Az ukrán hadseregben 2021 óta 12 ezerrel, azaz 40 százalékkal nőtt a női katonák száma, így jelenleg csaknem 43 ezer nő teljesít szolgálatot – közölte hétfőn a Védelmi Minisztérium a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az ukrán hadsereg a következő lépéseket tette nemek egyenlőségének biztosítása érdekében:
1. A Védelmi Minisztérium eltörölte a női katonaszemélyzet valamennyi beosztására vonatkozó korlátozásokat. Míg korábban elsősorban orvosi, kommunikációs munkatársi, könyvelői, hivatalnoki és szakács beosztásokban szolgálhattak nők, addig most már a nő a hadseregben lehet sofőr, gránátvetős, felderítő csoport parancsnok-helyettese, páncélozott járműparancsnok, szerelő, géppuskás, mesterlövész stb.
Korábban a katonai szolgálatra 18 és 40 év közötti nők kötöttek szerződést, míg a férfiaknál nem volt ilyen korlátozás. Most már 18-60 éves kortól mindkét nem képviselői szolgálhatnak katonaként. A szülési szabadság tekintetében az orvosi javaslatban meghatározott időszakot beszámítják a katonai rendfokozatban eltöltött szolgálati időbe.
2. Lehetőséget biztosítottak a katonai oktatásra minden szinten. Az ukrán kormány 2019 óta engedélyezi a lányok számára a katonai líceumokba történő felvételizést. Azok a nők, akik a jövőben a fegyveres erők tisztjei akarnak lenni, hozzáférhetnek a katonai oktatás minden szintjéhez. Ugyanazokat a szakterületeket sajátíthatják el, mint a férfiak, és később sokféle beosztásban szolgálhatnak.
3. Szisztematikus munkaszervezés történt a személyzet kompetenciájának növelésére a nők és férfiak egyenlő jogainak és esélyegyenlőségének biztosítása érdekében. Korábban nem tartottak képzéseket, szemináriumokat, találkozókat, oktatási programokat, kerekasztal-beszélgetéseket nemzetközi szervezetek, szakértők és szakemberek részvételével az ukrán hadsereg genderegyenlőségével kapcsolatos kérdésekről. Jelenleg ezt a munkát minden katonai egységben folyamatosan végzik.
4. A normatív jogszabályok kidolgozása során figyelembe veszik a nemek egyenlőségének szempontjait. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium által kidolgozott összes dokumentum nemek szempontjából történő felülvizsgálaton meg át.
Ukrajnában a tervek szerint nem csak a nyilvántartási hely, hanem a lakóhely szerint is lehetővé teszik a katonaorvosi bizottságok által végzett vizsgálatokat – jelentette be pénteken Natalija Kalmikova védelmi miniszter-helyettes egy televíziós műsorban, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Kalmikova az ukrán televízió non-stop háborús adásának nyilatkozva elmondta, hogy már készen vannak a javaslatok a hadkötelesek nyilvántartására vonatkozó törvénytervezetek módosítására. Arról van szó, hogy a mozgósítottak áteshetnek a katonaorvosi vizsgálaton, valamint a mozgósításhoz kapcsolódó összes eljáráson a lakóhelyen – tette hozzá.
„Jelenleg zajlanak a koncepcionális kérdésekben a végleges megállapodások annak érdekében, hogy módosítani lehessen a törvényeket, és normalizálni lehessen a hadkötelesek nyilvántartásának ügyét” – mutatott rá Natalija Kalmikova.
Az ukrajnai mozgósítás nem érint minden egye férfit, de minden hadköteles férfinak meg kell értenie, hogy nagy valószínűséggel fegyverrel a kezében kell megvédenie hazáját – jelentette ki pénteken Roman Isztomin, a Poltava megyei területi toborzási és szociális támogatási központ sajtószóvivője a Telegraf című kiadványnak nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint arra a kérdésre válaszolva, hogy a mozgósítás minden ukrán férfit érint-e, Isztomin megjegyezte, hogy minden hadköteles férfinak fel kell készülnie hazája védelmére.
„Nos, ha „mindenkiről” úgy beszélünk, mint Ukrajna teljes lakosságáról, akkor ez nem valószínű. De ha a hadköteles állampolgárokat vesszük, akkor ez teljességgel lehetséges. Én azt mondanám: már minden férfinak meg kellene értenie, hogy nagy valószínűséggel fegyverrel a kezében kell megvédenie a hazáját. És erre fel kell készülniük” – hangsúlyozta Roman Isztomin.
Ukrajnában a háború kezdetet óta ugrásszerűen megnőtt a 25-50 éves nappali tagozatos, szerződéses posztgraduális és doktorandusz hallgatók száma, akik így próbálják elkerülni a behívást, de a törvényhozók már gondolkodnak azon, hogy miképpen lehetne véget vetni ennek a hazafiatlan gyakorlatnak – jelentette ki szerdán Fegyir Veniszlavszkij, parlamenti elnöki megbízott, a Legfelső Tanács biztonsági és védelmi bizottságának tagja az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Veniszlavszkij elmondta, hogy jelenleg nincs napirenden a második felsőfokú végzettséget szerző hadkötelesek mozgósításának elhalasztásáról szóló jogszabály felülvizsgálata. Azonban egy ilyen elképzelést már megvitattak a parlamenti szakbizottságban – tette hozzá.
Mint a honatya kifejtette: „A különböző életkorú, 25-50 éves szerződéses posztgraduális és doktorandusz hallgatók száma meredeken megemelkedett. Személyes véleményem és a bizottsági tagok véleménye szerint a törvény halasztó mozgósítási rendelkezését egyebek mellett arra használják, hogy törvényesen elkerüljék a katonai szolgálatra való behívást a mozgósítás során a nappali tagozatos tanulmányok befejezéséig.”
Veniszlavszkij azt is elmondta, vannak olyan esetek, amikor a felsőfokú végzettségről szóló okirat kézhezvétele után nappali tagozatos szakképző iskolába vagy szakmai előképzettséget nyújtó intézményben kezd nappali tagozaton tanulni az illető, ami „egyértelműen nem őszinte vágy egy újabb képesítési szint megszerzésére”. „Ugyanakkor, ha valaki a teljes körű háború előtt jelentkezett másodképzésre, akkor nem merül fel annak gyanúja, hogy ezt visszaélés céljából tette” – hangsúlyozta.
A parlamenti elnöki megbízott véleménye szerint a hadiállapot idején valószínűleg helyes lesz megfelelő jogszabályi kezdeményezéseket bevezetni, hogy képzés „egyetlen felsőoktatásra korlátozódjon nappali, részmunkaidős vagy távoktatási alapon”. „Kollégáimmal együtt gondolkodunk, kezdeményezünk és végrehajtjuk. De meg kell értenünk, hogy ez már a jövőre vonatkozik. Mert ha valaki már beiratkozott nappali tagozatra, hogy újabb végzettséget szerezzen, akkor elég problémás lenne helyzetének a rontása, bár ezt a kérdést is megvitatjuk” – jegyezte meg.
„Még átgondoljuk, hogyan és milyen formában valósítható meg ez a kezdeményezés. De a fő gondolat az, hogy kizárólag a behívás elkerülése érdekében ne lehessen újabb képzettséget szerezni, mert ez helytelen a szülőföldünk védelmi kötelezettségének teljesítése szempontjából” – szögezte le Fegyir Veniszlavszkij.
A háború módosította az ukránok készségét a szülőföld védelmére. Így 2011-ben Ukrajnában 40 százalék volt azok aránya, akik igenlő választ adtak arra a kérdésre, hogy készek-e megvédeni az országot, 2020-ban 57 százaléknyian voltak, 2023 májusában pedig 67 százaléknyian – jelentette az Interfax–Ukrajina hírügynökség a Razumkov Központnak a Holland Királyság Ukrajnai Nagykövetsége által finanszírozott MATRA program keretében május 23–31. között végzett felmérése alapján.
„Az ország minden régiójában a lakosság többsége kifejezi készségét az ország védelmére: 61% a keleti, 67% a központi, 68% a nyugati és 71% a déli országrészben, 74% a férfiak és 60,5% a nők körében, 68% és 75% között a 18 és 59 év közötti korcsoportokban, 51% a 60 évesek és idősebbek körében” – áll a Razumkov Központ sajtóközleményében.
A felmérés keretében 2020, 18 éven felüli válaszadót kérdeztek meg. Az elméleti mintavételi hiba nem haladja meg a 2,3%-ot. Ugyanakkor további eltéréseket okozhatnak a mintában az orosz agresszió következményei, többek között az állampolgárok millióinak kényszerű evakuálása.
Több mint 60 000 nő védi Ukrajnát, és közülük több mint 42 000 katonaként szolgál. Erről a Védelmi Minisztérium számolt be.
„Ez a szám folyamatosan növekszik, mert az orosz invázió hatására jelentős számú ukrán nő csatlakozott a fegyveres erők soraihoz” – mondták el.
„Egyenrangúan védik a hazát a férfiakkal, harcolnak, kockáztatnak, és sajnos életüket is adják. Ők a bátorság és odaadás példái az egész világ számára” – tették hozzá.
Ukrajnában a hadiállapotra való tekintettel megkezdődött a katonai szolgálatra korlátozottan alkalmas férfiak behívása a hadseregbe, de csak meghatározott szolgálati helyekre – közölte csütörtökön a hvylya.net hírportál.
A kiadvány szerint a katonai szolgálatra való alkalmasságra vagy alkalmatlanságra vonatkozó szakvéleményt a katonai orvosi bizottság adja ki, figyelembe véve a vizsgálat eredményeit. Ezért a katonai orvosi bizottság egyénenként hoz döntéseket, és megjelöli azokat a szolgálati formákat, amelyek a személy életkora, katonai szakképzettsége, beosztása és egyéb kritériumok miatt nem javasoltak.
A korlátozottan alkalmas mozgósítottak a következő szolgálati helyekre vezényelhetők: hadkiegészítő parancsnokságok; hadtápellátás; intézmények, oktatási intézmények és szervezetek.
Ugyanakkor az ilyen férfiak ismételt kórházi (helyőrségi) katonaorvosi vizsgálaton vehetnek részt orvosi és szociális rehabilitáció céljából. Erre legkorábban a katonai szolgálatra korlátozott alkalmasságról szóló határozat elfogadását követő harmadik év után kerülhet sor. Viszont a korlátozottan alkalmas mozgósítottak nem teljesíthetnek szolgálatot a következő helyeken: speciális létesítmények; hadiflotta; nagy mobilitású különleges erők; tengerészgyalogság.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy Ukrajnában az állampolgárok nagy csoportjára kívánják kiterjeszteni a mozgósítást. Így a tervek szerint a sorkatonai szolgálatra kötelezettek felső korhatárát 25 évre csökkentik a jelenlegi 27 év helyett. A vonatkozó törvénytervezetet már bejegyezték a Legfelső Tanácsban.
Tarasz Nyikiforcsuk ügyvéd szerint a törvény elfogadása azt fogja jelenteni, hogy az ukránokat elhúzódó háborúra készítik fel az ellentámadás és a harctéri sikerek ellenére.
A Védelmi Minisztérium változásokat jelentett be a katonai orvosi bizottságok működését illetően, a tervek szerint fokozatosan felgyorsítják és javítják a munkájukat – számolt be szerdán a korrespondent.net hírportál a Védelmi Minisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint a minisztérium először is bővíti a katonai orvosi bizottságok hálózatát, így a civil egészségügyi intézményekben is működni fognak. Másodsorban pedig külön finanszírozzák a katonai orvosi bizottságok vizsgálataiban részt vevő egészségügyi dolgozók szolgáltatásainak bérét. Harmadrészt bevezetik a katonai orvosi bizottságokhoz történő bejelentkezéshez az elektronikus regisztrációt, valamint az elektronikus dokumentumforgalmat a katonai egységek és a toborzóközpontok, valamint az egészségügyi intézmények között.
A Védelmi Minisztérium egészségügyi intézményei hozzáférhetnek egy-egy személy kórtörténetéhez, elsősorban az elektronikus egészségügyi kártyához. Jóváhagyták a katonai orvosi bizottságok általi vizsgálat során a szolgáltatás korszerű megközelítéseit. Az információs támogatás (hotline) és az információs szolgáltatások megvalósítása segít a katonáknak az összes kérdés gyors megoldásában.
A Védelmi Minisztérium megjegyezte, hogy a változások fokozatosak lesznek. Ezek végrehajtása számos normatív jogszabály módosítását igényli. A rendszer mielőbbi működése érdekében munkacsoportot hoztak létre, amelyben a Védelmi Minisztérium, a fegyveres erők egészségügyi szolgálata, az Egészségügyi Minisztérium, a Veteránügyi Minisztérium, az Állami Statisztikai Szolgálat képviselői, a Legfelső Tanács védelmi és hírszerzési bizottságának képviselői vesznek részt.
A Parlament 6 hónapra kiterjedő kötelező próbaidőt állapított meg azon állampolgárok számára, akiket szerződés alapján teljesítenek katonai szolgálatot.
A hírt Jaroszlav Zseleznyak közölte. Elmondása szerint a törvényjavaslatot 262 parlamenti képviselő támogatta.
Azok a katonák, akik sikeresen teljesítették a próbaidőszakot, szerződés alapján Ukrajna Fegyveres Erőinél vagy más katonai alakulatoknál folytatják katonai szolgálatukat.
„A kötelező szolgálat megszüntetése lényegében csak a békeidőre vonatkozik. Feszültség vagy védekezési igény esetén újra aktiválható” – jelentették ki.
Eine Maß🍺kostet auf dem #Oktoberfest in diesem Jahr zwischen 12,60 und 14,90 Euro. 1970 wurde der Bierpreis von der Stadt #München festgelegt. Seit dem Jahr 2000 hat sich der Bierpreis mehr als verdoppelt.🍻🥨 pic.twitter.com/qSzJRQbi30
Unsere Welt in Unordnung und wir mittendrin. Seit dem Terror-Angriff der Hamas auf Israel erleben wir in unserem Land eine neue Dimension des Hasses – auf unsere Werte, die Demokratie, auf Deutschland.