Az ukrán állampolgárokat arra kérik, hogy jelentsék a Belügyminisztérium szolgáltató központjainak, ha korrupciót tapasztalnak, amit online is megtehetnek – közölte szombaton az rbc.ua hírportál Ihor Klimenko belügyminiszter Telegram-csatornájára hivatkozva.
A jelentés szerint a belügyminiszter jelezte, hogy Ukrajnában folyamatban van a belügyminisztériumi szolgáltató központok reformja. Az állampolgárokat kérjük, hogy csatlakozzanak ehhez – tette hozzá. „Ha korrupciós cselekményeknek volt valaki tanúja, vagy szolgáltatásért kenőpénzt kértek tőle, akkor jelezze chatbottal vagy a forródróton. A Nemzeti Rendőrség belső biztonsági munkatársai azonnal reagálni fognak” – hangsúlyozta Ihor Klimenko.
Az állampolgárok a korrupciót a +38 050 352 72 77 telefonszámon vagy a Telegram chatboton keresztül jelenthetik.
⚡️A sapper of the 128th separate mountain assault brigade of the Armed Forces of 🇺🇦Ukraine in mine-resistant boots of the Ukrainian manufacturer pic.twitter.com/NCxSfuwl1e
Még mindig korai értékelni az ukrán fegyveres erők ellentámadásának eredményeit, mert a támadó műveletek aktív fázisban vannak – jelentette ki pénteken Hanna Maljar védelmi miniszterhelyettes egy televíziós műsorban, tájékoztatott az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Maljar az ukrán televízió non-stop háborús adásának elmondta, hogy „minden nap van előrehaladásunk. Minden nap. Igen, ez fokozatos, de a mieink ezeken a vonalakon megkapaszkodtak, és magabiztosan nyomulnak előre.” A helyettes tárcavezető a külföldi sajtóértesülésekkel kapcsolatos kérdésekre válaszolt, amelyek szerint az ellentámadás állítólag nem tett eleget az elvárásoknak.
Maljar emlékeztetett arra, hogy volt példa a területek azonnali felszabadítására, és volt más példa is. „Ha Herszonról beszélünk, a védelmi erőink hosszú ideig ügyködtek, hogy később a város ténylegesen felszabadulhasson” – tette hozzá.
A védelmi miniszterhelyettes úgy vélte, „még korai értékelni, mert maga az offenzíva, az offenzívműveletek folyamatban vannak”. „És azt mondani, hogy „pozitív” vagy „negatív”, egyszerűen helytelen. Ezek (a támadó műveletek – a szerk.) folytatódnak, aktív szakaszban vannak” – hangsúlyozta Hanna Maljar.
Ukrainian forces struck two key road bridges along critical Russian grounds lines of communication (GLOCs) connecting occupied Crimea and occupied Kherson Oblast on August 6, causing Russian forces to reroute road traffic from shorter eastern routes to longer western routes. pic.twitter.com/8goDzwWiJb
Az oroszok továbbra is keletre összpontosítják a fő erőfeszítéseiket, hogy elérjék Donyeck és Luhanszk megyék határait, de az ukrán védők erős ellenállása miatt az ellenség nem tud előrenyomulni – közölte szombaton Hanna Maljar védelmi miniszterhelyettes a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Maljar azt írta: „Bahmut városában a helyzet feltételesen stabil. A város délnyugati peremét mi ellenőrizzük. A wagneristák még nem hagyták el a várost. Tanácsadói tevékenységet folytatnak a hadsereg megérkezett reguláris egységeivel.”
A helyettes védelmi miniszter arról számolt be, hogy az ellenség több hónapja egymás után négy irányban haladt keleten: Avgyijivk, Marjinka, Liman, Bahmut felé. Később azonban rendszeres időközönként aktivizálódni kezdett még két területen – Sahtarszk és Kupjanszk térségében. Az ukrán hadsereg tevékenységének köszönhetően azonban a megszállóknak ezen idő alatt nem sikerült elérniük a Donyeck és Luhanszk megyék határait. Az ellenség kimerült, és most leváltja csapatait, és átcsoportosít” – tette hozzá.
A védelmi tárcavezető-helyettes azt is jelezte, hogy bár az agresszor nem hagyja abba a lövetést és a légicsapásokat minden irányban, a támadó akciók földrajzi elhelyezkedése némileg megváltozott. „A jelzett irányok közül háromban – Bahmut, Avgyijivka, Sahtarszk – a nap folyamán az ellenség nem hajtott végre támadó akciókat. Ugyanakkor Bahmut térségében az ellenség megpróbálta visszaszerezni elvesztett pozícióit, de nem sikerült” – magyarázta Hanna Maljar.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az oroszok továbbra is keletre összpontosítják a fő erőfeszítéseiket, hogy elérjék Donyeck és Luhanszk megyék határait, de az ukrán védők erős ellenállása miatt az ellenség nem tud előrenyomulni – közölte szombaton Hanna Maljar.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1685826420
[modified] => 1685826192
)
[title] => A Wagner-csoport harcosai még nem hagyták el teljesen Bahmutot – Maljar
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=149757&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 149757
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 149758
[image] => Array
(
[id] => 149758
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/maljar.jpeg
[original_lng] => 61208
[original_w] => 1200
[original_h] => 798
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/maljar-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/maljar-300x200.jpeg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/maljar-768x511.jpeg
[width] => 768
[height] => 511
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/maljar-1024x681.jpeg
[width] => 1024
[height] => 681
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/maljar.jpeg
[width] => 1200
[height] => 798
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/maljar.jpeg
[width] => 1200
[height] => 798
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/maljar.jpeg
[width] => 1200
[height] => 798
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1685815413:12
[_thumbnail_id] => 149758
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1448
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_764af9eeee63e3163b485750c70128db] =>
Bakhmut direction, advanced positions of the Special Operations Forces. Today, I am here to congratulate our warriors on their professional day, to honor their strength. I heard a commander's report, talked with the warriors. Very powerful, very effective. Thank you!
A konfliktus kezdete óta több mint 75 ezer háborús bűncselekményt regisztráltak – közölte Andrij Kosztyin ukrán főügyész az amerikai törvényhozókkal.
A képviselőház külügyi bizottságának csütörtöki ülésén Kosztin azt mondta, hogy az orosz erők nemi erőszakot, kínzást és emberrablást alkalmaztak, hogy „félelmet és rettegést keltsenek” a civilek körében.
Beszámolt a Herszonban tett felfedezésekről, amelyet a háború elején Moszkva csapatai elfoglaltak, de novemberben visszakerült Kijev ellenőrzése alá. Mint mondta, mintegy 20 kínzókamrát találtak ott, és több mint ezer ember számolt be a szörnyű bántalmazásokról, többek között áramütésekről, vízzel való kínzásról és halálos fenyegetésekről.
Herszonban, akárcsak más városokban, a szexuális erőszakot is politikai és katonai taktikaként alkalmazták az orosz erők. Ezt azért tették, hogy megalázzák és megtörjék a civil lakosság ellenállását. Több mint 60 nemi erőszakos esetet dokumentáltunk a régióban – mondta. Szerinte egy másik „szisztematikus és széles körben elterjedt bűncselekmény”, amelyet az ukrán tisztviselők felfedeztek, az „erőszakos eltűnések”.
„Jelenleg csak Herszonban több mint 600 olyan embert tartanak nyilván, akiknek a holléte ismeretlen” – közölte a főügyész, aki elmondta, hogy még most is nagyon sok embert, köztük gyerekeket is erőszakkal telepítenek át Oroszországba.
A bizottság elnöke, Michael McCaul szerint az orosz csapatok által tanúsított brutalitás megvilágítása megmutatja a törvényhozóknak és a választóknak, hogy miért van igaza az Egyesült Államoknak Ukrajna támogatásában.
Ez éppen most történik. Ezek szörnyetegek, és bíróság elé kell állítani őket – mondta McCaul.
Oakland County, Michigan sheriff Michael Bouchard says migrant gangs are coming through our borders primarily from South America. The gangs are forming robbery crews throughout the US-casing and targeting high end homes and neighborhoods. ENOUGH! pic.twitter.com/HycxcY5AQq
Olekszij Hromov, az Ukrán Fegyveres Erők Vezérkarának Hadműveleti Főosztályának helyettes vezetője tájékoztatóján kijelentette, hogy Ukrajna légvédelmi rendszerének hatékonysága 64%-os.
Hromov elmondása szerint az Oroszország által Ukrajnára kilőtt 126 rakétából 81-et megsemmisítettek. Megjegyezte, hogy az ellenség rakétafegyver-alkalmazásának elemzése az elmúlt időszakban az intenzitás jelentős növekedését mutatja.
„Október 10. óta az ellenség 154 rakétát lőtt ki Ukrajna területére, ami csaknem hétszer több, mint a hónap első 10 napjában – abban az időszakban 21 rakétát indítottak el” – mondta Hromov.
Elmondása szerint az ellenség által alkalmazott fő rakétafegyverek közé az elmúlt időszakban a légi indítású cirkálórakéták voltak.
„A 83 rakéta közül az ilyen típusú rakéták száma a négy hónap alatt: júniusban, júliusban, augusztusban és szeptemberben – 43” – közölte Hromov. Hozzátette: az alkalmazott rakéták csaknem harmada Kalibr típusú cirkálórakéta volt, amelyeket szintén nem használtak az előző időszakban. Emellett az ellenség nyolc rakétával növelte a földi cirkálórakéták alkalmazásának intenzitását, míg az előző időszakban csak egy rakétát használt Ukrajna területén.
„Az ellenség által használt Shahed 136 típusú kamikaze drónok száma szintén növekedést mutatott. Október 10. óta az ellenség 176 pilóta nélküli légi járművet vetett be Ukrajna területén lévő objektumok ellen, ami 2,5-szerese az előző adatoknak” – tájékoztatott Hromov.
Elmondása szerint az ellenség által az elmúlt héten használt 65 drónból 27 egységet Fehéroroszország területéről indítottak.
⚡️ More than 1,000 Ukrainians have been returned from Russian captivity since Feb. 24.
Ukraine’s Intelligence Directorate’s press officer Andriy Yusov said on Oct. 29 that almost 30 exchanges have already taken place since the beginning of Russia’s full-scale invasion.
⚡️A sapper of the 128th separate mountain assault brigade of the Armed Forces of ??Ukraine in mine-resistant boots of the Ukrainian manufacturer pic.twitter.com/NCxSfuwl1e
Yet, more evidence that Russia has run out of T-80s to reactivate and those left on the battlefield are slowly being attrited away. The blue section below shows Russian T-80 losses as a % of each month's losses, and it has been shrinking every month since June. 1/3 pic.twitter.com/rrGgmXPYLF
looking at just T-80 losses shows the T-80U (blue in this graph) were the main type at the start, then ran out, replaced mostly By T-80BVs (gray) 2/3 pic.twitter.com/Xe96B3CN4d
Ze względu na zmniejszenie poziomu zagrożenia, operowanie dyżurnego lotnictwa w polskiej przestrzeni powietrznej zostało zakończone, a uruchomione siły i środki powróciły do standardowej działalności operacyjnej.#WojskoPolskie na bieżąco monitoruje sytuację na terytorium… pic.twitter.com/5rlfmTFqCc
Az ukrán nyelv államnyelvként való működését biztosító törvény újabb normái hatályba lépésének 10 napja alatt 502 szabálysértési bejelentés érkezett – jelentette ki Tarasz Kreminy államnyelvvédelmi biztos Facebook-oldalán, számolt be az UNN.
„2022. július 16–25. között, az Az ukrán, mint államnyelv működésének biztosításáról szóló ukrán törvény újabb követelményei hatályba lépése óta a biztos titkárságára rekordszámú, 502 jogsértéssel kapcsolatos bejelentés érkezett állampolgároktól” – jelentette be Kreminy.
A nyelvi ombudsman elmondása szerint a jogsértések az alábbi kategóriákra vonatkoznak:
59% – internetes szolgáltatási szféra;
20% – információs internet-forrás,
9% – ügyfélszolgálat;
7% – állami szervek és helyi önkormányzatok tisztviselőinek tevékenysége;
5% – egyéb.
Kreminy megjegyezte, a bejelentések 79%-a a nyelvtörvény 2022. július 16-án hatályba lépett 27. cikkelye hatodik részének megsértésére vonatkozik, amely az államnyelv az internetes források általi alkalmazását szabályozza.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közzétette a teljes jelentést a SARS-CoV-2 eredetével kapcsolatban, melyet egy missziós csoport végzett Kínában.
Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója elmondta, hogy a jelentés nagyban hozzásegít a vírus természetének megértéséhez, azonban a vizsgálatok még nem fejeződtek be.
„Ami a WHO-t illeti, minden hipotézis érvényben van. Ez a jelentés egy fontos kezdet, azonban még nem a vég. Nem találtuk még meg a vírus eredetét, folytatnunk kell a tudományos kutatást” – közölte.
Hozzátette, hogy az eredet meghatározásához idő kell, azonban a Vuhanban végzett kutatások alapján a vírus laboratóriumi eredetét gyakorlatilag megcáfolták.
A kutatások négy lehetséges „forráspontot” tartanak nyilván:
a szakértők véleménye szerint „valószínű” vagy „igen valószínű”, hogy a vírust a denevérek adták át az embernek egy másik állaton keresztül.
az a tény, hogy a denevérek adták át közvetlenül az embernek, csak „valószínű”.
lehetséges, azonban kis valószínűséggel, hogy élelmiszerek által terjedt el a vírus.
azt a tényt, hogy a vírust mesterségesen hozták létre laboratóriumi körülmények között „rendkívül valószínűtlennek” tartják.
Pleased to meet with ?? Premier Li Keqiang. We discussed #COVID19 and the need for an aggressive effort on #VaccinEquity this year to vaccinate 70% of all populations. Solidarity is key to ensuring access and affordability of vaccines. pic.twitter.com/9aMgWR2j7R
Not only does tobacco ? kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
This is not an ordinary cargo, it carries 37 metric tons of life-saving: ◾critical trauma kits ◾medical supplies ◾medicines to be distributed to health facilities in #Türkiye & #Syria.@WHO has released $16+ million from the Contingency Fund for Emergencies for the response. pic.twitter.com/2AjgFPYk67
A rosszul beállított radar és a légvédelem kezelőjének hibájából történt az ukrán utasszállító repülőgép katasztrófája tavaly Iránban – közölte az iráni polgári légiközlekedési hatóság végleges jelentésében szerdán.
A MAU ukrán légitársaság gépét az iráni forradalmi gárda lőtte le 2020. január 8-án röviddel azután, hogy felszállt a teheráni repülőtérről. A szerencsétlenségben a fedélzeten tartózkodó mind a 176 ember életét vesztette.
Az iráni jelentés szerint „a gépet a légvédelem kezelőjének a tévedése miatt azonosították ellenséges célpontként Teherán közelében, és két rakétát lőttek ki rá”. „A polgári légiirányítóknak nem volt szerepük a légvédelmi üteg által elkövetett hibában” – fűzték hozzá a jelentés készítői.
Az iráni vezetés napokkal az incidens után ismerte be, hogy a légierő lőtte le a gépet. A kormány szerint „végzetes hibáról” volt szó a hadsereg részéről, amely riadókészültségben volt, miután egy amerikai drón megölte Bagdadban Kászim Szulejmáni tábornokot, az iráni forradalmi gárda magas rangú parancsnokát. Az irániak esetleges válaszcsapásoktól tartottak, miután a dróntámadásra megtorlásul rakétákat lőttek ki olyan iraki támaszpontokra, amelyeken amerikai katonák állomásoztak – emlékeztetett a Reuters brit hírügynökség.
A tavaly júniusban kiadott előzetes jelentésében az iráni Polgári Légiközlekedési Szervezet azt közölte, hogy a légvédelmi radar téves beállítása, illetve a légvédelem kezelője és a parancsnokai közötti kommunikáció hiánya okozta a szerencsétlenséget.
„A taktikai relokációt követően az érintett légvédelmi egység emberi hiba miatt nem állította át az irányító rendszert, így a kezelő a repülőtértől délnyugati irányból, viszonylag kis magasságból közeledő repülő tárgyat ellenséges célpontként azonosította. A kezelő – anélkül, hogy erre utasítást kapott volna a parancsnoki központtól – ellenséges célpontként azonosította a tárgyat, és a tervezett eljárástól eltérve rakétá(ka)t lőtt ki az utasszállítóra” – olvasható a végleges jelentésben.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter Facebook-oldalán bírálta a jelentést. „Amit a ma (szerdán) közzétett jelentésben láttunk, nem más, mint cinikus kísérlet arra, hogy eltitkolják a gépünk lelövésének valódi okát” – írta. – „Nem engedjük meg Iránnak, hogy eltitkolja az igazságot, nem engedjük meg, hogy elkerülje a bűntett miatti felelősséget.”
Kuleba szerint az iráni vizsgálat nem a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően folyt, nem vették figyelembe az Ukrajna által átadott bizonyítékokat, és szelektív következtetéseket vontak le. Ukrajna és egy független ENSZ-vizsgáló korábban több kérdést is felvetett azzal kapcsolatban, hogy a gépet inkább szándékosan, mintsem véletlenül lőtték volna le.
Az ENSZ februárban azt közölte, hogy az iráni kormány magyarázatai belső ellentmondásokat tartalmaztak. Ukrán ügyészek szándékos emberölés miatt indítottak saját nyomozást a szerencsétlenség ügyében.
A teheráni kormány egyenként 150 ezer dollár kártérítést ajánlott fel az áldozatok hozzátartozóinak, és közölte, hogy több ember ellen vádat emeltek a szerencsétlenség miatt. Ukrajna közölte, hogy a kártérítést tárgyalásokon kell meghatározni, miután megállapították a tragédia okait és bíróság elé állították a felelősöket.
A személyzet kilenc tagján kívül két utas volt ukrán állampolgár, a többiek irániak, kanadaiak, svédek, afgánok, németek és britek.
#Iran's State Media Claims A Rocket Launch For 'Space Research Mission'
It was unclear exactly when the reported launch took place, what kind of launcher was used, or whether any objects had successfully entered Earth's orbit....https://t.co/z58UU4W5OP
Minden korábbinál több, 79,5 millió az otthonából erőszakkal elűzött ember élt 2019 végén menekültként szerte a világon – közölte az UNHCR, az ENSZ menekültügyi szervezete, közzétéve legfrissebb világjelentését a témában.
Ez csaknem 9 milliós növekedés az egy évvel korábbi 70,8 milló főhöz képest – hívták fel a figyelmet, hozzátéve: így már az emberiség 1 százaléka érintett.
A 79,5 millió számkivetett ember mintegy 40%-a, becslések szerint legalább 30-34 millió menekült gyermek. Az idén két nappal június 20., azaz a Menekültek Világnapja előtt publikált Global Trends jelentés szerint 2019 végén minden korábbinál többen, 79,5 millió az otthonából erőszakkal elűzött ember élt szerte a világon, a csaknem hét évtizedes története során az UNHCR még sosem számolt be ehhez foghatóan nagy számról.
Az érintettek között 45,7 millió volt azoknak a száma, akik a saját országuk más területeire menekültek. A többiek az országukon kívül kerestek biztonságot – közülük 2020 végén 4,2 millión voltak a menedékkérők, 29,6 millióan pedig a már elismert menekültek.
A csaknem 9 milliós növekedés egyetlen év alatt a 2018. végi 70,8 millióról két fő tényező eredménye, írták. Mindenekelőtt egy sor válság űz el újabb és újabb menekülteket az otthonukból a Kongói Demokratikus Köztársaságtól a Száhel-övezeten át Jemenig és Szíriáig. Utóbbi válság immár a tizedik évében jár, és
Csak Szíria önmagában 13,2 millió menekültért, menedékkérőért és belső menekültért felelős. Ez a világ egészére vonatkozó szám egyhatoda.
Felhívták a figyelmet arra is, hogy noha a Venezuelából menekülők helyzete ma sokkal több figyelmet kap, sokan közülük hivatalosan nem regisztráltatták magukat menekültként vagy menedékkérőket, de a nemzetközi közösség védelmére viszont nagyon is szükségük van.
A jelentés kitér arra, hogy a menekülteknek napjainkban egyre halványabb a reményük arra, hogy belátható időn belül véget érnek a megpróbáltatásaik. Az 1990-es években évről évre átlag 1,5 millió menekült tudott hazatérni. Az elmúlt évtizedben azonban ez a szám 385 ezer környékére esett vissza, azaz tisztán látható, hogy az otthonukból erőszakkal elűzöttek száma mesze nagyobb ütemben nő, mint ahogyan megoldást sikerül találni a menekültválságokra.
Jócskán megváltozott hétköznapi valóság szemtanúi vagyunk manapság, hiszen nem csupán arról van szó, hogy az otthonukból erőszakkal elűzöttek szinte mérhetetlenül többen vannak ma szerte a világon, hanem arról is, hogy a menekültlét többé nem egy rövid távú és átmeneti jelenség
– mondta Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa. A szervezet azzal a felhívással fordult a világ országaihoz, hogy tegyenek sokkal többet azért, hogy otthont találjanak a menekültek és a konfliktusok, üldöztetés vagy a közrendet súlyosan megbontó események által otthonukból elűzött emberek számára.
A jelentés összesítése szerint:
100 millió embert űzött el az otthonából az erőszak az elmúlt évtizedben, akiknek egy része a saját hazájában, mások azon kívül próbáltak menedékre találni. Azaz az elmúlt tíz évben több ember vált menekültté, mint a világ tizennegyedik legnépesebb országa, Egyiptom teljes lakossága. Az otthonukból elűzöttek száma közel megkétszereződött 2010 óta – akkor 41 millióan voltak, ma pedig 79,5 millióan. A világ menekültjeinek és menedékkérőinek 80 százaléka él olyan országban vagy régióban, ahol súlyos élelmiszerhiány van és az emberek alultápláltak. Ezek túlnyomórészt az éghajlatváltozás káros következményeinek és más természeti katasztrófáknak leginkább kitett országok. A világ menekültjeinek több mint kétharmada, 77 százaléka elhúzódó menekültlétre van kárhoztatva – az afganisztáni válság például immár az ötödik évtizedében jár. Minden tíz menekültből 8-nál is többen, 85 százalékuk a fejlődő világ országaiban él – általában egy olyan országban, amely a saját hazájával szomszédos. Mindössze öt ország adja a hazájuk határain túlra menekültek kétharmadát: Szíria, Venezuela, Afganisztán, Dél-Szudán és Mianmar.
