Beregszászon, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán is megemlékeztek az 1848−49-es forradalom és szabadságharcról. A főiskola Átriumában megtartott rendezvényen Ferenc Viktória, kárpátaljai származású Fideszes Európa Parlamenti képviselő köszöntőjében hangsúlyozta: a kárpátaljai magyarság a háború miatt nehéz helyzetben van, de erőt adhat és követendő példa lehet számukra az 1848-49-es hősöktől helytállása, bátorsága. Március 15 egyik legfontosabb üzenete az, hogy a magyar nemzet egységes és összetartozik. Erről már Nagy-Vargha Zsófia, helyettes államtitkár beszélt. Úgy fogalmazott: amikor az 1848-as szabadságharcra emlékezünk, ez is az összetartozásunkat erősíti, hiszen ilyenkor minden magyarnak együtt dobban a szíve, bárhol éljen a világon. Az ünnepség lezárásaként a résztvevők megkoszorúzták a Rákóczi-főiskola falán elhelyezett Kossuth-emléktáblát, a beregszászi színház falán lévő Petőfi-emléktáblánál, valamint elhelyezték a tisztelet virágait Petőfi Sándor egészalakos szobránál.
Megtartotta évértékelő közgyűlését a KMKSZ alapszervezete Izsnyétén. Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke köszöntő beszédében hangsúlyozta, hogy a magyarság számára Kárpátalján most a kitartás ideje van – kitartani a háború okozta nehézségek közepette is. A körülmények ellenére a 640 tagot számláló alapszervezet sikeres évet tudhat maga mögött, hiszen számos kulturális és szabadidős programot sikerült megtartani, emelte ki Orosz Szilvia a KMKSZ izsnyétei alapszervezetének elnöke. A kulturális szövetség tevékenysége egyben közösségformáló- és megtartó erővel is bír az itt élők számára. A nehéz időkben még inkább fontos összetartani a településen működő intézményeknek, mert ahol egyetértés van, ott van áldás is hangsúlyozta Máté Richárd, helyi református lelkipásztor. A közgyűlésnek idén is a helyi kultúrház adott otthont. Az izsnyétei alapszervezet reményekkel tekint az előttük álló évre és azon lesz, hogy továbbra is olyan rendezvényeket szervezzen, amelyek segíthetik az itteni magyarság szülőföldjén való megmaradását.
Megtartotta soros válaszmányi ülését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség. Az évértékelő gyűlésre a makkosjánosi Helikon hotel rendezvénytermében került sor, ahol Brenzovics László a kulturális szövetség elnöke online beszámolójában kiemelte, hogy a politika a felelősségről szól, a KMKSZ pedig felelősséget érez a kárpátaljai magyarság sorsa iránt, amit jól mutatnak azok a programok is, amiket a szervezet kidolgozott. Továbbá kiemelte, hogy figyelemmel kísérik az elmúlt hetek politikai változásait, csatározásait, melyek rövid időre közelebb vitték Ukrajnát a békéhez, viszont az elmúlt napi washingtoni fejlemények megtorpanthatják ezeket a folyamatokat. Mindezek ellenére Kárpátalján mindent meg kell tennünk amit lehet és kell az,ért hogy magyarságunk megmaradjon és fejlődni tudjon. Az ülésen felszólalt Ferenc Viktória Európai Uniós parlamenti képviselő. Beszédében kiemelte, hogy hatalmas tiszteletet érdemelnek azok a magyarság intézmények, amelyek a háború okozta nehézségek ellenére is helytállnak. Ebben Magyarország nemzeti kormánya a továbbiakban is támogatja a helyieket. Továbbá kiemelte, hogy ott van az Európai Unió azon biztonságában is, amely Ukrajna háború utáni helyreállításában vállal majd szerepet. A KMKSZ által fenntartott csatornánk földfelszíni műsorszórása idén októberben leáll, ezért a TV21 Ungvár az ezt követő időszakban a sugárzást IP TV- ként, illetve a közösségi csatornákon keresztül online formában fogja folytatni. Ezzel kapcsolatban a Kárpátalja, valamint a Karpatszkij Objektív hetilapokkal, továbbá a karpat.in.ua hírportálokkal közösen felvilágosító kampány indult, amit a választmányi ülésen Darcsi Karolina a Kárpátalja Hetilap főszerkesztője, valamint csatornánk igazgatója, Kulin Zoltán mutatott be. A fejlődés és a megmaradás kiemelt hangsúlyt kapott az ülésen, így előbb Orosz Ildikó a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke számolt be a magyar oktatási hálózat fejlesztéséről, később pedig Juhász Edina a KMKSZ által életre hívott fejlesztés ösztönző iroda vezetője beszélt a lehetséges nemzetközi fejlesztési programokról. A küldöttekkel ismertették a kulturális szervezet programtervét, amelyben számos megyei rendezvény kap helyet.Molnár László, a KMKSZ kulturális titkára kiemelte, hogy még inkább nyitni fognak a nem frekventált települések felé, és a Déryné programnak köszönhetően a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházzal együttműködve 20 helyszínen közel 80 előadást fognak bemutatni 2025-ben.
A Kárpátaljai Szövetség és a Szolyvai Emlékpark Alapítvány a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából „Az emlékezés és a szív kegyhelye” című film vetítésével egybekötött estet rendezett Budapesten. 1944 novemberében harmincezer magyar férfit hurcoltak el Kárpátaljáról az úgynevezett háromnapos munkára, a málenkij robotra. Közülük több mint tízezren odavesztek. Dupka György történész a kerekasztal beszélgetésen hangsúlyozta: új adatok kerültek a nyilvánosságra az elhurcoltakról, így a kutató munka folytatódik. Tóth Mihály alkotmányjogász hangsúlyozta: sajnos még mindig nem történt meg az elhurcoltak rehabilitációja. Kárpátalján nincs olyan magyar család, akit ne érintett volna ez a kegyetlen döntés, ezért is nevezik a kárpátaljai magyarság sorstragédiájának, hangsúlyozta Zubánics László történész. Az est résztvevői egyet értettek abban, hogy jelenleg a legfontosabb a 3 éve tomboló ukrajnai háború békés lezárása, ami után ismét fel lehet majd vetni a szovjetek által ártatlanul meghurcolt magyar férfiak rehabilitációját.
A háború hatása a kárpátaljai magyar közösségre címmel szervezett konferenciát a Nemzetpolitikai Kutatóintézet (NPKI) az orosz–ukrán háború kitörésének harmadik évfordulóján. Az eseményen előadások hangzottak el a Magyarországra áttelepült kárpátaljaiak mindennapjairól, valamint az otthon maradt közösség helyzetéről.
Forrás: Nemzetpolitikai Államtitkárság
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke szerint az elmúlt három év tragikus volt a kárpátaljai magyarság számára, mivel sokan elhagyták a régiót. A konferencia tudományos kutatásai megerősítették, hogy a közösség nehéz helyzetben van, és a visszatéréshez békére van szükség. Minél tovább tart a háború, annál kevesebb lesz a kárpátaljai magyarság létszáma. A legfontosabb intézkedések közé tartozik az oktatás, a helyi iskolák és egyházak, valamint a beregszászi főiskola támogatása, amelyek alapvetőek a közösség megmaradásához. „A béke mielőbbi elérése kulcsfontosságú a kárpátaljai magyarság jövőjének biztosításában” – zárta szavait a KMKSZ elnöke.
Forrás: Nemzetpolitikai Államtitkárság
Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a kárpátaljai magyar közösség támogatásának fontosságát hangsúlyozta a Nemzetpolitikai Kutatóintézet konferenciáján, amelyet a háború harmadik évfordulója alkalmából rendeztek. Az államtitkár kiemelte, hogy Magyarország továbbra is a mielőbbi tűzszünet és béke mellett áll, mivel a kárpátaljai magyarok is súlyos árat fizetnek a háborúban.
Forrás: Nemzetpolitikai Államtitkárság
Nacsa Lőrinc szerint Magyarország számára a béke nem csupán politikai, hanem nemzeti kérdés is, és bízik abban, hogy a békét támogató nemzetközi koalíció növekvő ereje végre elhozza a régóta várt biztonságot és nyugalmat. A jövőbeni béketárgyalások során Magyarország különösen fontosnak tartja, hogy a kárpátaljai magyarok visszakaphassák a 2015 előtt biztosított jogaikat. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a kárpátaljai magyar közösség az elmúlt három évben nemcsak megőrizte, hanem gyarapította intézményeit, példaként említve egy új óvoda megnyitását Beregszász külvárosában.
Forrás: Nemzetpolitikai Államtitkárság
Ferenc Viktória, a Fidesz európai parlamenti képviselője kiemelte, hogy Magyarország már számos alkalommal bizonyította, hogy egységesen képes fellépni és segíteni a bajban, és ez így van az orosz‒ukrán háború kitörése óta is, amikor történetének legnagyobb humanitárius segítségét nyújtja. A konferencia a 2022. február 24-i orosz támadás évfordulójára szerveződött, mely Magyarország szomszédos országát, Ukrajnát érte, ahol a kárpátaljai magyar közösség is él. Ferenc Viktória is a tudományos szférából érkezett az európai parlamentbe, és különösen érdekelte, hogy a kárpátaljai magyarság – mind az Ukrajnában maradtak, mind azok, akik Magyarországon találtak menedéket – milyen mindennapi kihívásokkal néz szembe. „A kutatások szerint örömmel láthattuk, hogy Kárpátalján nem kellett bezárni semmilyen magyar iskolát vagy intézményt, így a közösség sikeresen megőrizte intézményeit, amit a helyi vezetők, beleértve az oktatásügyben és a vallási életben tevékenykedőket, áldozatos munkájának köszönhetnek” – mondta a parlamenti képviselő. Véleménye szerint a háború ellenére a kárpátaljai magyar közösség erős kitartásról tett tanúbizonyságot, és a három nehéz év ellenére sikerült átvészelniük a kihívásokat.
Debrecen város vezetésével tavaly több támogató akció is lezajlott vidékünkön, hiszen koordinálásuknak köszönhetően Magyarország megyei jogú városai több mint 70 millió forintot gyűjtöttek össze, amiből több iskolát is felszereltek modern számítógépekkel, valamint okos táblákkal. Ezen eszközök hasznosulását tekintette meg Papp László, a cívisváros polgármestere a minap Verbőcön, ahol további fejlesztések is szóba kerültek, többek között az alsó tagozatos iskola nyílászáróinak cseréje. A verbőci iskola mellett megtekintették a Tiszabökényi gimnázium épületét is ahol a nyílászárók esetleges cseréje mellett az intézmény fűtés rendszerének korszerűsítése is felmerült. Az elmúlt időszakban szinte minden kistérségben elfogadták a 2025-es költségvetéseket, ezek többsége hiánnyal számol, így fejlesztésekre támogatások bevonása nélkül nem volna lehetőség a Tiszapéterfalvai kistérségben sem. Debrecen a háború kitörése óta fogad ukrajnai menekülteket és jelenleg is több száz főre tehető azok száma, akik a városban tartózkodnak, őket a helyi humanitárius szervezetek támogatják. Azonban meglátásuk szerint nem csupán ott kell segítséget nyújtani, hanem itt helyben is, hogy mind inkább támogassák a kárpátaljai magyarságot. Az iskolák kiválasztásában, valamint a kapcsolatfelvételben Rezes Károly, a Beregszászi Járási Tanács vezetője segített, aki szerint nagyon fontos az, hogy élő és kifejezetten jó kapcsolatokat ápoljanak a debreceni vezetéssel a közös fejlődés érdekében. Az intézményi viziteket követően Debrecen polgármestere kiemelte, hogy figyelembe veszik a kéréseket és a lehetőségekhez mérten támogatni fogják kárpátaljai partnereiket, amiben ismét segítségükre lehetnek majd Magyarország megyei jogú városai is.
11-ik alkalommal tartották meg a budapesti székely bált, melynek főszereplője a kárpátaljai magyarság volt. A főszervező Nemzetstratégiai Kutatóintézet minden eszközzel segíti azt a közösséget, mely már közel három éve elszenvedője az orosz-ukrán háborúnak. Hála nekik, az elmúlt években már nemcsak Magyarországra, de Székelyföldre is utazhattak nyári kirándulásra a kárpátaljai gyermekek.
Ismét Kijevbe utazott Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára. Közlése szerint azzal a lejárató kampánnyal kapcsolatban fog magyarázatot kérni az ukrán vezetéstől, amely a magyarországi titkosszolgálatok szerint Ukrajna támogatásával zajlik Magyarország ellen. „A kormány megvédi az országot minden külső befolyásolási kísérlettől, hiszen nekünk nincs előrébb való, mint a magyar érdek” – közölte Magyar Levente kedden a közösségi oldalára feltöltött videójában. Az államtitkár úgy fogalmazott, hogy az egymást követő kijevi kormányok drasztikus módon szűkítették a kárpátaljai magyarság anyanyelvhasználati jogait. „Mégis, mikor elindult az orosz invázió 2022 februárjában, a magyar kormány meghozta azt a döntést, hogy ezeket a nézeteltéréseket félreteszi és Kijev segítségére siet” – mondta Magyar Levente. Mint emlékeztetett, ennek jeleként először is megnyitották Magyarország határait: minden olyan ukrán állampolgár, aki Magyarországon vagy Magyarországon keresztül utazva Európában keresett menedéket, jogosult volt arra, hogy belépjen, másodsorban elindították Magyarország legnagyobb humanitárius akcióját, amelynek keretében közintézményeket, óvodákat, iskolákat építettek újjá Ukrajnában. A támogatások harmadik lábaként az államtitkár a Magyarországon belül indítottak programokat hozta fel, amelyek a Magyarországon tartózkodó ukránok életét voltak hivatottak megkönnyíteni: iskolát szerveztek a számukra, és minden szempontból támogatták a magyarországi ideiglenes tartózkodásukat, integrációjukat. Magyar Levente hangsúlyozta, hogy Magyarország Ukrajna nyugati támogatóinak nagy részével szemben nem a háború elhúzódásában érdekelt. „Szeretnénk ezt minél hamarabb lezártnak tekinteni, szeretnénk az emberi szenvedésnek minél hamarabb véget vetni, ezért a humanitárius politikánkat, a támogatáspolitikánkat ezen elvhez igazítottuk, az újjáépítésben veszünk részt, és ezt a politikánkat rendszeresen egyeztettük is Ukrajna vezetőivel a legfelsőbb szinttől kezdve” – fogalmazott Magyar Levente. Ugyanakkor az államtitkár kiemelte: ilyen előzmények után nem lehet máshogy értékelni, mint hátba szúrásként azt, ha Kijev aktívan finanszíroz és támogat olyan akciókat, amelyek a magyar kormány bel- és külpolitikai térben való lejáratására irányulnak. Ez utóbbiról a múlt héten a magyar titkosszolgálatok osztottak meg információkat egy parlamenti szakbizottság zárt ülésén, amiről később a nyilvánosság is értesült. „Nyilvánvaló, hogy egy ilyen durva külső beavatkozást Magyarország belpolitikai viszonyaiba nem lehet határozott válasz nélkül hagyni. A mostani kijevi utam célja, hogy az ukrán vezetésből magyarázatot kérjek mindenre, és magyarázat hiányában kilátásba helyezzem Magyarország lehetséges válaszlépéseit” – mondta az államtitkár. Magyarországnak továbbra is érdekében áll, hogy jó viszonyt ápoljon Ukrajnával, ehhez azonban Ukrajna részéről is két feltételnek kell teljesülnie: vissza kell adni a kárpátaljai magyarságnak elvett jogait, és Kijevnek azonnal fel kell hagynia minden olyan tevékenységgel, ami a magyar kormányzat ellen irányul, és vissza kell térnie az őszinte párbeszédhez – összegezte véleményét Magyar Levente.