Negyedik alkalommal vettek részt a szalókai asszonyok azon az online hagyományőrző szakkörprogramon, amelyet a lakiteleki Nemzeti Művelődési Intézet és a Népművészeti Szervezetek Egyesülete indított 2020-ban. A program Kárpátaljára a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület közreműködésével jutott el. A Csapi kistérséghez tartozó Tisza-parti településen a 2024–2025-ös időszakban a résztvevők a natúr kozmetikumok készítését, valamint a gyönggyel való kötést választották témául. Az elmúlt félév során készült alkotásokat május 10-én, a Szalókai Kultúrházban rendezett kiállításon mutatták be.
A kiállításra ellátogatott falubelieket, érdeklődőket és barátokat elsőként a két szakkört vezető Halász-Kovács Mária köszöntötte, aki egyben a Szalókai Kultúrház vezetője és a KMKSZ helyi alapszervezetének elnöke.
Biró Sándor szalókai elöljáró a fél éven át heti egy alkalommal összejáró szakkörösöknek elmondta: „Irigylésre méltó az az elszántság, az az odaadás, amit ti a közösség érdekében tesztek, mert a szakkörök célja nem csupán a kézműves technikák átadása volt, hanem a helyi közösség erősítése és a hagyományok életben tartása. Mindezt olyan színvonalon teszitek, hogy kevesen tudnák utánatok csinálni. Mindenütt megálljátok a helyeteket, Szalóka hírnevét viszitek szerte a Kárpát-medencébe. További kitartást és sikereket kívánok a számotokra! Legyen béke! Akkor remélhetőleg eljön majd a szebb és jobb idő mindannyiunk számára” – összegezte gondolatait Biró Sándor.
A két szakkört vezető Halász-Kovács Mária megerősítve az elöljáró szavait kijelentette: „Ezekben a szakkörökben nemcsak szép tárgyak és kitűnő termékek készültek, közösségek is alakultak, barátságok is szövődtek. Jobban megismerhettük egymást és azt is, hogy mire vagyunk képesek. A programhoz Szalóka az elsők között csatlakozott, 2021–22-ben hímzést, 2022–23-ban gyöngyfűzést és mézeskalács-készítést, 2023–24-ben gyöngyfűzést és gyertyakészítést, az elmúlt félévben pedig a most bemutatott natúr kozmetika, valamint a kötés gyönggyel szakköröket választottuk. Az idei évben is – élve a lehetőséggel – ellátogattunk Lakitelekre, a Nemzeti Művelődési Intézet székházába, ahol megcsodálhattuk a Hungarikum Ligetet, találkozhattunk más szakköröknek a résztvevőivel is.”
A kiállításon egy külön asztalon bemutatták azokat az alkotásokat is, amelyek elnyerték a zsűri tetszését a Magyar népmesék csodálatos világa pályázaton. A szakkörvezető elmondta még, hogy az elsajátított technikákat és tudást több szakkörösük a továbbiakban is hasznosítja, sőt tovább fejlesztik tudásukat.
A szakkörök kiállításának megnyitójára érkezett érdeklődőket a helyi kultúrház műkedvelő csoportjai csángó és kárpátaljai néptáncokkal szórakoztatták, a Rozmaring Asszonykórus pedig a Kis Kata Zenekar egyik dalát énekelte el. Halász-Kovács Mária elszavalta Kovács Vilmos Verecke című versét, majd emléklappal és ajándékokkal mondott köszönetet a két szakkör résztvevőinek, a natúr kozmetikumokat készítő Antal Alexandrának, Biró Diánának, Horváth Alexandrának, Kojsza Erikának, Somogyi Erzsébetnek és Soós Irénnek, valamint a gyönggyel kötött, csodálatos ruhadarabokat, sapkákat készítő Soós Anzselikának, Halász Melindának, Ráti Évának és Otyán Ilonának.
A kötés gyönggyel szakkör bemutatóasztalánál Ráti Éva elmondta: „Egy-egy kiállított, kötött ruhadarab elkészítéséhez a fonalra előre fel kell akár 800‒850 gyöngyöt is fűzni, és ekkor kezdődik a munka. Majd ahogy haladtunk a kötéssel, tologattuk a gyöngyöt a pamuton. Ha egy szemet eltévesztettünk, akkor vissza kellett bontani, hogy pontos legyen a gyöngyökből álló minta. Összességében elmondhatom, hogy sok türelmet és koncentrációt igényel, de a szakkör valóban közösségépítő is, mert jobban megismertük egymást, megbeszéltük a világ dolgait. Én örülök, hogy a szakkör tagja lehetek, szeretek ebbe a közösségbe jönni. Azt kívánom, hogy még többen csatlakozzanak hozzánk” – mondta el bemutatva az általa készített, kötött ruhadarabokat.
A natúr kozmetikumok asztalán a kész termékek mellett az alapanyagok is ki voltak állítva, például különféle natúr illatanyagok, olajok, sheavaj, szárított rózsaszirom és levendula. Biró Diána bemutatta a szakkör résztvevői által elkészített szappanokat, fürdőpralinékat, mosogató- és mosószereket, különféle krémeket és olajokat ‒ a szakállápolótól a kisállatok tappancsának ápolására szolgálóig. Itt az illatok kavalkádja is elvarázsolta az érdeklődőket. Például a szakállápoló olaj alapanyagai: kendermagolaj, extraszűz olívaolaj, teafa és bergamott illóolaj, valamint bisabolol. A kisállatok tappancsát védő balzsam pedig kendermagolajból, sheavajból, méhviaszból, teafa és geránium illóolajból készül. A házilag készített mosógélhez pedig mosószappant, mosószódát, szódabikarbónát és desztillált vizet, valamint bergamott illóolajat használtak fel.
A jó hangulatú kiállítás baráti beszélgetésekkel és vendéglátással ért véget. Halász-Kovács Mária elárulta, hogy az idén Szalókán mindenki a középhaladó gyöngyfűző szakkörhöz szeretne csatlakozni, amennyiben lesz rá lehetőségük.
Újabb kiállítást nyitott meg a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Na’Conxypán Galériájában, ahol ezúttal a RIT női tagjainak alkotásai kerültek kiállításra. Helyszíni beszámolónkat láthatják.
A beregszászi Na’Conxypan Galéria évek óta kiemelkedő szerepet tölt be Kárpátalja művészeti életében. Nemcsak kiállítótérként funkcionál, hanem inspiráló találkozóhelyként is szolgál, ahol kortárs művészek és a művészet iránt érdeklődők gondolatébresztő vizuális élményekkel találkozhatnak. Május 7-én került sor a nyári szünet előtti utolsó kiállítás megnyitójára, amely az Ihlet és Múzsa címet viseli, és kizárólag női alkotók munkáit mutatja be.
A kiállítás megnyitóján Vince Viktória, a galéria munkatársa köszöntötte a megjelenteket, rámutatva: ez az esemény különleges lezárása a tavaszi időszaknak, hiszen hét kárpátaljai magyar női képző- és iparművész munkáiból álló csoportos tárlatot tekinthet meg a közönség. A kiállítók között szerepel Baráté Ágnes festő, Berecz Margit textilművész, Hrabár Natália keramikus és grafikus, Kalitics Erika festő és grafikusművész, Kulin Ágnes festő, Veres Ágota festő, valamint Jankovics Mária grafikus és textilművész.
Kulin Ágnes, a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága (RIT) elnöke, a Na’Conxypan Galéria kurátora a megnyitóbeszédében az ihlet fogalmának sokrétű értelmezésébe vezette be a jelenlévőket. Kifejtette: az „ihlet” szó hangzásában is hordozza a lehelet könnyedségét, melyet az antik világban a múzsák inspiráló csókjával hoztak összefüggésbe. Ám nemcsak a költőknek vagy zenészeknek van múzsájuk – az ihlet megélése minden alkotó számára mást jelent, sőt: a tudományos világban is beszélhetünk inspirált pillanatokról, heuréka-élményekről. Kulin Ágnes arra is rámutatott, hogy bár a görög mitológiában a múzsák mindig női alakok voltak, akiket férfi művészek csodáltak, ma már másként tekinthetünk erre a viszonyra. A kiállítás célja éppen az volt, hogy a művésznők a saját alkotói folyamatukon keresztül reflektáljanak az ihlet fogalmára, saját múzsáikra – legyenek azok tájak, emlékek, érzelmek vagy akár egy zene dallamai.
A tárlaton bemutatott munkák sokfélesége is ezt a gondolati sokszínűséget tükrözi: nemcsak a legfrissebb alkotások kerültek kiállításra, hanem korábbi, akár évtizedekkel ezelőtti művek is, így a látogatók valóban képet kaphatnak az alkotók fejlődési ívéről és művészi útkereséséről. A különböző műfajok – a textilművészettől a kerámián át a grafikáig – együttese újfajta párbeszédet teremt a műalkotások között. A falakon rövid, személyes hangvételű szövegek is olvashatók, melyekből megtudhatjuk, hogyan született meg egy-egy kép ötlete, és mi az, ami az alkotót abban a pillanatban megérintette.
A megnyitón elhangzottak szerint a kiállítás előkészítésében is fontos szerepet játszott a közösség. Kulin Ágnes elárulta: a hét kiállító művész régi ismerőse egymásnak, mindannyian a Révész Imre Társaság tagjai. Bár különböző műfajban és generációban alkotnak, az „ihlet” és „múzsa” témája kapcsán közösen szerettek volna megszólalni. A kiállítás ötlete egy művésztáborban született, ahol arról beszélgettek, hogyan élik meg ők az inspirációt, s hogyan változott ez az évek során. Ezért került a tárlatra nemcsak új, de régebbi mű is – hogy a látogató a művészi út egy-egy fontos állomását is felfedezhesse.
A művészek közül Kalitics Erika személyesen is megosztotta gondolatait. Elmondta: számára az ihlet nélkülözhetetlen – legyen szó egy szép természeti élményről, egy találkozásról vagy akár egy érzésről, amit egy zene vált ki. A „Kék világ” elnevezést kapó sorozata például a tengerhez fűződő emlékeiből táplálkozott, jelenlegi zöld színekkel dolgozó munkái pedig az erdő hangulatát, a Kárpátaljához való kötődését idézik meg.
Az „Ihlet és Múzsa” tematikájú kiállításhoz kísérőprogramok is kapcsolódnak: a szervezők tárlatvezetéseket és műhelymunkákat is terveznek június 13-ig, a zárás időpontjáig. Emellett irodalmi reflexiók is színesítik majd az eseménysorozatot, hiszen a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság és a Kárpátaljai Magyar Írószövetség költői és írói is megszólalnak majd a múzsa és ihlet témájában.
Az Ihlet és Múzsa tárlat új élményeket és gondolatokat kínál mindazok számára, akik ismerősként üdvözlik a kiállítókat, és azoknak is, akik most találkoznak először a művésznők munkáival.
Mintegy 700, különböző technikával készült hímes tojás látható a XI. Hímesek világa elnevezésű kiállítás-vásáron az ungvári skanzenben. A tárlat elsődleges célja a húsvéti tojásfestés hagyományainak megőrzése és népszerűsítése. 300 húsvéti tojást értékesítenek, az összeget a hadsereg szükségleteire fordítják.
Április 3-án különleges tárlatbemutatóra került sor a Munkácsy Mihály Magyar Ház tetőtéri galériájában, ahol az egybegyűltek egy olyan kivételes művész előtt tisztelegtek, aki munkásságával maradandó nyomot hagyott a magyar művészeti életben. Idén lenne 90 éves Zicherman Sándor Róbert, a monumentális festészet és éremművészet kiemelkedő alakja. A művész 55 alkotásából álló kiállítás bemutatja Zicherman Sándor életének és alkotói pályájának legfontosabb állomásait.
Zicherman Sándor Róbert 1935. április 6-án született Ungváron. 1958-ban felvételt nyert a lembergi főiskolára, majd az első évfolyam elvégzését követően Leningrádba (ma Szentpétervár) került, ahol 1964-ben befejezte az iparművészeti főiskola monumentális festészet szakát. Alkotóművészként a Szovjetunió több városában dolgozott: Moszkvában, Permben, Rigában, Elisztában, Togliattiban és Szamarában. Alkotásait számos kiállításon mutatták be, melyeken mint festő, grafikus, szobrász, keramikus és gobelinszövő szerepelt. A művész 1989-ben családjával együtt áttelepült Budapestre. Zicherman Sándor 2021 végén, 86 éves korában hunyt el a magyar fővárosban.
A kiállításmegnyitón Tarpai József, a Munkácsy Mihály Magyar Ház igazgatója köszöntötte a megjelenteket. „Mindannyiunk számára fontosak azok az életművek, amelyeket vidékünk történelme, kultúrája és hagyományai formáltak és alakítottak. Zicherman Sándor esetében a szülőföld olyan meghatározó tényező, amely befolyásolta a művész egész életútját, hiszen mindig visszatért alkotni erre a vidékre” – hangsúlyozta Tarpai József.
„A festmények, a rajzok, a szobrok addig élnek – s velük együtt alkotójuk is –, amíg akadnak olyanok, akik gyönyörködnek bennük” – emelte ki köszöntőjében néhai férjét idézve Zicherman Zinaida, aki elmondta: férje rendkívül eseménydús és gazdag életúttal büszkélkedhetett, hiszen a Szovjetunió különböző területein töltött el hosszabb-rövidebb időszakokat, s mindenhol nyomot hagyott művészetével, s szíve egy darabkáját is ott hagyta a szovjet városokban, hogy majd hazatérve szülőföldjére megújulhasson.
A helyi festőművészek alkotásai a kárpátaljai hagyományokból, a plein air festészet tradícióiból építkeznek. A sokszínű és gazdag táj, az itt élő emberek kimeríthetetlen ihletforrást jelentenek a művészek számára. A népviseletből, a természetből, a mindennapok egyszerűségéből vett pillanatok színes kompozíciókban tárulnak elénk. Portrék, csendéletek, tájrészletek, életképek elevenednek meg a vásznakon, melyekbe az alkotók belecsempészik saját érzéseiket, egyéniségüket is – konstatálta beszédében Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivője. „Zicherman Sándor nem csupán magas szintű mesterségbeli tudással, rajzkészséggel rendelkezett, de a különböző technikákkal is folyamatosan kísérletezett” – mondta méltatva a művész munkásságát a diplomata, hozzátéve: „Egyedülállók az általa készített festmények, amelyekkel reflektál korunk legkorszerűbb művészeti törekvéseire. Különös képessége volt arra, hogy ezen technikák felhasználásával, a motívumok ötvözésével a bennünket körülvevő világ lényegét ragadja meg.”
A kiállítást Kopriva Attila festőművész, a Kárpátaljai Művészeti Akadémia docense nyitotta meg. Elmondta, olyan munkák láthatók a tárlaton, amelyek főleg realista és impresszionista stílusban készültek. Vannak közöttük olyan képek, ahol a művész kísérletezett absztrakt formákkal is, azonban mindvégig hű maradt a realista motívumokhoz, a formához, amiből inspirációt merített – fogalmazott a kiállítás kurátora. „Zicherman Sándor olyan ötletdús és tartalommal teli műveket alkotott, amelyekben kifejezte a saját érzéseit, és látszik, hogy beleszeretett a kárpátaljai régióba. Ugyanakkor hiányolom a grafikáit, hiszen szenzációs grafikával bírt, a bátor, expresszív vonalvezetés, a foltok játéka példaként szolgál, tanulni lehetne az akadémián. Ha lesz anyag és lehetőség rá, a jövőben jó lenne egy grafikai kiállítást is bemutatni, hiszen minden iparművészetnek az alapja a grafika, melyen keresztül látszik az, hogy milyen magas szintű művész” – tette hozzá Kopriva Attila.
Kovács László, Zicherman Sándor barátja felszólalásában felidézte azokat a közös utazásokat és kirándulásokat, amelyeket 2007 és 2011 között tettek a Kárpátok csodás hegyvidéki tájain és elrejtett, apró falvaiban. Elmondta, hogy nagyon sok festmény létrehozásánál ott volt a művész mellett, s láthatta számos alkotás létrejöttének mindegyik fázisát.
A kiállításon látható munkák nem csupán a formák és színek világában, hanem az emberi lélek, a kultúra és a történelem mélységeiben is utat mutatnak. A kiállított műveket a Zicherman család és Kovács László beregszászi műgyűjtő bocsátotta a galéria rendelkezésére.
A tárlatmegnyitót Liana Pritska virtuóz hegedűjátéka tette hangulatossá.
A Zicherman Sándor alkotásaiból álló kiállítást 2025. május 1-ig, hétköznapokon 8:00 és 16:00 (k.-e. i. sz.) óra között, hétvégén pedig előzetes egyeztetés után (az alábbi telefonszámon: +380 50 555 28 95) tekinthetik meg az érdeklődők.
Tavaszi hangulatok címmel nyílt kiállítás Magyarország Ungvári Főkonzulátusán az Ukrán Nemzeti Képzőművészeti Szövetség Kárpátaljai Szervezetének közreműködésével. A magyar külképviselet évek óta támogatja a kárpátaljai festőművészeket azzal, hogy kiállítási helyszínt biztosít számukra, így hozva közelebb a helyi közösség művészeti értékeit a szélesebb közönséghez.
A beregszászi református templomban tartotta meg közgyűlését a Kárpátaljai Református Egyházkerület. Zán Fábián Sándor püspök beszámolt elmúlt évi tevékenységéről, valamint a Tv21 Ungvár munkatársai által készített kisfilm vetítésével és kiállítással emlékeztek meg a református egyházkerület egykori püspöke, Gulácsy Lajos születésének 100. évfordulójáról.
Március 26-án nyílt meg a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságának (RIT) tavaszi tárlata a Na’Conxypan Galériában.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) immár húsz éve a nagyságos fejedelem születésének évfordulójához igazodva minden évben megrendezi a Rákóczi Napokat, melyek során egy héten át változatos programokkal tisztelegnek az intézmény névadójának emléke előtt. A rendezvénysorozat egyik eseménye a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságának tavaszi tárlatnyitója, amely idén második alkalommal kap helyet a Na’Conxypan Galériában.
A kiállításmegnyitó kezdetén a megjelenteket Kutasi Csaba festőművész, grafikus, a főiskola művészeti részlegének laboránsa köszöntötte.
A RIT csoportos kiállításai rendszerint a főiskolán szervezett tavaszi tárlattal kezdődnek, míg az év végét az Ungváron megrendezett téli tárlat jelzi. „A tavaszi tárlatok a RIT életébe is új erőt hoznak: ez a kiállítás számunkra is rügyhajtó, hiszen egy tervezgető, programokkal teli időszak elejét jelzi” – fogalmazott Kulin Ágnes, a RIT elnöke, a Na’Conxypan Galéria kurátora, hozzátéve, hogy a tárlat szervezésekor arra kérték a művészeket, hogy a tavaszi újjászületésre, az újrakezdésre, a virágba borulásra reagáló alkotásokat hozzanak. Kulin Ágnes felhívta a jelenlévők figyelmét arra is, hogy nemcsak az alkotásokon láthatnak kirügyezett növényeket és virágba borult tájakat, de a galériába is „beszökött” a tavasz, hiszen megélénkültek s a napfény színeibe öltöztek a paravánok.
A kiállításon a Révész Imre Társaság 22 művészének – köztük Berecz Margit, Baraté Ágnes, Dikun György, Erfán Ferenc, Gogola Zoltán, Habda László, id. Hidi Endre, Hrabár Natália, Homoki Gábor, Kalitics Erika, Klisza János, Kopriva Attila, Kulin Ágnes, Kutasi Csaba, Matl Péter, Réti János, Román János Pál, Soltész István, Szocska László, Tóth Róbert és Villásek Tibor – olyan alkotásait láthatja a közönség, amelyeket Beregszászban eddig még nem mutattak be.
Az expozíció a galéria főbejáratától befelé haladva különböző szekcióra osztható. A bejárat felőli első részben olyan grafikai és festői megoldásokat látni, amelyek a virágzó fákat körülvevő méhdongás ritmusát idézik meg, valamint a Vérke-parti város főterének zsibongó életét ábrázolják. A következő szekcióban plein air festők tájképei, zsánerjelenetek, illetve a kárpátaljai festőiskola absztraktabb stílusában készült alkotások láthatók. A RIT elnöke aláhúzta, hogy érdekes módon a színválasztás is összeköti ezeket a műveket, ugyanis többen a narancssárga-lila, zöld-piros, sárga-kék komplementerekre építettek. Tovább haladva a grafikai munkák kaptak helyet, amelyek a nyugalomról és az elmélkedésről szólnak; egyesek a vallásban, mások a természet látványában elmerülve vetítik a szemlélő elé a bensőséges csend, a védelem, a bizalom tükrét. A kiállítótér zárótermébe belépők egy erős kontraszttal találkozhatnak, ahol az egyik oldalon sötét, melankolikus érzéseket keltő munkák, a másikon színes, vidámságot és örömöt árasztó alkotások kaptak helyet.
„Örülünk ennek a napnak, sikerült bevárnunk a tavaszt. Remélem, mindannyian erőt meríthetünk ebből az időszakból és tagjaink munkáiból. Ehhez kívánom, hogy mint a zümmögő méhecskék képről képre, szoborról szoborra szállva engedjük, hogy ránk ragadjon egy kis művészeti pollen, amit magunkkal vihetünk a hétköznapokba” – jegyezte meg beszédében Kulin Ágnes.
Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola elnöke köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a felsőoktatási intézmény alapításakor hármas célt tűzött ki maga elé: oktatnak, kutatnak és kulturális központtá válnak. A Rákóczi Napok rendezvénysorozat házigazdája felelevenítette, hogy a RIT első beregszászi bemutatkozó tárlatát 1996-ban a jelenlegi Kálvin-szakkollégium dísztermében tartották meg, majd a Kossuth téri épülethez hozzájutva Kohut Attila akkori Kölcsey-kollégiumigazgató kezdeményezésére létrehoztak a mostani galéria helyén egy kiállítótermet. A főiskola elnöke örömmel konstatálta, hogy a Na’Conxypan Galéria tavalyi megnyitóját követően sokan látogatják az itt helyet kapó tárlatokat. „Ez a hely egy jó hely a kiállításoknak. Úgy látszik, hogy a művészet szereti ezt a kiállítóteret, mert azóta sokkal többen tévednek be ide. Egy élő kapcsolat alakult ki a Révész Imre Társaság révén, aminek a fő kapcsolóereje, energiája Kulin Ágnes, aki a társaságot vezeti és a főiskolán is tanít” – fogalmazott Orosz Ildikó, hozzátéve: lassan összeáll egy tanszéki csoport, amellyel reményeik szerint egy éven belül elindulhat az intézmény rajztanárképzése, melyhez „a technikai feltételek immár adottak, a tapasztalat összejött, már csak az engedélyek szükségesek. Ez egy újabb lendületet és lehetőséget biztosít a kárpátaljai fiatalok számára” – emelte ki. Mint mondta: „A tehetség önmagában nem elég, fejlődési és továbbtanulási lehetőségre, perspektívára van szükség, amit a Rákóczi-főiskola szeretne biztosítani.”
„Ahhoz, hogy értsék a művészetet, galériába kell járni, ki kell magukat próbálni, és nagyon sokat kell utánaolvasni, hogy műértő közönsége legyen a kárpátaljai művészetnek. Ez a mai tárlat ehhez járul hozzá a Rákóczi-hét keretén belül. Remélem, hogy egyre több ilyen tárlaton vehetünk részt” – fűzte hozzá Orosz Ildikó.
A kiállításra a galéria munkatársai ezúttal is művészetpedagógiai foglalkozásokat építenek, amelyek március 31-től kezdődnek. A tárlatvezetést egy virágos origami-műhelymunkával egészítik ki a jelentkező helyi óvodás, iskolás és felnőtt csoportok számára.
A RIT tavaszi tárlata április 25-ig látogatható nyitvatartási időben a Na’Conxypan Galériában.
„Mi van a fészekben?” címmel nyílt rendhagyó kiállítás a Lehoczky Tivadar Honismereti Múzeum természetrajzi gyűjteményében. A május 20-ig megtekinthető tárlatot a Föld világnapjához és a tavaszi napéjegyenlőséghez igazították, amikor felébred a természet, a nappalok egyre hosszabbak lesznek, a madarak elkezdik építeni a fészkeiket.
