Array
(
[count_posts] => 10
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo0OiJsaWZlIjt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MjA7czo5OiJ0YXhfcXVlcnkiO2E6MTp7aTowO2E6Mzp7czo4OiJ0YXhvbm9teSI7czo4OiJwb3N0X3RhZyI7czo1OiJmaWVsZCI7czoyOiJpZCI7czo1OiJ0ZXJtcyI7YToxOntpOjA7aToxMDMwO319fXM6MTE6ImFmdGVyTG9ja2VyIjtpOjA7fQ==
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 184412
[content] =>
A KMKSZ élő történelemórát szervez iskolások számára a Tiszacsomai Látogatóközpontban. A programban való részvételre lehetőséget biztosítanak Kárpátalja minden hetedikes, magyar osztályban tanuló diákja számára. Az első napon 4 iskola 54 tanulója vett részt 4 csoportra osztva. Egy ilyen programból nem maradhatott ki az íjászkodás, amelyet szakoktató segítségével sajátíthattak el a gyerekek. Szabó András beszélt a honfoglalás kori híres magyar lovas íjászokról és persze az íj helyes használatának technikájáról. Hozzátéve, hogy ez csak az egyik előfeltétele annak, hogy a nyílvesszőnk célba találjon. Az előbb szó esett a lovas íjászatról. Ehhez bizony lovagolni is tudni kell. Ebbe is bele kóstolhattak a diákok a helyi betyárok és a szakoktató segítségével. Megtanulhatták hogyan kell fel- és leszállni a lóról, irányítani, összhangba jönni a pacival, amelynek hátán körözhettek is a manézsban. A népi játékok sok településen már feledésbe merültek Kárpátalján, ezért a szervezők ezeket is beiktatták a programba. Kellett itt rönköt dobálni, karón patkókat megtartani, ami nem is olyan könnyű, ahogy azt ember gondolná. Ahogy a zsákban ugrálás, ha a versenyző nem ismeri a technikáját. Nem egyszerű feladat a mocsárjárás sem, amelynek az a lényege, hogy fadarabokat hátulról előre rakva, majd arra átugorva kell elérni a célt. A hangulatból ítélve ez maradéktalanul sikerült is. A nap nem csak a szórakozásról, hanem az ismeretszerzésről is szólt. A csapatok ellátogattak a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékparkba. Itt megtudhatták, hogy a közelben egy 108 sírból álló honfoglalás kori temetőre bukkantak. A látogatóközpontban kialakított történeti kiállításon pedig magával a honfoglalás korával ismerkedhettek meg. A kirándulás a kísérő tanárok szerint is hasznos és tanulságos volt. A hagyományok ápolását és a honfoglalás korának megismerését célzó program során több mint ezer kárpátaljai hetedikes jut majd el a tiszacsomai komplexumba. Működtetője, a KMKSZ előzetes egyeztetés után kész fogadni más korosztályú tanulókat is.
Az elmúlt héten előbb a Kárpátaljai Megyei Érdemes Akadémiai Népi Kórust mutatkozott be két alkalommal a „Húsvét után” elnevezésű összeállításával a beregszászi színházban, majd ezt követően, a Magyar költészet napján komplett programmal várták az érdeklődőket, aminek része volt a színház felöltöztetése is József Attila verseivel. A költészet napján Meister Éva rendezésében és előadásában, a Kemény János regénye alapján készült monodrámát, a Viziboszorkányt tekinthette meg a nagyérdemű. A monodráma egy, a XIX. század második felében élő nő életéről szól, kihagyhatatlan erdélyi humorral. Az említett két bemutató után a színházban április 15-e és 19-e között Pályi János előadásában a Vitéz László című bábjáték tekinthető meg, amit Munkácson és Nagydobronyban is láthat majd a nagyérdemű. Ezt követően április 23-án Gárdonyi Géza: Ugri meg Bugri interaktív mesejátékával, valamint április 23-án és 24-én Szép Ernő: Május című darabjával várják a színházszerető közönséget.
Több napos tanulmányi útra érkeztek Kárpátaljára a Budapesti MCC média iskolájának növendékei. A fiatalok először Beregszászba látogattak el, majd Ungvárra érkeztek, ahol felkeresték a Tv 21 Ungvár szerkesztőségét. Itt Kulin Zoltán vezérigazgatótól kaphattak választ kérdéseikre. A média iskolában elsősorban újságírást tanulnak a fiatalok. Ennek keretében minden évben tanulmányi úton vesznek részt. Idén a választásuk Kárpátaljára esett. A diákok elmondták: hazatérésük után a háború témakörében kell majd cikket írniuk, azokból az információkból és tapasztalatokból ihletet merítve, amit vidékünkön tapasztaltak.
Borisz Kuzma és felesége, Viktoria alkotásaiból nyílt kiállítás „Ketten” címmel Magyarország Ungvári Főkonzulátusának aulájában. A tárlat annak, a főkonzulátus által indított kulturális kezdeményezésnek a soron következő része, amely a kárpátaljai művész dinasztiák munkásságának bemutatását tűzte ki célul. Borisz Kuzma Ukrajna érdemes festőművésze, szakmája szerint építész. Immár 25 éve vezeti az Ukrán Képzőművészeti Szövetség Kárpátaljai Megyei Szervezetét. Viktoriával már 15 éve élnek boldog házasságban. Mint fogalmazott, feleségével eltérő stílusban és megközelítésben alkotnak, de összeköti őket a mély lelkiség. Viktoria elmondta, hogy a házas életben és a művészet terén is a dialógus révén lehet megtalálni a harmóniát. A tárlat megnyitójára eljöttek a művész házaspár rokonai, barátai és kollégái, valamint jelen voltak a konzulátus munkatársai, a helyi tisztviselők, valamint a város értelmiségének képviselői. A Kuzma házaspár alkotásait bemutató kiállítás egy hónapig lesz megtekinthető Magyarország Ungvári Főkonzulátusának aulájában.
Kárpátalja már nem csak megyei, hanem országos szinten is a nemzetiségi kisebbségek kulturális platformja lett. Ukrajnában idén először rendezték meg az országos nemzetiségi nyelvismereti vetélkedőt, amelynek utolsó fordulóját ezen a héten tartják megyénkben. A rendezvény kezdete előtt Magyarország, Szlovákia és Románia diplomáciai képviselői találkoztak a megye vezetőivel. A diplomaták és a megyei vezetés közötti megbeszélés fő témája a gyermekek jövője volt. Ehhez természetesen nem csak a oktatási folyamat, hanem a fiatalok kikapcsolódása is hozzátartozik. A szlovák diplomaták egyelőre nem tudták megmondani, hogy pontosan mikor és hány ukrán gyermeket tud fogadni Szlovákia. Magyarország részéről viszont, ahol immár rendszeresen biztosítják az üdülés lehetőségét az ukrajnai diákoknak, újfent megerősítés érkezett arról, hogy a hagyomány idén is töretlen marad. Ami a tanulást és azon belül a nyelvek ismeretét illeti, Kuti László kiemelte, hogy az Ukrajnában élő nemzetiségi kisebbségekre jellemző kétnyelvűség a lehetőségek széles skáláját nyitja meg a fiatalok előtt. A román diplomaták szerint az ilyen rendezvények Kárpátalján azt bizonyítják a világ számára, hogy itt viszonylag biztonságos a helyzet és minden jól meg van szervezve. A Kárpátaljai Megyei Tanács üléstermében 32 diák gyűlt össze, akik az ország különböző pontjairól érkeztek, hogy részt vegyenek a magyar, szlovák, illetve román nyelv- és irodalom ismereti vetélkedőn. Ez az országos megmérettetés negyedik szakasza. Ukrajnában először tartanak ilyen országos szintű vetélkedőt. A vetélkedő több napos. Egy feladat megírására négy óra áll a résztvevők rendelkezésére. A kárpátaljai fiatalok mellett az odesszai és a csernyivci megyéből is részt vesznek a rendezvényen. Krisztina Duduca Bilhorod-Dnyisztrovszkij járásból érkezett. Mint fogalmazott: korábban moldáv nyelvet tanult, de nemrég áttért a románra. Az ungvári Irina Tovtik nagyon örül annak, hogy részt vehet a vetélkedőn. Mint mondta: ő az Ungvári 4-es iskolában tanul és már az első osztálytól kezdve szlovák nyelvet tanul. Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke, az országos nyelvismereti diákvetélkedő szervezőbizottságának tagja elmondta, hogy bár fontos az idegen nyelvek ismerete, de a legfontosabb akkor is az anyanyelv ápolása. Mint fogalmazott: ez a vetélkedő annak a példája, hogy Ukrajna tiszteletben tartja a területén élő nemzetiségi kisebbségeket. Az országos magyar, szlovák és román nyelvismereti vetélkedő április 12-ig fog tartani. Ez a rendezvény újabb megerősítése annak, hogy Kárpátalja az európai kultúra otthona és biztonságos hely a különféle országos rendezvények számára.
Egyre csak szaporodnak az ellenőrzőpontok Kárpátalja határmenti övezetében, ahol, szinte minden harmadik település előtt sorompó várja az arra közlekedőket. A határőrség, a hadkiegészítők és olyankor a rendőrség is ellenőriz. Az ukrán kormány még múlt decemberben döntött úgy, hogy úgynevezett határsávengedélyt vezet be, melynek értelmében, aki az ország határa melletti 5 km-es övezetben lakik, annak speciális engedélyre lesz szüksége a településekhez tartozó földeken való szabad tartózkodáshoz. A rendelet értelmében csak annak nem kell igényelnie ilyen dokumentumot, aki soha nem hagyja el a községét, annak azonban, aki az érintett régióban pl. mezőgazdasággal foglalkozik, már igen. A helyi önkormányzatok segítenek ennek a beszerzésében. Sok kárpátaljai azonban attól tart, hogy – ahogy Ukrajnában sokszor – a helyi hatóságok másként fogják értelmezni a kormányrendeletet, és mindenkit ellenőrizni és büntetni fognak, aki nem rendelkezik speciális engedéllyel. Már az is nyilvánvaló, hogy ha például valaki egy másik határmenti járásba menne meglátogatni a rokonait, bizonyos esetekben, az is engedélyköteles lesz. A Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulásaés a KMKSZ nemrég levélben arra kérte Denisz Smihal ukrán miniszterelnököt, hogy a helyieknek a személyi igazolvány is elegendő legyen a térségben való szabad mozgáshoz. Ezt elutasították, viszont a kárpátaljaiak továbbra is arra kérik Kijevet, hogy egyszerűsítsék mindezt. Az ukrán hatóságok fontosnak tartották kiemelni, hogy a szabadságjogok– szerintük – nem sérülnek. Azonban a térséghez tartozó folyók közelében, illetve az erdőkben való kiránduláshoz, szükség lesz az engedélyre, ellenkező esetben pénzbüntetésre kell számítani.
Egyre gyakrabban kerülnek elő a földből robbanószerkezetek. Még mindig gyakran találnak vidékünkön a második világháborúból származó aknákat és gránátokat, ezért a tűzszerészek emlékeztetnek a biztonsági szabályokra. Az a legfontosabb, hogy maradjunk távol az ilyen leletektől és hívjuk a 101-es telefonszámot. Fontos, hogy mindenki tisztában legyen a biztonsági kérdésekkel. Az Állami Katasztrófavédelmi Szolgálat szerint Ukrajna területének közel egyharmada aknákkal és robbanószerkezetekkel szennyezett. Az elmúlt két évben a tűzszerészek több mint 780 000 robbanószerkezetet semmisítettek meg. A kárpátaljai katasztrófavédők is részt vesznek a felszabadított területek aknamentesítésében. A háború kezdete óta csak a kárpátaljai tűzszerészek körülbelül 12 ezer lőszert hatástalanítottak. Azt mondják, a leletek többsége még szovjet gyártmány. A robbanószerkezeteket fémdetektorral keresik, egyeseket a helyszínen semmisítenek meg, másokat elszállítanak, és az erre a célra kijelölt helyszíneken hatástalanítanak. A tűzszerészek golyóálló mellényt viselnek. Annak érdekében, hogy Ukrajna felszabadított területeit megtisztítsák a robbanószerkezetektől, a katasztrófavédők jelentősen bővítik személyi állományukat és új egységeket hoznak létre. Ez alól Kárpátalja sem kivétel.
A Beregszászi Kodály Zoltán Művészeti Iskola hatodik ízben adott otthont a Pacsirta népdaléneklő versenynek. Több mint 40 kislány és egy kisfiú, illetve 12 énekegyüttes lépett színpadra, három korcsoportban. Bobály István, a művészeti iskola igazgatója megnyitó beszédében kiemelte, hogy büszkeség számára és intézményének is, hogy ismét megrendezték a versenyt. Büszkék vagyunk arra, hogy kistérségünk több hagyományőrző megmérettetésnek adhat otthont, és kiemelten támogatjuk azt, hogy a Pacsirta a következő években is itt legyen Beregszászon, emelte ki Babják Edit, a Beregszászi Kistérség oktatási, kulturális és ifjúsági ügyek osztály vezetője. Az elmúlt években hatalmas fejlődésen ment át Kárpátalján a magyar népdal és népzeneoktatás, köszönhető ez a különböző hagyományőrző szervezeteknek, emelte ki az esemény házigazdája, Bobály István. Az előadásokat szakmai zsűri értékelte, amelynek elnöke Hanna Drohalcsuk a Kárpátaljai Megyei Kulturális szervezési-módszertani központ megbízott vezetője volt. A megmérettetés végén több előadót és csoportot is díjaztak, a legtöbb elismerést pedig az Ungvári Művészeti Iskola Eszterlánc népdal együttese vihette haza, kik a legjobb csoport és a legjobb előadó díját is kiérdemelték.
A multikulturális Kárpátalján a különböző nemzetiségek és vallások képviselőinek toleráns együttélése példaértékű. A megyében számtalan különböző nemzetiségű ember él békésen egymás mellett, 37 vallási felekezetet tartanak nyilván, de a teljes körű invázió kezdetével a kisebbségek kiváltképpen az ellenség információs műveleteinek részévé váltak. Őket használják fel a helyzet destabilizálására, a kormány demonstratív ostorozására, amely állítólag nem veszi figyelembe az állampolgárok igényeit. Azonban a Kárpátalján uralkodó légkört ezek a dolgok nem tudják megingatni. Nemrégiben Kárpátalja adott otthont az Európai Tanács, az Európai Unió és Ukrajna Etno Politikáért és Lelkiismereti Szabadságáért felelős Állami Szolgálata közös kétnapos szemináriumának. A kétnapos szeminárium fő célja a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása, a jogszabályok korszerűsítése volt, különös tekintettel az EU-csatlakozási követelményekre, és ami a legfontosabb, a különböző nemzeti kisebbségek és őshonos népek képviselői nyelvi, kulturális, etnikai és vallási identitásának fejlesztéséhez szükséges feltételek biztosítása Ukrajnában. Viktor Jelenszkij szerint az EU-tagsághoz vezető úton az etnopolitika az egyik legfontosabb szempont. Az Európai Unió kötelezte Ukrajnát a jogalkotás, a jogok és szabadságjogok tiszteletben tartására a kisebbségek hagyományainak megőrzése mellett. Kétségtelen, hogy a nemzeti kisebbségekről és közösségekről szóló törvény végrehajtása még további törvényeket, rendeleteket és fejlesztéseket igényel, de nincsenek olyan kérdések, amelyeket ne lehetne megoldani. Kárpátalján tett látogatása során Viktor Jelenszkij találkozott a megye egyházi vezetőivel. A különböző felekezetek képviselői kifejtették problémáikat, amelyek minden egyházmegye esetében hasonlóak. Minden egyházi szolgálattevő számára aktuális kérdés az esetleges mozgósításuk, a külföldre utazásuk, a tábori lelkészség és a hadiállapothoz kapcsolódó egyéb folyamatok kérdése. Nílus Luscsak, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye püspöke szerint a vallási vezetőket meghallgatják Kijevben, és készek arra, hogy a törvények megsértése nélkül kielégítsék igényeiket. Amíg országunkban tart a háború, sőt annak befejezése után is, Ukrajnának új kihívásokkal kell szembenéznie. Ezek megoldásához viszont szükség van a hatóság, az érintett szervezetek és külföldi partnerek konszolidált együttműködésére.
Idén közel 14 000 kiskorú üdülhet Kárpátalján az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek, a katonák és egyéb kedvezményekre jogosult kategóriák gyermekei közül, beleértve a frontvidéken élő gyermekeket is. A kampány 221 napig tart majd. A megyei költségvetésben közel 15 millió hrivnyát különítettek el a gyermeküdültetés biztosítására. A nyári rekreációs kampány részeként olyan nemzetközi jótevőket is szeretnének elérni, akik hajlandóak ukrán gyerekeket nyaraltatni. Részletes információk még nincsenek, mivel a partnerekkel még folynak a tárgyalások, de a megyei adminisztráció munkatársai abban bíznak, hogy körülbelül 1500 gyermek vakációzhat külföldön idén nyáron. Tavaly Kárpátalja csaknem 15 000 gyermeket látott vendégül, akik Ukrajna különböző részéiből érkeztek. A megyében 119 iskolai tábor és 16 bentlakásos üdülőhely működött.
kárpátalja (3 Oldal)
