Array
(
[count_posts] => 7
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo0OiJsaWZlIjt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MDtzOjk6InRheF9xdWVyeSI7YToxOntpOjA7YTozOntzOjg6InRheG9ub215IjtzOjg6InBvc3RfdGFnIjtzOjU6ImZpZWxkIjtzOjI6ImlkIjtzOjU6InRlcm1zIjthOjE6e2k6MDtpOjc4Mzg4O319fXM6MTE6ImFmdGVyTG9ja2VyIjtpOjA7fQ==
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 119114
[content] =>
A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU – International Astronomical Union) pályázatot hirdet 20 olyan exobolygórendszer névadására, amelyeket hamarosan a James Webb-űrtávcsővel is meg fognak figyelni a csillagászok.
Az IAU Csillagászat Népszerűsítéséért Felelős Irodája (Office for Astronomy Outreach – OAO) felkéri az IAU soraiba tartozó, illetve azon kívüli csillagászokat, hogy tanárokkal, tanulókkal, amatőrcsillagászokkal és a csillagászat iránt érdeklődő nagyközönség tagjaival közösen, kreativitásukat egyesítve találjanak nevet húsz ismert bolygórendszernek – olvasható a csillagaszat.hu hírportálon.
A gazdacsillag mellett ezek mindegyikében egyetlen exobolygó ismert jelenleg.
A pályázatot az OAO megalapításának 10. évfordulója alkalmából hirdetik meg. A NameExoWorlds 2022 elnevezésű pályázat célja, hogy a szakcsillagászok a nagyközönséggel karöltve közös lehetőséget kapjanak ennek a 20 bolygónak, valamint gazdacsillagainak a névadására.
A pályázattal kapcsolatos további, részletes angol nyelvű információk a www.nameexoworlds.iau.org weblapon érhetők el.
A NameExoWorlds 2022 program az unió exobolygó-névadásért felelős munkacsoportja végrehajtó bizottságának, az OAO-nak, valamint a Thaiföldi Nemzeti Csillagászati Kutatóintézetnek (National Astronomical Research Institute of Thailand – NARIT) a közös kezdeményezése.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU – International Astronomical Union) pályázatot hirdet 20 olyan exobolygórendszer névadására, amelyeket hamarosan a James Webb-űrtávcsővel is meg fognak figyelni a csillagászok.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1663626780
[modified] => 1663622106
)
[title] => Ismét exobolygók elnevezésére van lehetőség
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=119114&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 119114
[uk] => 119139
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 119115
[image] => Array
(
[id] => 119115
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/james-webb-urteleszkop.jpeg
[original_lng] => 132510
[original_w] => 1024
[original_h] => 700
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/james-webb-urteleszkop-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/james-webb-urteleszkop-300x205.jpeg
[width] => 300
[height] => 205
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/james-webb-urteleszkop-768x525.jpeg
[width] => 768
[height] => 525
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/james-webb-urteleszkop.jpeg
[width] => 1024
[height] => 700
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/james-webb-urteleszkop.jpeg
[width] => 1024
[height] => 700
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/james-webb-urteleszkop.jpeg
[width] => 1024
[height] => 700
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/james-webb-urteleszkop.jpeg
[width] => 1024
[height] => 700
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1663620693:2
[_thumbnail_id] => 119115
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 2
[views_count] => 1896
[translation_required_done] => 1
[_oembed_8507a802bcd8a211015f165011b0bff8] =>
[_oembed_time_8507a802bcd8a211015f165011b0bff8] => 1664691375
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 49
[3] => 598
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Hírek
[3] => Tudomány
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 61252
[1] => 6101
[2] => 78388
)
[tags_name] => Array
(
[0] => bolygók
[1] => csillagászat
[2] => James Webb-űrteleszkóp
)
)
[1] => Array
(
[id] => 115664
[content] =>
Egészen elképesztő képek érkeztek a Jupiterről. Még a bolygó halvány gyűrűi is megfigyelhetők.
Készült már néhány kép a Jupiter kavargó felhőiről, de olyan még nem, ami ennyire részletesen mutatná ezeket. A felvétel – talán nem is lesz olyan meglepő – a csak nemrég munkába állt James Webb űrteleszkóp műve.
Az újabb kép közeli infravörösben készült, ahogy az is, amit kicsivel lejjebb láthat. A fotók érdekessége, hogy a bolygó különös sarki fényei, rendkívül halvány gyűrűi, illetve a két kisebb holdja, az Amalthea és az Adrastea is láthatók rajtuk.
A képek a NIRCam nevű berendezés segítségével készültek, de persze nem egyetlen kattintás eredményeként: a szakemberek utólag illesztettek össze rengeteg ilyen állományt, szűrőt is alkalmazva.
A felvételen a bolygó különös pontja, a Nagy Vörös Folt is megfigyelhető, ami egy nagyjából 16 ezer kilométer átmérőjű, nagynyomású anticiklon. A jelenség létezéséről mintegy 300 éve tudni; a folt helyzete és mérete folyamatosan változik, de utóbbi oka nem ismert.
[type] => post
[excerpt] => Egészen elképesztő képek érkeztek a Jupiterről. Még a bolygó halvány gyűrűi is megfigyelhetők.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1661288880
[modified] => 1661245982
)
[title] => A James Webb lefotózta a Jupiter sarki fényeit, és a bolygó 16 ezer kilométer átmérőjű foltját
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=115664&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 115664
[uk] => 115645
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 59152
[image] => Array
(
[id] => 59152
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/jupiter.gif
[original_lng] => 547175
[original_w] => 250
[original_h] => 256
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/jupiter-150x150.gif
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/jupiter.gif
[width] => 250
[height] => 256
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/jupiter.gif
[width] => 250
[height] => 256
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/jupiter.gif
[width] => 250
[height] => 256
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/jupiter.gif
[width] => 250
[height] => 256
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/jupiter.gif
[width] => 250
[height] => 256
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/jupiter.gif
[width] => 250
[height] => 256
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1661235182:12
[_thumbnail_id] => 59152
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1957
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 23
[3] => 592
[4] => 598
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Fotók
[3] => Társadalom
[4] => Tudomány
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 78388
[1] => 19346
)
[tags_name] => Array
(
[0] => James Webb-űrteleszkóp
[1] => Jupiter
)
)
[2] => Array
(
[id] => 113672
[content] =>
Rögtön azután, hogy teljesen beállították, a James Webb űrtávcső megkezdte a TRAPPIST–1 rendszer tanulmányozását.
A 2017-es felfedezése óta izgatja a kutatókat az a csillagrendszer, a TRAPPIST–1, ami tőlünk mintegy 39 fényév távolságra helyezkedik el. Ennél is érdekesebb viszont, mit sikerült már róla kideríteni: a kutatók szerint a rendszer legalább hét, Föld-szerű bolygónak ad otthont.
A csillagrendszer megfigyelése bár eddig sem tűnt lehetetlen feladatnak, mégis csak mostanában számíthatunk arra, hogy valami igazán értékeset tudjunk meg róla. Ennek oka, hogy egy ideje már a James Webb űrtávcső is vizsgálja az objektumot. (Egész pontosan azóta, hogy a szerkezet a beállításokat követően elkezdhette a tudományos munkát.)
A kutatók úgy tartják, azzal, hogy a James Webbet ráirányíthatták a rendszerre, olyan előrelépést értek el, mintha az eddig használt rádiót lecseréltek volna egy televízióra. A szerkezet ugyanis nem csak több információ árulhat el a TRAPPIST–1-ről, azt is segíthet kideríteni, hogy az ott található bolygók valamelyikének van-e például légköre – írta a Newsweek.
A szakértők ehhez a tranzitspektroszkópia nevű eljárást veszik igénybe, ami során a teleszkóp a közeli bolygók között áthaladó fényt spektrumra bontja. Ha a fény áthalad egy bolygó légkörén, akkor ezt, illetve az erre utaló nyomokat a James Webb képes lesz beazonosítani. Ennyiből pedig már az atmoszféra összetételére is következtetni tudnak majd a kutatók.
A TRAPPIST–1-ben a jelenlegi tudásunk szerint összesen hét olyan sziklás (exo)bolygó található, amik méretük és tömegük miatt is nagyon hasonlítanak a Földre.
[type] => post
[excerpt] => Rögtön azután, hogy teljesen beállították, a James Webb űrtávcső megkezdte a TRAPPIST–1 rendszer tanulmányozását.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1659825420
[modified] => 1659778802
)
[title] => 7 Föld-szerű bolygó is van a rendszerben, amit a James Webb elkezdett vizsgálni
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=113672&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 113672
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 113673
[image] => Array
(
[id] => 113673
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/bolygok.jpg
[original_lng] => 55320
[original_w] => 1024
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/bolygok-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/bolygok-300x132.jpg
[width] => 300
[height] => 132
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/bolygok-768x338.jpg
[width] => 768
[height] => 338
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/bolygok.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/bolygok.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/bolygok.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/bolygok.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1659768002:12
[_thumbnail_id] => 113673
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2014
[_oembed_483a98198260f26bcef6fb6e244075f5] => “EPJ Plus Highlight - Exotic carbon microcrystals in meteorite dust” https://t.co/TNrdzX7Xpm @EuroPhysSoc @EDPSciences @SIF_it @SpringerPhysics @SFP_officiel pic.twitter.com/rLa08nc4aD
— The EPJ journals (@EPJscience) June 24, 2022
[_oembed_time_483a98198260f26bcef6fb6e244075f5] => 1659768003
[_oembed_254148e97ba75ec4f06411a39430f758] => EU officials: a ?? medical team has been granted access to #Saakashvili. No date yet when they will travel to #Georgia. and this is NOT about a transfer of the former President to Poland or elsewhere.
— Rikard Jozwiak (@RikardJozwiak) March 16, 2023
[_oembed_time_254148e97ba75ec4f06411a39430f758] => 1679912009
[_oembed_e02ac65f153a9de93cbee9bc2534027d] =>
[_oembed_time_e02ac65f153a9de93cbee9bc2534027d] => 1686997742
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 49
[3] => 592
[4] => 598
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Hírek
[3] => Társadalom
[4] => Tudomány
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 4910
[1] => 78388
[2] => 218928
[3] => 805
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Föld-szerű bolygó
[1] => James Webb-űrteleszkóp
[2] => TRAPPIST–1 rendszer
[3] => vizsgálat
)
)
[3] => Array
(
[id] => 111532
[content] =>
A NASA, az Európai -, és a Kanadai Űrügynökség közös projektjében üzemeltetett James Webb űrtávcső főtükrét ért mikrometeorit becsapódás nagyobb kárt okozott egy új jelentés szerint, mintsem azt eredetileg feltételezték.
A főtükör sérülése érdemben nem befolyásolja az optikai teljesítményt
A 10 milliárd dolláros költséggel kifejlesztett és Nap körüli pályára állított James Webb űrtávcső a Földtől 1,5 millió kilométeres távolságból vizsgálja a kozmosz mélységeit. A James Webb a Hubble űrtávcsőtől eltérően elsősorban az ultraviola és az infravörös sugárzáshoz közeli 0,1–1 μm spektrumon végez vizsgálatokat. A 6,2 tonna tömegű űrobszervatórium műszerének „lelke”, a speciális 6,5 méter átmérőjű főtükör.
A James Webb űrtávcső 18 modulból álló összehajtogatható 6,5 méter átmérőjű főtükre A múlt év december 25-én felbocsátott James Webb űrobszervatóriumot 2022 januárja és júniusa között összesen hat mikrometeorit becsapódás érte a főtükör üzembe helyezése közben – áll a NASA közleményében. Az elsődleges vizsgálatok szerint ezekből öt csak elhanyagolható károkat okozott, viszont a hatodik becsapódás maradandó sérülést okozott a főtükör C3-as jelű szegmensén.
A James Webb űrteleszkóp számítógépes képe Ami nagy szerencse, hogy ez a sérülés sem befolyásolja érdemben a 6.5 méter átmérőjű főtükör teljesítményét, illetve nem rontja le felbontóképességét, amit a múlt héten közzétett első űrfotók is szemléletesen bizonyítanak.
A „Stephan-ötös” galaxisai közép-infravörös tartományban a James Webb űrteleszkóp felvételén. A felvétel már a főtükör C3-as szegmensének sérülése után készült Azt természetesen nem lehet kizárni, hogy a jövőben ne érje újabb hasonló, vagy esetleg még rombolóbb jellegű mikrometeorit becsapódás az űrobszervatóriumot, amelynek tíz évre tervezték az élettartamát.
Megszámlálhatatlanul sok mikrometeorit kering a Nap körül
A James Webb űrtávcsövet a Földtől 0,010 CSE ( Csillagászati Egység) távolságra, a Nap-Föld rendszer úgynevezett L2 Lagrange 2 pontjának a közelében állították pályára. (Egy Csillagászati Egység – CSE –, azonos a Föld-Nap közepes távolsággal, vagyis kereken 149,9 millió kilométer, a szerk.)
Ezen a ponton ugyanis az űrobszervatórium a kinyitott, és teniszpálya méretű napernyője segítségével egyszerre tudja kitakarni a Nap, a Föld és a Hold zavaró infravörös sugárzását, ami egyébként felmelegíthetné az állandó -263 Celsius fokos hőmérsékleten tartott rendszert.
Művészi ábra a James Webb űrtávcsőről A Földtől távoli bolygóközi térbe kihelyezett műszer fokozottan kitett a Nap körül keringő apró égitestekkel, a mikrometeoritokkal való ütközésnek.
A csillagászati szakirodalom a 0,1 mm-nél kisebb átmérőjű és 0,002 grammnál kisebb tömegű égitesteket tekinti mikrometeoritoknak.
A Tau Herculida meteorrajnak a földi légkörben felizzó meteoridjai többnyire alig nagyobbak egy gombostűfejnél A mikrometeoritok rendkívül gyakoriak a bolygóközi térben.
Mivel a Nap körüli keringési sebességük rendkívül magas, már egy ilyen apró, porszemnyi méretű égitest is a nagy mozgási energiája miatt komoly sérülést okozhat az űreszközökben.
A James Webb űrteleszkóp első színes képe egy galaxishalmazról A James Webb űrobszervatórium fő tudományos küldetése négy nagyobb részből áll: az első, az ősrobbanás után keletkezett csillagok és galaxisok fényének keresése, a második, a galaxisok kialakulásának és fejlődésének tanulmányozása, a harmadik, a csillagok és bolygórendszerek kialakulásának kutatása, és végül a negyedik, a bolygórendszerek és az élet eredetének a vizsgálata.
[type] => post
[excerpt] => A NASA, az Európai -, és a Kanadai Űrügynökség közös projektjében üzemeltetett James Webb űrtávcső főtükrét ért mikrometeorit becsapódás nagyobb kárt okozott egy új jelentés szerint, mintsem azt eredetileg feltételezték.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1658262780
[modified] => 1658204207
)
[title] => Meteorit csapódott az űrtávcsőbe
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=111532&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 111532
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 111533
[image] => Array
(
[id] => 111533
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/uszonda.jpg
[original_lng] => 100996
[original_w] => 800
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/uszonda-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/uszonda-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/uszonda-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/uszonda.jpg
[width] => 800
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/uszonda.jpg
[width] => 800
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/uszonda.jpg
[width] => 800
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/uszonda.jpg
[width] => 800
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1658193407:12
[_thumbnail_id] => 111533
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1298
[_oembed_8507a802bcd8a211015f165011b0bff8] =>
[_oembed_time_8507a802bcd8a211015f165011b0bff8] => 1664538157
[_oembed_699a9949b6c91160e850e493e8805212] => Teams at @NASAKennedy have assessed impacts from Hurricane Ian & determined there was no damage to #Artemis I flight hardware.
@NASA will focus on the Nov. 12-27 launch period to give employees time for post-storm recovery & identify checkouts for launch https://t.co/bjDiRgnOvt pic.twitter.com/7nK2tKVDOR
— NASA Artemis (@NASAArtemis) September 30, 2022
[_oembed_time_699a9949b6c91160e850e493e8805212] => 1665439497
[_oembed_30289a69c4d7f7f6ef6d4ffb3c78045a] =>
[_oembed_time_30289a69c4d7f7f6ef6d4ffb3c78045a] => 1674580091
[_oembed_c83cdc68b8594ac42423c3625f50d353] =>
[_oembed_time_c83cdc68b8594ac42423c3625f50d353] => 1674580092
[_oembed_41753a0d6302dd74e6569aab6aaedf09] => Orion's Optical Navigation Camera captured these stunning views of the lunar surface during our flyby on #Artemis flight day 20. pic.twitter.com/mfTL5ZSPSp
— Orion Spacecraft (@NASA_Orion) December 7, 2022
[_oembed_time_41753a0d6302dd74e6569aab6aaedf09] => 1674580092
[_oembed_c67e1c0263f09077c80d9fc457c0feca] => The imagery we continue to get out of @NASA_Orion's onboard cameras is outstanding. Downlinked the lunar fly-by photos yesterday, and they are incredible - a few of my favorites below. Visit https://t.co/ZrjE1SVAWC to see the rest. pic.twitter.com/5KXDF3PsLq
— Jim Free (@JimFree) December 7, 2022
[_oembed_time_c67e1c0263f09077c80d9fc457c0feca] => 1674580092
[_oembed_3a3b4b728bce09709458b7df793900f0] => We've been tracking a new asteroid named 2023 DW that has a very small chance of impacting Earth in 2046. Often when new objects are first discovered, it takes several weeks of data to reduce the uncertainties and adequately predict their orbits years into the future. (1/2) pic.twitter.com/SaLC0AUSdP
— NASA Asteroid Watch (@AsteroidWatch) March 7, 2023
[_oembed_time_3a3b4b728bce09709458b7df793900f0] => 1678562406
[_oembed_b17ac91756745e69382f928dd2bb3301] => Splashdown!#Crew5 is back on Earth, completing a science mission of nearly six months on the @Space_Station. Their @SpaceX Dragon Endurance spacecraft touched down at 9:02pm ET (0202 UTC March 12) near Tampa off the coast of Florida. pic.twitter.com/nLMC0hbKY4
— NASA (@NASA) March 12, 2023
[_oembed_time_b17ac91756745e69382f928dd2bb3301] => 1680328528
[_oembed_57590107d0d3da5f85a713767ccf2dba] =>
[_oembed_time_57590107d0d3da5f85a713767ccf2dba] => 1682234928
[_oembed_e02ac65f153a9de93cbee9bc2534027d] =>
[_oembed_time_e02ac65f153a9de93cbee9bc2534027d] => 1686209759
[_oembed_91a0f70038b4fabcb8baed4a6ba6c210] =>
[_oembed_time_91a0f70038b4fabcb8baed4a6ba6c210] => 1703352470
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 592
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Társadalom
)
[tags] => Array
(
[0] => 78388
[1] => 2185
)
[tags_name] => Array
(
[0] => James Webb-űrteleszkóp
[1] => NASA
)
)
[4] => Array
(
[id] => 110578
[content] =>
Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) új űrteleszkópja, a James Webb első közzétett felvétele galaxisok ezreit mutatja meg a hatalmas univerzum egy aprócska szeletén. Az éles, infravörös tartományban készített felvétel a rendkívül távoli galaxisok halvány struktúráit is kiemelte, így a korai világegyetem eddigi legrészletesebb képét nyújtja.
Nyilvánosságra hozták az első színes fotót, amit a James Webb Űrteleszkóp készített.
A Webb’s First Deep Field néven ismert kép a SMACS 0723 galaxishalmazról készült, részletekben bővelkedő felvétel – olvasható a NASA oldalán.
Több ezer galaxis – köztük az infravörösben valaha megfigyelt leghalványabb objektumok – jelent meg először a Webb látómezejében. A hatalmas univerzumnak ez a szelete egy olyan égboltfoltot fed le, amely körülbelül akkora, mint egy homokszem, amelyet valaki a földön karnyújtásnyira tart.
A Webb közeli infravörös kamerája (NIRCam) által készített mélymező a különböző hullámhosszúságú felvételekből készült kompozit, összesen 12,5 órán át – ezzel olyan mélységeket értek el infravörös hullámhosszon, amelyek meghaladják a Hubble Űrteleszkóp legmélyebb mezőit, amelyekhez hetekre volt szükség.
A képen a SMACS 0723 galaxishalmaz látható, ahogyan 4,6 milliárd évvel ezelőtt megjelent. Ennek a galaxishalmaznak az együttes tömege gravitációs lencseként működik, felnagyítva a mögötte lévő, sokkal távolabbi galaxisokat. A Webb NIRCam éles fókuszba helyezte ezeket a távoli galaxisokat – olyan apró, halvány struktúrákat tartalmaznak, amelyeket eddig még soha nem láttunk, beleértve a csillaghalmazokat és a diffúz vonásokat. A kutatók hamarosan többet fognak megtudni a galaxisok tömegéről, koráról, történetéről és összetételéről, mivel a Webb az univerzum legkorábbi galaxisait keresi.
Ez a kép a teleszkóp első teljes színes felvételei közé tartozik. A teljes sorozatot július 12-én, kedden, 16:30-kor (CET) kezdik közzétenni a NASA élő televíziós közvetítése során.
[type] => post
[excerpt] => Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) új űrteleszkópja, a James Webb első közzétett felvétele galaxisok ezreit mutatja meg a hatalmas univerzum egy aprócska szeletén.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1657632360
[modified] => 1657630907
)
[title] => Íme az első színes fotó a James Webb-űrteleszkóptól
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=110578&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 110578
[uk] => 110572
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 110573
[image] => Array
(
[id] => 110573
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/87-tn.jpg
[original_lng] => 23424
[original_w] => 464
[original_h] => 348
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/87-tn-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/87-tn-300x225.jpg
[width] => 300
[height] => 225
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/87-tn.jpg
[width] => 464
[height] => 348
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/87-tn.jpg
[width] => 464
[height] => 348
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/87-tn.jpg
[width] => 464
[height] => 348
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/87-tn.jpg
[width] => 464
[height] => 348
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/87-tn.jpg
[width] => 464
[height] => 348
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1657620107:5
[_thumbnail_id] => 110573
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2156
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_1299cb7d7cd72b577bcb5473d25f3fc8] =>
[_oembed_time_1299cb7d7cd72b577bcb5473d25f3fc8] => 1657621508
[_oembed_d92811ae0b658c5d780a23b96c4ea38c] => #CometLeonard (C/2021 A1) this morning (Nov 28th), showing 1 hour of movement against the stars at ~1450mm focal length.
The tail is really taking shape! Possibly caught the emerging ion tail #Astrophotography #comet #C2021A1.
Full details: https://t.co/iTSSKRXt5O pic.twitter.com/VtcOYsg1RA
— Paul Macklin (@MathCancer) November 29, 2021
[_oembed_time_d92811ae0b658c5d780a23b96c4ea38c] => 1657621508
[_oembed_8507a802bcd8a211015f165011b0bff8] =>
[_oembed_time_8507a802bcd8a211015f165011b0bff8] => 1664701104
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 596
[3] => 49
[4] => 598
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Érdekes
[3] => Hírek
[4] => Tudomány
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 6101
[1] => 78388
)
[tags_name] => Array
(
[0] => csillagászat
[1] => James Webb-űrteleszkóp
)
)
[5] => Array
(
[id] => 85139
[content] =>
Kiss László csillagász az M1 aktuális csatorna műsorában szerdán számolt be arról, hogy jelenleg 533 ezer kilométerre jár a Földtől a James Webb űrteleszkóp, a hővédő pajzs szerdán tárul ki.
A NASA második igazgatójáról elnevezett űrtávcsővet többszöri halasztás után december 25-én bocsátották fel az Európai Űrügynökségnek (ESA) a Francia Guyana-i Kourouban lévő indítóállomásáról egy Ariane-5 rakéta fedélzetén.
FORRÁS: NASA A több mint 10 milliárd dolláros teleszkópot az Egyesült Államokban építették a NASA irányításával, és az európai és kanadai űrügynökségek műszereit is tartalmazza. Az 1990-ben indított Hubble űrteleszkóp utódjaként beharangozott eszköz a világegyetem legkorábbi korszakát fogja feltárni.
A Hubble és a James Webb űrteleszkóp közötti legalapvetőbb különbség az, hogy míg a korábbi űrtávcső a mi szemünkkel is látható fényre koncentrált, a most felbocsátott űrteleszkóp az infravörös tartományban kutatja majd a kozmoszt – magyarázta a műsorban Kiss László csillagász, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) főigazgatója.
Mint mondta, az óriás, 6,5 méter átmérőjű tükörrel rendelkező űrtávcső segítségével a tudósok meg tudják majd vizsgálni mindazt, ami a hősugarak birodalmában tanulmányozható, egyebek mellett a közeli tartományban a csillagok exobolygóinak a légkörét. Azt is, ha az atmoszférában van valami, ami életre utal – tette hozzá.
Emellett az univerzum peremén a legtávolabbi galaxisok kialakulását is látni fogják a kutatók. Mint mondta, olyan sugárzó anyagokat keresnek, amelyek éppen összeállnak csillagokká. Kérdésre válaszolva kitért arra is, hogy a csillagászok az űrtávcső felvételein halvány foltokat láthatnak majd és azok színképe fogja elárulni, hogy mi történik a képeken. A legtávolabbi galaxisok pontszerűek lesznek az űrtácsővel.
Közlése szerint jelenleg 533 ezer kilométerre jár tőlünk a távcső, a Hold távolságánál messzebb, és még csaknem egymillió kilométer, mire megérkezik – 29-30 nappal a felbocsátását követően – a Földtől mintegy másfél millió kilométerre, ahonnan megfigyeli majd a Naprendszer objektumait.
Kiss László kitért arra is, hogy a projektnek számos kockázatos fázisa van. A James Webb űrtávcsőnek a 6,5 méter átmérőjű főtükre és az árnyékoló ernyője sem fért el az Ariane-5 hordozórakéta rakterében. Ezért a összehajtogatva kellett becsomagolni a távcsövet. Az eszköz origamiként nyílik majd ki egy hónap alatt egy 344 lépésből álló folyamat során.
A csillagász beszélt arról is a műsorban, hogy a NASA legnagyobb hatékonyságú és legösszetettebb űrteleszkópjának előkészítésén magyar származású kutatók is dolgoztak, példaként említette Gáspár András és Detre Örs csillagászt. Emellett Ábrahám Péter, a CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetből munkatársaival az EX Lupi csillag körüli porból és gázokból álló akkréciós korongot fogja vizsgálni a James Webb-bel, Szalai Tamás, a Szegedi Tudományegyetem tudományos munkatársa pedig kutatócsoportjával a szupernóva-robbanásokat tanulmányozhatja a teleszkóppal.
(MTI/Origo)
[type] => post
[excerpt] => Kiss László csillagász az M1 aktuális csatorna műsorában szerdán számolt be arról, hogy jelenleg 533 ezer kilométerre jár a Földtől a James Webb űrteleszkóp, a hővédő pajzs szerdán tárul ki.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1640877480
[modified] => 1640823031
)
[title] => Egyre távolabb kerül James Webb űrteleszkóp a Földtől
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=85139&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 85139
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 85140
[image] => Array
(
[id] => 85140
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/james-webb.jpg
[original_lng] => 372410
[original_w] => 1280
[original_h] => 720
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/james-webb-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/james-webb-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/james-webb-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/james-webb-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/james-webb.jpg
[width] => 1280
[height] => 720
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/james-webb.jpg
[width] => 1280
[height] => 720
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/james-webb.jpg
[width] => 1280
[height] => 720
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1640905886:5
[_thumbnail_id] => 85140
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 1358
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 49
[3] => 598
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Hírek
[3] => Tudomány
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 78388
)
[tags_name] => Array
(
[0] => James Webb-űrteleszkóp
)
)
[6] => Array
(
[id] => 84611
[content] =>
Többszöri halasztás után felbocsátották szombaton a James Webb-űrteleszkópot az Európai Űrügynökségnek (ESA) a Francia Guyana-i Kourouban lévő indítóállomásáról egy Ariane–5 rakéta fedélzetén. A rakéta indítását a Le Monde francia napilap honlapján élőben közvetítette. Az amerikai űrhajózási és űrkutatási hivatal, a NASA második igazgatójáról elnevezett James Webb a valaha tervezett legnagyobb űrteleszkóp.
A kilencmilliárd dolláros – csaknem hárombillió forint – teleszkóp egy rendkívül összetett műszaki berendezés, amelyet az Egyesült Államokban építettek a NASA irányításával, és amely az európai és kanadai űrügynökségek műszereit is tartalmazza. Az 1990-ben indított Hubble űrteleszkóp utódjaként beharangozott eszköz a világegyetem legkorábbi korszakát fogja feltárni. Miután eléri a világűrt, a NASA legnagyobb hatékonyságú és legösszetettebb űrteleszkópja infravörös fény segítségével kutatja a következő évtizedekben a kozmoszt, a Naprendszeren belüli bolygókat és holdakat, a legősibb és a legtávolabbi galaxisokat. A James Webb a Földtől mintegy másfélmillió kilométerre, a Föld–Nap rendszer L2 Lagrange-pontjából fogja megfigyelni a Naprendszer objektumait, és öt-tíz éven keresztül készít korábban elérhetetlen érzékenységű és felbontású felvételeket. Teljesítménye százszor nagyobb lesz, mint a Hubble űrteleszkópé, így nagy tükörátmérőjének és az infravörös tartományban végzett megfigyeléseinek köszönhetően a világegyetem hőskorába kalauzol el.
[type] => post
[excerpt] => Többszöri halasztás után felbocsátották szombaton a James Webb-űrteleszkópot az Európai Űrügynökségnek (ESA) a Francia Guyana-i Kourouban lévő indítóállomásáról egy Ariane–5 rakéta fedélzetén.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1640513340
[modified] => 1640558112
)
[title] => Kilőtték a valaha volt legnagyobb űrszondát
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=84611&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 84611
[uk] => 84616
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 84613
[image] => Array
(
[id] => 84613
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/urhajoraketa-340923.jpg
[original_lng] => 311977
[original_w] => 1125
[original_h] => 633
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/urhajoraketa-340923-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/urhajoraketa-340923-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/urhajoraketa-340923-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/urhajoraketa-340923-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/urhajoraketa-340923.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/urhajoraketa-340923.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/urhajoraketa-340923.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1640550924:5
[_thumbnail_id] => 84613
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1912
[translation_required_done] => 1
[_oembed_cb238d2aa56abdefe03a0ed4f1ca412a] =>
[_oembed_time_cb238d2aa56abdefe03a0ed4f1ca412a] => 1640506150
[_oembed_8507a802bcd8a211015f165011b0bff8] =>
[_oembed_time_8507a802bcd8a211015f165011b0bff8] => 1667889864
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 592
[3] => 598
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Társadalom
[3] => Tudomány
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 78388
[1] => 38362
)
[tags_name] => Array
(
[0] => James Webb-űrteleszkóp
[1] => űrszonda
)
)
)
[model] => Array
(
[lang] => hu
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 78388
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[_model] => Array
(
[lang] => hu
[domains] => Array
(
[0] => life
)
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 78388
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[domains] => Array
(
[0] => life
)
[_domains] => Array
(
[life] => 1
)
[status] => 1
[from_cache] =>
)
James Webb-űrteleszkóp (1 Oldal)
