Array
(
[count_posts] => 10
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo0OiJsaWZlIjt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MDtzOjk6InRheF9xdWVyeSI7YToxOntpOjA7YTozOntzOjg6InRheG9ub215IjtzOjg6InBvc3RfdGFnIjtzOjU6ImZpZWxkIjtzOjI6ImlkIjtzOjU6InRlcm1zIjthOjE6e2k6MDtpOjEyOTczO319fXM6MTE6ImFmdGVyTG9ja2VyIjtpOjA7fQ==
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 168758
[content] =>
Több mint húsz, újabb növény és állat került fel az ausztrál kormány veszélyeztetett fajainak listájára, ráadásul az ország újabb, kihívásokkal teli szezon elé néz a bozóttüzek tekintetében. Az indiai ökörbéka (Kaloula pulchra), nyolcféle rák és egy tudományos leírás nélküli folyami hal is felkerült a veszélyeztetett őshonos vadon élő állatok listájára.
Miközben Ausztrália a 2019-es „fekete” nyári tüzek óta épp a legsúlyosabb bozóttűz-szezonnal küzd, a szövetségi kormány huszonöt új vagy frissített kiegészítést jelentett be a kihalással fenyegetett vagy veszélyeztetett fajok és növények kétezer fős listájához.
Ahogy az időjárás ismét forróvá és szárazzá válik, úgy próbálunk meg cselekedni, hogy a következő bozóttűz-szezonban jobb esélyeket adjunk vadon élő állatvilágunknak – mondta Tanya Plibersek, környezetvédelmi miniszter a The Guardian online lapnak, aki szerint a korábbi tüzek a kihalás szélére sodorták a fajokat. – A mostani felkészüléssel több veszélyeztetett állatot és növényt menthetünk meg, ha újabb tűz üt ki.
Az új vagy frissített listán tíz növény, nyolc rák, három emlős, három hal és egy béka szerepel. A tizenhét, újonnan felvett faj közül öt egyenesen a legmagasabb – a kritikusan veszélyeztetett – besorolásba került. Ezek közé tartozik a Tianjara rák és a Hunter Upland Galaxias hal, mindkettő Victoria államban található. A ragadozók és az éghajlati válság által sújtott szélesfogú patkányt is a veszélyeztetett fajok közé sorolták. A színes édesvízi rák ma már csak korlátozott élőhelyeken fordul elő, miközben rendkívül érzékenyen reagál a környezetére, például a pestisre és az invazív fajokra.
A korábban már említett Hunter Upland Galaxias tudományosan nem ismert, és csak a Hunter folyó vízgyűjtőjének hét részén fordul elő. Ez a hal érzékeny az invazív fajokra és a kórokozókra, amely kritikusan veszélyeztetett a tűzvészek és az éghajlati válság okozta biodiverzitás csökkenése miatt.
A Uperoleia martini varangyát (egy kis fekete béka sárga foltokkal) a listán nem szereplőből a veszélyeztetett kategóriába sorolták, miután populációja 13 év alatt 50 százalékkal csökkent, amit a szárazság és tűzvész is fenyeget.
Több mint száz faj kapott „új” védelmet
A kovari vagy más néven kettősfésűjű erszényesegér egy Queenslandben és Dél-Ausztráliában élő, bozótos farkú erszényes állat, amely szintén veszélyeztetetté vált, miután az élőhelyének csökkenésével, az éghajlatváltozás hatásaival és rovarirtószer-mérgezéssel kell szembenéznie.
A Victoria államban élő szélesfogú patkányt (Mastacomys fuscus) az olyan ragadozók fenyegetik, mint a rókák és macskák, de az éghajlatváltozás és az elaprózódott populáció hatásai is veszélyeztetik, aminek következtében a rágcsálót veszélyeztetetté nyilvánították.Az ausztrál kormány eddig 13,2 millió dollárt fordított az őshonos növények, állatok és mezőgazdasági területek bozóttüzek és más természeti katasztrófák elleni védelmére – az előrejelzések szerint forró és száraz nyár előtt.
Több mint száz faj kapott „új” védelmet a „fekete” nyári bozóttüzek hatásainak felmérése után.
Plibersek szerint a Nemzetközösségnek szorosabban kell együttműködnie az állami, területi és helyi önkormányzatokkal a környezetvédelmi törvények megfelelő végrehajtása érdekében.
Úgy véli, a lakásépítőknek is szerepet kell vállalniuk annak biztosításában, hogy az új otthonok ne a veszélyeztetett fajok kárára épüljenek. Ahogy fogalmazott, meg kell győződni arról, hogy] ha lakásokat építenek, akkor is megvédik a legfontosabb területeket, és olyan dolgokat is tesznek, mint például új vadon élő állatvilági folyosókat telepítése, hogy összekapcsolják a megmaradt bozótos területek darabjait.
Szakemberek szerint jobb törvényekre van szükség és határozott üzenetet kell küldeni a fejlesztőknek.
[type] => post
[excerpt] => Több mint húsz, újabb növény és állat került fel az ausztrál kormány veszélyeztetett fajainak listájára, ráadásul az ország újabb, kihívásokkal teli szezon elé néz a bozóttüzek tekintetében. Az indiai ökörbéka (Kaloula pulchra), nyolcféle rák és e...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1699911840
[modified] => 1699829484
)
[title] => Újabb élőlények kerültek a veszélyeztetett fajok növekvő listájára
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=168758&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 168758
[uk] => 169053
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 168759
[image] => Array
(
[id] => 168759
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/20231111kovari.jpg
[original_lng] => 215834
[original_w] => 1240
[original_h] => 744
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/20231111kovari-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/20231111kovari-300x180.jpg
[width] => 300
[height] => 180
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/20231111kovari-768x461.jpg
[width] => 768
[height] => 461
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/20231111kovari-1024x614.jpg
[width] => 1024
[height] => 614
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/20231111kovari.jpg
[width] => 1240
[height] => 744
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/20231111kovari.jpg
[width] => 1240
[height] => 744
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/20231111kovari.jpg
[width] => 1240
[height] => 744
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1700045014:2
[_thumbnail_id] => 168759
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1669
[_oembed_a3cb4a835d7693fdc8568f28547f63d4] => ⚡️ NACP included the Chinese company Xiaomi in the list of international sponsors of the war
It is known that since the beginning of the full-scale invasion, Xiaomi has increased deliveries in Russia by almost 40% pic.twitter.com/b13cp1UwFN
— ZMiST (@ZMiST_Ua) April 13, 2023
[_oembed_time_a3cb4a835d7693fdc8568f28547f63d4] => 1699822286
[translation_required_done] => 1
[_oembed_2b60fae9e6011d9f77817a8e8239d50b] =>
[_oembed_time_2b60fae9e6011d9f77817a8e8239d50b] => 1711636564
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 23
[2] => 592
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Fotók
[2] => Társadalom
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 12973
[1] => 46854
[2] => 10376
[3] => 12974
)
[tags_name] => Array
(
[0] => kihalás
[1] => kipusztulás
[2] => lista
[3] => veszélyeztetett állatfajok
)
)
[1] => Array
(
[id] => 118645
[content] =>
183 millió évvel ezelőtt a bolygót apokaliptikus méretű vulkánkitörések rázták meg, amelyek óriási mennyiségű üvegházgázt juttattak a légkörbe. Ez volt a pliensbachi–toarci kihalási esemény, egy rövidebb epizód a Föld történetén végigvonuló tömeges kihalások sorában. Ez egy anoxikus esemény volt, amelynek során visszaesett a világ óceánjaiban termelt oxigén szintje. Eddig úgy sejtették, hogy vulkanikus tevékenység okozhatta a történteket – most a dublini Trinity College professzora, Micha Ruhl Science Advancesban közölt tudományos dolgozata egy olyan megoldást talált a rejtélyre, ami a jövőre nézve is fontos lesz.
A kataklizma oka, hogy a kontinenseket hordozó földtani lemezek mozgása lelassult, aminek következtében nagy mennyiségű izzó magma lepte el a szárazföldet, így jöttek létre az úgynevezett terjedelmes vulkanikus területek, amilyenek Dél-Afrikában vagy az Antarktisz alatt találhatók.
Ruhl magyarázatának újdonsága, hogy a kontinensek sebessége összefügg a vulkanizmussal.
A mechanizmus egyezést mutat a terjedelmes vulkanikus területeket létrehozó eseményekkel a Föld története során, és ezzel együtt a földi légkör változásaival és kihalási eseményekkel – írják.
„Konceptuálisan ez egy nagyon egyszerű modell. Mindenki azt mondta rá, hogy ez egy csomó mindent megmagyaráz, miért nem gondoltunk rá eddig” – mondta Ruhl a Vice magazinnak.
A professzor szerint ez úgy működik, mint amikor egy papírt mozgatunk a gyertya lángja felett. Ha a mozgás gyors, nem történik semmi. Ha a mozgás lassú, a láng lyukat éget lapba. A kontinensekkel is ez történik: amikor lassabban mozognak, a magma átégeti a talapzatot, és a felszínre tör.
A szedimentológus és csapata másfél kilométer mélyről származó üledékmintákat elemezve alkotott modelleket, és megállapították, hogy a lemezek lelassuló vagy megálló mozgása egybeesik a legsúlyosabb kihalási eseményekkel, például a nagy kihalással, amely 250 millió évvel ezelőtt a földi élet kilencven százalékát törölte el.
A kontinensek ma több centimétert mozognak évente, akárcsak több millió évvel a pliensbachi–toarci kihalási esemény előtt. Az elmélet egyik fontos tanulsága a jövőre nézve, hogy nemcsak az emberi tevékenység, de a vulkanizmus is nagy mennyiségű szén-dioxidot juttat a légkörbe.
A vulkanizmus és a környezeti és légköri változások viszonya nagyon fontos, mert tudjuk, hogy a vulkánok nagy mennyiségű szenet és üvegházgázt juttatnak az atmoszférába. Az időbeli összefüggés megértése tényleg elég fontos, mert lehetővé teszi, hogy megismerjük, mennyi volt a szénkibocsátás, és hogy ez hány fokos felmelegedéssel járt az óceánok felszíni vizeiben, mennyivel csökkent a pH és így tovább. Ezt tanulmányozva megérthetjük, egy ekkora kibocsátás mivel jár a Földre mint rendszerre nézve – mutatott rá Ruhl.
[type] => post
[excerpt] => 183 millió évvel ezelőtt a bolygót apokaliptikus méretű vulkánkitörések rázták meg, amelyek óriási mennyiségű üvegházgázt juttattak a légkörbe. Ez volt a pliensbachi–toarci kihalási esemény, egy rövidebb epizód a Föld történetén végigvonuló tömege...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1663366440
[modified] => 1663335841
)
[title] => Megtalálták a tömeges kihalások egyik fontos okát
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=118645&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 118645
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 118647
[image] => Array
(
[id] => 118647
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/45228130-27e4b023e3057692b2b4a196c4e62639-wm.jpg
[original_lng] => 254145
[original_w] => 727
[original_h] => 499
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/45228130-27e4b023e3057692b2b4a196c4e62639-wm-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/45228130-27e4b023e3057692b2b4a196c4e62639-wm-300x206.jpg
[width] => 300
[height] => 206
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/45228130-27e4b023e3057692b2b4a196c4e62639-wm.jpg
[width] => 727
[height] => 499
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/45228130-27e4b023e3057692b2b4a196c4e62639-wm.jpg
[width] => 727
[height] => 499
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/45228130-27e4b023e3057692b2b4a196c4e62639-wm.jpg
[width] => 727
[height] => 499
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/45228130-27e4b023e3057692b2b4a196c4e62639-wm.jpg
[width] => 727
[height] => 499
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/45228130-27e4b023e3057692b2b4a196c4e62639-wm.jpg
[width] => 727
[height] => 499
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1663325043:12
[_thumbnail_id] => 118647
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1385
[_oembed_81dc6a38b80e4219eb88518c9ec18e89] =>
[_oembed_time_81dc6a38b80e4219eb88518c9ec18e89] => 1663325044
[_oembed_c5d7b07a0ecd8e42f5257c3e8242b2e5] =>
[_oembed_time_c5d7b07a0ecd8e42f5257c3e8242b2e5] => 1663325044
[_oembed_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] =>
[_oembed_time_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] => 1663325045
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 49
[3] => 598
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Hírek
[3] => Tudomány
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 12973
[1] => 42471
)
[tags_name] => Array
(
[0] => kihalás
[1] => vulkánkitörés
)
)
[2] => Array
(
[id] => 70016
[content] =>
A kihalás felé sodorja az északi simabálnákat az Atlanti-óceán melegedése: az egyre apadó táplálékforrások miatt a súlyosan veszélyeztetett tengeri emlősök szaporodási rátája csökken és kénytelenek elhagyni hagyományos és védett természetes élőhelyeiket, aminek következtében nagyobb eséllyel pusztulnak el a hajókkal való ütközésben és gabalyodnak halászfelszerelésekbe.
Charles Greene, a Cornell Egyetem professzora szerint a Maine-öböl melegedéséért elsősorban nem a légkör vagy a vízfelszín melegedése a felelős, hanem az öbölbe több száz láb mélyen „belépő” meleg víztömeg, amely arra kényszeríti a bálnákat, hogy elhagyják hagyományos élőhelyüket – olvasható az EurekAlert című tudományos hírportálon.
Az öböl mélyébe belépő meleg víztömeg a Golf-áramlatból nyeri a hőjét. Az atlanti meridionális áramlási rendszer (AMOC) „farkaként” a Golf-áramlat iránya drasztikusan megváltozott az elmúlt tíz évben. „A melegedő éghajlat hatására az atlanti meridionális áramlási rendszer lassul, aminek nyomán a Golf-áramlat észak felé mozdul, melegebb és sósabb víztömeget juttatva a Maine-öbölbe” – magyarázta Greene.
Az Oceanography című folyóiratban megjelent tanulmány szerint az öböl melegedése miatt csökken az északi simabálnák kedvenc csemegéjének számító evezőlábú rákok száma. Ennek hatására visszaesett a bálnák szaporodási rátája és a tengeri emlősök arra kényszerültek, hogy elhagyják a Maine-öbölbeli, nyárközepi táplálkozóhelyeiket és észak felé vegyék az irányt a hűvösebb vízű, Szent Lőrinc-öböl felé.
2015 óta nagyobb számú északi simabálna táplálkozik a Szent Lőrinc-öbölben, ahol semmi nem védi őket a hajókkal való ütközéstől vagy a halászfelszerelésekbe gabalyodástól. A 2017-es évben 17 északi simabálna pusztult el, többségük a Szent Lőrinc-öbölben, 2019-ben tíz, 2020 óta eddig négy elhullott példányt találtak.
A tanulmány szerint 2010 óta csökken a bálnák szaporodási rátája és a populációjuk 26 százalékkal zsugorodott. Az évtized elején az egyedszámuk meghaladta az 500-at, mostanra azonban a becslések szerint mindössze 356 példányuk maradt.
A Cornell Egyetem és a Dél-Karolinai Egyetem szakemberei szerint a megfelelő intézkedések hiányában az északi simabálnák populációi tovább zsugorodnak és könnyen lehet, hogy eltűnnek a következő évtizedekben.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => A kihalás felé sodorja az északi simabálnákat az Atlanti-óceán melegedése: az egyre apadó táplálékforrások miatt a súlyosan veszélyeztetett tengeri emlősök szaporodási rátája csökken és kénytelenek elhagyni hagyományos és védett természetes élőhel...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1630875180
[modified] => 1630870580
)
[title] => A kihalás felé sodorja az északi simabálnákat az Atlanti-óceán melegedése
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=70016&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 70016
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 70017
[image] => Array
(
[id] => 70017
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/balnak.jpg
[original_lng] => 34977
[original_w] => 1024
[original_h] => 576
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/balnak-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/balnak-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/balnak-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/balnak.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/balnak.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/balnak.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/balnak.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1630859781:12
[_thumbnail_id] => 70017
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1796
[_oembed_d02b68f67b4f278c28db57eaa7ef2d7c] => ? RUDDERLY MAD FINISHES TWAC2020 + NEW WORLD RECORD?
21 year old Jasmine Harrison of @rudderlymad has completed the @TaliskerWhisky Atlantic Challenge in 70 days, 3 hours, 48 minutes, breaking the WORLD RECORD for the youngest female to row solo across any ocean!#TWAC2020 pic.twitter.com/ktMNgEu7gm
— Atlantic Campaigns (@ACampaigns) February 20, 2021
[_oembed_time_d02b68f67b4f278c28db57eaa7ef2d7c] => 1630617558
[_oembed_182067491669176692c3e773e6ee85f5] => Thirsk teacher, 21, becomes youngest solo female to row Atlantic @ACampaigns @rudderlymad https://t.co/DiXBXvNtIJ
— Jonathan Cowap (@joncowap) February 20, 2021
[_oembed_time_182067491669176692c3e773e6ee85f5] => 1630617558
[_oembed_4947aaf63460d8852107cc884e0a0528] => Jasmine Harrison becomes youngest female to row solo across AtlanticWATCH: 21-year-old Jasmine Harrison from North Yorkshire, UK set a new world record as the youngest female to complete a solo row across the Atlantic on Saturday.
Posted by CBS News on Saturday, February 20, 2021
[_oembed_time_4947aaf63460d8852107cc884e0a0528] => 1630617558
[_oembed_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] =>
[_oembed_time_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] => 1630866673
[_oembed_4cf3b80cfdbbd985fc25243562739e65] =>
[_oembed_time_4cf3b80cfdbbd985fc25243562739e65] => 1647960530
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 11
[3] => 592
[4] => 598
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Kiemelt téma
[3] => Társadalom
[4] => Tudomány
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 6275
[1] => 32193
[2] => 12973
[3] => 64934
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Atlanti-óceán
[1] => felmelegedés
[2] => kihalás
[3] => simabálnák
)
)
[3] => Array
(
[id] => 70020
[content] =>
Kritikusan veszélyeztetett faj kategóriájába sorolták a galápagosi rózsaszín iguanákat környezetvédelmi szervezetek, miután egy augusztusi expedíció során az élőhelyükül szolgáló Wolf-vulkán lejtőin mindössze 50 példányt sikerült megszámolni.
A Galápagos Nemzeti Park, a Galápagos Fajmegőrzési Program, a Szigeti Élővilág Fajmegőrzési program és a Re:Wild környezetvédelmi szervezet közös expedíciója az azonosított felnőtt állatok, a fészkek és a fiatal állatok száma alapján 211-re becsülte a teljes állomány nagyságát, és egyáltalán nem talált friss szaporulatot. Az utolsó hasonló felmérést 2017-ben végezték, akkor 300-ra becsülték az állatok számát.
A ritka rózsaszín iguánák csak az aktív Wolf vulkán északnyugati lejtőjén, amelynek a 2015-ös kitörése súlyos veszélybe sodorta a fajt. A helyzet azóta csak romlott. A kutatók gyanúja szerint a területre behurcolt rágcsálók és macskák tizedelhetik a fiatal állatokat, az utolsó ilyet 2014-ben észlelték.
A friss kutatások alapján a Galápagos Nemzeti Park új fajtamegőrzési programot indított, ennek keretében a kutatók felkutatják és bekamerázzák a rózsaszín iguánák fészkeit, hogy megtudják, miért nem szaporodnak az állatok.
(Euronews)
[type] => post
[excerpt] => Kritikusan veszélyeztetett faj kategóriájába sorolták a galápagosi rózsaszín iguanákat környezetvédelmi szervezetek, miután egy augusztusi expedíció során az élőhelyükül szolgáló Wolf-vulkán lejtőin mindössze 50 példányt sikerült megszámolni.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1630701300
[modified] => 1630628755
)
[title] => Kihalhat a galápagosi rózsaszín iguana
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=70020&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 70020
[uk] => 70131
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 70024
[image] => Array
(
[id] => 70024
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/galapagosi-rozsaszin-iguana.jpg
[original_lng] => 192442
[original_w] => 900
[original_h] => 507
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/galapagosi-rozsaszin-iguana-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/galapagosi-rozsaszin-iguana-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/galapagosi-rozsaszin-iguana-768x433.jpg
[width] => 768
[height] => 433
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/galapagosi-rozsaszin-iguana.jpg
[width] => 900
[height] => 507
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/galapagosi-rozsaszin-iguana.jpg
[width] => 900
[height] => 507
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/galapagosi-rozsaszin-iguana.jpg
[width] => 900
[height] => 507
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/galapagosi-rozsaszin-iguana.jpg
[width] => 900
[height] => 507
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1630700136:2
[_oembed_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] =>
[_oembed_time_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] => 1630617809
[_thumbnail_id] => 70024
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 2388
[translation_required_done] => 1
[_oembed_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => Read the 2021 World Air Quality Report to find out if your local air quality meets the standards. Find out whose air quality got better and whose air got worse. #IQAIR #cleanairhttps://t.co/amEwnV9j5Q pic.twitter.com/j8rkTISvhn
— IQAir (@IQAir) March 22, 2022
[_oembed_time_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => 1648533468
[_oembed_e7e7625df5d59a79c9f2ae398e536152] =>
[_oembed_time_e7e7625df5d59a79c9f2ae398e536152] => 1650455951
[_oembed_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] =>
[_oembed_time_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] => 1652470814
[_oembed_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] =>
[_oembed_time_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] => 1670444940
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 598
[3] => 25
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Tudomány
[3] => Videók
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 64935
[1] => 12973
[2] => 710
[3] => 12974
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Galápagos
[1] => kihalás
[2] => kutatás
[3] => veszélyeztetett állatfajok
)
)
[4] => Array
(
[id] => 51850
[content] =>
Egyre kevesebb helyen nőhetnek szabadon a virágok, ami a beporzóik számára is végzetes lehet.
A következő 30-40 évben a poszméhfajok 40 százaléka is eltűnhet – nyilatkozta Kovács-Hostyánszki Anikó, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa a Szeretlek Magyarországnak. Jelenleg az európai méh- és lepkefajok 9 százaléka veszélyeztetett, egyes országokban pedig a beporzó vadméh fajok fele folyamatosan fogy.
„Nekik is táplálékra van szükségük, ami megfelelő virágforrást jelent. Ha ez nem elérhető az adott beporzó faj aktivitási időszakában – ami sokszor csupán néhány hét –, akkor az a faj nem tud megfelelő táplálékot gyűjteni sem saját magának, sem az utódainak.” – mondta Kovács-Hostyánszki arról, hogy mi okozhatja a poszméhek pusztulását. A beporzók számára táplálékot biztosító vadvirágos területek száma folyamatosan csökken, ahogy a beépített, illetve termelés alá vont területek száma nő. Károsak a vegyszerek is, de a klímaváltozás is hatással van a beporzókra: változik a növények virágzási ideje, illetve elterjedési területük is.
Van, ahol úgy próbálják megoldani a problémát a szakember szerint, hogy anyagi támogatást kap az a gazda, aki virágsávokat telepít. De bárki tehet a poszméhekért:
„Képzeljük el, ha mindenkinek az erkélyén virágok lennének, az mekkora virágmennyiséget jelent egy lecsupaszított betonfelülethez képest” – nyilatkozta Kovács-Hostyánszki. Szerinte ha a szabadban ültet valaki, akkor elsősorban őshonos fajokban érdemes gondolkozni, de lakott területen egyes dísznövények is kiváló virágpor- és nektárforrások lehetnek. A beporzók kedvelik a fűszernövényeket is. Azzal pedig még többet lehet segíteni, ha valaki több, eltérő időszakban nyíló virágot is ültet.
Forrás: hvg.hu
[type] => post
[excerpt] => Van, ahol úgy próbálják megoldani a problémát a szakember szerint, hogy anyagi támogatást kap az a gazda, aki virágsávokat telepít.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1617916260
[modified] => 1617843630
)
[title] => Hamarosan tömegével halhatnak ki a poszméhek, de bárki tehet a megmentésükért
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=51850&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 51850
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 51851
[image] => Array
(
[id] => 51851
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/poszmeh.jpg
[original_lng] => 625417
[original_w] => 1200
[original_h] => 800
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/poszmeh-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/poszmeh-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/poszmeh-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/poszmeh-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/poszmeh.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/poszmeh.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/poszmeh.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1617834449:4
[_thumbnail_id] => 51851
[_edit_last] => 4
[views_count] => 5461
[_oembed_c0182210712f32fce400c91dc5b7cc25] =>
[_oembed_time_c0182210712f32fce400c91dc5b7cc25] => 1617905468
[_oembed_8a5cda60c903be7523c9f4f222b537f2] =>
[_oembed_time_8a5cda60c903be7523c9f4f222b537f2] => 1619772753
[_oembed_eaaf6a90f191c8ed4d01a88c8169e533] =>
[_oembed_time_eaaf6a90f191c8ed4d01a88c8169e533] => 1620713293
[_oembed_810b2b52f55821d4eeb7dc76fcfa6cc8] => Tech firms use remote monitoring to help honey bees https://t.co/4Q5ILFh8mi
— BBC News (UK) (@BBCNews) June 14, 2021
[_oembed_time_810b2b52f55821d4eeb7dc76fcfa6cc8] => 1624406335
[_oembed_fd0da67e8c0354d20dcd50273af6fb5e] =>
[_oembed_time_fd0da67e8c0354d20dcd50273af6fb5e] => 1626274948
[_oembed_1930c2602d00ba61a1821ae5d4c4cef0] =>
[_oembed_time_1930c2602d00ba61a1821ae5d4c4cef0] => 1627620889
[_oembed_e7e7625df5d59a79c9f2ae398e536152] =>
[_oembed_time_e7e7625df5d59a79c9f2ae398e536152] => 1630050756
[_oembed_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] =>
[_oembed_time_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] => 1630702805
[_oembed_7f15f37f8f3fd9135e24f1986225a46b] =>
[_oembed_time_7f15f37f8f3fd9135e24f1986225a46b] => 1654628426
[_oembed_a4bd5ce58137f71b65be640dd89d8fe7] =>
[_oembed_time_a4bd5ce58137f71b65be640dd89d8fe7] => 1657728474
[_oembed_8f560531e661e84b79a9025298361062] =>
[_oembed_time_8f560531e661e84b79a9025298361062] => 1669570059
[_oembed_d8929d4a9025e7a06b009c7fb1cd9831] =>
[_oembed_time_d8929d4a9025e7a06b009c7fb1cd9831] => 1672869097
[_oembed_4e8e34b57b648920acd60d0390444b4f] => VIDEO: One of the world's largest rhino conservation farm is going up for auction in South Africa. After a 30-year quest to save the endangered species, owner John Hume has no choice but to throw in the towel. pic.twitter.com/sH3S7UhtSG
— AFP News Agency (@AFP) April 26, 2023
[_oembed_time_4e8e34b57b648920acd60d0390444b4f] => 1682928949
[_oembed_3f045d546d43a22948de31779b0c65e1] =>
[_oembed_time_3f045d546d43a22948de31779b0c65e1] => 1703073306
[_oembed_d97755181093a8de69587b782ec94e89] =>
[_oembed_time_d97755181093a8de69587b782ec94e89] => 1703073307
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 598
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Tudomány
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 12973
[1] => 11813
[2] => 1232
)
[tags_name] => Array
(
[0] => kihalás
[1] => méhek
[2] => természetvédelem
)
)
[5] => Array
(
[id] => 31435
[content] =>
Angolnák telepítése pusztíthatta ki a balatoni menyhal-populációt a 20. században. 2015-ben megpróbálták visszatelepíteni az őshonos fajt, eddig azonban úgy tűnt, eredménytelenül.
Kihaltnak hitt őshonos halfajra, menyhalra bukkantak a Balatoni Limnológiai Intézet kutatói a tóban – közölte az Ökológiai Kutatóközpont. Csütörtökön két egészséges példányt fogtak ki. Mint írják, a faj 2015-ös visszatelepítése mindezek alapján nem volt hiábavaló.
A menyhal a múlt század közepétől jelentősen megritkult a tóban, majd minden bizonnyal ki is pusztult. Ennek elsődleges oka vélhetően az akkoriban nagy tömegben telepített angolna volt, mely hatékony ragadozója a vele hasonló élőhelyen előforduló halfajnak. 2015-től a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. és a Szent István Egyetem Halgazdálkodási Tanszékének együttműködése által megindult a menyhal visszatelepítése a tóba.
Eddig azonban egyetlen példányt sem sikerült kimutatni a monitorozások alkalmával és a balatoni horgászok zsákmányában is csak néhány alkalommal került elő a faj a visszatelepítés óta.
A kutatók által fogott példányok körülbelül 25-30 centiméter nagyságúak voltak, fényképezés után pedig visszakerültek a tóba. A balatoni populáció megerősödésére még várni kell, addig a fajra horgászati tilalom van érvényben. Azonban a felmérés eredményei bizonyítják a telepítés hatékonyságát, ami egy újabb lépés a Balaton őshonos halállományának megőrzéséhez.
A menyhal (Lota lota) Magyarországon a tőkehalfélék egyetlen édesvízi képviselője, a hazai folyók többségében előfordul. A Magyar Haltani Társaság internetes szavazásán a 2013-as év halának választották meg.
Forrás: hvg
[type] => post
[excerpt] => Angolnák telepítése pusztíthatta ki a balatoni menyhal-populációt a 20. században. 2015-ben megpróbálták visszatelepíteni az őshonos fajt, eddig azonban úgy tűnt, eredménytelenül.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1601745030
[modified] => 1601742558
)
[title] => Egykor kihalt halat sikerült visszatelepíteni a Balatonba
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=31435&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 31435
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 31436
[image] => Array
(
[id] => 31436
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/hal.jpg
[original_lng] => 44351
[original_w] => 800
[original_h] => 370
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/hal-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/hal-300x139.jpg
[width] => 300
[height] => 139
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/hal-768x355.jpg
[width] => 768
[height] => 355
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/hal.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/hal.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/hal.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/hal.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1601731759:4
[_thumbnail_id] => 31436
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 2
[views_count] => 3183
[translation_required_done] => 1
[_oembed_4db21c4da5bb78fb97bdaf2e2b05eace] =>
[_oembed_time_4db21c4da5bb78fb97bdaf2e2b05eace] => 1602941921
[_oembed_2ffe519f388a2ed6c96460b4af5111ea] =>
[_oembed_time_2ffe519f388a2ed6c96460b4af5111ea] => 1603645232
[_oembed_551f2f8421edc65b207022388b732e50] =>
[_oembed_time_551f2f8421edc65b207022388b732e50] => 1607631348
[_oembed_bc8c186930dd8f4e9ce08f1089cd4b38] =>
[_oembed_time_bc8c186930dd8f4e9ce08f1089cd4b38] => 1607631348
[_oembed_926b0854ecc2ac3450e93d33ab6d7095] =>
[_oembed_time_926b0854ecc2ac3450e93d33ab6d7095] => 1610467357
[_oembed_e839dab64491236f47905c5452717f67] =>
[_oembed_time_e839dab64491236f47905c5452717f67] => 1611096054
[_oembed_f29e534e75a4ba80a8f0494c93224144] =>
[_oembed_time_f29e534e75a4ba80a8f0494c93224144] => 1614437013
[_oembed_8031724f753143ca2cf8ddd751c1b241] =>
[_oembed_time_8031724f753143ca2cf8ddd751c1b241] => 1617838069
[_oembed_5be9e4ec1f1fd081d03514b42db123c6] =>
[_oembed_time_5be9e4ec1f1fd081d03514b42db123c6] => 1619942755
[_oembed_8a5cda60c903be7523c9f4f222b537f2] =>
[_oembed_time_8a5cda60c903be7523c9f4f222b537f2] => 1619942756
[_oembed_d815799276ef8f6e78e20b907ef424ab] =>
[_oembed_time_d815799276ef8f6e78e20b907ef424ab] => 1619942756
[_oembed_8670e6ce96f19614de7175d6332f14f3] =>
[_oembed_time_8670e6ce96f19614de7175d6332f14f3] => 1619942756
[_oembed_0da460141b5e0cdf3771aeebb4163104] =>
[_oembed_time_0da460141b5e0cdf3771aeebb4163104] => 1620364725
[_oembed_e7e7625df5d59a79c9f2ae398e536152] =>
[_oembed_time_e7e7625df5d59a79c9f2ae398e536152] => 1622737673
[_oembed_bf894cc1d29c919638e1ddadf2e952a9] =>
[_oembed_time_bf894cc1d29c919638e1ddadf2e952a9] => 1622831014
[_oembed_4281351240beefe0c61bda272782dc7e] =>
[_oembed_time_4281351240beefe0c61bda272782dc7e] => 1626754086
[_oembed_927c337721fe422ea4d9eefc87e7b347] =>
[_oembed_time_927c337721fe422ea4d9eefc87e7b347] => 1628672775
[_oembed_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] =>
[_oembed_time_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] => 1632304245
[_oembed_4c3b944ea87768f6d428617f46ac7049] =>
[_oembed_time_4c3b944ea87768f6d428617f46ac7049] => 1647787966
[_oembed_1adbda8ca221248f1b24bf103eabc14a] =>
[_oembed_time_1adbda8ca221248f1b24bf103eabc14a] => 1658932988
[_oembed_532eeb770ed1b612a0db6deb3bca1868] => Balatonőszöd, Hungary : Abandoned palace, tied to a political scandal, to become Jewish refugee camp for people from Ukraine https://t.co/ChVlKCAtRu
— Glyn ap Myfyr (@Welshbeard) June 29, 2022
[_oembed_time_532eeb770ed1b612a0db6deb3bca1868] => 1659186495
[_oembed_f81b9b2a619007807c12a6053aabf908] =>
[_oembed_time_f81b9b2a619007807c12a6053aabf908] => 1663788604
[_oembed_f63bad14ba68eed53426d6db843b28c6] =>
[_oembed_time_f63bad14ba68eed53426d6db843b28c6] => 1671290594
[_oembed_dca0ae2b3ef65938358d67834cb93949] =>
[_oembed_time_dca0ae2b3ef65938358d67834cb93949] => 1687767101
[_oembed_940bf3e327ab9d2c1e1ec53559d46fd1] =>
[_oembed_time_940bf3e327ab9d2c1e1ec53559d46fd1] => 1693418918
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 49
[3] => 598
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Hírek
[3] => Tudomány
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 21917
[1] => 12973
[2] => 5487
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Balaton
[1] => kihalás
[2] => környezetvédelem
)
)
[6] => Array
(
[id] => 29238
[content] =>
A legveszélyeztetettebbek az édesvízi populációk, itt 84 százalékos a csökkenés – ismertette Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.
A WWF Élő Bolygó Jelentése az 1970-es évektől követi, hogy miként alakult az összes, Földön élő állatfaj mennyisége, és ezt a jelentést ismertette az Inforádiónak Sipos Katalin.
A WWF Magyarország igazgatója elmondta, hogy mára 68 százalékos csökkenés figyelhető meg az állatvilágban, azaz az állatfajok állományainak gyakorlatilag kétharmada eltűnt. Ezeket a fajokat az emberi tevékenység következtében a kihalás fenyegeti, hiszen folyamatosan zsugorodik az állományuk.
A jelentés szerint az egyes állatcsoportoknál nem egyforma a veszteség mértéke, az édesvízi fajoknál ugyanakkor 84 százalékos a csökkenés. Vagyis sokkal erősebben zsugorodott az édesvizekhez köthető fajok állománya, mint a világátlag. Itt többek között a különböző béka- és kagylófajokról van szó, amelyek tavakban, folyókban, lápokban, mocsarakban élnek.
Az állatállomány zsugorodását egyebek közt a túlfogyasztás, a nem fenntartható területhasználat és a mezőgazdaság okozza.
(hvg.hu)
[type] => post
[excerpt] => A legveszélyeztetettebbek az édesvízi populációk, itt 84 százalékos a csökkenés – ismertette Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1600121640
[modified] => 1600017530
)
[title] => Az emberiség miatt az állatvilág kétharmada kritikus mértékben zsugorodott
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=29238&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 29238
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 29239
[image] => Array
(
[id] => 29239
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/kagylok.jpg
[original_lng] => 13175
[original_w] => 282
[original_h] => 179
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/kagylok-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/kagylok.jpg
[width] => 282
[height] => 179
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/kagylok.jpg
[width] => 282
[height] => 179
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/kagylok.jpg
[width] => 282
[height] => 179
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/kagylok.jpg
[width] => 282
[height] => 179
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/kagylok.jpg
[width] => 282
[height] => 179
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/kagylok.jpg
[width] => 282
[height] => 179
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1600006730:12
[_thumbnail_id] => 29239
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3140
[_oembed_706aaae64cd62bca2df0a8b431728533] => Yesterday, 45 common dolphins stranded in Wellfleet, MA—one of the largest mass strandings on Cape Cod in 20 yrs. Though the majority of the dolphins were refloated when the tide came in, many were in compromised condition due to the heat, sun exposure & stranding-induced trauma. pic.twitter.com/8naaO58QMD
— ifaw (@ifawglobal) August 10, 2020
[_oembed_time_706aaae64cd62bca2df0a8b431728533] => 1600006732
[_oembed_52168b41eec51abbdedd3b01ce68f58c] => ? 45 stranded dolphins were rescued in Wellfleet yesterday by @ifawglobal and they said many of the dolphins were sunburned and overheating. https://t.co/H5iUvosMVx #boston25 #IFAW pic.twitter.com/y72cajzPfy
— Boston 25 News (@boston25) August 10, 2020
[_oembed_time_52168b41eec51abbdedd3b01ce68f58c] => 1600006733
[_oembed_3bc76d01a803385bb132db26ffac254d] =>
[_oembed_time_3bc76d01a803385bb132db26ffac254d] => 1600006733
[_oembed_e7e7625df5d59a79c9f2ae398e536152] =>
[_oembed_time_e7e7625df5d59a79c9f2ae398e536152] => 1600006733
[_oembed_1981d6277372f1232a3e449a4b719ff1] =>
[_oembed_time_1981d6277372f1232a3e449a4b719ff1] => 1605040834
[_oembed_0ba86a239e51235be746b624e14b60be] =>
[_oembed_time_0ba86a239e51235be746b624e14b60be] => 1616069097
[_oembed_bbb316109ce14ea9df10417091861938] =>
[_oembed_time_bbb316109ce14ea9df10417091861938] => 1618602514
[_oembed_d91ef553b0342a71088ad9d1e058ca2b] => A win for science: our partners at @Zoetis, a veterinary pharmaceutical company, developed a vaccine for SARS-CoV-2 (the virus that causes COVID-19) that we used to vaccinate great apes at the Zoo. The vaccine was created specifically for animals. @NatGeo https://t.co/ZpM5QVD4pl
— San Diego Zoo Wildlife Alliance (@sandiegozoo) March 5, 2021
[_oembed_time_d91ef553b0342a71088ad9d1e058ca2b] => 1618602514
[_oembed_6dcf0ac1b8a2aa33d863b9f4204063c8] =>
[_oembed_time_6dcf0ac1b8a2aa33d863b9f4204063c8] => 1622216266
[_oembed_0f3b1a344ba4cbbbe03bbb334b87650e] =>
[_oembed_time_0f3b1a344ba4cbbbe03bbb334b87650e] => 1628494784
[_oembed_845bde8055a98db1e278d529d625bd49] => Have you been tuning in for our LIVE water column exploration within Hydrographer Canyon, off the New England coast? You...
Posted by NOAA Ocean Exploration on Wednesday, July 28, 2021
[_oembed_time_845bde8055a98db1e278d529d625bd49] => 1629688079
[_oembed_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] =>
[_oembed_time_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] => 1631210645
[_oembed_52dcd02c57d99ed5e11bdb75a248cbcb] => This is what it looks like when you remove the inter-digital flesh from a whale’s flipper. Amazing to see how well the pentadactyl limb is retained! pic.twitter.com/GPu602wXz5
— Dr Mark D. Scherz (@MarkScherz) September 1, 2021
[_oembed_time_52dcd02c57d99ed5e11bdb75a248cbcb] => 1632609082
[_oembed_3956ca13f7024cc04c8797060fd76bda] => This is that flipper now! Mikkel carefully tied each bone to a lattice so that the precise arrangement is kept through maceration. Look at those articular cartilages! pic.twitter.com/TG7GXikKzQ
— Dr Mark D. Scherz (@MarkScherz) September 9, 2021
[_oembed_time_3956ca13f7024cc04c8797060fd76bda] => 1632609083
[_oembed_630ab071eee36f80f0c6558a6c7784bd] => The huge sunfish that got caught in the nets in Spain and was released by fishermen https://t.co/2P2x3hcP7E
— Then24 (@then24dotcom) October 13, 2021
[_oembed_time_630ab071eee36f80f0c6558a6c7784bd] => 1634818220
[_oembed_dcf826feb3160fe393a0c32ae2bd40f0] =>
[_oembed_time_dcf826feb3160fe393a0c32ae2bd40f0] => 1636370091
[_oembed_51075bb3fd2f247425c45c4df267eb08] =>
[_oembed_time_51075bb3fd2f247425c45c4df267eb08] => 1642709095
[_oembed_cf36226e4613a0bfee3b2f0be4eeea26] => A very rare sighting!
Marine biologist @jacintashackleton was at the right place at the right time to capture footage of the extremely rare 'rainbow-like' blanket octopus on the Great Barrier Reef.
? by @jacintaskackleton #LovetheReef #EyeontheReef #GreatBarrierReef pic.twitter.com/poDAIdSdhB
— Great Barrier Reef Marine Park Authority (@gbrmarinepark) January 13, 2022
[_oembed_time_cf36226e4613a0bfee3b2f0be4eeea26] => 1643422464
[_oembed_e0d8ff59da584b470352e736ab1bacb6] => Our hearts are broken at the passing of a legend. Zoo Atlanta is devastated to share that Ozzie, the world's oldest male gorilla, has died at 61: https://t.co/kzGVXUHTXL pic.twitter.com/SDF2KBScnJ
— ZooATL (@ZooATL) January 25, 2022
[_oembed_time_e0d8ff59da584b470352e736ab1bacb6] => 1643889491
[_oembed_074b71cdec5a8ade2688e42ec50c34e7] => Volume up to hear the first ever recording of the Hill's horseshoe bat (??????????? ?????) echolocation call. This recording was taken during our expedition to find the "lost" species which had only been seen twice, last in 1981.
? Dr. Winifred Frick pic.twitter.com/dGgIlFNTpE
— Bat Conservation International (@BatConIntl) March 8, 2022
[_oembed_time_074b71cdec5a8ade2688e42ec50c34e7] => 1647960541
[_oembed_a7a011796247f4987d455e604402fd64] =>
[_oembed_time_a7a011796247f4987d455e604402fd64] => 1649234794
[_oembed_066bc51ca5a1bd1ea0c399dff0cc3ad4] => She’s back!
#Melani, who has just turned 10, has once again returned to Akrotiri. She is a black, i.e. melanistic, female Flamingo (Phoenicopterus roseus), presumably the only one in the world! Great to see she is doing well!
You can see Melani at #AEEC. pic.twitter.com/Z98Wn58JWK
— BFCyprus (@bfcyprus) July 19, 2022
[_oembed_time_066bc51ca5a1bd1ea0c399dff0cc3ad4] => 1659345505
[_oembed_3e719f6814a55cc8f8be1f6ca529cc8d] => It's really massive mass testing if even the hippos are undergoing Covid19 tests (twice a week now, apparently). pic.twitter.com/WSxeQq8m7A
— Manya Koetse (@manyapan) May 8, 2022
[_oembed_time_3e719f6814a55cc8f8be1f6ca529cc8d] => 1666692690
[_oembed_75c1f0547fcc30f33659869ea8ded13c] => Could 'Toadzilla' be the world's largest cane toad on record?
This 'monster' amphibian, spotted in Queensland, weighs a whopping 2.7kgs and is 25cms long.
The toad has been euthanised and will be taken to the QLD Museum for inspection. For more, visit: https://t.co/nXTkER1ffc pic.twitter.com/MZSfY3bIMC
— SBS News (@SBSNews) January 20, 2023
[_oembed_time_75c1f0547fcc30f33659869ea8ded13c] => 1676359546
[_oembed_bcd18e09e9a7af6e1533e4c51998fae1] => #BangkokPost: At least six tigers have been found in Salak Phra Wildlife Sanctuary in Kanchanaburi for the first time in over 30 years. #Thailand https://t.co/zrflgK52Lt
— Bangkok Post (@BangkokPostNews) March 13, 2023
[_oembed_time_bcd18e09e9a7af6e1533e4c51998fae1] => 1679652311
[_oembed_a7936f786180a6d770a7e61be4d5e409] =>
[_oembed_time_a7936f786180a6d770a7e61be4d5e409] => 1685002395
[_oembed_cab0a34d29baeffe24be98d0bd8fd36d] => Hello, bird lovers! Singapore's Bird Paradise is now open to the public! Click our #AsiaAlbum to immerse in the symphony of colors https://t.co/ZjMEVLTD71 pic.twitter.com/VSscHxjgnM
— China Xinhua News (@XHNews) May 10, 2023
[_oembed_time_cab0a34d29baeffe24be98d0bd8fd36d] => 1685002395
[_oembed_227168dbf5a2805719575c3c3e5d2de1] => Morning! It's your final song suggestion game of not just the week...but also the year...and today we're tackling a prickly issue...or maybe not...as I'm after songs to go with this story please...
Five new soft-furred hedgehog species discoveredhttps://t.co/dzpoBP90rc
— Simon Parkin💙 (@SimonParkinTV) December 22, 2023
[_oembed_time_227168dbf5a2805719575c3c3e5d2de1] => 1705909293
[_oembed_a54eeb35840cdfc7f4a68f01ba203fdc] => Five new species of soft-furred hedgehogs found in South East Asia | World News | Sky News https://t.co/J0wpWGGFa1
— Mary O'Leary (@MaryOLe14603586) December 22, 2023
[_oembed_time_a54eeb35840cdfc7f4a68f01ba203fdc] => 1705909293
[_oembed_25607cb1f0d4f63461aa8ba13d3b07fd] => Los gimnuros o ratas lunares son los "otros" erizos. Pertenecen a la familia Erinaceidae pero subfamilia Galericinae, del SE de Asia. Ejemplos:
- Gimnuro de orejas largas (Hylomys megalotis, izq Laos)
- Gimnuro de orejas cortas (H. suillus, Indochina, Borneo, Java, Sumatra, dcha) pic.twitter.com/UaSqTeHFjr
— cronicasdefauna (@cronicasdefauna) June 17, 2022
[_oembed_time_25607cb1f0d4f63461aa8ba13d3b07fd] => 1705909294
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 49
[3] => 11
[4] => 592
[5] => 598
[6] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Hírek
[3] => Kiemelt téma
[4] => Társadalom
[5] => Tudomány
[6] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1372
[1] => 19831
[2] => 19832
[3] => 12973
)
[tags_name] => Array
(
[0] => állatok
[1] => élettér
[2] => emberi tevékenység
[3] => kihalás
)
)
[7] => Array
(
[id] => 22534
[content] =>
A Nature tudományos szakfolyóiratban szerdán megjelent tanulmány szerint a világ korallzátonyainak ötödéről „funkcionálisan” kihaltak a cápák.
Kutatók szerint a „funkcionális kihalás” nem jelenti azt, hogy ezeken a korallzátonyokon soha nem fordulnak elő cápák, de már csak elvétve, olyan ritkán, hogy nem tudják ellátni többé az ökoszisztémában betöltött szerepüket.
A 2015-ben indult Global Finprint kezdeményezés a világ 58 országában, 371 korallzátonyon vizsgálta a korallok élővilágát 15 ezer távirányítású vízalatti kamerával. Nyolc ország, köztük India, Vietnam, Kenya és Katar korallzátonyain egyetlen cápát sem észleltek.
A 15 ezer órányi videofelvétel a cápák „tragikus méretű elvesztéséről”, veszélyesen alacsony populációról tanúskodik – jelentette ki Jody Allen, a Microsoft társalapítója, Paul Allen családi alapítványának elnöke.
Az alapítvány finanszírozza a Global Finprint tevékenységét.
A cápák elvesztése a korallzátonyokon a túlhalászattal és a pusztító halászati módszerekkel magyarázható – állítják a Nature-ben publikált kutatás szerzői, akik szerint e tengeri ragadozók eltűnése súlyos következményekkel járhat a korallzátonyokra, amelyek már amúgy is szenvednek a klímaváltozástól.
Ez az első világméretű felmérés a korallzátonyokon élő cápákról. Eredményei jó alapul szolgálhatnak egy hosszútávú tervhez a még megmaradt cápák megmentésére – mondta Jody Allen.
A kutatók némi reménysugarat is felfedeztek: a cápahalászatra vonatkozó tilalmak eredményesnek látszanak olyan országokban, mint Ausztrália, az Egyesült Államok vagy a Bahamák.
(MTI/hirado.hu)
[type] => post
[excerpt] => A Nature tudományos szakfolyóiratban szerdán megjelent tanulmány szerint a világ korallzátonyainak ötödéről „funkcionálisan” kihaltak a cápák.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1595781480
[modified] => 1595865609
)
[title] => Gyakorlatilag kihaltak a cápák a világ korallzátonyainak ötödén
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=22534&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 22534
[uk] => 22987
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 22535
[image] => Array
(
[id] => 22535
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/capa-koral-zatony.jpg
[original_lng] => 376111
[original_w] => 1000
[original_h] => 665
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/capa-koral-zatony-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/capa-koral-zatony-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/capa-koral-zatony-768x511.jpg
[width] => 768
[height] => 511
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/capa-koral-zatony.jpg
[width] => 1000
[height] => 665
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/capa-koral-zatony.jpg
[width] => 1000
[height] => 665
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/capa-koral-zatony.jpg
[width] => 1000
[height] => 665
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/capa-koral-zatony.jpg
[width] => 1000
[height] => 665
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1595854810:8
[_thumbnail_id] => 22535
[_edit_last] => 8
[translation_required] => 1
[views_count] => 5947
[translation_required_done] => 1
[_oembed_e7e7625df5d59a79c9f2ae398e536152] =>
[_oembed_time_e7e7625df5d59a79c9f2ae398e536152] => 1595770687
[_oembed_3bc76d01a803385bb132db26ffac254d] =>
[_oembed_time_3bc76d01a803385bb132db26ffac254d] => 1597405328
[_oembed_706aaae64cd62bca2df0a8b431728533] => Yesterday, 45 common dolphins stranded in Wellfleet, MA—one of the largest mass strandings on Cape Cod in 20 yrs. Though the majority of the dolphins were refloated when the tide came in, many were in compromised condition due to the heat, sun exposure & stranding-induced trauma. pic.twitter.com/8naaO58QMD
— ifaw (@ifawglobal) August 10, 2020
[_oembed_time_706aaae64cd62bca2df0a8b431728533] => 1597818161
[_oembed_52168b41eec51abbdedd3b01ce68f58c] => ? 45 stranded dolphins were rescued in Wellfleet yesterday by @ifawglobal and they said many of the dolphins were sunburned and overheating. https://t.co/H5iUvosMVx #boston25 #IFAW pic.twitter.com/y72cajzPfy
— Boston 25 News (@boston25) August 10, 2020
[_oembed_time_52168b41eec51abbdedd3b01ce68f58c] => 1597818161
[_oembed_4cf3b80cfdbbd985fc25243562739e65] =>
[_oembed_time_4cf3b80cfdbbd985fc25243562739e65] => 1598608572
[_oembed_d81fad98d730473f5975079a29abcf40] =>
[_oembed_time_d81fad98d730473f5975079a29abcf40] => 1600417952
[_oembed_eb2ccf4fcbc6f15532230f3dd6f47825] =>
[_oembed_time_eb2ccf4fcbc6f15532230f3dd6f47825] => 1600587162
[_oembed_1981d6277372f1232a3e449a4b719ff1] =>
[_oembed_time_1981d6277372f1232a3e449a4b719ff1] => 1605071384
[_oembed_a2a3aac1815498c39510e780e65e67be] =>
[_oembed_time_a2a3aac1815498c39510e780e65e67be] => 1605565406
[_oembed_97b239fb85d62e7915a0b97ad044695d] =>
[_oembed_time_97b239fb85d62e7915a0b97ad044695d] => 1607617266
[_oembed_5050f4fc3720a4f9f06f7a014ed1a680] => Early humans may have survived the harsh winters by hibernating https://t.co/rrLTNL3HkA
— The Guardian (@guardian) December 20, 2020
[_oembed_time_5050f4fc3720a4f9f06f7a014ed1a680] => 1609104378
[_oembed_f660ff3c760a5fb0ff890b54d2c2ece7] =>
[_oembed_time_f660ff3c760a5fb0ff890b54d2c2ece7] => 1611281437
[_oembed_0ba86a239e51235be746b624e14b60be] =>
[_oembed_time_0ba86a239e51235be746b624e14b60be] => 1615237694
[_oembed_bbb316109ce14ea9df10417091861938] =>
[_oembed_time_bbb316109ce14ea9df10417091861938] => 1617548459
[_oembed_d91ef553b0342a71088ad9d1e058ca2b] => A win for science: our partners at @Zoetis, a veterinary pharmaceutical company, developed a vaccine for SARS-CoV-2 (the virus that causes COVID-19) that we used to vaccinate great apes at the Zoo. The vaccine was created specifically for animals. @NatGeo https://t.co/ZpM5QVD4pl
— San Diego Zoo Wildlife Alliance (@sandiegozoo) March 5, 2021
[_oembed_time_d91ef553b0342a71088ad9d1e058ca2b] => 1617548459
[_oembed_6dcf0ac1b8a2aa33d863b9f4204063c8] =>
[_oembed_time_6dcf0ac1b8a2aa33d863b9f4204063c8] => 1621186298
[_oembed_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => What else is hiding in there?
Posted by ScienceAlert on Wednesday, June 16, 2021
[_oembed_time_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => 1624819563
[_oembed_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] =>
[_oembed_time_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] => 1626259020
[_oembed_0f3b1a344ba4cbbbe03bbb334b87650e] =>
[_oembed_time_0f3b1a344ba4cbbbe03bbb334b87650e] => 1627728633
[_oembed_845bde8055a98db1e278d529d625bd49] => Have you been tuning in for our LIVE water column exploration within Hydrographer Canyon, off the New England coast? You...
Posted by NOAA Ocean Exploration on Wednesday, July 28, 2021
[_oembed_time_845bde8055a98db1e278d529d625bd49] => 1629581338
[_oembed_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] =>
[_oembed_time_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] => 1632124758
[_oembed_52dcd02c57d99ed5e11bdb75a248cbcb] => This is what it looks like when you remove the inter-digital flesh from a whale’s flipper. Amazing to see how well the pentadactyl limb is retained! pic.twitter.com/GPu602wXz5
— Dr Mark D. Scherz (@MarkScherz) September 1, 2021
[_oembed_time_52dcd02c57d99ed5e11bdb75a248cbcb] => 1632196853
[_oembed_3956ca13f7024cc04c8797060fd76bda] => This is that flipper now! Mikkel carefully tied each bone to a lattice so that the precise arrangement is kept through maceration. Look at those articular cartilages! pic.twitter.com/TG7GXikKzQ
— Dr Mark D. Scherz (@MarkScherz) September 9, 2021
[_oembed_time_3956ca13f7024cc04c8797060fd76bda] => 1632196854
[_oembed_630ab071eee36f80f0c6558a6c7784bd] => The huge sunfish that got caught in the nets in Spain and was released by fishermen https://t.co/2P2x3hcP7E
— Then24 (@then24dotcom) October 13, 2021
[_oembed_time_630ab071eee36f80f0c6558a6c7784bd] => 1634937138
[_oembed_0072eadadeb9655ff214c98698e9b366] =>
[_oembed_time_0072eadadeb9655ff214c98698e9b366] => 1636386415
[_oembed_dcf826feb3160fe393a0c32ae2bd40f0] =>
[_oembed_time_dcf826feb3160fe393a0c32ae2bd40f0] => 1636424781
[_oembed_51075bb3fd2f247425c45c4df267eb08] =>
[_oembed_time_51075bb3fd2f247425c45c4df267eb08] => 1642800146
[_oembed_cf36226e4613a0bfee3b2f0be4eeea26] => A very rare sighting!
Marine biologist @jacintashackleton was at the right place at the right time to capture footage of the extremely rare 'rainbow-like' blanket octopus on the Great Barrier Reef.
? by @jacintaskackleton #LovetheReef #EyeontheReef #GreatBarrierReef pic.twitter.com/poDAIdSdhB
— Great Barrier Reef Marine Park Authority (@gbrmarinepark) January 13, 2022
[_oembed_time_cf36226e4613a0bfee3b2f0be4eeea26] => 1642988648
[_oembed_e0d8ff59da584b470352e736ab1bacb6] => Our hearts are broken at the passing of a legend. Zoo Atlanta is devastated to share that Ozzie, the world's oldest male gorilla, has died at 61: https://t.co/kzGVXUHTXL pic.twitter.com/SDF2KBScnJ
— ZooATL (@ZooATL) January 25, 2022
[_oembed_time_e0d8ff59da584b470352e736ab1bacb6] => 1643365917
[_oembed_074b71cdec5a8ade2688e42ec50c34e7] => Volume up to hear the first ever recording of the Hill's horseshoe bat (??????????? ?????) echolocation call. This recording was taken during our expedition to find the "lost" species which had only been seen twice, last in 1981.
? Dr. Winifred Frick pic.twitter.com/dGgIlFNTpE
— Bat Conservation International (@BatConIntl) March 8, 2022
[_oembed_time_074b71cdec5a8ade2688e42ec50c34e7] => 1647266203
[_oembed_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => Read the 2021 World Air Quality Report to find out if your local air quality meets the standards. Find out whose air quality got better and whose air got worse. #IQAIR #cleanairhttps://t.co/amEwnV9j5Q pic.twitter.com/j8rkTISvhn
— IQAir (@IQAir) March 22, 2022
[_oembed_time_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => 1648468318
[_oembed_a7a011796247f4987d455e604402fd64] =>
[_oembed_time_a7a011796247f4987d455e604402fd64] => 1648738450
[_oembed_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] =>
[_oembed_time_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] => 1652016718
[_oembed_066bc51ca5a1bd1ea0c399dff0cc3ad4] => She’s back!
#Melani, who has just turned 10, has once again returned to Akrotiri. She is a black, i.e. melanistic, female Flamingo (Phoenicopterus roseus), presumably the only one in the world! Great to see she is doing well!
You can see Melani at #AEEC. pic.twitter.com/Z98Wn58JWK
— BFCyprus (@bfcyprus) July 19, 2022
[_oembed_time_066bc51ca5a1bd1ea0c399dff0cc3ad4] => 1659337069
[_oembed_6867f63b10c5e4ac78fbe3cd06f1b236] => Dead great white shark washes up on Long Island beach amid rash of attacks, sightings https://t.co/JRpPjKANTT pic.twitter.com/dXQtmhbjas
— New York Post (@nypost) July 20, 2022
[_oembed_time_6867f63b10c5e4ac78fbe3cd06f1b236] => 1659337069
[_oembed_3e719f6814a55cc8f8be1f6ca529cc8d] => It's really massive mass testing if even the hippos are undergoing Covid19 tests (twice a week now, apparently). pic.twitter.com/WSxeQq8m7A
— Manya Koetse (@manyapan) May 8, 2022
[_oembed_time_3e719f6814a55cc8f8be1f6ca529cc8d] => 1663743407
[_oembed_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] =>
[_oembed_time_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] => 1670590459
[_oembed_75c1f0547fcc30f33659869ea8ded13c] => Could 'Toadzilla' be the world's largest cane toad on record?
This 'monster' amphibian, spotted in Queensland, weighs a whopping 2.7kgs and is 25cms long.
The toad has been euthanised and will be taken to the QLD Museum for inspection. For more, visit: https://t.co/nXTkER1ffc pic.twitter.com/MZSfY3bIMC
— SBS News (@SBSNews) January 20, 2023
[_oembed_time_75c1f0547fcc30f33659869ea8ded13c] => 1674475527
[_oembed_bcd18e09e9a7af6e1533e4c51998fae1] => #BangkokPost: At least six tigers have been found in Salak Phra Wildlife Sanctuary in Kanchanaburi for the first time in over 30 years. #Thailand https://t.co/zrflgK52Lt
— Bangkok Post (@BangkokPostNews) March 13, 2023
[_oembed_time_bcd18e09e9a7af6e1533e4c51998fae1] => 1680000183
[_oembed_a7936f786180a6d770a7e61be4d5e409] =>
[_oembed_time_a7936f786180a6d770a7e61be4d5e409] => 1684345810
[_oembed_cab0a34d29baeffe24be98d0bd8fd36d] => Hello, bird lovers! Singapore's Bird Paradise is now open to the public! Click our #AsiaAlbum to immerse in the symphony of colors https://t.co/ZjMEVLTD71 pic.twitter.com/VSscHxjgnM
— China Xinhua News (@XHNews) May 10, 2023
[_oembed_time_cab0a34d29baeffe24be98d0bd8fd36d] => 1684345810
[_oembed_227168dbf5a2805719575c3c3e5d2de1] => Morning! It's your final song suggestion game of not just the week...but also the year...and today we're tackling a prickly issue...or maybe not...as I'm after songs to go with this story please...
Five new soft-furred hedgehog species discoveredhttps://t.co/dzpoBP90rc
— Simon Parkin💙 (@SimonParkinTV) December 22, 2023
[_oembed_time_227168dbf5a2805719575c3c3e5d2de1] => 1704097042
[_oembed_a54eeb35840cdfc7f4a68f01ba203fdc] => Five new species of soft-furred hedgehogs found in South East Asia | World News | Sky News https://t.co/J0wpWGGFa1
— Mary O'Leary (@MaryOLe14603586) December 22, 2023
[_oembed_time_a54eeb35840cdfc7f4a68f01ba203fdc] => 1704097043
[_oembed_25607cb1f0d4f63461aa8ba13d3b07fd] => Los gimnuros o ratas lunares son los "otros" erizos. Pertenecen a la familia Erinaceidae pero subfamilia Galericinae, del SE de Asia. Ejemplos:
- Gimnuro de orejas largas (Hylomys megalotis, izq Laos)
- Gimnuro de orejas cortas (H. suillus, Indochina, Borneo, Java, Sumatra, dcha) pic.twitter.com/UaSqTeHFjr
— cronicasdefauna (@cronicasdefauna) June 17, 2022
[_oembed_time_25607cb1f0d4f63461aa8ba13d3b07fd] => 1704097043
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 49
[3] => 598
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Hírek
[3] => Tudomány
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1372
[1] => 11710
[2] => 12973
[3] => 13952
[4] => 710
[5] => 9630
)
[tags_name] => Array
(
[0] => állatok
[1] => cápa
[2] => kihalás
[3] => korallzátony
[4] => kutatás
[5] => óceánok
)
)
[8] => Array
(
[id] => 22330
[content] =>
A klímaváltozás pecsételheti meg a jegesmedvék sorsát, figyelmeztetnek tudósok most megjelent tanulmányukban, amely szerint a fehér bundás ragadózókra élőhelyük eltűnése, vagyis az Északi-sark jegének olvadása jelenti a legnagyobb veszélyt.
A jegesmedvék akár kétszáz napig is képesek koplalni, de a jég vékonyodása miatt egyre nehezebben találnak zsákmányt, így testsúlyuk és túlélési esélyük is folyamatosan csökken. A tudósok számítása szerint, ha az üvegházhatású gázok kibocsátása a jelenlegi szinten marad, a jegesmedvék 2100-ra kihalnak.
A tanulmány megjegyzi, hogy még a párizsi klímacélok elérése sem szavatolja a jegesmedvék túlélését, ha nem szüntetik be az állatok természetes élőhelyének ember általi pusztítását.
(euronews)
[type] => post
[excerpt] => A klímaváltozás pecsételheti meg a jegesmedvék sorsát, figyelmeztetnek tudósok most megjelent tanulmányukban, amely szerint a fehér bundás ragadózókra élőhelyük eltűnése, vagyis az Északi-sark jegének olvadása jelenti a legnagyobb veszélyt.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1595357760
[modified] => 1595292532
)
[title] => A század végére kihalnak a jegesmedvék (videó)
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=22330&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 22330
[uk] => 22690
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 22335
[image] => Array
(
[id] => 22335
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/jegesmedve.jpg
[original_lng] => 97743
[original_w] => 1280
[original_h] => 720
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/jegesmedve-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/jegesmedve-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/jegesmedve-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/jegesmedve-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/jegesmedve.jpg
[width] => 1280
[height] => 720
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/jegesmedve.jpg
[width] => 1280
[height] => 720
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/jegesmedve.jpg
[width] => 1280
[height] => 720
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1595592420:2
[_thumbnail_id] => 22335
[_oembed_e7e7625df5d59a79c9f2ae398e536152] =>
[_oembed_time_e7e7625df5d59a79c9f2ae398e536152] => 1595281731
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 3985
[_oembed_07c8493c332b4d3ef3561364cf5f78bf] =>
[_oembed_time_07c8493c332b4d3ef3561364cf5f78bf] => 1595281734
[_oembed_5b9fa3fbb5d926e84c92ac3e2696373e] =>
[_oembed_time_5b9fa3fbb5d926e84c92ac3e2696373e] => 1595281734
[translation_required_done] => 1
[_oembed_3bc76d01a803385bb132db26ffac254d] =>
[_oembed_time_3bc76d01a803385bb132db26ffac254d] => 1597243851
[_oembed_706aaae64cd62bca2df0a8b431728533] => Yesterday, 45 common dolphins stranded in Wellfleet, MA—one of the largest mass strandings on Cape Cod in 20 yrs. Though the majority of the dolphins were refloated when the tide came in, many were in compromised condition due to the heat, sun exposure & stranding-induced trauma. pic.twitter.com/8naaO58QMD
— ifaw (@ifawglobal) August 10, 2020
[_oembed_time_706aaae64cd62bca2df0a8b431728533] => 1597759215
[_oembed_52168b41eec51abbdedd3b01ce68f58c] => ? 45 stranded dolphins were rescued in Wellfleet yesterday by @ifawglobal and they said many of the dolphins were sunburned and overheating. https://t.co/H5iUvosMVx #boston25 #IFAW pic.twitter.com/y72cajzPfy
— Boston 25 News (@boston25) August 10, 2020
[_oembed_time_52168b41eec51abbdedd3b01ce68f58c] => 1597759216
[_oembed_1981d6277372f1232a3e449a4b719ff1] =>
[_oembed_time_1981d6277372f1232a3e449a4b719ff1] => 1604532699
[_oembed_0ba86a239e51235be746b624e14b60be] =>
[_oembed_time_0ba86a239e51235be746b624e14b60be] => 1615593668
[_oembed_bbb316109ce14ea9df10417091861938] =>
[_oembed_time_bbb316109ce14ea9df10417091861938] => 1618029973
[_oembed_d91ef553b0342a71088ad9d1e058ca2b] => A win for science: our partners at @Zoetis, a veterinary pharmaceutical company, developed a vaccine for SARS-CoV-2 (the virus that causes COVID-19) that we used to vaccinate great apes at the Zoo. The vaccine was created specifically for animals. @NatGeo https://t.co/ZpM5QVD4pl
— San Diego Zoo Wildlife Alliance (@sandiegozoo) March 5, 2021
[_oembed_time_d91ef553b0342a71088ad9d1e058ca2b] => 1618029973
[_oembed_6dcf0ac1b8a2aa33d863b9f4204063c8] =>
[_oembed_time_6dcf0ac1b8a2aa33d863b9f4204063c8] => 1621427044
[_oembed_0f3b1a344ba4cbbbe03bbb334b87650e] =>
[_oembed_time_0f3b1a344ba4cbbbe03bbb334b87650e] => 1627538424
[_oembed_845bde8055a98db1e278d529d625bd49] => Have you been tuning in for our LIVE water column exploration within Hydrographer Canyon, off the New England coast? You...
Posted by NOAA Ocean Exploration on Wednesday, July 28, 2021
[_oembed_time_845bde8055a98db1e278d529d625bd49] => 1629592801
[_oembed_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] =>
[_oembed_time_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] => 1631331352
[_oembed_52dcd02c57d99ed5e11bdb75a248cbcb] => This is what it looks like when you remove the inter-digital flesh from a whale’s flipper. Amazing to see how well the pentadactyl limb is retained! pic.twitter.com/GPu602wXz5
— Dr Mark D. Scherz (@MarkScherz) September 1, 2021
[_oembed_time_52dcd02c57d99ed5e11bdb75a248cbcb] => 1632304247
[_oembed_3956ca13f7024cc04c8797060fd76bda] => This is that flipper now! Mikkel carefully tied each bone to a lattice so that the precise arrangement is kept through maceration. Look at those articular cartilages! pic.twitter.com/TG7GXikKzQ
— Dr Mark D. Scherz (@MarkScherz) September 9, 2021
[_oembed_time_3956ca13f7024cc04c8797060fd76bda] => 1632304247
[_oembed_630ab071eee36f80f0c6558a6c7784bd] => The huge sunfish that got caught in the nets in Spain and was released by fishermen https://t.co/2P2x3hcP7E
— Then24 (@then24dotcom) October 13, 2021
[_oembed_time_630ab071eee36f80f0c6558a6c7784bd] => 1635382477
[_oembed_dcf826feb3160fe393a0c32ae2bd40f0] =>
[_oembed_time_dcf826feb3160fe393a0c32ae2bd40f0] => 1636359784
[_oembed_e0d8ff59da584b470352e736ab1bacb6] => Our hearts are broken at the passing of a legend. Zoo Atlanta is devastated to share that Ozzie, the world's oldest male gorilla, has died at 61: https://t.co/kzGVXUHTXL pic.twitter.com/SDF2KBScnJ
— ZooATL (@ZooATL) January 25, 2022
[_oembed_time_e0d8ff59da584b470352e736ab1bacb6] => 1643752878
[_oembed_cf36226e4613a0bfee3b2f0be4eeea26] => A very rare sighting!
Marine biologist @jacintashackleton was at the right place at the right time to capture footage of the extremely rare 'rainbow-like' blanket octopus on the Great Barrier Reef.
? by @jacintaskackleton #LovetheReef #EyeontheReef #GreatBarrierReef pic.twitter.com/poDAIdSdhB
— Great Barrier Reef Marine Park Authority (@gbrmarinepark) January 13, 2022
[_oembed_time_cf36226e4613a0bfee3b2f0be4eeea26] => 1643752878
[_oembed_51075bb3fd2f247425c45c4df267eb08] =>
[_oembed_time_51075bb3fd2f247425c45c4df267eb08] => 1643752878
[_oembed_074b71cdec5a8ade2688e42ec50c34e7] => Volume up to hear the first ever recording of the Hill's horseshoe bat (??????????? ?????) echolocation call. This recording was taken during our expedition to find the "lost" species which had only been seen twice, last in 1981.
? Dr. Winifred Frick pic.twitter.com/dGgIlFNTpE
— Bat Conservation International (@BatConIntl) March 8, 2022
[_oembed_time_074b71cdec5a8ade2688e42ec50c34e7] => 1647351962
[_oembed_a7a011796247f4987d455e604402fd64] =>
[_oembed_time_a7a011796247f4987d455e604402fd64] => 1649518265
[_oembed_066bc51ca5a1bd1ea0c399dff0cc3ad4] => She’s back!
#Melani, who has just turned 10, has once again returned to Akrotiri. She is a black, i.e. melanistic, female Flamingo (Phoenicopterus roseus), presumably the only one in the world! Great to see she is doing well!
You can see Melani at #AEEC. pic.twitter.com/Z98Wn58JWK
— BFCyprus (@bfcyprus) July 19, 2022
[_oembed_time_066bc51ca5a1bd1ea0c399dff0cc3ad4] => 1659865225
[_oembed_3e719f6814a55cc8f8be1f6ca529cc8d] => It's really massive mass testing if even the hippos are undergoing Covid19 tests (twice a week now, apparently). pic.twitter.com/WSxeQq8m7A
— Manya Koetse (@manyapan) May 8, 2022
[_oembed_time_3e719f6814a55cc8f8be1f6ca529cc8d] => 1663771282
[_oembed_75c1f0547fcc30f33659869ea8ded13c] => Could 'Toadzilla' be the world's largest cane toad on record?
This 'monster' amphibian, spotted in Queensland, weighs a whopping 2.7kgs and is 25cms long.
The toad has been euthanised and will be taken to the QLD Museum for inspection. For more, visit: https://t.co/nXTkER1ffc pic.twitter.com/MZSfY3bIMC
— SBS News (@SBSNews) January 20, 2023
[_oembed_time_75c1f0547fcc30f33659869ea8ded13c] => 1674815766
[_oembed_bcd18e09e9a7af6e1533e4c51998fae1] => #BangkokPost: At least six tigers have been found in Salak Phra Wildlife Sanctuary in Kanchanaburi for the first time in over 30 years. #Thailand https://t.co/zrflgK52Lt
— Bangkok Post (@BangkokPostNews) March 13, 2023
[_oembed_time_bcd18e09e9a7af6e1533e4c51998fae1] => 1678902443
[_oembed_a7936f786180a6d770a7e61be4d5e409] =>
[_oembed_time_a7936f786180a6d770a7e61be4d5e409] => 1684600829
[_oembed_cab0a34d29baeffe24be98d0bd8fd36d] => Hello, bird lovers! Singapore's Bird Paradise is now open to the public! Click our #AsiaAlbum to immerse in the symphony of colors https://t.co/ZjMEVLTD71 pic.twitter.com/VSscHxjgnM
— China Xinhua News (@XHNews) May 10, 2023
[_oembed_time_cab0a34d29baeffe24be98d0bd8fd36d] => 1684600829
[_oembed_227168dbf5a2805719575c3c3e5d2de1] => Morning! It's your final song suggestion game of not just the week...but also the year...and today we're tackling a prickly issue...or maybe not...as I'm after songs to go with this story please...
Five new soft-furred hedgehog species discoveredhttps://t.co/dzpoBP90rc
— Simon Parkin💙 (@SimonParkinTV) December 22, 2023
[_oembed_time_227168dbf5a2805719575c3c3e5d2de1] => 1704142476
[_oembed_a54eeb35840cdfc7f4a68f01ba203fdc] => Five new species of soft-furred hedgehogs found in South East Asia | World News | Sky News https://t.co/J0wpWGGFa1
— Mary O'Leary (@MaryOLe14603586) December 22, 2023
[_oembed_time_a54eeb35840cdfc7f4a68f01ba203fdc] => 1704142476
[_oembed_25607cb1f0d4f63461aa8ba13d3b07fd] => Los gimnuros o ratas lunares son los "otros" erizos. Pertenecen a la familia Erinaceidae pero subfamilia Galericinae, del SE de Asia. Ejemplos:
- Gimnuro de orejas largas (Hylomys megalotis, izq Laos)
- Gimnuro de orejas cortas (H. suillus, Indochina, Borneo, Java, Sumatra, dcha) pic.twitter.com/UaSqTeHFjr
— cronicasdefauna (@cronicasdefauna) June 17, 2022
[_oembed_time_25607cb1f0d4f63461aa8ba13d3b07fd] => 1704142477
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1372
[1] => 12973
)
[tags_name] => Array
(
[0] => állatok
[1] => kihalás
)
)
[9] => Array
(
[id] => 21188
[content] =>
A Madagaszkáron honos összes makifaj csaknem egyharmadát, az északi simabálnát és a mezei hörcsögöt is a súlyosan veszélyeztetett, vagyis a kihalástól mindössze egyetlen lépésre lévő állatok közé sorolja a svájci székhelyű Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) aktualizált vörös listája.
A szervezet csütörtökön közzétett legfrissebb adatai szerint a vizsgált több mint 120 ezer fajból 32 441-et fenyeget a kihalás – olvasható a Genf melletti Gland-ban működő IUCN honlapján.
A Madagaszkáron honos 107 makifajból jelenleg 103 tartozik a fenyegetett, közülük 33 a súlyosan veszélyeztetett fajok közé. A makik pusztulásáért elsősorban a kelet-afrikai szigetországban zajló erdőirtás és vadászat a felelős.
A súlyosan veszélyeztetett makifajok közé került a világ legkisebb főemlőseként számon tartott Microcebus berthae is, amely mindössze 10 centiméteres.
Afrika más részein a főemlősfajok nagyjából 53 százalékát – 103-ból 54-et – fenyegeti a kihalás. A kontinens egész területén a vadászat és az élőhelyek elvesztése jelenti a legnagyobb fenyegetést a főemlősökre.
Az északi simabálna (Eubalaena glacialis) besorolása is veszélyeztetettről súlyosan veszélyeztetettre változott az aktualizált listán. Az állatok összpopulációja nagyjából 15 százalékkal csökkent 2011 óta: a becslések szerint 2018 végére kevesebb mint 250 felnőtt példány maradt.
A populációcsökkenés hátterében a halászhálóba gabalyodás és a vízi járművekkel való ütközés miatti magasabb halálozás, valamint az alacsony reprodukciós ráta áll.
A klímaváltozás okozta magasabb vízhőmérséklet miatt a bálnák elsődleges táplálékául szolgáló fajok valószínűleg északabbra vándorolnak a nyári hónapokban, ahol azonban a bálnák nagyobb eséllyel ütköznek össze hajókkal vagy gabalyodnak halászfelszerelésekbe.
Az egykor Európában és Oroszországban is nagy számban előforduló mezei hörcsög (Cricetus cricetus) populációi mostanra drasztikusan megtizedelődtek a faj egész elterjedési területén.
A populációcsökkenés hátterében valószínűleg az alacsony szaporodási ráták állnak, aminek lehetséges okai közé tartoznak az állatok élőhelyeit érintő mezőgazdasági és ipari fejlesztések, a fényszennyezés és a globális felmelegedés is.
A szakemberek szerint megfelelő intézkedések hiányában a faj 30 éven belül kihalhat.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => A Madagaszkáron honos összes makifaj csaknem egyharmadát, az északi simabálnát és a mezei hörcsögöt is a súlyosan veszélyeztetett, vagyis a kihalástól mindössze egyetlen lépésre lévő állatok közé sorolja a svájci székhelyű Természetvédelmi Világsz...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1594322722
[modified] => 1594322724
)
[title] => Súlyosan veszélyeztetettek a makifélék csaknem egyharmada, az északi simabálna és a mezei hörcsög is
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=21188&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 21188
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 21190
[image] => Array
(
[id] => 21190
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/horcsog.jpg
[original_lng] => 48959
[original_w] => 696
[original_h] => 452
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/horcsog-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/horcsog-300x195.jpg
[width] => 300
[height] => 195
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/horcsog.jpg
[width] => 696
[height] => 452
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/horcsog.jpg
[width] => 696
[height] => 452
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/horcsog.jpg
[width] => 696
[height] => 452
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/horcsog.jpg
[width] => 696
[height] => 452
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/horcsog.jpg
[width] => 696
[height] => 452
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1594311925:12
[views_count] => 6440
[_thumbnail_id] => 21190
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 2
[translation_required_done] => 1
[_oembed_e7e7625df5d59a79c9f2ae398e536152] =>
[_oembed_time_e7e7625df5d59a79c9f2ae398e536152] => 1595924267
[_oembed_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] =>
[_oembed_time_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] => 1631282117
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 23
[2] => 592
[3] => 598
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Fotók
[2] => Társadalom
[3] => Tudomány
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 12973
[1] => 12974
)
[tags_name] => Array
(
[0] => kihalás
[1] => veszélyeztetett állatfajok
)
)
)
[model] => Array
(
[lang] => hu
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 12973
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[_model] => Array
(
[lang] => hu
[domains] => Array
(
[0] => life
)
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 12973
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[domains] => Array
(
[0] => life
)
[_domains] => Array
(
[life] => 1
)
[status] => 1
[from_cache] =>
)
kihalás (1 Oldal)
