A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ungvári Járási Középszintű Szervezetének egyik legnagyobb alapszervezete, a csapi. Az elmúlt évek során sikerült egy erős és kitartó közösséget felépíteni. Az elmúlt bő négy év azonban minden alapszervezet munkáját megnehezítette, hiszen először a covid, majd pedig a háború gördített akadályokat a szervezet működése elé. A már több éves múltra visszatekintő hagyományokat, rendezvényeket egy időre kénytelenek voltak szüneteltetni, ennek ellenére mégsem telt eseménytelenül az elmúlt év. A csapi nyugdíjas klub tagjai sem pihentek, hiszen a saját programjaikon kívül előszeretettel segítettek más rendezvények szervezésében is. Belovics Lena, a nyugdíjas klub elnöke büszke csapatára, hiszen a maga 58 tagjával ez Kárpátalja legnagyobb nyugdíjas klub. Az elmúlt évek nehézségei Kárpátalján a közösségeket nem tudták szétszakítani, hiszen a mostani körülmények között még inkább összetartanak, segítenek egymásnak túljutni az akadályokon. A KMKSZ Csapi alapszervezeténél sincs ez másképp, ezért is várják a mihamarabbi békés időszakot.
Beregszászban, a Rákóczi-főiskola átriumában április 22-én került sor a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) 33. tisztújító közgyűlésére, melyen határon túli és hazai vendégek jelenlétében 210 küldött szavazott újabb három évre bizalmat Brenzovics László elnöknek, illetve ugyancsak egyhangú szavazással választották újra a KMKSZ alelnökeit, Barta Józsefet és Gulácsy Gézát. Mivel Brenzovics László még mindig nem térhet haza, így online vett részt a közgyűlés munkájában.
Elnöki beszámolója elején Brenzovics László hangsúlyozta, dicsérni kívánja a kárpátaljai magyarságot, nem temetni. Az, hogy a háborús viszonyok között és ellenére a KMKSZ alapszabályának és a hatályos törvényeknek megfelelően sikerült valamennyi alapszervezetben megtartani a gyűlést, és lebonyolítani a tisztújítást, történelmi tett, amiért köszönetet mondott mindenkinek, akit illet, közöttük a KMKSZ tagságának, annak a több mint harmincezer magyarnak, akik befizették a tagsági díjat, jelezve, hogy kitartanak a kárpátaljai magyarság mellett. A legutóbbi közgyűlés óta eltelt két évet rendkívül nehéznek értékelte a még 2020 decemberében külföldi száműzetésbe kényszerített, Ukrajnában hazaárulással és szeparatizmussal vádolt Brenzovics László. „A Szövetség két évvel ezelőtt történetének legnagyobb sikerét érte el az önkormányzati választásokon, aminek meg is lettek a következményei” – emelte ki az elnök, utalva a KMKSZ és annak alapítványai elleni házkutatásokra, hatósági zaklatásokra. Köszönetet mondott a magyar szövetség önkormányzati képviselőinek, elöljáróinak, polgármestereinek, akik a nehéz körülmények ellenére is teszik a dolgukat. Kijelentette: „A háborús viszonyok ellenére építkezünk, a Makkosjánosiban épülő hulladékfeldolgozó mellett az éven befejezik a Beregszászi Kossuth Lajos Líceum új szárnyának építését, épül a magyar ház Ungváron, sportcsarnok Beregszászban és Péterfalván, megkezdődött a Nevetlenfalui Középiskola felújítása. A háború rendkívül nehéz helyzetbe sodort mindenkit, ezért fontosak a szociális támogatások. A Gulácsy Géza által vezetett „KMKSZ” Jótékonysági Alapítványnak hibátlanul sikerült lebonyolítania a szociális támogatások kiutalását annak ellenére, hogy az alapítvány több mint félmillió pályázatot kezelt” – sorolta az eredményeket, hangsúlyozva, hogy azon is dolgoznak, hogy a beteg, rászoruló embereknek is juttathassanak a mostaninál nagyobb támogatást. Az elnök egyúttal megköszönte az anyaország és a Kárpát-medence magyarságának szolidaritását.
Brenzovics László kiemelte: „Egy nemzeti közösség megmaradásában döntő szerepet játszik az oktatás. Örömteljes, hogy valamennyi magyar nyelvű osztályban és óvodában folyik a munka, hála érte a pedagógusoknak” – külön köszönetet mondott a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) és annak elnöke, Orosz Ildikó áldozatos munkájáért. Sajnálatosnak nevezte, hogy az ukrajnai szervek a háborús viszonyok ellenére erőteljesen igyekeznek szűkíteni oktatási, nyelvi jogainkat. A kárpátaljai magyar szervezetek eljuttatták álláspontjukat a kérdésben a Velencei Bizottsághoz és az ENSZ kisebbségi főbiztosához. „Meglátjuk, hogy mi fog történni ezekben az ügyekben. Egy azonban biztos: soha nem fogjuk feladni!” – jelentette ki a KMKSZ elnöke, hangsúlyozva, hogy az új törvényekhez alkalmazkodva a KMPSZ Orosz Ildikó vezetésével egy új oktatási koncepciót dolgozott ki, amely elnyerte a magyar kormány támogatását is. Az ukrajnai hivatalok kicsinyes ellenállásából úgy tűnik, mintha valakik nem integrálni, hanem asszimilálni vagy elüldözni szeretnének bennünket. „Nem fog sikerülni, mert mi soha nem fogjuk hagyni a templomot és az iskolát!” – hangsúlyozta. Brenzovics László elismerően szólt a kárpátaljai magyar médiáról és kulturális életről. Elmondta, hogy az eddig kiválóan működő Egán Ede gazdaságfejlesztési program végrehajtása tőlük független okok miatt akadozik az utóbbi időben. Ez azonban változni fog, megkezdődik a nyertes pályázatok kifizetése, és remélhetőleg újra beindul majd a program.
Az elnök a tisztújítás kapcsán önkritikusan megjegyezte: „Két éve nem tartózkodom otthon, nyilvánvaló, hogy ilyen körülmények között a feladatot tökéletesen ellátni nem lehet. A döntés csakis az önöké és nem azoké, akik ezt a helyzetet létrehozták” – majd a rémisztőnek és fenyegetőnek értékelt háborús helyzet és a világpolitika alakulása kapcsán néhány általa fontosnak tartott kapaszkodót fogalmazott meg: „Egyedül Istené a dicsőség. Szeresd felebarátodat, mint magadat! Ne ölj! Az apa férfi, az anya nő. Jogunk van az anyanyelvünkhöz, azon tanítani, taníttatni és nevelni gyermekeinket, megvédeni őket a megrontástól. Jogunk van anyanyelvünkön ápolni kultúránkat, gyakorolni vallásunkat.”
A vendégek közül elsőként Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke köszöntötte a közgyűlést, kifejezve az erdélyi magyarság szolidaritását a kárpátaljai magyar közösség és Ukrajna egész népe iránt, nem kevésbé az Ukrajnában élő román közösség iránt, akiknek az ügyét szintén igyekeznek felvállalni. Ugyancsak szolidárisak a háború elől menekültekkel. „Vezérelje Isten őket haza, amikor majd jobbra fordul Ukrajna és szülőföldjük helyzete” – fogalmazott a nyugalmazott református püspök.
Online kapcsolaton keresztül köszöntötte a KMKSZ közgyűlését Gál Kinga, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség alelnöke, az Európai Parlament képviselője, tolmácsolva pártja és Orbán Viktor pártelnök üdvözletét. Kijelentette: „Nem táplálni akarjuk ezt a háborút, hanem be akarjuk fejezni. Már a háború elejétől Magyarország történelmének legnagyobb volumenű humanitárius segítségét nyújtja Ukrajnának, kiemelten Kárpátaljának. Ami a legfájóbb mindebben, hogy noha a kárpátaljai magyar közösség helyzete az orosz–ukrán konfliktus előtt is rendkívül nehéz volt, de a háború kirobbanása óta még kilátástalanabb. Elfogadhatatlan, hogy miközben az ukrajnai magyarok is kiveszik részüket a honvédő háborúból, a háttérben a nemzeti kisebbségek jogainak csorbítása folyik” – emelte ki Gál Kinga.
Ugyancsak internetkapcsolaton keresztül volt jelen Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő, aki sajnálatosnak nevezte, hogy az utóbbi években „ellentmondva a nemzetközi és európai értékeknek, Ukrajna úgy tűnik, inkább a kisebbségi jogok lebontásán dolgozott – mind a 2017-es oktatási törvénnyel, mind a 2019-es nyelvtörvénnyel, és sajnos ugyanebbe a kategóriába illeszkedik a tavaly decemberben elfogadott nemzeti kisebbségekről szóló törvény is, amely bebetonozza az országban élő nemzeti kisebbségek jogfosztását. Teszik ezt mindazok ellenére, hogy a kisebbségek védelme az Európai Unió egyik csatlakozási feltétele. Így az Unió döntéshozói semmiképpen sem hunyhatnak szemet e fölött” – összegezte a képviselő asszony, biztosítva hallgatóságát, hogy továbbra is fel fogja hívni a figyelmet a kárpátaljai magyarok jogsérelmeire.
Turos Lóránd Szatmár megyei szenátor, a román szenátus RMDSZ-es frakcióvezetője, pártelnöke Kelemen Hunor rövid üzenetét és jókívánságát hozta: „Számíthatnak ránk! […] „Legyen béke, szabadság és egyetértés!”
Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke, a román parlament alsóházának képviselője elmondta, hogy megtették feladatukat, egyesítették az erdélyi magyar nemzeti oldal két pártját egy pártba, ez az Erdélyi Magyar Szövetség, amely egy hónappal ezelőtt választotta elnökévé. „Úgy gondolom, hogy szükségünk van nekünk, külhoni magyar közösségeknek az együttérző bátorításra. Mert van egy közös elem a külhoni magyar közösségekben: a különböző főhatalmak részéről folyamatosan érnek kisebb-nagyobb zaklatások.”
Köteles László, a Csemadok országos alelnöke a felvidéki magyarság üzenetét hozta. Elmondta: „Kárpátaljai magyar barátaink most támogatásra szorulnak, és ezt a támogatást, gondolom, nemcsak a Csemadok, nemcsak a szlovákiai magyarság, de minden egyes jóérzésű ember nevében felajánlhatom. Ukrajna belpolitikájának értékelése nem a mi tisztünk. Ilyen háborús és tragikus helyzetben mindenki szövetségeseket keres, határokon túl, tengeren túl. Elsősorban itt kellene, határon belül” – fogalmazott a felvidéki magyar politikus.
Volodimir Csubirko, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke beszéde elején néhány szót magyarul is elmondott, ezzel is hangsúlyozva, hogy támogatja a kárpátaljai magyarokat. „Hálásak vagyunk Istennek azért, hogy Kárpátalján béke van. Jelenleg több mint negyvenezer kárpátaljai harcol keleten államunkért, a demokráciáért, a szabadságért és az európai értékekért” – fogalmazott a megyei tanács elnöke. „Az európai értékeknek része a nemzeti kisebbségek tisztelete, sajnos a mi politikusaink között akadnak, akik úgy akarnak nagy politikai karriert, hogy felemelik a nemzetiségi kérdést. Ez nem helyes. Így nem lehet eljutni Európába. Kárpátalja – mondhatjuk – egy nagy virágcsokor, amelyben a magyarok a legszebb virág – hangsúlyozta Csubirko, kiemelve, hogy Kárpátalja lesz a híd, amelyen át az ukrán nép eljuthat a civilizált világba.
Orosz Ildikó megyei képviselő, a KMPSZ és a Rákóczi-főiskola elnöke az ukrán oktatási rendszer átalakításáról beszélt, illetve ismertette a munkatársaival együtt kidolgozott koncepciót, amelyet a magyar kormányzat is támogat, és az ukrán szakminisztérium számára is elfogadható. Ennek keretében alternatívaként létre akarnak hozni egy magánlíceumi hálózatot, hogy minden magyar gyereknek legyen lehetősége anyanyelvén tanulni.
Szót kapott a KMKSZ közgyűlésén Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke is, aki összegezve az elmúlt esztendők tanúságait kijelentette: „Reménykedjünk és higgyünk! De emellett mindenképpen föl kell készülnünk a rossz dolgokra is, és a pozitív, előre tekintő terveink mellett vészforgatókönyveket is ki kell dolgoznunk” – hangsúlyozta, kiemelve az utánpótlás kinevelésének fontosságát.
A közgyűlésen a megszólalók mellett jelen volt még Vitalij Matij, a Beregszászi Járási Katonai Adminisztráció elnöke, Rezes Károly, a Beregszászi Járási Tanács elnöke, Rezes József, a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulásának elnöke, valamint Demkó Ferenc, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye magyar ajkú hívekért felelős helynöke, aki a Szentírásból felolvasott részlettel biztatta a jelenlévőket, hogy tegyék a dolgukat. „Amihez úgy tűnik, hogy nincs erő, ott majd az Úristen megteszi a magáét” – mondta.
Kocserha János, a Mandátumvizsgáló Bizottság elnöke bejelentette: A KMKSZ taglétszáma 2022-ben 36 927 fő volt, ez a tagság 111 alapszervezetbe tömörült. A közgyűlésen 103 alapszervezet képviseltette magát. A XXXIII. tisztújító közgyűlés hivatalos küldötteinek száma 230 fő, közülük 210 küldött jelent meg, ami 91%, tehát a tisztújító közgyűlés határozatképes.
A közgyűlés tapssal köszönte meg az idén leköszönt alapszervezeti elnökök munkáját, és köszöntötték a helyettük megválasztott új elnököket.
Orosz Adél, az Ellenőrző Bizottság elnöke részletesen beszámolt a KMKSZ gazdálkodásáról, majd megfelelőnek minősítette a közgyűlés a Szövetség munkáját.
A tisztújítás során Gerendely Béla választmányi tag, a KMKSZ Tiszakeresztúri Alapszervezetének korábbi elnöke az Egri csillagokból vett hasonlattal közösségünk legnagyobb „ágyújának” nevezte Brenzovics Lászlót, javasolva mandátumának meghosszabbítását. Javaslatához többen is csatlakoztak a küldöttek közül, végül a közgyűlés egyhangú szavazással választotta újabb három évre Brenzovics Lászlót a KMKSZ elnökévé.
Az alelnökök ugyancsak élvezik a tagság egyöntetű bizalmát, egyhangúlag választotta a közgyűlés Barta Józsefet a KMKSZ ügyvezető alelnökévé, Gulácsy Gézát pedig a KMKSZ általános alelnökévé.
A közgyűlés megválasztotta a Szövetség új Választmányának tagjait, valamint az Ellenőrző Bizottságát és Fegyelmi Bizottságát, melynek elnökei: Pacuha Aranka és Sütő Gábor.
A közgyűlés a hagyományoknak megfelelően elfogadott egy nyilatkozatot is, melynek szövegét Darcsi Karolina, a KMKSZ politikai és kommunikációs titkára olvasta fel.
A közgyűlés végén Milován Sándor tiszteletbeli elnök a két újraválasztott alelnökkel együtt hűségdíjjal mondott köszönetet Budaházi Kornéliának, aki 21 éven át volt a nevetlenfalui alapszervezet elnöke és a KMKSZ Választmányának tagja, a viski Fodó Lajosnak, aki 21 éve a KMKSZ Választmányának a tagja, a barkaszói Fakász Valériának, aki 21 éven át volt a KMKSZ Ellenőrző Bizottságának tagja, Boldog Ferencnek, aki 21 éven át volt a KMKSZ Tiszaújhelyi Alapszervezetének elnöke és a Választmány tagja, Gulácsy Géza és Barta József alelnököknek, Komári Ibolyának, aki 27 éve a kisbégányi alapszervezet elnöke, Hidi Lászlónak, aki 31 éve a nagydobronyi alapszervezet elnöke, 30 éve a Választmány tagja és Mackó Istvánnak, aki 22 éve az őrdarmai alapszervezet elnöke.
Badalóban február 19-én került sor a 350 fős KMKSZ-tagságot számláló alapszervezet közgyűlésére a Petőfi Sándor nevét viselő helyi kulturális központban.
A 350 fős KMKSZ-tagságot számláló Badalóban február 19-én került sor az eseményre a Petőfi Sándor nevét viselő helyi kulturális központban.
Jakab Lajos alapszervezeti elnök, miután köszöntötte a szép számban összegyűlt tagokat, örömének adott hangot, hogy a helyi intézményvezetőkön kívül az elöljárói hivatal képviselői, a település kistérségi képviselője, és a református gyülekezet lelkipásztora is megtisztelte az eseményt jelenlétével.
Miután egyperces néma főhajtással emlékeztek meg a 2021 során elhunyt tagtársakról, a KMKSZ helyi első embere beszámolójában elmondta, hogy a hullámzó járványügyi helyzet ellenére sikerült megtartani azokat a rendezvényeket, amelyeket beterveztek. A településen hűen ápolják Petőfi Sándor emlékét, akinek január 1-jei születésnapjáról, illetve a március 15-i eseményekről is rendszeresen megemlékeznek a róla elnevezett emléktáblánál. Ezenkívül a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem programban is rendszeresen adakoznak a helyi gazdálkodók (az eseményen adták át a 2021 során búzaadományozásban részt vevő gazdáknak a köszönő okleveleket), illetve nem feledkeznek meg novemberben a sztálini áldozatokra történő főhajtásról sem. Emellett az alapszervezet tavaly köszöntötte Kárpátalja legidősebb magyar költőjét, a Tisza-parti településen élő 80 éves Ferenczi Tihamért, illetve a magyar kultúra napját is méltatták.
A badalóiak Jakab Lajos javaslatára kéréssel fordulnak a KMKSZ megyei vezetéséhez, hogy a 200 éves évfordulóra való tekintettel, a 2023. január 1-i Petőfi-megemlékezést vegyék fel a KMKSZ megyei rendezvényei közé.
A közgyűlésen – a KMKSZ ajándékaként – egy-egy magyar zászlót vehettek át a helyi intézményvezetők, hogy az elkövetkezőkben bátran tegyék azokat ki az általuk vezetett intézményekre, ezzel is hirdetve a helyi magyarság nemzetéhez való ragaszkodását.
Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke beszámolójában köszönetet mondott a magyar államnak a sokoldalú támogatásért, melynek révén az elmúlt években több mint száz kárpátaljai közintézmény felújítását és megépítését segítették, illetve a szülőföldön való maradás lehetőségét támogatták.
A KMKSZ Badalói Alapszervezetének közgyűlését a Szózat és a nemzeti imánk eléneklése foglalta keretbe.
Megtartotta alapszervezeti ülését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Halábori és Badalói Alapszervezete. A két beregszászi járási településen az elmúlt időszakban több fejlesztést tudtak megvalósítani a KMKSZ közreműködésével.
A Beregszászi Kistérségben, Mezőgecsében és Tiszacsomán is megtartották a KMKSZ alapszervezeti gyűlését. Az érdeklődők meghallgatták a szövetség helyi elnökének évértékelő beszámolóját, majd megvitatták az aktuális problémákat, kérdéseket, amelyek a közösséget foglalkoztatják.
Megtartotta évértékelő gyűlését a KMKSZ Tiszakeresztúri Alapszervezete. Az ülésen a közösséget ért fontos változásokról, többek között a közigazgatási egységek átszervezéséről is szó esett.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség helyi alapszervezetének elnöke a jelenlévőknek beszámolt az elmúlt időszakban megvalósult rendezvényekről. Dobsa István kiemelte, a járványhelyzet miatt több programot el kellett halasztaniuk vagy korlátozott létszámmal megszervezniük, ám a koronavírus miatti korlátozások ellenére is bizakodva tekintenek a 2022-es év kihívásai elé.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Tiszasalamoni Alapszervezete szombat délután tartotta meg éves beszámoló közgyűlését.
Elnöki beszámolójában Palkó Katalin kihangsúlyozta, hogy alapszervezetük 2021-ben 222 tagot számlált. Az elmúlt évet összegezve kiemelte, hogy a tagsággal minden, a Szövetség által szervezett járási és megyei rendezvényen részt vettek, valamint megtartották hagyományos Szent István-napi rendezvényüket, s megemlékeztek a málenkij robotra elhurcoltakról. Az alapszervezeti elnök szerencsésnek tartja, hogy nagyon jó kapcsolatot ápolnak a református egyházzal, s ennek köszönhető a gyűlés jelenlegi helyszíne is. Hangsúlyozta továbbá, hogy az iskolában – tanárnő révén – kollégáival minden erejükkel azon dolgoznak, hogy a tanulókat magyarságszeretetre, nemzeti öntudatra neveljék.
Palkó Katalin emlékeztetett arra, hogy a „KMKSZ” – Ukrajnai Magyar Párt jelöltjei nagyszerű eredményt értek el a 2020. októberi önkormányzati választásokon, ezáltal kiemelkedően szerepeltek mind a Csapi Városi Tanács, mind az Ungvári Járási Tanács, mind a megyei tanács listáin.
Beszámolójának végén Wass Albertet idézve aláhúzta: „Nem mindenki magyar még, aki magyarul beszél, bármilyen szépen hangzó neve is legyen. Magyar ma az, aki magyarul érez. Aki vállalja a magyarsággal járó felelősséget. Magyarnak lenni ma hűséget jelent és cselekvést a hűség jegyében.”
Az elnöki beszámolót követően Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke szólt a jelenlévőkhöz, aki felvázolta az aktuális geopolitikai helyzetet, a megyei tanács munkáját, összegezte a 2022. évi feladatokat, valamint köszönetet mondott az önkormányzati választásokon elért kimagasló eredményekért. Ezek az eredmények azért is jelentősek, mivel az Ungvári járás tekintetében a közigazgatási reform következtében a magyarság részaránya 33%-ról 13%-ra csökkent.
A közgyűlés végén a tagság megfelelőnek minősítette az alapszervezet munkáját.
Megtartotta alapszervezeti ülését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Halábori és Badalói Szervezete.
A két beregszászi járási településen az elmúlt időszakban több fejlesztést tudtak megvalósítani a KMKSZ közreműködésével. Haláboron a KárpátHáz Civil Szervezet koordinálásával megnyitották a Fedák Sári Kulturális Központot, Badalón pedig szinte minden olyan intézményt sikerült felújítani, amely a helyi közösséget szolgálja.
A KMKSZ ungvári járási rendezvénytermében tartotta éves közgyűlését a KMKSZ Csapi Alapszervezete.
Belovics Lena, a KMKSZ helyi a nyugdíjas klubjának és elnöke elmondta: a pandémia ellenére mozgalmas és sikeres évet tudhatnak maguk mögött. Balogh Lívia alapszervezeti elnök beszámolójában hangsúlyozta: Ukrajna a nagyhatalmak geopolitikai csatározásainak színterévé vált. A háborús fenyegetettség közepette fontos higgadtnak maradni és segíteni egymást, erősíteni a közösségünket- fogalmazott az elnök.
Február 19-én tartotta meg éves közgyűlését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Beregszászi Alapszervezete a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán.
A közgyűlést Molnár D. István, a beregszászi alapszervezet elnöke nyitotta meg, aki ezután bemutatta a meghívott vendégeket: Sin Józsefet, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnökét, valamint Darcsi Karolinát, a „KMKSZ” – Ukrajnai Magyar Párt frakcióvezetőjét.
A közgyűlés jegyzőkönyvvezetője Mandzák Adrienn, a KMKSZ beregszászi alapszervezetének irodavezetője volt. A szavazatszámláló bizottság tagjai pedig Huszár Péter és Szajenkó Lívia voltak.
A javasolt napirendi pontok ismertetését és azoknak megszavazását követően Sin József köszöntötte a jelenlévőket, majd megtartotta éves beszámolóját, melyben elsősorban mindannyiunk figyelmét arra hívta fel, hogy ez a város, Beregszász a miénk, melyre büszkék lehetünk, és nekünk, beregszásziaknak legfőbb feladatunk, hogy mindezt tettekkel bizonyítsuk és tegyünk városunkért.
Ezt követően kitért arra, hogy az anyaország támogatásának köszönhetően városunk épül-szépül, és megannyi fejlesztésre számíthatunk a jövőben is. Jó példa erre Magyar Leventének, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettesének minapi látogatása Beregszászban, amikor is biztosította a város vezetőségét és lakóit, hogy a következő két évben a magyar kormány támogatásának köszönhetően rekonstruálják a Beregszász központjában álló művelődési ház, az egykori nagyzsinagóga 1880 és 1883 között elkészült épületét. Az akkor eklektikus stílusban épült templomról eltávolítják az 1960-as évekbe ráhúzott betonszarkofágot, visszaállítva annak eredeti, külső homlokzatát. Belül korszerű technikával felszerelt, egyéb kulturális funkciók befogadására is alkalmas színháztermet alakítanak ki. Egy modern, üveghomlokzatú épületszárnyat is felépítenek majd, amelyben közönségforgalmi terek és a színházat kiszolgálóhelyiségek lesznek kialakítva, a kettőt pedig egy üvegezett átrium köti majd össze. A beruházásról a miniszterhelyettes így fogalmazott: „A beregszászi zsinagóga felújítása lesz Kárpátalja legjelentősebb kulturális beruházása.”
Emellett az elnök úr beszámolt a már meglévő és folyamatban lévő felújításokról, mint például az egykor Beregszászi 2. Számú Középiskolaként ismert intézmény teljes körű felújítása, ahol ma a II. RF KMF Szakgimnáziuma és az Egán Ede Szakképzési Centrum Beregszászi Szakképzési Központja kapott helyet, továbbá megnyitotta kapuit a Nagydobronyi Erdei Iskola és Kutatóbázis, felújított épületrésszel bővült a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház, megújultak és épültek különböző egyházi intézmények, templomok, egészségügyi rendelőintézetek, valamint minden feltétel adott a jánosi hulladékfeldolgozó üzem korszerű kiépítésére. Mindezen beruházások, teljes egészében, a magyar kormány anyagi finanszírozásából valósulhattak meg – hangsúlyozta az elnök úr, valamint hozzátette, hogy a mi feladatunk ezeket az intézményeket megbecsülni és megtölteni élettel.
Beregszász egyik legrégebbi és talán legsürgetőbb, problémája is megoldódni látszik, mégpedig a Vérke-csatorna teljes mederszakaszának kitisztítása, hiszen a tervek készen állnak, valamint az anyaországnak köszönhetően a közeljövőben a munkálatokat biztosító anyagi háttér is a város rendelkezésére áll majd.
Ezt követően Molnár D. István tartotta meg elnöki beszámolóját, mely során röviden ismertette az alapszervezet elmúlt egy év során megvalósult programjait. Kiemelte, ahogy az eddigi években, úgy a jövőben is keressék bátran a KMKSZ Beregszászi Alapszervezetét, annak munkatársait, hiszen bármilyen kérdéssel is forduljanak a szervezethez, ott segítenek, ahol tudnak.
„Az élet minden területén lélegeztetőgépen vagyunk, és az anyaország az, aki minket ezen a gépen tart” – hangsúlyozta beszédében Molnár D. István, hiszen felhívta a figyelmet arra, hogy a kistérségünket érintő kérdésekben mindig számíthatunk az anyaország támogatására, mely nélkül „még az utakat sem foltoznák be”.
A továbbiakban Darcsi Karolina köszöntötte a megjelenteket, és ismertette a KMKSZ frakciójának tevékenységét a kistérségben.
Többek között szó esett a kistérség fő útszakaszainak problémájáról, mely kérdéssel már több ízben felkeresték a megyei közútkezelést, hiszen városunk arculatát képezik ezek az utak, éppen ezért a KMKSZ frakciója mindent megtesz annak érdekében, hogy ez ügyben is előrelépéseket eszközöljenek.
Emellett ismételten felsorolta a városunkban jelenleg is zajló fejlesztéseket, melyeknek köszönhetően több száz új munkahelyet sikerült teremteniük. Mindezek nem jöhettek volna és jöhetnének létre a magyar kormány támogatása nélkül. Ezekért a fejlesztésekért, munkahelyteremtésekért és minden nemű segítségért ezúton is köszönetét fejezte ki a frakcióvezető.
Az elnöki beszámolójának részeként Molnár D. István tájékoztatást adott a KMKSZ Beregszászi Alapszervezetének pénzügyéről és tagsági létszámáról, melynek értelmében a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Beregszászi Alapszervezete 1 057 taggal kezdhette meg a 2022-es évi munkáját, mely sajnálatos módon csökkent az elmúlt évekhez képest.
A közgyűlés során a tagok megfelelőnek minősítették az alapszervezet elmúlt évi munkáját. Ezt követően Tótin Viktória ismertette az ellenőrző bizottság beszámolóját.
Az esemény nemzeti imádságunk eléneklésével zárult, majd a szervezők a Huszár Pincészet által szolgáltatott frissítő italokkal kedveskedtek minden jelenlévő számára.
A közgyűlés az országban jelenleg hatályos karanténszabályok szigorú betartásával valósult meg.
