Az idei tél leghidegebb hétvégéjén a Tatár-hágó alatt lévő Kőrösmezőre szervezett túrát a Kárpátaljai Hazajáró Honismereti és Turista Egylet, melyre harmincnyolc vállalkozó szellemű kárpátaljai túrázó jelentkezett, közöttük gyerekek és jómagam is, hogy két nap alatt két túrát teljesítve a metsző hidegben és 15–25 centiméteres hóban feljussunk a Bükkös-hegy ma fenyőfákkal benőtt csúcsa alatti közel 1050 méteres tengerszint feletti magasságban lévő tisztására, illetve másnap a Kosztilivka nevű hegygerincen át egy csodálatos körpanorámát nyújtó magaslatra, ahonnan a Hóvár (Hoverla), a Kőhavas (Petrosz), az Ikerhavas (Bliznyica) csúcsaiban gyönyörködhettünk, valamint a Gorgánok gerincében és a Zöld-völgy csodás látványában. A túra Bíró András túravezetőnek köszönhetően egy kitűnő helytörténeti kirándulás is volt csodálatos téli tájjal, mely a hideg és a hó ellenére edzettség nélkül is teljesíthető volt.
Bíró Andrástól és Varjú Zoltántól, a Kárpátaljai Hazajáró Egylet alapítóitól megtudtam, hogy furcsa módon a koronavírus-járványnak köszönhetően kapott óriási lendületet a kárpátaljai magyar honismereti, természetjáró mozgalom. Igaz, még 2019-ben, az anyaországi egylet mintájára létrehozták a Kárpátaljai Hazajáró Honismereti és Turista Egyletet azzal a céllal, hogy népszerűsítse Kárpátalja, valamint a Kárpát-medence területén található természeti, történelmi és kulturális kincseinket, erősítsék a természet és haza iránti szeretetet, valamint összekössék a kárpátaljai természetjárókat a Kárpát-medence hasonló gondolkodású magyarjaival. Az első évben elfoglaltságaik miatt még csak egy túrát vezettek, 2020-ban a koronavírus-járvány ellenére már 18-at. Idén pedig a január 30-i nagyszőlősi Fekete-hegyet felfedező honismereti túrájuk után most, február 13–14-re a Kőrösmező környéki havas bércekre hirdettek két túrát. A Kárpátaljai Hazajáró Egylet facebook oldalán előzetesen ötvenen jelentkeztek be résztvevőként, de az extrém hideg miatt többen meggondolták magukat, így maradt a 38 fős létszám. Akik megijedtek a -17 fokos hideg miatt, bánhatják.
Az egylet idén, összesen 19 honismereti túrát tervez, Kárpátalja csodálatosabbnál csodálatosabb tájaira. Amennyiben a járvánnyal kapcsolatos utazási korlátozásokat feloldják erdélyi és felvidéki túrákat is meghirdetnek majd. Akit érdekel és szeretne egy megbízható, jó csapattal túrázni vidékünkön, válogathat a Kárpátaljai Hazajáró Honismereti és Turista Egylet által a közösségi oldalukon közzétett tervezett túrák közül.
Úgy tűnik, az egyletnek sikerül újraindítani a II. világháború előtti időkre jellemző természetjáró életet a kárpátaljai magyarság körében, ráadásul mindezt egy gazdasági, közegészségügyi és minden más értelemben is nagyon nehéz időszakban.
A Kárpát-medence-szerte létrejött Hazajáró egyesületek előzménye a Hazajáró című turisztikai-honismereti magazinműsor, amely 2011. október 9-én indult a Duna TV-n. A műsor célja az volt, hogy a Kárpát-medence természeti, kulturális értékeit, történelmi emlékeit és az ott élő magyarok mindennapjait bemutassa a tévénézőknek. Egy adás általában a két szereplő egy-egy kistájon tett 2-3 napos túrájának, kirándulásának az összefoglalója. A sorozatban előforduló települések, helyek, műemlékek és egyéb érdekességek történetét, nevezetességeit a helyieken és a szereplőkön túl a levéltárak mélyéről és régi könyvekből előkerült útleírásokkal a narrátor meséli el. Az évek óta tartó gyaloglás, túrázás és forgatás alatt sok települést, tájat, szokást, érdekes embert mutattak be azzal a céllal, hogy kedvet csináljanak a közönségnek a Kárpát-medencén belüli túrázáshoz és a történelmi Magyarország megismeréséhez. A Hazajáró 2016 óta kéthetente kerül adásba az M5 csatornán. A 2012 óta Magyar Örökség díjas magazinműsor csapatának, Kenyeres Oszkárnak és Jakab Sándornak állandó kárpátaljai segítőjeként is ismert Bíró András, nagyberegi tanár és idegenvezető, a Kárpátaljai Hazajáró Honismereti és Turista Egylet megszervezésének ötletgazdája, aki Varjú Zoltánnal kihasználva a világháló nyújtotta lehetőségeket, már több mint száztagú közösséggé fejlesztették a természetjárók kárpátaljai csapatát, akik a legkülönbözőbb településekről és korosztályokból verbuválódnak.
A mostani, kétnapos Kőrösmező környéki túra során is igyekeztek a szervezők a természeti értékek mellett bemutatni a honismereti szempontból fontos, magyar vonatkozású emlékeket is, például az egykori Budapest szállót, a kőrösmezői katolikus temetőt és I. világháborús temetőt, az Árpád-vonal bunkereit, a XIX. századi Sztrukivka nevű, hucul típusú fatemplomot, amely 2013-tól világörökségi védelem alatt áll, és ahonnan 2008-ban ellopták a Szent István királyunkat ábrázoló, XVIII. századi templomi zászlót.
A február 13-án egy irányba három kilométeres túra alatt 417 méteres szintkülönbséget kellett leküzdenünk a hóban, de a fentről elénk táruló látvány miatt megérte a 4,5 órás gyaloglás. Másnap, február 14-én egy kőrösmezői helytörténeti sétát követően magyar vonatkozású temetőn áthaladva jutottunk fel a Kosztilivka nevű hegygerincre, ahol az Árpád-vonal behavazott bunkereit láthattuk. Majd szállingózó hóesésben, szó szerint hegyen-völgyön át haladva értünk a 950 méter magas Bukovina-csúcsra, ahonnan csodálatos a körpanoráma, hószállingózásban is látni lehetett a Hóvár (Hoverla), a Kőhavas (Petrosz), az Ikerhavas (Bliznyica) hóba burkolózott csúcsait, valamint a Gorgánok gerincét és a csodálatos Zöld-völgyet.
A túra 38 résztvevője – közöttük jómagam is – kissé fáradtan, de sok élménnyel gazdagabban térhettünk haza. Bátran merem ajánlani a természetjárás kedvelőknek a Kárpátaljai Hazajáró Honismereti és Turista Egylet nyújtotta lehetőségeket, amelyek a nagyszerű közösség mellett árban is verhetetlenek.
Kirándulhatunk, túrázhatunk-e járvány idején? A válasz – a járványtól függetlenül –: hogy csak felelősségteljesen, a szabályokat betartva érdemes felfedezni a természetet. A szabad levegő és a mozgás elengedhetetlen számunkra a jó fizikai állapot megőrzése mellett a bezártság mentális következményeinek ellensúlyozása szempontjából is.
Ereszkedés a Negrovec (Fekete-bérc) 1709 m-es csúcsáról
Ha kimozdulásra vágyunk, a lehetőségek átmenetileg korlátozottak, a szabályok betartása melletti túrázás azonban kiváló időtöltést jelenthet. Vidékünkön egyre többen csatlakoznak a Kárpátaljai Hazajáró Honismereti és Turista Egylet (KHE) által szervezett túrákhoz. Vezsdel László honismereti és túravezetővel, az egylet titkárával beszélgettünk a kárpátaljai túraútvonalakról, a KHE tevékenységéről, s arról is, hogy milyen felszerelésre van szüksége egy kezdő túrázónak.
A Kárpátaljai Hazajáró Honismereti és Turista Egylet 2019-ben alakult a Prima Primissima díjas Hazajáró – Honismereti magazinműsor szereplőinek közönségtalálkozója keretében Beregszászban azzal a céllal, hogy népszerűsítse Kárpátalja és a Kárpát-medence területén található természeti kincseinket, történelmi és kulturális örökségünket. Az egyesület megalakulása óta 19 túrát szerveztek, amelyekből egy kivételével mindegyikre 2020-ban került sor. A túraútvonalak kiválasztásánál a szervezők elsősorban a hegyvidéket célozzák meg, ugyanis a népszerű látványosságok mellett – a munkácsi és ungvári vár, a Szinevéri-tó, a Sipot-vízesés, a Vereckei-hágó – fontosnak tartják a hegyvidék és a hegyek bemutatását, felfedezését is. Ebből adódóan az egyesület nem titkolt szándéka vidékünk hegyvonulatainak megismertetése, a természet és a haza iránti szeretet erősítése, valamint a minket körülölelő csodák felfedezése.
A túrák között minden korosztály megtalálja a számára megfelelőt: a rövidebb – 6–8 kilométeres – útvonalak alacsony szintemelkedéssel a kisebb gyerekeknek sem okoznak gondot, az egynapos túrák (12–18 kilométer) már nagyobb kihívást jelentenek, a többnapos (sátras) túrák alkalmával egy hegygerincen menetelnek végig, vagy csillagtúrák keretében letáboroznak és megmásznak egy-egy csúcsot – utóbbiak már komolyabb fizikai felkészültséget igényelnek. A kárpátaljai túrák szervezése mellett az anyaszervezet, a Hazajáró Honismereti és Turista Egylet Hazajáró Kupa – 2021 túrasorozatának 24 előre meghirdetett gyalogtúrájához csatlakozva a kárpátaljai egylet is részt vesz az egész Kárpát-medencét bejáró programokon.
Az Egylet által állított emlékoszlop a Petrosz (Kőhavas) 2020 m-es csúcsán. (az emlékoszlop anyagát, kifaragását Tóth Gyula tiszaújlaki fafaragómester, egylettag ajánlotta fel)
2021-től az egylet által szervezett túrák résztvevői minden megtett túrát követően egy pecsétet kapnak a túrafüzetükbe. Azokat, akik öt túrán vesznek részt, egy Kárpátalja-térképpel és oklevéllel jutalmazzák, a tíz túrát teljesítők az egylet címerével ellátott fémbögrét kapnak, a húsz túrán részt vevők pedig az egyesület pólóját kapják meg.
Az idei évben előreláthatólag 19 túrát terveznek, de amikor idejük engedi, az egyesület szívesen szervez kirándulásokat és más családbarát túrákat is.
László a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola földrajz szakán szerette meg a túrázást, amely azóta szenvedélyévé vált. Elmondása szerint senkinek nincs oka tartózkodni a túrázás kipróbálásától, viszont vannak dolgok, amelyekre érdemes odafigyelni:
tájékozódás a kiválasztott hegycsúcsról (nem árt utánanézni az útvonalaknak, illetve tanulmányozni a térképet); egyedül lehetőleg senki ne induljon el túrázni;
megfelelő, vízálló túracipő vagy túrabakancs, amely stabilan tartja a bokát;
kényelmes, könnyű, jól szellőző és könnyen száradó ruházat;
az időjárástól függően 1–1,5 liter víz (nem üdítő);
étel saját ízlésnek megfelelően (pl. szendvicsek, müzliszeletek, diákcsemege, csokoládé, szőlőcukor);
nyáron napellenzős fejfedő, magas faktorszámú naptej;
váltóruha, esőkabát;
a hegyimentők telefonszámának beszerzése.
Legkedveltebb hegycsúcsairól mesélve László elsőként a Borzsa-havas legmagasabb csúcsát, az Asztagot (Sztoj, 1681 m) emelte ki annak festői tája, s a kettős csúcs szépsége miatt. A Sztoj tiszta időjárási körülmények között Kárpátalján nagyon sok helyről látható, s alakjában hasonlít Japán legmagasabb hegyére, a Fudzsira (Mount Fuji), ezért úgy is nevezik, hogy a kárpátaljai Fudzsi.
A Borzsa-havas főgerince a vonulat két legmagasabb csúcsával
Az aktív túrázó főleg a Havasi-vonulatot kedveli, ahol nagyon szép gerinctúrákat lehet tenni (Róna-, Borzsa-, Kraszna-havasok, Szvidovec/Fagyalos és a Csornahora), de ugyanúgy szereti a kőgörgetegekkel borított Gorgánokat, amely nagyobb odafigyelést igényel.
Említést tett a Pokol-bércről (Pikuj, 1408 m), amely hatalmas sziklákkal csipkézett hegyorom, valamint a vele szemben lévő Osztra-Horáról (1405 m), amely már a Róna-havas részét képezi. A Fekete-bérc (Negrovec, 1709 m) és a Kőhavas (Petrosz, 2020 m) szintén megérnek legalább egy látogatást az onnan elénk táruló körpanoráma miatt. A Hóvárról (Hoverla, 2061 m), Ukrajna legmagasabb csúcsáról talán azt gondolnánk, hogy nehéz megközelíteni, azonban a szintemelkedés mértéke miatt a túraútvonal nem számít nehéznek, ellenben a Horgassal (Sztrimba, 1719 m), amelynek meghódításánál 5 kilométeren több mint 1000 méteres szintemelkedést kell leküzdeni.
Elmondhatjuk, hogy vidékünk gazdag természeti adottságaiból adódóan bőven van miből választanunk, ha hegymászásról van szó. Amennyiben önnek is kedve támadt bebarangolni Kárpátalja mesébe illő tájait, keresse bizalommal a Kárpátaljai Hazajáró Honismereti és Turista Egyletet. A túrákon való részvételről, a tagságról a www.karpataljaihazajaro.com honlapon és az egylet Facebook csoportjában olvashatnak bővebben.
WATCH LIVE: Our founder Sir Richard Branson is set to rocket into space with Virgin Galactic on the world's first fully crewed passenger spaceflight early tomorrow morning (Monday), making history, and opening space travel for all mankind.Join Stephen Colbert and Khalid on our global livestream event here on Facebook from 12.30am AEST ? ???#Unity22
