Array
(
[count_posts] => 10
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo0OiJsaWZlIjt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MjA7czo5OiJ0YXhfcXVlcnkiO2E6MTp7aTowO2E6Mzp7czo4OiJ0YXhvbm9teSI7czo4OiJwb3N0X3RhZyI7czo1OiJmaWVsZCI7czoyOiJpZCI7czo1OiJ0ZXJtcyI7YToxOntpOjA7aToxMjE1MTY7fX19czoxMToiYWZ0ZXJMb2NrZXIiO2k6MDt9
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 158570
[content] =>
Ünnepi liturgián emlékeztek meg Szürtén államalapító Szent István királyról és a kereszténység felvételéről a helyi római katolikus templomban. A misét Pohareczky Róbert plébános celebrálta, aki kiemelte, Szent István nagysága abban rejlett, hogy hitt a kereszténység felvételében, s mindezt nem azért tette, hogy beálljon az európai királyok sorába, hanem hogy a nemzetet felemelje. Az új kenyér megszentelését követően az egybegyűltek a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség tagjaival közösen emlékeztek meg az államalapítóról. A településen először 1996-ban, a templom falán elhelyezett emléktáblánál tartottak megemlékezést, 2002-ben avatták fel a fából készült Szent István-szobrot, azóta itt gyűlnek össze a helyiek minden év augusztusában, hogy megemlékezzenek nagy királyunkról és az államalapításról.
Vasárnapi ünnepi istentisztelet a badalói református templomban. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség helyi alapszervezetének képviselői és a falu közössége a prédikációt követően a templom falán lévő Petőfi Sándor emléktáblához vonult. A költő 1847-ben, útban menyasszonyához Erdődre, eljutott a Bereg vármegyéhez tartozó Badalóba is. A hiedelem szerint mielőtt a költő továbbindult, a templom mellett egy kis időre megpihent. Ennek okán a Kárpátaljai Magyar Faluszövetség a szabadságharc költője előtt emléktáblával tisztelgett, melyet a badalói református templom falán helyeztek el 85 esztendővel ezelőtt, 1938. augusztus 14-én. A magyar országgyűlés a költő születésének 200. évfordulója alkalmából a 2022/2023-as évet Petőfi-emlékévvé nyilvánította. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség is igyekszik minél több olyan programot szervezni, amelyek által a kárpátaljaiak jobban megismerhetik a költő életét és munkásságát. Petőfi Sándor hagyatéka mindmáig rendkívül fontos a kárpátaljai magyaroknak is. A szabadság iránti elkötelezettsége iránymutatás a helyi magyarság számára. Üzenet, hogy bármilyen nehéz is, minden körülmények között büszkének kell lenniük magyarságukra.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség minden évben méltatja a Rákóczi-szabadságharc első győztes csatájának évfordulóját. Az ütközetet Tiszaújlak határában vívták 1703. július 19.-én. Az idén a több mint 500 napja tartó háború miatt csupán csendes megemlékezések zajlottak. A résztvevők Tiszaújlakon megkoszorúzták Esze Tamás emléktábláját, amely az egykori sóház falán van elhelyezve. A helyi magyarok mindig tisztában voltak a sóház jelentőségével és büszkék Tiszaújlak a magyar történelemben játszott szerepével. A résztvevők a sóháztól vonultak át a Tisza partjára, a 320 éve zajlott csata helyszínére. Az itt létrehozott dombtetőn nyúlik a magasba az az obeliszk, amelynek tetején a szabadságot jelképező Turul madár látható. Az emlékművet 1903-ban emelték, amelyet a szovjet hatóságok lebontottak. A helyi magyarok 1989-ben visszaállították. A rendezvényen Schreiner Sándor tárogatóművész Rákóczi-kori dallamokat adott elő. A megemlékezés itt is koszorúzással zárult. A KMKSZ Égermezőn is megemlékezett a Rákóczi-szabadságharc első győztes csatájáról. A huszti járáshoz tartozó településen a Bovcár-kút őrzi Rákóczi emlékét, megnevezése pedig azt jelenti, hogy „itt járt a cár, a fejedelem”. II. Rákóczi Ferencet ugyanis a helyiek elbújtatták a németek elől. A legenda szerint a fejedelem, mivel a falunak nem volt kútja hálából segített kiásni azt és kőből kirakni a falát. A fejedelem nevét nem csupán a helyi magyarság, hanem a ruszinság is méltatja.
A teljeskörű invázió félezredik napján, Beregszászban jótékonysági adománygyűjtő rendezvényt tartottak a Megtörhetetlenség 500 napja címmel. A programmal, amelyet a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség is támogatott, szerettek volna ismét köszönetet mondani mindazoknak, aki bármilyen formában támogatták a kistérség munkáját az elmúlt nehéz és olykor bonyolult időszakban. Az est folyamán megemlékeztek azokról a beregszászi honvédekről, kik Ukrajna szuverenitásért áldozták életüket az agresszor elleni küzdelemben. Nagyon fontos, hogy mindenkinek köszönetet mondjunk, akik segítenek és helyt állnak határon innen és túl, emelte ki Babják Zoltán, Beregszász polgármestere. A jótékonysági rendezvényen, a testvértelepülések delegációi mellett, részt vettek a Kárpátaljai és Magyarországi jótékonysági szervezetek vezetői, valamint közéleti szereplők. Páncél Károly a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága elnöke elmondása szerint nemzetiségtől függetlenül fontos Kárpátalja és Ukrajna támogatása. A rendezvény keretein belül a Beregszászi Járási Linner Bertalan Kórház számára szerveztek gyűjtést. A felajánlások összesítése még folyamatban van, a befolyt összeg felhasználásáról később születik döntés.
A kárpátaljai magyarság a háború miatt csendes megemlékezésekkel méltatta a Nemzeti Összetartozás napját. A Tiszapéterfalvai kistérséghez tartozó Nagypaládon a Szatmár énekegyüttes dicsőítő énekei melengették az egybegyűltek szívét. A KMKSZ képviselői és a helyi magyar közösség a temetőkertben felállított I. világháborús emlékműnél helyezték el a tisztelet koszorúit. Barta József, a KMKSZ alelnöke beszédében elmondta, hogy az elmúlt hónapok még inkább megmutatták azt, hogy a nemzeti összetartozás nem csupán egy napon, hanem az élet minden napján megmutatkozik. A KMKSZ Ungvári Járási Szervezete Szürtében hálaadó istentiszteletet követően, a református templom kertjében a Nemzeti Összetartozás Emlékművénél tartott koszorúzást. Balogh Lívia, a KMKSZ ungvári járási szervezetének elnöke elmondta: a kárpátaljai magyarok számára most különösen fontos az, hogy ebben a nehéz időszakban is érezhetik a nemzeti összetartozás erejét. Nem csak a múltban kell merengenünk, hanem a jövőn is munkálkodnunk kell – mondta Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke Visken, a református templom kertjében. A helyi és a környező településekről összegyűlt magyarság versekkel, énekekkel és közös imával emlékezett meg a nemzet szívének fájó trianoni békediktátumról és közösen méltatták a 2010-től a Nemzeti Összetartozás Napjaként említendő, a határok által szétszakított, mégis lélekben együvé tartozó magyar nemzet ünnepét. Mezőgecsén az egykori Kajdy kúria előtti emlékparkban emlékezett meg a helyi magyar közösség a Nemzeti Összetartozás napjáról. Mester András, a település elöljárója, a KMKSZ Önkormányzati titkára kiemelte: ez a nap nagyon fontos számunkra, hiszen a nemzeti kormánynak köszönhetően – amely a bajban sem engedte el a kezünket – ma mindenki érezheti, hogy összetartozunk, bármely pontján is éljünk a világnak. A magyar kormány rögtön 2010-ben felismerte, hogy a legfőbb törvény a nép és a nemzet szolgálata, emelte ki a Nagybégányi Turul emlékműnél megtartott koszorúzáson, Sin József, a KMKSZ Beregszászi Járási középszintű szervezetének elnöke. Mint fogalmazott: 13 évvel ezelőtt egy pillanat alatt vált a gyász és trauma érzése az összetartozás örömévé, és ez ad erőt számunkra a háború nehézségei között. A koszorúzást követően a jelenlévők imát mondtak a békééért és a háború mielőbbi befejezéséért.
Folytatja kárpátaljai bemutató körútját a Déryné ifjasszony című tévéfilm a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház szervezésében. A Vidnyánszky Attila által rendezett alkotást 2022. szeptember 20-án vetítették először az Uránia filmszínházban, ezt követően pedig magyarországi, majd kárpátaljai turnéra indultak. A kárpátaljai helyszínek többségén közönség találkozót is tartanak, ahol a címszereplő Tarpai Viktóriát kérdezhetik az érdeklődők. Nem volt ez másként ezúttal Nagypaládon sem. Régi vágyunk teljesült azzal, hogy egy központi rendezvényt hozhattunk el településünkre és úgy érezzük, megérdemli a közösségünk ezt a mai csodálatos estét, mondta Illés Katalin, a KMKSZ nagypaládi alapszervezetének elnöke. Minden közönségtalálkozó erőt ad a további munkánkhoz. Számomra pedig különösen fontos az, amikor Kárpátalján találkozhatok a közönséggel, árulta el stábunknak Tarpai Viktória. A nagysikerű produkciót a közeljövőben Beregszászon, valamint Nagyszőlősön tekinthetik majd meg az érdeklődők, utóbbi helyszínen pedig a nagypaládihoz hasonlóan az estet a vetítés után közönségtalálkozóval kötik majd össze.
Tíz évvel ezelőtt avatták fel a Feszty-panoráma emlékművet a Munkács melletti kendereskei dombtetőn. Kevesen tudják, de 1892-ben itt készítette Feszty Árpád a ma Ópusztaszeren látható Honfoglalás című festmény vázlatait. Mivel az alkotás témája a magyarok bejövetele, ezért sokáig azt gondolták, hogy a háttér Verecke vidékét ábrázolja. Ám a festő teljes egészében a kárpátaljai Munkács környékét vitte vászonra. Popovics Béla, munkácsi helytörténész 2004-ben fedezte fel a kendereskei domb tetején azt a pontot, ahol Feszty Árpád 1892-ben megrajzolta a híres körkép, a Honfoglalás vázlatát.A körképen egyértelműen felismerhetőek a várost körülölelő hegyek, a Latorca folyó és a nyugati irányban elnyúló alföld, amelynek határán a várhegy magasodik. Popovics Béla büszke volt felfedezésére, hiszen mint mondta, a körképnek a részletei csak innen látszanak, ha a kendereskei dombon kicsit feljebb vagy lejjebb megyünk, akkor az arányok megváltoznak, erről a pontról viszont mindig ugyanaz marad. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség tíz évvel ezelőtt. 2013-ban állított emlékművet az alkotás megfestésének helyén. A tízszer tíz négyzetméternyi alapterületű kilátó közepén egy kör alakú emlékjel van, melynek belsejében, a tájnak megfelelően, bazalttáblákra vésték rá a körkép kicsinyített másolatát.Ezen egyértelműen felismerhetőek a várost körülölelő hegyek, a Latorca folyó és a nyugati irányban elnyúló alföld, amelynek határán a várhegy magasodik. A munkácsiak a felfedezésóta rendkívül büszkék voltak arra, hogy a Feszty-körképen a városukat körülölelő hegyek vannak. A kendereskei kilátó pedig egyfajta magyar zarándokhellyé vált az elmúlt egy évtizedben. Békeidőben turistacsoportok, magyar ünnepek alkalmával pedig a helyeik keresik fel azt. A Munkács környéki magyaroknak ugyanis fontos, hogy legyen hol megemlékezniük a jeles alkalmakról, pláne azután, hogy a város vezetése féléve eltávolíttatta a vár faláról azt a Turul-emlékművet, mely napsütéses időben, innen, a kendereskei dombról is jól látszott.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség a háború miatt csendes koszorúzásokat szervezett március 15.-e alkalmából. Helyszíni beszámolóink következnek. A KMKSZ munkácsi járási és városi szervezete Podheringnél emlékezett a szabadságharc hőseiről. Itt a Galíciából előrenyomuló, közel tízszeres túlerőben lévő császári sereget a Latorca partján szétverték a honvédekből és nemzetőrökből álló magyar csapatok. A munkácsiak 1901-ben csonka gúla alakú emlékművet állítottak az 1849-es podheringi győztes csata helyszínén. Az emlékezők itt helyezték el a tisztelet koszorúit. Beregszászban az egykori Királyi kaszinó előtt lévő Petőfi Sándor szobornál gyűlt össze a helyi magyarság, hogy megemlékezzen a 1848-49-es forradalom és szabadságharcról. Sin József, a KMKSZ Beregszászi Járási Középszintű Szervezetének elnöke felszólalásában a kivívott szabadság megőrzésének fontosságát emelte ki. Badalón a hagyományokhoz híven a helyi református templomban méltatták a szabadságharc hőseit. A Bereg vidéki település lakói különösen büszkék arra, hogy vidékünkön elsőként itt állítottak fel emléktáblát Petőfi Sándornak, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc költőjének. A nagyszőlősi magyarság és a KMKSZ képviselői báró Perényi Zsigmondnak, Ugocsa vármegye egykori főispánjának, a szabadságharc vértanújának mellszobránál helyezte el a az emlékezés koszorúit. A város magyar tannyelvű középiskolájának kertjében, amely épület egykor a vármegyeháza volt, áll a Székely Ernő szobrászművész által alkotott, 1906. október 24-én a nagy jelentőségű Perényi-ünnepség keretében felavatott mellszobor, mely a szabadságharc legfontosabb ugocsai emlékhelye. A helyiek március 15-e alkalmából, kokárdával a kabátjukon és büszkeséggel a szívükben emlékeztek meg a forradalom és szabadságharc ideje alatt erős nemzeti öntudatról tanúbizonyságot tevő helyiekről is, akik készek voltak áldozatokat hozni hőn szeretett hazájukért és Perényi Zsigmondról, aki főnemesi család sarjaként vált forradalmárrá. Az egykori máramarosi koronavárosban Técsőn ünnepi istentisztelet keretében emlékeztek meg az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 175. évfordulójáról. Azt követően a jelenlévők átvonultak a város központjában található Kossuth Lajos mellszoborhoz. Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke kiemelte, bár 175 éve történt eseményekre emlékezünk, annak hatását most is érezzük. A rendezvény végén a jelenlévők elhelyezték a tisztelet virágait. Ungváron is elmaradtak a nagyszabású rendezvények. A KMKSZ kezdeményezésére Magyarország ungvári főkonzulátusának munkatársai, a városi és járási magyarság képviselői Petőfi Sándor szobra előtt csendes fejhajtással emlékeztek meg az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc hőseiről. A megemlékezés végén a jelenlévők elhelyezték a tisztelet koszorúit a forradalmár költő szobrának talapzatán.
„Mondottam ember: küzdj, és bízva bízzál!”
Harmincnégy évvel ezelőtt jött létre a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, mely a nehézségek és a háború ellenére is töretlenül szolgálja az itteni magyarságot. 1989 a csodák éve volt. A gorbacsovi peresztrojka meglazította a kommunista totalitárius rendszert, Közép-Kelet-Európában hihetetlen gyorsasággal következtek be a változások, sorra dőltek meg a szocialista diktatúrák, és a romániai eseményeket kivéve mindez vértelenül zajlott. A megnyíló lehetőségeket nem várt módon ki tudta használni a megtizedelt, elnyomott, az anyaországtól, Európától vasfüggönnyel elzárt kárpátaljai magyarság is. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alakuló gyűlésére 1989. február 26-án Ungváron, a Tudományos Ismeretterjesztő Társaság nagytermében került sor. 1989 elején ugyanis a helyi ukránok is megalakították Ungváron a Sevcsenko Társaságot, mely szervezet érdekvédelmi szövetségnek indult. Ennek az alakuló ülésén is részt vett Fodó Sándor, a KMKSZ későbbi elnöke is, aki azonnal reagált, hogy hasonló magyar szövetséget kellene alakítani. Közben a megyei pártbizottság is megpróbált hasonló szervezetet gründolni megbízható magyar elvtársakkal. Ezt már nem sikerült megvalósítani. Innentől kezdve gyorsultak fel az események. A KMKSZ az elmúlt több mint három évtizedben a kárpátaljai magyarság legmeghatározóbb érdekvédelmi szervezetévé vált. A szövetség politikai súlya annak ellenére nem elhanyagolható, hogy az ország az elmúlt évtizedben súlyos politikai válságba süllyedt, amit a háború követett. Ma is jelentős magyar frakcióval rendelkeznek a Megyei Tanácsban, a helyi önkormányzatokban, de korábban többször volt képviselőjük a kijevi parlamentben is. 2014 óta pedig az Európai Parlamentben is jelen vannak. A KMKSZ az elmúlt évtizedekben folyamatosan kiállt és ma is kiáll a kárpátaljai magyarság oktatási és nyelvhasználati jogaiért. A Pedagógusszövetséggel közös áldozatos tevékenységüknek köszönhetően pedig ma Kárpátalján az óvodáktól a főiskoláig komoly intézményrendszer működik. Emellett az elmúlt években sikeres gazdaságfejlesztési programot is végrehajtottak. 2018-ban pedig sikerült elindítani a TV21 Ungvárt is, mely Kárpátalja egyetlen magyar nyelvű televíziója. A KMKSZ legfontosabb célkitűzése az, hogy a magyarság a nehézségek ellenére is meg tudjon maradni Kárpátalján. A háború kitörését követően pedig a szervezet és aktivistái mindent megtesznek annak érdekében, hogy segítsék a Kárpátaljára érkező belső menekülteket, illetve az itthon maradt betegeket, időseket és rászorulókat egyaránt. Mindemellett pedig kapcsolataik révén, jelenleg is segítik a hatóságokat a segélyszállítmányok Kárpátaljára juttatásában.
Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (3 Oldal)
Szent István napi megemlékezés Szürtében (videó)
Ünnepi liturgián emlékeztek meg Szürtén államalapító Szent István királyról és a kereszténység felvételéről a helyi római katolikus templomban.
18:35 Augusztus 21, 2023
Közélet
1060
1 хвилина
85 éve állították a badalói Petőfi Sándor emléktáblát (videó)
Vasárnapi ünnepi istentisztelet a badalói református templomban. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség helyi alapszervezetének képviselői és a falu közössége a prédikációt követően a templom falán lévő Petőfi Sándor emléktáblához vonult.
18:25 Augusztus 14, 2023
Közélet
1339
1 хвилина
A Rákóczi-szabadságharc első győztes csatájára emlékezett a KMKSZ (videó)
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség minden évben méltatja a Rákóczi-szabadságharc első győztes csatájának évfordulóját. Az ütközetet Tiszaújlak határában vívták 1703. július 19.-én.
19:21 Július 16, 2023
Közélet
1420
1 хвилина
A megtörhetetlenség 500 napja Beregszászon (videó)
A teljeskörű invázió félezredik napján, Beregszászban jótékonysági adománygyűjtő rendezvényt tartottak a Megtörhetetlenség 500 napja címmel.
16:30 Július 9, 2023
Közélet
1568
1 хвилина
A Nemzeti Összetartozás napjára emlékeztek Kárpátalján a KMKSZ szervezésében (videó)
A kárpátaljai magyarság a háború miatt csendes megemlékezésekkel méltatta a Nemzeti Összetartozás napját.
21:10 Június 4, 2023
Közélet
1433
1 хвилина
Déryné ifjasszony Nagypaládon (videó)
Folytatja kárpátaljai bemutató körútját a Déryné ifjasszony című tévéfilm a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház szervezésében.
15:30 Május 9, 2023
Közélet
867
1 хвилина
A kárpátaljai Feszty-sztori (videó)
Tíz évvel ezelőtt avatták fel a Feszty-panoráma emlékművet a Munkács melletti kendereskei dombtetőn. Kevesen tudják, de 1892-ben itt készítette Feszty Árpád a ma Ópusztaszeren látható Honfoglalás című festmény vázlatait.
15:15 Március 17, 2023
Közélet
2125
1 хвилина
A KMKSZ megyeszerte megemlékezett március 15-ről (videó)
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség a háború miatt csendes koszorúzásokat szervezett március 15.-e alkalmából.
21:17 Március 15, 2023
Közélet
3109
1 хвилина
„Mondottam ember: küzdj, és bízva bízzál!” (videó)
„Mondottam ember: küzdj, és bízva bízzál!”
20:35 Március 15, 2023
Közélet
3050
1 хвилина
Több mint három évtizede a kárpátaljai magyarság szolgálatában (videó)
Harmincnégy évvel ezelőtt jött létre a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, mely a nehézségek és a háború ellenére is töretlenül szolgálja az itteni magyarságot.
16:35 Március 2, 2023
Közélet
1477
1 хвилина
Kárpátalja
XVIII. Kárpátaljai Tudományos Diákköri Konferencia (videó)
18:22 Május 18, 2024
Munkácson is bemutatták a „Most vagy soha!” című Petőfi-filmet (videó)
18:12 Május 18, 2024
Népi drónok az Ungvári Nemzeti Egyetemen (videó)
17:56 Május 18, 2024
Új épületet kapott a Luhanszk Megyei Gyermekotthon a Munkácsi kistérségben (videó)
17:36 Május 18, 2024
A hadsereg támogatására szerveztek jótékonysági akciót Beregszászban
17:03 Május 18, 2024
Több hír Kárpátaljáról
Kiemelt téma
Ukrajna
A védelmi minisztérium ismertette, mire számítsanak azok, akik nem frissítik adataikat a toborzó központokban
12:43 Május 19, 2024
Ésszerű áramfogyasztásra kéri a lakosságot Zelenszkij
16:40 Május 18, 2024
A Külgazdasági és Külügyminisztérium ismertette, hogyan kapnak konzuli szolgáltatásokat a férfiak külföldön május 18-tól
11:51 Május 18, 2024
Feloldja Ukrajna az ideiglenes tilalmat a külföldön élő férfiak konzuli szolgáltatásaira
10:10 Május 18, 2024
Mától módosultak a határátlépés szabályai
08:29 Május 18, 2024
Több hír Ukrajnából
A nap hírei
Világ
A békét kérték a Szűzanyától a csíksomlyói búcsún
13:00 Május 19, 2024
A közép-európai elektromos hálózatot is veszélyeztetik a tomboló napviharok
22:13 Május 18, 2024
Megható gesztust tett az Eurovíziós Dalfesztivál horvát előadója
21:52 Május 18, 2024
Atomháború idején jól jöhet: végítélet-repülőgépeket vásárol az Egyesült Államok, rögtön öt újat
21:32 Május 18, 2024
Kárpátaljai származású festőművész első egyéni tárlata nyílik Budapesten
20:26 Május 18, 2024
Több hír a világból