A Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete ismét megszervezte népszerű honismereti kirándulását, amely ezúttal Kárpátalja történelmi várait vette célba. A résztvevők a szerednyei, ungvári és nevickei várat keresték fel, miközben testközelből ismerkedhettek meg vidékünk gazdag múltjával és kulturális örökségével. A program célja, hogy a családok – különösen a gyermekek – élményszerű módon szerezzenek ismereteket a magyar történelem helyi emlékeiről, és közösen fedezzék fel szülőföldjük értékeit.
A Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete számos kulturális és közösségépítő alkalmat rendez tagjai számára, emellett pedig hangsúlyt fektet olyan programok szervezésére is, ahol a sport és a testmozgás kerül előtérbe. Ezúttal Ung-vidéken gyűltek össze a nagycsaládosok egy közös kerékpártúrára, kihasználva a szép tavaszi időt.
A Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete különleges programot szervezett a házaspárok számára. A rendezvény középpontjában egy közös táncest állt, amelyet a május elsejei hagyományok jegyében tartottak meg. A párok nem csak táncoltak, hanem közösen állítottak májusfát is, a térség népi szokásainak megfelelően. Az est során a férjek szerenáddal lepték meg feleségeiket, ezzel is hangsúlyozva a házasság értékét. A szervezők célja az volt, hogy erősítsék a közösségi kapcsolatokat, valamint lehetőséget teremtsenek a családok számára az együtt töltött időre.
A Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete (KMNE) idén második alkalommal tartotta meg a helyi összekötők találkozóját. A szervezet életében negyedévente ismétlődő eseménynek ezúttal április 24-én a beregszászi reformátusok gyülekezeti terme adott otthont.
A találkozó áhítattal kezdődött, melyen a szintén nagycsaládos Szemere Judit református lelkész Pál apostolnak az efézusbeliekhez írt leveléből vett igeszakasz – „Kegyelem néktek és békesség Istentől, a mi Atyánktól, és az Úr Jézus Krisztustól” – alapján felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy a kegyelem és a békesség a keresztyénség alapja, a kegyelem és a békesség határozza meg a mindennapokat, hatással van az életre minden tekintetben.
Ezután Tarpai József, a KMNE elnöke és Szilágyiné Tóth Gabriella alelnök beszámolt az év első három hónapjának történéseiről, majd ismertette a következő negyedév tervezett programjait.
A KMNE téli és tavaszindító rendezvényei sikeresnek bizonyultak, s rendkívül színes programokkal készülnek a következő hetekre: május elsején májusfaállítással egybekötött hagyományőrző táncos mulatságot szerveznek a Perényi Kultúrkúriában, majd 3-án autóbuszos honismereti kirándulás keretében ellátogatnak a szerednyei, az ungvári és a nevickei várba, valamint az érdeklődők részt vehetnek a Kiss Kata Zenekar koncertjén is a nagyszőlősi Szelíd Lovasközpontban. Ezután kezdetét veszi az édesanyák hete, majd júniusban együtt ünneplik az édesapák napját is. Emellett lesz horgászverseny és halászléfőzés, anya-lányai és apa-fiai kirándulás, vízi- és kerékpártúra, sportnap Karácsfalván, önkéntes hétvége és családi tábor a Vadvölgyben, valamint családi sátorozás a Kárpátokban. A tagcsaládok a korábbi évekhez hasonlóan ezúttal is egész nyáron igénybe vehetik a Dédai-tó partján kialakított parcellát. A tervek között szerepel a tavaly rendkívül népszerű lovastábor megszervezése négy turnusban, s emellett idén is megszervezik a Horváth Anna Alkotótábort, valamint az angol nyelvtábort. Az egyik legjobban várt esemény a KMNE programjai között minden évben a gyermeknap, melyet idén június 7-én tartanak – tisztújító közgyűléssel egybekötve – a Tiszacsomai Árpád Vezér Látogatóközpont területén.
Tarpai József kiemelte, hogy a KMNE központi misszióját a minőségi családi programok megálmodásában és megvalósításában, a helyi magyar nagycsaládosok közösséggé szervezésében és magyar identitásuk megőrzésében látja, örömmel fogadnak olyan felajánlásokat, amelyekkel anyagi értelemben is hozzájárulhatnak tagcsaládjaik szülőföldön való boldogulásához. A Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete nem egy karitatív szervezet, elsősorban közösségi programok szervezésére összpontosít, ugyanakkor figyelemmel kíséri a tagcsaládok igényeit, s immár a második jótékonysági kampányukat indítják el a háború kitörése óta. Az Adj energiát! elnevezésű első kampány keretében több mint 90 nagycsaládosnak sikerült akkumulátort, invertert vagy áramfejlesztőt adományozni. Idén Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke felajánlásából 2 laptop, 6 monitor, 2 számítógép és 10 új táblagép érkezett az egyesülethez. Az adomány szétosztásakor azonban szembesültek azzal, hogy a tagcsaládok körében nagy igény mutatkozik a hasonló okoseszközök iránt. Így a második meghirdetett programban ezúttal egy-egy okoseszközzel (akár használt, de jó állapotban lévő laptoppal vagy számítógéppel) szeretnének segíteni a rászoruló tagcsaládokon. A kezdeményezést lehet akár pénzadománnyal, akár konkrét eszközzel támogatni. Emellett a támogatóknak köszönhetően az Önellátó nagycsalád program keretében már több éve haszonállatokat osztanak. Erre a programra 450-en jelentkeztek, viszont egyelőre csak 400 tagcsalád számára van támogatás. Ennek kapcsán az elnökség felhívta az összekötők figyelmét arra, hogy igyekeznek mindig igazságosan dönteni, s előnyben részesülnek azok, akik más programokon is részt vesznek.
„Partnerünknek tudhatjuk a Rákóczi Szövetséget, amelytől rendkívül sok segítséget és támogatást kapunk. A célunk közös: hogy megmaradjon a helyi magyarság. Ehhez pedig fontos, hogy aki itt maradt, az magyar nyelvű iskolába írassa gyermekét, hogy ők anyanyelvükön tanulhassanak” – szögezte le Tarpai József, hozzátéve, hogy idén már 25 család csatlakozott az egyesülethez, ami egyrészt azt jelenti, hogy sok családban megszületnek a harmadik gyermekek, ugyanakkor azt is mutatja, hogy a KMNE tevékenysége vonzó a nagycsaládosok számára.
A Kárpátaljai Magyar Nagycsaládos Egyesülete számos közösségformáló programot szervezett a háború előtt, valamint a jelenlegi nehéz időszakban is. Egyik évről évre visszatérő programjuk az, hogy a kerttel rendelkező tagcsaládjaik számára vetőmagokból álló csomagokat adnak át. Idén 400 nagycsaládnak tudtak segíteni. A programot a Kárpátaljai Ferences misszió alapítvány támogatja.
Március 14-én a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete (KMNE) ünnepélyes díjátadót tartott. A szervezet „Március idusán…” címmel alkotói pályázatot hirdetett az 1848–49-es szabadságharc emlékére, amelyre az Ung-vidéktől a Felső-Tisza-vidékig 172 családtól összesen 220 pályamunka érkezett. Az eredményhirdetés helyszíne az Ortutay Elemér Görögkatolikus Központ volt.
A rendezvény kezdetén a megjelentek, a fiatal alkotók és családjaik közösen énekelték el a Himnuszt. Marosi István, az Ortutay Elemér Görögkatolikus Központ igazgatója köszöntötte a résztvevőket, aki örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az intézmény ismét a nagycsaládok zsivajától hangos. Majd Tarpai József, a KMNE elnöke szólt a nagycsaládosok közösségéhez. Mint mondta: „Azt gondolom, hogy ez is szimbolikus, hogy itt vannak az oltárnál a rajzaitok, a nagyon aranyos bábuk, virágok, nemzeti jelképek, egyéb alkotások. Nagyon gyönyörűek. Amikor megalakult az egyesület, akkor kis kézműves-foglalkozások voltak, eljött két-három-négy család, kokárdákat készítettünk. Most már látjuk, hála a Jóistennek, hogy 172 család, 220 pályamunka, majdnem 60 településről – tehát nagyon sokan pályáztatok s éltétek meg családi körben az ünnep jelentőségét.”
Ezt követően Ferenc Viktória, a Fidesz európai parlamenti képviselője mondott beszédet. „A kitartás, a hazaszeretet ma is meg kell, hogy jelenjen a kárpátaljai magyarság életében, hiszen nagyon nehéz életet élünk, nagyon nehezek a mindennapjaink, és sok kihívással kell szembenézniük a családoknak – hangsúlyozta. – Én azt gondolom, hogy amikor együtt alkottak ezek a fiatalok a családtagjaikkal – hiszen családi projekteket lehet megtekinteni, amelyekben anyuka, apuka is részt vett a gyerekek mellett –, akkor az alkotáson keresztül megjelenhetett a hazaszeretet ápolása […], s az alkotáson keresztül kialakul egyfajta sikerélmény. Maga az alkotási folyamat nagyszerű dolog, és a téma, amit a nagycsaládosok választottak, az is egy kimagasló és nagyon fontos téma itt, Kárpátalján.”
A képviselő asszony maga is hozzájárult az ajándékokhoz, hiszen Brüsszelből hozott a nagyvilágról és az Európai Unióról szóló érdekességeket.
Ezután Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivője mondta el ünnepi gondolatait. Majd Mester András, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) gazdasági-önkormányzati titkára adta át Brenzovics Lászlónak, a KMKSZ elnökének üdvözletét: „Brenzovics László üdvözletét hoztam el, aki nagyon örül annak, hogy a kárpátaljai nagycsaládosoknak ilyen pezsgő élete van. Külön öröm az is, hogy a gyerekek díjazásához a KMKSZ hozzá tud járul. Mindez az anyaországi segítségnek köszönhető. Szeretnék gratulálni a nagycsaládosok egyesületének ahhoz, hogy összekapcsolta ezt a pályázatot az 1848–49-es forradalommal, hiszen a gyerekek akkor tanulnak a legjobban, ha játszva tanulnak.”
Az üdvözlő gondolatok után Szemere Judit református lelkipásztor kért áldást a rendezvényre, majd a KMNE ének-zene klubjának 7 növendéke mutatott be zenés-verses előadást.
A továbbiakban a nyeremények átadása következett. Az ajándékokhoz a KMKSZ, valamint Magyarország Beregszászi Konzulátusa járult hozzá. A beküldő 172 család pályamunkái: versek, kisvideók, plakátok, kézimunkák, egyéb kreatív alkotások 1–3. helyezettként kaptak jutalmat. Első helyen 50 család végzett, 65 család második helyezett lett, s 57 család került a képzeletbeli dobogó harmadik fokára, továbbá 12 család részesült különdíjban.
Az alkotói pályázat méltó módon tisztelgett az 1848–49-es szabadságharc emléke előtt, miközben a családok közös alkotása révén erősítette a közösség összetartozását. A díjátadó nemcsak az ünnep jelentőségét hangsúlyozta, hanem a kárpátaljai magyarság élni akarását és hagyományőrző elhivatottságát is megmutatta.
A Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete fontosnak tartja nemzeti kultúránk ápolását, ezért az elmúlt évekhez hasonlóan, a szervezet idén is pályázatot hirdetett az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékére “Március idusán…” címmel. A díjátadó ünnepségre Beregszászon, az Ortutay Elemér Görögkatolikus Szakkollégiumban került sor.
A Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete fontosnak tartja nemzeti kultúránk ápolását és jeles ünnepeink, valamint azok hagyományainak megismertetését a felnövekvő nemzedékkel. Ennek fényében, az elmúlt évekhez hasonlóan, a szervezet idén is pályázatot hirdetett az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékére “Március idusán…” címmel, melynek díjátadó ünnepségére Beregszászon az Ortutay Elemér Görögkatolikus Szakkollégiumban került sor. Az alkotás segít megőrizni az emlékeket, tisztelegni kiemelkedő nagyjaink előtt, és továbbadni az eszmét a következő generációknak. A történelmi események megihlették a fiatalok kreativitását, ezt jól mutatta a több száz beérkezett pályamunka, amelyekből egy rögtönzött kiállítást is megtekinthettek a jelenlévők.
A Rákóczi Szövetség 1991 óta minden márciusban megemlékezik Esterházy Jánosról, a felvidéki mártírsorsú politikusról, aki kiállt a keresztény értékek és a közép-európai népek összefogása mellett. Halálának évfordulóján a szervezet Esterházy-díjjal ismeri el azokat, akik az ő szellemiségében szolgálják a magyar közösségeket és őrzik örökségét. Idén március 7-én Dominik Jaroslav Duka bíboros, nyugalmazott prágai érsek és a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete vehette át az elismerést. A keresztény eszmei alapokat előtérbe helyező kárpátaljai egyesület, tevékenysége során már megmutatta, hogy az Istenbe vetett hit kivezeti őket a nehézségek közül és ez az eszmeiség viszi előre a közösségüket. A nagycsaládos egyesület egy évtizede abból a célból jött létre, hogy képviselje és támogassa a több gyermekes kárpátaljai családokat, továbbá népszerűsítse és keresztény értékrendek alapján ismertté tegye ezt az életformát. Ez meg is látszik, hiszen a szervezet a programijai által, felelős gondolkodású, valódi magyar identitással és értékrenddel rendelkező fiatalok nevelésében vesz részt. A hatályos ukrán törvények szerint azok a férfiak, akik három vagy több kiskorú gyermeket tartanak el, azok mentességet élveznek a katonai mozgósítás alól. Így kijelenthetjük, hogy nem csupán Isten ajándéka nagycsaládosnak lenni, de a jelenlegi helyzetben kiváltságnak is számít. Ebből kifolyólag a kárpátaljai magyar szervezetek közül a Nagycsaládosok Egyesülete most a legaktívabb. Az alapítók talán nem is gondolták volna a kezdetek kezdetén, hogy milyen összetartó és közösségmegtartó szervezetet hoznak létre. A Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete tehát ezekben a nehéz időkben sem hagyott fel munkájával, sőt minden erejével azon volt, hogy ne engedje el a családok kezét a legnehezebb helyzetekben sem. Az egyesület taglétszáma hónapról-hónapra gyarapszik, így már 1400 tagcsaláddal számol az egyesület, ezek a családok pedig keresztény értékrendek alapján, magyar érzelmű gyermekeket nevelnek, így van magyar jövő Kárpátalján.
A Rákóczi Szövetség emlékünnepséggel és díjátadóval méltatta Esterházy János, a mártír sorsú felvidéki politikus emlékét március 7-én az Országház felsőházi termében. Az ünnepség keretében a Rákóczi Szövetség Esterházy-díjat adományozott Dominik Jaroslav Duka bíborosnak, nyugalmazott prágai érseknek, valamint a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesületének (KMNE).
A Rákóczi Szövetség 1991 óta minden év márciusában Esterházy János életműve előtt tiszteleg és Esterházy-díjat adományoz olyan személyeknek vagy intézményeknek, akik és amelyek az ő szellemében a magyar közösség szolgálatában kiemelkedő tevékenységet fejtettek ki, illetve a mártír sorsú felvidéki politikus szellemi örökségének megőrzéséért, a kereszténységért, az összmagyarságért és Közép-Európa népeiért tettek.
Esterházy János (1901–1957) a szlovákiai magyarság két világháború közötti politikai vezetője volt. A második világháború után letartóztatták, majd a csehszlovák hatóságok átadták a Szovjetuniónak, ahol koholt vádak alapján kényszermunkára ítélték és a Gulágra küldték. 1947-ben a szlovák Nemzeti Bíróság halálra ítélte a fasisztákkal való együttműködésért. Később elnöki kegyelemben részesült és életfogytiglant kapott, majd ezt egy általános amnesztia során huszonöt éves börtönbüntetésre módosították. 1957. március 8-án a morvaországi Mírov börtönében halt meg.
Az ünnepség kezdetén Popovics Emese kárpátaljai népdalénekes közreműködésével a megjelentek közösen énekelték el a magyarok nemzeti imáját, a Himnuszt.
„Egy XXI. századi magyar közösség emlékezik és emlékeztet a XX. század egyik legnagyobb magyar hitvallójára, a kisebbségbe szorított nemzetét szolgáló bátor és becsületes politikusra” – kezdte köszöntőjét Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, kiemelve: Esterházy János küldetése mindenekelőtt a felvidéki magyarságról szólt, de ahogy jogaikat és érdekeiket képviselte, miközben hirdette a sok évszázados sorsközösséget a szlovák és a cseh néppel, ma is példát mutat mindannyiunknak, összeköti a jóakaratú embereket Közép-Európában mindenütt. Esterházy János életművén keresztül mindenki megértheti a kommunizmus igazi természetét, annak gyilkos, az emberi méltóságot semmibe vevő, szabadság- és igazságellenes, erőszakos és brutális, istentelen és embertelen mivoltát, élettörténetén keresztül azonban „megérthetjük a hit megtartó erejét is, melynek köszönhetően kitarthatunk a jó és az igaz mellett” – fogalmazott Gulyás Gergely.
A miniszter az Esterházy-díjjal kitüntetett Dominik Duka bíborosról, nyugalmazott prágai érsekről szólva aláhúzta: ő is a Krisztushoz és egyházához hűséges püspökök és papok közé tartozik. Dominik Duka maga is megjárta a kommunista Csehszlovákia börtöneit. Egyházi vezetőként sokat tett a prágai magyarokért és a két nép közötti testvéri kapcsolat fenntartásáért, s ha szükséges volt, újjáépítéséért. Kiállt édesapja egykori rabtársa, Esterházy János mellett. „Duka bíboros mindig bátor ember volt, és mára is az maradt, hiszen elfogad egy díjat, amelyet egy olyan emberről neveztek el, akit hazájában, teljesen megmagyarázhatatlanul, még mindig háborús bűnösként tart számon a hivatalos történetírás” – konstatálta Gulyás Gergely.
Esterházy János ügye arra emlékeztet minket, hogy itt, Közép-Európában vannak még megoldatlan ügyeink, „elszámolatlan történelmi számláink”. „Ezeket azért is kötelességünk megoldani, mert esetleges, pillanatnyi ellentéteink dacára sorsunk és jövőnk itt, Közép-Európában közös” – szögezte le a miniszter.
Gulyás Gergely a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesületét méltatva kiemelte: a KMNE 2012-ben indult útjára, még távol a háborútól, Kárpátalján azonban akkor is nehéz helyzetben, de mégis egy sokkal szebb és teljesebb élet reményében és valóságában. Bár napjainkban különösen nehéz időket élnek Kárpátalján, a szervezet mégis sikeres, az induló 30 család mostanra 1400-ra nőtt. A miniszter hozzátette: Kárpátalján többszörösen nehezített pálya egyszerre magyarnak és nagycsaládosnak lenni. „Nemcsak komoly anyagi nehézségekkel kell megbirkózni, hanem a közösség drámai méretű fogyásával, a magyar iskolarendszer és a kisebbségi jogok állami megcsorbításával” – mondta, hozzátéve: egy háborúban álló ország polgárai e családok tagjai is. „Napjaink nagy kérdése, hogy lesz-e fegyverszünet, lesz-e béke? Eljön-e az a nap, amikor már senki nem esik el a háborúban? Eljön-e az a nap, amikor mindenki hazatérhet, és újra normális keretek között élheti az életét? Ezekre a kérdésekre a közeljövő fog választ adni. Itt is csak arról biztosíthatom a szervezetet és a kárpátaljai magyarságot, hogy Magyarország Kormánya mindent megtesz a békéért és a béke ügyében, és mindent megteszünk azért is, hogy a most is kitartó nagyszerű közösség munkáját a rendelkezésre álló eszközökkel támogassuk” – fogalmazott Gulyás Gergely.
A miniszter köszöntőjét követően Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke és Szilágyi Zoltán, a szervezet alelnöke átadta az Esterházy-díjat Dominik Jaroslav Duka bíborosnak, nyugalmazott prágai római katolikus érseknek és Tarpai Józsefnek, a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete elnökének.
Dominik Duka bíborost méltatva Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek aláhúzta: a nyugalmazott prágai érsek nemcsak Csehország kiemelkedő egyházi személyisége, hanem a cseh–magyar kapcsolatok, valamint Esterházy János csehországi emlékének következetes ápolója is.
„Esterházy János boldoggá avatása továbbra is befejezetlen feladatként áll előttünk, éppúgy, mint rehabilitálása, amelyet Prága és Pozsony még nem tett meg” – húzta alá a díjat megköszönve Dominik Duka.
Ezután Panyi Miklós miniszterhelyettes, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesületét méltatva hangsúlyozta: a KMNE a helyi magyarság bástyája, menedék, képviseli és védelmezi a magyarságot, fizikai és lelki támaszt nyújt minden bajba jutott, nehéz sorsú családnak. „Ennek a tiszteletadásnak a része az is, hogy Esterházy János örökségébe beemeljük, részeseivé tesszük mindazokat, akik életpályájukkal, a közösség iránt végzett munkájukkal, hazaszeretetükkel erre méltók. Akik példát mutatnak, […] akik számára a család egy életen át tartó szövetség, akik számára magyarságuk megélése, a magyarságuk melletti kiállás természetes hivatás és küldetés is egyben, akik számára a szülőföldjük nem pusztán lakóhelyük, hanem hazájuk. Ők azok, akiken keresztül Esterházy János öröksége kiteljesedik” – szögezte le az államtitkár.
A szervezet sok-sok kárpátaljai magyar család és gyermek élő közössége, igazodási pont és erkölcsi mérce, keresztény hitvallás, a bajbajutottak támogatása, és egyben a kárpátaljai magyarság jövőjének forrása, a megmaradás záloga – fogalmazott Panyi Miklós, hozzáfűzve: a reményé, hogy a „kárpátaljai magyarságnak nemcsak múltja és nehéz jelene, de az élő és egymásba kapaszkodó magyar családok és gyermekek ezrein keresztül jövője is, méghozzá erős, családokra épülő jövője van”.
Az államtitkár elmondta: az is világos, hogy „kiemelten kell támogatnunk minden olyan közösséget, amely a nemzet megmaradása érdekében küzd a gyermektelenség ellen, népszerűsíti és támogatja a nagycsaládos létet, vallja és hirdeti, hogy magyarnak lenni érték és küldetés – ezekben a célokban, ezekben a nagy nemzeti kérdésekben a KMNE az egyik legfontosabb szövetségese a magyar kormánynak” – jelentette ki.
A díjat megköszönve Tarpai József, a KMNE elnöke elmondta: a kárpátaljai magyarság eddigi története, beleértve a csehszlovák, a szovjet, majd az ukrán jogfosztottság időszakát, arról szól, hogy nem kellene létezniük, „a Jóisten mégis azt akarta, hogy legyünk” – fogalmazott. A rengeteg megpróbáltatás és kihívás után a helyi magyarság mindig talpra állt, aminek a titka talán éppen az, hogy keresztények azok, akik elfogadják az Istentől kapott gyermekeket, akik kötelességüknek tartják, hogy ott éljenek, ahova születtek, és átadják gyermekeiknek és unokáiknak a szüleiktől, nagyszüleiktől kapott hitüket – mutatott rá Tarpai József, kiemelve: „Bízunk a jövőben, bízunk abban, hogy van jövője a kárpátaljai magyarságnak”, majd megkérte az ünnepségen jelen lévő ötven nagycsaládos szülőt és gyereket, hogy álljanak fel, hiszen „ők a hősök, akik minden körülmények között otthon maradnak, megtartják magyarságukat és hitüket” – tette hozzá vastaps közepette.
A rendezvény zárógondolatait megfogalmazva Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke felidézte Esterházy János életének azt a történeti szálát, amely összeköti a szibériai munkatábort Kárpátalján át a csehországi Mírovval, s ezzel összeköt „minket is”. „Olyan személyiségekkel, mint Duka bíboros, könnyebb a közép-európai összefogást megvalósítani, Esterházy János örökségének közvetítői pedig magától értetődően a nagycsaládosok” – mondta.
Az ünnepség zárásaként Popovics Emese közreműködésével a résztvevők közösen elénekelték a Szózatot.