A WHO halaszthatatlan intézkedések meghozatalára szólít fel, mivel a kanyaró terjedése már 58 országot érint, köztük az Egyesült Államokat is, ahol a betegség következtében két gyermek életét vesztette – számolt ba a Liner.hu.
Az Egészségügyi Világszervezet genfi központjában tartott sajtótájékoztatón Kate O’Brien, a szervezet oltási igazgatója nyomatékosította a helyzet komolyságát. „A kanyaró az egyik legfertőzőbb vírusos megbetegedés, így bárhol is üti fel a fejét, komoly gondokat okozhat” – mondta a szakember, aki részletesen ismertette a jelenlegi helyzetet.
A texasi helyzet különösképp aggodalomra ad okot, ugyanis már több száz megbetegedést regisztráltak. Robert F. Kennedy egészségügyi miniszter, aki korábban szkeptikusan állt a védőoltásokhoz, mostanra elismerte azok hatékonyságát, ám szakértők szerint ez a változás nem elegendő a járvány megfékezéséhez.
Határozott válaszlépések szükségessége
Az amerikai egészségügyi helyzetre reagálva O’Brien elmondta, „az Egyesült Államok igyekszik megfékezni a betegség terjedését, ugyanakkor bármely országban is terjed a kanyaró, a megtett lépések nem tekinthetők elégségesnek. Kizárólag akkor mondhatjuk azt, hogy eleget tettünk, amikor a terjedést sikerül teljesen megállítani” – nyilatkozta az igazgató.
A szakember rámutatott arra, hogy a megbetegedések számának emelkedése mögött az átoltottság csökkenése áll, amit részben a COVID–19 világjárvány következményének tulajdonítanak. Az amerikai járványügyi központ adatai alapján a kanyaró elleni védőoltások 97 százalékos hatékonyságot mutatnak. Mindezek tükrében az amerikai egészségügyi hatóságok nyomatékosan kérik a szülőket gyermekeik beoltatására.
A védőoltások 1963-as bevezetése előtt az Egyesült Államokban évente három-négy millió ember, főként gyermek betegedett meg kanyaróban. Napjainkban ez a szám általában nem haladja meg a 200 esetet.
A betegség lefolyása a legtöbb gyermeknél szövődménymentes, ennek ellenére egyes esetekben súlyos komplikációk léphetnek fel, többek között tüdőgyulladás, vakság, agyvelőgyulladás, szélsőséges esetben pedig halál.
Ungváron emelkedik a kanyarós megbetegedések száma, ma ülésezett a járványügyi bizottság a kérdés kapcsán. A fő okok között szerepel az oltások hiánya vagy az oltási ütemterv betartásának elmulasztása.
A hírt az Ungvári Városi Tanács közölte.
2025-ben Uzhgorodban 9 esetet regisztráltak, ezek közül 7 gyermek. Egyes gyermekek nem voltak oltásra jogosultak életkoruk miatt, és voltak olyan esetek is, amikor az oltás beadását megtagadták.
A kanyaró rendkívül fertőző betegség. Az oltás az egyetlen megbízható védelem. Különösen fontos, hogy betartsák az oltási ütemtervet a háborús körülmények között, amikor a gyerekek hosszú ideig zárt óvóhelyeken tartózkodnak.
A KU Leuven Egyetem kutatásai kimutatták, hogy Brüsszel szennyvizében megjelent a kanyaróvírus úgynevezett „marokkói variánsa”. Marokkó jelenleg jelentős kanyarójárvánnyal küzd, de a vírus egyre jobban terjed Európában is – írta az RTBF közszolgálati média hírportálja hétfőn.
Elke Wollants, a kutatás laborvezetője elmondta, hogy különösen magas koncentrációban mutatták ki a vírust, és a csúcsértéket március 11-én mérték. Ugyanakkor a brüsszeli Vivalis egészségügyi intézet szerint idén eddig mindössze tizennyolc esetet jelentettek. Ez a szám azonban alábecsülheti a járvány valódi kiterjedtségét – írta az MTI.
Marokkó jelenleg „történelmileg jelentős” kanyarójárványt él át. 2023 vége óta több mint 25 ezer esetet regisztráltak az észak-afrikai országban, és mintegy 120 haláleset történt.
A Brüsszelben észlelt vírus ugyanaz a B3 genotípus, amely Marokkóban is elterjedt.
„A vírus terjedése egész Európában gyorsul van, ami nagyon aggasztó. Hollandiában két hét alatt 45 esetet jelentettek, de Spanyolországban és Franciaországban fokozódik a járvány” – mondta Wollants, aki arra ösztönöz mindenkit, hogy ellenőrizze oltottsági státuszát.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) március elején figyelmeztetett, hogy tavaly megduplázódott az európai régióban a kanyarós megbetegedések száma, és több mint 25 éves csúcsra emelkedett.
Az 53 európai és közép-ázsiai országot magában foglaló régióban tavaly 127 350 kanyarós megfertőződést jelentettek, az érintettek több mint 40 százaléka öt év alatti gyermek volt.
A WHO a kanyaróvírust a legfertőzőbbek között tartja számon. A betegség szövődményei között lehet a tüdőgyulladás, az agyvelőgyulladás és a kiszáradás, valamint az immunrendszer is károsodhat.
Megduplázódott az európai régióban 2024-ben a kanyarós megbetegedések száma, és több mint 25 éves csúcsra emelkedett az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) és az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) csütörtökön publikált jelentése szerint.
Az 53 európai és közép-ázsiai országot magában foglaló régióban tavaly 127 350 kanyarós megfertőződést jelentettek, az érintettek több mint 40 százaléka öt év alatti gyermek volt – számoltak be róla.
„A kanyaró visszatért, és ez figyelmeztetés! A beoltottak magas aránya nélkül nincs egészségügyi biztonság” – emelte ki Hans Henri P. Kluge, a WHO európai regionális igazgatója.
A koronavírus-járvány alatt visszaesett az immunizáltság lefedettsége, majd 2023-ban és 2024-ben ismét lényegesen nőtt a kanyarós megbetegedések száma – mutattak rá a jelentésben, hozzáfűzve, hogy „az oltottsági arány sok országban még nem tért vissza a járvány előtti szintre”.
Bosznia-Hercegovinában, Montenegróban, Észak-Macedóniában és Romániában az érintett gyermekek kevesebb, mint 80 százaléka kapta meg az első adag kanyaró elleni vakcinát 2023-ban, ami jócskán elmarad a pandémia kitörésének megelőzéséhez szükséges 95 százalékos lefedettségi aránytól.
Az európai régióban 2024-ben Románia jelentette a legtöbb, 30 692 kanyarós esetet, amelyet Kazahsztán követett 28 147 megbetegedéssel – ismertették.
A WHO a kanyaróvírust a legfertőzőbbek között tartja számon. A betegség szövődményei között lehet a tüdőgyulladás, az agyvelőgyulladás és a kiszáradás, valamint az immunrendszer is károsodhat.
Ukrajnában 2024-ben hatszorosára nőtt a kanyarós esetek előfordulása. 11 hónap alatt 333 esetet regisztráltak, szemben a 2023-as év azonos időszakában mért 55 esettel, számolt be Ihor Kuzin egészségügyi miniszterhelyettes, országos tiszti főorvos az Ukrinformnak adott interjújában.
Elmondása szerint tavaly 19 kanyarós esetben úgy vélik, hogy más országból importálták: Romániából, Németországból és az Egyesült Királyságból érkezett utazóknál regisztrálták.
„2024 novemberében jó a kanyaró elleni oltottsági arányunk – 86%. De a különböző korcsoportokban (például hat, hét évesek) az adatok alacsonyabbak, körülbelül 75%, valahol 60%. „Ezért valószínűleg előnyben részesítjük bizonyos régiókban az MMR-oltással (kanyaró, mumpsz, rubeola) történő kiegészítő oltást, hogy minimalizáljuk az ilyen járványok kockázatát”, mondta Kuzin.
Munkács városában kanyarójárványt regisztráltak a roma táborban. A helyzet jelenleg ellenőrzés alatt áll.
A megbetegedett gyerekek többsége nem kapott védőoltást. A járvány lokalizálása érdekében kanyaró elleni sürgősségi oltást végeztek a kompakt roma telepeken. Az illetékes szolgálatok jelenleg is figyelemmel kísérik a helyzetet.
Ha egy gyermeknél kimaradt a tervezett oltás, vagy újbóli oltásra szorul, azonnal forduljanak háziorvoshoz. Minden gyógyszertár rendelkezik bejegyzett vakcinával.
Kárpátalján a kanyaró miatti járványhelyzet súlyosbodása 2024 májusa óta figyelhető meg. Erről Miroszlav Bileckij, a megyei adminisztráció vezetőjének első helyettese tájékoztatott.
Az év eleje óta 48 kanyarós esetet regisztráltak, ebből 43-at gyermekek körében. Tavaly ugyanebben az időszakban mindössze 1 kanyarós esetet észleltek a megyében.
A megbetegedést most Munkács, Huszt, Ungvár és Técső környékén regisztrálják. A be nem oltottak, különösen az 5 és 14 év közötti gyermekek betegednek meg kanyaróban.
„A kiemelt járványellenes intézkedések, különösen a védőoltások végrehajtásának köszönhetően sikerült lokalizálni a betegség gócát, megakadályozni tömeges terjedését” – jegyezte meg a régióvezető első helyettese.
Hozzátette azt is, hogy az új tanév kezdetével megnő a kanyaró elterjedésének kockázata az oktatási intézményekben, különösen a be nem oltott tanulók körében.
A védőoltás az egyetlen hatékony megelőzés a kanyaró ellen. Az ukrán nemzeti oltási naptár szerint a gyermekeket 12 hónapos korban és 6 éves korukban oltják be kanyaró, mumpsz és rubeola ellen.
A világszerte jelentősen, csaknem megduplázódott kanyarós megbetegedések száma aggodalomra ad okot, és az Egészségügyi Világszervezet figyelmeztetése szerint több ország, köztük az Egyesült Királyság is elveszítheti „kanyarómentes” státuszát a szeptemberi felülvizsgálatkor, ami a védőoltások terén mutatkozó hiányosságokra és a betegség terjedésének növekedésére hívja fel a figyelmet – számolt be az Index.
A globális egészségügyi közösséget aggasztja a kanyarós megbetegedések számának jelentős növekedése, amely egy év alatt világszerte majdnem kétszeresére emelkedett.
Ez a tendencia különösen az Egyesült Királyságban vált érzékelhetővé, ahol a betegség terjedése potenciális vészhelyzetet idéz elő, és veszélyezteti az ország „kanyarómentes” státuszát az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által szeptemberben esedékes felülvizsgálat során.
A WHO előrejelzése szerint 2024-ben a kanyarós esetek száma legalább olyan magas lesz, mint 2023-ban. Dr. Patrick O’Connor, a WHO munkatársa, az Európai Klinikai Mikrobiológiai és Infektológiai Társaság (ESCMID) barcelonai kongresszusán hangsúlyozta, hogy néhány ország elveszítheti „eliminációs státuszát”. O’Connor kiemelte a kanyaróvírus rendkívüli fertőzőképességét és az immunizációs lefedettség hiányosságait mint potenciális járványkitörési kockázatokat.
Az Egyesült Királyságban 1968 óta elérhető a kanyaró elleni védőoltás, amely hosszú ideig sikeresen visszaszorította a betegséget. Az oltások arányának csökkenése azonban aggodalomra ad okot. A WHO 2017-ben még „kanyarómentesnek” nyilvánította az országot, de ez a státusz 2019-ben elveszett az esetszámok növekedése miatt. Bár a Covid-19 terjedését célzó intézkedések ideiglenesen megtörték a kanyaró terjedését is, Anglia most újra vészhelyzetbe került: csaknem 900 esetet regisztráltak idén, ami jelentős növekedést jelent a tavaly regisztrált 368 esethez képest.
Globálisan 2023-ban több mint 321 ezer megbetegedést jegyeztek fel, ami 88%-os emelkedést jelent az előző évhez képest. A betegség leginkább alacsony és alsó-közepes jövedelmű országokban fordul elő, legmagasabb arányban Azerbajdzsánban, Kirgizisztánban és Jemenben.
Az Egészségügyi Világszervezet aggodalmát fejezi ki a kanyarós betegek számának rohamos növekedése miatt a világon, többek között az európai régióban.
Szakértők azt jósolják, hogy ez év végére az országok több mint felében magas vagy nagyon magas lesz a kanyarójárvány kialakulásának kockázata. A megbetegedések száma elsősorban a Covid–19 világjárvány miatt elmaradt oltások miatt nő, és a halálozási arány, mint mindig, magasabb a gyenge egészségügyi rendszerrel rendelkező szegény országokban. Az infografika a kanyaró előfordulásának helyzetét mutatja be a világon 2023-ban.
Ukrajnában egy év alatt 65 kanyarós esetet regisztráltak. Az infografikán a világ más országainak helyzete látható.
A kanyaró az egyik legfertőzőbb fertőző betegség (10 be nem oltott ember közül 9-et fenyeget a megbetegedés veszélye, miután érintkezett egy beteg személlyel), amely a levegőben, cseppfertőzés útján terjed (a vírus legfeljebb két évig él a levegőben és a felületeken óra) és főleg az öt év alatti gyermekeket érinti.
A fertőzéstől a tünetekig tartó, lappangási időszak 6-17 nap. Ekkor jelennek meg a betegség jelei: bőrkiütés, magas láz, orrfolyás, száraz köhögés, hasmenés, hányás. A kanyaró olyan szövődményeket okozhat, mint a vakság, tüdőgyulladás, otitis, encephalitis (agygyulladás) és mások.
A fertőzések elleni védekezés legbiztosabb módja a védőoltás. Az ukrajnai oltási naptár szerint a gyerekek első kanyaró elleni oltásukat 12 hónapos korukban kapják meg, a másodikat 6 éves korukban. Azok a felnőttek is beolthatók, akiknek nem volt kanyarójuk, vagy kételkednek abban, hogy gyermekkorukban megkapták az oltást: az immunizálási séma a vakcina két adagjának beadását foglalja magában, legalább 28 napos időközönként.
A kollektív immunitás kialakítása érdekében a WHO a lakosság 95%-ának beoltását javasolja.
Ukrajnában utoljára 2017–2019-ben regisztráltak kanyarójárványt, akkor 115 300 ember betegedett meg (41 ember halt meg).
Az egészségügyi minisztérium adatai szerint 2023-ban hatszor több kanyarós fertőzött volt az országban, mint 2022-ben – 65 eset 11-gyel szemben. Kijevben és 15 régióban fordult elő a betegség, halálos kimenetelű esetet nem regisztráltak.
Emellett 2024-ben már 5 fertőzéses esetet regisztráltak.
Az Egészségügyi Minisztérium kontrollálja a helyzetet, de kiemeli a lakosság alacsony átoltottságát.
Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint 2023-ban a legnagyobb kanyarójárványt Indiában regisztrálták – 68 ezer 936 beteget.
A második helyen Jemen áll, ahol 47 ezer 767 ember betegedett meg. Etiópiában, Kazahsztánban és Pakisztánban 15-20 ezer beteget regisztráltak. Azerbajdzsánban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Indonéziában, Nigériában és Oroszországban évente 10 000–15 000 ember betegszik meg kanyaróban.
Irakban, Kamerunban és Kirgizisztánban 5–10 ezer kanyarós esetet regisztráltak.
A legkevesebb kanyarós esetet (évente legfeljebb 10) az alábbi európai országokban regisztrálták: Bosznia-Hercegovina, Dánia, Észtország, Írország, Lettország, Litvánia, Moldova, Hollandia, Norvégia, Portugália, Szlovákia, Magyarország, Csehország, Finnország és Horvátország, valamint néhány ázsiai és afrikai országban.
Ukrajnában az idei év 11 hónapja alatt 55 kanyarós esetet regisztráltak, míg 2022-ben mindössze 11-et, de 2023-ban nem volt halálos eset – közölte kedden az Ukrajinszka Pravda hírportál az Egészségügyi Minisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint eddig 13 megyében és a fővárosban regisztrálták a betegséget. A legtöbb megbetegedés a következő megyékben volt: Ternopil megyében – 12, Kijevben – 10 és Lemberg megyében – 7. Idén az 55 kanyarós beteg közül 31 volt 17 éven aluli.
„A világban továbbra is feszült a helyzet a kanyaróval, a hónap elején kanyarójárványt jelentettek be Romániában, több országban járványkitöréseket és az incidencia növekedését regisztrálják” – közölte Ihor Kuzin, egészségügyi miniszterhelyettes, országos közegészségügyi főorvos.
Mint Kuzin hozzátette, 2023-ban 5 helyi kanyarójárványt regisztráltak Ukrajnában, amelyeket sikerült lokalizálni, és amelyek nem fejlődtek tömeges megbetegedésekké. Az országban a nyári kanyarójárvány megelőzésére az országos „felzárkóztató oltási” kampány keretében 153 ezer, háború, lakhelyváltoztatás vagy egyéb körülmény miatt elmaradt oltást pótoltak a gyermekeknél.
Az Egészségügyi Minisztérium adatai szerint 2023-ban a betegek 12%-a nem kapott semmilyen oltást, 30%-uk csak egyet, az esetek 20%-ában nem volt információ a védőoltásról. „A kiértesítettek közel 30%-a külföldi utazás vagy ideiglenes helyváltoztatás miatt nem jelent meg az oltáson. Felhívom a szülők figyelmét: ha a gyermek lemaradt az oltásról, vagy az orvoslátogatás időpontjában ellenjavallat volt, forduljon újra orvoshoz és vegye fel az oltást. A vakcina minden régióban elérhető” – mutatott rá Kuzin
A minisztérium emlékeztetett arra, hogy a megelőző oltási naptár szerint minden gyermeknek két adag kombinált oltást kell kapnia – 12 hónapos korban és 6 éves korban. A védőoltások ingyenesek, és lehetővé teszik a kanyaró, mumpsz és rubeola elleni specifikus immunitás kialakítását, illetve betegség esetén a könnyebb elviselést és a szövődmények elkerülését. A kanyaró ellen nincs gyógyszer, ezért a világon a védőoltás az egyetlen védelem a betegség ellen.
Az Egészségügyi Minisztérium emlékeztetett arra is, hogy a kanyarójárványok ciklikusak, és körülbelül ötévente ismétlődnek. A kanyaró pedig az egyik legfertőzőbb fertőző betegség: 10 be nem oltott ember közül 9-nél fennáll annak a veszélye, hogy beteg személlyel érintkezve megbetegszik.
A fertőzésnek leginkább azok a gyerekek vannak kitéve, akik nem kaptak védőoltást. A fertőzéstől a tünetek megjelenéséig tartó időszak 10-12 nap. Ekkor megjelennek a betegség jelei: magas láz, orrfolyás, száraz köhögés, hasmenés, hányás.
A kanyaró szövődményei közé tartozik a tüdőgyulladás, fülfertőzés (középfültő-gyulladás), az agyvelőgyulladás (encephalitis), egyéb súlyos szövődmények, valamint rokkantság és a halál.