Szombat este az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének Glasgow-ban rendezett 26. ülésén (COP26) részt vevő 197 ország küldöttei elfogadták az új globális klímaegyezményt.
A csaknem kétheti tárgyalássorozat után, a tervezett határidőnél egy nappal később, komoly kompromisszumokkal jóváhagyott megállapodás a Glasgow-i Klímaegyezmény (Glasgow Climate Pact) címet viseli.
COP26: New ‘Glasgow Climate Pact’ agreed but last-minute weakening of coal phase-out, reports @AlastairDalton from the conference https://t.co/K3imiyPUFa
Ez az első globális környezetvédelmi megállapodás, amely konkrétan megnevezi a szenet olyan fosszilis fűtőanyagként, amelynek használatát az energiatermelésben hosszú távon csökkenteni kell.
Az első brit sajtóreakciók szerint azonban kompromisszumos megoldás született, amely elmarad a várakozásoktól.
Az eredeti határozattervezetben ugyanis a szénfelhasználás szakaszos megszüntetése szerepelt, ám az utolsó pillanatban, India szombat este előterjesztett kifogása nyomán a végleges szövegbe ehelyett a szakaszos csökkentés kifejezés került.
António Guterres ENSZ-főtitkár szerint a világnak „vészhelyzeti üzemmódba kell kapcsolnia” az éghajlatváltozással kapcsolatban, mivel a megállapodás nem megy elég messzire – írta a BBC News.
The #COP26 outcome is a compromise, reflecting the interests, contradictions & state of political will in the world today.
It's an important step, but it's not enough. It's time to go into emergency mode.
Ugyanakkor elismeri, hogy a megállapodás „fontos építőköveket hoz létre az előrelépéshez”, és olyan kompromisszum, amely tükrözi a világ „érdekeit, ellentmondásait és a politikai akarat álláspontját”.
A fiataloknak, az őslakos közösségeknek és az éghajlatváltozás elleni aktivizmusban élenjáró más embereknek szóló üzenetében Guterres azt mondta: „Tudom, hogy csalódottak vagytok, de a haladás útja nem mindig egyenes vonalú. Néha vannak kitérők, néha vannak árkok. De tudom, hogy eljuthatunk oda.”
COP26: New ‘Glasgow Climate Pact’ agreed but last-minute weakening of coal phase-out, reports @AlastairDalton from the conference https://t.co/K3imiyPUFa
Nyilvánosságra hozták a Glasgow-i klímacsúcs (COP26) házigazdái a konferencián született vállalások alapján készült nyilatkozattervezetet.
A tervezet szövegében hangsúlyozták: jelenleg még egy nagy szakadék van az államok vállalásai közt, valamint aközött, hogy a szakértők szerint mire lenne szükség a klímaválság következményeinek megakadályozásához. Épp ezért arra kérik a konferencián részt vevő államokat, hogy teljesítsék hamarabb azok a vállalásaikat, amelyeket 2030-ra ígértek, annak érdekében, hogy 2022-re sikerüljön elérni azokat a célokat, amelyeket a párizsi egyezmény rögzített.
A tervezet szövegében arra is felszólították az országokat, hogy ahol csak lehetséges, ott az energiahordozók helyett próbáljanak meg másfajta energiaforrásokat alkalmazni. Itt azonban nem szabtak meg semmilyen dátumot arra vonatkozóan, hogy ezt meddig kellene megtenniük az államoknak.
A tervezetben leírtakat a konferencián részt vevő 200 állam képviselői a következő napokban fogják megvitatni. Alok Sharma, a konferencia elnöke ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott: a tárgyaló felekre még komoly munka vár annak érdekében, hogy létrejöjjön egy olyan egyezség, amely által megfelelően lehet kezelni a globális felmelegedést.
A végleges nyilatkozat kiadására hétvégén kerülhet sor, a Greenpeace azonban a leírtakkal szemben már most erős kritikát fogalmazott meg.
„Ez a tervezet nem arra szolgál, hogy megoldjuk a klímaválságot. Ez egy egyezség arról, hogy keresztbe tesszük az ujjainkat és bízunk a legjobban. Egy udvarias kérés, hogy az országok talán, ha lehetséges, tegyenek többet a következő években” – írták. A Climate Action Tracker nevű kutatócsoport ugyancsak arra hívta fel a figyelmet, hogy az eddigi, 2030-ra tervezett vállalások nem elengedőek, azok által a 2100-as évig még mindig 2,4 fokkal nőhetne a globális átlaghőmérséklet az ipari forradalom előtti időkhöz képest.
COP26: New ‘Glasgow Climate Pact’ agreed but last-minute weakening of coal phase-out, reports @AlastairDalton from the conference https://t.co/K3imiyPUFa
Az emberiség leggazdagabb 1 százalékának szén-dioxid-kibocsátása jó úton halad ahhoz, hogy harmincszor nagyobb legyen, mint ami a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fok alatt tartásával összeegyeztethető – figyelmeztet egy új kutatás.
A szakértők mindeközben arra sürgetik az egyes kormányokat, hogy vessenek ki korlátozások a “luxus szénfogyasztásra”, vagyis a magánrepülők, a megajachtok és az űrutazások kibocsátására – számolt be a The Guardian.
A párizsi klímaegyezmény céljainak megfelelően a Földön minden embernek átlagosan 2.3 tonnára kell csökkentenie a szén-dioxid-kibocsátását 2030-ra, ami a jelenlegi átlag körülbelül felének felel meg.
A tanulmány szerint a leggazdagabb 1 százalék – mely kevesebb embert jelent, mint amekkora Németország lakossága – a jelenlegi fogyasztás fenntartása esetén évente 70 tonna szén-dioxidot bocsát ki fejenként. 2030-ra így az összes kibocsátás 16 százalékáért lehetnek felelősek, szemben az 1990-es 13 százalékkal. Eközben a legszegényebb 50 százalék átlagosan egy tonna szén-dioxid-kibocsátásért lesz felelős évente fejenként.
“Úgy látszik, egy aprócska elitnek szabad a szennyezés” – jelentette ki Nafkote Dabi, az Oxfam éghajlat-politikai vezetője, amely az Európai Környezetpolitikai Intézet (IEEP) és a Stockholmi Környezetvédelmi Intézet (SEI) megbízásából készítette el a tanulmányt. “Túlméretezett kibocsátásuk szélsőséges időjárási viszonyokhoz vezet világszerte, és veszélyezteti a globális felmelegedés visszaszorítására vonatkozó nemzetközi célokat” – tette hozzá.
Külön érdekes, hogy a tanulmány éppen akkor jelent meg, amikor a világ vezetői a Glasgow-ban megrendezett COP26 klímacsúcson a kibocsátás csökkentéséről és az 1,5 Celsius-fokos cél megtartásáról értekeztek, miközben rengeteg résztvevő – köztük Boris Johnson, Károly herceg és Jeff Bezos – magángéppel érkezett az eseményre.
A szervezet arra sürgeti a leggazdagabbakat, hogy a globális felmelegedés elleni küzdelem sikerességének érdekében és a párizsi klímacéloknak megfelelően csökkentsék saját kibocsátásukat, hatalmukkal és vagyonukkal pedig mozdítsák elő a zöldebb gazdaságot.
Bezos idén a New Shepard rakétájával az űrbe utazott, Richard Branson a Virgin Galactic rakétájával ugyanígy tett, Elon Musk technokirály vállalata pedig azt ígéri, hamarosan embereket visz majd a Marsra. Egyetlen, csupán 11 perces űrrepülés kibocsátása legalább 75 tonnát jelent, ami meghaladja a Föld legszegényebb egymilliárdjának egész életre szóló kibocsátását.
A tanulmány megmutatja, hogy az 1,5 Celsius-fokos cél megtartásáért folyó küzdelmet nem a bolygó nagyszámú lakosságának fogyasztása, hanem a világ leggazdagabbjainak túlzott kibocsátása okozza – foglalta össze Tim Gore, az Európai Környezetpolitikai Intézet, azaz Institute for European Environmental Policy (IEEP) körforgásos gazdasággal foglalkozó programjának vezetője.
Már a leggazdagabb 10 százalék együttes összes kibocsátása is elegendő lehet ahhoz, hogy meghaladja a 2030-ra kitűzött 1,5 Celsius-fokos célértékek betartásához szükséges mennyiséget – függetlenül attól, hogy a Föld lakosságának másik 90 százaléka mit tesz.
Gore úgy fogalmazott:
Ahhoz, hogy 2030-ig csökkenteni tudjuk a kibocsátási szakadékot, az egyes kormányoknak a leggazdagabb, vagyis a legnagyobb kibocsátókra irányuló intézkedéseket kell tenniük – az éghajlati válságot és az egyenlőtlenséget együtt kell kezelni. Ez magában foglalja mind az olyan intézkedéseket, amelyek a luxusfogyasztás korlátozására irányulnak, mint a megajachtok, a magánrepülők és az űrutazások, mind pedig az olyan klímaintenzív befektetések visszaszorítását, mint a fosszilis tüzelőanyag-szektorban lévő tulajdonjogok.
COP26: New ‘Glasgow Climate Pact’ agreed but last-minute weakening of coal phase-out, reports @AlastairDalton from the conference https://t.co/K3imiyPUFa
Az idei COP26 konferencia bohózatba illőre sikeredett, ami nem a felszólaló klímavédők bizonyítványa, hanem a politikusoké, akik cinizmusukkal és a helyzet komolyságának elbagatellizálásával hívták fel magukra a figyelmet – olvasható a The Big Issue riportjában.
A magazin kiemelte, hiába szerették volna előtérbe helyezni a környezettudatosságot, valamint a zöld technológiákat, a megbeszélésre érkezők magángépei és luxusterepjárói akkora karbonlábnyomot hagytak maguk után, amennyit egy nagyobb falu termel egyetlen év alatt.
Ezen felül a politikusok számára elkészített menü is kifogásolható volt, hiszen olyan marhahúst szolgáltak fel, melynek minden egyes kilogrammjának tányérra való felhelyezéséhez több mint 50 dekagramm szén-dioxiddal szennyezték a környezetet, ami tovább mélyíti a problémát.
Mindezek alapján látható, mennyire nem érzik az éghajlatváltozás és a globális felmelegedés súlyát a világ vezetői, és ha a helyzet az elkövetkező években sem változik, akkor már késő lesz megkongatni a vészharangokat, mivel azok már addigra el fognak olvadni.
COP26: New ‘Glasgow Climate Pact’ agreed but last-minute weakening of coal phase-out, reports @AlastairDalton from the conference https://t.co/K3imiyPUFa
Hatékony intézkedéseket kért a jövő heti nagy-britanniai klímacsúcs résztvevőitől pénteken elhangzott üzenetében Ferenc pápa. A katolikus egyházfő szerint az éghajlatváltozás okozta válság ellen radikális döntésekre is szükség lehet.
A pápa a BBC brit közszolgálati rádió közéleti-politikai műsorokat sugárzó négyes csatornájának pénteki hírműsorában közvetített, előre rögzített felhívásában hangsúlyozta: a skóciai Glasgowban hétfőn kezdődő, 26. alkalommal összehívott éves ENSZ-rendezvényen (Conference of the Parties, COP26) a világ sorsa iránti közös felelősségvállalás megújítására van szükség, tekintettel a klímaváltozás és „a közös otthonunk leépülése” jelentette példátlan fenyegetésre.
Ferenc pápa szerint a klímaváltozás és a koronavírus-járvány megmutatta, hogy az emberiség mennyire sérülékeny, emellett számos kétséget, aggályt vetett fel a gazdasági rendszerekkel, az egyes társadalmak megszerveződésének módjával kapcsolatban. „Elvesztettük biztonságérzetünket, megtapasztaltuk, milyen érzés az életünk feletti ellenőrzés elvesztése” – fogalmazott az egyházfő. Kijelentette: az egymáshoz szorosan kötődő egészségügyi, környezeti, élelmiszerellátási, gazdasági, szociális, humanitárius és etikai válságok sora eltépheti a társadalmakat összetartó kötelékeket.
Minden válság idején képzelőerőre, tervek készítésének és e tervek gyors megvalósításának képességére van szükség, valamint olyan, esetenként akár radikális döntésekre, amelyek meghozatala nem mindig könnyű. A mostanihoz hasonló nehézségek ugyanakkor mindig teremtenek olyan lehetőségeket is, amelyeket nem szabad elszalasztani. E válságokra lehet elszigetelődéssel, protekcionizmussal, mások kizsákmányolásával is válaszolni, de meg lehet látni bennük a tényleges változás esélyét is – mondta a BBC rádiónak összeállított, személyesen felolvasott üzenetében az egyházfő. Hangsúlyozta: kizárólag az utóbbi lehetőség kínál utat az emberiségnek a fényesebb jövő felé, de ehhez szükség van az igazságérzetre alapozódó szolidaritásra is.
Ferenc pápa szerint ez hatalmas kulturális kihívás, mivel azt jelenti, hogy elsőbbséget kell adni a közjónak, és olyan új látásmódot tesz szükségessé, amelyben most és a jövőben is a minden egyes emberi lényt megillető méltóság vezérli az emberek gondolkodásmódját és cselekedeteit.
A pápa kijelentette: a mostani válságokból levonható legfontosabb tanulság az, hogy az emberiségnek ezentúl együtt kell építkeznie és nem szabad határok, sorompók, politikai falak mögé rejtőznie.
Elmondta: néhány napja egy tudományos rendezvényen mély benyomást tett rá az egyik tudós kijelentése, amely szerint ha az emberiség a jelenlegi úton halad tovább, akkor ötven éven belül a tudós unokája lakhatatlan világban fog élni. „Nem szabad megengednünk, hogy ez megtörténjen, életfontosságú, hogy mindannyian elkötelezzük magunkat a sürgős irányváltás mellett” – fogalmazott pénteki üzenetében a katolikus egyházfő.
COP26: New ‘Glasgow Climate Pact’ agreed but last-minute weakening of coal phase-out, reports @AlastairDalton from the conference https://t.co/K3imiyPUFa
The news coming out of Ukraine is very worrying. I entrust to the intercession of the Virgin Mary, and to the conscience of political leaders, every effort on behalf of peace. #PrayTogether
Только что я встретился с Папой Римским в Ватикане.
Вместе с Катей Прокопенко, женой командира защитников Мариуполя на Азовстали, и Юлей Федосюк, женой другого бойца, мы встретились с Папой, чтобы просить его участвовать в судьбе защитников Азовстали pic.twitter.com/RKYvHy8Et9
Today’s speech ofPope was disappointing& made me think about many things: can’t speak inSame categories aboutАggressor &Victim, Rapist and Raped; howPossible To Mention 1of ideologists of??ImperialismAs innocent victim?She wasKilledBy russiansAsSacredVictim &isNowOn Shield ofWar pic.twitter.com/GvvM7zJDCa
Talked to @Pontifex_it. Briefed him on RF aggression against ??, its horrible crimes. Grateful to the pontiff for his prayers for ??. Our people need support of world spiritual leaders who should convey to the world the truth about acts of horror committed by the aggressor in ??.
