A huszti vár a múltban a nagyság és a hatalom szimbóluma volt, sajnos csak a romjai maradtak meg, amelyek hihetetlenül vonzóak a turisták számára. A lokáció népszerűsítése érdekében a korábbi években több projekt is megvalósult a városban külföldi partnerek közreműködésével. Többek között a Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna 2014–2020 Határokon Átnyúló Együttműködési Programjának részeként az Európai Unió pénzügyi támogatásával és közvetlenül a magyar fél támogatásának köszönhetően a Várhegy lábánál sót bányászó alakot és magát a várat ábrázoló miniplasztikát állítottak fel. Jelenleg ez a két objektum egyfajta fotózónává vált mind régiónk vendégei, mind a huszti lakosok számára.
Ezen kívül jelenleg is folyamatban vannak a munkálatok egy újabb helyszín rendezésén. Ez a vár miniatűr verziójának felépítése. A munkálatokat Szlovákia finanszírozza. További részletek a Karpatszkij Objektiv anyagában.
A szlovákok támogatják Kárpátalját
Huszton, a Várhegy felé vezető úton van egy hely, amit az idősebbek „fenyvesnek” neveztek, mert ott lévő rétet magas fenyők vették körül. Régebben a gyerekek szerettek ott focizni, az idősebbek megálltak pihenni, amikor a temetőbe mentek, amely szintén ezen a huszti dombon található. Jelenleg ott építési munkálatok folynak – egy új létesítmény épül, amelyet az építők szerint hamarosan be kell fejeződniük.
„Ez a projekt szlovák partnerekkel közösen, nemzetközi együttműködés keretében valósul meg. Ez egy eurós támogatás. A kastélyhoz vezető út megépítéséről, padok elhelyezéséről, világítás, vízelvezetés kiépítéséről, a parkoló rendezéséről és a hegy lábánál elhelyezett bejárati kapu kiépítéséről van szó. A munkálatok több éve elkezdődtek, de a háború miatt elhúzódott. Azt tervezzük, hogy az év végére befejezzük” – mondta Ivan Fetyko, Huszt alpolgármestere a Karpatszkij Objektívnek.
Elmondása szerint a munkát a pályázatot nyert alvállalkozó végzi. A makettet tervezők dolgozták ki, és a mini-kastély gyakorlatilag csak kicsinyített formában reprodukálja magát az erődöt. Maga az építkezés öt hónapig tart. Jelenleg az objektum a végső szakaszban van.
„Maga a kastély nem állítható helyre, még a nagy vagyonnal rendelkező magyar feudálisok sem tudták akkoriban újjáépíteni. Most már olyan súlyos a pusztulás, hogy az erődöt csak konzerválni lehet, hogy az idő ne tegye még jobban tönkre. Ezért az építmény miniatűr reprodukciója nagyon érdekes lehetőség a kortársak számára, mert aki akarja, megtekintheti, hogyan nézett ki egykor a kastély, átérezheti az egykori erőt, amely már elveszett” – mondta Ivan Dovzsanyin helytörténész.
Az objektum nagyon érdekes. Valóban hasonlít az eredetire – vagyis a Huszti várra, kőből épült, és a közelben egy lovagi köntösben lévő macska-őr mini szobra látható.
„Ez a rekonstrukció lehetővé teszi annak megértését, milyen volt maga az erőd sok évszázaddal ezelőtt. A helyszín különösen érdekes lehet a turisták számára, akik a hegytetőről nyíló fantasztikus panoráma mellett teljes képet kaphatnak Huszt múltjáról, magáról az egyedülálló kastélyszerkezetről, építészeti stílusáról, a tornyok elhelyezkedéséről, a különféle erődítményekről: háztartási helyiségek, kazamaták, kutak stb. Véleményem szerint az objektum a fiatalok számára is értékes lesz, mert a tanárok itt tudnak majd órákat tartani, és vizuálisan megmutatni, mit és hogyan éltek meg egykor őseink, mire lehettek büszkék, milyen kulturális örökségük volt” – tette hozzá a helytörténész.
A makettet szemlélve az embernek az erőd romjaihoz akaródzik menni, amelynek története egyébként meglehetősen ellentmondásos, különösen az építésének idejét illetően.
Hány éves a huszti vár?
Kétségtelen, hogy a Huszti várat a magyarok építették. De hogy ez pontosan mikor történt, az vita tárgya a történészek között. A hivatalosan úgy vélik, az építkezés 1090-ben kezdődött és III. Béla király idején, 1191-ben fejeződött be.
Ihor Prohnenko ungvári történész és régész, az Ungvári Egyetem Ókori Világtörténeti Tanszékének docense azonban más véleményen van.
„Az a tény, hogy Huszt Kárpátalja egyik legrégebbi városa, nem kétséges, és nem vita tárgya, de logikus kérdés merül fel, hogy pontosan mikor épültek Ungváron és Huszton a várak. Az ásatások tanúsága szerint fiatalabbak, mint azt korábban hitték. Ezek a várak a magyar királyság várai, amelyek már a XIII. század végén – a XIV. század elején kezdtek el építeni. Vagyis a huszti vár valójában nem a XI–XII. században, hanem a XIV. században épült – hangsúlyozza. – Kezdetben viszonylag kisméretű épület volt, amely az időszakos nagyszabású átépítések eredményeként a XV–XVII. védelmi, lakó- és gazdasági létesítmények nagy komplexumává változott. Az erődöt, akárcsak magát Huszt városát, a magyar királyság újjáépítésének időszakában alapították a mongol-tatár invázió után. Innen tökéletesen ellenőrizték a Tisza völgyét, és az erődítménynek bizonyos funkciókat kellett ellátnia, nevezetesen: megvédeni az újonnan létrehozott Máramaros megye környező falvait és a sóútat, amely jelentős bevételt hozott a királyi kincstárnak azokban napokban”. Borisz Prokopiv, a Huszti Helytörténeti Múzeum igazgatója pedig a hivatalos és hagyományos történetet mesél el.
„A kastély építésének több változata is létezik. Az egyik az 1090–1191. Ez a verzió azon a tényen alapult, hogy találtak egy követ, amelyre az „1190” feliratot faragták. Maga az erőd egy 150 méter magas hegyen található. Az épület építéséhez azonban a felületet ki kellett egyengetni, így a hegy több mint 20 méterrel megtelt. Maga a domb vulkáni eredetű, az erődítménynek védelmi jelentősége volt, és a sóutat a banditák támadástól kellett felügyelni. Akkoriban a só valódi fehéraranynak számított, és nagyra értékelték az európai piacokon. Kár, hogy a kastély jelenleg csak romokban áll, igazán pompás volt, száz évig épült. Egy pillanat alatt megsemmisült” – hangsúlyozta.
Azt is érdemes hozzátenni, hogy a várról szóló dokumentumok 1353-ból származnak, ami azt jelenti, hogy a vár ekkoriban már létezett. Ami korábban történt, talán egyszer rájönnek a kutatók teljes egészében… Egyelőre azt feltételezzük, hogy mindegyik elméletnek joga van létezni…
A vár későbbi története már szabadon nyomon követhető az írott forrásokból. 1766. július 3-án hatalmas vihar söpört végig Huszton, amely elpusztította az erődöt. A toronyba, ahol puskaport tároltak, villám csapott, ami robbanást okozott és örökre véget vetett az erőd létének.
„A robbanás után a leendő császár, II. József és Mária Terézia fia vezette bizottság érkezett Husztra Ausztriából, amelynek a helyszínt kellett megvizsgálnia, felmérnie a pusztulás mértékét és meghatározni az erőd jövőjét. Sajnos akkor úgy döntöttek, hogy az erődöt nem lehet helyreállítani, bár az még lehetséges volt, de az osztrák hatóságok nem akartak időt és pénzt költeni a perifériára. Aztán a helyőrséget áthelyezték a Munkácsi kastélyba, és a huszti vár fokozatosan hanyatlásnak indult, és még jobban kezdett romlani az állapota” – biztosította Borisz Prokopiv. A történész a XVIII. századi helyzet egyetlen plusz előnyét abban látja, hogy a közösség lebonthatta az erőd északkeleti oldalán néhány falat, hogy az értékes természeti anyagot felhasználhassa a város Szent Anna és Joachim római katolikus templomának építése során. Ez a templom Huszton van, és ma is működik.
Aki azonban meg akarja nézni az egykor hatalmas huszti várat, az csak régi festményeken vagy egy, aktivista programozók által nemrégiben készített számítógépes programnak köszönhetően láthatja.
Ezért a várhegyen lévő várrom mini-másolatának megépítése valóban elég érdekes lehetőség az elveszett komplexum teljes struktúrájának reprodukálására. Köszönet a szlovákoknak, akik segítenek a projekt megvalósításában.
