A beregszászi római katolikus templomban megtartott diplomaátadó ünnepségen kapták kézhez okleveleiket a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) Szakgimnáziumának alkalmazott matematika szakos végzős diákjai július 7-én.
A diplomaátadó ünnepség a hagyományokhoz hűen ökumenikus istentisztelettel vette kezdetét, melyen Molnár János római katolikus püspöki helynök, Lődár Jenő görögkatolikus áldozópap, valamint Zán Fábián Sándor református püspök hirdette Isten igéjét.
A magyarok nemzeti imája és a főiskola himnuszának eléneklése után a jelenlévőket Csernicskó István, a II. RF KMF rektora köszöntötte. „Radnóti Miklós Himnusz a békéről című művében tünde fénynek, futó reménységnek, forgó századok ritka ékének nevezte a békét 1939-ben, amikor sötét fellegek gyülekeztek Európa egén, és egyre mélyebbre sodródott az emberiség a második világháború borzalmaiban. Most ismét háború van, és hangosan dörögnek a fegyverek, s távoli remény csak a »könnyüléptü béke«. Ám önök, kedves végzős diákok, ma lépnek ki a Szakgimnázium falai közül, friss diplomásként, tele erővel, lelkesedéssel, lendülettel, bátorsággal és reménnyel. Azt kívánom önöknek, hogy tartson ki a lelkesedésük, legyen sok kitartásuk, és ne feledjék el az álmaikat, amelyekért érdemes dolgozni. Ha lesz elég erő és bátorság, ha lesz befektetett munka és kitartás, lesz hit és remény, akkor az álmaik beteljesednek” – szólt a diákokhoz a Szakgimnáziumot alapító és működtető Rákóczi-főiskola rektora.
Az elmúlt tanévet értékelő ünnepi beszédében Soós Katalin, a Szakgimnázium igazgatója kiemelte: „Az elmúlt évek változásai bizonyítékként szolgálnak arra, hogy az élet mindig hozhat különleges és váratlan fordulatokat. A rendkívüli járvány után a háborús helyzetben is fel kellett találnunk magunkat.” Elmondta, a 2022/2023-as tanévet 333 diákkal kezdték, márciusban 24 turizmus szakot végzett diák kapott oklevelet, a háború következményében a tanév végére mégis közel száz tanulóval lettek kevesebben.
Soós Katalin köszöntetet mondott a támogatóknak, a pedagógusoknak, a szülőknek, a diákoknak, s leszögezte: „Akkor is dolgoznunk, cselekednünk és adnunk kell, ha bizonytalanság övezi is a jövőt, a kemény munkának ugyanis mindig megvan az eredménye.”
„A mai nap tehát egy igazán eseménydús tanév zárásának az ünnepe, de leginkább mégis a végzősöké. Kedves végzősök, ti még nem tudjátok, de az igazi élet csak most kezdődik el. Az, hogy ma kilencen átvehetik a diplomájukat, egy sikertörténet része. A hátatok mögött kemény négy év van, melyben volt minden, amit nem terveztetek, és amit mi sem tervezhettünk. Megcsináltátok, és itt nem szabad megállni! Tanuljatok tovább, a fejlődés útjáról soha ne térjetek le, hisz az a jövő” – hangsúlyozta az intézmény igazgatója, majd felidézte: „Kicsi 15 éves diákként jöttetek be intézményünkbe, s számos közös élmény után most jó látni, hogy fiatalos lendülettel minden akadályon túl vagytok. A pedagógusoknak mindig nehéz elengedni a diákok kezét a búcsúzásnál, hiszen látjuk önmagunkat bennetek, látjuk azt, amit megtanultatok, mert egyfajta tükörként működik az ember – visszatükrözi a közvetlen környezetét. Reméljük, pozitív nyomot, sok mosolyt, a küzdeni akarást, a győztesek mentalitását viszitek magatokkal. A végzettséget igazoló okirat mellé pedig kaptok még valamit: egy láthatatlan kitartás-algoritmust. Ez alapján tudjátok, hogy mindig van kiút, minden helyzetben lehet megoldást találni. Találjátok meg a saját életetek programnyelvét, a saját szabályaitokat, korlátjaitokat, életetek egyediségét” – helyezte a végzősök szívére Soós Katalin.
Köszöntőjében Rezes Károly, a Beregszászi Járási Tanács elnöke a minőségi szakképzés napjainkban betöltött kulcsfontosságú szerepére helyezte a hangsúlyt. Mint fogalmazott: „A szakképzett, gyakorlott és a gazdasági változásokhoz alkalmazkodni képes munkaerő az alapja és gerince a jól működő demokratikus társadalomnak.” Felszólalásában megköszönte Magyarország Kormányának azokat az erőfeszítéseket és támogatásokat, amelyeknek köszönhetően a kárpátaljai magyarság idehaza hozzáférhet az európai szintű szakképzéshez, mely hozzájárul az itthon maradáshoz, a szülőföldön való boldoguláshoz.
A köszöntőket követően átadták az elmúlt tanévben megrendezett tantárgyi versenyek első helyezettjeinek okleveleit, majd immár ötödik alkalommal tüntették ki az Év diákját, ezúttal Lenyó Barbara III. évfolyamos turizmus szakos tanulót.
Ezután a búcsúzó diákok nevében Kovács József mondott köszönetet, majd Hapák Alexandra Aram Hacsaturján Etűdjét játszotta el zongorán. Ezután a végzősök fogadalomtételére került sor. Az eskü szövegét Orbán Attila olvasta elő diáktársainak.
Az oklevelek általános ismertetését követően Soós Katalin igazgató és Csernicskó István rektor átadták a felvonuló végzősök diplomáit. A friss diplomásokat a harmadik évfolyamos diákok és az intézmény énekkara köszöntötte.
„Az ember kötelessége, hogy a maga népét szolgálja, ehhez önök, végzősök, tanulmányaik során minden indító ismeretet, tudást, muníciót megkaptak. Legyenek büszkék diplomájukra, elért eredményeikre, kibocsátó intézményükre és mindarra, amit ebben az intézményben tanulmányaik során szereztek. Immár önökön múlik, hogy az itt megszerzett tudást méltó módon kitartással, bölcsességgel kamatoztassák” – szólt a diákokhoz Bacskai József ungvári magyar főkonzul, aki sikereket és jó eredményeket kívánt az előttük álló feladatokhoz.
Záróbeszédét Orosz Ildikó, a II. RF KMF elnöke egy Madách Imre tollából származó gondolattal kezdte: „Remény, csalódás, küzdelem, bukás, Sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, S meg nem találni – ez az élet.” A mai végzősök alig egy évet tölthettek nyugodt körülmények között tanulással, majd a koronavírus-járvány és a háború nehezítette meg a diákéveket, ők azonban ezek ellenére sikeresen vették az akadályokat – mutatott rá a főiskola elnöke, s végül szintén Az ember tragédiája írójától vett idézettel egészítette ki az eddig kapott útravalót: „Mondottam, ember: küzdj, és bízva bízzál!”
A diplomaátadó ünnepség végén a történelmi egyházak képviselői áldást kértek a jelenlévőkre, s a rendezvény a Szózat eléneklésével zárult.
A „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány („GENIUS” JA) május 10-én Elbeszélt múlt címmel szervezett rendhagyó történelemórát a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Szakgimnáziumában.
A rendezvényen részt vevő diákokat és tanáraikat elsőként Soós Katalin, a Szakgimnázium igazgatója köszöntötte. Beszédében aláhúzta: a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Szakgimnáziumának vezetősége nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a diákoknak minél több olyan lehetőséget biztosítsanak, amelyek által a tanórákon túl is érdekes ismeretekkel gazdagodhatnak, s ezért mindig szívesen fogadják a „GENIUS” JA ötleteit és örömmel biztosítanak helyszínt az alapítvány programjainak.
„A mai rendhagyó történelemóra is emlékeztet bennünket arra, hogy az, amit ma átélünk, egy bizonyos időn belül történelemmé válik, az utókor bizonyos perspektívából, tanulságokat levonva szemléli majd napjaink történéseit” – hangsúlyozta köszöntőjében Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának misszióvezetője, majd párhuzamot vont a hetven évvel ezelőtti események és napjaink történései között, s reményét fejezte ki az iránt, hogy a béke mihamarabbi eljövetelével Ukrajnába – és azon belül Kárpátaljára – is visszatérnek majd azok, akiknek a háború miatt kellett elhagyniuk szülőföldjüket. „Mi a béke pártján állunk. Magyarország abban érdekelt, hogy keleti szomszédságában egy gazdaságilag fejlődő, demokratikus ország legyen” – jelentette ki.
Váradi Natália, a „GENIUS” JA igazgatója kiemelte: céljuk annak a kezdeményezésnek a folytatása, amelynek keretében közelebb viszik a Kárpát-medence, és azon belül Kárpátalja és a vidék történelmét a fiatalokhoz. A mostani alkalom azért is fontos, hogy a helyi diákok ne csak a kárpátaljai, de a mai Magyarországról származó, Gulágot megjárt emberek tragikus sorsát is megismerjék – fogalmazott az igazgató, majd elmondta: a rendezvény apropóját Sztálin halálának hetvenedik évfordulója adta, ugyanis a diktátor halála után kezdődött csak el egyfajta enyhülés a szovjet érában, s az amnesztiának köszönhetően az ártatlanul fogva tartottak egy része megindulhatott hazája, Magyarország irányába a különböző Gulág- és Gupvi-táborokból – így kezdett hetven évvel ezelőtt feloldódni az igazságtalanság, és így kezdték az emberek visszanyerni szabadságukat – fűzte hozzá.
„A „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány mindent megtesz annak érdekében, hogy a gyermekek naprakész információkkal rendelkezzenek és nagyon jól ismerjék történelmi múltjukat. Mert ahogy szoktam mondani: ismernünk kell tiszta múltunkat ahhoz, hogy erős gyökerünk legyen, hogy semmilyen szél el ne fújja ezt a fát, amiben állnak a gyermekek és a kárpátaljai magyarság” – szögezte le Váradi Natália.
A felszólalásokat követően Kovács Emőke történész, a Gulág-emlékév szakmai vezetője tartott előadást a szovjet rabságból Magyarországra visszatérő foglyok hazatérésének hetvenedik évfordulója alkalmából. Az eredeti tervek szerint az óra másik előadója, Nagyné Pintér Jolán, a Gulág Alapítvány elnöke online csatlakozott volna az előadáshoz, ez azonban sajnos nem sikerült. Az ő történetét ezért kolléganője mesélte el a jelenlévőknek. Szülei, Rohr Magdolna és Pintér Károly mindketten politikai elítéltként majdnem tíz évet töltöttek ártatlanul a Gulág számos táborában, messze Szibériában – s ez az ő életét is nagyban meghatározta. Sztálin halála után felcsillant a remény, s az egykor elítéltek immár hazatérhettek. Szülei Lembergben fél évet vártak arra, hogy hazájuk visszafogadja őket. Itt ismerkedtek meg, majd estek szerelembe, s végül közel tíz év után immár jegyespárként érkeztek haza. Beteljesedett szerelmük gyümölcseként pedig édesanyja pocakjában már velük utazott Nagyné Pintér Jolán is. Tulajdonképpen valóságos csoda, hogy megfogant a gyermek, hiszen a szüleivel együtt hazatért asszonyok többségének sajnos nem adatott meg a gyermekáldás.
„A Gulág-emlékévben több olyan túlélő és leszármazott jelentkezett, akikben először tudatosult, hogy ebben a történetben érintettek, hiszen vagy nem beszéltek róla, vagy tabusított téma volt. […] Sok dokumentum, visszaemlékezés ekkor került elő, mert még a rendszerváltoztatáskor is nagyon sokan féltek attól, hogy akár visszaváltozik a rendszer, és nem mondták el a családnak sem, de még mindig néhány nagyon értékes túlélő köztünk van, és őket érdemes faggatni és meghallgatni” – szögezte le Kovács Emőke, aki a szovjet kényszermunkára elhurcolt emberek története mellett egy másik előadással is készült, „Honunk kisded tengere…” címmel a Balaton XIX–XX. századi történetét mutatta be. „Én ott nőttem fel, és ezért sokkal jobban érdekelt a térségnek a története. Tudtam azt, amikor ellátogattam az egyes helyszínekre, hogy ott sokkal mélyebb háttérvonulatok és történetek vannak. Azt szerettem volna, hogy azok is megismerjék a Balaton történetét, akik nem jutottak el erre a területre, vagy csak később sikerül nekik, s egy olyan általános történeti összegzést hozzak létre, melyben benne van az ország történelme is, és ami ráirányítja a figyelmet ennek az értékes kultúrtájnak a valóban védendő értékeire és történeti hagyományaira is” – mondta a történész.
A „GENIUS” JA rendhagyó történelemóra-programja a továbbiakban újra folytatódni fog, s a szervezők a jövőben igyekeznek minél több intézményben érdekesebbnél érdekesebb előadásokat elvinni.
118 elsős számára kezdődhetett meg jelenléti oktatással a tanév Kárpátalja egyetlen magyar tannyelvű szakgimnáziumában is.
A szakgimnázium idén is a beregszászi római katolikus plébániatemplomban tartotta tanévnyitó ünnepségét, amely a történelmi egyházak képviselőinek köszöntőivel vette kezdetét. A diákokat Molnár János beregszászi plébános, püspöki helynök, Margitics János beregszászi református lelkész, a Főiskolai Református Ifjúsági Gyülekezet vezető lelkipásztora, valamint Marosi István beregszászi görögkatolikus parochus, a GörögKör Görögkatolikus Főiskolai Lelkészség papja köszöntötte.
Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivője ünnepi beszédében elmondta: „A mai tanévnyitó nemcsak a diákok és családjaik ünnepe, hanem a kárpátaljai magyar közösségé is. A szakgimnáziumban folyó oktatás jellemzi a kárpátaljai lelkületet, amely ezekben a nehéz időkben, háború és járványok idején is áthatja a kárpátaljai magyarságot, mely bár Magyarország mellett él, de talán a legmesszebbre szakadt el Európától. Az itt élő magyarság nem vár ölbe tett kézzel arra, hogy a szerencse megtalálja, ő keresi meg a szerencséjét” – összegezte tapasztalatait a beregszászi magyar külképviselet vezetője.
Soós Katalin, a szakgimnázium igazgatója köszöntőbeszédében elmondta, hogy intézményükbe a háború és az azzal járó nehézségek ellenére is rekordszámú felvételiző jelentkezett, akik közül 118 hallgatónak sikerült felvételt nyernie a szakgimnáziumba. Soós Katalin gratulált a szülőknek tehetséges, tanulni vágyó gyerekeikhez, helyes nevelésükben együttműködésüket kérve. Hangsúlyozta, hogy az idei viszontagságos évben végzőseik 60 százaléka felvételizett a főiskolára, 20 százaléka más felsőoktatási intézménybe, többen pedig szakmájukban helyezkedtek el. Az elsősökhöz fordulva elmondta: „Remélem, hogy megtaláljátok iskolánkban azt, amiért ide érkeztetek. Ideérkezésetekkel egy új világ nyílik meg előttetek. A tanulmányi időszakotok alatt felkészülhettek hivatásotokra, és emellett sok-sok olyan ismeretséget, barátságot köthettek, amelyek meghatározzák majd az egész életeteket. Sok előttetek a felfedeznivaló, legyetek bátrak, kitartók és kezdeményezők! Fedezzétek fel az újat! Ne felejtsétek el: az új lehetőségek egy új fejezetet nyitnak az életetekben. Ez egy új, fehér, tiszta lap, rajtatok múlik, hogy mivel töltitek meg” – fogalmazott az igazgató asszony, kijelentve: „Ti vagytok a holnap, és mi hiszünk a holnapban.”
Végh Attila, a Mátészalkai Szakképzési Centrum főigazgatója az együttműködő magyarországi partnerintézmény vezetőjeként Henry Fordot idézte: „Ha összejövünk, az a kezdet, ha összetartunk, az a haladás, ha összefogunk, az a siker.” Hozzáfűzte: „Mit is jelent ez számunkra? Kedves diákok, ma elindulunk egy közös úton, a következő napok, hetek, hónapok, évek közös utunk összetartozásáról szólnak. Bízzunk abban, hogyha megfelelőképpen összefogunk és közösségként funkcionálunk, akkor a tanulmányi időszak után át tudjátok venni okleveleiteket, amellyel tudtok majd boldogulni, családot alapítani, közösségről gondoskodni.”
Turóczi Antónia 3. évfolyamos óvodapedagógia szakos hallgató Bártfai Judit versét szavalta, fellépett a Kokas Erzsébet tanárnő vezette énekkar, majd az iskola hagyományainak megfelelően Soós Katalin igazgató és Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke kézfogással fogadták az intézmény hallgatóivá az elsősöket.
Orosz Ildikó zárszavában a Bibliára utalva arra kérte a jelenlévőket: „Tegyünk lépéseket azzal, ami elérhető most. Számotokra minden elérhető ebben az iskolában a tanárok vezetésével. Ne azt lessétek, hogy most mit miért nem lehet tenni, hanem inkább kezdjetek el vetni, hogy legyen majd mit aratni.”
A tanévnyitó végén Molnár János beregszászi plébános, Taracközi Ferenc, a Beregszászi Református Egyházközség vezető lelkésze, valamint Marosi István beregszászi görögkatolikus parochus Isten áldását kérte a diákokra, tanárokra és az előttük álló iskolai tanévre.
Az eseményt számos vendég megtisztelte jelenlétével, többek között Rezes Károly, a Beregszászi Járási Tanács elnöke, Tokár Ljudmila, a Beregszászi Kistérségi Tanács titkára és Gabóda Béla, a Kárpátaljai Megyei Pedagógus-továbbképző Intézet Beregszászi Tagozatának igazgatója.
Az epika, a dráma és a líra műnemekkel foglalkoztak idén a Keresztyén Balázs Olvasótábor résztvevői. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség rendezvényének a II. RF KMF Szakgimnáziuma adott otthont. A hét folyamán érdekes, játékos formában ismerkedtek meg az irodalmi művekkel, elemezték azokat. A táborban 24 gyermek és 8 oktató részvételével, két csoportban folyt a munka. Kudlotyák Krisztina, a tábor szervezője elmondta, hogy a lassan három éve tartó online oktatás zárkózottá tette a fiatalokat és a lexikális tudásuk is hiányos, ezért most mindennél fontosabbak a hasonló táborok számukra.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) Szakgimnáziumába történő jelentkezési időszak sikeresen zárult. Az intézmény által meghirdetett öt szak valamelyikére – a módosított felvételi eljárás miatt – idén a vizsgák helyett a tanulóknak lehetőségük volt csupán egy motivációs levél benyújtásával jelentkezni.
Soós Katalin, a II. RF KMF Szakgimnáziumának igazgatója kiemelte, az intézmény öt szakjának – óvodapedagógia, szociális munka, alkalmazott matematika, számvitel és adóügy, turizmus – 120 helyére összesen 107 tanuló nyújtotta be jelentkezési kérelmét, mely a jelenlegi bizonytalan helyzetben kiemelkedően eredményesnek bizonyul.
„Több szakra lehetett beiratkozni, s ezért, amikor a motivációs levelek elbírálásával foglalkozott a bizottság, akkor igyekeztek mindenkit arra a szakra besorolni, amely az elsődlegesnek volt megjelölve a motivációs levelében. Így azt is elmondhatjuk, hogy az idén 107 jelentkezőnk volt, ami a háborús helyzetben a 120 helyre nagyon szép teljesítménynek számít. Nagyon örülünk, mert ez is mutatja, hogy van jövőnk, van értelme a munkánknak, hogy akarnak hozzánk jönni a diákok, s ezért úgy készülünk a tanévre, hogy ez is egy komoly kihívásokkal teli tanév lesz ugyan, de mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy azok a gyerekek, akik hozzánk jönnek, és azok a szülők, akik ránk bízzák a gyerekeiket, a végén megelégedéssel tudják összegezni, hogy igenis jó helyre jöttek, jó helyre kerültek, s ez az a hely, ahol lenniük kell” – szögezte le Soós Katalin.
Az idei felvételi eljárás menete mindenkinek újdonság volt, ezért annak hatékonysága érdekében az intézmény lehetőséget biztosított a tanulók számára, akiknek a felvételi bizottság tagjai segítséget adtak a jelentkezéshez szükséges okmányok elektronikus rendszerbe való feltöltésében.
„Ami nehézséget okozhatott esetleg a diákoknak, az elektronikus kabinetek létrehozása, de intézményünk ebben is segített, hiszen megszerveztük, hogy minden diák bejöhessen a Szakgimnáziumba, ahol segítséget nyújtottak a kollégák a regisztrációban, a motivációs levelek és minden okmány feltöltésében, melyekre szükség volt a felvételihez” – tette hozzá az intézmény igazgatója.
A motivációs levelek elbírálását a felvételi bizottság végezte. A leadott írásokból kiderült, hogy a jelentkezők mintegy 80%-ának az idősebb diáktársak ajánlották az intézményben való továbbtanulási lehetőséget.
„Szép számmal voltak jelentkezőink és zökkenőmentesen ment az elektronikus kabinetek regisztrációja is, aminek különösen örülünk, hiszen ez volt az első év, amikor elektronikus formában kellett jelentkezni. A jelentkezők nagyon lelkesek voltak és határozottak voltak a választandó szakokat illetően, elkészítették a motivációs leveleiket is nagyon ügyesen. Bár látható volt, hogy ragaszkodtak a megadott mintához, ezért bátorítok mindenkit, hogy ragadja meg a személyes hangot a motivációs levélben és nyugodtan írjon személyes információkról, érvekről, gondolatokról, mert ezek sokkal közelebb hozzák a jelentkezőt a bizottsághoz” – számolt be az elmúlt hetek tapasztalatairól Knobloch Erzsébet, a felvételi bizottság felelős titkára, majd a módosított felvételi eljárás kapcsán elmondta: „Mindenképpen nehezebb volt, mert a bizottság nem találkozott a jelentkezővel, mint például egy elbeszélgetés során, viszont bizonyos szempontból maga a felvételi folyamat egyszerűbb is volt, hiszen az elektronikus regisztrációval és a motivációs levéllel sokkal rövidebb idő alatt sikerült ezt a folyamatot lezárnunk.”
A Szakgimnáziumba jelentkezőket július 20-án értesítették a felvételi eredményekről. A felvételt nyert tanulóknak július 22-től van lehetőségük a beiratkozásra. Ebből adódóan a következő egy héten belül kialakul az egyes szakokra jelentkezők végleges listája is.
Július 8-án a beregszászi római katolikus templomban került sor a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) Szakgimnáziumának oklevélátadó ünnepségére, melyen 83 végzős diák vehette át szakképesítését igazoló diplomáját.
Fotók: MTI/Nemes János
Az ünnepség elején a történelmi egyházak képviselői igei szolgálattal köszöntötték a megjelenteket, útravalót adva a végzősök számára a nagybetűs életben.
Fotó: MTI/Nemes János
Soós Katalin, a Rákóczi-főiskola Szakgimnáziumának igazgatója köszöntőbeszédében elmondta: „Különleges és meghatározó időszakot tudhatunk magunk mögött: Covid, online oktatás, bezártság és háború. Olyan kihívásokkal néztünk szembe együtt, amelyek általában nem tartoznak az iskolai élmények tárházába. Nem így terveztük. Ezek az évek a küzdelemről szóltak, de nemcsak a tudásért és a beszámolók, vizsgák jó eredményeiért, hanem az egymásnak és egymásért megmaradni érzésért küzdöttünk” – fogalmazott az igazgató. Beszédében kifejtette: minden nehézség ellenére mégis hálásak lehetnek, hiszen idén több hallgatót tüntettek ki: tíz sikeres oklevelet szerző diák részesült kitüntetésben kiváló tanulmányi eredményeinek köszönhetően.
Fotó: MTI/Nemes János
Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára az eseményen kiemelte: „Az egyik legfontosabb cél, hogy a magyarok megmaradjanak Kárpátalján magyarnak – ehhez elengedhetetlen az oktatás megőrzése és segítése.” Mint mondta: örömteli látni azt, hogy a háborús körülmények ellenére is megtelt a templom, és 83 diák részesült oklevélben. Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország eddig is támogatta és ezután is igyekszik segíteni a kárpátaljai magyarságot, valamint az ukrajnai menekülteket. Jelenleg már több mint 830 ezren érkeztek Magyarországra, akik ellátásában segítenek, valamint az újjáépítési munkálatokat is segíteni fogják Ukrajnában. Hangsúlyozta: „Mi jó kapcsolatokra törekszünk, és arra, hogy mielőbb béke legyen itt, Ukrajnában.” Magyarország érdekelt abban, hogy Ukrajna „szuverén, kiegyensúlyozott, demokratikus jogállam legyen, ahol a nemzeti kisebbségek – köztük a kárpátaljai magyar kisebbség is – biztonságban és nyugalomban élhetnek szülőföldjükön. Magyarország ezért is támogatta Ukrajna európai uniós tagjelölti státuszát – hangsúlyozta.” A kárpátaljai magyar kisebbségek jogait illetően megjegyezte: „Bízunk abban, hogy a háborút követően és Ukrajna európai integrációs folyamata során közösen együttműködve – mindkét fél számára kielégítő módon – rendezni tudjuk a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak helyreállítását.”
Fotó: MTI/Nemes János
A köszöntő és útravaló gondolatokat követően a diákok is elbúcsúztak alma materüktől zenés, verses, prózai előadásokkal. Ezt követően készhez vehették küzdelmes munkájuk megérdemelt gyümölcsét, a diplomát.
Orosz Ildikó, a II. RF KMF elnöke útravalóul megjegyezte: „A mai nap a búcsúzásról szól, de ez a búcsú nem végleges.” Amint mondta: a szakgimnázium után ősszel mindenkit várnak a főiskola falai közé, ahol további fejlődésre nyílik lehetőség. Az országban zajló eseményekkel kapcsolatban kijelentette: „Mindeddig megsegített minket az Úr.” Hiszen 2019 óta valóban rögös utat kellett bejárniuk a diákoknak a világjárvány és a háború közepette, hogy be tudják befejezni tanulmányaikat. „Sokan azt hitték, hogy ez nem fog sikerülni. De velünk az Isten! Bízom benne, hogy ezt megtapasztalták, s ezt viszik majd tovább” – fűzte hozzá az elnök asszony.
Fotó: MTI/Nemes János
Az esemény végén a történelmi egyházak képviselői áldást mondtak a végzősökre.
Az Ukrajnát sújtó háborús helyzetben a magyar kormány minden segítséget megad a kárpátaljai magyar közösség tagjainak, valamint biztosítja az ukrajnai menekültek ellátását is – jelentette ki Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára Beregszászban, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Szakgimnáziumának oklevélátadó ünnepségén.
Fotó: MTI/Nemes János
A beregszászi római katolikus templomban megtartott oklevélátadó ünnepségen Szilágyi Péter – az intézmény névadójának, II. Rákóczi Ferencnek a szeretet cselekvéséről megfogalmazott gondolatát idézve – rámutatott, hogy a magyarság megmaradása kettős alapon nyugszik: a józan politizáláson és a hit megtartó erején.
„Mi, magyarok sohasem voltunk a meghátrálás emberei” – fogalmazott a nemzetpolitikai helyettes államtitkár, kiemelve, hogy a kárpátaljai magyar közösség az elmúlt bő évszázadban számtalan alkalommal bizonyította élni és megmaradni akarását. „Minden nehézség ellenére sikerült megmaradnia és a nemzeti kormány támogatásának köszönhetően fejlődnie is” – mondta.
Szavai szerint amikor a magyar kormány 2010-től elkezdte kiépíteni a magyar nemzetpolitika rendszerét, akkor a hit mellett a józan politizálásra is hangsúlyt helyezett, s így van ez azóta is.
„Az egyik legfontosabb közös ügyünk, hogy Ukrajnában mielőbb béke legyen” – húzta alá Szilágyi Péter, majd kifejtette: Magyarország érdekelt abban, hogy Ukrajna „szuverén, kiegyensúlyozott, demokratikus jogállam legyen, ahol a nemzeti kisebbségek – köztük a kárpátaljai magyar kisebbség is – biztonságban és nyugalomban élhessen szülőföldjén”.
Magyarország ezért is támogatta Ukrajna európai uniós tagjelölti státuszát – hangoztatta. Az orosz–ukrán háborús konfliktus kapcsán a helyettes államtitkár leszögezte, hogy Magyarország a lehetőségeihez mérten segíti Ukrajnát.
Kifejtette: „Bízunk abban, hogy a háború lezajlását követően és Ukrajna európai integrációs folyamata során közösen együttműködve mindkét fél számára kielégítő módon rendezni tudjuk a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak helyreállítását”.
Magyarország mindent megtesz azért, hogy a kárpátaljai magyar szervezetek a háborús helyzetben is működjenek, mivel ezek a szervezetek a „legfontosabb partnereink a kárpátaljai magyar közösség megtartásában” – fogalmazott Szilágyi Péter.
Hozzátette: Magyarország minden segítséget megad a kárpátaljai magyar szakképzés és felsőoktatás számára ahhoz, hogy az ezekben az intézményekben végzett diákok, szakemberek tudásukkal a közösség és Kárpátalja javára a szülőföldjükön tervezzék tovább a jövőjüket.
Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke és Soós Katalin, a szakgimnázium igazgatója 83 végzősnek nyújtotta át a tanulmányaik sikeres befejezését igazoló oklevelét. Az ünnepségről itt olvashatnak.
Ünnepélyes megnyitóval vette kezdetét a „Genius” Jótékonysági Alapítvány második verstábora. A programnak idén a II. RF KMF Szakgimnáziuma ad otthont. A táborra olyan 8 és 16 év közötti fiatalok jelentkezését várták, akik érdeklődnek a vers és a szavalás iránt. Váradi Natália, az alapítvány irodaigazgatója elmondta, az ötnapos rendezvényre Kárpátalja 7 településéről 29 gyermek jelezte részvételi szándékát.
Nyílt napot szervezett a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Szakgimnáziuma a beregszászi képzési központjában. A szervezők elsősorban a továbbtanulni szándékozókat és szüleiket várták, akik a kialakult háborús helyzet ellenére szép számban megjelentek.
A látogatók részletes tájékoztatást kaphattak a 2022. évi felvételi eljárásról, továbbá betekintést nyerhettek az intézmény és a hozzá tartozó egységek életébe az egyes szakok oktatóinak kalauzolásával.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) november 8-án nagyszabású rendezvénnyel ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját. A közelmúltban az intézmény infrastruktúrája egy újabb épülettel bővült, melyben a II. RF KMF Szakgimnáziuma, valamint az Egán Ede Szakképzési Centrum Beregszászi Képzési Központja kapott helyet. A felújított épület ünnepélyes átadására is ezen a napon került sor.
Az épület teljes körű felújítása és kibővítése a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány (KMF JA) közreműködésével Magyarország Kormánya és a Nemzetpolitikai Államtitkárság finanszírozásával, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. által támogatott Kárpátaljai magyar bázisiskolák támogatása c. projekt keretében valósult meg.
Az ünnepség elején a KMF JA képviselői ismertették az épület és a felújítás történetét. Az Alapítvány 2015-ben kapcsolódott be a kárpátaljai szakképzés fejlesztésébe. A külhoni magyar szakképzés éve keretében a Nemzetpolitikai Államtitkárság 16 millió forint értékű támogatást nyújtott a Beregszászi Szakszolgáltatási Líceum korszerűsítésére, ahol azonban a kérések ellenére nem állították vissza a magyar nyelvű oktatást. Ebből adódóan a szaklíceum és a magyar nyelvű szakképzés megteremtése érdekében a főiskola 2018-ban a Beregszászi Városi Tanács által megtartott aukción megpályázta a több mint húsz éve üresen álló, rossz állapotban lévő volt orosz iskola épületét, melynek középső része teljesen leégett. 2018. október 5-től 49 évre az intézmény bérbe vette az épületet és a hozzá tartozó földterületet. 2019–2021 között a Kárpátaljai magyar bázisiskolák támogatása c. projekt keretén belül 123 125 842 hrivnyát fordítottak az épület teljes körű felújítására, átalakítására, kibővítésére, valamint a főiskola további 42 300 000 forintot fordított az új intézmény berendezéseire, bútorzatára, illetve eszközvásárlásra.
A beszámolót követően Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese és Barta József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke leleplezték az épület homlokzatára felhelyezett támogatói táblát, majd Csernicskó István rektor úrral, Orosz Ildikó elnök asszonnyal, Babják Zoltán polgármester úrral, valamint Kohut Attila rektorhelyettessel átvágták az átadást szimbolizáló nemzeti színű szalagot. A szalag darabjait ezután a főiskola vezetői átadták Soós Katalinnak, a Szakgimnázium igazgatójának és Nagy Istvánnak, az Egán Ede Szakképzési Centrum Beregszászi Képzési Központ igazgatójának.
Az épület felújításában közreműködött a KMF JA, így annak igazgatója, Tóth Tünde a munkálatok befejezéseként az iskola jelképes kulcsát átadta Soós Katalin igazgatónak, így feljogosítva a Szakgimnázium és az Egán Ede Képzési Központ diákjait és tanárait a létesítmény birtokba vételére.
A továbbiakban rövid köszöntőt mondott Jurij Szadvari, a Munkácsi Agráripari Koledzs igazgatója, aki sikereket kívánt a pedagógusok munkájához és a diákok tanulmányaihoz.
„Fény, tiszta falak, rend, igényes környezet, meleg, diákzsivaj…” – mutatott rá beszédében a korábbi állapotot jellemző kontrasztra Soós Katalin, a II. RF KMF Szakgimnáziumának igazgatója. „Ez nagyon megható pillanat az iskola életében s az én életemben is. Úgy gondolom, hogy tanáraink és diákjaink számára ez az épület a reményt, a jövőt, a jövőbe vetett hitet jelképezi” – jegyezte meg.
„Építeni, nem rombolni, hinni és nem csüggedni kell!” – az igazgató asszony Wekerle Sándor gondolataira reflektálva kiemelte, hogy az idézetben megfogalmazott szellemiség volt jelen akkor is, amikor megálmodtak egy új, beregszászi magyar felsőoktatási intézményt, melyet 25 évvel ezelőtt sikeresen el is indítottak; s ez a szellemiség volt jelen akkor is, amikor 2011-ben aláírták a Szakgimnáziumot megalapító határozatot.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán és a Szakgimnáziumban ének-zene és néptánc szakköri foglalkozások zajlanak a Kokas Banda szakmai vezetésével. Soós Katalin köszöntőjét követően a Szakgimnázium diákjainak közreműködésével az általuk tanított darabból láthatott ízelítőt az egybegyűlt ünneplő közönség. Az előadással köszönetüket fejezték ki a megújult, immár élettel teli épületért.
Az előadást követően a történelmi egyházak jelen lévő képviselői áldást kértek az intézményre, az abban zajló tevékenységre, a jelenlévőkre, majd megszentelték az épületet.
Az ünnepség a Szakgimnázium dísztermében folytatódott, ahol Rákóczi imájának – mely a főiskola himnusza is egyben – eléneklése után Csernicskó István, a II. RF KMF rektora köszöntötte az egybegyűlteket. „Huszonöt éves a Kárpátaljai Magyar Főiskola. Egy ilyen évforduló adja magát, hogy egy megtett útról, az elért eredményekről beszéljünk, s számot vessünk azzal, hogy honnan indulva, hogyan jutottunk el idáig. […] Mi azonban most mégsem hátra, hanem előre tekintünk” – szögezte le a rektor, hozzátéve, hogy számukra mind a főiskola, mind a szakgimnázium befektetés, invesztíció a fiatalokba, a közös jövőbe.
„Negyed századdal ezelőtt épp ennyi tőkéje volt annak a maroknyi csapatnak, amelyik megálmodta a jövőt és megalapította a főiskolát: lelkesedés, munkakedv és tömörülés, vagyis összefogás egy közös cél érdekében. Az akkori, huszonöt évvel ezelőtti befektetés – ma már egyértelműen látszik és számszerűsíthetően is igazolható – megtérült” – jelentette ki Csernicskó István, felhívva a figyelmet az intézmény folyamatos fejlődésére, stabilitására. Ünnepi beszédének végén köszönetet mondott a főiskola mindenkori támogatóinak, Magyarország Kormányának, a magas rangú politikusoknak, a döntéshozóknak, a főiskolai vezetőknek, oktatóknak, munkatársaknak, valamint minden egykor volt és jelenlegi hallgatóknak a bizalomért.
„Nem kegyet gyakorol a magyar kormány, amikor támogatja ezt az iskolát és támogatja a kárpátaljai magyarságot, hanem természetes kötelességét teljesíti. […] Azért, hogy a magyar nemzet fennmaradjon, és a magyar emberek életminősége javuljon, a magyar államnak természetes kötelessége a külhoni magyarság megfelelő támogatása” – szögezte le ünnepi köszöntőjében Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese.
Beszédében a történelembe visszatekintve felidézte, hogy Magyarország volt az első, amely elismerte a független Ukrajna létét, s kiemelte azt is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök komoly erőfeszítéseket tett azért, hogy az Európai Unió elfogadja Ukrajna vízummentességét. „Milyen kár, hogy a vízummentesség elfogadása után rövid időn belül Ukrajnában meghozták azt az oktatási törvényt, amely fenyegeti a magyar intézményeket” – húzta alá a politikus, aki emlékeztetett arra, hogy nagy tisztelettel tekintenek a magyarországi ukránságra, és soha semmi mást nem kértek, csak azt, amit ők természetesnek tartanak a magyarországi ukránság esetében, akik államalkotónak vannak elismerve mint őshonos kisebbség, annyi állampolgárságuk van, amennyit akarnak, s a magyarországi őshonos nemzetiségek tekintetében önigazgatásuk van. „S ez így helyes és természetes, ugyanis a kisebbségi jogok emberi jogok a közösség szintjén” – fogalmazott.
„Ha mi, magyarok bárhol a világon elfogadnánk azt, hogy léteznek olyan kisebbségi jogok, amelyek másokat megilletnek – például az Európai Unióban –, de minket, magyarokat, nem illetnek meg, akkor ezzel azt fogadnánk el, hogy kevesebbek vagyunk a többi európai kisebbségnél, a többi európai nemzetnél. Nem vagyunk senkinél sem kevesebbek! Ezért azok a nemzetiségi és kisebbségi jogok, amelyek természetesek az Európai Unióban, ha másnak járnak, nekünk is járnak! Tehát nem arról van szó, hogy a magyarság valamilyen extrémitást kér. Ha a kisebbségi jogok melletti kiállásunk természetes az Európai Unióban, s ha Ukrajna az unió felé akar közeledni, akkor ezeket a jogokat komolyan kell vennie” – hangsúlyozta Semjén Zsolt, hozzáfűzve: „Egyetlen ukránnak sem lesz jobb, ha a magyaroknak rosszabb. Azt szeretném, hogy az ukránoknak és a magyaroknak is jó legyen.”
A megoldás az lenne, ha a kárpátaljai magyar nemzetiség őshonos kisebbség lenne Ukrajnában – emelte ki Magyarország miniszterelnök-helyettese – hiszen fontos lenne, hogy szerzett jogainkat, iskoláinkat, nyelvünket, kultúránkat megőrizhessük. „Ennek megfontolását és elismerését kérjük, hangsúlyozva, hogy ezután olyan boldogan támogatjuk őket, ahogyan korábban azt tettük” – jelentette ki Semjén Zsolt.
„Ma a kárpátaljai magyarság a legsanyargatottabb kisebbség az egész Kárpát-medencében. De az önök nemzethűsége, kitartása és elkötelezettsége nekünk, magyarországi magyaroknak is példát ad magyarságból és emberségből is” – zárta beszédét a magyarországi politikus.
Az évforduló kapcsán a 25 éves intézményt köszöntötte még Anatolij Poloszkov, Kárpátalja kormányzója is, aki a Kárpátaljai Megyei Közigazgatási Hivatal nevében az odaadó és lelkiismeretes munkájukat elismerő oklevelet adott át a főiskola vezetőinek.
Ezt követően levetítették a főiskola születésnapjára készített – az elmúlt 25 évet összefoglaló – Tölgyfa. 25 éves a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola című dokumentumfilmet, mely K. Debreceni Mihály és Vass Tamás, a TV21 Ungvár munkatársainak munkája.
Az egykori Magyar Királyi Törvényszék épületében működő II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola 1996 szeptemberében vált önálló, Ukrajnában hivatalosan bejegyzett felsőoktatási intézménnyé, melynek mindenkori célja a magyarajkú diákok magas szintű, színvonalas oktatása európai körülmények mellett. Huszonöt évvel ezelőtt kemény munkával sikerült elérni azt, hogy ma az intézmény a szülőföldön maradás, valamint a kárpátaljai magyar oktatás egyik legfontosabb bástyája.
Orosz Ildikó, a II. RF KMF elnöke a hálaadás napjaként reflektált az ünnepre. Beszédében visszatekintett az elmúlt évek eseményeire, amelyek mind utat engedtek ahhoz, hogy ma együtt ünnepelhetünk. Felelevenítette a nehézségeket és a sikereket egyaránt, s köszönetet mondott mindenkinek, akik hozzájárultak a tevékenységükhöz, segítették az ügyüket.
Az ünnepség keretében Semjén Zsolt átadta Szőcs Zoltán író 4 000 kötetes könyvállományát a Rákóczi-főiskola Apáczai Csere János Könyvtárának. Az adományt Szamborovszkyné Nagy Ibolya, a könyvtár igazgatója vette át.
A járványügyi helyzetre való tekintettel az TV21 Ungvár stábja élőben közvetítette az eseményt a Szakgimnáziumból, melyet a főiskola oktatói, munkatársai, valamint a diákok az átriumból kísérhettek figyelemmel.