Célja a házasságkötések arányának növelése, ami az elmúlt évtizedben jelentősen csökkent országszerte
Nem túl gyakori, hogy az állam is támogat egy társkeresőt, ám Kínában most pontosan ez történt: a szolgáltatás az egyedülálló lakosok adatait használja a platformon, mindez pedig a házasságkötések számának drasztikus csökkenése nyomán indult – írta meg a liner.hu.
A Guardian jelentése szerint a kelet-kínai Csianghszi tartomány egyik városának vezetése unortodox megoldást talált a szerelemre vágyó egyedülállók számára: egy államilag támogatott társkereső alkalmazást hoztak létre. A 640 ezres lakosú Guixi városa egy olyan alkalmazást indított, amely az egyedülálló lakosok adatait használja fel.
Az alkalmazást Palm Guixi névre keresztelték, a kínai állami média szerint pedig vakrandik szervezésére is alkalmas. Az alkalmazás egy tartományi szintű kezdeményezés része, amelynek célja a házasságkötések arányának növelése, ami az elmúlt évtizedben jelentősen csökkent országszerte.
2021-es adatok szerint abban az évben 1000 emberre 5,4 házasságkötés jutott, míg ez az arány 2021-ben az Egyesült Államokban 6 volt. Csianghsziban a helyi önkormányzatok is bekapcsolódtak, noha ők személyes rendezvényeket szerveznek, hogy az emberek egymásra találjanak.
Az alkalmazás egyik legfontosabb célja a magas „menyasszonyi összegek” elleni kampány: noha a kormány az elmúlt években arra törekedett, hogy visszaszorítsa a hagyományos gyakorlatot, amelyet már a polgári törvénykönyv is tilt, miszerint a vőlegény a házasságkötés előtt készpénzt ajánl fel a menyasszony családjának, a valóságban ugyanúgy működik, főként vidéken.
For 1.4 billion Chinese citizens that had the government dictate their movements since the pandemic began, the past six weeks have forced them to suddenly figure out how to survive on their own https://t.co/ERgSldpAME
A kínai kormány fokozatosan emelni kívánja a nyugdíjkorhatárt, hogy megbirkózzanak az ország gyorsan öregedő lakosságával és a munkaképes korú lakosok számának csökkenésével – számolt be az Ukrinform a Reuters-re hivatkozva.
A nyugdíjtörvény módosításáról szóló tervezet értelmében a Kínai Népköztársaság állampolgárai nyugdíjkorhatárát fokozatosan, évente néhány hónappal meg kell emelni, amíg el nem érik a jelenleg még egyeztetés alatt álló célmutatót.
„Azoknak, akik már közelednek a nyugdíjkorhatárhoz, alig néhány hónappal el kell halasztani a nyugdíjba vonulásukat. Lehet, hogy a fiataloknak néhány évvel tovább kell dolgozniuk, de az új normák végrehajtása hosszú alkalmazkodási és átmeneti időszakot helyez kilátásba” — idézte Jin Weigangot, a Kínai Munkaügyi és Szociális Jóléti Akadémia elnökét a helyi média.
A kínai kormány hivatalosan még nem jelentette be a nyugdíjkorhatár emelését, amely a világon az egyik legalacsonyabb: 60 a férfiak, 55 a szellemi dolgozók és 50 a gyárakban dolgozó nők számára.
Mivel Kína 1,4 milliárd fős lakossága gyorsan öregszik és csökken, részben annak a politikának köszönhetően, amely 1980 és 2015 között egy gyermekre korlátozta a házaspárokat, a nyugdíjköltségvetésekre nehezedő nyomás egyre növekszik, és egyre sürgetőbbé válik a döntéshozók számára, hogy foglalkozzanak a helyzettel.
A Kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság arra számít, hogy a 60 év felettiek száma a jelenlegi 280 millióról több mint 400 millióra nő 2035-re, ami megegyezik Nagy-Britannia és az Egyesült Államok jelenlegi népességét együttvéve.
Az elmúlt 60 év során a kínai várható élettartam az 1960-as 44 évről 2021-re 78 évre nőtt, ami magasabb, mint az Egyesült Államokban, és az előrejelzések szerint 2050-re meghaladja a 80 évet.
Jelenleg Kínában minden egyes nyugdíjast öt munkavállaló járuléka támogat. Ez az arány fele az egy évtizeddel ezelőttinek, és csökkenő tendenciát mutat: 2030-ban 4:1, 2050-ben pedig 2:1.
Helyi demográfusok és közgazdászok elmondása szerint Kína jelenlegi nyugdíjrendszere fenntarthatatlan, és reformra szorul a növekvő számú nyugdíjas nyugdíjának kifizetéséhez szükséges munkaerőforrások csökkenése miatt.
A Pénzügyminisztérium adatai szerint Kína 31 tartományi szintű joghatósága közül tizenegyben van nyugdíjköltségvetési hiány. Kínai szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a jelenlegi nyugdíjpolitika változatlan fenntartása esetén 2035-re a nyugdíjrendszer pénze elfogy.
For 1.4 billion Chinese citizens that had the government dictate their movements since the pandemic began, the past six weeks have forced them to suddenly figure out how to survive on their own https://t.co/ERgSldpAME
Három évnyi pandémiás határkorlátozás után Kína végre megnyitja kapuit a külföldi turisták előtt.
Kína egyesült államokbeli nagykövetsége közölte, hogy az ország szerdától újraindítja a vízumok minden kategóriájának kiadását külföldiek személyek számára. Azok az utazók, akik több évre szóló vízummal rendelkeznek 2020. március 28-a előttről, szintén beutazhatnak az országba. A nagykövetség közleménye szerint újra vízummentesen lehet utazni Hajnan szigetére, valamint a Sanghajba látogató tengerjáró hajókra is.
A kínai hatóságok a múlt hónapban jelentették be, hogy győzelmet arattak a koronavírus felett, annak ellenére, hogy tavaly év végén hirtelen belendült Pekingben a covid a korlátozások feloldása után. Peking most a világ második legnagyobb gazdaságát és belföldi turisztikai ágazatát kívánja újjáéleszteni.
2022-ben Kína 115 millió határon átnyúló utazást regisztrált, ami messze elmarad a 2019-es járvány előtti 670 milliós szinttől. És míg 2019-ben 97,7 millióan utaztak az országba, ez a szám tavaly mindössze 4,47 millióra esett vissza. Az országban januárban a részleges újranyitás során szüntették meg a kötelező karantént a külföldről érkezők számára – írja a CNN.
Azonban fontos, hogy aki most akar Kínába utazni, továbbra is Covid-tesztet kell végeznie 48 órával indulás előtt, valamint ki kell tölteni egy vám-egészségügyi nyilatkozatot is.
For 1.4 billion Chinese citizens that had the government dictate their movements since the pandemic began, the past six weeks have forced them to suddenly figure out how to survive on their own https://t.co/ERgSldpAME
Kína szerint több mint 200 millió állampolgáránál diagnosztizálták a Covid–19-et a szigorú korlátozási intézkedések novemberi feloldása óta – jelentette az UNN a Xinhua-ra hivatkozva.
A legsúlyosabb betegek közül 800 ezren meggyógyultak, Kína „döntően legyőzte” a járványt – közölték.
Kína a világ legszigorúbb korlátozásait vezette be, és továbbra is kérdéses a vírus eredete, amelyet először a kínai Vuhan városában észleltek 2019 végén. Azóta a megbetegedések száma tetőzött, és az élet többnyire visszatért a normális kerékvágásba, bár a Kínába irányuló és onnan érkező nemzetközi utazások még tartanak a járvány előtti szinten.
For 1.4 billion Chinese citizens that had the government dictate their movements since the pandemic began, the past six weeks have forced them to suddenly figure out how to survive on their own https://t.co/ERgSldpAME
A Holland Műsorszóró Alapítvány (NOS) vizsgálata szerint holland cégek által gyártott mikrochipek milliói kerültek Oroszországba az országot sújtó szankciók ellenére.
A szállítások három, védelmi iparhoz kötődő orosz céghez kerültek, ami azt jelenti, hogy holland chipeket is használtak orosz fegyverekben.
A vizsgálat „egyértelmű mintát” mutatott ki, eszerint kínai vállalatok egy kis csoportja hónapról hónapra holland chipeket szerez be, és exportál Oroszországba.
A vállalatok szóvivői tagadták a vétkességet, és azt állították, hogy nem üzletelnek Oroszországgal.
For 1.4 billion Chinese citizens that had the government dictate their movements since the pandemic began, the past six weeks have forced them to suddenly figure out how to survive on their own https://t.co/ERgSldpAME
Mínusz 53 fokos rekordhideget mértek vasárnap Kína legészakibb városában, Mohóban – közölte a helyi meteorológiai szolgálat.
A Hejlungcsiang tartományban, az orosz határ közelében fekvő városban vasárnap már a harmadik egymást követő napon süllyedt mínusz 50 Celius-fok alá a minimumhőmérséklet. A térség számos más településén is megdőltek az eddigi hidegrekordok a legújabb hideghullámban.
Moho városban a korábbi hidegrekord -52,3 Celsius fok volt. Mohóban évente akár nyolc hónapon át is tarthat a havas-jeges évszak, a város éves átlaghőmérséklete mínusz három fok.
The Ghanaian giant reported to be the world’s tallest man
An area hospital in northern Ghana instructed 29-year-old Sulemana Abdul Samed throughout certainly one of his current check-ups that he had reached the peak of 9 ft 6in (2.89m). 1/2#ArianaNews#Ghana#tallestmanpic.twitter.com/S6D9KIqapD
For 1.4 billion Chinese citizens that had the government dictate their movements since the pandemic began, the past six weeks have forced them to suddenly figure out how to survive on their own https://t.co/ERgSldpAME
Reális veszély, hogy jókora lökést ad a járvány kínai terjedésének és a halálozásoknak a holdújévi vándorlás, de nyomuk sincs a Covid megjelenését követő három évvel ezelőtti korlátozásoknak. Szerdán már milliók voltak úton az ünnepek miatt, a csúcs pénteken jön.
A Covid-járvány gyors terjedése ellenére megtelnek a kínai vasútállomások és repülőterek, szerdán már milliók tartottak az otthonuk felé, ahol együtt ünnepelhetik családjukkal és barátaikkal a szombaton kezdődő holdújévi időszakot. A forgalmi csúcs péntekre várható, miközben az egész világon árgus szemekkel figyelik a járvány kínai fejleményeit, hiszen ha gazdasági fennakadásokhoz vezetnek, azt az egész világgazdaság megérzi.
A Covid Kínában jelent meg először tömegesen 2019 és 2020 fordulóján, a hatóságok drákói intézkedéseket hoztak, hogy megelőzzék a terjedését, és a maximális szigort – a zéró-Covid politikáját – csak a múlt év végén adták fel.
A szélesre szabott elkülönítő zárlatok már az elmúlt években az egész világra tovagyűrűző hatásokat okoztak a szállításban, kereskedelemben és az iparban, hiszen Kína az Egyesült Államokkal holtversenyben a glóbusz legnagyobb külkereskedője. A szigor feloldása miatt most az az aggodalom, hogy ha túl gyorsan és túl sok áldozatot szedve terjed a járvány, az újabb gazdaságbénító zárlatokhoz vezethet. A kínai kereslet visszaesése azért is fájdalmas lehet, mert egyidejűleg a fejlett országok is recesszióba csúszhatnak az inflációfékező jegybanki kamatemelések közepette.
Hogy még rosszabbul fessen az összkép, kedden Kínából vigasztalan gazdasági és demográfiai adatok érkeztek.
Áldást vagy átkot hoz ez a holdújév?
Az ünnepi szezon, a holdújév – a nyugati karácsonyi időszakhoz hasonlóan – hagyományosan a fogyasztás megemelkedését hozza Kínában, ebben az értelemben tehát a korlátozások feloldása akár erősítő injekcióval érhet fel a lelassult óriásgazdaság számára.
A bökkenő, hogy nem tudni, mekkora ára lesz a tavaszi fesztiválnak, ha meglódul utána a járvány.
Egyes elemzők szerint ha kilábalás következik, az lassú lesz. Liu He kínai miniszterelnök-helyettes a davosi világgazdasági fórumon büszkén jelentette be, hogy a hároméves izoláció után Kína immár a külvilág irányában is teljesen nyitva áll.
A kínai bevándorlási hivatal jelentése szerint a január 8-i nyitás óta átlagban napi félmillió ember lépte át a határt. Szombattól ez hatszázezerre emelkedhet.
Eközben belföldön az óriásvárosokból, amelyekben a hivatalnokok szerint a járvány már tetőzött, milliók tartanak vidékre, olyan városokba és falvakba, ahol még kevésbé terjedt el a járvány, sok a vakcinázatlan idős ember, és gyengébb az egészségügyi ellátás.
A déli Kanton városban például – amelynek lakossága körülbelül Romániáéval egyezik meg – a szerdai hivatalos adatok szerint már a 85 százalékot is meghaladta a fertőzöttség. Vidéki falvakban eközben ajtóról ajtóra járnak az egészségügyi dolgozók, hogy beoltsák az időseket. A kínai Xinhua hírügynökség keddi jelentése ezt az erőfeszítést úgyt írta le, mint „az utolsó mérföld” – írta a Reuters.
Nem tudni, mennyi az áldozat
Kínából nem folynak olyan gyakorisággal és pontossággal az adatok a járvány áldozatairól, mint az elmúlt években a világ sok országából. Szombaton nagy emelkedést jelentettek be hivatalosan a halálos áldozatok számában: december 8 és január 12 között 59 938-an haltak meg Covid-fertőzés miatt az állami kimutatás szerint.
Emlékezhetünk rá, a Covid-áldozatok számára tekintve Európában és Magyarországon is hatalmas viták voltak a pandémia hullámai közepette, mert országonként más-más szabályok alapján állították össze a listákat, a számok inkább csak a trendeket illetően lehettek tájékoztató jellegűek, nemzetközileg nem voltak összehasonlíthatók.
China is expected to see daily Covid deaths peak at 36,000 a day over Lunar New Year, according to a fresh analysis https://t.co/l6XiArHFtL
Az összehasonlíthatóságot az Egészségügyi Világszervezet, a WHO sem tudta elérni, az akkori tapasztalatokból kiindulva azonban most arra kérte Kínát, hogy tegyen hozzáférhető többlethalálozási adatokat.
Ezek azt mérik, hogy az adott évben az előző évek átlagához mérten mennyivel többen haltak meg. Ezzel a módszerrel kimutatható, mekkora lehetett a járvány valódi hatása, minden tényezőt figyelembe véve, és ez már más országokkal is összehasonlítható.
For 1.4 billion Chinese citizens that had the government dictate their movements since the pandemic began, the past six weeks have forced them to suddenly figure out how to survive on their own https://t.co/ERgSldpAME
Az Airfinity Ltd nevű független adatelemző cég a Bloomberg jelentése szerint elképesztő napi számot prognosztizál a kínai Covid-halálozásokra a holdújévi időszakra: 36 ezret. December 29-i becslésükhöz 11 ezer halálesetet adtak hozzá, és ezek a számok egy-egy napra vonatkoznak.
A tapasztalat: a vakcinázás mérsékelte a halálozást
A kínai járványügyi központ már dolgozik a többlethalálozási adatok előállításán, de ez a munka időt vesz igénybe – írta szerdán a Global Times, az országot irányító Kommunista Párt ellenőrzése alatt álló angol nyelvű lap. Akárhogy is: ha a statisztikákban nem is jelenik meg egyhamar a megemelkedett nyomás, a kórházakba máris megérkezett.
Sok tényező okozhatja, hogy egy eset nem kerül bele a Covid-statisztikába, például ha nem kórházban történt, vagy nem végeztek tesztet, de például a járvány számlájára írható az is, ha valakinek a más betegségét a járvány miatt nem tudták időben kezelni – ismeri el a lap. A Reuters keddi jelentése szerint Kínában erősen ellenjavallták az állami és a privát kórházakban, hogy a Covidot szerepeltessék halálokként.
A WHO munkatársai tavaly tavasszal készítettek alapos elemzést a többlethalálozási adatok nemzetközi összeméréséről, amelyről a Világgazdaság is beszámolt. Európában a többlethalálozás mértéke világosan kirajzolódó regionális különbségeket mutatott. A közép-európai régióban a többlethalálozás szintje Magyarországon volt a legalacsonyabb, és inkább a nyugat- és dél-európai mintára hajazott. A többlethalálozás mértéke erős korrelációt mutatott a vakcinázatlanság mértékével.
For 1.4 billion Chinese citizens that had the government dictate their movements since the pandemic began, the past six weeks have forced them to suddenly figure out how to survive on their own https://t.co/ERgSldpAME
Kína úgy tervezi, 2024-re befejezi az építését az EAST nevű optikai teleszkópnak, ami nemcsak Ázsia, de a keleti félteke legnagyobb ilyen szerkezete lehet. Rekesznyílása elérheti a 6 métert, a tükör pedig 8 méteres lehet.
Ambiciózus tervet jelentett be a Pekingi Egyetem: Kínában megépítenék Ázsia legnagyobb optikai teleszkópját. A Space.com szerint az Expanding Aperture Segmented Telescope (EAST) elnevezésű teleszkóptól azt remélik, hogy jelentősen javíthatja Kína optikai megfigyelési képességét a csillagászatban. Ha minden a tervek szerint halad, az új létesítmény lehet a legerősebb Keleten, és bőven felveheti a versenyt a nyugati társaival.
A szerkezet a tibeti fennsíkon, Csinghaj tartományban épül majd fel, körülbelül 4200 méteres magasságban. Az EAST 18 darab hatszögletű tükörszegmensből állhat, hasonlóan a NASA James Webb űrteleszkópjához. Ez a 2024-es indulásra 6 méter átmérőjű lenne, ám további 18 szegmenssel bővítenék ki, így 2030-ra elérné a 8 méteres átmérőt.
Az egész projekt nagyjából 500–600 millió jüant, vagyis 27,1–32,5 milliárd forintot emészthet fel.
Kínának nem ez az első ambiciózus terve: korábban már megépítette a FAST nevű teleszkópot is, aminek átmérője elérte az 500 métert. Ezzel többek között a földönkívülieket keresik. Emellett nemrég sikeresen tesztelték az első olyan teleszkópot, amivel egy homár szemét másolták le.
For 1.4 billion Chinese citizens that had the government dictate their movements since the pandemic began, the past six weeks have forced them to suddenly figure out how to survive on their own https://t.co/ERgSldpAME
Egy új tanulmány adatai szerint a Kínát ellepő Covid-hullám már elérhette a tetőfokát az ország néhány legnagyobb városában, többek között Sanghajban és Pekingben is – számolt be a CNN.
A Frontiers of Medicine folyóiratban december 29-én publikált tanulmány adatai szerint a matematikai modellezés előrejelezte a 2022 végén, Kína nagyvárosain végigsöprő hullámot, míg több vidéki területet január közepén-végén sújt majd.
„Az eredmények azt mutatták, hogy Kanton város már túljutott a hullámon, míg Peking, Sanghaj és Chongqing várost körülvevő területeken tombol a járvány, amely valószínűleg 2022-es év végére múlik el” – áll a tanulmányban.
Az adatok szerint a járvány terjedését „jelentősen felerősítheti” a közelgő Tavaszi Fesztivál idején várható utazások száma, amely a január 22-i holdújévhez kapcsolódó nemzeti ünnep.
„Indokolt a feltételezés, miszerint az Omicron-járvány Kína szárazföldi részén több hullámban is megnyilvánulhat újabb lokális járványok kitörése révén, valószínűleg a 2023-as év végén”– áll a tanulmányban.
A sanghaji egyetemek és egészségügyi intézmények kutatói modellezték az újabb Covid–19 fertőzéses esetek napi görbéit, és kiszámították a megbetegedések teljes számát október elejétől november 29-ig, mielőtt az ország megkezdte volna a tesztelési követelmények enyhítését.
[type] => post
[excerpt] => Egy új tanulmány adatai szerint a Kínát ellepő Covid-hullám már elérhette a tetőfokát az ország néhány legnagyobb városában, többek között Sanghajban és Pekingben is – számolt be a CNN.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1673040060
[modified] => 1673028556
)
[title] => A kínai nagyvárosok túl vannak a COVID járvány tetőfokán
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=132683&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 132683
[uk] => 132411
)
[trid] => ild5234
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 132412
[image] => Array
(
[id] => 132412
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/12c70a6a64c1cdba16032c93c34afd5b7a0810c1.jpg
[original_lng] => 93494
[original_w] => 587
[original_h] => 338
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/12c70a6a64c1cdba16032c93c34afd5b7a0810c1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/12c70a6a64c1cdba16032c93c34afd5b7a0810c1-300x173.jpg
[width] => 300
[height] => 173
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/12c70a6a64c1cdba16032c93c34afd5b7a0810c1.jpg
[width] => 587
[height] => 338
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/12c70a6a64c1cdba16032c93c34afd5b7a0810c1.jpg
[width] => 587
[height] => 338
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/12c70a6a64c1cdba16032c93c34afd5b7a0810c1.jpg
[width] => 587
[height] => 338
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/12c70a6a64c1cdba16032c93c34afd5b7a0810c1.jpg
[width] => 587
[height] => 338
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/12c70a6a64c1cdba16032c93c34afd5b7a0810c1.jpg
[width] => 587
[height] => 338
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1673021356:5
[_thumbnail_id] => 132412
[_edit_last] => 5
[views_count] => 801
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_c529cd795daf246e55c5e2721a834884] =>
China is expected to see daily Covid deaths peak at 36,000 a day over Lunar New Year, according to a fresh analysis https://t.co/l6XiArHFtL
For 1.4 billion Chinese citizens that had the government dictate their movements since the pandemic began, the past six weeks have forced them to suddenly figure out how to survive on their own https://t.co/ERgSldpAME
Miután Kínában jelentősen megugrott a koronavírusos fertőzések száma, a világ több országa pedig kötelező jellegű tesztelést vezetett be minden Kínából érkező utas számára, Kína most a WHO-t vette elő.
Az AFP jelentése szerint Kína csütörtökön felszólította az Egészségügyi Világszervezetet (WHO), hogy “igazságos álláspontot” tanúsítson a koronavírusról, miután a WHO bírálta Peking “nagyon szűkös” definícióját a fertőzés okozta halálesetekről.
Michael Ryan, a WHO sürgősségi igazgatója szerdán újságíróknak nyilatkozva rámutatott, a hivatalos statisztikák nem tükrözik a járvány valós hatását Kínában, ahol a koronavírusos esetek száma látványosan megugrott, miután Peking a múlt hónapban úgy határozott, egyik napról a másikra megszünteti az évek óta tartó szigorú járványügyi intézkedéseket.
Kína szerint ők mindenben együttműködtek Peking csütörtökön azzal vágott vissza a WHO-nak, hogy hangsúlyozta, Kína “szorosan együttműködik a WHO-val”, kiemelve, hogy “mindig is nyíltan és átláthatóan megosztotta a vonatkozó információkat és adatokat a nemzetközi közösséggel”.
Mao Ning külügyminisztériumi szóvivő ennek kapcsán egy sajtójátékoztatón kijelentette:
“Egy nem teljes lista szerint a koronavírus-járvány első bejelentése óta több mint 60 technikai csere történt a két fél között, többek között a koronavírus-fertőzés megelőzéséről, annak ellenőrzéséről, valamint kezeléséről, illetve az oltóanyagokról és a vírus eredetének nyomon követéséről.”
Kínában december óta összesen 23 koronavírushoz köthető halálesetet regisztráltak, ám Peking drasztikusan leszűkítette a halálesetek osztályozásának kritériumait, ami azt jelenti, hogy a kínai statisztikák nem biztos, hogy a valóságot tükrözik. Ahogy arról korábban is beszámoltunk, a több ország által is bevezetett kötelező jellegű tesztelést Kína “elfogadhatatlannak” minősítette és megtorlással fenyegetőzött.
For 1.4 billion Chinese citizens that had the government dictate their movements since the pandemic began, the past six weeks have forced them to suddenly figure out how to survive on their own https://t.co/ERgSldpAME
This is not an ordinary cargo, it carries 37 metric tons of life-saving: ◾critical trauma kits ◾medical supplies ◾medicines to be distributed to health facilities in #Türkiye & #Syria.@WHO has released $16+ million from the Contingency Fund for Emergencies for the response. pic.twitter.com/2AjgFPYk67
