A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai színházzal együttműködve mesekörutat szervezett az 1- 4 osztályos tanulók számára. Ursula Jones bölcs és szellemes, a Királykisasszony, akinek nem volt birodalma című tündérmeséjét a beregszászi színház művészei vidékünk 11 településén mutatták be. Sin Edina, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai színház megbízott igazgatója elmondta, a társulat színházi-nevelési programja keretein belül, a hadi állapot idején különös figyelmet fordítanak a gyerekek lelki egészségére. Az első helyszín a Barkaszói líceum volt. Hanna Zajec, az intézmény igazgatója elmondta, a gyerekek már nagyon várták az előadást. Bimba Éva, a KMKSZ Barkaszói Alapszervezetének elnöke elmondta, a programra nagy szükség van, mivel közelebb hozza a gyermekek számára a színházi előadás műfaját. A Benei Gimnázium kisiskolásai nagyon élvezték az előadást, és aktívan részt vettek az azt követő interaktív játékban, amelynek célja – a mese mondanivalójának megvitatása volt. Vass Magdolna színművész kiemelte, a gyerekekkel való játék mintegy kiegészíti az előadást. A valódi emberi értékekről szóló mese elnyerte a kisiskolások tetszését. Técsőn a Királykisasszony, akinek nem volt birodalma című tündérmese előadására a Hollósy Simon Líceumban került sor. Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű szervezetének elnöke kihangsúlyozta, a többnemzetiségű szórványban különös jelentőséggel bír egy ilyen programsorozat. A Kárpátaljai mesekörút utolsó helyszíne a téglási Tündértkert óvoda volt. Rajkó Balázs, az előadás egyik szereplője önkéntes színészként vállalta a turnét. Elmondta, számára felemelő érzés és csodálatos kaland volt a mesekörút. A Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai színház színházi-nevelési programja keretein belül a tavaszi időszakban az általános iskolások számára tervez mesekörutat a 13 hattyú című előadásával.
A kárpátaljai magyarság számára több szempontból is fontosak az Európai Uniós kapcsolatok. Egyrészt a határon átnyúló pályázatok segíthetnek a régió fejlődésében, másrészt pedig a helyi magyarság a kisebbségi jogok visszaszerzését is reméli az unióhoz való közeledéstől. Több kárpátaljai magyar politikus, polgármester, valamint megyei és önkormányzati képviselő látogatott a minap Brüsszelbe, ahol, mindamellett, hogy részt vettek a nyolcadik alkalommal megszervezett Kárpátalja napon, ellátogattak az Európai Parlamentbe is. A küldöttség az EP-ben találkozott Bocskor Andrea és Hídvéghi Balázs EP-képviselőkkel, akik beszámoltak a Kárpátalját érintő problémákról és tervekről. A beregszászi kistérségben például már vannak olyan projektek, melyeket részben az Európai Unió finanszíroz. ilyen a makkosjánosi hulladék-feldolgozó üzem is. Darcsi Karolina, a KMKSZ politikai-kommunikációs titkára a helyszínen elmondta, hogy fontos, hogy Ukrajna az Európai Unió tagjává váljon, de ezzel rendeződnie kell a kisebbségek jogainak is. A kárpátaljai magyarságnak, minden nehézség ellenére a jövőben kell gondolkoznia – erről már Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke beszélt. Sari Józsefúgy fogalmazott, hogy fontos elmondani azokat a gondokat, bajokat, problémákat, amelyeket most ebben a zaklatott világban a kárpátaljai magyarság megél. A tervek szerint 2024-ben is lesznek kárpátaljai napok Brüsszelben, ahol remélhetőleg már az ukrajnai békéről számolhatnak be az onnan érkezett vendégek.
Egyperces néma felállással kezdték Makkosjánosiban, a Helikon Hotelben a KMKSZ Választmányának ülését, majd bemutatták a 65 éves korában váratlanul elhunyt Barta József alelnökről a TV21 Ungvár munkatársai által összeállított rövidfilmet. „Barta József óriási űrt hagyott maga után. Kidőlt a kárpátaljai magyarság egyik oszlopa. Mindennek ellenére folytatnunk kell a munkánkat, amit magyar közösségünk elvár tőlünk” – fogalmazott Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke a december 2-án megtartott választmányi ülésen.
Brenzovics László, aki online formában vett részt az ülésen, elnöki beszámolójában kiemelte: „Két éve már háború zajlik Ukrajnában, amely nagymértékben befolyásolja jelenünket és jövőnket. Mégis azt a tapasztalatot lehet levonni az elmúlt évtizedek történelméből, hogy a kárpátaljai magyarság minden körülmények között meg akar maradni szülőföldjén, s a lehetőségekhez képest ezért mindent megtett. Ezt tettük és tesszük mi is. Küzdeni fogunk, hogy közösségünk megmaradhasson szülőföldjén mint magyar közösség” – fogalmazott a KMKSZ elnöke. Ukrajna történetét elemezve elmondta, tízéves ciklusokat lehet elkülöníteni, amelyek után mindig jelentős változások voltak Ukrajna életében. A jelenlegi ciklus 2014-ben a méltóság forradalmával vette kezdetét, amikor Ukrajna teljes mértékben irányt váltott. „Alkotmányba foglalták, hogy Ukrajna igyekszik a NATO és az Európai Unió tagjává válni, illetve a későbbiekben nagyon sok intézkedés történt a kisebbségi jogok korlátozása érdekében, azzal a céllal, hogy Ukrajnából egy egységes nemzetállamot hozzanak létre. Ekkor indultak meg azok a folyamatok, amelyek a háborús helyzethez vezettek, mert a háború már akkor elkezdődött, igaz, kisebb intenzitással, mint jelenleg” – összegezte Brenzovics László, aki kiemelte, hogy mi, magyarok a Kárpát-medencében más történelmi tapasztalatokkal rendelkezünk, fontos lenne, hogy ezt az ukrán többség is megértse. „A harc, a felkelés, a háború mellett mindig fontos egy nemzet túlélése szempontjából az észszerű kompromisszum: hiszen ha egy ország lakossága eltűnik, akkor a nemzet nem élhet tovább” – fogalmazott az elnök, emlékeztetve, hogy a geopolitikai helyzet mindig felülírja a népek akaratát. Ukrajna lakossága pedig egy emberöltő alatt felére csökkent, de ha megnézzük a népesség korfáját, láthatjuk, hogy elsősorban a fiatal lakosság hiányzik az országból, ami kétségessé teszi a jövőt.
A KMKSZ elnöke úgy ítéli meg, hogy 2024-ben olyan változások lesznek, amelyek elhozzák a békét. Szerinte az elmúlt hetek fontos változásokat hoztak Ukrajna nemzetiségi politikájában is, beterjesztettek egy törvénytervezetet, amely rendkívül előremutató. Ezzel kapcsolatban intenzív tárgyalások voltak, a magyar szervezetek is elmondhatták észrevételeiket, ugyanakkor ezzel kapcsolatban véleményt formálni csak a törvény elfogadása után lehet. „Reménykedjünk a jövőt illetően, és továbbra is tegyünk meg mindent, amit lehet és kell annak érdekében, hogy a kárpátaljai magyarság megmaradjon” – zárta helyzetértékelését Brenzovics László.
Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke az általa irányított „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány ez évi tevékenységéről számolt be a Választmánynak. Elmondta, hogy valamennyi tervezett pályázatot sikerült lebonyolítaniuk, több mit harminckétezer pályázatot fogadtak be 2023-ban, amelyek közül 35 volt érvénytelen, nagy részük esetében már a kifizetések is megtörténtek. Az összes pályázatot összesítve több mint négymilliárd forint érkezett az alapítványon keresztül a kárpátaljai magyarság részére. Az eddigi támogatotti körön túl van egy új projektjük, a súlyos egészségügyi helyzetben lévők támogatása, amely keretében eddig 182 súlyos beteg embert tudtak támogatni 22 millió forint összeggel.
Berki Marianna, az „Egán Ede” Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ vezetője ugyancsak online formában kapcsolódott be a Választmány munkájába. Az idén sikerült lezárniuk a 2019-ben beadott mezőgazdasági pályázatokat. Ugyanakkor idén először forgóeszközök megvásárlására hirdettek meg pályázatot elsősorban azon mezőgazdasági vállalkozók számára, akik már részesültek támogatásban, és sikeresen elszámoltak – mondta el az igazgató asszony. A pályázatot december 22-ig lehet benyújtani. Az alapítványuk kuratóriumának döntése alapján prioritást élveznek azok a pályázók, akik három vagy annál több kiskorú gyermeket nevelnek. A maximálisan igényelhető támogatás 75 ezer hrivnya lesz, és pályázni például műtrágyákra, növényvédő szerekre, növénykondicionáló szerekre, fóliaborításra, vetőmagokra és hasonló dolgokra lehet. Az Első lépés szociális programban részt vevők számára is készülnek egy pályázattal, melyet december folyamán hirdetnek meg.
A Választmány döntött a 2024-es közgyűlések menetrendjéről: a KMKSZ megyei közgyűlését április 13-án tartják, a középszintű közgyűléseket március 23-án, illetve április 6–7-én, az alapszervezeti közgyűléseket pedig február 5. és március 17. között.
Molnár László kulturális titkár ismertette a KMKSZ jövő évre tervezett rendezvényeinek listáját, melyeket engedélyezett a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció, a listát a Választmány elfogadta.
Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő a tevékenységéről számolt be a KMKSZ Választmányának, többek között azokról az általa szervezett rendezvényekről és találkozókról, amelyek során megpróbálták az EU döntéshozóit és az Európai Parlament képviselőit megismertetni a kárpátaljai magyar közösség helyzetével. A képviselő asszony elmondta, hogy szeptemberben az Európai Bizottság és az Európa Tanács Krakkóban közösen szervezett egy nagyszabású rendezvényt, ahol arról számoltak be az ukrán illetékesek, hogyan sikerült az EU-csatlakozáshoz szükséges hét feltételt teljesíteniük. Ott Orosz Ildikóval, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnökével elmondhatták a magyar közösség véleményét a kisebbségi és oktatási jogok változásával kapcsolatosan. Bocskor Andrea is egyetért azzal, hogy most látszik egy reménysugár arra, hogy számunkra kedvező fordulatot vegyen az ügy. Ugyanis a Legfelső Tanácsban bejegyezték azt a törvénymódosító javaslatot, amely figyelembe veszi az Európai Unió és az Európa Tanács javaslatait a nyelvi és kisebbségpolitikai kérdésekben.
Orosz Ildikó, a KMPSZ és a Kárpátaljai Megyei Tanács illetékes szakbizottságának az elnöke részletesen beszámolt az ukrán hatóságokkal folytatott egyeztető tárgyalásokról, az ezekkel kapcsolatban tapasztalt nehézségekről.
Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke érdeklődött a Makkosjánosi területén épülő hulladékfeldolgozó üzem építésének alakulásáról, amellyel kapcsolatban a vendégként jelen lévő Babják Zoltán, a Beregszászi kistérség polgármestere és Rezes Károly, a Beregszászi Járási Tanács elnöke adott részletes tájékoztatást. Elmondásuk szerint az időjárás miatt az előzetes tervekhez képest kicsit csúszik az átadás, de tavasszal biztosan elkezdődik majd a kommunális hulladék odaszállítása a járás kistérségeiből.
A tanácskozás végén Brenzovics László mondott zárszót, megköszönve az alapszervezeti elnökök és a választmányi tagok által kifejtett munkát. Külön megköszönte az alapítványok munkatársainak, Orosz Ildikónak és Bocskor Andrea európai parlamenti képviselőnek a helytállását. „Úgy tűnik, hogy a következő év sorsfordító lehet, látok esélyeket arra, hogy valahogyan sikerül majd a békét megteremteni. Nekünk továbbra is megvan a feladatunk, ez pedig a kárpátaljai magyarság megmaradásának a támogatása, érdekeinek védelme. Ezt fogjuk tenni a következő évben is” – jelentette ki a KMKSZ elnöke.
Egy perces néma csenddel emlékeztek a KMKSZ soron következő választmányi ülésének résztvevői a szövetség nemrég elhunyt alelnökéről, Barta Józsefről, a KMKSZ megyei tanácsi frakciójának vezetőjéről. A róla készült kisfilm bemutatását követően elnöki online beszámolójában Brenzovics László úgy fogalmazott: Barta József halála nagy űrt hagyott maga után a szövetségben, de a KMKSZ-nek folytatnia kell a kárpátaljai magyarság érdekvédelmével kapcsolatos munkáját, amelynek többek között Barta József tevékenységének köszönhetően körvonalazódnak az eredményei. A KMKSZ választmányi üléséről készült összefoglalónkat holnapi műsorunkban tekinthetik meg.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Badalói Alapszervezete jóvoltából november 26-án a badalói református templom falán Kölcsey-emléktáblát avattak. Az emléktáblával a helyiek szerettek volna méltóképpen megemlékezni a Himnusz bicentenáriumáról, valamint a költőóriásról, aki nem messze a Tisza bal partján, Szatmárcsekén élt és alkotott közel húsz éven át.
Az esemény ünnepi istentisztelettel vette kezdetét, melyen Sápi Zsolt helyi református lelkész hirdette Isten igéjét. Ezt követően az ünnepi köszöntők hangzottak el. Jakab Lajos, a KMKSZ Badalói Alapszervezetének elnöke elmondta: „Régi álmuk vált valóra, hiszen Kölcseynek számos emléktáblája van Kárpát-medence-szerte, a mai naptól immár Badalóban is. Azt tudjuk, hogy Kölcsey járt Badalóban, bár nincs róla feljegyzés.” Mint fogalmazott a közösségnek hiányérzete volt, hogy a reformkor egyik kiemelkedő alakjának nem volt még emlékhelye a községben. Az emléktáblával egyben a Himnusz bicentenáriumának is szerettek volna méltóképpen adózni: „Mi, Tisza-partiak különösen büszkék vagyunk arra, hogy Kölcsey itt, a Tisza másik partján, Szatmárcsekén írta meg élete fő művét, nemzeti imánkat, a Himnuszt.”
Cziptákné Gyetkó Ilona, a Szatmárcsekei Polgármesteri Hivatal irodavezetője köszöntőjében megjegyezte: „Bár nehéz idők járnak, különösen Kárpátalján, hiszen a családok szétszakítva, a háború árnyékában élnek, azonban a badalóiak fontosnak érezték, hogy emlékezzenek és emlékeztessenek gyökereinkre, hiszen egy tőről fakadunk.” […] „Határa csak az országnak van, a nemzetnek nincs” idézte Orbán Viktor miniszterelnök szavait. Mint mondta: „Talán születésekor Kölcsey sem sejthette, hogy az általa megírt nemzeti imánk mára országhatárokat semmivé véve kovácsolja össze nemzetünket. A himnusz sorait hallva egyszerre dobban meg minden magyar szíve. Kívánom, hogy a jövőben is lehetősége nyíljon a kárpátaljai magyarságnak megélni magyarságukat úgy, ahogyan azt szeretnék.”
„Kölcsey Ferenc a XIX. század nagyjai közé tartozott” ‒ hangsúlyozta Mester András, a KMKSZ gazdasági-önkormányzati titkára. A titkár szerint minden kornak vannak nagyjai. Kölcsey korán jutott árvaságra, így hamar kellett felnőnie, azonban kiváló államférfi és hazafi lett belőle. Kevesen tudják róla, hogy a parlamenti szónoklatot ő emelte művészi-irodalmi szintre. Kossuthékkal együtt neki is nagyon nagy szerepe volt a 1948-as szabadságharcban. A mai kornak is vissza kell tekintenie, és emlékezni azokra az emberekre, akik hátukon vitték a nemzet sorsát. Ezért nagy jelentőséggel bír az emléktábla-avatás. Kölcsey számára kiemelten fontos volt a hit, ami tükröződik a Himnuszban is. „Nem ismerek olyan nemzetet, ahol a himnusz egy fohász lenne. Kölcsey az Istenre bízta nemzetünk sorsát. Azt kívánom, hogy itt, Badalóban is a magyar nemzetet Kölcsey szellemisége lengje körül.”
Matl Péter szobrászművész, az emléktábla készítője megosztva gondolatait a megjelentekkel elmondta: „A magyar nép tudatában, a népművészetben, a népdalainkba belefonódik a címer, a Himnusz, s mindez egyfajta jelképpé is vált. Mindez a határon túlon hatványozottan, nagyobb fajsúllyal bír.” A szobrászművész nagy megtiszteltetésnek vette, hogy ő készíthette el az alkotást, mely emléket állít a költőóriásnak. Elmondta, hogy az isteni gondviselés úgy hozta, hogy amikor Bacskai főkonzul úr megtekintette a szentmiklósi alkotóházukat, akkor figyelt fel a félig elkészült táblára. Mivel nem volt a helyieknek elegendő forrása arra, hogy bronzból készüljön el a táblán a Kölcsey-képmás, a főkonzul felajánlotta segítségét, így a konzulátus támogatásával mindez megvalósult.
Papp Ferenc ungvári magyar konzul kérdésünkre elmondta: „Magyarország Ungvári Főkonzulátusa mindig is támogatta a magyar kultúrát. Ezúttal az ungvári magyar konzulátus is hozzájárult az emléktábla létrehozásához.”
Az ünnepségen elhangzó köszöntőgondolatok között Ferku Szilveszter, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Filológiai Tanszékének munkatársa előadásában több éneket hallhattak, míg Orosz Viktória, a badalói iskola diákja Majzik Ilona A magyar kultúra napjára című költeményét szavalta el. A köszöntőket követően a megjelentek leleplezték az emléktáblát.
Kölcsey Ferenc 1823-ban tisztázta le „A magyar nép zivataros századaiból” c. költeményét, a Himnusz kéziratát Szatmárcsekén. Ennek megfelelően idén nem csupán arra emlékezünk, hogy 200 éve született a költőóriás, Petőfi Sándor, hanem arra is, hogy 200 évvel ezelőtt született meg a magyar nemzet imádsága is. Badalón büszkék arra, hogy református templom falán az elődeik által 1938-ban állított Petőfi emléktábla jelzi, hogy a költő egykor itt is járt. Régi vágyuk volt azonban az, hogy Kölcsey Ferencnek is ily módon állítsanak emléket, ami most végre teljesült. A helyi közösség számára fontos esemény ünnepi istentisztelettel vette kezdetét, majd Jakab Lajos, a KMKSZ helyi alapszervezetének elnöke mesélt Kölcsey Ferenc életéről és a Himnusz születéséről. Isten házában az is elhangzott, hogy a gondviselés lehetővé tette, hogy az emléktábla elkészítésének ötlete az Ungvári Főkonzulátus tudomására jusson, akik habozás nélkül ajánlották fel anyagi támogatásukat. A régen vágyott emléktáblát Matl Péter, Munkácsy-díjas szobrászművész készítette el. Amint stábunknak elmesélte, minden találkozásnak fontos jelentése van, hiszen a bronz emléktábla elkészülte is egy ilyen esetnek köszönhető. Az összegyűltek az ünnepi alkalmon sem feledkeztek meg a közelmúltban elhunyt Barta Józsefről. Egy perces néma főhajtással adóztak az örök nyugalomra tért KMKSZ alelnökről.
Kezdetét vette a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai színházzal együttműködve szervezett Kárpátaljai mesekörút programsorozata. Ursula Jones bölcs és szellemes, a Királykisasszony, akinek nem volt birodalma című tündérmeséjét a kárpátaljai iskolák 1-4 osztályos tanulóinak mutatják be a beregszászi színház művészei. Az első helyszín a Barkaszói líceum volt. Hanna Zajec, az intézmény igazgatója elmondta, hogy a gyerekek már nagyon várták az előadást. Az előadást követően a művészek egy interaktív játékra invitálták a gyerekeket. Bimba Éva, a KMKSZ Barkaszói Alapszervezetének elnöke elmondta, a programra nagy szükség van, mivel közelebb hozza a gyermekek számára a színházi előadás műfaját. A valódi emberi értékekről szóló mese elnyerte a kisiskolások tetszését, és a színészek is elégedetten nyilatkoztak. A Kárpátaljai mesekörút program keretein belül a Királykisasszony, akinek nem volt birodalma című előadást vidékünk 11 iskolájában mutatják be.
Életének 66. évében 2023. november 24-én tragikus hirtelenséggel elhunyt Barta József kárpátaljai magyar pedagógus, érdekvédő, politikus. 1958. január 26-án született az ugocsai Salánkon.1980-ban diplomázott az Ungvári Állami Egyetem matematika szakán. Az egyetem elvégzése után visszatért szülőfalujába, ahol a helyi középiskolában matematikát, fizikát és csillagászatot oktatott. 1994-ben kinevezték a Salánki Középiskola igazgatójának. Erőfeszítéseinek köszönhetően az iskola új épületbe költözhetett. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek (KMKSZ) alapításától aktív tagja. 2011-től a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének elnöke, 2014-től a megyei szervezet ügyvezető alelnöke. Társadalmi aktivitására jellemző, hogy részt vett több szervezet és alapítvány munkájában, a „KMKSZ” – Ukrajnai Magyar Párt megyei elnökeként és a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület alelnökeként is tevékenykedett. Barta József Kárpátalja egyik legtapasztaltabb önkormányzati vezetője volt. 1990 és 1994 között a Salánki Községi Tanács, majd a Nagyszőlősi Járási Tanács képviselője, 2006-tól elnökhelyettese.2015 és 2020 között a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökének első helyettese. 2020-tól a megyei tanács KMKSZ -frakciójának vezetője. Bárhová rendelte az élet, Barta József munkáját pontosan, szépen, nagy odaadással és felelősséggel végezte, amivel nagy tekintélyt vívott ki kollégái, képviselőtársai, a kárpátaljai magyarság és minden olyan ember körében, aki ismerte. Jó szándékú, talpig becsületes, nyitott ember volt, aki egész életében igyekezett segíteni mindenkin, aki rászorult. Szívén viselte a kárpátaljai magyarság sorsát, bármilyen körülmények között igyekezett kiállni jogainak védelmében, lehetőségeinek bővítése érdekében. Váratlan halála rendkívüli veszteség. Részvétünket fejezzük ki a gyászoló családnak. Emlékét megőrizzük. A KMKSZ elnöksége.
„Megdöbbenéssel és mérhetetlen fájdalommal tudatjuk, hogy Barta József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője 2023. november 24-én, életének 66. évében tragikus hirtelenséggel elhunyt” – írta hivatalos közleményében a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöksége és választmánya. Mint fogalmaztak: távozása pótolhatatlan veszteség a kárpátaljai magyarság számára. A szövetség részvétét nyilvánította a gyászoló családnak. A TV21 Ungvár szerkesztősége is osztozik a hozzátartozók fájdalmában!
A kárpátaljai magyarság elmúlt száz évének legnagyobb tragédiájára emlékeztek csütörtökön délután Csapon. A város magyarsága hagyományosan a köztemetőben, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Csapi Alapszervezete által 1990-ben állított emlékműnél gyűlt össze. Csöndes főhajtással arra a Csapról elhurcolt 73 magyar férfira emlékeztek, akik közül 37 soha nem tért haza.
Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű és helyi alapszervezetének elnöke, a megyei tanács képviselője elmondta, hogy Erzsébet-nap környékén Kárpátalján minden magyarlakta településen megemlékezéseket tartanak. Azokra a magyar férfiakra emlékeznek ilyenkor, akiket 1944-ben a sztálini rezsim háromnapos munkaszolgálatra hívott be. Akkor több tízezer magyar és német férfi esett a sztálini terror áldozatául.
– A saját történelmünkre emlékezni kell, ezért gyűltünk most össze a szűk körű, csendes megemlékezésre. Ma Kárpátalján ismét nehéz időket él a magyarság, s nagyon sokunknak családi és közösségi szétszakítottságban kell megélnie ezt az időszakot. Ám azt gondolom, hogy nagyon fontos ilyenkor is emlékezni arra, hogy voltak itt, ezen a vidéken ennél erősebb szelek és viharok is, de azt is túlélte a kárpátaljai magyarság. Adjon ez mindenkinek reményt ma is – emelte ki Balogh Lívia.
Mindazokért, akiket 79 éve elhurcoltak, elszakítottak családjuktól, Baksa Dávid, a csapi református gyülekezet vezető lelkésze imádkozott és kért áldást Kárpátalja népeire, illetve megnyugvást, vigaszt azok számára, akik a gyász terhével küzdenek, a fájdalmat hordozók számára, kiket szétszakított a gonosz világ.
A megemlékezésen a KMKSZ helyi nyugdíjasklubjának kórusa szolgált. A kellemetlen, csípős novemberi délután az elmúlt évek történései miatt a nagyvilágban szétszórt családtagjainkra, honfitársainkra gondolva különösen meghatóan hangzottak a Szétszórt gyöngyszemekhez című dal szavai:
„Szóljon ez a dal, szétszórt gyöngyszemekhez Kősziklára tapadt, tépett levelekhez Szóljon ez a dal szétszórt búzaszemhez Tőkén maradt árva, bús szőlő szemekhez…”
Végezetül a megemlékezők az emlékmű talapzatára tették koszorúikat, virágaikat és a mécseseket. A megemlékezés a Himnusz eléneklésével zárult.
