Kárpátalján közel 420 ezer háztartási áramfogyasztó van, és közülük több mint ötezren rendelkeznek naperőművel. A megfigyelési adatok szerint nyáron a megyében naponta 240 MW villamos energiát fogyasztanak. Ugyanakkor a magánerőművek 140 MW-ot termelnek, vagyis a szükséges mennyiség több mint felét. Amennyiben nő az alternatív energiaforrások száma, a régiónak minden esélye megvan a hiány fedezésére. Ugyanakkor a komplex energiarendszer lehetővé teszi, hogy szétválasszuk azoknak a fogyasztóknak a vonalait, akik egy adott településen belül termelik meg a villamos energiát. Vagyis a 10 kilowattos kis erőművek az egész falut vagy kisvárost képesek ellátni árammal, ezzel pedig elkerülhetők az áramszünetek. Jelenleg az állam számos kulcsrakész megoldást kínál, többek között a magánháztartások számára is. Ezek közé tartozik az energiatárolást lehetővé tevő hibrid erőművek vásárlásához nyújtott kamatmentes kölcsön, amelyek a fogyasztás függvényében 12-16 órás áramszüneteket is áthidalnak. A cég szakértője szerint télen a napelemek a nyári érték 10-15%-át termelik meg. Ez természetesen kevés a teljes értékű fogyasztás fedezésére, de ha vannak, akkor tároló akkumulátor alkalmazásával elegendő az állomás néhány órás működtetéséhez. A kárpátaljai piacon jelenleg 7 jelentősebb energetikai berendezéseket forgalmazó vállalat működik. Termékeik iránt hatalmas a kereslet. Jelenleg körülbelül három hónapig kell várakozni a naperőművek telepítésére. A legtöbb vállalat kulcsrakészen dolgozik, és személyre szabott megoldásokat kínál a fogyasztóknak. Jelenleg Ukrajnában több mint félezren kérelmezték az állami hitelprogram igénybevételét. Amennyiben egy magánszemély beszerzi egy legfeljebb 10 kW teljesítményű hibridállomás három alkotóelemét, azaz a napelemeket, akkumulátort és invertert, akkor 100 és 480 ezer hrivnya közötti összegű kölcsönt kaphat 0 %-os kamattal 10 éves futamidőre. A megyében már most 30 hitel kiadása készül a magánháztartások számára. A kormány eltörölte a külföldről behozott berendezésekre kivetett állami vámot. A kérdést két héten belül jogilag meg kell oldani. Emellett regionális szinten háztartási támogatási programot dolgoztak ki. A hitelből vásárolt berendezések kizárólag saját felhasználásra fordíthatók. A felesleges villamos energia nem adható el zöld tarifával. Ugyanakkor azok a polgárok, akik állami hitelből naperőművet telepítenek, a felhalmozott villamos energiát az öntermelői mechanizmuson keresztül értékesíthetik. A naperőművek telepítésének előmozdítása mellett a régióban más alternatív energiaellátási formák fejlesztésén is dolgoznak. Megjelentek azok a befektetők, akik készek 200 MW összkapacitású gázgenerátorok telepítésére. A vállalkozásokat is ösztönzik, hogy termelésükkel járuljanak hozzá a megye energiafüggetlenségéhez. Becslések szerint, ha minden második vállalkozás rendelkezik majd saját termeléssel, a költségvetési intézmények pedig megújuló energiaforrások révén működnek, és minden hetedik háztartási fogyasztónak lesz naperőműve, akkor Kárpátalja áramellátása az évszaktól függetlenül napi 24 órában biztosított lesz.
Kárpátalján márciustól szeptemberig tart a nyári gyerek táborozás időszaka. Megyénkben összesen 50 különböző tulajdonjogi formában lévő, üdültetésre jogosult intézmény működik. Többségük napközis tábor, 17 pedig ott alvós. A nyári üdülési szezonban az Állami Élelmiszerbiztonsági és Fogyasztóvédelmi Szolgálat ellenőrzi az intézményeket, az étkeztetés minőségét, a szállás körülményeit, az egészségügyi és járványügyi szabályok betartását, illetve laboratóriumban ellenőrzik az ivóvíz és a fürdőhely vizének minőségét. Az ott alvós táborokban helyben készítik az ételt. Minden ilyen intézmény rendelkezik áramfejlesztővel vagy napelemekkel és akkumulátorokkal, melyek az áramszünetek esetén nélkülözhetetlenek, hiszen a hűtők leállás nélkül működhetnek és az élelmiszer nem romlik meg. A legtöbb figyelem az étkeztetésre irányul. Az Állami Élelmiszerbiztonsági és Fogyasztóvédelmi Szolgálat felhívja a figyelmet arra, hogy hét helyi intézmény különleges igényű gyerekek számára is szervez tábort. Ide olyan táborozókat várnak, akik nehéz szociális helyzetben élnek és több figyelmet igényelnek. Jelenleg két és fél ezer gyermek vesz részt nyári táborozáson. A szezon beindulása óta Kárpátalján több mint hatezer gyermek üdülhetett. Közel ötven százalék Ukrajna más régiójából érkezett Kárpátaljára. A nyár folyamán összesen 10 ezer gyermek üdülését tervezik megvalósítani megyénkben.
Kárpátalja a villamos energia decentralizálásán dolgozik. Mivel az új, áramelosztási sémákat rövid időn belül szinte lehetetlen kiépíteni, a régió átfogó villamosenergia-termelési programot dolgoz ki: szél- és vízerőművekről, napelemekről, gázdugattyús berendezésekről van szó. Állami és regionális szinten is folyamatban vannak az alternatív energiaforrások termelését ösztönző programok. Például egy-egy vállalkozás igénybe veheti az 5-7-9%-os elérhető hitelek kibővített kínálatát. A maximális hitelösszeg 150 millió UAH, a kamat 5-9%, a hitel futamideje 10 év. A lakosság számára kamatmentes hitelezési programot dolgoztak ki, amely július 20-án kezdi meg működését. 480 ezer hrivnya háztartásonként, a futamidő – 10 év. A feltétel csak az, hogy a pénzt akkumulátorral működő nap- vagy szélerőmű telepítésére kell fordítani. Az 5 éves, 7%-os hitelt veheti igénybe a „Saját házat” regionális program résztvevője. Emellett Kárpátalján új típusú költségtérítést vezetnek be azon magánszemélyek számára, akik saját költségükön telepítettek napelemes erőművet. Ha egy személy igazoló dokumentumok nyújt be, háztartásonként 20 000 UAH összegű kompenzációra lesz jogosult a megyei költségvetésből. Az üzleti életben továbbra is érvényben marad az „Energy help” program, melynek célja a vállalkozók anyagi támogatása. Az elmúlt évben 26 millió hrivnyát utaltak ki a megyei költségvetésből generátorok, akkumulátorok és naperőművek vásárlására. Ami a költségvetésből finanszírozott intézményeket illeti, jelenleg a szociális szféra objektumainak zavartalan működését biztosító komplex megoldások kidolgozásán dolgoznak. Az Egészségügyi Minisztériummal közösen olyan dokumentum csomagot dolgoznak ki, amelyek Kárpátalja 6 járási kórházának működését biztosítják napelemes erőművek telepítésével. Folyamatban van a megyei kommunális intézmények megyei támogatási programjának kidolgozása is. Ami pedig a kistérségek területén működő iskolákat, óvodákat, kórházakat és egyéb intézményeket illeti, ezek működését a helyi hatóságoknak kell biztosítaniuk. A decentralizáció keretein belül szinte minden önkormányzat önellátó lett, ezért a saját területén lévő kritikus létesítmények működéséről nekik kell gondoskodniuk.
Továbbra is mindennaposak az áramszünetek Kárpátalján, sajnos már az sem ritka, hogy napi 16 órán át kell nélkülözni a villamos energiát. Ez mind a lakosságot, mind az intézményeket kihívások elé állítja. Bár a napokban az illetékesek úgy nyilatkoztak, hogy az előttünk álló időszakban a helyzet az import növelésének és a helyreállítási munkálatoknak köszönhetően javulhat, viszont nem árt felkészülni arra, ha mégsem jönnének be a legoptimistább várakozások. Vidékünkön a felkészülést a Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálat segíti, hiszen az elmúlt időszakban több tehetséggondozó intézménynek is generátorokat biztosított annak érdekében, hogy a továbbiakban is folytatni tudják a fiatalok pallérozását. A Mathias Corvinus Collegium kárpátaljai központja több száz fiatallal foglakozik éves szinten, így természetesen számukra is fontos, hogy a képzéseiket, valamint a különböző programjaikat zavartalanul meg tudják tartani. Számukra most egy nagy teljesítményű dízel generátort adtak át. Az MCC mellett egy kisebb generátort kapott a Rezeda folkműhely is, ahol szintén folyamatosak a foglalkozások. Bár mindegyik intézményvezető szerint az lenne a legjobb, ha a generátorok a raktárban maradnának, viszont tartanak az előttünk álló időszakra várható áramkimaradásoktól is. Ennek megoldásában ezért fontos a Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálat által nyújtott segítség a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulásának közreműködésével.
Szerhij Sahlevics, a kárpátaljai territoriális toborzó központ toborzási osztályának vezetője sajtótájékoztatóján a katonai felsőoktatási intézményekbe való felvétel sajátosságait, a dokumentumok benyújtásának folyamatát, a felvételizőkre vonatkozó követelményeket, valamint a tanszakok biztosította lehetőségeket ismertette. A felvételi követelményeket illetően a jelentkezőnek 17 és 30 év közöttinek kell lenni, középfokú általános végzettséggel kell rendelkezni, az orvosi vizsgálat eredményei értelmében alkalmasnak kell lenni a katonai szolgálatra. A jelentkezőnek 2024-es Nemzeti Multiteszt bizonyítvánnyal kell rendelkeznie, ugyanakkor elfogadják a 2023-as, 2022-es multitesztet, valamint a 2021-es ZNO eredményt is. A minimális teljesítési pontszám 125. A felvételi kampány során a fizikai erőnléti normákat is teljesíteni kell. Ukrajnában jelenleg 16 olyan katonai felsőoktatási intézmény működik, ahol a hallgatók az állam költségén kapnak képesítést, amely teljes mértékben biztosítja az étkeztetést, a hallgatók kollégiumi elhelyezését, az anyagi támogatást. A diploma megszerzését követően az állam teljes foglalkoztatást biztosít. Ami a szakirányokat illeti, sok van belőlük – jegyezte meg Szerhij Sahlevics. Jelenleg Kárpátalján 420-an jelentkezőt regisztráltak, akik katonai felsőoktatási intézményben szeretnék folytatni tanulmányaikat. Többek között Ivan Usakov, aki az odesszai katonai akadémián fog tanulni. Szakterülete a katonai hírszerzéshez kapcsolódik majd. Szerhij Sahlevics szerint a kárpátaljai felvételizők zöme a Szahajdacsnij Szárazföldi Erők Akadémiára, Távközlési és Informatizálási Katonai Főiskolára, a Tarasz Sevcsenko Kijevi Nemzeti Egyetem katonai főiskolájára jelentkezett. Az ukrán védelmi minisztérium honlapján (www.mil.gov.ua) részletesebben megismerkedhetnek az érdeklődők a felsőoktatási intézményekbe való felvétel szakterületeivel és követelményeivel.
A kétezres évek elején többirányú összefogás eredményeként szerveződő, a magyarság értékeit összegezni, rendszerezni kívánó mozgalom indult útjára, melynek eredményeként 2012-től hivatalosan jegyzékbe foglalják a magyarság csúcstermékeit vagyis a hungarikumokat. Mára a jegyzék több mint 90 olyan szellemi és tényleges terméket foglal magába, amelyek mindegyike világszínvonalat képvisel és természetesen egyedi. Ilyenek például a Herendi porcelán, a Kürt-féle adatmentés, a pálinka vagy éppen Puskás Ferenc pályafutása. Ezekből az örökségekből nyílt kiállítás Beregszászban a Mathias Corvinus Collegium képzési központjában. A kiállítást ezúttal nem az MCC, hanem Magyarország Beregszászi Konzulátusa szervezte. A mai nap nemcsak a hungarikumokról szól, hiszen Magyarország tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztét, a kiállítás pedig a világ számos pontján ennek a hírnöke kíván lenni, emelte ki Buczkó István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának vezető konzulja. A magyarság, a magyar nemzet ezer éve meghatározó része Európának, mi pedig méltán lehetünk büszkék magyarságunkra itt Kárpátalján is, emelte ki stábunk kérdésére Sin József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke. Az MCC-ben számos programot szerveznek egész évben, emellett pedig teret biztosítanak azoknak a kezdeményezéseknek is, amelyekkel a magyar örökség bemutatását vagy fejlesztését kívánják elérni más szervezetek. A kiállítást az elkövetkező 3 hétben előre egyeztetett időpontban tekinthetik meg az érdeklődők.
Továbbra is mindennaposak az áramszünetek Kárpátalján, ahol már az sem ritka, hogy napi 12 órán át kell nélkülözni az villamosenergiát. Szakértők szerint – amennyiben tovább folytatódnak az ukrán hálózatot ért támadások – úgy télen még a mostaninál komolyabb korlátozások is jöhetnek. Hogy mit jelent hűségesnek lenni és kitartani a szülőföld mellett, azt csak az értheti igazán, aki az elmúlt éveket Kárpátalján töltötte. A háború kitörése után ugyanis számos megpróbáltatáson kellett a helyieknek keresztülmenniük, sokan mégsem a könnyebb utat, az elvándorlást, hanem a helyben maradást választották. Az egyik ilyen megpróbáltatás pont az, amikor a XXI-ik századból a XIX-ik-ben találja magát az ember: ismét gyertyafényesek az esték, nincs tv, nincs porszívó, nincs hajszárító, nem működik a hűtő és sorolhatnánk. Helyette azonban van napi 12 órás áramszünet és légiriadó. Furcsa időutazás ez, amiben senki sem vesz részt szívesen. A magyarok azonban minden helyzetben feltalálják magukat, és sokszor a kultúrába menekülnek. A beregszászi színházban például már kétféle előadást készítenek, az egyik az, amikor van áram a színpadon, a másik pedig, amikor nincs. A kárpátaljai színészek pedig ezekben a nehéz időkben is képesek arra, hogy tehetségükkel eltereljék a figyelmet a háborús hétköznapokról és a szó szerint ismét sötét, árammentes időkről. A vidéken egyre több intézmény szerez be aggregátorokat is. A nagyberegi líceum lelkészigazgatója szerint ezekben a nehéz időkben fontos, hogy ne csak a külső, de a belső akkumulátor, vagyis a lélek is fel legyen töltve, és tudja venni az akadályokat. Kárpátalján többnyire esténként jelentik be, hogy a következő nap folyamán hány órakor fog kezdődni az áramszünet és meddig fog tartani. Mindezt az interneten, egy grafikonból tudják kiválasztani az itt élők. Az energetikai szakemberek szerint azonban nehéz idők várnak az ukrajnaiakra, télen ugyanis várhatóan a jelenleginél is hosszabbak lesznek a kimaradások.
Kárpátalja csaknem 400 000 belföldi menekült számára vált menedékhelyé, akik kénytelenek voltak elhagyni otthonukat azokban a régiókban, ahol aktív harci cselekmények folynak. A közel három éve tartó teljes körű invázió ideje alatt a régió hihetetlen eredményeket ért el, és a legjobbak közé került, demonstrálva az összetartást, a szolgálatok összehangolt munkáját, valamint a külföldi szervezetek aktív támogatását. Jelenleg 128 000, belföldi menekült státusszal rendelkező személy él hivatalosan Kárpátalján. Stábunk ellátogatott az ungvári, Szerhij Martina utcai menedékhelyre. Az épületben, ahol korábban a 2-es számú poliklinika működött, két szintet alakítottak át az evakuáltak számára. Először ide helyezték el azokat az embereket, akik ideiglenesen oktatási intézményekben és a Juniszt sportkomplexumban éltek. Jelenleg több mint száz ember él itt. A helyiségek felújítására az ungvári városi tanács utalt ki forrásokat, így 39 szoba került kialakításra. A folyamatba társadalmi szervezetek is bekapcsolódtak, bútorokkal, háztartási gépekkel és egyéb háztartási cikkekkel látták el a menekülteket. Minden szinten zuhanyzóval felszerelt fürdőszoba, mosókonyha, valamint három konyha található. Natalija Kirijacsenko két gyermekével, édesanyjával, valamint testvérével költözött ide a harkivi régióból. Két átjárható szobában laknak, mivel rokonok. A kislány elmondta, már megszokták, harmóniában élnek a többi szomszéddal. Minden szoba mellett van egy gardrób, a konyha ugyanakkor közös, mint egy kollégiumban. Ez azonban nem okoz kényelmetlenséget, mert a menedékhely lakói tisztelik egymást. A legtöbben Donyeck, Harkiv és Luhanszk régióból érkeztek. Mindenki úgy rendezi be az életét, hogy a szobája úgy nézzen ki, mint a saját otthona. Ugyanakkor szinte mindenki arról álmodik, hogy visszatér szülővárosába. Vaszil Sevcsenko szeverodonyecki lakos, aki szintén Ungváron talált menedéket. Eleinte a líceumban lakott, most pedig a menedékszállón van egy szobája, amelyet a szomszédaival oszt meg. Szülővárosában a férfi tanárként dolgozott, Ungváron is folytatja a tanítást. Szeverodonyeck 2022 tavasza óta van megszállás alatt, az oktatási intézmény pedig online formátumban biztosítja az oktatási programot a hallgatóknak. Vaszil Ungvárról tartja meg a fizikaórákat a szeverodonyecki iskolásoknak. A menekültek ingyenesen laknak a menhelyen. Egy fő lakhatása körülbelül havi 2 és fél ezer hrivnyába kerül. Az ideiglenes menedékszálló fenntartása a városi tanács feladata, a kommunális szolgáltatásokat pedig az állam fizeti. Régiónk további mintegy félezer ember számára tud átmeneti lakóhelyet biztosítani. Jelenleg a menekültek hullámának növekedése figyelhető meg Harkiv és Szumi megyékből. Hetente több tucat, a harcok elől menekülőt hoznak Kárpátaljára, és akinek lakhatásra van szükség, biztosítják ezt a lehetőséget. A hivatalos adatok szerint Ungváron közel ezer menekült regisztrált, ez több mint 360 letelepítésre szoruló család. Azonban nem mindenki áll készen arra, hogy kollégiumban éljen, ezért önállóan keres szállást. Az állam szociális felelőssége révén szervez menedékszállókat a lakosság veszélyeztetett rétegei, köztük az idősek, a fogyatékkal élők vagy a nagycsaládosok számára. Emellett minden menekült, állami segélyre jogosult személy felnőttenként 2000 hrivnya, gyermekenként 3000 hrivnya, fogyatékkal élő személyenként szintén 3000 hrivnya kifizetésben részesül.
Híres és bizonyos mértékben mégis ismeretlen ungvári, aki a tengerentúlon képviselte vidékünk művészetét. A kárpátaljai festőiskola első nemzedéke egyik képviselője, Ijjász Gyula életrajza és alkotói pályája csodálatra méltó. Münchenben tanult Hollósy Simon magán művészeti iskolájában, háromszor látogatott el az USA-ba, a The New York Times illusztrátoraként dolgozott, Párizsban tovább tökéletesítette tudását, bejárta Európát, ismert festőművész volt Magyarországon, de mindig visszatért szülővárosába, Ungvárra. A művész születésének 150. évfordulója alkalmából rendeztek tárlatot a Kárpátaljai Megyei Helytörténeti Múzeumban a művész alkotásaiból és azok reprodukcióiból. Ez utóbbiakat a művész Magyarországon élő unokái biztosították – mondta a kiállítás szerzője, Ruszin Valéria A művész 20 magyarországi, unokáinál lévő festményeinek reprodukciója Magyarország Ungvári Főkonzulátusának támogatásával készült. A kiállítás megnyitóján Albertné Simon Edina konzul a kárpátaljai kulturális intézmények együttműködésének és támogatásának fontosságát emelte ki a művészeti értékek népszerűsítése és megőrzése érdekében. A 20. század elején Ijjász Gyula neve gyakran szerepelt művészeti cikkekben, viszont Kárpátalján kevesen ismerik vagy látták a művész alkotásait, jegyezte meg Mihajlo Prijmics művészettörténész. A szakemberek megjegyezték, hogy jelentős Ijjász Gyula művészi hagyatéka, de a történelmi események okán művei szétszóródtak szerte a világon. Ijjász Gyula több eredeti alkotását a Kárpátaljai Megyei Helytörténeti, valamint a Boksay József Megyei Szépművészeti Múzeumban őrzik. Az Ijjász Gyula alkotásait bemutató tárlatot július hónap folyamán tekinthetik meg az érdeklődők a Kárpátaljai Helytörténeti Múzeumban.
