A Kárpátaljai Református Egyház a lehetőségeihez mérten minden formában támogatja a bajbajutottakat, akár Kárpátaljáról, akár belső ukrajnai rászorultakról legyen szó, hangsúlyozta Zán Fábián Sándor az egyházkerület püspöke. A háború kirobbanása óta folyamatosan küldenek és szállítanak főként élelmiszereket tartalmazó adományokat Ukrajna több pontjára. Ezen szállítmányok mellett kiemelten foglalkoznak az ukrajnai katasztrófavédelmi egységek támogatásával is. A háború kirobbanás óta csak a Derceni Egyházi Önkéntes Tűzoltóság 14 speciális tűzoltó autót fogadott, a külföldi felajánlásoknak köszönhetően. A legutóbbit Magyarországról, amelyet a napokban vehettek át. A tűzoltó fecskendőt a Pál Sándor vezette, Te is segíthetsz támogató alapítvány vásárolta meg a Nagyvázsonyi önkormányzattól, azzal a céllal, hogy ez az eszköz ezentúl Kárpátalján óvhassa az életeket és az értéktárgyakat. Eszközparkunk újításkor, kiemelt szempont volt számunkra, hogy ha lehetőségünk adódik, a régi tűzoltóautónkat Kárpátaljára juttassuk, hogy itt szolgálhasson tovább, emelte ki Fábry Szabolcs, Nagyvázsony polgármestere. A Derceni Egyházi Önkéntes Tűzoltóság a háború kirobbanása óta 14 tűzoltó autót fogadott külföldről, ezek szinte mindegyikét azóta már át is adták olyan katasztrófavédelmi egységeknek, amelyek Harkiv megyében tevékenykednek. A tervek szerint a közeljövőben a derceni tűzoltóság újabb járműveket küld majd a front környéki területekre.
Barta Elemér református missziós lelkész már több jótékonysági akciót bonyolított le. Idén az adventi időszakban az idősek támogatását tűzte ki célul Tiszaújlakon és környékén. Az akcióhoz csatlakozott Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke és Pál Sándor, a Te is segíthetsz Alapítvány kuratóriumi elnöke. Együtt vitték házhoz a rászoruló, idős embereknek a tartós élelmiszerekből összeállított segélycsomagokat. Krizsán Irma néni helyzete sokkal rosszabb. Évek óta ágyhoz van kötve. Pál Sándor Magyarországról már 18 éve folytat karitatív tevékenységet Kárpátalján. Persze támogatja az időseket is, de legfőképp a fiatalokat. Ez alkalommal 205 idős embert Tiszaújlakon és a környékbeli falvakban. Ennek elérésére indított gyűjtést Barta Elemér és persze az alapítványának a munkatársai. Adományaikkal csatlakozott a Kárpátaljai Református Egyház, a Te is segíthetsz Alapítvány és magánszemélyek Kárpátaljáról, valamint külföldről is.
Harmincmillió forint értékű élelmiszer-adománnyal segíti az Magyar Református Szeretetszolgálat (MRSZ) a Kárpátaljai Református Egyház (KRE) szeretetkonyháit. A mostani adomány közel ötven tonnányi élelmiszer-adagnak felel meg. A KRE püspöki hivatalában megtartott ünnepi eseményen jelen voltak az egyházmegye 24 szeretetkonyhát működtető gyülekezeteinek lelkészei is.
A sajtótájékoztató során dr. Czibere Károly, az MRSZ kuratóriumának elnöke megjegyezte: „A szeretetszolgálat a Kárpátaljai Református Egyházzal évek óta szoros együttműködésben van, és egyeztettünk, mire volna szükség. A mostani adventben az itt maradó idősek számára igyekeztünk segítséget nyújtani. 24 gyülekezetben szeretetkonyhák működnek nehéz körülmények között, fontos volt, hogy segítsünk nekik. Mi egy programot indítottunk Magyarországon, amihez csatlakoztak Erdélyben is, és több külhoni területről. Az eredménye az lett, hogy ötven tonna élelmiszert fogunk áthozni a következő időszakban a kárpátaljai református gyülekezet ingyenkonyhái számára” ‒ fogalmazott dr. Czibere Károly.
A Magyar Református Szeretetszolgálat megalakulása óta az elsők között segíti a Kárpátaljai Magyar Református gyülekezeteket. Az ukrán háború kitörése óta közel 955 tonnányi élelmiszer-adománnyal segítették a helyieket. A mostani átadó alkalmával ünnepélyes keretek között a 24 gyülekezet lelkipásztorai aláírták a támogatási szerződéseket a Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítványával. Ennek értelmében a következő tíz hónapban közel 192 000 ezer ételadományt tudnak majd kiosztani a 24 gyülekezetben, ezzel is segítve az egyedül maradt időseket, és a nehéz körülmények között élő családokat. A mostani támogatás során összegyűjtött ötven tonnányi adományból hat tonnát magyarországi hátrányos helyzetű emberek készítettek. Az MRSZ évek óta olyan programot is működtet, mely által a hátrányos helyzetűeknek igyekszik munkát adni, ezáltal segítve őket, így ezen települések lakói is nagy szeretettel segítették a közös gyűjtést az általuk megtermelt és elkészített élelmiszerek által.
Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke elmondta: Nagyon sok olyan ember él vidékünkön, akik koruk miatt vagy hátrányos helyzetük miatt rászorulnak a segítségre. Itt elsősorban az idős emberekre kell gondolni. Több mint ezer főt érint ez a jelenlegi tervek szerint, akik a 24 helyszínen működő ingyenkonyhákhoz tartoznak. Ebben nagy segítséget jelent nekünk az MRSZ ötven tonnányi élelmiszer-adománya, amely által a következő tíz hónapban biztosított a konyháink működése.
A szerződések aláírását követően az MRSZ delegációja ellátogatott a beregszászi ingyenkonyhára, ahol hetente kétszer szállítanak ki meleg ebédet ötvenkét rászorulónak. Ezt követően a gáti óvodában Nyilas Misi-pakkokkal ajándékozták meg a gyermekeket.
Zán Fábián Sándor püspök, a Kárpátaljai Református Egyházkerület Püspöki Hivatalában október 19-én sajtótájékoztató keretében jelentette be a századik évfordulóra tervezett ünnepi programokat, illetve a Rákóczi-főiskola Történelem- és Társadalomtudományi Tanszékével közösen szervezett emlékkonferencia előadói kutatásaikról beszéltek a megjelent újságíróknak.
A trianoni békadiktátumot követően, 1923-ban jött létre a Kárpátaljai Református Egyházkerület (KRE), erre emlékezve a beregszászi református templomban október 29-én, délután 15 órától emlékzsinatot tartanak, hálát adva az elmúlt száz évért. Az zsinaton megemlékeznek majd a KRE első püspökéről, Bertók Béla püspök úrról, illetve meghallgatják majd Fekete Károlynak, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökének, valamint Pásztor Dánielnek, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspökének igei üzenetét – jelentette be Zán Fábián Sándor, a KRE püspöke, emlékeztetve arra, hogy az előadó egyházi vezetők: „a legközelebbi szomszédaink, az ő egyháztestüknek voltak a mi gyülekezeteink is a részei. Ők jönnek majd el és hirdetik közöttünk Isten igéjét, mi pedig élő hittel és reménységgel igyekszünk majd ezen az emlékzsinaton egymás hite által épülni, majd fogadalmat tesz az ott lévő közösség, hogy a nemzetünkhöz és a hitelveinkhez ragaszkodva igyekszünk megmaradni a következő száz esztendőben is. Ez egy hitvallástétel lesz, ami sokakat fog megerősíteni…” – fogalmazott Kárpátalja református püspöke.
Egy a kárpátaljai református egyház gyülekezeteit bemutató emlékkiadvánnyal is szeretnének visszatekinteni az elmúlt száz esztendőre. Az emlékzsinatra egyelőre a Beregi Református Egyházmegye gyülekezeteit bemutató kiadvány készül majd el, remélhetőleg hamarosan megjelennek majd a Máramaros-Ugocsai Református Egyházmegye és az Ungi Református Egyházmegye gyülekezeteit bemutató kiadványok is.
Zán Fábián Sándor bejelentette, hogy az egyház által meghirdetett Reménység évében a gyülekezetek többsége elülteti majd a reménység fáit. Döntöttek arról, hogy Kárpátalja minden gyülekezete ültessen egy reménységfát, ami lehet gyümölcsfa, vagy időt álló platánfa, tölgyfa is. Ez az elképzelések szerint minden gyülekezetben egy olyan jelképes cselekvés lesz, ami a magyar nép történetében nem ismeretlen, hisz a magyar állam ezredéves jubileuma alkalmából is ültettek ilyen fákat, és vannak olyan gyülekezetek, ahol még áll ilyen fa. Október 29-én a KRE Püspöki Hivatalának udvarán is elültetik a reménység fáját Fekete Károly és Pásztor Dániel püspökök és más vendégek jelenlétében. Október végéig pedig Kárpátalja református gyülekezeteiben is el fogják ültetni a reménység fáit, melyek az élni akarást és az Istenbe vetett hitet fogják jelképezni.
Az egyházkerület százéves jubileuma kapcsán a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Történelem- és Társadalomtudományi Tanszéke az egyházkerülettel közösen november 16-án 9 órai kezdettel emlékkonferenciát szervez, amelynek előadói a sajtótájékoztatót követően a konferenciára készített tudományos előadásaikról beszéltek egy kerekasztal-megbeszélés keretében.
A Beregi Református Egyházmegyében kezdeményezték, hogy a gyülekezetek készítsenek emléktáblát, ahol van, ott ne felejtsék el megkoszorúzni azokat a táblákat, amelyek az ott szolgáló lelkészek emlékére lettek állítva. A felállítandó táblák száz évre, vagy ahol meg vannak az adatok, több száz évre visszamenőleg is emlékezzenek meg a szolgálattevőkről – kérik az egyház vezetői a gyülekezetektől.
A KRE Tanügyi Bizottsága rajz és fotópályázatot hirdetett 2‒9 osztályos gyerekek számára, a sikeres munkákat ki szeretnék állítani. Remélik, hogy a gyerekek munkáiban olyan dolgokat fedezhetnek majd fel, ami megerősíthet mindnyájunkat – tájékoztatott Zán Fábián Sándor. Bejelentette továbbá, hogy kis videók is készülnek majd a gyülekezetekben, amelyekben szépkorú embereket szeretnének megszólaltatni, akik akár az elmúlt fél évszázad tudatos egyháztagjai voltak. „A száz év kapcsán a Pulzus Rádióban beszélgetések lesznek, illetve játék indul komoly üzenettel, amelynek lesz egy komoly nyereménye is” – folytatta a tervezett programok felsorolását Kárpátalja református püspöke.
A jubileumi év kapcsán a KRE Levéltára és Múzeuma egy, az elmúlt száz évet bemutató kiállítást készített, amely a levéltár épületében megtekinthető. Az egyház vezetése reménykedik abban, hogy konfirmandus csoportok, akár főiskolai hallgatók, de más érdeklődők is megtekintik majd a tárlatot.
A sajtótájékoztató után dr. Szamborovszkyné Nagy Ibolya főiskolai docens, a történelemtudományok kandidátusa beszélt a november 16-ra meghirdetett tudományos konferenciáról, amely előadóinak zöme a Narancsik Imre Kutatói Műhely tagja. A konferencia egyházkerülettel közös szervezése kapcsán elmondta, hogy a 30 évvel ezelőtt létrejött kárpátaljai magyar főiskola kezdeményezői mellé állt akkor a kárpátaljai református egyház, amely társalapítója volt a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítványnak, egyben a jelenlegi utódintézménynek. Szakál Imrének a történeti hátteret bemutató előadását követően a konferencia hét előadója az elmúlt száz évből az első tíz évvel foglalkozik majd, hisz ez egy emlékkonferencia lesz, amely elődeink Trianon utáni talpra állását mutatják majd be.
A konferencia egyháztörténeti kutatással foglalkozó előadói közül Orosz Zsolt zápszonyi, bakosi és újbátyúi református lelkész az első kárpátaljai püspök, Bertók Béla életéről, püspökké választásának körülményeiről, valamint az egyházkerület megalakulását befolyásoló politikai érdekekről beszélt. Radvánszky Ferenc mezőkaszonyi és bótrágyi református lelkész, a Narancsik Imre Kutatói Műhely tagja a Kárpátaljai Református Egyházkerület kialakulásánál meglévő személyes viszonyokról, motivációiról és azok irányairól beszélt, míg Túri László történész, középiskolai tanár, ugyancsak a Narancsik Imre Kutatói Műhely tagja a Kígyósi Református Gyülekezet szemszögéből világította meg a korabeli eseményeket. Az emlékkonferencia előadóinak névsora még nem végleges, a szervezők szeretettel várják az érdeklődőket és a jelentkező kutatókat.
A Magyar Református Szeretetszolgálat (MRSZ) és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület képviselői hétfőn délelőtt Beregszászban adták át a Kárpátaljai Református Egyház (KRE) Püspöki Hivatalában a 120 kárpátaljai diák tanévkezdését segítő iskolatáskákat és tanszercsomagokat. Az eseményen Czibere Károly, az MRSZ kuratóriumi elnöke hangsúlyozta: „Ma, a háború időszakában nehéz a megélhetés Magyarországon is, mindezek ellenére az adományok növekednek. Hiszen szerte a Kárpát-medencében mindannyian fontosnak tartjuk, hogy ne hagyjuk magára a kárpátaljaiakat, és folyamatosan minden eszközzel segítsük az itt élőket.”
Az ünnepélyes átadóra 20 iskolát kezdő diák érkezett Bereg megye református gyülekezeteiből, akik számára az MRSZ képviselői személyesen adták át az iskolatáskákat és a benne lévő tanszercsomagokat. A Magyar Református Szeretetszolgálat 2006-os megalapítása óta több tízezer rászorulót támogat szerte a Kárpát-medencében. A Radírozzuk ki a különbségeket! címmel meghirdetett tanszergyűjtés idei célja az volt, hogy nemcsak Magyarország-szerte, de a határokon túl is segíteni tudják a rászoruló diákok iskolakezdését. A most átadott tanszeradományok értéke meghaladja a 2,8 millió forintot, melyhez az egyéni adományok mellett a Dunántúli Református Egyházkerület is jelentősen hozzájárult 30 db iskolatáskával.
A megnyitón Czibere Károly, az MRSZ kuratóriumi elnöke elmondta: „Az MRSZ évek óta igyekszik segíteni a rászoruló gyermekeknek. Ebben az évben is mintegy kétezer iskolatáskát sikerült összegyűjteni tanszerekkel. Ebből célirányosan 120 iskolatáskát és tanszereket Kárpátaljára hoztunk. Olyan hátrányos helyzetű, árva és félárva gyermekek számára hoztuk el ezeket az adományokat, akiknek nagy segítséget jelent mindez az iskola megkezdésében. Azt gondoljuk, nagyon fontos, hogy a kárpátaljai gyerekek minden segítséget megkapjanak, és emiatt ne kelljen félbehagyniuk az iskolát, hiszen a légiriadók vagy az áramszünetek miatt már így is sokszor félbemaradt az oktatás. Ezért fogtunk össze a Kárpát-medencei református egyházkerületekkel. A legfontosabb lelki töltete ennek az akciónak, hogy komolyan vesszük az evangéliumot, és ebből adódóan ott segítünk, ahol szükség van” – fogalmazott az elnök.
Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke megköszönve az adományokat elmondta: „Egyházkerületünk évek óta odafigyel a családok, gyermekek helyzetére. Amikor felajánlották a segítséget az MRSZ munkatársai, egyből láttuk, hogy kiknek lehetne ezt átadni. Évek óta van már egy átlátható adatbázisunk, így a félárva gyerekekre esett a választás. 120 gyermek fogja megkapni ezeket a csomagokat a három megyében különböző gyülekezetekben. A mai napon Bereg megyéből érkeztek gyermekek, így már 20 csomagot át is adtunk. Ezen felül még kaptunk 50 olyan tanszercsomagot, amelyet a johanniták gyűjtöttek számunkra. Nekik is köszönjük a felajánlást, ahogyan mindenkinek, akik odafigyelnek a kárpátaljai magyarságra. Ezeket a pluszcsomagokat ötven olyan gyermek kapja majd meg, akik teljesen árvák” – fogalmazott a püspök.
A Magyar Református Szeretetszolgálat által felajánlott iskolatáskák és tanszercsomagok nagy segítséget jelentenek a hátrányos helyzetű kárpátaljai diákok iskolakezdésében a jelenlegi nehéz körülmények közepette.
Go-Ahead’s purple buses that once shuttled passengers between @LDNLutonAirport and the nearby railway station have arrived in Eastern Ukraine after being donated to a charity supporting the Ukrainian war effort.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közel 3,4 millió forint értékben segíti a Kárpátaljai Református Egyház (KRE) ingyenkonyháit. Bogdán Szabolcs püspök úr a hétfő délelőtti átadón kiemelte: „Mi a Partiumban, Romániában sorstársainknak érezzük a kárpátaljai magyarságot. Ezért nem volt kérdés számunkra, hogy segíteni kell.”
„Nemcsak a háború kirobbanása óta segítünk, már előtte is segítettünk egy-egy alkalommal. A háború mindezt intenzívebbé tette” – mondta el Bogdán Szabolcs, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke Beregszászban, a KRE Püspöki Hivatalában tartott átadó keretében. A mostani adományt, amely 3,4 millió forint értéket tesz ki, a Magyar Református Szeretetszolgálaton (MRSZ) keresztül hozták el. „Mindezek tartós élelmiszereket tartalmaznak, amelyek gyülekezeteink egyéni felajánlásai, valamint perselypénzekből gyűlt össze. Mi a kommunizmus bukása után nagyon sok segítséget kaptunk külföldről, megtapasztaltuk azt, hogy milyen a szeretet kifejezési formája ilyen módon. Örömmel tölt el minket, hogy ekképpen is segíthetünk. Adományokat gyűjtöttünk nemcsak Kárpátaljának, hanem a török‒szír földrengés károsultjainak is, örömmel segítünk, hiszen ezáltal mi is többé válunk” – jegyezte meg a püspök.
Zán Fábián Sándor, a KRE püspöke elmondta: „14 olyan helyszínünk van, ahol a háború előtt is részben, de a háború óta teljes egészében ingyenkonyhák működnek. Itt idős emberek és hátrányos helyzetű gyermekek étkezhetnek. Azt az élelmiszer-támogatást, ami a Királyhágómelléki Református Egyház gyűjtéséből jutott el hozzánk az MRSZ segítségével, az ingyenkonyháknak az üzemeltetésére továbbítjuk. Minden helyszín egy kicsit más, van, ahol hetente öt alkalommal főznek, van, ahol hetente kétszer. Ahogyan a gyülekezetek felmérték az igényt, úgy működnek ezek a konyhák. Nagyon hálásak vagyunk ezért a segítségért, hogy a Kárpát-medencei református összefogás által tudunk segíteni. Sokkal több embernek van szüksége segítségre, de azért is hálásak vagyunk, hogy ezek által a felajánlások által segíteni tudunk mindezeken az embereken” – hangsúlyozta Zán Fábián Sándor.
Nagy Béla, a Kárpátaljai Református Egyház Diakóniai Osztályának vezetője köszönetét fejezte ki a segítségnyújtás kapcsán. Mint mondta: minden szinten próbálnak segíteni az embereken. „A mai napon érkező adomány nagyon nagy segítséget nyújt a szociális konyháinknak. Hogy hol és mire lenne szükség, azt előre felmértük, és ehhez mérten segítjük a konyhák működését ezen adományok által. Mivel nagyon sok ember maradt magára a háború kitörése óta, így ezzel is próbálunk segíteni számukra” – fogalmazott Nagy Béla.
A Kárpátaljai Református Egyháznál kiemelten foglalkoznak a fiatalokkal. Számukra évtizedek óta tartanak konfirmandus táborokat, a kisebbek számára pedig gyermek heteket. Viszont a két korcsoport között kevesebb figyelmet kaptak a 6-7. osztályos tanulók. Erre próbált megoldást adni a Máramaros- Ugocsai Egyházmegye, amikor megszervezte az első hittanos kaland napot a Tiszapéterfalvi Református Líceumban. A kalandnap nyitó áhítatán Hunyadi Attila, az egyházmegye esperese helyezte Isten igéjét a fiatalokra, kiemelvén, hogy minden nehézség között velünk a megtartónk. A Tiszapéterfalvi Református Líceumban idén 26 fiatal ballagott. Intézményünk végzőseinek többsége még ma is Kárpátalján tervezi a jövőjét és ez büszkeséggel tölt el minket, emelte ki Seres János, a líceum lelkész-igazgatója. Bár a tanévnek vége, de nem ürülnek ki a tantermek a nyáron sem, hiszen számos programnak ad majd otthont az intézmény. A kaland napot hagyományteremtő céllal hozták létre, és reményüket fejezték ki a szervezők, hogy példájukat a többi egyházmegye is követi majd, hogy minden hittanos számra biztosíthassák a lelki feltöltődést.
Körlevélben fordult a Kárpátaljai Református Egyház elnöksége a gyülekezetekhez, hogy egy perselypénz felajánlásával támogassák a szíriai földrengés áldozatait. A kárpátaljai magyar reformátusokra, mint minden más felekezetű ukrajnai lakosra is nagy nyomás nehezedik a háború miatt, és nyomorúságukban óriási összefogást, szolidaritást tapasztaltak. A Kárpátalja Református Egyházkerületet az elmúlt év folyamán két alkalommal is felkereste Naila Kassab, a Református Egyházak Világközösségének elnöke, aki szíriai református lelkész. A kárpátaljai egyház vezetői úgy látják, hogy a szíriai testvérek most sokkal nehezebb helyzetben vannak. „Átélhettük, milyen az, amikor bajban segítséget kapunk, amikor imádkoznak értünk, gyűjtést szerveznek, sok kilométert megtéve meglátogatnak. Most, a szíriai testvéreket sújtó földrengést látva szembesültünk azzal, hogy mekkora egy természeti katasztrófa pusztítása, hány élet, család és közösség került kilátástalan helyzetbe, ezért szeretnénk őket is segíteni” – fogalmaznak a körlevélben.
A református, a római katolikus, illetve a görögkatolikus egyház az, melyekhez a kárpátaljai magyarság döntő többsége tartozik. A három történelmi egyház lelki táplálékot nyújt követőinek, sőt lehetőségeihez mérten testi táplálékkal is segíti a rászorulókat. Közösségépítő, rászorulókon segítő erőkként fontos társadalmi szerepet töltenek be nemzetrészünk életében, híveik számának az alakulása pedig lakmuszpapírként jelzi a kárpátaljai magyarság lélekszámának az alakulását. Templomaikban magyarul hirdetik Isten igéjét, s megannyi programot is szerveznek a magyarság számára.
Nemzetrészünk 70 százalékát a Kárpátaljai Református Egyházkerület fogja össze, mely – akárcsak a többi történelmi egyház – nagyon megsínylette a szovjetrendszert. A II. világháború után, vidékünknek a Szovjetunióhoz való csatolását követően államosították a református egyház parókiáit, könyvtárait, iskoláit, négy nyomdáját és egyéb ingatlanjait. Az egyházat eltiltották a gyermekekkel és az ifjúsággal való foglalkozástól, beszorították a templomfalak közé, sőt templomok sorát zárták be, így például a verbőcit, a tiszapéterfalvait, a tekeházait. Hosszú ideig a lelkészképzést sem engedélyezték, a lelkészutánpótlás hiánya pedig az egyház elsorvadásához vezetett volna. Mint Horkay László volt püspök a Kárpátaljai református templomok című, 2000-ben megjelent kiadvány bevezetőjében írja: „A második világháború előtt 104 lelkész és vallástanár volt Kárpátalján. 1974-ben már csak húszan éltek és dolgoztak, többen közülük megrokkanva, öregen, mások mint a szibériai börtönök (pontosabban: a Gulág-lágerek – L. M.) túlélői. 1974-től engedélyezte a hatalom, hogy az elhunyt lelkészek helyébe kétévenként két jelöltet vehetünk fel magánúton lelkésztanulónak, így indult be Beregszászban a levelező tagozat. A túléléshez ez is elég volt, hogy a lánc ne szakadjon meg, és ne ürüljenek ki a templomok. 1990-ben még mindig csak 24-en voltunk. Aztán 1991-től megindult az anyaországi, később a kolozsvári és a komáromi teológiai képzés.” A hitoktatóképzés pedig – negyvenöt évnyi szünetet követően – 1990-ben indult be, amikor is negyvennyolcan jelentkeztek a hároméves vallástanári képzésre, ma pedig már mindegyik gyülekezetben képzett hitoktató tanítja a gyermekeknek a hittant, s 74 lelkipásztor, illetve beosztott lelkész szolgál az egyházközségekben.
– A Kárpátaljai Református Egyháznak 108 gyülekezete van, 58 723 regisztrált taggal. Közülük 47 202-en szerepelnek a választói névjegyzékben, míg a kiskorúak száma 11 521 főt tesz ki. Máramaros–Ugocsa Református Egyházmegyében a legnépesebb egyházközség a viski, 1 925, míg a legkisebb az újakli, 70 taggal, s van egy szórványgyülekezet is, Rahón, 40 lélekkel. A Beregi Református Egyházmegyében a derceni gyülekezet a legnagyobb, melynek 2 132 tagja van, a legkisebb egyházközség pedig a kuklyai, 16 fővel, s ehhez az egyházmegyéhez tartozik a kijevi szórványgyülekezet is, melynek 14 híve van. Az Ungi Református Egyházmegyében pedig a legnépesebb a nagydobronyi egyházközség a maga 4 930 hívével, míg a legkisebb és egyúttal szórványgyülekezet a szolyvai, 36 taggal – mutatja be az egyházkerületet Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke.
– A hívek lélekszáma csökken vagy egy szinten mozog? Milyen hatással van a háború a létszám alakulására?
– A hívek számának a csökkenése 1988 óta tart. A háború miatt nem volt növekedés a gyülekezetekben, az eltelt egy év alatt kisebb lett a keresztelések és az esküvők száma. A háború sajnos sok embert arra késztetett, hogy elhagyják az országot. Körülbelül 4 700 egyháztag menekült külföldre.
– Miért csökken már 1988 óta a hívek száma?
– Egyrészt azért, mert a szovjetrendszer alatt kialakult a kétgyermekes családmodell. Ám ha csak két gyermek nevelkedik családonként, akkor a lakosság száma nem nő, a növekedés csak akkor indul be, ha három gyermeket vállalnak a szülők. Az ukrán korszakba viszont átöröklődött a kétgyermekes családmodell, ami csak az utóbbi időkben kezd változni – fejti ki Radvánszky Ferenc mezőkaszonyi és bótrágyi lelkész. – Emellett a kitelepülés is csökkenti a lélekszámot. Az eltelt harminckét évben legalább három kivándorlási hullám zajlott le. Az elsőre a rendszerváltáskor került sor, s elsősorban értelmiségiek települtek ki, akik itthon addig nem tudtak kibontakozni, és Magyarországon kerestek lehetőséget a maguk számára. A második hullám az 1990-es évek végén zajlott le, amikor azok távoztak külföldre, akik csalódtak a rendszerváltásban. A harmadik pedig 2012-ben indult be, és a rosszabbra fordult gazdasági helyzet váltotta ki.
– Fiatalok is költöznek ki?
– Igen. Az ifjúság elvándorlása nagyon jelentős és fokozódik.
Természetesen vannak fiatalok – jegyezhetjük meg –, akik itthon tudnak boldogulni, sokan viszont úgy érzik, és nem is alaptalanul, hogy csak a határon túl biztosíthatnak maguknak egy jobb életminőséget, magasabb jövedelemmel és kevesebb anyagi gonddal. Ez a kárpátaljai magyarság szempontjából tragikus fejlemény, de nem a kivándorlók tehetnek/tehettek arról, hogy kivándorolnak/kivándoroltak. Azok az ukrajnai államvezetések a hibásak, melyek három évtized alatt sem tudtak felépíteni egy jól működő nemzetgazdaságot, mely megfelelő életszínvonalat biztosított volna a munkaképes lakosság számára.
De visszatérve a Kárpátaljai Református Egyházkerülethez… A nagyon rossz demográfiai helyzetet látva indították be 2017-ben, a reformáció 500. évfordulója alkalmából A reformáció gyermekei programot, melynek az a célja, hogy legyen, aki továbbviszi örökségünket, a reformációt, s az a reménység táplálja, hogy minden születendő gyermek megújulást hozhat hitével az egyház életébe. A program keretében gyermekprogramokat és családi délutánokat, plakátkampányokat kezdtek szervezni, széles körben kezdték bemutatni a gyermekvállalás terén példát adó családokat. Az egyházközségek gyermeksarkokat alakítottak ki a templomaikban és a gyülekezeti termeikben, vagy játszóteret építettek a templomudvarokon. A jövő nemzedékéért hirdették meg a programot, azért a nemzedékért, mely továbbviszi hitünket, nyelvünket. S 2019-ben csökkent is az előző évek fogyatkozásának a mértéke. Emellett több családban megszületett a második vagy a harmadik gyermek. Ám sajnos eddig a rossz gazdasági helyzet hátráltatta, most pedig már a háború is hátráltatja a programot. Mely viszont – mint Zán Fábián Sándor kifejti – továbbra is folytatódik. A keresztyén orvosok a diagnosztikai központokban a mai napig is ingyenesen vizsgálják a református egyházközségekből érkező kismamákat. A Magyarországi Református Nőszövetség pedig továbbra is folytatja Keresztmama programját a reformáció gyermekei számára.
– S folytatva a jövőt jelentő ifjúsággal való foglalkozás témáját…
– A református líceumokban jelenleg 529 diák tanul. 2022-ben a nyári táborokban közel 1 200 konfirmandus, a vakációs bibliaheteken pedig csaknem hétezer gyermek vett részt. A konfirmandus- és gyermekheteket minden gyülekezet igyekezett megtartani, akár több gyülekezet is együtt, akár egy-egy gyülekezet egyedül, a saját bázisán. Az óvodáinkban pedig 388 kisgyermek vesz részt az oktatásban. Viszont az iskoláinkban az utóbbi időben nem történtek felújítások, mivel most az óvóhelyek kialakítása volt a legfontosabb feladat – sorolja Zán Fábián Sándor.
Ami a templomokat illeti, a rendszerváltás után újból kinyitották a bezárt templomokat, sőt újakat is építettek. Jelenleg – ahogy a püspök úr tájékoztat – összesen 105 templommal rendelkezik az egyházkerület, emellett imaházak is létesültek, s mindezek biztosítják az istentiszteletek helyszínét. Az utóbbi öt évben minden templomon történtek kisebb vagy nagyobb felújítások. Ugyanakkor, sajnos, a háború miatt is csökkent a templomba járók száma, és a külföldi munkavállalás is érzékelteti a hatását: az istentiszteleteken és a gyülekezeti programokon sokkal kisebb számban vesznek részt a hívek.
– Mi a helyzet a volt egyházi ingatlanokkal?
– Sajnos több olyan ingatlan van még mind a városokban, mind a falvakban, amely az államosítás miatt nem került vissza a tulajdonosához, az érintett egyházközséghez. Ezeket mi számontartjuk, és bízunk abban, hogy változni fog a sorsuk – magyarázza Zán Fábián Sándor.
– Végezetül térjünk ki a Kárpátaljai Református Egyházkerület (KRE) diakóniai munkájára.
– A KRE Diakóniai Központja 1993-ban kezdte meg működését, hogy segítséget nyújtson a társadalom legrászorultabb rétegeinek: nehéz körülmények közt élő családoknak, egyedülálló időseknek, nagycsaládosoknak, árváknak és azoknak, akik a munkahely elvesztése, betegség vagy fogyatékossá válás miatt nyomorba kerültek. Külföldi segélyszervezetekkel működnek együtt, melyek segélyszállítmányokkal sietnek a kárpátaljai rászorulók megsegítésére. A szállítmányok pedig szétosztják a KRE gyülekezeteinek a rászorulói közt, illetve eljutnak az állami és egyházi intézményekbe: kórházakba, óvodákba, iskolákba, köztük bentlakásos iskolákba, gyermekotthonokba, továbbá magányos idős emberekhez, nagycsaládosokhoz, fogyatékosokhoz. A segítségre szorulóknak eljuttatott csomagok száma a mostani időkben meghaladja a tízezret, s most, a háború idején részt vesznek a humanitárius segélyakciókban is. 2013-ban krízisotthont létesítettek olyan várandós nők és kisgyermekes anyák számára, akik odahaza lelki és/vagy testi bántalmazásnak vannak kitéve. Idősotthonokat hoztak létre, illetve idősek napközi otthonát, ahol egészségügyi ellátást is kapnak a lakók. Szociális konyháikban pedig meleg ebédet, valamint a diakóniai központ sütödéjében kisütött friss kenyeret adnak az időseknek és a rászorulóknak.
Mindemellett a Beregszásszal egybeépült Bulcsúban roppant gazdag egyháztörténeti múzeumot létesítettek, mely bemutatja vidékünk reformátusságának félezer éves múltját. Ám ahhoz, hogy jövőnk is legyen, sokkal több gyermekszületésre, sokkal kisebb mértékű elvándorlásra, mindezekhez pedig hatalmas arányú és kedvező politikai, gazdasági, társadalmi változásokra van szükség.
Az ötödik alkalommal püspökké választott Zán Fábián Sándor a Kárpátaljai Református Egyházkerület január 28-án a beregszászi református templomban megtartott ünnepi közgyűlésén tett esküt. Az ünnepi eseményen tett továbbá esküt Danku Gábor, az új főgondnok, Héder János és Nagy Béla lelkészi, valamint világi főjegyzők és az egyházkerület megújult zsinatának tagjai. A magyar államot Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, az ukrán államot pedig Volodimir Csubirko, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke képviselte a rendezvényen, valamint vendégként jelen voltak a Kárpát-medence református egyházkerületeinek püspökei.
Az ünnepi esemény kezdetén Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke mondta az apostoli köszöntést, majd a BorzsaVári Tehetséggondozó Művészeti és Hagyományőrző civil szervezet, valamint a mezővári hittanos gyerekek kis műsorral köszöntötték a beregszászi templomban megjelenteket.
Isten igéjét Balog Zoltán, a Magyar Református Egyház lelkészi elnöke, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke hirdette Ézsaiás próféta könyvének 41. része alapján. „Térjetek meg, mert elközelített az Isten országa!” ̶ hangsúlyozta, felidézve az egykori kárpátaljai lelkészek által Sztálinnak írt levelet, amelyben felszólították, hogy térjen meg, mert meg fog állni Isten ítélőszéke előtt. „Az akkori családtagok biztosan megkérdezték őket, hogy volt-e értelme emberileg ilyen butaságot csinálni, írni a nagy szovjet birodalom vezetőjének. Azóta már tudjuk, hogy az akkoriak hitéből sarjadt újra itt, Kárpátalján a hit, és bizonyságtételük erőt adott, utat mutatott minden magyar reformátusnak” – hangsúlyozta Balog Zoltán, emlékeztetve: „Megtérés nélkül nincs új élet. De megtérve a hamis utakról lehet építkezni.”
Orosz Zsolt református lelkész, az egyházkerület Választási Bizottságának elnöke ismertette az egyházkerületi választás eredményeit. Elmondta, hogy az egyházkerületi jelölőgyűlések lezárultával mind a négy egyházkerületi vezetői tisztségre két-két jelölt kapta meg a megfelelő számú jelölést. Így az ő nevük került fel a szavazólapokra, amelyeket eljuttattak a szavazati joggal rendelkező 99 gyülekezethez. A mandátumok alapján kiküldött 1 010 szavazólapból 977 érkezett vissza a bizottsághoz. A szavazatok összeszámolását követően megállapították, hogy az egyházkerület lelkészei és presbiterei 618 szavazattal Zán Fábián Sándort ötödik alkalommal választották püspökké, Kacsó Géza 352 szavazatot kapott. Hárman egyiket sem támogatták, négy szavazat pedig érvénytelen volt. Egyházkerületi főgondnokká Danku Gábort választották meg 544 szavazattal, míg Gyurkó Miklós 424 szavazatot kapott, 9 szavazó egyiküket sem támogatta. A lelkészi főjegyzővé újraválasztott Héder Jánost 607-en támogatták, míg Nagy Béla korábbi főgondnokot 687 szavazattal választották világi főjegyzővé.
Géresi Róbert, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke vette ki az esküt Zán Fábián Sándortól, majd a jelen lévő püspökök – Géresi Róbert, Balog Zoltán és Kató Béla mellett Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, Pásztor Dániel, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke, Szenn Péter, a Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház püspöke és Bogdán Szabolcs János, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke – megáldották az újraválasztott kárpátaljai püspököt.
Letették az esküt az egyházkerület négy évre megválasztott vezetői: Danku Gábor, Héder János és Nagy Béla, valamint az egyházkerületi zsinat tagjai.
A vendégek közül Gulyás Gergely, Magyarország Miniszterelnökséget vezető minisztere ünnepi beszédében kiemelte: „Ma is a magyar nemzet Kárpátalján élő tagjai vannak a legnehezebb helyzetben a világ magyarságát alkotó közösségek közül. Ezért a magyar kormány elkötelezettsége erősebb, mint bármikor. Segítjük a kárpátaljai magyarságot és Kárpátalját, mindeközben támogatjuk Ukrajnát is. Oroszország a nemzetközi jog alapvető szabályait semmibe véve támadta meg szomszédját, amely hősiesen védekezik. Az agressziót Magyarország elítélte és elítéli” – hangsúlyozta a miniszter, kiemelve, hogy Magyarország élen jár a humanitárius segítségnyújtásban, amelynek értéke a háború kezdete óta meghaladta a 31 milliárd forintot, a magyar karitatív szervezetek eddig 3 500 tonna adományt juttattak el Ukrajnába, több mind 8 milliárd forint értékben. Gulyás Gergely köszönetet mondott a Kárpátaljai Református Egyház közreműködéséért, valamint Kárpátalja kormányzójával és a megyei tanács vezetőjével kialakított korrekt együttműködésért. Kijelentette: „Ennek a korrekt együttműködésnek az értékét növeli, hogy sajnos a kivételek közé tartozik. Magyarország Ukrajna barátja szeretne lenni, de ma ezt a gesztusok egyoldalúsága, szándékos félreértések és a magyar közösség jogait sértő lépések nehezítik.” A miniszter elmondta, hogy egy háborúban álló ország esetében sem helyes, hogy miközben a nemzetközi jogra hivatkozva sérelmezi szuverenitása megsértését, addig figyelmen kívül hagyja a területén élő nemzeti kisebbségeket megillető alapvető jogokat és nemzetközi normákat a nyelvhasználat, az anyanyelvű oktatás és a jelképhasználat területén.
Volodimir Csubirko, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke magyarul köszöntötte az ünnepi közgyűlést, majd anyanyelvén megköszönte Gulyás Gergelynek, hogy egyértelművé tette Magyarország álláspontját, amely körül nálunk nagyon sok a spekuláció, az pedig zavart kelt a Kárpátalján élő emberek körében. Biztosította a jelenlévőket, hogy vidékünkön továbbra is békében fogunk egymás mellett élni, függetlenül attól, hogy egyes politikusok saját merkantilista politikai céljaikat követve teszik, amit tesznek, nem Ukrajna és az itt élők érdekeit veszik figyelembe. Csubirko emlékeztetett arra, hogy ma ukránok és magyarok vállvetve harcolnak, küzdenek együtt a lövészárkokban, és adják életüket a szabadságért, a demokráciáért. „Nem szabad semmilyen provokációnak felülnünk, mert mi, akik Istenben hiszünk, egyedül Isten szavában bízhatunk. Mentsük meg Ukrajnát!” – szólította fel a jelenlévőket a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke.
Köszöntötte még a megválasztott püspököt és zsinatot Serge Fornerod református lelkész, a Svájci Református Egyház külügyi vezetője, az Egyházak Világtanácsa Központi Bizottságának tagja. Az ünnepi esemény Zán Fábián Sándor püspök zárszavával ért véget.
