A Munkácsy Mihály Magyar Házban mutatták be Horváth Zoltán kárpátaljai túravezető Bakancsra fel! Túralehetőségek Kárpátalján című könyvét április 22-én a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács szervezésében.
A kiadvány az Európai Unió pénzügyi támogatásával jött létre a HUSKROUA/1901/3.1/0028 „Közös turisztikai értékek feltárása, fejlesztése és népszerűsítése, képzés és hálózatépítés a határ menti térségben” című projekt keretében a Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna ENI Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014–2020 keretén belül.
A könyvbemutatóra érkezett érdeklődőket elsőként Mester András, a kiadványt megjelentető Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács (KMTT) elnöke köszöntötte.
„A Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács már számos szakmai kiadvánnyal rukkolt elő az elmúlt években, gondoljunk például a Gasztrokalauzra vagy a Kárpátalja magyar szemmel című útikönyvre. Ezek hiánypótló kiadványok. A mai könyv is egy nagyon hasznos kiadvány, hiszen nemcsak a turisták és az ideiglenesen itt tartózkodók számára, hanem a helyi lakosoknak is ötletekkel és új információkkal szolgálhat a megye bebarangolásához” – fogalmazott köszöntőjében Csizmadia Alexandra ungvári magyar konzul, hozzátéve: a Bakancsra fel! című könyv HUSKROUA-s támogatás révén jelent meg, s ez is bizonyítja, hogy „négy ország együttműködik, tud és akar együttműködni, és bár mindenki a saját nyelvén kommunikál, mégis megértjük egymást”.
Gulácsy Géza, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke, a megyei tanács képviselője köszönetet mondott a könyv szerzőjének, aki által egy újabb rendkívül hasznos kiadvánnyal bővült a vidékünket bemutató munkák sora. „Azok az emberek, akik a hegyek és a természet nyelvét értik, biztos, hogy egymás nyelvét is meg fogják érteni, még akkor is, ha nem tartoznak egy nemzetiséghez. A hegyek mindig a békét sugározzák magukból – legyen ez így: sugározzák a békét, és legyen béke az egész világon!” – emelte ki.
Köszöntötte a jelenlévőket Olekszandra Horzov, a Kárpátaljai Megyei Közigazgatási Hivatal Turisztikai és Üdülési Főosztályának helyettes vezetője, valamint Tarpai József, a Munkácsy Mihály Magyar Ház igazgatója, a KMTT alelnöke is, majd gratuláltak a könyvhöz.
Ezt követően a szerző, Horváth Zoltán magyar nyelven, míg Kaszinec Ottokár – aki már több mint negyven éve dolgozik az idegenvezető szakmában – ukrán nyelven mutatta be a könyvet. A szerző felidézte életének azon momentumait is, melyek oda vezettek, hogy beleszeretett a hegyekbe, s mára ez meghatározó szerepet tölt be mindennapjaiban is.
„A bakancsos turizmus, túrázás, természetjárás nem csupán sport, szabadidős tevékenység, hanem életérzés, életforma is egyben. A természetjárók által kiválasztott útvonalak bejárása a teljesítményen és a látványon kívül szorosan összefügg a természet szeretetével, a honismerettel, a kulturális értékekkel, a környezettudatossággal és az egészséges életmóddal. Ebből adódóan nem csupán a legjelentősebb, a leglátogatottabb természeti objektumok kerülnek be a természetjárók látókörébe. Minden területnek, régiónak megvannak a sajátosságai, érdekességei, amelyekkel érdemes foglalkozni, amelyek fejlesztése, bemutatása regionális szinten nagy jelentőséggel bír. Kárpátalja területének 80%-a hegyvidék, így kiváló adottságokkal rendelkezik az aktív turizmus szempontjából” – olvasható a rendkívül gazdagon illusztrált, megannyi hasznos információt tartalmazó, 200 oldalas útikönyv előszavában.
A kiadvány – melynek borítóját Gogola Zoltán beregszászi festőművész munkája díszíti – az Ukrán-Kárpátok kárpátaljai részének hegycsúcsait és természeti látványosságait mutatja be, s elsődleges célja, hogy információkat, ötleteket merítsen belőle az olvasó számos bakancsos túrához, emellett inspirálja a természetjárókat vidékünk gyalogos felfedezésére. A könyvben szereplő 35 túraútvonalat a szerző személyesen térképezte fel, ezek bebarangolását GPS-koordináták is segítik.
Az útikönyv magyar és ukrán nyelven egyaránt megjelent, s hamarosan megvásárolható lesz a KMTT beregszászi turisztikai információs irodájában és termékboltjában, valamint a tiszacsomai, a nagymuzsalyi, a salánki és a viski tájházakban.
A hazai turisztikai helyzetről, a szakmai szervezet elmúlt évéről, terveiről, illetve a közösségi munkáról beszélgettünk Mester Andrással, a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács (KMTT) elnökével, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) gazdasági-önkormányzati titkárával, Mezőgecse elöljárójával. Felvezetőként elmondta, hogy a háború gazdasági és demográfiai recessziója minden szegmensre kiterjed − többek között sajnos a családi és magánéletre is −, illetve vidékünk egyik legnagyobb húzóágazatát, a turisztika területét is erősen érinti. A KMTT ezt igyekszik kiküszöbölni, illetve a nehéz helyzet ellenére is megtartani, fejleszteni, továbbadni a meglévő és szülőföldünkre jellemző értékeket. A szervezet továbbra is kiemelten kezeli, segíti a kárpátaljai magyar nemzetiségű, turizmussal foglalkozó vállalkozók, magánemberek munkáját, boldogulását.
– Hogyan értékelné a KMTT munkáját a maguk mögött hagyott év történései tükrében?
– Szervezetünk a nehéz helyzet ellenére is egész évben dolgozott. Két európai uniós pályázatot is sikerült lezárnunk 2023-ban, melyek keretein belül több konferenciát, rendezvényt is szerveztünk.
– A jelenlegi helyzet milyen mértékben, milyen ágazataiban, minőségében, illetve milyen irányba változtatta meg a kárpátaljai turizmust?
– Nehéz ezt most megítélni. Meglátásom szerint jelenleg a kárpátaljai turisztikai élet konzerválva van, próbáljuk túlélni a háborút. Azok a turisztikai vállalkozások, amelyek aktívan dolgoznak, szinte csak vegetálnak.
– Milyen megoldásokat alkalmaztak a nehézségek kiküszöbölésére?
– A háború végéig sajnos nem látok rá semmilyen esélyt, hogy bármilyen szinten el tudna indulni a turisztikai élet. A turizmus alapvető feltétele a nyugodt és biztonságos közélet.
– Milyen konkrét feladatokat sikerült megvalósítaniuk e téren 2023-ban?
– Megpróbáljuk hasznosan tölteni az időt, a mostani időszakot a felkészülésre használni. A két európai uniós pályázatunk keretein belül a KMKSZ-szel közösen létrehoztunk 4 tájházat: Tiszacsoma, Nagymuzsaly, Salánk és Visk településeken. Több kiadványunk jelent meg, amelyek a tájházakhoz kapcsolódnak, illetve elkészült egy 200 oldalas, túraútvonalakat tartalmazó útikönyv is.
– Jelenleg melyek a kárpátaljai magyar turizmus fejlesztésének fő stratégiai szempontjai?
– A stratégiánk nem változott, meggyőződésünk, hogy minél több attrakciót kell létrehoznunk, amelyek programokat biztosítanak a Kárpátaljára látogatók számára.
– Milyen irányba fejlődött a kárpátaljai turisztikai élet az elmúlt évben (ha fejlődött)?
– Nagy fejlesztésekről nem igazán tudok, leszámítva az általunk létrehozott 4 tájházat és a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékpark Látogatóközpontját.
– Voltak-e új kiadványaik, illetve a régiek folytatódtak-e?
– Igen! A tájházakat bemutató szórólapok, a tájházak környékét bemutató útikönyvek, illetve a kárpátaljai túraútvonalakat tartalmazó útikönyv.
– Milyen rendezvényeket, programokat sikerült megvalósítaniuk 2023-ban?
– Online turisztikai képzést valósítottunk meg, melyhez workshopok kapcsolódtak, a tájházak átadóünnepségei is sikeresen lezajlottak, s az adventi vásárt is megrendeztük. Ezenkívül a Tourinfo Irodát és a helyi termékek boltját is működtetjük Beregszászban.
– Milyen tervei vannak a KMTT-nek a jövőre nézve?
– A létrehozott attrakciók működtetése, valamint a helyi termékbolthálózat kiépítése.
– Elöljáróként hogyan értékelné az elmúlt évet?
– Az elmúlt két év rendkívül nehéz és feszült volt. Egyre inkább érezni az embereken a feszültséget a mindennapi életben. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy a Jóistennek köszönhetően a közösségünk megmaradt és bizakodva tekint a jövőbe.
– Mit tehetünk egymásért a jelenlegi helyzetben?
– Mindenekelőtt mindenben segítenünk kell egymást. Különösen érzékenyek kell, hogy legyünk egymás problémáira. Fontos, hogy olyan programokat indítsunk, amelyek éltetik az emberekben a reményt. Ilyen programnak tartom, hogy a KMKSZ elérte, hogy az „Egán Ede” Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ” Jótékonysági Alapítvány továbbra is segítse a mezőgazdasági termelők tevékenységét, vagy a KMKSZ betegeket segítő programja is ide tartozik. Emellett az is nagyon releváns, és köszönet érte, hogy a háborút megelőzően működő támogatási programokat a magyar állam továbbra is fenntartja. Ezek a dolgok mind azt az üzenetet hordozzák, hogy nem kell elcsüggedni, össze kell tartani, nem vagyunk egyedül, velünk van az anyaország és az egyetemes magyarság az egész Földön. Ezt bizonyítja az is, hogy számtalan segítséget kapott a kárpátaljai magyarság nemcsak Magyarországról, de segítettek más magyar szervezetek is, egyházak, magánszemélyek a világ minden tájáról, országából.
– A kárpátaljai magyarság megmaradása, szülőföldön való boldogulása, reményteljes jövője érdekében milyen intézkedések megtételét látja szükségesnek?
– Továbbra is fenn kell tartani a szociális támogatási rendszereket, hisz nem tudjuk, hogy mi áll előttünk. Egyelőre gazdaságilag csak mérsékelten éreztük a háború hatását. A harcok kezdetén mindenki a legrosszabb forgatókönyvre számított, hogy megbukik a hrivnya, nem lesz élelem, stb. Ezek hála Istennek nem következtek be, de még nem ért véget a háború, és egyes elemzők szerint azt követi majd egy igen erős gazdasági válság. Fel kell készülnünk, tartalékolnunk kell. Vannak azonban olyan élethelyzetek, amikor a tartalék nem elég. Ilyen például egy-egy betegség, amikor a kezelés költségeit egy család nem tudja kigazdálkodni. Ezért fontos, hogy a magyar állam segít abban, hogy a KMKSZ el tudta indítani a beteg emberek megsegítésére irányuló programját, melynek a keretein belül a 2023-as évben több tucat súlyos betegséggel küzdő kárpátaljai kaphatott segítséget.
Üdvözlendő, hogy a kisebbségi jogaink megtartását illetően van pozitív elmozdulás, reméljük, megnyugtató törvények születnek, amelyek garantálják a kárpátaljai magyarság számára a nyelvhasználati és oktatási jogait. Úgy gondolom, ha jogbiztonság lesz, az emberek látják majd, hogy van jövő Ukrajnában. Ha majd nem a bizonytalansággal kell szembenéznünk, akkor az itthon maradtak nem mennek el a háborút követően, akik meg nincsenek jelenleg itthon, azok többsége vissza fog jönni.
Azt kívánom, hogy a Jóisten adjon nekünk erőt a jelenlegi helyzetben, és hozza el számunkra a békét a 2024-es évben.
Nemrég került megrendezésre Beregszászban az adventi vásár a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács (KMTT) és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) szervezésében. A szervezők a befolyt összeggel a fegyveres erőket támogatták.
A hírt Denisz Man, a Kárpátaljai Megyei Turisztikai és Üdülési Főosztály korábbi vezetője közölte, aki jelenleg a hadseregnél szolgál.
„A jótékonysági vásárra december 16-án került sor. Pár nappal később megkeresett Tarpai József, aki megírta, hogy a befolyt pénzösszeggel szeretnék támogatni egységünket. Megköszöntem, tanácskoztunk és arra jutottunk, hogy a járművek javítására fordítjuk” – olvasható a bejegyzésben.
„Szeretnénk köszönetet mondani mindenkinek, aki támogatott minket ezzel az összeggel: a KMKSZ-nek, a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanácsnak, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolának, az „Egán Ede” Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ” Jótékonysági Alapítványnak, a Pro Cultura Subcarpathicanak, a Pro Agricultura Carpatikanak és a beregszászi Magyar Ökumenikus Segélyszervezetnek” – tette hozzá.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács (KMTT) adventi vásárt szervezett december 16-án Beregszászban.
A két szervezet a pandémiát megelőzően rendszeresen szervezett betlehemes találkozóval egybekötött adventi vásárokat a Vérke-parti város főterén. A koronavírus-járvány miatti két év kényszerszünet után tavaly ismét sor kerülhetett a vásárra, azonban akkor a megszokott helyszín helyett a római katolikus templom udvara adott otthont az egyszerre jótékonysági jelleggel is bíró rendezvénynek. A szervezők idén is itt várták az érdeklődőket.
Mester András, a KMTT elnöke, a KMKSZ gazdasági-önkormányzati titkára tudósítónknak elmondta, az adventi vásárt 2014-ben szervezték meg először, mely már abban az évben is sok látogatót vonzott. A kezdeményezéshez csatlakoztak a helyi civil és karitatív szervezetek mellett kárpátaljai kézművesek egyaránt. „Az adventi vásár ezúttal is a jótékonyság jegyében zajlik: a rendezvényen befolyt összegből támogatjuk az Ukrán Fegyveres Erőket, gyűjtünk a munkácsi gyermekkórháznak, s remélhetőleg a felajánlásokból jut majd a Beregszászi Római Katolikus Egyházközség által fenntartott szeretetkonyha működtetéséhez is” – hangsúlyozta Mester András.
Az adventi vásáron több mint 15 helyi kézműves és termelő különleges portékáját lehetett megvásárolni. A választék meglehetősen színes volt: a napjainkban rendkívül népszerű levendulából készült szappanok, gyertyák és méz mellett kaphatók voltak illóolajok, egyedi karácsonyfa-, ajtó- és asztaldíszek, szebbnél szebb mézeskalácsok és aprósütemények, különböző méz és más méhészeti termék, házi lekvárok, szörpök, szárított gyümölcsök, hímzett asztalterítők, horgolt kesztyűk, sapkák és pulóverek, bőrből készült övek, kulcstartók, jó minőségű pálinkák és borok. A szervezetek, alapítványok és vállalkozók által pedig ízletes bográcsgulyás, frissen sült fánk és forró fahéjas tea is elérhető volt.
A rendezvény jótékonysági mivolta mellett nagyszerű közösségi alkalomnak is bizonyult, hiszen az ottani légkör ha csak egy kis időre is, de kizökkentette az adventi vásár látogatóit a jelenlegi háborús időszak okozta nehézségekből.
Megtartotta tisztújító közgyűlését vidékünk turisztikai vállalkozásait és az ágazatban tevékenykedőket összefogó Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács. Mester András, a KMTT elnöke beszámolójában az elmúlt két év eredményeit ismertette. Felszólalásában kiemelte, nem volt könnyű időszak ez a turizmussal foglalkozók számára, de mindent megtesznek azért, hogy az ágazat megmaradjon és fejlődjön Kárpátalján. A szavazás során a tagok egyöntetűen Mester Andrásnak szavaztak bizalmat az elkövetkezendő 2 évre. A közgyűlés során a tagság, a jelenkor kihívásaira reagálva, számos személyi és strukturális változást hagyott jóvá. A nehéz időszak ellenére a turisztikai vállalkozások és az ágazatban foglalkoztatottak szakmai fejlődése töretlen, elkötelezettségük megingathatatlan, és bizakodva néznek a békés jövő elé.
Az Európai Unió HUSKROUA alapjából támogatott ViaTisa határokon átnyúló turisztikai projekt záró rendezvényét a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács (KMTT) tisztújító közgyűlését megelőzően tartották meg. A rendezvényen bemutatták „A Felső-Tisza-vidék épített és szellemi örökségének tárháza” program eredményeit, amely az ugyancsak az Európai Unió HUSKROUA programjának támogatásával valósult meg.
Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivője köszöntőbeszédében elmondta, hogy a ViaTisa projekt 2021. szeptember 1-jén indult, amelyet a KMTT mellett a Fehérgyarmat központú Felső-Tisza-vidéki Többcélú Kistérségi Társulás valósított meg. „Arra irányult, hogy létrejöjjön egy új, hiánypótló, határokon átívelő turisztikai desztináció a két szomszédos térség részvételével, hozzájárulva a helyi kultúra, történelmi örökség megőrzéséhez. A projekt legfontosabb célja az volt, hogy hozzájáruljon a turisztikai szakemberek készségeihez szükséges korlátlan hozzáférhetőséghez. Másrészt új turisztikai vonzerővel és desztinációval foglalkozó weboldal, közösségi médiaplatformok jöjjenek létre, amivel a nemzetközi láthatóság javul. A projekt és annak keretében a képzéssorozat egy európai uniós pályázat keretében sikerrel valósult meg…” – mondta el a magyar diplomata.
Mester András, a KMTT elnöke kiemelte, hogy a projekt keretében létrehoztak egy turisztikai információs pontot Beregszász központjában, a katolikus templom közelében, ahol helyi termékeket is meg lehet vásárolni. E-learning tananyagokat dolgoztak ki, melyek a világhálón bárki számára hozzáférhetők, ezek: Attrakció és szolgáltatás menedzsment, E-learning koordinátor, Helyi termékfejlesztés, Közösségi médiakommunikáció és Túravezetési ismeretek. Turisztikai konferenciákat, workshopokat szerveztek, turisztikai szempontból fontos kiadványokat adtak ki. A tananyagokat bárki megtalálhatja a www.viatisa.com honlapon, magyar, ukrán, angol nyelven.
Csizmár Sarolta, a KMTT alelnöke, turisztikai szakértő A kárpátaljai magyar közösség szerepe Kárpátalja turizmusának fellendítésében címmel tartott előadást, bemutatva a harminc évvel ezelőtt létrejött kárpátaljai falusi vendéglátás kezdeteit és fejlődését, valamint az ágazat különböző területeinek kialakulását és kezdeti fejlődését.
Dr. Tarpai József, a KMTT alelnöke, a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesületének elnöke, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi és Turizmus Tanszékének docense a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács tevékenységét mutatta be előadásában.
Végül A Felső-Tisza-vidék épített és szellemi örökségének tárháza című program keretében létrejött és fejlesztett kárpátaljai tájházakat mutatták be az azokat működtető szakemberek. A Nagymuzsalyi Tájházat Jakab Erika, a KMKSZ Nagymuzsalyi Alapszervezetének elnöke, a Salánki Tájházat dr. Kész Margit, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Filológiai Tanszékének docense, néprajzkutató, végül a Viski Tájházat Ötvös Ida, a Viski Zöld Falusi Turizmus Szövetség elnöke mutatta be, egyúttal beszéltek a terveikről, elképzeléseikről is.
Az Európai Unió támogatásával megvalósult programokat bemutató rendezvény után megtartották a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács tisztújító közgyűlését.
November 25-én tartotta tisztújító közgyűlését Makkosjánosiban az idén kilencéves Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács (KMTT). A szervezet tagjai újabb két évre elnökükké választották Mester Andrást, a KMKSZ gazdasági-önkormányzati titkárát, Mezőgecse elöljáróját.
Mester András elnöki beszámolójában elmondta, hogy a Covid-járvány drasztikusan visszavetette, majd a háború teljesen megállította a Magyarországról Kárpátaljára irányuló turizmust. Csak néhány panzió, szálloda tudta megtartani vendégeit. A háború kitörése óta a kárpátaljai magyar vendéglátók a belső-ukrajnai turisták irányába kellett, hogy nyissanak. A KMTT a tavalyi mezőgecsei böllérverseny után már nem tudta megszervezni hagyományos rendezvényeit, mint például a Magyar Konyha Hetét, az Ukrajnai utazási kiállítások is elmaradtak. Ebben a turisztikai ágazat számára katasztrofális időszakban a hagyományos szakmai képzéseik egy részét sem sikerült megszervezni, kivéve a tavalyi szakácsképzést Makkosjánosiban, a közgyűlésnek is helyet biztosító Helikon Hotelben. Szerencsére erre az időszakra esett két európai uniós pályázatuk megvalósítása, a ViaTisa és az élő tájházas projektjük, amelyeket sikeresen lebonyolítottak. Részt vettek az ungvári skanzenben a Helyi Értékek Fesztiválján, ahol a viski magyar ház udvarán szilvalekvárt főztek. Könyveket adtak ki és könyvbemutatókat szerveztek, megjelent a Kárpátalja magyar szemmel című útikönyvük ukrán nyelven, konferenciákat szerveztek. Átadtak három új tájházat, illetve a Viski Tájházban sikerült a kovácsműhelyt és a lenfeldolgozó pavilont létrehozni. Mester András köszönetet mondott a támogatásért és segítségért a KMKSZ-nek, a magyar külképviseleteknek, valamint a magyar államnak, valamint magyarországi és kárpátaljai civil szervezeteknek, majd a terveiről beszélt.
Az elnök beszámolója után a tagság egyhangúlag szavazott bizalmat Mester Andrásnak újabb két évre. Úgy döntöttek, hogy az eddig három alelnök helyett csak kettőt választanak, ők Tarpai József és Berghauer Sándor, akik eddig is alelnökei voltak a KMTT-nek. Az elnökség tagjaivá választották: Ötvös Idát, Margitics Ildikót, ifj. Molnár László, Nagy Sándort és Pásztornyicki Lászlót. A szakbizottságok száma hárommal nőtt a korábbiakhoz képest, újak: az Oktatási, Kutatási, Szervezési Bizottság, melynek elnökévé Tóth Attilát választották, a Nemzetközi Kapcsolatokért Felelős Bizottság elnöke Csizmár Sarolta lett, aki eddig alelnökként vett részt a szakmai szervezet munkájában, a Művészeti Szakbizottság elnökévé pedig Kovács Lászlót választották. Az Idegenvezetői Szakbizottság élén Horkay Sámuelt Kozub Gergely váltja, a Borászati Bizottságot Jakab Sándor helyett Varga István benei borász vezeti a továbbiakban. Épített örökség, múzeumok felelőse Kész Barnabás, kereskedelem-, vendéglátásért felelős Bíró Tibor, kézművesfelelős Anicka Csilla, aktív turizmus Horváth Zoltán, falusi turizmusért felelős dr. Karmacsi-Sass Enikő, illetve a lovas turizmus felelőse Margitics Ildikó.
A tisztújító közgyűlésen vendégként jelen volt Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivője, valamint Papp Ferenc ungvári magyar konzul, továbbá Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke, Molnár D. István, a KMKSZ Beregszászi Alapszervezetének elnöke, Horváth László, a Beregszászi kistérség alpolgármestere és Virág László, a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetségének elnöke, Huszár Péter, a Kárpátaljai Magyar Fiatal Vállalkozók Szövetségének elnöke.
A Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács (KMTT) és a Felső-Tisza Vidéki Többcélú Kistérségi Társulás ViaTisa elnevezésű határon átnyúló közös projektje keretében Kárpátalja turisztikai életének fejlesztési lehetőségei és kitörési pontjai címmel szerveztek szakmai konferenciát Tiszacsomán október 27-én.
A Tiszacsomai Honfoglalási Emlékpark Látogatóközpontjában megtartott rendezvényt Mester András, a KMTT elnöke nyitotta meg. Beszédében elmondta, hogy a konferencia része az augusztusban elindított ViaTisa nevezetű képzéssorozatnak, mely egy európai uniós pályázat keretében valósul meg. A képzések a kárpátaljai turizmusban szereplőknek segítenek abban, hogy minél jobban fel tudjanak készülni a turisták fogadására – fogalmazott Mester András. „Egy olyan időszakot élünk, ami a felkészülés időszaka, mindenki reménykedik abban, hogy a háborúnak minél hamarabb vége lesz, és újra turisták jönnek majd Kárpátaljára, akár hosszabb időre is. Addig szakmailag fel kell készülnünk, hogy legyenek olyan szakembereink, akik tudják a belföldi és a külföldről érkező turistákat fogadni, illetve legyenek olyan attrakcióink, amelyeket meg tudunk nekik mutatni” – szögezte le a KMTT elnöke, hozzátéve: „Jó úton haladunk, s ez a konferencia is reményt ad arra, hogy lesz még nálunk turizmus, és amikor újra beköszönt a béke, tudunk majd nyugodtan dolgozni.”
Marianna Hotra, a Kárpátaljai Megyei Közigazgatási Hivatal Turisztikai és Üdülési Főosztályának vezetője reményét fejezte ki, hogy ismét feléled a turizmus Kárpátalján. Mint mondta, támogatnak minden olyan törekvést, amely ennek elérésére irányul, beleértve ezt a projektet is. „Várjuk a győzelmet és a turistákat a világ minden részéről” – emelte ki.
„Az Európai Unió egyik sajátossága, hogy etnikailag sokszínű” – fejtette ki Csizmadia Alexandra, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának külgazdasági attaséja, aki elmondta: a HUSKROUA-projektek nagyban hozzájárulnak a különböző nemzetek összekovácsolásához, valamint a helyi jelentőségű programok megvalósításában is jelentős szerepet játszanak, emellett megerősíti, hogy a partnerek mindig számíthatnak az Európai Unióra és Magyarországra. „Kárpátalja megye turizmusának központi gondolata az egészségre és kultúrára, valamint a természeti szépségre és az épített vallási, illetve történelmi értékekre épül. Kárpátalján a turizmus – főleg a jelenlegi háborús időben – sok kihívással küzd. Az ezekre adandó megfelelő válasz komplex megoldást kell, hogy adjon. A mai esemény bizonyítja, hogy négy ország együttműködik, tud és akar együttműködni, és bár mindenki a saját nyelvén kommunikál, mégis megértjük egymást” – mutatott rá a diplomata.
Trieb Gergely beregszászi magyar konzul felszólalásában emlékeztette a jelenlévőket: a jelenlegi időszakra jellemző nehéz helyzetben „mindig üdítő színfolt az olyan közösség, ahol a béke keresése, az összefogás és az együttműködés kap vezető szerepet”. Mint fogalmazott: „A négy EU-s határ – a lengyel, a szlovák, a magyar és a román – mentén fekvő Kárpátalja földrajzi helyzete, valamint történelmi és társadalmi hagyományai, soknemzetiségű léte eleve arra teszi képessé, alkalmassá és elhivatottá a régiót, valamint az itt élő embereket, hogy összefogjanak, együttműködjenek – legyen szó politikáról, gazdaságról, oktatásról, kultúráról vagy éppen turisztikáról.”
Tarpai József, a KMTT alelnöke felidézte az alkalmat, amikor 2014-ben egyik napról a másikra a vidékünkre látogató turisták száma jelentősen megcsappant, s a turizmussal foglalkozó kárpátaljai szakemberekkel úgy határoztak, összeülnek egy tanácskozásra. Ennek eredményeként jött létre a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács. „Úgy gondolom, attól függetlenül, hogy ennyi csapást mértek ránk a koronavírussal és a háborúval, nekünk valamilyen jövőképet kell felfestenünk, s létre kell hoznunk olyan dolgokat, amelyek nemcsak szó, mely elszáll, hanem fizikai attrakciók, melyek maradandóak” – hangsúlyozta reflektálva a szintén ezen a napon átadott Tiszacsomai Jurtamúzeum létrehozására, valamint a nagymuzsalyi és salánki tájházak kialakítására és a Viski Tájház fejlesztésére.
A konferencia keretében szó esett olyan témákról, mint a történelmi-kulturális turizmus mint a közösségek kulturális örökségének népszerűsítési eszköze, a sztereotípiák ledöntése és a helyi termelők támogatása; a résztvevők eszmecserét folytattak a vendéglátóegységekben tapasztalható háború okozta változásokról, vázolták a Beregvidék borturizmusának jelenlegi helyzetét, valamint érintették a turisztikai nevelés a szakoktatásban témakört.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanácssal (KMTT) együttműködve az Európai Unió által meghirdetett HUSKROUA program keretében lehetőséget nyert tájházak létrehozására a Beregszászi járás területén. A Felső-Tisza-vidék épített és szellemi örökségének tárháza elnevezésű projekt záróakkordjaként átadásra kerülnek a felújított vagy újonnan létrehozott intézmények, melyek közül elsőként október 27-én a Tiszacsomai Jurtamúzeum kapuja nyílt meg a látogatók előtt.
A jurtamúzeum ünnepélyes megnyitóján elsőként Mester András, a KMTT elnöke köszöntötte a megjelenteket. Kiemelve az élő tájházak jelentőségét és a projekt eredményeit összegezve elmondta: a programba Kárpátalján négy tájház került be, melyek mindegyike a magyarokra és a vidéken élőkre jellemző egy-egy meghatározó mesterséget mutat be. „A tiszacsomai jurta-tájháznak a tematikája a honfoglalás kora, illetve a lovász hagyományoknak a felelevenítése és bemutatása, ezért itt az íjászkodást, valamint a lovaglást gyakorolhatják majd az ide látogatók” – hangsúlyozta Mester András, hozzátéve, hogy a Nagymuzsalyban kialakított tájházban a szőlészet és a gyümölcsfeldolgozás, a Salánki Tájházban a kádármesterség áll a középpontban, míg Visken a már meglévő tájházat bővítették ki egy kovácsműhellyel és egy lenfeldolgozó pavilonnal. „Az érdekessége a tájházaknak még amellett, hogy élő tájházak – tehát mindenhol az adott tematikában egy szakember fogja bemutatni az adott mesterséget –, össze lesznek kapcsolva magyarországi tájházakkal, ami azt jelenti, hogy minden tájházban lesz egy monitor, melyen megtekinthető lesz egy bemutató kisfilm a többi tájházról is, amolyan ízelítő, ha valaki például Tiszacsomán jár, akkor tudja majd látni, hogy mi van Kisvárdán, Visken vagy éppen Salánkon, s ha kedvet kap, akkor oda is el tud látogatni” – mutatott rá a KMTT elnöke.
A Tiszacsomai Jurtamúzeum nemcsak azért egyedülálló, mert nincs több ilyen a vidéken, hanem mert a honfoglalási emlékpark és a látogatóközpont mellett kialakított állatsimogató, valamint az épülő lovarda szomszédságában található, így lehetőség nyílik arra, hogy az ide látogatók komplex bemutatót kapjanak a honfoglaló ősök életéről, az ezer évvel ezelőtti időkről, a magyarság legősibb mesterségeiről, szokásairól.
„A jövőt csak a múlt ismeretével lehet építeni. […] A helytörténet a múltról beszél, de a jelenhez szól” – fogalmazott beszédében Szepesi Károly ungvári magyar konzul. A diplomata elmondta, hogy a tájházak létrehozásának elsődleges célja a magyar népi hagyományok ápolása mellett a helyi örökségek bemutatása a következő nemzedékek számára. „Ezen értékek feltárásában, megismertetésében, az azonosságtudat erősítésében meghatározó szerepe van ezeknek a tájházaknak” – húzta alá a konzul, hozzáfűzve: „A mai esemény is azt bizonyítja, hogy fontosak a közösségi terek, fontos, hogy intézményesen őrizzük, ápoljuk a magyar népi kultúrát.”
Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, a megyei tanács képviselője egy sokatmondó, Illyés Gyulától idézett gondolattal köszöntötte az egybegyűlteket: „Csak az a nép tud tisztelni más népeket – azok szokásait, hagyományait –, amely a sajátját is megbecsüli.” Ezért fontos, hogy mindenki tisztában legyen a saját értékeivel, ahhoz, hogy más kultúrát is tisztelettel ismerjen fel, és abban az értékeket meglássa – tette hozzá. „Ezt szolgálja a mai nap is: ad egy lehetőséget, hogy őseink kultúráját megismerjék azok, akik idejönnek” – emelte ki Orosz Ildikó.
A kárpátaljai magyarság megmaradásában meghatározó szerepet játszik a hagyományokhoz való ragaszkodás, mely a tájházakban is testet ölt – fogalmazott beszédében Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke. „A tájházak létrehozásának gondolata mintegy száz évvel ezelőtt vetődött fel a magyar közegben és Magyarországon. Ismerve a történelmi realitásokat, az idő a két világháború közepette, majd a szovjet rendszer idején sem volt igazán alkalmas tájházak létesítésére. Ennek ellenére Magyarországon 1962-ben létrejöttek az első tájházak, amelyek aztán a rendszerváltozásig szép számmal bővültek. Ennek fontosságát a KMKSZ mint a kárpátaljai magyarság érdekvédelmi szervezete is hamar felismerte, hiszen ezen intézmények jelentősen hozzájárulnak a helyi közösségek formálásához és megmaradásához, a fiatalok magyar identitásának megőrzéséhez és megtartásához” – szögezte le Sin József. „A múzeumok és a tájházak – amelyek őseink anyagi és szellemi kultúrájára épülnek – megtartó pillérei nemzetünknek. Ez a legfontosabb érv szólt amellett, amikor arról döntött elnökségünk, hogy kihasználva az Európai Unió nyújtotta lehetőségeket pályázatot nyújtunk be tájházak, múzeumok létrehozására. Ma pedig örömmel vehetjük birtokba a már elkészült jurtamúzeumot” – konstatálta az eredményt, folytatva: „A népi hagyományok megismertetését és az azok megőrzésére irányuló nevelést nem lehet elég korán elkezdeni. A globalizált, elektronikus világban is azt mondom, hogy tartsuk meg népi hagyományainkat, egyedülálló kulturális örökségünket, s akkor megtartjuk nemzeti kötődésünket, megtartjuk közösségeinket itt, Kárpátalján.”
A felszólalásokat követően Szepesi Károly konzul, Sin József, Mester András, Horváth László, a Beregszászi kistérség alpolgármestere és Rácz János, a KMKSZ helyi alapszervezetének elnöke átvágták az átadást szimbolizáló szalagokat. A jurtamúzeumra, az itt zajló foglalkozásokra és a jelenlévőkre ezután Dávid Árpád református lelkész kérte Isten áldását.
Az eseményt a Tiszacsomai Bokréta hagyományőrző csoport szatmári táncok bemutatásával színesítette, majd Beca Vivien előadta Jekkel-Falussy Eszter Ha magyar vagy című versét, s végül a Mezőgecsei Művelődési Ház Tüzes Liliom hagyományőrző csoportja a magyar identitásról, megőrzésének jelentőségéről énekelt.
A rendezvény után az emlékparkban elültették azt a facsemetét, melyet Takár Károly „Katyó” aknaszlatinai nyugalmazott sóbányász ásott ki és hozott el kerékpárján a magyarországi Nagyar település határában található hatalmas tölgyfa csonkja mellől. A tölgyet Petőfi-fának is nevezik, ugyanis a hagyomány szerint a leghíresebb magyar költő e fa lombkoronája alatt írta meg a táj ihlette A Tisza című versét.
