A legtöbb ukrán pozitívan értékeli a méltóság forradalmának elkeresztelt euromajdant, szerintük a 2013–2014-es események új lendületet adtak az ország fejlődésének – számol be szerdán az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) felmérésének adataira hivatkozva.
A KMISZ korábbi felmérése szerint 2015-ben a megkérdezett ukránok 63%-a tartotta a méltóság forradalmát a nyugatbarát fejlődést támogató népi tiltakozásnak, míg 20% nagyobb valószínűséggel osztotta azt a nézetet, hogy a nacionalisták hatalomért folytatott harcáról van szó a nyugati titkosszolgálatok támogatásával. További 17%-nak nem volt határozott véleménye.
2025 februárjában, tíz évvel később és a teljes körű inváziót követően, gyakorlatilag nem változtak a vélemények erről a kérdésről: jelenleg 67% tartja népi tiltakozásnak a méltóság forradalmát, míg 18% inkább negatív fényben látja azt. További 15% nem tudott dönteni.
2025 februárjában azt is megkérdezték a válaszadóktól, hogy az ukránok általában hogyan értékelik a méltóság forradalmának Ukrajna további fejlődésére gyakorolt hatását. A válaszadók többsége (62%) azt a lehetőséget választotta, hogy talán nem olyan gyorsan és bizonyos problémákkal, de összességében a méltóság forradalmának köszönhetően Ukrajna fejlődik és egyre jobb országgá válik. De 24% meglehetősen negatívan vélekedik erről, úgy vélve, hogy a méltóság forradalma miatt Ukrajna fejlődése visszaesett, az ország és az emberek szükségtelen pusztításnak és szenvedésnek lettek kitéve. A maradék 13% nem tudott véleményt alkotni
A KMISZ saját felmérését 2025. február 4-9-én 1000 válaszadó bevonásával végezte. A mintában nem szerepeltek az ukrán hatóságok által átmenetileg nem ellenőrzött területek lakosai (ugyanakkor a válaszadók egy része a megszállt területekről elköltözött belső menekült volt). Ezenkívül a felmérés nem terjedt ki olyan állampolgárokra, akik 2022. február 24. után külföldre távoztak.
Az ukránok bizalma az elnök, a kormány és a Legfelső Tanács iránt 2024-ben megcsappant, a fegyveres erők támogatottsága továbbra is 90% fölött van – derült ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felméréséből, számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál.
A kutatás szerint 2024 decemberében a válaszadók 45%-a bízott az elnökben, 31% nem. Egy évvel ezelőtt 62% bízott, 18% nem bízott. A kormányba vetett bizalom 20%-ra esett (a 2023 decemberi 26%-ról), a válaszadók 53%-a nem bízik a kormányban (2023 decemberében 44%). A bizalom egyenlege 18%-ról 33%-ra csökkent az elmúlt évben.
A Legfelső Tanács esetében a bizalom szintje alig változott az elmúlt egy évben (13% most a 2023 decemberi 15%-hoz képest), de a parlamentben nem bízók aránya 61%-ról 68%-ra nőtt. Míg 2023 decemberében a bizalom-bizalmatlanság egyenlege 46%, addig most 55%.
A fegyveres erők támogatottsága továbbra is nagyon magas – 92% bízik bennük, és csak 2% nem bízik (egy évvel ezelőtt a mutatók 96%, illetve 1% voltak). A bizalom-bizalmatlanság egyenlege +90%.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) is meglehetősen magas bizalmi szintet tart fenn, bár ez csökken. Így az ukránok 54%-a bízik az SZBU-ban, 21%-a nem bízik benne (2023 decemberében ez az arány 58% és 16% között volt). A bizalom-bizalmatlanság egyenlege +33% (tavaly +42%).
A rendőrség iránti bizalom is csökkent 41%-ról 37%-ra. A nem bízók aránya ugyanakkor 29%-ról 38%-ra nőtt. A bizalom-bizalmatlanság egyenlege a 2023. decemberi +12%-ról mára 1%-ra csökkent.
A bíróságok és az ügyészek iránti bizalom továbbra is kritikusan alacsony. Az ukránok mindössze 12%-a bízik a bíróságokban, és csak 9%-a az ügyészekben. Nem bízik 63%, illetve 67%. A tavalyi évhez képest a helyzet nem változott.
Ukrajnában nagyon bíznak az önkéntesekben – 81% bízik bennük, és csak 5% nem bízik (2023 decemberében ez az arány 84%, illetve 3% volt).
A szociológusok rámutattak, hogy korábban az egyház volt a bizalom vezető intézménye, de az elmúlt években jelentősen elvesztette a bizalmat, különösen a 2021–2023-as időszakban ment végbe stabilan a csökkenő tendencia. Az elmúlt év során az egyházba vetett bizalom helyzete némileg javult – jelenleg 40% bízik az egyházban, 26% pedig nem. 2023-ban ez az arány 38% és 31% volt, így az elmúlt évben a bizalom-bizalmatlanság egyenlege +7%-ról +14%-ra nőtt.
Az ukrán médiába vetett bizalom továbbra is meglehetősen alacsony, az elmúlt évben enyhe, de csökkenő tendenciával. Most 27% bízik az ukrán tömegmédiában, 42% nem bízik benne (a maradék 32% bizonytalan hozzáállású). 2023 decemberében 29% bízott, 40% nem bízott. Ezért míg tavaly 11% volt a bizalom-bizalmatlanság egyenleg, addig most 15%.
A felmérést a KMISZ 2024. december 2-17-én végezte 2000 válaszadó bevonásával.
Az ukránok 2024 decemberében továbbra is rugalmasak és nyitottak voltak a béke-megállapodások paramétereivel kapcsolatos tárgyalásokra, de határozottan elutasították a „békét bármilyen feltételekkel” elvet – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) felmérésére hivatkozva.
A kutatásban részt vevő szociológusok három lehetséges béke-megállapodási csomagot ajánlottak fel a válaszadóknak, amelyek Ukrajna számára pozitív és negatív szempontokat is tartalmaztak. A jelenleg megszállt területek felszabadításának elhalasztásával és a NATO-csatlakozás tilalmával, de az EU-hoz való csatlakozással – zet 41 % támogatta, míg 47 % kategorikusan elfogadhatatlannak tartotta. Júniusban 38 % volt hajlandó elfogadni ezt a lehetőséget, 54 % pedig kategorikusan ellenezte.
Ugyanakkor, ha Ukrajna NATO-tagságot kap (az EU-tagság mellett), akkor a jelenleg megszállt területek felszabadításának elhalasztása mellett 64 % hajlandó támogatni ezt a lehetőséget, 21 % pedig kategorikusan ellenzi. Júniusban 47 % volt hajlandó támogatni ezt a lehetőséget, 38 % pedig kategorikusan ellenezte.
A harmadik csomag esetében 60 % általánosságban elfogadná a NATO- és EU-tagság lehetőségét, valamint Herszon és Zaporizzsja régiók felszabadítását, valamint Donbász és Krím felszabadításának elhalasztását. Kategorikusan ellene lenne – 26 %. Júniusban 57 % volt kész támogatni ezt a lehetőséget, 33 % pedig kategorikusan ellenezte.
„A csomagokhoz való megfontolt hozzáállás azt mutatja, hogy ha a csomagok tartalmaznák Oroszország aktuális (a médiatérben rendszeresen megjelenő követeléseit, az abszolút többség kategorikusan elutasítaná azokat” – írta a KMISZ. Amint az intézet megjegyezte, a biztonság és a jövőbeli inváziókkal szembeni védelem biztosítása továbbra is prioritást élvez. Például az ukránok többsége támogatja az atomfegyverek visszaállítását.
A felmérést a KMISZ 2024. december 2-17-én végezte 2000 válaszadó bevonásával. A területi engedményekre való készségre vonatkozó kérdést 985 válaszadónak tették fel.
A szociológusok most először észlelték, hogy csökkent azoknak az ukránoknak az aránya, akik készek a háborút addig elviselni, amíg szükséges, de a többség (63 %) a kitartás mellett van – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felmérésének adataira hivatkozva.
A kutatás eredményei szerint 2024 szeptemberében-októberében a válaszadók 15 %-a nyilatkozott úgy, hogy kész több hónapig, 4 %-a pedig fél évig elviselni a háborút. Februárhoz képest 3 %-ról 6 %-ra nőtt azok száma, egy évről beszélnek, vagyis összességében az ukránok 69 %-a viszonylag hosszú időszakról beszél.
Az invázió kezdetétől 2024 februárjáig a helyzet gyakorlatilag nem változott: folyamatosan körülbelül 71-73 % válaszolta azt, hogy készen áll a háború elviselésére, ameddig csak szükséges (és további 2-3 % mondta, hogy 1 évig). Ugyanebben az időszakban 18-21 % beszélt rövidebb saját biztonsági határról (néhány hónaptól másfél évig).
A szociológusok 2024 februárja és októbere között először regisztrálták azoknak a részarányának a csökkenését, akik készek arra, hogy addig viseljék el a háborút, ameddig csak szükséges. Ahogy Anton Hruseckij, a KMISZ igazgatóhelyettese megjegyezte, hogy „a bizonytalan jövő minden nehézsége és objektív oka ellenére, a növekvő fáradtság ellenére az ukránok többsége elszánta magát, hogy addig harcoljon, ameddig csak kell”.
A KMISZ a saját felmérését 2024. szeptember 20. és október 3. között végezte 2004 válaszadó bevonásával. A mintában nem szerepeltek olyan területek lakosai, amelyeket átmenetileg nem ellenőriznek Ukrajna hatóságai.
Az ukrán állampolgárok 50%-a szerint Volodimir Zelenszkij elnök nem teljesítette vagy nem váltotta be a választás előtt tett ígéreteit – derült ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felmérése szerint, közölte szerdán a Censor.NET internetes kiadvány.
A kutatás adatai szerint a válaszadók 18%-a vélte úgy, hogy Zelenszkij ígéreteinek nagy részét vagy mindegyikét teljesítette (5%-uk azt mondta, hogy minden ígéretet teljesített). Majdnem ugyanennyien úgy gondolják, hogy az ígéretek mintegy felét teljesítette, míg 50% úgy vélte, hogy az ígéretek közül csak keveset vagy semmit (ebből 25% vélte úgy, hogy egyik ígéretet sem teljesítette).
Ugyanakkor az állampolgárok 50%-a azzal magyarázta az ígéretek be nem tartását, hogy az elnöki csapatban tisztességtelen, korrupt személyek is vannak. A válaszadók 26-32%-a ezt a hozzáértő emberek hiányával, a teljes körű orosz invázióval, az elnök saját tapasztalatlanságával és az oligarchák befolyásával magyarázta. 9-14% beszélt személyes korrupcióról, más országok befolyásáról, a helyzet ellenzék általi destabilizációjáról, irreális ígérgetésekről.
Germany‼️👇 Rod Stewart showed the Ukrainian flag and a picture of Zelensky,the crowd loudly booed and whistled. People dont buy this Zelensky Bullshit anymore👍 pic.twitter.com/QKkRTUjNVl
Germany‼️👇 Rod Stewart showed the Ukrainian flag and a picture of Zelensky,the crowd loudly booed and whistled. People dont buy this Zelensky Bullshit anymore👍 pic.twitter.com/QKkRTUjNVl
Az ukránok túlnyomó többsége (65%) 2024 február elején úgy gondolja, hogy a háború azzal ér véget, hogy az összes megszállt területet, így Donbászt és a Krímet is ukrán ellenőrzés alá vonják, míg 14% gondolja úgy, hogy a harcok Oroszország területére kerülnek át – derült ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felméréséből, számolt be szerdán az rbc.ua hírportál.
A kutatás adatai szerint 32%-ra nőtt azoknak az aránya, akik elismerik, hogy a háború következményeként területveszteségek lehetnek. Ebből a 32%-ból a legtöbb (19%) úgy gondolja, hogy a háború a jelenleg ukrán ellenőrzés alatt álló területek megtartásával ér véget. További 9% hisz az Ukrajna által 2022. február 24-ig ellenőrzött terület visszaszerzésében. A fennmaradó 4% az összes terület felszabadításáról beszél Donbásszal együtt, de a Krím nélkül.
A felmérés szerint az ukránok 73%-a azt állította, hogy kész elviselni a háborút, ameddig csak kell (3%-uk elég hosszú ideig – egy évig). Ugyanakkor 3% kész további hat hónapot elviselni, 18% pedig csak néhány hónapot.
2024 februárjában a válaszadók 72%-a értett egyet azzal a véleménnyel, hogy Ukrajnának is diplomáciai utat kell keresnie a háború befejezésére (a kérdés megfogalmazása egyszerűen egy ilyen folyamatról szólt, nem engedményekről).
A KMISZ a felmérését február 5-10-én végezte 1202 válaszadó bevonásával. A mintában nem szerepeltek olyan területek lakosai, amelyek ideiglenesen nem voltak Ukrajna hatóságai ellenőrzése alatt, és a külföldön tartózkodó állampolgárok.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az ukránok túlnyomó többsége (65%) 2024 február elején úgy gondolja, hogy a háború azzal ér véget, hogy az összes megszállt területet, így Donbászt és a Krímet is ukrán ellenőrzés alá vonják, míg 14% gondolja úgy, hogy a harcok Oroszország terület...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1708548420
[modified] => 1708535527
)
[title] => Az ukránok közel kétharmada szerint a háború az összes megszállt terület visszafoglalásával végződik
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=179026&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 179026
[uk] => 179036
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 179030
[image] => Array
(
[id] => 179030
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/ukrnak.jpg
[original_lng] => 30359
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/ukrnak-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/ukrnak-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/ukrnak.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/ukrnak.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/ukrnak.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/ukrnak.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/ukrnak.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1708535194:3
[_thumbnail_id] => 179030
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2054
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_b3cc008674cbe4fd7f4c423dd21afd36] =>
[_oembed_time_b3cc008674cbe4fd7f4c423dd21afd36] => 1717840735
[_oembed_221dd7723a8c93b2524ed5d132dcb695] =>
[_oembed_time_221dd7723a8c93b2524ed5d132dcb695] => 1719586716
[_algolia_sync] => 831849363002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 83882
[2] => 11
[3] => 592
[4] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Kiemelt téma
[3] => Társadalom
[4] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 1984
[1] => 433532
)
[tags_name] => Array
(
[0] => felmérés
[1] => Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ)
)
)
[6] => Array
(
[id] => 178832
[content] =>
Tovább csökkent a bizalom az egyenirányúsított ukrán televízió iránt, 2024. február elejére 36 %-ra csökkent azok aránya, akik hisznek az adásainak, míg a kétkedők aránya 47 %-ra nőtt – derült ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felmérésének adataiból, számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a vizsgálatot végző szociológusok megállapították: „Az ukrán televízió egyenirányúsításának ötlete 2022-ben széles körű támogatottságot élvezett, de 2023 óta folyamatosan csökken a bizalom, és 2024 februárjától először regisztráltunk negatív bizalom-bizalomhiány egyensúlyt.” Bár azok, akik nem bíznak Volodimir Zelenszkij elnökben, sokkal kritikusabban viszonyulnak a televízióhoz is, a Zelenszkijben bízók körében 48 % hisz a médiumnak, 33 % pedig nem bízik benne. A Nyugat- és Közép-Ukrajna lakói valamivel kritikusabbak az egycsatornássá tett televízióval szemben. Ugyanakkor valójában minden régióban legfeljebb 40 % bízik benne.
Amint azt Anton Hruscseckij, a KMISZ igazgatóhelyettese megjegyezte, a felmérés eredményei azt mutatják, hogy egyre több ukrán kritikus a maratoni háborús adással szemben. „Az igazság kedvéért meg kell jegyezni, hogy az ukrajnai médiafelület a nagyarányú orosz invázió után jelentősen megváltozott. A támadás előtt a lakosság többsége számára a politikai információ fő forrása néhány országos tévécsatorna maradt. Ugyanakkor 2023 szeptemberében a KMISZ felmérésében a válaszadók 77 %-a válaszolta, hogy általában valamelyik internetes forrásból (elsősorban a Telegram-csatornákról), 43 %-a pedig a televízió híreiből kap információt (és egyértelmű, hogy ezeknek csak egy része érkezett a gleichschaltolt ukrán televízióból) – mutatott rá.
A KMISZ a felmérését február 5-10-én készült 1202 válaszadó bevonásával. A mintában nem szerepeltek olyan területek lakosai, amelyek ideiglenesen nem voltak Ukrajna hatóságainak ellenőrzése alatt.
Az elmúlt hat hónapban fokozatosan nőtt azoknak az ukránoknak az aránya, akik készek a háború befejezése érdekében területi engedményeket tenni, májustól decemberig ez a mutató 9 százalékponttal nőtt – derült ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felmérésének eredményeiből, számolt be csütörtökön az Ukrajinszka Pravda hírportál.
Mint a KMISZ kutatási adatai mutatták, a 2022 májusa és 2023 májusa közötti időszakban a helyzet viszonylag stabil volt: a válaszadók körülbelül 8-10%-a lett volna kész területi engedményekre, és az abszolút többség, 82-87% következetesen ellenzett minden engedményt.
Azonban 2023 májusa után fokozatosan növekedésnek indult a területi engedményekre hajlandók aránya: a májusi 10%-ról októberre 14%-ra, decemberre pedig 19%-ra. Ezzel párhuzamosan csökken a területi engedményeket ellenzők aránya (a májusi 84%-ról októberre 80%-ra, decemberre pedig 74%-ra).
A szociológusok felhívták a figyelmet arra, hogy míg 2023 májusa és októbere között a területi engedményekre készek arányának növekedése főként a déli és a keleti országrészekre volt jellemző, addig az október és december közötti növekedés már a nyugati és a középső megyékre is. Így nyugaton az ilyen válaszadók aránya az októberi 9%-ról decemberben 20%-ra, a középső országrészben pedig 10%-ról 15%-ra nőtt.
Délen és keleten az engedményekre készek arányának változása sokkal kevésbé érzékelhető, de a szociológusok továbbra is negatív tendenciákra mutatnak rá. „Ugyanakkor a válaszadók egyértelmű többsége minden régióban (a déli és keleti 68%-tól, illetve 69%-tól a nyugati és középső 76 és 79%-ig) továbbra is ellenzi az Oroszországnak teendő területi engedményeket” – mutatták rá a közvélemény-kutatók.
A KISZ a felmérést november 29-től december 9-ig végezte 1031 18 éven felüli válaszadó megkérdezésével Ukrajna minden megyéjében (kivéve a Krímet) telefonos interjú formájában, mobilszámok véletlenszerű mintavételével. A mintában nem szerepeltek olyan területek lakosai, amelyeket 2022. február 24-ig ideiglenesen nem ellenőriztek Ukrajna hatóságai (Krím, Szevasztopol városa, Donyeck és Luhanszk megyék egyes területei), valamint a külföldre menekültek.
Bár az ukránok abszolút többsége támogatja az Európai Unióhoz és a NATO-hoz történő csatlakozást is, de a tagságot az Észak-atlanti Szövetségben sokkal fontosabbnak tekinti – derült ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felméréséből, számolt be szerdán az rbc.ua hírportál.
A közvélemény-kutatás adatai szerint az ukránok 54%-a úgy gondolja, hogy a NATO-tagság jelenleg magasabb prioritás. Azoknak az aránya, akik inkább az Európai Unióhoz való csatlakozást részesítik előnyben, 24%. A többi megkérdezett vagy nemmel válaszolt, vagy egyáltalán nem tudott válaszolni. Ugyanakkor minden régióban többen választották a NATO-t az EU-val szemben.
Amint Anton Hruseckij, a KMISZ igazgatóhelyettese megjegyezte, a felmérés eredményei várhatóan azt mutatják, hogy Ukrajna számára prioritást élvez a biztonság és a gazdasági fejlődés garantálása, amelyek az európai integráció támogatásának legnagyobb mozgatói. „Ugyanakkor az EU és a NATO prioritása azt mutatja, hogy a legfontosabb tényező végül is a biztonság. Más adatok szerint is azt látjuk, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a NATO-csatlakozáshoz való ragaszkodás” – tette hozzá a szociológus.
A KMISZ saját felmérését 2023. szeptember 29. és október 9. között 1010 válaszadó megkérdezésével végezte. A kutatás nem terjedt ki az Oroszország által megszállt Krím és Donbász területére, valamint azokra az állampolgárokra, akik 2022. február 24. után külföldre távoztak.
Egy 2023 májusában végzett közvélemény-kutatás adatai szerint a több mint egy éve tartó teljes körű háború ellenére az ukránok 70%-a boldognak tartotta magát, és csak 15%-a nem állította ezt magáról – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) felmérésére hivatkozva.
A KMISZ kutatás szerint a megkérdezett ukránok boldogság-indexe szinte nem változott az utóbbi másfél évben. A 2021 decemberében, az orosz invázió előestéjén végzett felmérés azt mutatta, hogy az ukránok 71%-a tartotta magát boldognak, 15%-a pedig boldogtalannak.
Mint Anton Hruseckii, a KMISZ igazgatóhelyettese megjegyezte, a boldogság önértékelése a lakosság jólétének egyik fontos társadalmi mutatója, és az „erő” közvetett mutatója a nehéz háborús időszak hátterében. Ugyanakkor a KMISZ többi közvélemény-kutatása számos negatív következményt mutat a hétköznapi ukránokra nézve az orosz invázió eredményeként: 78% beszél legalább egy rokona vagy barátja sebesüléséről vagy haláláról, 64% a jövedelem csökkenéséről, 29% a munkahely elvesztéséről. Ezenkívül 64% a mentális egészség romlására, 55% a testi egészségére panaszkodik.
„Éppen ezért alapvetően fontos, hogy a boldogságmutató gyakorlatilag nem változott sem általánosságban, sem a lakosság egyes kategóriái körében. A mai nehézségek és kihívások tengere ellenére az ukránok megtalálják a módját, hogyan alkalmazkodjanak a bonyolult valósághoz és előrelépjenek” – mutatott rá Anton Hruseckij.
A KMISZ saját felmérését 2023. május 26. és június 5. között 984 válaszadó megkérdezésével végezte. A felmérés nem terjedt ki az Oroszország által megszállt Krím és Donbász területére, valamint azokra az állampolgárokra, akik 2022. február 24. után külföldre távoztak.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Egy 2023 májusában végzett közvélemény-kutatás adatai szerint a több mint egy éve tartó teljes körű háború ellenére az ukránok 70%-a boldognak tartotta magát, és csak 15%-a nem állította ezt magáról.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1688730360
[modified] => 1688728490
)
[title] => Az ukránok 70 százaléka a háború ellenére továbbra is boldognak tartja magát
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=153596&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 153596
[uk] => 153601
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 153597
[image] => Array
(
[id] => 153597
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/ukranok.jpg
[original_lng] => 49425
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/ukranok-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/ukranok-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/ukranok.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/ukranok.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/ukranok.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/ukranok.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/ukranok.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1688717920:3
[_thumbnail_id] => 153597
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1605
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_af5531907768018ad1b817f2caca7650] =>
[_oembed_time_af5531907768018ad1b817f2caca7650] => 1688726529
[_oembed_f7ca1beca5f2a90316eb55646acd6477] =>
Apparently, in this photo we can see an artillery shot for the D-20 howitzer, consisting of a Chinese 152-mm Type 66 high-explosive fragmentation projectile with an Iranian-made charge. - the photo was published by russian gunners. pic.twitter.com/pZzXkH0Lwp
