A Munkácsy Mihály Magyar Házban folytatódott az Anyanyelvápolók Szövetségének az anyanyelv hetének szentelt rendezvénysorozata. A program a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség és az Anyanyelvápolók Kárpátaljai Szervezete társszervezésében valósul meg. Az idén 58. alkalommal megrendezésre került programsorozat vezérmondatául a szervezők Vári Fábián László Kossuth- és József Attila-díjas kárpátaljai költő versének részletét választották – „Csak őrizz meg bennünket, édes, édes anyanyelv”. Az ünnepi felszólalásokat, a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola tanulói verses-zenés műsorát követően neves anyaországi és kárpátaljai nyelvészek, tanárok a kárpátaljai magyar irodalomról, a magyar nyelv oktatásának módszertanáról, az anyanyelv megőrzésének fontosságáról tartottak előadást. Személyiségünk megjelenését beszédünkben Török Annamária, Kazinczy-díjas rádióbemondó, a Médiaakadémia Montágh Testületének beszédtanára prezentálta. Elsősorban a fiatalokat szerettem volna megszólítani, hangsúlyozta a Magyar Rádió nívódíjas bemondója.
Az Anyanyelvápolók Szövetsége 58. alkalommal szervezte meg az anyanyelv hetét, mely az idén Kárpátalján kerül megrendezésre. A Csak őrizz meg bennünket, édes, édes anyanyelv elnevezésű program lebonyolítását társszervezőként a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség és az Anyanyelvápolók Kárpátaljai Szervezete vállalta. A rendezvénysorozat első helyszíne a Nagydobronyi Líceum volt. Az Anyanyelvápolók Szövetségének a kárpátaljai magyar közösségnek szánt üzenetét Kovács Zsuzsanna, a szervezet irodavezetője tolmácsolta. Felszólalásában hangsúlyozta, a nemzetben való gondolkodást erősíti, ha a szövetség a külhoni területekre is kihelyezi rendezvényeit. Az anyanyelv hetének Kárpátalján való megrendezése ösztönző erőként hat, hitet és ihletet ad a helyi magyarságnak, hangsúlyozta Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke. Az ünnepi köszöntőket, a nagydobronyi oktatási intézmények és a helyi művészeti iskola diákjai zenés-irodalmi műsorát követően a jelenlévők a „Személyiségünk megjelenése a beszédünkben”, valamint „A kárpátaljai magyar nyelvhasználat sajátosságai” című előadásokat hallgatták meg.
A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség több mint két évtizede minden évben szavalóversennyel méltatja a magyar költészet napját. A rendezvénynek két helyszín, a Bátyúi és a Nagyberegi Középiskola, felváltva ad otthont. Idén a Nagyberegi Dobrai Péter Középiskolában került sor az általános iskolások megyei versmondó vetélkedőjének döntőjére, ahol Géczi Tihamér iskolaigazgató köszöntötte az érkezőket. Beszédében hangsúlyozta, hogy az intézmény számára kiemelt ünnep a versmondók megmérettetése. A vers, a költészet és a széppróza fontos helyet foglal el a magyar kultúrában, ezért is szervez a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség több versmondó vetélkedőt is, emelte ki Szilágyi Lajos, a KMPSZ elnökségi tagja. A zsűriben idén is helyet foglalt a nagyberegi születésű Füzesi Magda, József Attila és Prima Primissima díjas költő, akinek több alkotását is szabadon választott versként adták elő a fiatalok. A megmérettetésen többek között Wass Albert, József Attila, Füzesi Magda, Vári Fábián László és más, ismert magyar költők versei is felcsendültek, amelyek értékelésében a szép kiejtés és versmondás mellett külön pontozták az előadás módját is. A rendezvény végén több díjat is átadtak, a KMKSZ jóvoltából pedig egy különdíj is gazdára talált.
A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség szervezésében került megrendezésre a 20. Kazinczy szépkiejtési verseny megyei döntője. A megmérettetés célja, hogy anyanyelvünk ápolása és megőrzése érdekében igényes és kifejező magyar beszédre, a magyar nyelv iránti szeretet kibontakoztatására ösztönözze a pedagógusokat, az ifjúságot. A rendezvénynek a hagyományok szerint a Nagydobronyi Líceum adott otthon. A megmérettetésen a járási középdöntők legjobbjai vehettek részt 7–9. és 10–11. osztályos korcsoportban. A versenyzők produkcióit négytagú szakmai zsüri kísérte figyelemmel. Szántó Edit, az Anyanyelvápolók Kárpátaljai Szövetségének elnöke hangsúlyozta, a Kazinczi szépkiejtési versenynek rendkívüli jelentősége van anyanyelvünk megőrzésében. Mihalovics Attila, a munkácsi Szent István Líceum magyar szakos tanára a Latorca parti város magyar tannyelvű intézményei diákjait kísérte el a versenyre. A szabadonválasztott kategóriában a diákok kedvenc íróik műveiből adtak elő szövegrészleteket. Figyelemre méltó volt az a tény, hogy sokan választották Wass Albert írásait. A jövőben a Kazinczy szépkiejtési verseny megyei döntőjének nyertesei képviselik Kárpátalját Győrben, az országos döntőn.
Megtartotta XXXII. közgyűlését a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség. A több mint kétezer tagot számláló, a magyar tannyelvű oktatás megőrzéséért és fejlődéséért tevékenykedő szervezet éves fórumának a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola adott otthon. Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke beszámolójában a minőségi magyar nyelvű oktatás visszaállításáról értekezett, valamint a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséggel közösen megfogalmazott módosító javaslatokat ismertette. Az elnökasszony kiemelte, az ukrán oktatási minisztériummal való egyeztetés eredményeként az alapvető kérdésekben előrelépés történt. Az elnökasszony részletesen ismertette a magyar szervezetek a törvény egyéb passzusaira vonatkozó módosítási javaslatait, és egyben kiemelte, a KMPSZ a december 8-án, az ukrán parlament által jóváhagyott törvény nyilvánosságra hozatalát követően nyilatkozatban fogja véleményét megfogalmazni. Bocskor Andrea, a Fidesz európai uniós parlamenti képviselője online köszöntőjében kiemelte, hogy a KMPSZ több mint 30 éve egységes hangon képviseli a kárpátaljai magyar iskolák ügyét. A jelenlévőket köszöntötte dr. Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára, valamint Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének örökös tiszteletbeli elnöke. A fórum zárásaként minősítették a KMPSZ tevékenységét, valamint elfogadták a közgyűlés nyilatkozatát.
A 2022 tagú Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) 227 küldött jelenlétében tartotta meg 32. közgyűlését december 9-én Beregszászban a Rákóczi-főiskolán.
Indításként Kosztyu Fanni, a Bátyúi Líceum tanulója szavalta el Füzesi Magda Zárszámadás című versét, majd egyperces néma felállással emlékeztek meg a háború áldozatairól és a KMPSZ korábban elhunyt tagjairól.
Orosz Ildikó, a szakmai szövetség elnöke beszámolójában a háború okozta bizonytalanságról beszélt, illetve arról, hogy lehetőségeikhez mérten mindent igyekeztek megtenni, hogy enyhítsék a gyermekek számára a háború okozta nehézségeket. Ahhoz, hogy a jelenléti oktatást továbbra is biztosítani tudják, támogatták az oktatási intézmények óvóhelyeinek kialakítását, azok engedélyeztetését. Öt nyári tehetséggondozó szülőföldi táborukban 200 gyermek vehetett részt. Magyarország támogatásával 800 kárpátaljai gyermek nyaralhatott a Balatonnál, a zánkai táborban, közülük 200 ukrán iskolás. Huszonkettedik alkalommal szervezték meg a Kárpátaljai Nyári Kölcsey Pedagógusakadémiát, ahol 109 pedagógus vehetett részt. A Határtalanul program keretében nyári napközis táboraikban 55 iskolából 2500 gyerek pihent, ahol a készségfejlesztés mellett fontos cél volt a közösségépítés is. A KMPSZ elnöke az idei munkácsi események kapcsán elmondta: „A Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskolában tapasztalható folyamatok tovább csökkentik a minőségi magyar oktatás megmaradásának esélyeit a Latorca-parti városban és kihatnak az egész megye hangulatára. Felháborítónak tartjuk Schink Istvánnak, az intézmény igazgatójának indokolatlan felmentését, és megdöbbentőnek azt, hogy a Munkácsi Városi Tanács által kinevezett új igazgató nem engedélyezte a magyar nemzeti szimbólumok használatát a tanévnyitó ünnepségen, bár az semmilyen törvényi előírással nem ellentétes, s Ukrajna függetlensége óta bevett gyakorlat volt” – fogalmazott Orosz Ildikó, felszólítva az illetékes állami szerveket, hogy biztosítsák törvény adta jogaink betartását.
Az elnök asszony elmondta, hogy a KMPSZ felmérése alapján a Kárpátalján működő 99 oktatási intézményben, ahol van magyar nyelvű csoport is, összesen 14 728 tanuló kezdte meg a tanévet a magyar osztályokban. Az első osztályokba beiratkozottak száma 1 126 diák volt. Sok munkát kellett a pedagógusszövetségnek kifejtenie különböző szinteken ahhoz, hogy december 8-án Kijevben a kisebbségi kérdések ügyében végre megtörjön a jég, ugyanis Ukrajna Legfelső Tanácsa módosította a nemzetiségi kisebbségekről szóló törvényt. Elmondta, hogy az egy nappal korábban elfogadott törvényt teljes egészében még nem ismerik, így azzal kapcsolatos végleges álláspontját a KMPSZ a törvény zárórendelkezéseinek megjelenése után fogja kialakítani. Kiemelte: sikerült elérniük azt is, hogy a magyarországi tankönyveket alternatív tankönyvként használhassák a magyar osztályokban, valamint kérték a minisztert, hogy a törvény által engedélyezett lehetőségek pontos mikéntjét rendeletekben szabályozza. Az új törvényt általánosságban értékelve Orosz Ildikó elmondta: „Teljességében nem kaptuk vissza azt, ami volt, de sokkal nyugodtabban tervezhetjük a következő félévet és akár a következő tanévet is. Ez közös erőfeszítésünk és munkánk eredménye is, és remélem, minél közelebb kerül Ukrajna Európához, annál jobban javítható” – zárta beszámolóját a KMPSZ elnöke.
A vendégek közül elsőként Bocskor Andrea, az Európai Parlament képviselője gratulált a pedagógusszövetségnek a több mint harminc éve végzett kitartó és elvszerű munkájához és azért a szakmaiságért, amellyel egyben tudták tartani a kárpátaljai magyar pedagógusközösséget, és egységes hangon képviselték a kárpátaljai magyar iskolák ügyét az ukrán kisebbségi politika sodrában. A képviselő asszony elmondta, hogy Ukrajnában az oktatáspolitika folyamatosan változik, a KMPSZ szakmai anyagai pedig mindig naprakészen adják a muníciót az Európai Parlamentben végzett munkájához. Hangsúlyozta, hogy magyar közösségünk jogvédelmi küzdelmeiben nincs egyedül, minden segítséget megkapott eddig a Fidesz–KDNP európai parlamenti frakciójától. Hangsúlyozta, hogy a KMPSZ célkitűzései összhangban vannak a koppenhágai kritériumokkal és legitimek. „Nem kérünk semmi extrát, csak azt, hogy a korábbi jogainkat állítsák vissza” – összegezte Bocskor Andrea.
Dr. Varga-Bajusz Veronika, Magyarország Kulturális és Innovációs Minisztériumának felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára köszöntőbeszédében kiemelte: „A nemzeti közösséghez tartozás az értékközösség szabad vállalása is egyben. Családunkban, munkahelyünkön, közösségeinkben kell megélni és ápolni azt a különleges örökséget, amely miatt magyarnak valljuk magunkat. A magyar kultúra, történelem, a sajátságos magyar gondolkodásmód és a különleges magyar nyelv szerves egység, amely évezredek óta megtartja nemzetünket Európa közepén, akkor is, amikor sokan támadnak bennünket és elveink feladására kényszerítenének. Így volt ez a történelemben, és nincsen másként ma sem. Mert feladatunk van: megmaradni, magyarnak maradni és átadni gyermekeinknek, unokáinknak azt a páratlan örökséget, amelynek birtokában, gazdagításában büszkén mondhatjuk: mi magyarok vagyunk” – fogalmazott az államtitkár asszony.
Lászlófy Pál István, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének tiszteletbeli elnöke köszöntőjében hangsúlyozta: „Szabad emberhez és szabad néphez méltó életet kívánunk élni, mert ehhez Isten adta jogunk van. Kicsiny nép vagyunk, de kicsinységünk ellenére is a tartós békére vágyakozó és az új rend felépítésére készülő népek családjának hasznos tagjai kívánunk lenni. Nekünk itt helyt kell állnunk” – fogalmazott az erélyi magyar pedagógusok jókívánságait tolmácsoló oktatáspolitikus.
A Rákóczi-főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézetének énekkara szentcsalád-járást mutatott be, majd Gabóda Béla, a KMPSZ Ellenőrző Bizottságának elnöke számolt be a küldötteknek a szövetség 2023-as évi pénzügyi forgalmáról, illetve a szervezetet koordináló módszertani központok működési költségeiről.
A közgyűlés a szövetség működését megfelelőnek minősítette, majd elfogadtak egy nyilatkozatot.
Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke megköszönte a pedagógusszövetségnek azt a küzdelmet, amelyet a lassan tíz éve bennünket sújtó, jogkorlátozó törvények megváltoztatásának érdekében folytatott, majd Isten áldását kérte a szövetség munkájára. Zárszóként Szilágyi Lajos elnökségi tag a Bibliaolvasó kalauz aznapra kijelölt igeszakaszából, Jeremiás könyvéből olvasott fel egy mai helyzetünkben irányt mutató részletet. A közgyűlés a Szózat eléneklésével ért véget.
Állásfoglalást tettek közzé a Kárpát-medencei magyar pedagógus szervezetek, melyben elfogadhatatlannak tartják azokat a törekvéseket, melyek Ukrajnában a magyar iskolarendszer elsorvasztására irányulnak. „Őshonos kisebbségként, mi magyarok otthont és jövőt kívánunk teremteni az utánunk következő nemzedékeknek, aktívan hozzájárulva a kisebbségi és többségi közösségek közötti bizalmatlanság felszámolásához. Ehhez pedig szilárd alapokon nyugvó anyanyelvű oktatási rendszerre van szükség Ukrajnában és az egész Kárpát-medencében” – fogalmaztak.A szervezetek ezzel egyhangúlagtámogatják a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség 2023-2024-es tanévnyitó ünnepségén kiadott nyilatkozatát is. A dokumentum Ukrajna eurointegrációs törekvéseivel összhangban arra szólítja fel az illetékes állami szerveket, hogy tegyenek meg mindent az egyenlő hozzáférésért az oktatáshoz – hangsúlyozták.
A Mikes Kelemen Hagyományőrző Alkotótábor a kárpátaljai magyarság legrégebbi gyermektábora, melyet idén már 28. alkalommal szervezett meg a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség. A programsorozat célja, hogy kötetlen, szórakoztató formában fejlessze a gyerekek történelmi és néprajzi ismereteit, erősítse a magyar nemzeti identitásukat, és tartalmas kikapcsolódást biztosítson számukra. Őseink íjász tudománya, illetve a lovasoktatás is kedvelt program, de a fiatalok részt vehetnek különböző kézműves-foglalkozásokon is, ahol a mesterségek elsajátítása közben megismerhetik kézműveseinek életét, továbbá a gyerekek történelmi előadásokon kerülhetnek közelebb különböző korok harctudományához és korhű viseleteihez. A tábor szervezői mindig időrendi sorrendben ismertetik meg a résztvevőket a magyar történelem érdekes mozzanataival. Először honfoglaló őseink életmódjával, amihez szorosan kapcsolódik az íjászat és a lovaglás, ami kétségkívül a gyerekek kedvence. Olyan gyerekek is vannak, akik már Magyarországon élnek, azonban annyira szeretik a tábort, hogy ilyenkor visszatérnek. A tábor végén minden résztvevő bemutathatja az általa készített munkákat. A héten a szervezők nagy hangsúlyt fektettek az újrahasznosításra, a természetes életmód fontosságára: így régi ruhákból rongybabákat készítetteka gyerekek, az oklevéltan előadás után papírt merítettek és lúdtollal írhatták meg saját oklevelüket, de az agyagkorongozás sem maradhatott el. A tábor zárónapján az öt csoport külön-külön adta elő a héten megtervezett előadását, melyekben a táborban megismert történelmi események és az általuk szerzett élmények megelevenednek a csapatok címereiben és kiáltásaiban. Lovaglás, íjászat, jurta építés, a magyar történelem megelevenítése – mindezek tehát jelen voltak Kárpátalja legrégebbi gyermektáborában. A közel 30 éves tábor értékét mutatja, hogy szinte alig akad olyan kárpátaljai magyar gyermek és már felnőtt is, aki ne vett volna részt legalább egyszer a programsorozaton.
A „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség közös szervezésében immár tizenkettedik alkalommal került megrendezésre a Kárpátaljai Tehetségnap, amely egyben a Genius 15 tehetség pontjának évzáró rendezvénye is volt. A rendezvényt hagyományosan a Nemzeti Összetartozás napjához eső legközelebbi szombaton tartják, ezzel is jelezve, hogy a kárpátaljai magyarság szerves része az összmagyar tudományos és tehetséggondozó életnek. Gyümölcsöző az a munka, amit a KMPSZ kezdett el és a Genius alapítvány visz tovább – emelte ki köszöntő beszédében Orosz Ildikó a KMPSZ és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke. A Jóisten senkit nem küldött a földre tehetség nélkül, olyan ajándék nélkül, amellyel boldogulhat ezen a földön. És ha mindannyian megtesszük azt, amit ő ránk bízott, a saját helyünkön, ahova vezetett minket, akkor ez összerakódik, mint egy mozaik – hangsúlyozta a talentum tallérok átadása előtt Váradi Natália, a Genius jótékonysági alapítvány igazgatója. A tehetségnapon az elismerések átadása mellett előadásra is sor került, ahol a „Szól a fülemüle”, valamint az „Általmennék én a Tiszán” versenyek kategória győztesei léptek fel. A rendezvényen továbbá több ösztöndíj átadására is sor került. A program végén Váradi Natália köszönetet mondott Magyarország kormányának, valamint intézményeinek és alapítványainak az anyagi támogatásért, amelyek nélkül lehetetlen lenne kivitelezni a tehetséggondozó munkát Kárpátalján. Továbbá megköszönte mindazoknak az egész éves áldozatos munkáját, akiknek köszönhetően több ezer kárpátaljai fiatal fejlesztheti tudását.
