Az ukránok túlnyomó többsége (65%) 2024 február elején úgy gondolja, hogy a háború azzal ér véget, hogy az összes megszállt területet, így Donbászt és a Krímet is ukrán ellenőrzés alá vonják, míg 14% gondolja úgy, hogy a harcok Oroszország területére kerülnek át – derült ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felméréséből, számolt be szerdán az rbc.ua hírportál.
A kutatás adatai szerint 32%-ra nőtt azoknak az aránya, akik elismerik, hogy a háború következményeként területveszteségek lehetnek. Ebből a 32%-ból a legtöbb (19%) úgy gondolja, hogy a háború a jelenleg ukrán ellenőrzés alatt álló területek megtartásával ér véget. További 9% hisz az Ukrajna által 2022. február 24-ig ellenőrzött terület visszaszerzésében. A fennmaradó 4% az összes terület felszabadításáról beszél Donbásszal együtt, de a Krím nélkül.
A felmérés szerint az ukránok 73%-a azt állította, hogy kész elviselni a háborút, ameddig csak kell (3%-uk elég hosszú ideig – egy évig). Ugyanakkor 3% kész további hat hónapot elviselni, 18% pedig csak néhány hónapot.
2024 februárjában a válaszadók 72%-a értett egyet azzal a véleménnyel, hogy Ukrajnának is diplomáciai utat kell keresnie a háború befejezésére (a kérdés megfogalmazása egyszerűen egy ilyen folyamatról szólt, nem engedményekről).
A KMISZ a felmérését február 5-10-én végezte 1202 válaszadó bevonásával. A mintában nem szerepeltek olyan területek lakosai, amelyek ideiglenesen nem voltak Ukrajna hatóságai ellenőrzése alatt, és a külföldön tartózkodó állampolgárok.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az ukránok túlnyomó többsége (65%) 2024 február elején úgy gondolja, hogy a háború azzal ér véget, hogy az összes megszállt területet, így Donbászt és a Krímet is ukrán ellenőrzés alá vonják, míg 14% gondolja úgy, hogy a harcok Oroszország terület...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1708548420
[modified] => 1708535527
)
[title] => Az ukránok közel kétharmada szerint a háború az összes megszállt terület visszafoglalásával végződik
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=179026&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 179026
[uk] => 179036
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 179030
[image] => Array
(
[id] => 179030
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/ukrnak.jpg
[original_lng] => 30359
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/ukrnak-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/ukrnak-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/ukrnak.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/ukrnak.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/ukrnak.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/ukrnak.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/ukrnak.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1708535194:3
[_thumbnail_id] => 179030
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1248
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 83882
[2] => 11
[3] => 592
[4] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Kiemelt téma
[3] => Társadalom
[4] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 1984
[1] => 433532
)
[tags_name] => Array
(
[0] => felmérés
[1] => Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ)
)
)
[1] => Array
(
[id] => 178832
[content] =>
Tovább csökkent a bizalom az egyenirányúsított ukrán televízió iránt, 2024. február elejére 36 %-ra csökkent azok aránya, akik hisznek az adásainak, míg a kétkedők aránya 47 %-ra nőtt – derült ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felmérésének adataiból, számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a vizsgálatot végző szociológusok megállapították: „Az ukrán televízió egyenirányúsításának ötlete 2022-ben széles körű támogatottságot élvezett, de 2023 óta folyamatosan csökken a bizalom, és 2024 februárjától először regisztráltunk negatív bizalom-bizalomhiány egyensúlyt.” Bár azok, akik nem bíznak Volodimir Zelenszkij elnökben, sokkal kritikusabban viszonyulnak a televízióhoz is, a Zelenszkijben bízók körében 48 % hisz a médiumnak, 33 % pedig nem bízik benne. A Nyugat- és Közép-Ukrajna lakói valamivel kritikusabbak az egycsatornássá tett televízióval szemben. Ugyanakkor valójában minden régióban legfeljebb 40 % bízik benne.
Amint azt Anton Hruscseckij, a KMISZ igazgatóhelyettese megjegyezte, a felmérés eredményei azt mutatják, hogy egyre több ukrán kritikus a maratoni háborús adással szemben. „Az igazság kedvéért meg kell jegyezni, hogy az ukrajnai médiafelület a nagyarányú orosz invázió után jelentősen megváltozott. A támadás előtt a lakosság többsége számára a politikai információ fő forrása néhány országos tévécsatorna maradt. Ugyanakkor 2023 szeptemberében a KMISZ felmérésében a válaszadók 77 %-a válaszolta, hogy általában valamelyik internetes forrásból (elsősorban a Telegram-csatornákról), 43 %-a pedig a televízió híreiből kap információt (és egyértelmű, hogy ezeknek csak egy része érkezett a gleichschaltolt ukrán televízióból) – mutatott rá.
A KMISZ a felmérését február 5-10-én készült 1202 válaszadó bevonásával. A mintában nem szerepeltek olyan területek lakosai, amelyek ideiglenesen nem voltak Ukrajna hatóságainak ellenőrzése alatt.
Az elmúlt hat hónapban fokozatosan nőtt azoknak az ukránoknak az aránya, akik készek a háború befejezése érdekében területi engedményeket tenni, májustól decemberig ez a mutató 9 százalékponttal nőtt – derült ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felmérésének eredményeiből, számolt be csütörtökön az Ukrajinszka Pravda hírportál.
Mint a KMISZ kutatási adatai mutatták, a 2022 májusa és 2023 májusa közötti időszakban a helyzet viszonylag stabil volt: a válaszadók körülbelül 8-10%-a lett volna kész területi engedményekre, és az abszolút többség, 82-87% következetesen ellenzett minden engedményt.
Azonban 2023 májusa után fokozatosan növekedésnek indult a területi engedményekre hajlandók aránya: a májusi 10%-ról októberre 14%-ra, decemberre pedig 19%-ra. Ezzel párhuzamosan csökken a területi engedményeket ellenzők aránya (a májusi 84%-ról októberre 80%-ra, decemberre pedig 74%-ra).
A szociológusok felhívták a figyelmet arra, hogy míg 2023 májusa és októbere között a területi engedményekre készek arányának növekedése főként a déli és a keleti országrészekre volt jellemző, addig az október és december közötti növekedés már a nyugati és a középső megyékre is. Így nyugaton az ilyen válaszadók aránya az októberi 9%-ról decemberben 20%-ra, a középső országrészben pedig 10%-ról 15%-ra nőtt.
Délen és keleten az engedményekre készek arányának változása sokkal kevésbé érzékelhető, de a szociológusok továbbra is negatív tendenciákra mutatnak rá. „Ugyanakkor a válaszadók egyértelmű többsége minden régióban (a déli és keleti 68%-tól, illetve 69%-tól a nyugati és középső 76 és 79%-ig) továbbra is ellenzi az Oroszországnak teendő területi engedményeket” – mutatták rá a közvélemény-kutatók.
A KISZ a felmérést november 29-től december 9-ig végezte 1031 18 éven felüli válaszadó megkérdezésével Ukrajna minden megyéjében (kivéve a Krímet) telefonos interjú formájában, mobilszámok véletlenszerű mintavételével. A mintában nem szerepeltek olyan területek lakosai, amelyeket 2022. február 24-ig ideiglenesen nem ellenőriztek Ukrajna hatóságai (Krím, Szevasztopol városa, Donyeck és Luhanszk megyék egyes területei), valamint a külföldre menekültek.
Bár az ukránok abszolút többsége támogatja az Európai Unióhoz és a NATO-hoz történő csatlakozást is, de a tagságot az Észak-atlanti Szövetségben sokkal fontosabbnak tekinti – derült ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felméréséből, számolt be szerdán az rbc.ua hírportál.
A közvélemény-kutatás adatai szerint az ukránok 54%-a úgy gondolja, hogy a NATO-tagság jelenleg magasabb prioritás. Azoknak az aránya, akik inkább az Európai Unióhoz való csatlakozást részesítik előnyben, 24%. A többi megkérdezett vagy nemmel válaszolt, vagy egyáltalán nem tudott válaszolni. Ugyanakkor minden régióban többen választották a NATO-t az EU-val szemben.
Amint Anton Hruseckij, a KMISZ igazgatóhelyettese megjegyezte, a felmérés eredményei várhatóan azt mutatják, hogy Ukrajna számára prioritást élvez a biztonság és a gazdasági fejlődés garantálása, amelyek az európai integráció támogatásának legnagyobb mozgatói. „Ugyanakkor az EU és a NATO prioritása azt mutatja, hogy a legfontosabb tényező végül is a biztonság. Más adatok szerint is azt látjuk, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a NATO-csatlakozáshoz való ragaszkodás” – tette hozzá a szociológus.
A KMISZ saját felmérését 2023. szeptember 29. és október 9. között 1010 válaszadó megkérdezésével végezte. A kutatás nem terjedt ki az Oroszország által megszállt Krím és Donbász területére, valamint azokra az állampolgárokra, akik 2022. február 24. után külföldre távoztak.
Egy 2023 májusában végzett közvélemény-kutatás adatai szerint a több mint egy éve tartó teljes körű háború ellenére az ukránok 70%-a boldognak tartotta magát, és csak 15%-a nem állította ezt magáról – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) felmérésére hivatkozva.
A KMISZ kutatás szerint a megkérdezett ukránok boldogság-indexe szinte nem változott az utóbbi másfél évben. A 2021 decemberében, az orosz invázió előestéjén végzett felmérés azt mutatta, hogy az ukránok 71%-a tartotta magát boldognak, 15%-a pedig boldogtalannak.
Mint Anton Hruseckii, a KMISZ igazgatóhelyettese megjegyezte, a boldogság önértékelése a lakosság jólétének egyik fontos társadalmi mutatója, és az „erő” közvetett mutatója a nehéz háborús időszak hátterében. Ugyanakkor a KMISZ többi közvélemény-kutatása számos negatív következményt mutat a hétköznapi ukránokra nézve az orosz invázió eredményeként: 78% beszél legalább egy rokona vagy barátja sebesüléséről vagy haláláról, 64% a jövedelem csökkenéséről, 29% a munkahely elvesztéséről. Ezenkívül 64% a mentális egészség romlására, 55% a testi egészségére panaszkodik.
„Éppen ezért alapvetően fontos, hogy a boldogságmutató gyakorlatilag nem változott sem általánosságban, sem a lakosság egyes kategóriái körében. A mai nehézségek és kihívások tengere ellenére az ukránok megtalálják a módját, hogyan alkalmazkodjanak a bonyolult valósághoz és előrelépjenek” – mutatott rá Anton Hruseckij.
A KMISZ saját felmérését 2023. május 26. és június 5. között 984 válaszadó megkérdezésével végezte. A felmérés nem terjedt ki az Oroszország által megszállt Krím és Donbász területére, valamint azokra az állampolgárokra, akik 2022. február 24. után külföldre távoztak.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Egy 2023 májusában végzett közvélemény-kutatás adatai szerint a több mint egy éve tartó teljes körű háború ellenére az ukránok 70%-a boldognak tartotta magát, és csak 15%-a nem állította ezt magáról.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1688730360
[modified] => 1688728490
)
[title] => Az ukránok 70 százaléka a háború ellenére továbbra is boldognak tartja magát
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=153596&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 153596
[uk] => 153601
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 153597
[image] => Array
(
[id] => 153597
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/ukranok.jpg
[original_lng] => 49425
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/ukranok-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/ukranok-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/ukranok.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/ukranok.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/ukranok.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/ukranok.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/ukranok.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1688717920:3
[_thumbnail_id] => 153597
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1101
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_af5531907768018ad1b817f2caca7650] =>
[_oembed_time_af5531907768018ad1b817f2caca7650] => 1688726529
[_oembed_f7ca1beca5f2a90316eb55646acd6477] =>
Apparently, in this photo we can see an artillery shot for the D-20 howitzer, consisting of a Chinese 152-mm Type 66 high-explosive fragmentation projectile with an Iranian-made charge. - the photo was published by russian gunners. pic.twitter.com/pZzXkH0Lwp
Egy frissen végzett közvélemény-kutatás szerint 2023 júniusában az ukránok abszolút többsége (84%) továbbra is kitart amellett, hogy semmilyen területi engedmény nem fogadható el, még akkor sem, ha emiatt a háború tovább tart, és más fenyegetések is lesznek – közölte pénteken az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) felmérésének adataira hivatkozva.
A kutatás szerint a megkérdezett ukránoknak csupán a 10%-a gondolja úgy, hogy a béke elérése és a függetlenség megőrzése érdekében lehetséges egyes területek feladása. Amint a szociológusok megjegyzik, az év során – 2022 májusától 2023 májusáig – gyakorlatilag nem történt jelentős változás a közvéleményben. A válaszadók abszolút többsége (82-87%) minden alkalommal a területi engedmények ellen emelt szót, és csak az abszolút kisebbség (8-10%) állt készen rá.
Ukrajna minden régiójában ellenzi a lakosság abszolút többsége a területi engedményeket. A keleti lakosok körében 75% ellenzi az engedményeket (csak 13% nem teszi ezt), a déli lakosok körében pedig 86% ellenzi az engedményeket (csak 8% nem ellenzi). 2022 májusához képest minden régióban egyértelműen az a vélemény uralkodik, hogy Ukrajnának nem szabad átadnia egyetlen területét sem.
Ráadásul az állampolgárok abszolút többsége ellenzi az engedményeket, függetlenül attól, hogy milyen nyelven beszélnek otthon. Tehát, ha az ukrán ajkú állampolgárok 85%-a ellenzi az engedményeket (10% kész engedményekre), akkor az orosz ajkú állampolgárok körében ez 80% (és szintén csak 13% kész engedményekre).
Amint azt Anton Hruseckij, a KMISZ igazgatóhelyettese megjegyezte, 2022 májusa óta a közvélemény gyakorlatilag nem változott, és a polgárok abszolút többsége, akik ellenzik az agresszornak tett bármilyen területi engedményt, továbbra is megmaradt. „Első pillantásra az ilyen eredmények kevésbé tűnhetnek érdekesnek, sőt unalmasnak, mert nem látunk látványos dinamikát. Ezek az eredmények azonban az ukránok több hónapos kimerítő küzdelmét jelentik a brutális Oroszország ellen” – tette hozzá.
Az igazgatóhelyettes szerinte az a tény, hogy az ukránok minden veszteség és pusztítás ellenére továbbra is ragaszkodnak az engedmények elutasításához, azt mutatja, hogy mennyire ellenállóak és tudják, hogy területeik visszafoglalása nélkül lehetetlen egy igazi és igazságos béke. „Alapvetően fontos az is, hogy ez a stabilitás és helytállás minden ukránra jellemző, származási régiótól, nyelvtől, nemzetiségtől függetlenül” – mutatott rá Anton Hruseckij.
A KMISZ saját felmérését 2023. május 26. és június 5. között végezte 1029 válaszadó bevonásával. A felmérés nem terjedt ki az Oroszország által megszállt Krím félszigetre és Donbász területére, valamint azokra az állampolgárokra, akik 2022. február 24-e után külföldre távoztak.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Egy frissen végzett közvélemény-kutatás szerint 2023 júniusában az ukránok abszolút többsége (84%) továbbra is kitart amellett, hogy semmilyen területi engedmény nem fogadható el, még akkor sem, ha emiatt a háború tovább tart, és más fenyegetések ...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1686324660
[modified] => 1686317149
)
[title] => Az ukránok abszolút többsége ellenez bármilyen területi engedményt Oroszországnak a békéért cserébe
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=150477&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 150477
[uk] => 150463
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 150465
[image] => Array
(
[id] => 150465
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/original-2023-06-09t111808762.jpg
[original_lng] => 349477
[original_w] => 1253
[original_h] => 820
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/original-2023-06-09t111808762-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/original-2023-06-09t111808762-300x196.jpg
[width] => 300
[height] => 196
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/original-2023-06-09t111808762-768x503.jpg
[width] => 768
[height] => 503
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/original-2023-06-09t111808762-1024x670.jpg
[width] => 1024
[height] => 670
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/original-2023-06-09t111808762.jpg
[width] => 1253
[height] => 820
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/original-2023-06-09t111808762.jpg
[width] => 1253
[height] => 820
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/original-2023-06-09t111808762.jpg
[width] => 1253
[height] => 820
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1686306349:12
[_thumbnail_id] => 150465
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2397
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_7967818cac3c166dae376365460fa1c9] =>
[_oembed_time_7967818cac3c166dae376365460fa1c9] => 1686306351
[_oembed_35eaad079cb8182de227ee3a83d8c4a6] =>
⚡️A sapper of the 128th separate mountain assault brigade of the Armed Forces of ??Ukraine in mine-resistant boots of the Ukrainian manufacturer pic.twitter.com/NCxSfuwl1e
Egy frissen végzett közvélemény-kutatás szerint 2022 decemberében a válaszadók 95%-a ukrán nemzetiségűnek vallotta magát, kevesebb mint 2% nevezte meg anyanyelveként az oroszt, 1% az ukránt és az oroszt, további 2% pedig mást – adta hírül hétfőn az rbc.ua hírportál.
A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) kutatási adata szerint 2017-hez képest az ukrán nemzetiségűek aránya 7%-kal nőtt, míg az oroszoké 5%-kal, a kettős identitásúaké pedig 2%-kal csökkent. Ma már az ország déli és keleti részében is a lakosság 90%-a az ukrán nemzetiséghez tartozónak mondja magát, míg öt éve ez az arány még 64% volt.
„Ezekből az adatokból ítélve Ukrajna valójában megszűnt többnemzetiségű állam lenni, mivel a nem ukrán nemzetiségűek a lakosságnak csak néhány százalékát teszik ki” – jelentette ki Volodimir Kulik, a kutatás megrendelője. Úgy vélte, ennek megfelelően a nemzetiségi politika nem fog jelentős szerepet játszani a nemzetpolitikai folyamatokban, bár az egyes régiókban és Ukrajnának továbbra is tényező marad a nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolatokban és az átvett kisebbségi jogokat tekintve.
„De egy dolog a kisebbségi nyelvű iskolai osztályokról és rádióműsorokról gondoskodni, és más autonómiáról vagy akár elszakadási törekvésekről beszélni, amivel néhány valóban soknemzetiségű országnak kell szembesülnie, és ahogy Ukrajnának is kellett függetlensége első évtizedében” – mutatott rá Kulik.
A KMISZ saját felmérését 2022. december 4-27-én végezte 2005 válaszadó megkérdezésével. Volodimir Kulik kérésére (a Kanadai Ukránságtudományi Intézet támogatásának részeként) a nyelvvel és az identitástudattal kapcsolatos kérdéseket is feltettek. A felmérés nem terjedt ki az Oroszország által megszállt Krím félszigetre és Donbászra, valamint azokra az ukrán állampolgárokra sem, akik 2022. február 24-e után külföldre távoztak.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Egy frissen végzett közvélemény-kutatás szerint 2022 decemberében a válaszadók 95%-a ukrán nemzetiségűnek vallotta magát, kevesebb mint 2% nevezte meg anyanyelveként az oroszt, 1% az ukránt és az oroszt, további 2% pedig mást.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1673274720
[modified] => 1673268191
)
[title] => Homogén nemzetállammá vált 2022-ben Ukrajna, így többé nem soknemzetiségű ország, egy új felmérés szerint
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=132884&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 132884
[uk] => 132912
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 132885
[image] => Array
(
[id] => 132885
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/ukran-zaszlo.jpg
[original_lng] => 48967
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/ukran-zaszlo-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/ukran-zaszlo-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/ukran-zaszlo.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/ukran-zaszlo.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/ukran-zaszlo.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/ukran-zaszlo.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/ukran-zaszlo.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1673269295:2
[_thumbnail_id] => 132885
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1862
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_817d64725b4e3f880b1179d6afd950e3] =>
[_oembed_time_817d64725b4e3f880b1179d6afd950e3] => 1673267529
[_oembed_7967818cac3c166dae376365460fa1c9] =>
[_oembed_time_7967818cac3c166dae376365460fa1c9] => 1686301468
[_oembed_a03e56bda15083468c6a81d9388804b9] =>
? On 30 June 2023, almost 4.07 million non-EU citizens who fled ?? Ukraine had temporary protection status in EU countries.
Main countries hosting: ?? Germany (1 133 420 people; 28% of the total) ?? Poland (977 740; 24%) ?? Czechia (349 140; 9%)
⚡️A sapper of the 128th separate mountain assault brigade of the Armed Forces of ??Ukraine in mine-resistant boots of the Ukrainian manufacturer pic.twitter.com/NCxSfuwl1e
A háború ellenére Ukrajna lakosságának csaknem kétharmada boldognak tartja magát, 88%-a pedig hisz országa Európai Unión belüli fényes jövőben már 10 éven belül – nyilatkozta szombaton Volodimir Paniotto, a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) főigazgatója az rbc.ua hírportálnak.
Mint a szociológus elmondta, a kutatások szerint a válaszadók 88%-a hiszi, hogy 10 év múlva Ukrajna az Európai Unió virágzó tagja lesz, nem pedig tönkrement gazdaságú és nagymértékben kivándorló ország. De szerinte a boldogság szintjére vonatkozó adatok a leglenyűgözőbbek. „Féltünk feltenni ezt a kérdést, mert nem tudtuk, hogy ez nem vált-e ki felháborodást a válaszadók körében, nevezetesen: mi a boldogság a háború alatt?” – emlékeztetett.
„De ezt a kérdést legalább évente egyszer feltesszük, és kár lenne, ha idén nem történik meg. Így most, decemberben 65% tartja magát boldognak, és csak 15% boldogtalan, a többieknek ambivalens érzésük volt. És ez csak 6%-kal alacsonyabb a háború előtti szintnél, akkor 71% volt boldog” – jegyezte meg Volodimir Paniotto.
Szakemberek szerint ez a jelenség azzal magyarázható, hogy a boldogság kialakulásának mechanizmusa nem egyszerű és nem lineáris. Például a vagyon növekedése nem mindig vezet a boldogság növekedéséhez. Az USA-ban 1985-től 2005-ig a lakosság reáljövedelme megkétszereződött, de a boldogság szintje nem változott. Manapság Ukrajnában a háborús viszonyok között csökken a hiúság mértéke, és az emberek kezdenek örülni olyan egyszerű dolgoknak, amelyekre korábban nem figyeltek.
