Tiszacsomai Jurtamúzeum kapuja nyílt meg a látogatók előtt.
A jurtamúzeum ünnepélyes megnyitóján elsőként Mester András, a KMTT elnöke köszöntötte a megjelenteket. Kiemelve az élő tájházak jelentőségét és a projekt eredményeit összegezve elmondta: a programba Kárpátalján négy tájház került be, melyek mindegyike a magyarokra és a vidéken élőkre jellemző egy-egy meghatározó mesterséget mutat be. „A tiszacsomai jurta-tájháznak a tematikája a honfoglalás kora, illetve a lovász hagyományoknak a felelevenítése és bemutatása, ezért itt az íjászkodást, valamint a lovaglást gyakorolhatják majd az ide látogatók” – hangsúlyozta Mester András, hozzátéve, hogy a Nagymuzsalyban kialakított tájházban a szőlészet és a gyümölcsfeldolgozás, a Salánki Tájházban a kádármesterség áll a középpontban, míg Visken a már meglévő tájházat bővítették ki egy kovácsműhellyel és egy lenfeldolgozó pavilonnal. „Az érdekessége a tájházaknak még amellett, hogy élő tájházak – tehát mindenhol az adott tematikában egy szakember fogja bemutatni az adott mesterséget –, össze lesznek kapcsolva magyarországi tájházakkal, ami azt jelenti, hogy minden tájházban lesz egy monitor, melyen megtekinthető lesz egy bemutató kisfilm a többi tájházról is, amolyan ízelítő, ha valaki például Tiszacsomán jár, akkor tudja majd látni, hogy mi van Kisvárdán, Visken vagy éppen Salánkon, s ha kedvet kap, akkor oda is el tud látogatni” – mutatott rá a KMTT elnöke.
A Tiszacsomai Jurtamúzeum nemcsak azért egyedülálló, mert nincs több ilyen a vidéken, hanem mert a honfoglalási emlékpark és a látogatóközpont mellett kialakított állatsimogató, valamint az épülő lovarda szomszédságában található, így lehetőség nyílik arra, hogy az ide látogatók komplex bemutatót kapjanak a honfoglaló ősök életéről, az ezer évvel ezelőtti időkről, a magyarság legősibb mesterségeiről, szokásairól.
„A jövőt csak a múlt ismeretével lehet építeni. […] A helytörténet a múltról beszél, de a jelenhez szól” – fogalmazott beszédében Szepesi Károly ungvári magyar konzul. A diplomata elmondta, hogy a tájházak létrehozásának elsődleges célja a magyar népi hagyományok ápolása mellett a helyi örökségek bemutatása a következő nemzedékek számára. „Ezen értékek feltárásában, megismertetésében, az azonosságtudat erősítésében meghatározó szerepe van ezeknek a tájházaknak” – húzta alá a konzul, hozzáfűzve: „A mai esemény is azt bizonyítja, hogy fontosak a közösségi terek, fontos, hogy intézményesen őrizzük, ápoljuk a magyar népi kultúrát.”
Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, a megyei tanács képviselője egy sokatmondó, Illyés Gyulától idézett gondolattal köszöntötte az egybegyűlteket: „Csak az a nép tud tisztelni más népeket – azok szokásait, hagyományait –, amely a sajátját is megbecsüli.” Ezért fontos, hogy mindenki tisztában legyen a saját értékeivel, ahhoz, hogy más kultúrát is tisztelettel ismerjen fel, és abban az értékeket meglássa – tette hozzá. „Ezt szolgálja a mai nap is: ad egy lehetőséget, hogy őseink kultúráját megismerjék azok, akik idejönnek” – emelte ki Orosz Ildikó.
A kárpátaljai magyarság megmaradásában meghatározó szerepet játszik a hagyományokhoz való ragaszkodás, mely a tájházakban is testet ölt – fogalmazott beszédében Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke. „A tájházak létrehozásának gondolata mintegy száz évvel ezelőtt vetődött fel a magyar közegben és Magyarországon. Ismerve a történelmi realitásokat, az idő a két világháború közepette, majd a szovjet rendszer idején sem volt igazán alkalmas tájházak létesítésére. Ennek ellenére Magyarországon 1962-ben létrejöttek az első tájházak, amelyek aztán a rendszerváltozásig szép számmal bővültek. Ennek fontosságát a KMKSZ mint a kárpátaljai magyarság érdekvédelmi szervezete is hamar felismerte, hiszen ezen intézmények jelentősen hozzájárulnak a helyi közösségek formálásához és megmaradásához, a fiatalok magyar identitásának megőrzéséhez és megtartásához” – szögezte le Sin József. „A múzeumok és a tájházak – amelyek őseink anyagi és szellemi kultúrájára épülnek – megtartó pillérei nemzetünknek. Ez a legfontosabb érv szólt amellett, amikor arról döntött elnökségünk, hogy kihasználva az Európai Unió nyújtotta lehetőségeket pályázatot nyújtunk be tájházak, múzeumok létrehozására. Ma pedig örömmel vehetjük birtokba a már elkészült jurtamúzeumot” – konstatálta az eredményt, folytatva: „A népi hagyományok megismertetését és az azok megőrzésére irányuló nevelést nem lehet elég korán elkezdeni. A globalizált, elektronikus világban is azt mondom, hogy tartsuk meg népi hagyományainkat, egyedülálló kulturális örökségünket, s akkor megtartjuk nemzeti kötődésünket, megtartjuk közösségeinket itt, Kárpátalján.”
A felszólalásokat követően Szepesi Károly konzul, Sin József, Mester András, Horváth László, a Beregszászi kistérség alpolgármestere és Rácz János, a KMKSZ helyi alapszervezetének elnöke átvágták az átadást szimbolizáló szalagokat. A jurtamúzeumra, az itt zajló foglalkozásokra és a jelenlévőkre ezután Dávid Árpád református lelkész kérte Isten áldását.
Az eseményt a Tiszacsomai Bokréta hagyományőrző csoport szatmári táncok bemutatásával színesítette, majd Beca Vivien előadta Jekkel-Falussy Eszter Ha magyar vagy című versét, s végül a Mezőgecsei Művelődési Ház Tüzes Liliom hagyományőrző csoportja a magyar identitásról, megőrzésének jelentőségéről énekelt.
A rendezvény után az emlékparkban elültették azt a facsemetét, melyet Takár Károly „Katyó” aknaszlatinai nyugalmazott sóbányász ásott ki és hozott el kerékpárján a magyarországi Nagyar település határában található hatalmas tölgyfa csonkja mellől. A tölgyet Petőfi-fának is nevezik, ugyanis a hagyomány szerint a leghíresebb magyar költő e fa lombkoronája alatt írta meg a táj ihlette A Tisza című versét.
A Makkosjánosi határában, európai uniós és részben magyar állami forrásból épülő szemétfeldolgozó üzem területén folyó munkálatokat tekintették meg közösen Szakács Áron, a HUSKROUA ENI Határon Átnyúló Együttműködési Program Közös Technikai Titkárságának igazgatója és Roman Szaraj, a Kárpátaljai Megyei Tanács új elnöke. A terepbejáráson a kivitelezők képviselőin kívül jelen volt több megyei képviselő, közöttük Barta József, a KMKSZ alelnöke, valamint Rezes Károly, a Beregszászi Járási Tanács elnöke, Babják Zoltán, a Beregszászi kistérség polgármestere és Szabóné Cap Andrea, a Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás igazgatója, illetve munkatársaik is.
Roman Szaraj, aki a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökeként egyben az EU-s fejlesztési támogatásra pályázó Tisza ETT társelnökévé is vált, egyelőre csak ismerkedett Kárpátalja jelenleg legnagyobb költségű beruházásával.
Szakács Áron a helyszínen nyilatkozott a sajtónak. „Megbizonyosodtunk arról, hogy a terveknek megfelelően halad a beruházás. Azokat a minimális nehézségeket, amelyeket azonosítottunk, a következő három hónap folyamán igyekszünk felszámolni és megoldani, annak érdekében, hogy január elsejétől tökéletesen működőképes legyen ez a beruházás, amely 200 ezer ember által termelt kommunális hulladék feldolgozását oldja majd meg itt, Beregszász térségében” – mondta el a beruházást nagyobb részben finanszírozó európai uniós program közös titkárságának igazgatója, aki a két hete megjelent új pályázati kiírásukra is felhívta a figyelmet: „A pályázat benyújtásánál alapvető elvárás, hogy legyen egy ukrán partner Kárpátaljáról, Ivano-Frankivszk vagy Csernyivci megyékből, illetve a szomszédos európai uniós tagállamok valamelyikéből a másik partner. Hasonló kedvezményezettek közös projekteket nyújthatnak be. A teljes pályázati keret 50 millió euró, ami rendelkezésre áll egészen december 20-ig, kis léptékű beruházási projektek, illetve soft jellegű tevékenységek esetében. Amennyiben nagyobb beruházási pályázatot kívánnak megvalósítani a potenciális kedvezményezettek, akkor március 14-ig van lehetőség pályázatokat beadni. Ezeknek a köre nagyon hasonló a jelenlegi konstrukcióhoz; a zöldítés, az energetikai hasznosítás, a kulturális együttműködés területén, illetve a veszélyhelyzetekre való felkészülés keretében lehet közös együttműködési projektekre pályázni” – foglalta össze Szakács Áron.
Szabóné Cap Andrea, a Tisza ETT igazgatója az épülő hulladékfeldolgozó üzem területén tapasztaltak kapcsán kiemelte: „Azt látom most a helyszíni ellenőrzés során, hogy jó ütemben, a tervek szerint haladunk. Azt gondolom, hogy így is fog menni tovább, a munkások dolgoznak, minden felszerelés és alapanyag biztosítva van.”
Szakács Áron kárpátaljai látogatása során megtekintette a szintén európai uniós forrásokból Tekeháza és Tiszahetény között 9,5 kilométeren megmagasított védőgátat is, amely a Tisza árvizétől védi majd a gát menti településeket. Elmondta: „3,5 millió euró volt a teljes költsége a gátépítési projektnek, ami ahhoz képest, hogy milyen hatása van a környező települések biztonságára, szerintem nem is olyan jelentős. A megerősített gát mellett minden olyan víziközmű és infrastrukturális elem is elkészült, ami szükséges ahhoz, hogy ezt hosszú távon működtetni tudjuk.”
Az Európai Unió HUSKROUA ENI CBC pályázati programjának köszönhetően a fertőző tuberkulózis (tbc) megelőzése és visszaszorítása érdekében jelentős mértékben sikerült új, korszerű orvosdiagnosztikai eszközökkel fejleszteni a Kárpátaljai Megyei Gyermekkórház, illetve a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórház eszközállományát. A pályázat keretein belül szakmai továbbképzést is szerveztek Nyíregyházán, mely projektnek a zárókonferenciáját március 28-án Beregszászban, a Kárpátaljai Református Egyházkerület Diakóniai Központjában tartották.
Dr. Biró Erzsébet megyei képviselő, a munkácsi Kárpátaljai Megyei Gyermekkórház megbízott orvosigazgatója, a pályázati program kárpátaljai felelőse elmondta: „A tbc nem ismer határokat” névre keresztelt, határokon átnyúló európai uniós pályázatuknak a fő célja az volt, hogy a tbc terjedését megelőzzék. Ennek előmozdítása érdekében a Kárpátaljai Megyei Gyermekkórház a pályázatnak köszönhetően labordiagnosztikai eszközöket vásárolt, továbbá bronchoszkópos felszerelést, valamint sikerült digitális röntgenfelszerelést is vásárolni a megyei gyermekkórházba, ahol mostanáig csak analóg eszköz volt. „Nagyon boldogok vagyunk, hogy sikerült mindezt a pályázatnak köszönhetően megvásárolni. Ugyanakkor a pályázat keretein belül egy-egy hét továbbképzést is beiktathattunk Nyíregyházán radiológusoknak, pulmonológusoknak és mellkassebészeknek, laborasszisztenseknek, akik megismerkedhettek az Európai Unióban alkalmazott technológiával, illetve az ottani protokollokkal. A pályázat nagyon sikeres lett, mert csak egy hónapja kaptuk meg a bronchoszkópot, azóta pedig már két tbc-s gyereket tudtunk vele diagnosztizálni” – mondta el Biró Erzsébet doktornő.
Dr. Szűcs Attila, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház főigazgatója a Kárpátalja érdeklődésére elmondta: „Minden hasonló európai uniós pályázati programban van egy vezető partner, itt mi voltunk. Elmondhatom, hogy kialakítottunk egy fejlesztési osztályt, ahol öt-hat fő állandóan csak azon dolgozik, hogy keresik a pályázati lehetőségeket, majd lebonyolítják azokat. Ebben is sokat tudtunk segíteni a munkácsi partnereinknek. A mostani pályázatnak a keretében 940 ezer euróhoz jutottunk, ez a pénz oszlott meg a két résztvevő között. Mi ebből röntgenkészülékeket vettünk, Munkácson volt beruházás és gépbeszerzés is, de ami nagyon fontos, hogy emellett voltak szakmai programok is. Nyíregyházán tudományos konferenciát rendeztünk, ahol a Munkácsról érkezett kollégák előadásokat hallgattak, továbbképzéseken vettek részt és megismerték a kórházunkat, részt vettek a mindennapi életünkben, azaz a beruházások mellett kialakultak szakmai kapcsolatok, szakmai együttműködés, ami szerintem szintén nagyon fontos” – összegezte dr. Szűcs Attila.
A szakmai zárókonferencián a két szomszédos ország kórházának szakorvosai beszámoltak a tbc diagnosztizálása és kezelése terén elért eredményeikről és tapasztalataikról, valamint a közös pályázatnak köszönhető fejlesztésekről.
Dr. Kerényi Ildikó nyíregyházi tüdőgyógyász előadását követően a konferencia végén elmondta: „Hozzánk, az osztályomra, a Nyíregyházi Megyei-Városi Tüdőgondozóba a programnak köszönhetően két digitális röntgenkészülék került, illetve a gyermekosztályra is egy, mert ennek a pályázatnak volt egy gyermekvonala is. A pályázati program keretében a munkácsi kollégák két alkalommal, kétszer öt napot voltak nálunk. Mindkét alkalomnak volt egy elméleti része, amiben mind a gyerekgyógyászok, mind mi, felnőtt-tüdőgyógyászok részt vettünk. Ugyancsak mindkét alkalommal volt gyakorlati rész is, amikor megmutattuk azokat a részlegeket, amelyek az elméleti képzések során hallottakat kiszolgálják. Konkrétan megnéztük a fekvőbeteg-ellátó részt, a járóbeteg-szakrendeléseket, voltunk a mikrobiológiai laborban, és megnézték, hogy milyen szervezés mentén folyik a betegek és az egészséges lakosság ellátása is.”
Dr. Szondi Zita országos kórházfőigazgató-helyettes is jelen volt a konferencián, aki korábban a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórház főigazgatója volt, ő kezdeményezte a munkácsiakkal közös, határon átnyúló pályázat benyújtását. „Nagy energiákkal indultunk ennek neki, hiszen azt gondoltuk, hogy az együttműködés, a tudástranszfer mindannyiunk számára hatalmas érték. Ez már a második közös pályázatunk a munkácsi partnereinkkel, és azt gondolom, hogy mindkét projektben maradandót alkottunk. Az elmúlt években volt alkalmunk a munkácsi gyermekkórházban is több alkalommal járni. Láttuk a felszereltséget, az osztályokat, illetve az ungvári megyei infektológiai kórházban is jártunk, akikkel szintén volt egy közös projektünk. Azt gondolom, hogy ezek az együttműködések azok, amelyek során megismerhetjük egymást. Össze tudjuk vetni a fejlettségi és tudásszintünket, és azon vagyunk, hogy a munkácsi és a mi kórházaink a fejlesztési forrásokból megfelelően részesüljenek, és azok a betegeink érdekeit szolgálják. Most a konferencián újra gondolkozunk azon, hogy melyek lehetnek azok a programok, amelyek terén közös eredményeket tudnánk elérni” – mondta el dr. Szondi Zita.
A konferencián vendégként jelen voltak a kárpátaljai magyar külképviseletek diplomatái, valamint Barta József megyei képviselő, a KMKSZ alelnöke is, aki zárásként köszönetet mondott a programban részt vett orvosoknak. Megjegyezte: „A két ország közötti kapcsolat az utóbbi időben ugyancsak megromlott és feszült, viszont Kárpátalja és Magyarország, valamint Magyarország régiói között a kapcsolatok ugyanolyan jók, mint voltak, és azon dolgozunk, hogy még jobbak legyenek.”
Az ArtSPace projekt ‒ célja a szomszédos országok közötti közös kulturális tér kiszélesítése és a kulturális határok átjárhatóvá tétele ‒ az Európai Unió HUSKROUA pályázati programjának keretén belül valósulhatott meg. A Pro Cultura Subcarpathica (PCS) civil szervezet 2019-ben kezdte meg közös projektjét a felvidéki és magyarországi társszervezetekkel.
A projekt sikeréről a beregardói Perényi Zsigmond Kultúrkúriában tartottak sajtótájékoztatót február 14-én a pályázatban részt vevő három ország, Magyarország, Szlovákia és Ukrajna szervezeteinek képviselői.
Az Ukrajnát képviselő Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet igazgatója, Pallagi Marianna elmondta: „Az alapvető cél egy határokon átnyúló kulturális művészeti tér létrehozása volt. Az elmúlt időszak sajnos nem a könnyű átjárhatóságot jelentette a határok tekintetében. Ugyanakkor sikerült a partnerekkel szorosan együttműködni, és kihoztuk az adott lehetőségekből a maximumot. A kultúrkúriában a hadiállapot ideje alatt is lehetőségünk volt arra, hogy programokat valósítsunk meg, elérjük a közösségeket. Az elmúlt időszakban közel háromezer gyermeket sikerült megmozgatnunk az ArtSpace program keretében. A program egyik legnagyobb teljesítménye volt, hogy a költségvetésből lehetőségünk volt eszközbeszerzésre, ebből adódóan a kultúrkúria teljes bútorzatát sikerült biztosítanunk.”
A szervezet a projekt során kutatásokat végzett, kulturális menedzserképzést indított, marketingtréninget és több száz kulturális programot valósított meg, melyek által több mint 3000 gyereket és 1500 felnőttet értek el.
A nyíregyházi Őry László, a Kárpátok Művészeti és Kulturális Egyesület elnöke a program kapcsán elmondta: „Mi elsősorban festőművészeti alkalmakkal színesítettük a projektet. Számtalan alkotótábor jött létre, és kiállítási anyagok születtek a bevont ukrajnai és szlovákiai művészekkel. Nálunk nem történt ingatlanberuházás, tehát kimondottan csak kulturális programok valósultak meg. Örülök annak, hogy több neves művészt sikerült összehozni a projektben, amely által létrejött egy határ menti közös művészeti tér.”
A Szlovákiát képviselő Nagykapos és Vidéke Társulás elnöke, Gabri Rudolf kérdésünkre kifejtette: a projekt sajnos egy olyan időszakban valósult meg, amikor olyan események szóltok közbe, amilyeneket egyikünk sem várt. Azonban a projektmenedzsment egyik sikere, hogy mindig tudtak az adott helyzetre reagálni, és így sikerült megvalósítani a kitűzött célokat. Nagykaposon a Magyar Közösségi Házat tudtuk teljes mértékben befejezni a projektből, de ezenkívül számtalan kulturális tevékenység valósult meg. […] van ennek a programnak egy lelkisége, amely túlmutat a tárgyakon és az épületeken. A cél az volt, hogy a közösség szolgálatába állítsuk az épületeket, a programokat. Azt gondolom, hogy sikerült mindezt megvalósítanunk.”
Az Európai Unió Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna ENI Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014–2020 ArtSpace című projektjét sikeresnek értékelte mindhárom ország projektvezetője. A programban közel 850 000 eurónyi támogatást tudtak felhasználni a három ország programjainak, ingatlanjainak fejlesztésére.
A Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna határon átnyúló együttműködési program keretében Kárpátalján már több éve valósulnak meg különböző projektek a kulturális örökség újjáélesztése, a turizmus népszerűsítése és szociális helyek kialakítása érdekében. A program révén tematikus játszóteret építettek Huszton, a Majdan Hősei parkban. Ez nem csak egy kikapcsolódási helyszín, hanem egy igazi játszótér-erőd.
A játszóteret a kisgyerekek is nagyon szeretik, a szülők pedig nyugodtan pihenhetnek, míg a gyerekek játszanak, hiszen a játszótér minden eleme biztonságos.
A kalandpark megépítésének finanszírozásába a megyei és helyi költségvetésből is különítettek el forrásokat.
A Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna határon átnyúló együttműködési program keretében Kárpátalján már több éve valósulnak meg különböző projektek a kulturális örökség újjáélesztése, a turizmus népszerűsítése és szociális helyek kialakítása érdekében.
Ennek a programnak köszönhetően például a nevickei várban a toronyhoz stilizált boltívet kezdtek építeni.
A Tematikus Várút, SMAR.T.OURISM projektet a „Kárpátalja” Regionális Fejlesztési Ügynökség valósítja meg. Az Európai Unió forrásaiból, valamint magyarországi, szlovákiai és romániai partnerek támogatásával új ötleteken dolgozik a csapat.
Jelenleg egy tematikus játszóteret építenek Huszton, a Majdan Hősei Parkban. Ez nem csak egy kikapcsolódási helyszín, hanem egy igazi játszótér-erőd. A helszínen már folynak a munkálatok, Volodimir Feszkov, az ügynökség vezetője elmondta, hogy a játszótér hamarosan elkészül, rendkívül érdekes és nem mindennapi lesz.
„A tematikus játszótér emlékezteti majd a gyerekeket a vártörténet örökségének fontosságára, amelyben a közösség él, és amely az egyik legfontosabb turisztikai látványossága – mondta. – Ez az új helyszín, amelyen jelenleg is dolgozunk, remélem tetszeni fog a park látogatóinak. A Kárpátalja APP örül, hogy része lehet a projektnek, és kellemes élményeket nyújthat a kárpátaljaiak számára.”
A játszótér ötlete a huszti Kulturális és Rekreációs Parkban régebben szüetett. A park viszonylag „fiatal”, azonban hiányzik belőle a látnivaló. Modern az elrendezése és kialakítása, gyönyörű virágágyások, fák, veszik körbe, de nincs játszótér a gyerekek szórakoztatására.
Ezért nem volt kérdés, hogy hol alakítják ki a tematikus játszóteret, azonban a háború kezdetével az építkezési munkálatok kezdete tolódott. Jelenleg azonban ez már aktív fázisban van, az ügynökség munkatársainak elmondása szerint már nem kell sokat várni.
„Sajnos az államunkban zajló harcok miatt korlátozásokba ütköztünk. Ezért nem kezdhettük el korábban az építkezést. De közben más kérdéseken is dolgoztunk. Csapatunk részletesen kidolgozta az objektumhoz kapcsolódó minden részletet, nevezetesen, hogy milyen lesz, pontosan hol lesz elhelyezve. Az pedig, hogy a helyszín a parkban lesz, és onnan jól látható maga a huszti vár is, szerintem nagy plusz. Megállapodás született a helyszín minőségének és biztonságának kérdésében is” – közölte Katerina Naturkacs projektmenedzser.
A helyiek szintén örömmel fogadták a hírt a tematikus játszótérről.
„A HUSKROUA. A tematikus várútról már korábban is hallottam, és lenyűgöző, hogy régiónkban valósul meg. A magyaroknak, szlovákoknak és románoknak köszönhetően helyreállítjuk Kárpátalja elveszett nagyságát. Jó, hogy városunk is felkerült azon települések listájára, ahol impozáns helyszínek jönnek létre. A hely a rekreációs parkban ideális, mert onnan láthatóak az erőd romjai is” – közölte Szabó Mihály helyi lakos.
Ukrajna és Magyarország megbízottjai tárgyalást folytattak a napokban a HUSKROUA 2014–2020 határon átívelő programról, melyen a Tisza és a Túr folyók kiöntésének megakadályozásáról és az árvizek megelőzéséről tanácskoztak.
Az ukrán fél jelentős munkálatokat folytatott a Tisza balparti töltéseinél Tiszahétényen és Tekeházán, ezenkívül megkezdődtek a munkálatok egy árvízellenes központ létrehozása terén Tiszabökényben.
A projekt magyarországi területén a vízgazdálkodási létesítmények rekonstrukciójának munkálatai zajlottak, és megkezdődtek a magyar hidraulikus építmények építési munkálatai is.
A találkozón a felek megtekintették a Tiszahétény–Tekeháza részen végzett munkálatokat, valamint tárgyalást folytattak a további teendőkről.
A Palackorrú Lebegő Kikötő története - Az összeszerelésEljött ez a nap is...vízre bocsátottuk az első palackorrú kikötőnket :) Tiszai palackokon úszik, a fedélzet pedig tiszai újrahasznosított műanyag. A fiúk egész nap keményen dolgoztak, de nem állnak meg mert a héten 3 kikötőt kell összeszerelniük. Tiszakóródon lesz az első hivatalos megnyitó amit majd Zsurk és Záhony követ :) Tartsatok velünk! vízre fel!#palackorru #lebegokikoto #petkupa #tisza
