Egy Svájc területével nagyjából megegyező méretű lyuk 1974 óta időnként kinyílik az Antarktisz jegén. A Maud Rise polinyára (a polinya tengeri jéggel körülvett nyílt vízterület földrajzi elnevezése) a Weddell-tengenél bukkantak 50 éve, és azóta többször is megnyílt, bár nem mindig ugyanakkorára, de mindig ugyanott. Ez komoly fejtörést okozott a kutatóknak – írja a Live Science.
2016 és 2017 telén körülbelül 80 ezer négyzetkilométer szélesre nyílt meg több hétre, és ekkor végre sikerült felfedni, hogy mi magyarázza a jelenséget.
Télen az antarktiszi jég területe hatszorosára nő, de a tengeri jégben lyukak keletkeznek a szárazföldről érkező erős szél hatására, ami a lyukakban lefagyasztja a vizet. De a nyílt óceánon, távol a part menti szelektől nem valószínű, hogy rések lesznek a tenger jegén, ahol például a Maude Rise is kialakul.
Kiderült, hogy 2016-ban és 2017-ben a Weddell-tenger körkörös óceáni áramlata erősebb volt, mint más években, így a víz alatti mozgások könnyebben hozták a sót és a hőt a felszín közelébe. Az időről időre megnyíló lyuk egy víz alatti hegy közelében található, az ominózus két évben az erősebb áramlat miatt só került a hegyre, a felszínen süvített a szél, ami felhúzta a sósabb vizet. Ez a só csökkentette a felszíni víz fagyáspontját, így kialakulhatott a lyuk és fenn is maradhatott egy ideig.
Az éghajlatváltozás már most is erősebbé teszi a déli kontinensről érkező szeleket, a jövőben több lyukra számíthatunk. Ezek a polinyák megváltoztathatják a víz mozgását, az áramaltok hőszállítását a kontinensek felé. A globális óceán vizeinek 40 százaléka az antarktiszi partvidékről származik, létfontosságúak a bolygó éghajlat szabályozásában.
Gyorsan olvad a világ legnagyobb jéghegye, az Antarktiszról leszakadt A23a – állapították meg a kutatók, akik az Eyos expedíciós vállalat hajójával vasárnap érték el az óriási jégtömböt.
Ian Strachan, az expedíció vezetője a BBC Newsnak elmondta, hogy a jéghegyet 3-4 méteres hullámok mossák, és így eróziója folyamatos. Az expedíció vasárnap drónos megfigyelést végzett a jéghegynél.
A mintegy négyezer négyzetkilométer területű A23a még 1986-ban szakadt le a fehér kontinensről, de csak pár hónapja mozdult meg, és kezdett elsodródni a Weddell-tengeren a partvidéktől. A jéghegy jelenleg az Antarktisz sarki áramlatain sodródik, amely az óra járásával egy irányban forog az Antarktisz körül.
Az áramlat az A23a-t az uralkodó nyugati széllel együtt a Dél-Orkney-szigetek irányába tereli, amelyek az Antarktiszi-félsziget csúcsától mintegy 600 kilométerre északkeletre találhatók.
Az A23a nagyságát és mozgását műholdas megfigyeléssel követik. A jégtömb vastagsága helyenként a 300 métert is meghaladja, tömege csaknem egymilliárd tonna, de napról napra csökken.
Soha nem látott ökoszisztéma rejtőzik egy föld alatti folyóban, mélyen a jeges felszín alatt. A kutatók a közelmúltban tárták fel azt a sötét barlangot, amely tele van apró, rákszerű lényekkel.
A föld alatti élőhely a Larsen-selfjég alatt húzódik, amely az Antarktisz keleti partjához kapcsolódó úszó jégsziget. A tudósok figyelmét a műholdfotókon észlelt, a szárazföld közelében lévő, szokatlan barázda keltette fel, ami első ránézésre egy felszín alatti folyónak tűnt – írja a Live Science. A kutatók körülbelül 500 méter mélyre fúrtak le a jég felszíne alá egy erős, meleg vizes tömlő segítségével, hogy elérjék a föld alatti alagutat. Miután sikerült leereszteniük egy kamerát is a barlangba, ledöbbentek, mivel a vízben több száz apró, elmosódott foltot láttak. Ezt először a felszerelés meghibásodásának vélték, de jó, hogy nem dobták el a drága kamerát, mert nem azzal volt a baj: a képeken apró rákfélék, kétlábúak izegtek-mozogtak.
Ez azért volt sokkoló, mert a jeges felszín alatt, a mélyben senki sem számított életre.
És ahogy Craig Stevens, az aucklandi Víz- és Légkörkutató Intézet (NIWA) oceanográfusa mondta: ha ezek az állatok a kamera körül úszkálnak, akkor itt különböző állat- és növénycsoportok együttéléséről lehet szó.
A titok közelről
A szakértők régóta gyanítják, hogy folyók, tavak és torkolatok hatalmas hálózata húzódik az Antarktisz alatt, de azt nem tudták, hogy élőlények is benépesítik a jeges környezetet. A tudósok a felfedezést ahhoz hasonlították, mint ha elsőként léphettek volna be egy rejtett világba. Huw Horgan, a kutatás vezetője, a wellingtoni Victoria Egyetem gleccserkutatója először 2020-ban észlelte a felszín alatti képződményt a területről készült műholdfotót nézve. Olyan volt, mint egy jég alatt húzódó hosszú mélyedés, mintha egy föld alatti folyó lenne.
Miután leeresztették a kamerát a folyóba, a kutatócsapat meglepődött, mert a barlang teteje nem sima volt, ahogy számítottak rá, hanem egyenetlen és hullámos. Úgy nézett ki, mint egy vekni kenyér, a tetején dudorral, alul keskeny lejtővel – mondta Stevens.
A kutatók azt is felfedezték, hogy a föld alatti víz négy-öt különálló, ellentétes irányú vízrétegre oszlik. Erre még nem találtak magyarázatot, úgyhogy folytatják az ökoszisztéma tanulmányozását, és remélik, hogy több adatot szerezhetnek arról is, hogy a vízben lévő tápanyagok hogyan keringenek át az Antarktisz felszín alatti vízhálózatain.
Sajnos bármilyen elzárt is ez a terület, az éghajlatváltozás nem kíméli, a gyorsan melegedő vízi és felszíni hőmérséklet megváltoztathatja a most felfedezett területek élővilágát, úgyhogy a kutatóknak gyorsan kell cselekedniük, hogy megértsék az újonnan észlelt jelenségek hátterét.
[type] => post [excerpt] => Soha nem látott ökoszisztéma rejtőzik egy föld alatti folyóban, mélyen a jeges felszín alatt. A kutatók a közelmúltban tárták fel azt a sötét barlangot, amely tele van apró, rákszerű lényekkel. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1656108300 [modified] => 1656011344 ) [title] => Titkos világ lapul az antarktiszi jég alatt [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=107964&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 107964 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 107966 [image] => Array ( [id] => 107966 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/fxdm9kcry4qm9fbv9z2ull-970-80.gif [original_lng] => 3829913 [original_w] => 640 [original_h] => 360 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/fxdm9kcry4qm9fbv9z2ull-970-80-150x150.gif [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/fxdm9kcry4qm9fbv9z2ull-970-80-300x169.gif [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/fxdm9kcry4qm9fbv9z2ull-970-80.gif [width] => 640 [height] => 360 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/fxdm9kcry4qm9fbv9z2ull-970-80.gif [width] => 640 [height] => 360 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/fxdm9kcry4qm9fbv9z2ull-970-80.gif [width] => 640 [height] => 360 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/fxdm9kcry4qm9fbv9z2ull-970-80.gif [width] => 640 [height] => 360 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/fxdm9kcry4qm9fbv9z2ull-970-80.gif [width] => 640 [height] => 360 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1656000545:12 [_thumbnail_id] => 107966 [_edit_last] => 12 [views_count] => 2100 [_oembed_e989bbcc933719d22d8ebf9d000701c8] => [_oembed_time_e989bbcc933719d22d8ebf9d000701c8] => 1656000527 [_oembed_466aa75280699c19c6c7f093b30e26a5] => [_oembed_time_466aa75280699c19c6c7f093b30e26a5] => 1656000527 [_oembed_443872b417d58655409c36bf44456df9] => [_oembed_time_443872b417d58655409c36bf44456df9] => 1656000527 [_oembed_93bdb37f04a773af100643eefd4107ed] =>
Moss on ice: Indian scientists’ discovery may change what we know about Antarctica ?❄️
A team of scientists from Punjab has discovered a new moss species in eastern Antarctica and named it Bryum bharatiensis as a tribute to goddess Saraswati. pic.twitter.com/83vGQqKIns
Japánban rekordmennyiségű hó hullott, a Japán-tengeren pedig jégpáncél fedte be a hajón szállított autókat.
A tél igazán kemény arcát mutatta meg a hét első felében Japán több részén, illetve Oroszország keleti partvidékén is, valamint nem utolsó sorban a Japán-tengeren. Japánból Vlagyivosztokba tartó teherhajón több autót is szállítottak, de a Japán-tengeren uralkodó szeles, fagyos időjárásnak köszönhetően a tengeren felkorbácsolt vízpermet, valamint pára ráfagyott a szállított autókra és a hajó egy részére is.
A járműveket 10 cm-nél is vastagabb jégréteg borította be.
Ugyanakkor a téli időjárás miatt Japánban a Japán-tengerhez közeli területeken többfelé is rekordmennyiségű hó hullott.
Siga prefektúrában fekvő Hikone-ban 68 cm-nyi hó hullott, Hjógo prefektúrában található Asago városában pedig 71 cm friss hó hullott hétfőre 24 óra leforgása alatt. Mind a kettő rekordnak számít a Japán Meteorológiai Szolgálat szerint. A havazás miatt több baleset is történt, valamint fennakadások alakultak ki a közlekedésben – olvasható az Asia.nikkei.com oldalán.
IMAGEM | A tecnologia de drones, indisponível no mercado nas grandes ondas de frio do passado, hoje nos permite ver a neve em toda a sua dimensão. Veja este incrível vídeo de Cambará do Sul via Instagram de williameduardofilms. pic.twitter.com/tqvJbylKfJ
La semana pasada nevó en partes del Sáhara, en Ain Sefra (Algeria) y en la región de Tabuk en Arabia Saufí. Si bien es inédito ver nieve en el desierto, lo cierto es que es el segundo año consecutivo, en mucho tiempo, que ocurre.
A light layer of ice on the sands in Ain Sefra, Algeria, as temperatures fell below -3 degrees celsius. The town has experienced snow only three other times in 1979, 2017 and 2018. 2017 also saw a blizzard dumping snow up to a meter thick in Ain Sefra. pic.twitter.com/KA8rcHaoP2
Idén télen Kazahsztánban a meteorológiai feltételek lehetővé tették, hogy egy különleges természeti jelenség, egy 13,7 méter magas jégtorony keletkezzen Almaty régióban egy jeges síkságon forrásvízből.
FORRÁS: PINTEREST
Az itt keletkezett, üreges jégkúphoz hasonló képződményekre a múltban már több tudós hivatkozott, amit elneveztek „jégvulkánnak”. Bár az alakja hasonló a szikla vulkánokhoz, amelyek a földkéreg alól lávát szórnak, mégis egy egészen más jelenségről van szó. Ebben az esetben a jég ugyanis forró vízű forrásból származik.
A kutatók leírása szerint a vízpermet bekerül a légkörbe, majd megfagy, amikor visszaesik a felszínre. Idővel pedig a kazahsztánihoz hasonló, lenyűgöző üreges szerkezet alakul ki – számol be az esetről a ScienceAlert online tudományos portál.
A jégtorony minden évben, az új év körül alakul ki, és a helyiek kedvelt utazási célpontjává vált. Ezt számos közösségi oldalon posztolt fotó és videó is igazolja. Kazahsztánt sokan csak a „Borat: Kazah nép nagy fehér gyermeke menni művelődni Amerika” című film révén ismerik, ám a szakemberek szerint a kazahsztáni élet valósága azonban egészen más.
Ám amikor 2020-ban megjelent a folytatása, a „Borat utólagos mozifilm”, akkor a kazah turisztikai tanács elfogadta a karakter egyik mondatát az ország jellemzéseként: „nagyon kellemes”, ami ezzel új idegenforgalmi szlogenné vált.
Hasonló jégtornyokat találhatunk az Egyesült Államokban, gyakran a Nagy-tavaknál, például az Erie-tónál és az Ontario-tónál. Ott, ahol a tó vize „benyomódik” a jégtáblák alá a tó határában, jégkupacokat hoz létre. Ám az űrben vannak a legimpozánsabbak a jégvulkánok: 2016-ban a tudósok megfigyelték, hogy szerintük egy hatalmas jégvulkán lehet a Plútón, amely 145 kilométer széles és 3,5 kilométer magas.
