A KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének elnöksége Barta József tavaly november 24-én bekövetkezett váratlan halálát követően Kudron Zoltán addigi alelnököt bízta meg azzal, hogy ügyvezető elnökként vezesse a soron következő közgyűlésig az ugocsai középszintű szervezetet. Az április 6-án megtartott közgyűlésen két jelölt közül a nagyszőlősi Kudron Zoltánt választották ‒ titkos szavazással ‒ újabb két évre ügyvezető elnökké.
A KMKSZ nagyszőlősi székházában megtartott közgyűlés kezdetén a Nagypaládi Szatmár Énekegyüttessel közösen énekelték nemzeti Himnuszunkat a küldöttek és a vendégként meghívottak, majd az együttes magyar népdalokat énekelt.
A háború áldozatairól és az elhunyt KMKSZ-tagokról történő megemlékezést követően Kudron Zoltán ügyvezető elnök számolt be a tagságnak az elmúlt év történéseiről, többek között a KMKSZ által szervezett ünnepi megemlékezésekről és kulturális eseményekről. Az ügyvezető elnök elmondta, hogy az anyaországnak köszönhetően megkezdődhettek az egykori ugocsai megyeháza épületében működő Nagyszőlősi Perényi Zsigmond Líceum felújítási munkálatai. Az iskola adminisztratív helyiségeinek felújítását a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola vállalta magára, így előreláthatóan a 2024–25-ös tanévet egy belülről jelentősen megújult iskolaépületben tudják majd elkezdeni. Az ugocsai gazdák részt vettek a Magyarok Kenyere programban, októberben Salánkon tájházat avattak. Kudron Zoltán ismertette a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány nagyszőlősi irodájának elmúlt évi tevékenységét, és az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Központnak a térségben zajló sikeres gazdaságösztönző tevékenységét.
Beszámolt a közgyűlésnek Pacuha Aranka, a középszintű szervezet ellenőrző bizottságának elnöke és Király Károly, az etikai bizottság elnöke, beszámolóikat a közgyűlés elfogadta.
Dr. Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivője biztosította a közgyűlés küldötteit arról: „Magyarország abban érdekelt, hogy keleti szomszédságában stabil, gazdaságilag fejlődő, demokratikus ország legyen. Ehhez álláspontunk szerint elsősorban arra van szükség, hogy mihamarabb helyreálljon a béke. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy Kárpátalját ‒ egy légitámadáson kívül ‒ elkerülték a katonai cselekmények, és még fontosabbnak tartjuk, hogy ez így is maradjon. Magyarország mindig jószomszédi kapcsolatokra törekedett Ukrajnával, ezt a továbbiakban is fenntartjuk, az országot és annak lakosságát példaértékű humanitárius segítségnyújtásban részesítettük…” – fogalmazott a magyar diplomata.
Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke elemezte az ukrajnai és világpolitikai helyzetet. Összegezve kijelentette: „Ilyen körülmények között sajnos az eddig elértek megtartása a feladatunk, mert új dolgok teremtésére most nincs idő, erő és lehetőség. A KMKSZ is egy félig-meddig konzervált állapotban van…” Az alelnök rámutatott, hogy a KMKSZ tevékenységének súlypontja áthelyeződött a kulturálisról inkább a szociális felé, hisz mostanában rendezvényeket sem lehet tartani, és egyre több a rászoruló ember, a rokkant, árva, félárva és magatehetetlen beteg. Igyekeznek a magyarországi támogatásokat úgy becsatornázni, hogy az a kárpátaljai magyarságnak hasznot hozzon.
Az önkormányzatokban zajló munkáról Hevesi Miklós, a Tiszapéterfalvai Kistérségi Tanács KMKSZ-frakciójának vezetője, Székely Gusztáv, a Tiszaújlaki Kistérségi Tanács KMKSZ-frakciójának vezetője, valamint Kudron Zoltán, a Nagyszőlősi Kistérségi Tanács Költségvetési Bizottságának elnöke számolt be a tagságnak.
A közgyűlés a beszámolókat követően döntött arról, hogy a KMKSZ-ben két év múlva esedékes, általános tisztújításig nem elnököt, hanem ügyvezető elnököt választ. Az ügyvezető elnöki tisztségre két jelölt is volt, a két korábbi alelnök, Kudron Zoltán nagyszőlősi alapszervezeti elnök és Hevesi Miklós szőlősgyulai alapszervezeti elnök személyében. A kettős jelölés okán titkos szavazással, 31-22 arányban, egy tartózkodással választotta meg Kudron Zoltánt a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének ügyvezető elnökévé az 54 küldött.
Papp Ferenc ungvári magyar konzul az európai parlamenti választásokkal kapcsolatban tájékoztatta a jelenlévőket, válaszolva a felmerülő kérdésekre.
A megválasztott Kudron Zoltán ügyvezető elnök javaslatára megerősítette eddigi alelnöki pozíciójában a közgyűlés Hevesi Miklóst és Virág Margarétát, valamint harmadik alelnökké választotta Kalanics Évát, a KMKSZ Salánki Alapszervezetének elnökét. Továbbá a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezete Elnökségének tagjává választották Kész Barnabás főiskolai tanárt.
Gulácsy Géza alelnök zárszavában kiemelte: „A KMKSZ indulásától mindvégig megpróbálta betartani a demokratikus normákat. Nem mindig úgy történik, ahogy szeretném, vagy ahogy más szeretné, de ezt el kell fogadni mindenkinek. Mert a cél az közös: »A kárpátaljai magyarság érdekeinek a védelme.«”
A közgyűlésen a megszólalók mellett vendégként jelen volt Rezes Károly, a Beregszászi Járási Tanács elnöke, Petei Judit, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője és Dobsa István, a KMKSZ Ifjúsági Szervezetének elnöke.
Kudron Zoltánnal, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének ügyvezető alelnökével, a KMKSZ Nagyszőlősi Városi Alapszervezetének elnökével a 2023-as évről beszélgettünk. A középszintű szervezet 24 alapszervezetet foglal magában, a múlt évi adatok szerint összesen 8 387 taggal.
– Elöljáróban érdekelne, hány tagja volt a középszintű szervezetnek a háború kitörése előtt, és hány háborús menekült távozott külföldre?
– A harcok kirobbanása előtt mintegy 9 500 főt számlált a szervezet, mára kb. 10-15 százalékkal csökkent a taglétszám: voltak, akik a háború kitörése után menekültek el, általában egész családok, mások pedig azóta települtek ki a vendégmunkásokként dolgozó családfőkhöz.
–Miként tudja a KMKSZ a jelenlegi helyzetben szolgálni az ugocsai magyarságot?
– Előbb a Covid–19-járvány, majd a háború kitörése erősen rányomta a maga bélyegét a KMKSZ tevékenységére. A kulturális rendezvényeink minimalizálódtak. Továbbra is megtartjuk nemzeti ünnepeinket, megemlékezéseinket, ám ezek koszorúzásokra és legfeljebb egy odaillő vers elszavalására korlátozódnak, a tagság széles körű bevonása nélkül, a málenkij robot áldozatai előtt pedig csak koszorúzással hajtunk fejet. A két megyei szintű rendezvény közül a nagypaládi trianoni megemlékezés keretében minimális kulturális programra került sor (szavalat, ének előadása), az október 6-i nagyszőlősi megemlékezésen pedig Panyi Miklós államtitkár tartott rövid beszédet, majd a Nagyszőlősi Perényi Zsigmond Középiskola növendékei adtak elő egy húszperces irodalmi összeállítást. Rendezvényeink sorában pedig még megemlíteném, hogy a Nagyszőlősi Perényi Zsigmond Középiskolában a KMKSZ helyi alapszervezetének a szervezésében Mikulás-napi ünnepségre került sor, melyen Magyarország Beregszászi Konzulátusa mindegyik tanulónak ajándékcsomaggal kedveskedett.
–Mit tesz a KMKSZ politikai téren az ugocsai magyarságért?
– Mind a négy kistérségi tanácsban képviseltetjük magunkat. A tiszapéterfalvaiban a KMKSZ-frakció alkotja a többséget, így könnyebben tud megoldást találni a helyi magyarsággal kapcsolatos kérdésekre. A tiszaújlakiban erős KMKSZ-képviselőcsoport tevékenykedik, még ha ellenzékben is politizál. A királyháziban ugyancsak ott vagyunk. A nagyszőlősiben pedig – bár csak hárman alkotjuk a frakciót – tekintélyünk van, a hat szakbizottság közül kettőnek körünkből kerülnek ki a vezetői: én a költségvetésit vezetem, Bánik József nagyszőlősi vállalkozó pedig a szociális-egészségügyit. Képviselőcsoportunk elérte, hogy igazgatót jelölhetett a Nagyszőlősi Perényi Zsigmond Középiskola élére, Nyibilevics Mónika magyar nyelv és irodalom szakos tanárnő személyében, aki korábban igazgatóhelyettes volt, s ő lett az iskola új vezetője. A KMKSZ-frakció munkájának köszönhetően gyümölcsöző kapcsolat alakult ki a városi alapszervezet és az iskola között, nagyobb pénzösszeget tudtam kieszközölni a városi tanácstól a tanintézet számára, amit a folyosók paneljeinek az újrafestésére, valamint a lemeszelésükre fordítottak.
Jórészt a magyar iskolák, iskolai tagozatok biztosítják a kárpátaljai magyarság jövőjét, nyelvünk, kultúránk fennmaradását, ezért a KMKSZ a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetséggel karöltve támogatja a tanintézményeket. De ugyancsak fontos, hogy a KMKSZ a tanácsokban is képviseltesse magát, mert csak akkor tehetünk valamit a magyar közösségekért, ha részt veszünk az önkormányzatok munkájában, hallatva ott a szavunkat.
A KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezete április 1-jén a KMKSZ nagyszőlősi székházának nagytermében tartotta 33. tisztújító közgyűlését, melyen újabb három évre szavaztak bizalmat Barta József elnöknek. A megjelent 45 küldött alelnökké választotta a Virág Margarétát, Hevesi Miklóst és Kudron Zoltánt, megválasztották továbbá a bizottságok tagjait és kijelölték a középszintű szervezet által a KMKSZ Választmányába delegált személyeket.
Nemzeti himnuszunk eléneklése és a háborúban elesett katonákról történő megemlékezést követően Barta József, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének elnöke emléklappal köszönte meg az Ugocsában idén leköszönt hét alapszervezeti elnök munkáját. Ők név szerint: Boldog Ferenc (Tiszaújhely); Budaházi Kornélia (Nevetlenfalu), aki a középszintű szervezet alelnöki tisztségéről is leköszönt; Domokos Róbert (Akli); Szerbák Lenke (Csepe); Tóth Roland (Mátyfalva); Veszprémy Sándor (Feketeardó); Virág László (Tiszapéterfalva). Egyúttal köszöntötte az új alapszervezeti elnököket: Akliban Csetneki Ferencet, Csepében Trescsula Máriát, Nevetlenfaluban Szirmai Mónikát, Mátyfalván Tóth Irént, Tiszapéterfalván Virág Margarétát, Tiszaújhelyen Mihók Richárdot, Feketeardóban Kardos Natáliát választotta a helyi közgyűlés.
Elnöki beszámolójában Barta József az országban tapasztalható helyzetet értékelve rámutatott: „A háború mindannyiunk életét beárnyékolja, megnehezíti. Ugyan a harci események tőlünk távol játszódnak le, de mindannyiunk életére kihatnak, s jobban, mint bármi eddig. Sok ezer kárpátaljai közvetlenül, katonaként is részt vesz a harcokban, és közöttük több száz magyar is van. Sajnos már több száz kárpátaljai hősi halottat gyászolunk, akik között sok magyar is van, tizennégyről egészen biztosan tudjuk, közülük ketten biztosan tagjai voltak a KMKSZ-nek” – mondta el Barta József, hozzáfűzve, hogy a menekültek fogadása fontos feladatunk, s köszönetet mondott mindazoknak, aki ebben eddig részt vettek.
Az elnök beszélt a KMKSZ humanitárius akcióiról, a szociális kártya programjáról, valamint az egészségügyi programjukról. Elmondta, hogy az elmúlt két évben a középszintű szervezet működése a helyzetnek megfelelően zajlott, 24 alapszervezetükben 8 370 személynek van érvényes KMKSZ-tagsága, ami a korábbi taglétszámnál 313 fővel kevesebb. Részletesen ismertette a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány által lebonyolított szociális pályázatokon keresztül, valamint az Egán Ede Jótékonysági Alapnak köszönhetően a térségben élők számára folyósított támogatásokat. Barta József beszámolt a középszintű szervezet és alapszervezetei által megtartott megemlékezésekről és rendezvényekről, amelyek többsége a jelenlegi helyzetben csak csendes koszorúzás volt.
A szervezet Ellenőrző Bizottságának pénzügyi jelentését Pacuha Aranka ismertette a közgyűléssel, Himenec László pedig bejelentette, hogy a Fegyelmi Bizottsághoz sem szóbeli, sem írásbeli megkeresés nem érkezett.
A közgyűlés meghívott vendégei közül Rezes Károly, a Beregszászi Járási Tanács elnöke a járási önkormányzatban zajló munkáról számolt be a közgyűlésnek, amely testületben a KMKSZ többséggel rendelkezik, illetve öt párt együttműködik vele, mindössze egy párt frakciója nem hajlandó az együttműködésre. A nehéz idők ellenére is minden rendben működik a testületben, hangsúlyozta a járási tanács elnöke.
Virág Margaréta, a Beregszászi Járási Tanács KMKSZ-es képviselője a frakció munkájáról számolt be.
Kudron Zoltán, a Nagyszőlősi Kistérségi Tanács KMKSZ-es képviselője, a kistérségi tanács Költségvetési Bizottságának elnöke a háromtagú KMKSZ-frakció eredményeiről számolt be a közgyűlésnek.
Az etalonnak tartott Tiszapéterfalvai Kistérségi Tanácsban folyó munkáról és eredményekről Hevesi Miklós szőlősgyulai képviselő számolt be.
A Tiszaújlaki Kistérségi Tanácsban kialakult helyzetet Székely Gusztáv, a KMKSZ-frakció vezetője ismertette a küldöttekkel.
Kócsi Katalin, a Királyházai Kistérségi Tanács KMKSZ-frakciójának vezetője pedig Kárpátalja legszegényebb kistérségének helyzetéről adott részletes tájékoztatást.
A KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének tisztújító közgyűlése újabb három évre bizalmat szavazott Barta József elnöknek, alelnökké Virág Margarétát, Hevesi Miklóst és Kudron Zoltánt választották. Az elnökön és a három alelnökön túl öt elnökségi tagot is választottak, ők: Kalanics Éva, Gál-Herdinszky Lilla, Szirmai Mónika, Illés Katalin és Lidka Diána alapszervezeti elnökök. Az Ellenőrző Bizottság tagjaivá Pacuha Arankát, Bák Ferencet és Fábián Istvánt, a Fegyelmi Bizottságba pedig Kalanics Évát, Királyi Károlyt és Himinec Lászlót választotta a közgyűlés.
A középszintű szervezet 17 választmányi tagot delegált a KMKSZ Választmányába, név szerint: Bák Ferenc, Boldog Ferenc, Budaházi Kornélia, Dobsa István, Gál-Herdinszky Lilla, Gerendely Béla, Fábián István, Kalanics Éva, Királyi Károly, Kudron Zoltán, Lidka Diána, Szűcs Judit, Sztepanyuk Angéla, Virág Margaréta, Virág László, Hevesi Miklós és Kész Barnabás.
A megyei Ellenőrző Bizottságba az elnök javaslata alapján Pacuha Arankát, a megyei Fegyelmi Bizottságba padig Illés Katalint delegálta a középszintű közgyűlés.
Szeptember 11-én tartotta 32. közgyűlését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Nagyszőlősi Középszintű Szervezete (NKSZ) a szervezet nagyszőlősi székházában. A gyűlésen 24 alapszervezet 71 küldötte volt jelen.
A közgyűlés a Himnusz eléneklésével vette kezdetét. A napirendi pontok elfogadását követően Barta József – aki egyben a KMKSZ alelnöke és a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője is – megtartotta elnöki beszámolóját. Beszédét az elmúlt év legfontosabb eredményeinek összefoglalásával kezdte: „Kárpátalján sikerült megőrizni a békét, lassítani az elvándorlást, megőrizni súlyunkat a regionális és helyi politikában, a közéletben, megőrizni oktatási rendszerünket, nyelvhasználati jogainkat – ezt sajnos már nem sokáig, hacsak nem történik valami rendkívüli e téren –, elindítani a gazdasági fellendülés, a túlélésen túl a boldogulás, egy jobb élet lehetőségeinek megteremtését, túlélni és esetenként leküzdeni a Covid–19-járvány okozta gondokat” – jelentette ki Barta József, hozzátéve: „Eredményeink megőrzéséért, elvett vagy beszűkített jogaink visszaszerzéséért, a túlélés mellett és a fölött a fejlődés útján való továbbhaladásért kell küzdenünk és dolgoznunk az elkövetkezendő időben”.
Évértékelő beszámolójában Barta József kiemelte a KMKSZ és a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány által meghirdetett gyűjtési akciót, amelynek eredményeképpen nagyban hozzájárultak a koronavírus elleni védekezéshez Kárpátalja-szerte. A vakcinák megjelenésekor a KMKSZ a magyar kormány segítségét kérte, amely a két helyi konzulátussal megszervezte a kárpátaljaiak oltását is három határátkelőhelyen kialakított oltóponton. Emellett folyamatosan tárgyaltak a határok átjárhatóságáért – amelynek eredménye lett a „24 óra – 30 kilométer” néven ismert beutazási lehetőség –, a tiszaújlaki határátkelőhely kibővítéséért, valamint a Nagypalád–Nagyhódos határátkelőhely megnyitásáért.
A KMKSZ legfőbb feladatát kiemelve – „A KMKSZ a Kárpátalján élő magyarok kulturális, politikai és szociális érdekeit védő nemzetiségi-társadalmi szervezete” – kijelentette: „Érdekképviseletet hatékonyan gyakorolni csak úgy lehet, ha ott vagyunk, ahol rólunk is döntenek, és e döntéseket befolyásolni tudjuk.” A tavaly őszi önkormányzati választásokon való szereplésről szólva a KMKSZ NKSZ elnöke elmondta: az új adminisztratív berendezkedés, a bonyolult választási törvény, a járvány, a külföldön tartózkodók hazautazásának problémája ellenére a „KMKSZ” – Ukrajnai Magyar Párt jó eredményeket ért el. Az ugocsai térségben a legmagasabb részvétel Aklin (65%), Szőlősgyulán (61%), Tiszapéterfalván (56%), Aklihegyen (52%) és Batáron (52%) volt tapasztalható. A KMKSZ jelöltjei a térségben 42 mandátumot szereztek a különböző szintű tanácsokba (megyei tanács – 2, járási tanács – 5, Tiszapéterfalvai Kistérségi Tanács – 17 (+ a polgármester), Tiszaújlaki Kistérségi Tanács – 12, Nagyszőlősi Kistérségi Tanács – 3, Királyházai Kistérségi Tanács – 3), ami a KMKSZ által a megyében összesen megszerzett mandátumoknak (130) a 32%-a, miközben az ugocsai magyarok csak a 26%-át képezik a kárpátaljai összmagyarságnak.
A munkát azonban rendkívül megnehezítik azok az eltérő formában kapott támadások, amelyek miatt az előrehaladás helyett védekező harcokat kell vívni a szerzett kisebbségi jogokért, az anyanyelvi oktatás lehetőségének és az anyanyelv közéletben való használatának megőrzéséért. Ennek érdekében a magyar kormány támogatásával kompromisszumos javaslatokat tettek, melyeket ez idáig az ukrán hatalom elutasított. Barta József elmondta, jelenleg azon dolgoznak, hogy az 1992 óta érvényben lévő nemzetiségi kisebbségekről szóló törvényben foglaltak maradjanak benne az új törvénytervezetben is. Ennek kapcsán írásban is javaslatot tettek közösen az UMDSZ-szel, s ezt támogatják az Ukrajnában élő oroszok, románok és bolgárok is. A KMKSZ NKSZ elnöke Deák Ferencet idézve emlékeztetett: „Amit erő és hatalom elvesz, azt idő és kedvező szerencse ismét visszahozhatják. De miről a nemzet, félve a szenvedésektől, önmaga lemondott, annak visszaszerzése mindig nehéz, s mindig kétséges.”
Barta József elmondta, hogy 2020-ban a járás 24 alapszervezetének tagsága összesen 8683 főt tett ki, ami 284-gyel kevesebb a 2019-es adatoknál. Beszámolt arról, hogy az elmúlt év során Magyarország támogatásának köszönhetően a járásban 1 570 szülő kapott gyermekétkeztetési támogatást, továbbá 1 124 oktatásügyi, 323 egészségügyi, 8 gyermekotthonban dolgozó, 85 művészeti iskolában dolgozó személy részesült fizetéskiegészítésben, 22 művelődési szervező és könyvtáros, valamint 3 médiában dolgozó, oktatási-nevelési támogatásban pedig 4 090 szülő részesült. Örömteli, hogy miután Tiszaújhelyen, Csepében és Fancsikán újraindult és folytatódik a magyar tannyelvű oktatás, hosszú évek után ismét lesz magyar tannyelvű első osztály Mátyfalván is.
Az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Program keretében az elmúlt évben a Nagyszőlősi járásban 1 068 pályázatot nyújtottak be. Ugocsában a tavalyi közgyűlést követően (2020. szeptember 5.) összesen 825 földtulajdoni dokumentációt osztottak ki. A Bethlen Gábor Alaphoz 18 KMKSZ-alapszervezet nyújtott be pályázatot, a megítélt összegek folyósítása esedékes. Az Európai Unió Keleti Partnerség programja keretében Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának anyagi támogatásával Ugocsában az elmúlt évben megújult a Verbőci Művészeti Iskola és a Batári Kultúrház épülete. „A felsorolásból is látható, hogy az anyaországtól a nemzeti kormány jóakaratából jelentős szociális, gazdasági és infrastrukturális támogatást kapunk” – mondta és ezért köszönetét fejezte ki.
A középszintű szervezetben 2020-ban a karantén okán a tömegrendezvények elmaradtak, ugyanakkor számos helyen csendes főhajtással emlékeztek meg a nemzeti ünnepekről, emléknapokról. Barta József köszönetet mondott a járás aktivistáinak munkájukért, melyet a magyar ügyért, e nemzetrész megmaradásáért és megerősödéséért tesznek. „Erre a munkára továbbra is szükség lesz. Legyen hozzá elegendő hitünk, kitartásunk, bátorságunk, bölcsességünk. Végezzük dolgunkat hűséggel, becsülettel, legalább úgy, de ha lehet még jobban, mint azt eddig tettünk!” – hangsúlyozta.
A mandátumvizsgáló bizottság jelentését Veszprémi Sándor, az ellenőrző bizottság beszámolóját Fábián István, az etikai bizottság beszámolóját Király Károly tartotta meg, melyeket a küldöttgyűlés egyhangúlag elfogadott. A középszintű szervezet egyhangú szavazással kizárta Csűri Sándort a szervezetből, ugyanis bár a szervezet listáján jutott be a Tiszaújlaki Kistérségi Tanácsba, ott a KMKSZ-frakciót elhagyva egy másik frakcióban fejti ki tevékenységét.
Ezt követően Bacskai József ungvári magyar főkonzul tájékoztatást adott az oltási kampány eredményeiről, valamint a védettségi igazolványok állapotáról. Júliusban és augusztusban összesen 20 690 kárpátaljai kapta meg a Janssen oltóanyagot a három oltóponton. Eddig mintegy 7 ezer védettségi igazolvány érkezett az ungvári főkonzulátusra, s közel 1 500 a beregszászira.
Ezután Rezes Károly, a Beregszászi Járási Tanács elnöke összefoglalta a járásra, míg Petei Judit, a megyei tanács képviselője a megyére vonatkozó ügyeket és eredményeket. Az ugocsai kistérségek KMKSZ-frakcióinak vezetői beszámoltak az őket is érintő aktuális helyzetről. A Tiszapéterfalvai kistérségből Hevesi Miklós, a tiszaújlakiból Székely Gusztáv, a nagyszőlősiből Kudron Zoltán, s a királyházaiból Kócsi Katalin. A küldöttgyűlésen felszólalt Dobsa István, a KMKSZ Ifjúsági Szervezetének (ISZ) elnöke, aki az ISZ 2020/2021. évi tevékenységét mutatta be.
A küldöttek ezután megvitatták a beszámolókat és számos kérdést tettek fel az aktuálpolitikai folyamatok, valamint a KMKSZ ISZ tevékenysége kapcsán, amelyekre az illetékesek adtak választ. A gyűlés végén a szervezet elmúlt évi munkáját a jelenlévők egyhangúlag kielégítőnek minősítették.
„Annak alapján, ami ma itt elhangzott, azt láthatjuk, hogy Kárpátalján a magyarságnak igenis van jövője, mégpedig azért, mert életképes, sokan itt képzelik el életüket és jövőjüket, itt akarnak élni, boldogulni, karriert csinálni és magyarként megmaradni” – foglalta össze zárszavában Barta József. A közgyűlés a Szózat eléneklésével zárult.
