Beregszászon, az Ortutay Elemér Görögkatolikus Központban az Isten szolgája, „Orosz Péter Pál élete és vértanúsága” címmel rendezett konferencián emlékeztek meg a görögkatolikus vértanú papról. Marosi István atya, a rendezvény szervezője elmondta: a konferencia Orosz Péter májusi boldoggá avatásához kapcsolódik. Teodor Macapula püspök hangsúlyozta: Orosz Péter vértanúságának a mai, háborús időben különösen is fontos üzenete van: nem fegyverekkel, hanem szeretettel kell választ adni az erőszakra. Az ilyen konferenciák azért is fontosak, hogy vértanúink, szentjeink ne csak a történelemkönyvekben, hanem szívünkben is élénken éljenek- mondta a püspök. A múlt század közepén az egyházunkat betiltották. Földalatti mozgalommá vált. A papjait üldözték. Ennek ellenére sokan titokban tovább végezték a munkájukat, igaz titokban. Így tett Orosz Péter is, aki tartotta a hívekben a lelket és maga mutatott példát arról, hogy a legnehezebb időben is meg kell őriznünk az Istenbe vetett hitet. Demkó Ferenc kiemelte: a görögkatolikus egyház a némaságra kárhoztatás idején Romzsa Tódoron, vagy az Orosz Péteren és sok más névtelen vértanún keresztül tudatta a világgal, hogy az egyház él. A helynök rámutatott: ez a fajta kiállás a hit mellett minden körülmények között jó példa a mai fiatalok számára is. Orosz Pétert 1942-ben Sztojka Sándor munkácsi püspök szentelte pappá. 1946-tól 49-ig Bilke parókusaként tevékenykedett. A görögkatolikus egyház működésének 1949 februárjában történő betiltása után a hatóságok elől bujkálva, titokban szolgálta a híveket. Nem volt hajlandó áttérni a pravoszláv vallásra, ezért üldözték és elfogató parancsot adtak ki ellene. Többször letartóztatták és börtönbe is vetették. 1953 augusztusában ismét őrizetbe vették és az ilosvai rendőrállomás felé kísérték. Alsókaraszló közelében egy útmenti keresztnél Orosz Péter kijelentette, hogy nem megy tovább. Letérdelt, hogy imádkozzon, amikor a rendőr három méter távolságból tarkón lőtte. Többek között ez is elhangzott a konferencián, amelyen a magyarországi, felvidéki és kárpátaljai szakemberek beszéltek Orosz Péter életéről és halálának körülményeiről. Nagy Ibolya történész elmondta: 1944–1953 között, a sztálini korszakban valamennyi kárpátaljai történelmi egyház papjait érték atrocitások. De a szakmán és a papságon kívül ezekről az esetekről ma már kevesen tudnak. Orosz Péter boldoggá avatási eljárását Milan Sasik, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye korábbi püspöke indította el. 2022-ben Ferenc pápa elismerte Orosz Péter vértanúságát. A boldoggá avatást Bilkén fogják megtartani 2025. május 3-án.
Kétnapos képzési konferenciát szervezett a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség a vidékünk szórvány területein iskolákban, óvodákban vagy vasárnapi iskolákban oktató pedagógusok számára a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán. A résztvevők több tematikus előadáson vehettek részt, ezáltal erősítve a szórványban való oktatást Kárpátalján. Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke a kárpátaljai magyar oktatás helyzetéről tartott előadásában kitért a szórvány oktatási rendszerének megerősítésére azokon a területeken, ahol az állam nem biztosítja az anyanyelvi oktatás lehetőségét, továbbá vázolta a KMPSZ elkövetkező évekre összpontosító terveit és fejlesztéseit. A szórványban oktató pedagógusoknak nagyon sok mindennel kell megküzdeniük, amelyekkel a tömbben oktató társaiknak nem, vagy kevésbé kell szembesülniük. A hét központi témája a kompetenciafejlesztés, és annak módszerei voltak, amiről elsőként Gabóda Béla, a Kárpátaljai Megyei Pedagógus Továbbképző Intézet Beregszászi Tagozatának vezetője tartott előadást, Kompetenciafejlesztés projektmódszerrel: mit, miért, hogyan? címmel. A konferencia programját minden éven úgy alakítják, hogy az több területen is segítséget nyújtson a terepen dolgozók számára. A szórványközösségek többségében főként vasárnapi iskolák formájában valósul meg a magyar nyelvi oktatás, ezekben pedig kiemelt szerepe van a népi játékok és mesék általi nyelvoktatásnak, amiről Gabóda Éva a Rákóczi- főiskola pedagógia tanszékének vezetője tartott előadást. Tekeházán is vasárnapi iskola formájában valósul meg a magyar nyelv oktatása. Itt három korcsoportban 60 fiatallal foglalkoznak hétvégenként, de nagy hangsúlyt fektetnek az élmény alapú oktatásra. Szolyván az általános tendenciától eltérően egyre többen iratkoznak be a magyar tannyelvű elemi iskolába és többen járnak a vasárnapi iskolába is, a háborút megelőző évekhez képest. A képzési konferencia két napja során az előadások és foglalkozások mellett a résztvevők számos más programba is bekapcsolódhattak a magyar kormány Nemzetpolitikai Államtitkárságának támogatásával.
Nem csupán néptáncainknak, a kísérő zenének, a fellépők viseletének is hitelesnek kell lennie. Ezzel a céllal szervezett Tetőtől talpig viseletben a színpadon címmel szakmai konferenciát a Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja. A fórumnak a beregszászi Ortutay Elemér Görögkatolikus Központ adott otthont. A kárpátaljai viseletvarrók, néptáncoktatók, óvodapedagógusok részvételével megtartott fórum célja hiánypótló ismeretek megszerzése, amelyek révén a jelenlévők szakmaiságukat mélyíthetik el. Pál Katalin, a Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja vezetője felszólalásában hangsúlyozta, rendkívül fontos, hogy mind a népzene, mind a viseletek terén jó irányba, a hitelesség felé haladjunk.
A háború hatása a kárpátaljai magyar közösségre címmel szervezett konferenciát a Nemzetpolitikai Kutatóintézet (NPKI) az orosz–ukrán háború kitörésének harmadik évfordulóján. Az eseményen előadások hangzottak el a Magyarországra áttelepült kárpátaljaiak mindennapjairól, valamint az otthon maradt közösség helyzetéről.
Forrás: Nemzetpolitikai Államtitkárság
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke szerint az elmúlt három év tragikus volt a kárpátaljai magyarság számára, mivel sokan elhagyták a régiót. A konferencia tudományos kutatásai megerősítették, hogy a közösség nehéz helyzetben van, és a visszatéréshez békére van szükség. Minél tovább tart a háború, annál kevesebb lesz a kárpátaljai magyarság létszáma. A legfontosabb intézkedések közé tartozik az oktatás, a helyi iskolák és egyházak, valamint a beregszászi főiskola támogatása, amelyek alapvetőek a közösség megmaradásához. „A béke mielőbbi elérése kulcsfontosságú a kárpátaljai magyarság jövőjének biztosításában” – zárta szavait a KMKSZ elnöke.
Forrás: Nemzetpolitikai Államtitkárság
Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a kárpátaljai magyar közösség támogatásának fontosságát hangsúlyozta a Nemzetpolitikai Kutatóintézet konferenciáján, amelyet a háború harmadik évfordulója alkalmából rendeztek. Az államtitkár kiemelte, hogy Magyarország továbbra is a mielőbbi tűzszünet és béke mellett áll, mivel a kárpátaljai magyarok is súlyos árat fizetnek a háborúban.
Forrás: Nemzetpolitikai Államtitkárság
Nacsa Lőrinc szerint Magyarország számára a béke nem csupán politikai, hanem nemzeti kérdés is, és bízik abban, hogy a békét támogató nemzetközi koalíció növekvő ereje végre elhozza a régóta várt biztonságot és nyugalmat. A jövőbeni béketárgyalások során Magyarország különösen fontosnak tartja, hogy a kárpátaljai magyarok visszakaphassák a 2015 előtt biztosított jogaikat. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a kárpátaljai magyar közösség az elmúlt három évben nemcsak megőrizte, hanem gyarapította intézményeit, példaként említve egy új óvoda megnyitását Beregszász külvárosában.
Forrás: Nemzetpolitikai Államtitkárság
Ferenc Viktória, a Fidesz európai parlamenti képviselője kiemelte, hogy Magyarország már számos alkalommal bizonyította, hogy egységesen képes fellépni és segíteni a bajban, és ez így van az orosz‒ukrán háború kitörése óta is, amikor történetének legnagyobb humanitárius segítségét nyújtja. A konferencia a 2022. február 24-i orosz támadás évfordulójára szerveződött, mely Magyarország szomszédos országát, Ukrajnát érte, ahol a kárpátaljai magyar közösség is él. Ferenc Viktória is a tudományos szférából érkezett az európai parlamentbe, és különösen érdekelte, hogy a kárpátaljai magyarság – mind az Ukrajnában maradtak, mind azok, akik Magyarországon találtak menedéket – milyen mindennapi kihívásokkal néz szembe. „A kutatások szerint örömmel láthattuk, hogy Kárpátalján nem kellett bezárni semmilyen magyar iskolát vagy intézményt, így a közösség sikeresen megőrizte intézményeit, amit a helyi vezetők, beleértve az oktatásügyben és a vallási életben tevékenykedőket, áldozatos munkájának köszönhetnek” – mondta a parlamenti képviselő. Véleménye szerint a háború ellenére a kárpátaljai magyar közösség erős kitartásról tett tanúbizonyságot, és a három nehéz év ellenére sikerült átvészelniük a kihívásokat.
Elindult a „Határon Átnyúló Együttműködési Program a közös hagyományok és kézművesmesterségek megőrzésére Szatmár és Kárpátalja régióban” című projekt, amely az Interreg VI-A NEXT Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna Program keretében, európai uniós pályázati támogatásból valósul meg.
A határon átnyúló kezdeményezés célja a régió kulturális örökségének megőrzése, a hagyományos tudás átadása a jövő generációinak és a nemzetközi együttműködés erősítése. A projekt összeköti a kultúrát és a közösségeket, erősítve a kapcsolatokat Kárpátalja és Szatmár megye (Románia) között. A projektnek köszönhetően a helyi mesterek, szakácsok és kutatók lehetőséget kapnak művészetük népszerűsítésére, a fiatalok oktatására és a széles közönség bevonására az egyedülálló szellemi örökség megőrzésébe.
A projekt hivatalos megnyitójára Makkosjánosiban, a Helikon Hotelben került sor február 11-én, ahol Őrhidi László, a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány elnöke köszöntve a megjelenteket megjegyezte: az alapítvány kiemelt tevékenysége a kárpátaljai gazdák és helyi termelők támogatása, segítése, ezen felül azonban az utóbbi években a szervezet megnyitotta a Gazdaasszony Tagozatát is, amely lehetőséget biztosít a kárpátaljai gazdaasszonyoknak a közösségi léten túl a hagyományos gasztronómiai és kézműves-tevékenységek továbbörökítésében. Ebből nőtte ki magát a TV21 Ungvár csatornán az Eleink eledele című magazinműsor is, amely nagy népszerűségnek örvendett. Ezt a műsort a már korábban felgyűjtött receptkönyv alapján készítették, amelyhez a recepteket a Gazdaasszony Tagozata által sikerült összegyűjteni és rendszerezni, majd kiadni. A legnagyobb problémát ebben a gyűjtési folyamatban az jelenti, hogy ma már nincs kitől visszatanulni és ellesni azokat a régi recepteket, amelyeket nagyanyáink is alkalmaztak. „Most arra vállalkoztunk, hogy workshopok által ezeket a recepteket, gasztronómiai fogásokat visszatanítsuk a Kárpátaljai Magyar Líceum diákjai és a workshopokon részt vevők számára, s ebben nyújt segítséget számunkra a pályázati projekt” – fogalmazott az elnök.
Az eseményen jelen volt Merkatz László az Agrárminisztérium Kárpát-medencei Együttműködések Főosztálya képviseletében, aki köszöntőjében kiemelte: „Amikor ilyen jellegű együttműködések jönnek létre, az számunkra is örömre ad okot, hiszen főosztályunk egyik kitűzött célja a Kárpát-medencei régiók közötti együttműködés és kapcsolat szorosra fűzése.” Mint mondta, 6 országban 30 partnerszervezettel, 120 kollégával és szaktanácsadóval tartják a kapcsolatot, aminek köszönhetően éves szinten sok száz program valósul meg, ami több tízezer magyar emberhez jut el Kárpát-medence-szerte. „A legfőbb tevékenységünk, hogy hozzásegítsük a magyarságot a szülőföldön való megmaradáshoz és boldoguláshoz” – jelentette ki, majd köszönetet mondott mindenkinek, aki Kárpátalján a nehéz időkben is helytáll.
Nagyné Legény Ildikó, a MAGOSZ Gazdaasszony Tagozatának elnöke köszöntő gondolataiban hangsúlyozta: „Sajnos ma már egyre jobban elrugaszkodunk a normalitás talajától, és azoktól az értékektől, amelyeket meg kellene őriznünk. Lesz-e még a gyermekeink számára élhető és normális, reális világ? Ha valaki hagyományt őriz és megtartja a normalitást ebben a felborult világban, akkor azok a gazdaasszonyok.” Kiemelte, hogy a Magyarok Kenyere programot továbbra is folytatják, és szeretnék az idei éven kiemelten segíteni Kárpátalját.
Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője szerint Kárpátalja sokszínű gasztronómiai hagyományokkal rendelkezik, hiszen az évszázadok alatt a nemzetek együttélése során számos dolgot átvettek egymástól nemcsak a kultúrában és a nyelvben, de a gasztronómiai hagyományokban is. Mint fogalmazott, a Kárpátaljai Magyar Líceum (KML) diákjai közül mindazokat, akik szakácsképzésben vesznek részt, bekapcsolják majd az alapítvány által meghirdetett programokban, ezáltal is segítve a visszatanulási folyamatot a hagyományos kárpátaljai ételek kapcsán.
Sin József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke elmondta, hogy a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben minden nyertes pályázat a kárpátaljai közösség helyzetét segíti. A KMKSZ tavaly nyáron hozta létre az MFOI kihelyezett beregszászi irodáját, melynek célja, hogy minél több kárpátaljai civil szervezet számára elérhetők legyenek az európai uniós pályázatok. Az, hogy ez a pályázat nyert, nagy előrelépést jelent – fogalmazott Sin József.
Mester András, a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács elnöke reményét fejezte ki, hogy a pályázat révén felélénkül Szatmár és Kárpátalja gazdasági kapcsolata is, és a jövőben talán sikerül mélyebbre fűzni a két régió közötti turisztikai és emberi kapcsolatokat is.
A projekt az Interreg VI-A NEXT Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna program keretében jött létre, amely támogatja Magyarország, Szlovákia, Románia és Ukrajna határ menti régióinak fejlesztését és elősegíti integrációjukat. A program az Európai Unió 2021–2027-es pénzügyi időszakában valósul meg, és az EU kohéziós politikája szabályozza. A program magában foglalja Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéket (Magyarország), a Kassai és Eperjesi kerületeket (Szlovákia), Máramaros, Szatmár és Suceava megyéket (Románia), valamint Kárpátalja, Ivano-Frankivszk és Csernyivci megyéket (Ukrajna). Az EU pénzügyi támogatásával a program olyan határon átnyúló kezdeményezések finanszírozását segíti elő, amelyek a határ menti régiók közös problémáinak megoldására irányulnak, biztosítva a régió fenntartható fejlődését, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítását, a biodiverzitás megőrzését, a kultúra és turizmus fejlesztését, valamint a civil társadalom és az intézmények aktív együttműködését. Az együttműködés fő feladatai közé tartozik a hagyományos kézművesség népszerűsítése, a gasztronómiai örökség megőrzése és a hagyományos kulturális értékek átadása a jövő generációjának. A szervezők összesen 30 rendezvényt terveznek 2025 során Ukrajnában és Romániában. A program két kiemelt lebonyolító szervezete: Szatmár Vidékfejlesztéséért Egyesület (Románia), valamint a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány.
A program ünnepélyes megnyitóján lehetőség volt különböző előadásokon is részt venni. Varga István, a program projektmenedzsere elmondta, hogy a kárpátaljai fél főként a Gazdaasszony Tagozat által kíván részt venni a programban. Ebből adódóan számos gasztronómiai workshopot terveznek, valamint gyermekfoglalkozásokat. 15 kárpátaljai iskolában szeretnék megvalósítani a Kis méhész projektet, melynek célja, hogy a fiatalok megismerkedjenek a hasznos rovarok természetben betöltött szerepével. Ezenfelül különböző kiállítások során prezentálják a hagyományos kárpátaljai termékeket, valamint a KML diákjai elsajátíthatják hagyományos gasztronómiai fogások készítését. Továbbá szeretnének egy recepteskönyvet is elkészíteni, melyben Szatmár és Kárpátalja régiók népszerű ételeinek elkészítési módját taglalnák, valamint a közös hasonlóságokra is rávilágítanának.
A projekt bemutatását követően Jávorszky Beáta, a Pro Agricultura Carpatika Gazdaasszony Tagozatának egyik alapítója Kárpátalja népi gasztronómiájáról tartott előadást. Kiss Attila Szatmár megyei méhész, falugazdász beszámolt a 2022-ben útjára indított Kis méhész program eddigi eredményeiről. Novotny Antal, a Novocatering tulajdonosa, a Magyar Ízek Utcájának egyik alapító tagja és szervezője pedig a magyar konyhát formáló változásokról beszélt Bornemissza Annától a fine diningig.
Az előadásokat követően a konferencia résztvevőit mézkóstoló várta, majd pedig a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház előadásában az Ezt főztük ki című színdarabot tekinthették meg. Az esemény hagyományos kárpátaljai gasztronómiai fogások felszolgálásával zárult.
Minden esztendőben az advent első vasárnapját megelőző szombaton a Nagydobronyi Irgalmas Samaritánius Református Gyermekotthonban tartja éves közgyűlését a Keresztény Orvosok Kárpátaljai Egyesülete (KOKE). E szép hagyomány az idén is folytatódott, az egyesület tagjaiból közel félszázan jöttek el az eseményre.
A tavalyi évben fennállásának 30. évfordulóját méltató közösség tagjai Kárpátalja különböző felekezeteiből kerülnek ki, de ezeken az alkalmakon közösen épülnek a hitben, és egymás közössége által igyekeznek erőt meríteni emberpróbáló hivatásuk és küldetésük betöltéséhez ezekben a nehéz időkben is.
Köszöntőjében dr. Oroszi Pál, a KOKE elnöke arról beszélt: hálás a szíve azért, hogy az immáron három éve dúló háborús viszonyok, a sok bizonytalanság és aggodalom ellenére is ilyen sokan el tudtak jönni erre az egyfajta közösségépítő, hitbéli és szakmai szempontból is fontos találkozóra.
– Van olyan tagunk, aki egyenesen a frontról jött közénk, vannak, akik az anyaországból érkeztek, három új tagunk is jelen van, és hét olyan tagot is körünkben üdvözölhetek, akik alapító tagként az első, 1993. március 20-án megtartott alapító közgyűlésünkön is részt vettek. Mi ez, ha nem a Mindenható kegyelme és gondoskodó szeretete – mondta beszédében.
Az összejövetel egyik fénypontjaként az immáron közel 140 leánygyermeknek otthont adó intézmény két lakója meggyújtotta a díszes adventi koszorú első gyertyáját, majd kezdetét vette az előadások sora.
Az idei konferencia vezérmondatát – „Legyen meg a te akaratod…” (Máté 6.10) – elemezve a szolgálattevők: Majnek Antal, a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye nyugalmazott püspöke, Bernát Tamás kisdobronyi református lelkipásztor és Luka Bunyak, a Kárpátaljai Megyei Gyermekkórház káplánja egyöntetűen hangsúlyozták, hogy e nélkül az igerész nélkül senkinek nem lehet belépése a mennyek országába. Bizonyságtételükben szó volt még a várakozásteljes adventi időszak áldásairól, Jézus eljövetelének megéléséről.
Az előadások után a gyermekotthon lakói szívet-lelket melengető, az adventi időszakhoz illő, magyar és ukrán nyelven előadott versekkel, énekekkel kedveskedtek a hallgatóságnak.
A tagsági díjakból és személyes adományokból befolyt pénzösszeget az egyesület tagjai az idén is felajánlották a gyermekotthon javára, amelyet Vackó László, a KOKE titkára örömmel nyújtott át az intézményt vezető Katkó Andreának.
Az áldásokban gazdag összejövetelt közös ima és ebéd zárta.
Beregszászban idén is megrendezték a nemzetközi tudományos szimpóziumot, ahol a Gulág‒Gupvi-kutatók osztották meg legújabb tudományos eredményeiket. Az immár hagyományossá vált konferencia idei díszvendége Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó volt. Beszédében hangsúlyozta: felelősségünk van azok iránt, akik ártatlanul veszítették életüket magyarságuk miatt, valamint kötelességünk mindent megtenni azért, hogy hasonló tragédiák soha ne ismétlődjenek meg, és senkit ne hurcoljanak el pusztán azért, mert magyarnak vallja magát.
Szili Katalin köszöntőjében arról is beszélt, hogy fontos az emlékezés, mert a XX. században számos olyan esemény történt, melyek következtében a kollektív bűnösség elve alapján számtalan ártatlan embert hurcoltak el, akik közül sokan soha nem tértek vissza. A háromnapos munkára való elhurcolás életeket és családokat, közösségeket tett tönkre. A miniszterelnöki főtanácsadó kiemelte: „80 év után újra háború árnyékolja be Ukrajnát, a kárpátaljai magyarság mindennapjait. Az itteni közösséget erősen sújtja ez a helyzet.” Felhívta a figyelmet arra is, hogy 2017 óta a nemzeti kisebbségek jogszűkítésének lehettünk a tanúi Ukrajnában. Ez a helyzet különösen azt mondatja, hogy fontos a mielőbbi béke megteremtése, ugyanakkor oda kell figyelni arra, hogy közösségeink minden olyan lehetőséget megkapjanak, amelyek egy európai uniós tagjelölt országban megilletnek egy kisebbségi közösséget. Minden egyes lépést meg kell azért tenni, hogy ne csak a béke, de a megbékélés is bekövetkezhessen. A megbékéléshez pedig teljes feltárásra van szükség a 80 évvel ezelőtti történésekről, ezzel tartozunk őseinknek. Ez az évforduló számunkra mindig egy felkiáltójel, hogy soha ne forduljanak elő újra ilyen események – fejtette ki Szili Katalin.
Dupka György Gulág-kutató köszöntve a megjelenteket visszaemlékezett a kezdetekre: 1989-ben, amikor a KMKSZ ügyvezető titkára volt, akkor még nem gondolták, hogy abban az időben sikerül 250 túlélőt mozgósítani az akkor megrendezett konferenciára Beregszászban. Szerinte az akkor elfogadott hat pontot sikerült megvalósítaniuk. Örömét fejezte ki, hogy a kárpátaljai kutatásokkal zászlóshajói lettek a málenkij robot kutatásának. Hiszen utánuk következtek az anyaországiak, az erdélyiek és felvidékiek. A mostani konferencia alkalmával a 10. kötetet adják ki. 1989 óta közel száz történészkutatót vonultattak fel, közel 200 tanulmánnyal. Jelenleg kb. 80 százalékos szinten áll a feldolgozottsága a korabeli levéltári anyagoknak – jegyezte meg. Hozzátette, hogy a 35 éves kutatási munkának már van utánpótlása is, hiszen egyre több fiatal kutató kezd csatlakozni a munkához.
Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke bemutatta a „Közel 80 éve történt…” című kiadványt, amely arról szól, hogyan látják Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben, Magyarországon a magyarok és németek 80 évvel ezelőtti kálváriáját, és mindez hogyan illeszkedik be a Gulág‒Gupvi-kutatás nagy nemzetközi rendszerébe. Mint fogalmazott, az elhurcolások túlmutatnak Európán. A 80. évforduló kapcsán azoknak a dokumentumoknak a bemutatására is sor kerül, amelyeket az elmúlt években a magyar kormány megvásárolt, több mint 700 000 kartont, hogy azokat az embereket is megtaláljuk újra, akikről eddig nem volt információnk. Több mint harminc éve zajlik a téma kutatása, és még mindig előkerülnek olyan emberek, akikről semmit nem tudunk. Minden évben van 20‒30 olyan ember, akiket újra nevesíteni tudunk. A történelemtudománynak van egy alapvető feladata, hogy ezt a témát minél szélesebb körben feltárjuk. Bár szomorú, de nagyon hálás feladat, hogy nevet adunk az embereknek, akiket a történelem névtelenül temetett el – jegyezte meg.
Molnár D. Erzsébet történész, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola docense a málenkij robot kutatása kapcsán bemutatott tudományos munkájában kifejtette: már eljutottunk ahhoz a stádiumhoz, amikor megpróbálunk mélyfúrásokat végezni. S nemcsak Kárpátaljára vonatkozó összadatokat kutatni és vizsgálni, hanem települési szinten is és személyes érintettségre vonatkoztatható történeteket feltárni. Hiszen így válhat igazán érthetővé a téma. A történész előadásában a beregszászi megszállásokat igyekezett bemutatni a szovjet megszállás kezdetétől, az utána eltelt néhány évet és a szovjet intézkedéseket, melyeknek nyomán megtörtént a beregszászi magyarság elhurcolása. Beregszász 1944. október 26-án kerül szovjet megszállás alá, a birtokba vételt nem előzte meg komolyabb harci cselekmény. A korabeli szemtanúk elmondása alapján egyfajta pánikhangulat lett úrrá a város lakosságán. Sajnos ezt követően november elején már elindult a háromnapos munkára való toborzás, ami a 18‒50 év közötti férfilakosságot érintette. Több túlélő is beszélt arról, hogy egyfajta retorzió is elindul, hiszen ha nem tettek eleget a parancsnak, akkor a családjukkal zsarolták meg őket. Mint mondta, a jelenlegi adatok alapján 1 547 főre tehető a Beregszászból elhurcoltak száma.
A konferencián számos Gulág–Gupvi-kutató mutatta be részletesen kutatási eredményeit nemcsak Kárpátaljáról, hanem Felvidékről, Erdélyből és Magyarországról is. A megjelentek megkoszorúzták a programnak helyszínt biztosító Európa-Magyar Ház udvarán található málenkij robot emlékművet. Majd a konferencia zárásaként a résztvevők a beregszászi temetőben elhelyezték az emlékezés koszorúit a sztálini terror áldozatainak emlékműve előtt.
A program a Szolyvai Emlékparkbizottság, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet és az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán‒Magyar Oktatási-Tudományos Intézete Magyar Történelem és Európai Integráció Tanszéke szervezésében valósult meg.
Idén emlékezünk meg a malenkij robotra történő elhurcolások 80. évfordulójáról. Ezzel kapcsolatban kárpátaljai, magyarországi és más Kárpát-medencei szakemberek bevonásával tartottak előadásokat a GULÁG-GUPVI Kutatók Nemzetközi Fórumán, Beregszászon. A konferenciát a szokásokhoz híven a Szolyvai Emlékparkbizottság, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet, valamint az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Történelem és Európai Integráció tanszéke szervezte. A rendezvényt az áldozatok emlékére gyertyagyújtással és közös imával kezdték. A lágerekbe hurcolt emberek sorsát kötelességünk megismerni és megismertetni a nemzetközi közösséggel, hogy ezekből tanulva hasonló tragédiák soha többé ne fordulhassanak elő, emelte ki köszöntő beszédében Szili Katalin, miniszterelnöki főtanácsadó. A Gulág- Gupvi világát az egész Kárpát-medencében kutatják, viszont míg a holokauszt történéseit több mint 80 éve tárgyalhatják, addig a sztálini megtorlásokat csak 30 éve. Ezért is fontosak a hasonló konferenciák, ahol megismerkedhetünk az aktuális kutatások helyzetével, mondta Dupka György, a konferencia szervezője. Az 1944 novemberében történtekkel a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Lehoczky Tivadar Kutatóközpontja is kiemelten foglalkozik. A konferencián Molnár D. Erzsébet is bemutatta aktuális kutatási eredményeit a Beregszászból elhurcoltakkal kapcsolatban. A Gulág- és Gupvi Kutatók Nemzetközi Társasága számos, a témával kapcsolatos kötetet adott ki, legutóbb a „Közel 80 éve történt… Adatok, tények, történetek a szovjet fogságból” című gyűjtemény készült el, amit Zubánics László az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Történelem és Európai Integrációs Tanszékének vezetője lektorált. Az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan, az idei konferencia anyagaiból is kötetet szerkesztenek, amelyet a tervek szerint a következő GULÁG-GUPVI Kutatók Nemzetközi Fórumán mutatnak majd be.
Litvánia tanulmányozza Ukrajna tapasztalatait a katonai állomány mozgósításának, toborzásának és kiképzésének szervezését háborús körülmények között. Erről volt szó az ukrán védelmi minisztérium képviselői és a litván fegyveres erők delegációja közötti találkozón.
„Hálásak vagyunk Litvánia népének azért a támogatásért, amelyet a teljes körű orosz invázió kezdete óta nyújtottak Ukrajnának. A magunk részéről készek vagyunk megosztani tapasztalatainkat annak érdekében, hogy ez a fekete háború ne lépje át az önök országának és az Európai Unió határait” – mondta Szerhij Melnyik, az ukrán védelmi minisztérium helyettes vezetője.
Ukrajna a mozgósításról és a toborzási reformokról számolt be. Többek között arról, hogy Ukrajna legtöbb régiójában 44 toborzóközpontot hoztak létre, ahol a polgárok most szerződéses katonai szolgálatra jelentkezhetnek.
A védelmi képesség erősítését célzó idei újításokról is szó esett Litvánia képviselőivel: a konkrét katonai egységbe történő közvetlen toborzás lehetőségéről, valamint a sorkatonai alapszolgálat bevezetéséről 2025-től a hadkötelezettség helyett.
A Litván Köztársaság katonai sorozási és toborzó szolgálatának vezetője, Arunas Balciunas kiemelte, hogy az Oroszországgal határos Litvánia számára fontos, hogy tanulmányozza Ukrajna, a csaknem ezer napos háború során szerzett tapasztalatait.
„Litvánia az Oroszországi Föderációval is határos, ezért érdekel minket az a tapasztalat, amelyet Ukrajna a csaknem ezer napja tartó ellenállása során szerzett. Amikor a békeidőt háborús események váltják fel, minden nagyon gyorsan megváltozik. És nagyon fontos, hogy az állam biztonságáért felelős honvédség készen álljon ezekre a változásokra” – magyarázta Balciunas.
A litván delegáció ismertette saját kezdeményezéseit: a hadköteles állampolgárok nyilvántartásának és katonai szolgálatra történő behívások szervezését, amely a két ország közötti tapasztalatcsere fontos témájává vált.
Es ist 2024 und deutsche Soldaten treiben Sport mit russ. Soldaten, als sei nie etwas passiert ... auch Bundeswehr-Offiziere schnacken mit russ. Offizieren, als sei es das Normalste auf der Welt. Nach einer @BILD-Anfrage soll sich daran nun etwas ändern.https://t.co/0gHkamERdcpic.twitter.com/R7nk8DmyVO
November 7–9. között tartották a közösségi és mentálhigiénés szakemberek konferenciáját a makkosjánosi Helikon Hotelben, ahol a résztvevők szakmai előadásokon, műhelymunkákon és közösségi programokon vehettek részt. Az esemény fő témái a kríziskezelés és a közösségi megküzdési stratégiák voltak, emellett megünnepelték a Kárpátaljai Lelki Elsősegély Telefonszolgálat jubileumát is.
A Kárpátaljai Lelki Elsősegély Telefonszolgálat gondolata 2014-ben született meg, válaszként a kelet-ukrajnai konfliktusok kiéleződésére. A Magyarországon sikerrel működő segélyvonalak mintájára Kárpátalján is létrehoztak egy szolgálatot, amely magyar nyelvű támogatást biztosít a rászorulóknak. Első lépésként megoldották, hogy ukrajnai telefonszámokról is hívható legyen a szolgálat, és 2014 októberétől két ukrajnai mobilszámon elérhetővé vált a segítségnyújtás. A saját ügyelői csapat kialakítása 2015-ben kezdődött, és az első helyi stáb 2016-ban lépett szolgálatba, heti 24 órában ügyelve. Azóta Kárpátalja, Magyarország és Felvidék lelki elsősegélyvonalai összehangolt rendszerben működnek, hogy folyamatos támogatást nyújthassanak a hívóknak a közösség megtartó erejére építve.
A konferencia kezdetén egy perces csenddel emlékeztek meg a háború áldozatairól, majd Béres Attila a Kárpátaljai Lelki Elsősegély Telefonszolgálat szolgálatvezetője köszöntötte a megjelenteket, aki hangsúlyozta:
Lehet, hogy sokakban felmerül a kérdés, pont most, pont ilyen kihívások közepette kell ezt a konferenciát megszervezni. […] Igen, ennek itt és most van a legnagyobb ideje. Egyrészt, hogy közösen visszatekintsünk a kezdetekre, s másrészt, hogy együtt tudjuk tervezni, fejlődni, a jövőbe tekinteni.
Ezt követően Nagy Szabolcs lelkipásztor kért áldást a munkatársakra és a szolgálat tevékenységére.
Mohay Gergely, a Kulturális és Innovációs Minisztérium Fiatalokért Felelős Főosztályának vezetője elismerését fejezte ki minden szolgálati munkatársnak és aktivistának. Mint mondta: „Az olyan alkalmak, mint ez a konferencia, lehetőséget adnak arra, hogy egy pillanatra megálljunk, feltöltődjünk. Emellett teret biztosítanak arra is, hogy közösen gondolkodjunk a segítségnyújtás fontosságáról. Egy ilyen közösségi esemény inspirációt és iránymutatást adhat mindannyiunknak abban, hogy miként tudunk részt venni a mások iránti törődésben, és hogy miként válhatunk a nehéz idők támaszává egymás számára. A konferencia tehát nemcsak tudást és eszközöket ad a krízisek kezeléséhez, hanem erőt és közösségi összetartást is, amely révén minden résztvevő gazdagabb, jobban felvértezett tagja lehet a társadalomnak.”
Várkonyi László észak-magyarországi régióvezető beszédében elmondta, hogy bár első alkalommal látogatott Kárpátaljára, több helyi munkatárssal és önkéntessel is találkozott már. Majd, elismerését fejezte ki, hogy a szolgálat ezekben az embert próbáló időkben is aktívan tevékenykedik.
Buza Domonkos, Török Dénes, Török Orsolya kerekasztal-beszélgetés formájában tekintettek vissza a kezdeti nehézségekre, s a program fejlődésére. Az elmúlt időszak felidézését követően Gogola István pszichológus tartott előadást arra vonatkozóan, milyen a jelenlegi kárpátaljai élet és milyenek a mindennapok.
Dudás Erika, a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének elnöke Szervezeti megküzdési stratégiák a közösségben címmel tartott előadást.
Ezután elismerések átadására került sor. Majd dr. Fábiánné Páger Anna, a LESZ szegedi munkatársa Krízisben címszó alatt tartott előadás.
A nap további részében több műhelymunka is várta a résztvevőket:
Énerő és az erőforrások mozgósítása a rajzelemzés módszerével (Fábián Margit mentálhigiénés szakember)
A tranzakcióanalízis módszer alkalmazása a segítő munka során (Dudás Erika pszichológus)
A rendezvény egyik különleges eseménye volt a Bizonytalanságban bizonytalanul című dokumentumfilm vetítése, amelyet beszélgetés követett az alkotókkal. A Kárpátaljai Magyar Filmgyártásért Alapítvány által készült film és az azt követő diskurzus mélyebb betekintést nyújtott a kríziskezelés mindennapjaiba és kihívásaiba.
Vasárnap reggel közös szentmisével, istentisztelettel folytatódott a program.
A konferencia programja és előadásai hangsúlyozták a közösségi szellem fontosságát, különösen a jelenlegi, bizonytalan időkben.
