Brinkács István kárpátaljai festőművész alkotásaiból nyílt kiállítás Magyarország Beregszászi Konzulátusának Munkácsy Mihály kiállítótermében. Az idelátogatók a művész olajfestményeit, akvarelljeit, valamint az egészen különleges technikával megformált, bőrből készült képeit is megcsodálhatják. Gyebnár István ideiglenes ügyvivő beszédében méltatta a helyi festőművészek munkásságát, akik jelentős mennyiségű műalkotással ajándékozták meg Kárpátalját. Brinkács István 2022-ben távozott az élők sorából. Munkásságát Zubánics László történész, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet elnöke ismertette. A festőművész Ungváron született 1949. október 3-án. Tízéves korától látogatta a Bakonyi Zoltán által vezetett rajzstúdiót, majd 1967-től az Odesszai Usinszkij Főiskola művészeti grafika szakán tanult egy évet. Katonai szolgálata után hazatért és Ungváron a Képzőművészeti Alapnál helyezkedett el. Több műfajban dolgozott: grafika, festészet, ikonfestés, kollázs, bőrművesség, fafaragás, makettezés. 2019-től a MÉKK Munkácsy Mihály Képzőművészeti Egyesületének lett a tagja. A Munkácsy Mihály kiállító teremben jelenleg 15 kép tekinthető meg. Brinkács István összesen 31 képet és 2 makettet hagyott az utókorra, melyek kiállítási jogát a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet birtokolja. A szervezet már a további helyszíneken való kiállításokat tervezi. A megnyitón a Beregszászi Kodály Zoltán Művészeti Iskola növendékei is felléptek, akik magyar népdalokat adtak elő.
A beregszászi posta falán lévő Kölcsey Ferenc emléktáblánál vette kezdetét a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet és a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége a magyar kultúra napja tiszteletére szervezett rendezvénysorozata. Nemzeti imádságunk születésének, valamint a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet létrehozásának 15. évfordulója alkalmából megtartott kulturális fórum az Európa-Magyar házban folytatódott. A másfél évtizede létrehozott intézmény tevékenységének céljául a tudományos kisebbségkutatást, a közgyűjtemények rendszerezését és hozzáférhetőségét tűzte ki. Zubánics László, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet elnöke köszöntőbeszédében kiemelte, az elmúlt 15 év kutatási eredményei a jövő nemzedéknek szólnak. A rendezvénysorozat keretein belül kerültek átadásra az Együtt Nívódíjak, az Anyanyelvápolók Szövetségének, valamint a KMMI jubileumi oklevelei. Az Együtt kárpátaljai irodalmi folyóirat szerkesztői által odaítélt Nívódíjak egyikét idén Sz. Kárpáthy Kata újságíró, költő és prózaíró kapta. Az Anyanyelvápolók Szövetsége elismerésében részesült a 30 éves Kárpátaljai Magyar Drámai Színház Társulata, Váradi Natália történész, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Történelem- és Társadalomtudományi Tanszékének docense, a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány irodaigazgatója, valamint Pfeifer Anita pedagógus, a Munkácsy Mihály Magyar Ház kulturális menedzsere. Az Anyanyelvápolók Szövetsége az elismerést a magyar kultúra fejlesztéséért végzett tevékenységért ítéli oda. Váradi Natália, a Genius JA irodaigazgatója kiemelte, az alapítvány a jövőben is azon fog dolgozni, hogy megőrizze, fejlessze és átadja a magyar kultúra hagyományait a következő generációnak. Pfeifer Anita, a Munkácsy Mihály Magyar Ház kulturális menedzsere kiemelte, az oklevél egyfajta bíztatás arra, hogy a mára kulturális központtá vált intézmény munkatársai a jövőben is mindent megtegyenek a magyar kultúra megőrzése és népszerűsítése érdekében. A díjátadót követő Értelmiségi Fórumon Szórványlét: Fátum vagy lehetőség? címmel tartott előadást Dr. Pomozi Péter nyelvtörténész, író, a Magyarságkutató Intézet Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpont igazgatója, az ELTE bölcsészettudományi karának docense. Az alkalom résztvevői megtekinthették Homoki Gábor, tiszapéterfalvai festőművész alkotásait bemutató tárlatot. A rendezvény kulturális blokkjában az eszenyi Ritmus néptáncegyüttes helyi betlehemes játékokat mutatott be. A mezővári Kovács házaspár az anyanyelvről, a szülőföldhöz való kötődésről szóló énekeket adott elő.
A Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet (KMMI) és a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK) nemzeti imádságunk, a Himnusz megírásának évfordulója előtt tisztelegve idén is megrendezte a hagyományos magyar kultúra napi rendezvénysorozatát, amelyre Beregszászban, az Európa-Magyar Házban került sor január 18-án.
A megemlékezés csendes koszorúzással vette kezdetét Beregszászban, a II. Rákóczi Ferenc téren, ahol az egybegyűltek főhajtással tisztelegtek Kölcsey Ferenc emléktáblájánál, majd elhelyezték koszorúikat.
Az esemény az Európa-Magyar Házban folytatódott. A vendégek köszöntését követően sor került Homoki Gábor képzőművész kiállításának megnyitójára. A művész 1977. május 10-én született Tiszapéterfalván. Ugyanitt végezte középiskolai tanulmányait, majd 2000-ben kerámia szakos diplomát szerzett az Ungvári Erdélyi Béla Képzőművészeti Koledzsben, ezt követően, szintén kerámia szakon, elvégezte a Lembergi Művészeti Akadémiát. Bár végzettségét tekintve keramikus, munkássága mégis inkább az ecsethez kapcsolódik. Tanulmányait követően hazatért és szülőfalujában tanítói szolgálatot vállalt. Ezekben az években kezdett el komolyabban foglalkozni a festészettel. Műveiben megjelennek mind az expresszionizmus, mind az impresszionizmus jegyei, emellett egy erős absztrakt vonalat is követ, ezáltal egy sajátos, önálló stílust képvisel. Festményei már két fővárost is megjártak, a Kijevi Barlangkolostort keleti, a Budapesti Nemzetstratégiai Kutatóintézet galériáját pedig nyugati irányban.
A programsorozat folytatásaként a szervezők kulturális összeállítással kedveskedtek a jelenlévőknek. A Himnusz születésének évfordulóját méltatva, elsőnek nemzeti imádságunkat szavalta el Nagy Zoltán, a Beregszászi Bethlen Gábor Líceum diákja. Ezt követően az eszenyi Ritmus Néptáncegyüttes előadásában csodálhattunk meg egy eredeti eszenyi gyűjtésből származó betlehemi játékot, majd a BorzsaVári népzenei együttes két tagja, Kovács Sándor és Kovács Erika kápráztatta el a jelenlévőket szebbnél szebb dalokkal.
Idén emlékezünk Radnóti Miklós magyar költő, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője halálának 80. évfordulójára is. Az ő emléke előtt tisztelegve a kulturális műsor zárásaként meghallgathattuk Sass Eszter, a Beregszászi Bethlen Gábor Líceum diákjának előadásában Radnóti Miklós Nem tudhatom… című versét.
A magyar kultúra napja alkalmából most is több díjat adtak át. Még annak idején, a Magyar Nyelv és Kultúra Társasága egy nagyon szép gesztussal minden évben elismerte azokat a kulturális közszereplőket, intézményeket vagy magánszemélyeket, akik az előző esztendőben sokat tettek a kárpátaljai magyar kultúráért. Ezt a kezdeményezést az elmúlt években az Anyanyelvápolók Szövetsége vette át. A szövetség elnökének, Juhász Juditnak a megbízásából idén is sor került az elismerések kiosztására.
Az Anyanyelvápolók Szövetsége által odaítélt díjban részesült a 30 éves Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház Társulata (az elismerést Sin Edina, a színház igazgatója vette át), dr. Váradi Natália, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Történelem és Társadalomtudományi Tanszékének docense, a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány igazgatója, Pfeifer Anita, a Munkácsy Mihály Magyar Ház kulturális menedzsere, Kocsis Marianna, a Beregszászi Bethlen Gábor Líceum magyar nyelv és irodalom szakos tanára, Kovács Sándor, a BorzsaVári Tehetséggondozó Művészeti és Hagyományőrző Civil Szervezet elnöke, Kutasi Csaba festőművész, grafikus, előadótanár, a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága (RIT) tagja, valamint a 35 éves Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán–Magyar Oktatási Tudományos Intézet Hungarológiai Központja.
Az Együtt című irodalmi folyóirat immár 22 éves, és minden esztendőben a lapszámaikban megjelent művek alapján kerül sor az Együtt Nívódíj kiosztására. A szerkesztőbizottság döntése értelmében idén Ortutay Péter író, műfordító és Sz. Kárpáthy Kata prózaíró, költő vehette át ezen elismerést. A díjakat Vári Fábián László, a szerkesztőbizottság elnöke adta át.
„Illyés Gyula, a 20. század egyik legnagyobb magyar költője és gondolkodója, amikor a munkás társadalomra gondolt, akkor kiosztotta bizony a feladatot, hogy te ekével, te kalapáccsal, te tollal, de mindenképp végy részt a haza építésében. A most kitüntetett Szabó Kata és távollétében Ortutay Péter pontosan ilyen emberek, akik a hazát, a magyar kultúrát építik, mert aki a magyar kultúrát építi, meggyőződésem, hogy az a hazát is építi, a közösséget is erősíti” – hangsúlyozta Vári Fábián László.
A továbbiakban átadták a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet jubileumi okleveleit is, amelyeket az intézet fennállásának 15. évfordulója alkalmából ítéltek oda a magyar közösség érdekében kifejtett önzetlen munka elismeréseként.
„Immár 15 éve annak, hogy kezdetét vette a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet munkája. És szeretném megragadni az alkalmat, hogy elmondjam, mi nem lennénk sehol, ha ti nem vagytok mellettünk, mert lehetnénk agilisek, szervezhetnénk rendezvényeket, ha nincs, aki befogadjon bennünket, ha nincs, aki partnerünk, és nincs, aki szeret. Enélkül a kultúra bezárkózhat a négy fal közé” – emelte ki dr. Zubánics László, a KMMI elnöke.
A díjak átadását követően Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivője köszöntötte az egybegyűlteket.
„A magyar kormány fontos célja, hogy segítse a magyar nemzeti azonosságtudat megerősítését, a magyarság kulturális, nyelvi értékeinek megőrzését, és támogassa a magyarság szülőföldjén való boldogulását. A háború következményeinek enyhítésével egyidejűleg mindent megteszünk ezen nemzetpolitikai célok megvalósításáért, annak a lehetőségnek a biztosításáért, hogy a kárpátaljai magyar közösség minél nagyobb számban megmaradjon, az anyanyelvükön való oktatáshoz, nyelvhasználatukhoz fűződő jogaik minél szélesebb körben érvényesüljenek, az anyaországukkal szoros kapcsolatokat ápolhassanak” – fogalmazott beszédében a konzul úr, valamint hozzátette: „A mostani esemény méltó szimbóluma annak, hogy a kárpátaljai magyarság büszke múltjára, és a jövőjének is építkezik, s nem rombol.”
A programsorozat folytatásaként vitaindító előadásokra került sor. Dr. Pomozi Péter nyelvtörténész, író, a Magyarságkutató Intézet Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpont igazgatója, dr. Csatáry György, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Történelem és Társadalomtudományi Tanszékének vezetője, dr. Zubánics László, az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Történelem és Európai Integráció Tanszékének vezetője, valamint dr. Dupka György, a MÉKK elnöke és a KMMI igazgatója tartottak előadást és osztották meg gondolataikat.
Az előadásokat követően könyvbemutatóra is sor került. Ismertették az Anyanyelvápolók Szövetsége által 2023-ban kiadott Magyar nyelvű otthon című sorozat ötödik részét, melynek címe Kárpátalja. A könyv írói: Pomozi Péter, Csorba Csaba, Duncsák Attila, Dupka György, Vári Fábián László és Zékány Krisztina. Emellett dr. Zékány Krisztina nyelvész, író, az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Filológiai Tanszékének vezetője Szülőföldünk: Tiszabökény és környéke című műve is bemutatásra került, melynek elkészülésében Zékány Krisztina mellett Dupka György is szerepet vállalt.
A programsorozat zárásaként minden jelenlévőnek lehetősége nyílt megtekinteni Homoki Gábor alkotásait, mindeközben a szervezők állófogadással kedveskedtek a résztvevők számára.
A rendezvényt online is közvetítették, és visszanézhető a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet Facebook-oldalán: https://www.facebook.com/kmmi.org.ua.
Kárpátaljai, magyarországi és más Kárpát-medencei szakemberek bevonásával tartottak előadásokat a Szolyvai Emlékparkbizottság, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet, valamint az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar történelem és európai integráció szakának szervezésében, GULÁG-GUPVI Kutatók Nemzetközi Fóruma 2023 elnevezéssel Beregszászon. A rendezvényt az áldozatok emlékére gyertya gyújtással és közös imával kezdték. Tóth Mihály, az emlékbizottság elnöke nyitó beszédében kiemelte, hogy az Oroszország által indított háború is bizonyítja, hogy az emberek nem tanulnak a történelemből, ezért is fontos, hogy minél szélesebb körben tárgyaljunk azokról a szörnyűségekről, mint a munkatáborokba elhurcoltak történetei is. A konferencián Stifter Ádám, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának keleti kapcsolatok fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy nemzeti kötelességünk feltárni azokat a borzalmakat, amelyek a Kárpát-medencei magyarságot érték, így a Gulágokra hurcolt emberek sorsát is kötelességünk megismerni.
