Több mint hétezer áldozópap, püspök és szerzetes nevét és rövid életrajzát tartalmazza az a kötet, amit Bendász István hagyatékának feldolgozását követően hozott nyilvánosságra Marosi István és Marosi Anita. A kiadvány a történeti Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye papi névtára címet kapta és felöleli az egyházmegye alapításától 1949-ig tartó szakaszát. Bendász István munkáit Marosi István atya és felesége, Marosi Anita dolgozta fel. A kiadványt eddig már több helyen, így Munkácson, Beregszászon, valamint az Ungvári Boldog Romzsa Tódor Görögkatolikus Teológiai Akadémia és Papnevelő Intézetben is bemutatták. Nemrég pedig az Ungvári Nemzeti Egyetemen ismertették. A kiadvány segítségével nyomon követhető egy-egy pap születésének, felszentelésének illetve halálának dátuma, valamint a diszpozíciói is. Az életrajzokban szó van a papok családjairól, gyermekeiről is. Viszont, amennyiben egy papnak nem volt gyermeke, akkor a feleségről sincs említés, ami azt jelenti, hogy még bőven van mit kutatni – tette hozzá Volodimir Fenics. A Marosi házaspár elmondta, hogy Bendász István hagyatékának feldolgozását három évvel ezelőtt kezdték el. A kiadvány előszava ukrán és magyar nyelven íródott. Az életrajzok magyar nyelven olvashatók. Terjedelmét tekintve a könyv több mint ezer oldalas.
A Mathias Corvinus Collegium beregszászi központjában is bemutatták Réti Gergely és Székely Levente Az Egy jobb világért – 110 éves a magyar cserkészet című könyvét. A változatos tematikájú, jubileumi tanulmánykötet nagy ívű áttekintést nyújt a magyar cserkészmozgalomról, és emléket állít nagyjainak. Réti Gergely stábunknak elmondta, a kötet létrehozásának ötlete másfél évvel ezelőtt fogalmazódott meg benne és Székely Leventében. A könyv tehát összefoglalja a cserkészmozgalom történetét az alapítástól kezdve a kommunizmus elnyomó évtizedein át, egészen napjainkig. Hogy milyen helyzetben vannak napjainkban a különböző ifjúsági közösségek, arról Székely Levente beszélt. Az MCC Szociológiai Műhely vezetője elmondta: ő maga ugyan nem cserkész, viszont korábban sokat foglalkozott az ifjúsági mozgalom témájával. A rendezvényen az érdeklődők betekintést nyerhettek a kárpátaljai magyar cserkészet jelenlegi helyzetébe is, abba, hogy mennyire változatta meg az orosz-ukrán háború az itteni közösség helyzetét. Dobsa István, az MCC beregszászi képzési központjának munkatársa, a KMKSZ ISZ elnöke a rendezvényen azt mondta: a cserkészet számára az Istent, a hazaszeretetet, a rendet, és a jócselekedetet szimbolizálja. A tanulmánykötet nemcsak a cserkészek, de a téma iránt érdeklődő kutatók számára is hasznos lehet. Az est moderátora ifj. Bereczky Tamás csapi cserkész volt.
A Munkácsy Mihály Magyar Házban mutatták be Horváth Zoltán kárpátaljai túravezető Bakancsra fel! Túralehetőségek Kárpátalján című könyvét április 22-én a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács szervezésében.
A kiadvány az Európai Unió pénzügyi támogatásával jött létre a HUSKROUA/1901/3.1/0028 „Közös turisztikai értékek feltárása, fejlesztése és népszerűsítése, képzés és hálózatépítés a határ menti térségben” című projekt keretében a Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna ENI Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014–2020 keretén belül.
A könyvbemutatóra érkezett érdeklődőket elsőként Mester András, a kiadványt megjelentető Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács (KMTT) elnöke köszöntötte.
„A Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács már számos szakmai kiadvánnyal rukkolt elő az elmúlt években, gondoljunk például a Gasztrokalauzra vagy a Kárpátalja magyar szemmel című útikönyvre. Ezek hiánypótló kiadványok. A mai könyv is egy nagyon hasznos kiadvány, hiszen nemcsak a turisták és az ideiglenesen itt tartózkodók számára, hanem a helyi lakosoknak is ötletekkel és új információkkal szolgálhat a megye bebarangolásához” – fogalmazott köszöntőjében Csizmadia Alexandra ungvári magyar konzul, hozzátéve: a Bakancsra fel! című könyv HUSKROUA-s támogatás révén jelent meg, s ez is bizonyítja, hogy „négy ország együttműködik, tud és akar együttműködni, és bár mindenki a saját nyelvén kommunikál, mégis megértjük egymást”.
Gulácsy Géza, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke, a megyei tanács képviselője köszönetet mondott a könyv szerzőjének, aki által egy újabb rendkívül hasznos kiadvánnyal bővült a vidékünket bemutató munkák sora. „Azok az emberek, akik a hegyek és a természet nyelvét értik, biztos, hogy egymás nyelvét is meg fogják érteni, még akkor is, ha nem tartoznak egy nemzetiséghez. A hegyek mindig a békét sugározzák magukból – legyen ez így: sugározzák a békét, és legyen béke az egész világon!” – emelte ki.
Köszöntötte a jelenlévőket Olekszandra Horzov, a Kárpátaljai Megyei Közigazgatási Hivatal Turisztikai és Üdülési Főosztályának helyettes vezetője, valamint Tarpai József, a Munkácsy Mihály Magyar Ház igazgatója, a KMTT alelnöke is, majd gratuláltak a könyvhöz.
Ezt követően a szerző, Horváth Zoltán magyar nyelven, míg Kaszinec Ottokár – aki már több mint negyven éve dolgozik az idegenvezető szakmában – ukrán nyelven mutatta be a könyvet. A szerző felidézte életének azon momentumait is, melyek oda vezettek, hogy beleszeretett a hegyekbe, s mára ez meghatározó szerepet tölt be mindennapjaiban is.
„A bakancsos turizmus, túrázás, természetjárás nem csupán sport, szabadidős tevékenység, hanem életérzés, életforma is egyben. A természetjárók által kiválasztott útvonalak bejárása a teljesítményen és a látványon kívül szorosan összefügg a természet szeretetével, a honismerettel, a kulturális értékekkel, a környezettudatossággal és az egészséges életmóddal. Ebből adódóan nem csupán a legjelentősebb, a leglátogatottabb természeti objektumok kerülnek be a természetjárók látókörébe. Minden területnek, régiónak megvannak a sajátosságai, érdekességei, amelyekkel érdemes foglalkozni, amelyek fejlesztése, bemutatása regionális szinten nagy jelentőséggel bír. Kárpátalja területének 80%-a hegyvidék, így kiváló adottságokkal rendelkezik az aktív turizmus szempontjából” – olvasható a rendkívül gazdagon illusztrált, megannyi hasznos információt tartalmazó, 200 oldalas útikönyv előszavában.
A kiadvány – melynek borítóját Gogola Zoltán beregszászi festőművész munkája díszíti – az Ukrán-Kárpátok kárpátaljai részének hegycsúcsait és természeti látványosságait mutatja be, s elsődleges célja, hogy információkat, ötleteket merítsen belőle az olvasó számos bakancsos túrához, emellett inspirálja a természetjárókat vidékünk gyalogos felfedezésére. A könyvben szereplő 35 túraútvonalat a szerző személyesen térképezte fel, ezek bebarangolását GPS-koordináták is segítik.
Az útikönyv magyar és ukrán nyelven egyaránt megjelent, s hamarosan megvásárolható lesz a KMTT beregszászi turisztikai információs irodájában és termékboltjában, valamint a tiszacsomai, a nagymuzsalyi, a salánki és a viski tájházakban.
Bakkancsra fel! Túralehetőségek Kárpátalján címmel, ukrán és magyar nyelvű kiadvány bemutatójára került sor a Munkácsy Mihály Magyar Házban. A könyv Kárpátalja hegycsúcsait, természeti látnivalóit és egyéb érdekességeit mutatja be 35 gyalogtúra részletes leírásán keresztül. Horváth Zoltán, a kiadvány szerzője tapasztalt túravezető, az általa ajánlott útvonalakat személyesen térképezte fel. A fotókkal és térképekkel gazdagon illusztrált könyv kiadása az Európai Unió Magyarország – Szlovákia – Románia – Ukrajna Határon Átnyúló Együttműködési Program finanszírozásával a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács kezdeményezésére valósult meg.
A Petőfi-bicentenárium keretében Magyarország Ungvári Főkonzulátusa a Kárpáti Kiadóval közösen nemrég megjelentette Petőfi Sándor Az apostol és a János vitéz című elbeszélő költeményeit ukrán-magyar kétnyelvű kiadványok formájában. E két hiánypótló kötetet mutatták most be Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Nem volt egyszerű feladat a kötetek elkészítése, hiszen kétnyelvű kiadványokról van szó, amelyekben a művek szövege az egyes oldalakon párhuzamosan olvasható ukrán és magyar nyelven. A szerkesztők arra törekedtek, hogy érthető legyen mindenki számára. Azoknak is, akik éppen tanulják egyik vagy másik nyelvet. Sokak szerint Petőfi szerepe és munkássága nagyon hasonlít Tarasz Sevcsenkoéhoz, ráadásul ugyanabban a korszakban éltek, hisz Petőfi 1849-ben, Sevcsenko pedig 1851 hunyt el. Mindketten sokat tettek a népük nemzeti öntudatának és nyelvének megteremtésében.
Irodalmi Kilátó címmel rendezték meg Magyarország Beregszászi Konzulátusa Gulácsy termében a könyvbemutatóval egybekötött zenés-irodalmi-művészeti alkalmat. A köszöntő beszédeket követően került sor Shrek Tímea Ördögszeg és a Szégyenpiac. Tollal a békéért az orosz-ukrán háború árnyékában című antológia bemutatására. Shrek Tímea, kispróza és novellaíró 19 mesét tartalmazó Ördögszeg című kötetének alapját a Szépasszony dombja, kárpátaljai legendákat és mondákat bemutató kötet képezi. Tímea elmondása szerint a gazdag történeti anyagot, a mesebeli Kárpátalját bemutató könyv fejezetei megérdemeltek egy hosszabb lélegzetvitelű, részletes leírást. A Szégyenpiac. Tollal a békéért az orosz-ukrán háború árnyékában című antológia az Együtt folyóirat szerzőinek a háború által inspirált verseit, kisprózai műveit tartalmazza. Dupka György író, a kötet felelős kiadója elmondta, a kötet megjelenésének ötletét a kárpátaljai festőművészek a békéért való összefogása adta. Sz. Kárpáthy Kata Együtt Nívódíjas újságíró, költő és prózaíró nagy megtiszteltetésnek érzi, hogy alkotásai bekerültek a kötetbe. A két kötet borítógrafikáját és illusztrációit Kutasi Csaba tiszapéterfalvai pályakezdő képzőművész, a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságának tagja, a szervezet 2020-as Ösztöndíjasa készítette. A rendezvényen Marcsák Gergely költő, dalnok Füzesi Magda Kis sikátor balladája című megzenésített versét adta elő. Vlagyimir – Pitkin előadóművész az Itt és most szerzeményét mutatta be. Shrek Tímea Ördögszeg és a Szégyenpiac. Tollal a békéért az orosz-ukrán háború árnyékában című antológia megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.
A kárpátaljai magyarság helyzete az elmúlt közel nyolcvan évben nem volt könnyű: szovjet megszállás, málenkij robot, diktatúra, peresztrojka és sorolhatnánk. A maroknyi kisebbségről szóló, Küzdelem a megmaradásért c. kötetet most Budapesten, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának székházában ismertették. Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő a könyvbemutatón elmondta, hogy a kötet a magyar közönségnek is új forrás, amely hitelesen ábrázolja a kárpátaljai magyarság kevésbé ismert történetét. Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, a könyv lektora beszámolt arról, hogy az 1944-től megkezdődő évtizedek rendkívül nehezek voltak az itt élő magyarságnak, de a mából visszatekintve ezek voltak a „boldog békeidők”. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke pedig hangsúlyozta, hogy nem ma kezdődött meg a kárpátaljai magyarság küzdelme. Mindig voltak, akik vállalták a magyarság melletti kiállást. A kötet első fejezete az 1944 és 1953 közötti időszakot öleli fel. A kötetben szó van arról is, hogy 1989 után megalakult a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség is, vagyis az az érdekvédelmi szervezet, mely mind a mai napig helytállva, kiállva védi a kárpátaljai magyarságot. Napjaink nehéz helyzetére utalva, elhangzott az is, hogy a háború befejezését követően, Ukrajna EU-csatlakozásához fontos lesz megnyugtatóan rendezni a kisebbségi jogi kérdéseket is. A rendezvényen Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke úgy fogalmazott, hogy a kiadvány megmutatja, hogy a kárpátaljai magyarságnak van olyan elitje, amely a magyar és az európai közélet asztalára képes ilyen komoly szakmai munkákat letenni.
A Magyar Kultúra Napján könyvbemutatót és kiállítás megnyitót is tartottak az Ungvári Hungarológiai Központban. Berta Eleonóra, az intézmény igazgatója kiemelte: Magyarország Ungvári Főkonzulátusának köszönhetően nívós rendezvénnyel nyitják az idei esztendőt, a mércét pedig egész évben igyekeznek majd tartani. Köszöntőjében Bacskai József, ungvári magyar főkonzul elmondta: az ünnep alkalmából a kárpátaljai közönség is megismerheti a Petőfi-bicentenárium keretében Magyarország Ungvári Főkonzulátusa a Kárpáti Kiadóval közösen közelmúltban megjelentetett két Petőfi költemény, Az apostol és a János vitéz kétnyelvű, ukrán – magyar kötetét. Viktor Braszlavec, a Kárpáti Könyvkiadó igazgatója tájékoztatójában rámutatott: nem volt egyszerű feladat a kötetek elkészítése, hiszen kétnyelvű kiadványokról van szó, amelyekben a művek szövege párhuzamosan olvasható ukrán és magyar nyelven. Arra törekedtünk, hogy érthető legyen mindenki számára. Azoknak is, akik éppen tanulják egyik vagy másik nyelvet- fogalmazott az igazgató.
Anyaországunk fővárosában is bemutatták a Küzdelem a megmaradásért című kötetet, amely a kárpátaljai magyar közösség életét, történetét, valamint a megmaradásért, az anyanyelven történő oktatásért, nyelvi jogokért, nyelvhasználatért vívott küzdelmét mutatja be 1944 és 2022 között.
A rendezvény hangulatát Wass Albert Előhang című verse adta meg Ferenci Attila tolmácsolásában.
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB), a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány, valamint az Európai Lelkiismeret és Emlékezet Platformja szervezésében megrendezett eseményen Földváryné Kiss Réka, a NEB elnöke köszöntötte a résztvevőket. Véleménye szerint rendkívül érdekes, hogy a bemutatott kötet eredetileg angol nyelven jelent meg, hisz fontos, hogy az európai és az egész világ közössége megismerje az Ukrajnában élő magyarok történetét.
Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő köszönetét fejezte ki a NEB-nek, akik lehetővé tették a kötet magyar nyelven való megjelenését, és természetesen a szerzők számára is, akik szívüket-lelküket beleadva, valamint időt és energiát nem sajnálva alapos, tényszerű és hiteles forrásokon alapuló, hiánypótló művet tettek le az asztalra. A képviselő asszony szerint a múltbeli és jelenkori nehézségek ellenére a remény, az Istenbe vetett hit és a tudat, hogy nem maradtunk magunkra, nagyon sok erőt ad a mindennapi küzdelmekhez. „Bízunk benne, hogy hamarosan ismét a kárpátaljai magyarság jövőre vonatkozó terveiről fogunk letenni könyvet az asztalra, nem pedig a múltról. Merjünk nagyobbat álmodni, tervezni, hisz »ha Isten velünk, ki lehet ellenünk?«” – zárta szavait Bocskor Andrea.
„Büszke vagyok erre a kiadványra, hisz a múltidézés mellett a mű pontosan bemutatja az általunk elért eredményeket is” – mondta Brenzovics László, a KMKSZ elnöke. Elmondása szerint rendkívül érdekes az alcímben szereplő két évszám: „1944–2022. Háborútól háborúig. Sorsszerű, hogy a könyv azt az időszakot idézi fel, amikor Kárpátalján béke volt” – mutatott rá az elnök. Véleménye szerint a cím is rendkívül találó, hisz nem jöttek el a boldogság évei, béke sincs már, a kárpátaljai magyarság számára egyetlen dolog maradt: küzdeni a megmaradásért.
Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány alapítója ünnepi beszédében a magyar nemzetpolitika foglalatának nevezte a kiadványt. „Minden régiónak meg kellene írnia a maga történetét” – tette hozzá a politikus, majd a kötet egyik tanulmányából idézve a nyelvi genocídium veszélyét emelte ki, amely olyan gyakorlat, melynek során a nyelv használatát tiltják a mindennapokban.
A kisebbségi törvény néhány héttel ezelőtti módosításáról úgy vélekedett: „Jó kezdet, de tovább kell menni.” A Velencei Bizottság, az Európa Tanács, az Európai Unió, a kétoldali tárgyalások eddigi fordulói kijelölik ezt az utat, egyszerűen fogalmazva „vissza kell térni a 2014-es állapotokhoz” – mondta Németh Zsolt. Hozzátette, hogy a jelenlegi ukrán kisebbségvédelemből hiányzik az, ami a korábbiakban megvolt: a kulturális autonómia, a kollektív jogok, a parlamenti képviselet garantálása, a hivatalos nyelvhasználat lehetősége. Továbbá a kisebbségi oktatásnak mint jogintézménynek a léte, a nemzetiségi oktatás a szakiskolákban és a felsőoktatásban, valamint a helységnevek és földrajzi nevek nemzetiségi nyelvű használata, a szabad szimbólumhasználat – sorolta a bizottsági elnök.
Az ünnepi köszöntők és a kerekasztal-beszélgetés között Wass Albert Mikor a bujdosó az Istennel beszél című versét szavalta el Ferenci Attila.
A kerekasztal-beszélgetésen a könyv szerzői – Darcsi Karolina, Molnár D. Erzsébet, Orosz Ildikó, Váradi Natália, valamint Máthé Áron magyar történész, szociológus, a NEB elnökhelyettese – közül többen is részt vettek. A könyv egyik szerzője, Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora nem tudott részt venni a beszélgetésen. A kerekasztal-megbeszélést Szilágyi Zsolt, az Európai Lelkiismeret és Emlékezet Platformjának alelnöke vezette.
Az eseményt Füzesi Magda Zárszámadás című verse zárta, szintén Ferenci Attila előadásában.
Megyeszékhelyünk gazdaságtörténetének érdekes epizódjait idézi fel Tetyana Literáti 24 fejezeten, valamint egy-egy család történetén keresztül Elveszett Ungvár – Szakmák és iparosok című, kétnyelvű, ukrán és magyar kötetében. A kárpátaljai újságíró és helytörténész most megjelent könyvét december 20-án mutatták be a Hungarológiai Központban. A főleg magyar nyelvű forrásokból dolgozó szerző könyve ukrán nyelven még 2020 nyarán megjelent, amelyet lapunk, a Kárpátalja hetilap munkatársa, Makusina-Rehó Viktória fordított magyarra. A régi fényképekkel gazdagon illusztrált kiadványt ‒ melynek megjelenését Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma támogatta ‒ a szerző és a fordító mutatta be.
Tetyana már kilenc éve ír cikksorozatot a régi Ungvárról, az itt élt személyiségekről, az épületek történetéről, amelyeket a Pro Zahid hírportálon és az Uzshorod hetilapban jelentetett meg rendszeresen, ukrán nyelven. Köszönhetően Markusina-Rehó Viktória kolléganőnknek, a legérdekesebb elbeszéléseket A Kárpátalja hetilapban és a honlapukon is havi rendszerességgel olvashatják magyar fordításban a megyeszékhely múltja iránt érdeklődők. Ungvár mai lakói számára elveszett múlt feltárása meglepő mértékű érdeklődést váltott ki az ukrán nyelven olvasók körében, így a helytörténeti cikksorozatot Tetyana Literáti könyvek formájában kezdte kiadni. Az első ukrán nyelvű könyve Elvesztett Ungvár – Valós történetek címmel 2017 decemberében látott napvilágot, majd 2018 májusában megjelent a második Elvesztett Ungvár – Séta az óvárosban című kötet. Ezt követően 2020-ban anyaországi finanszírozással sikerült a magyar olvasókat is megörvendeztetni Literáti Tetyana első magyar nyelven kiadott könyvével, amely a Kárpátaljában korábban megjelent, Rehó Viktória által lefordított érdekesebb, magyar vonatkozású cikkekből lett összeállítva, Elvesztett Ungvár – Múltidéző séta Ungváron címmel. Azóta a szerző két újabb kötetet is megjelentetett az Elvesztett Ungvár sorozatban, ukránul. A harmadik kötet, Szakmák és iparosok címmel még 2020 nyarán látott napvilágot, ennek újabb, ezúttal kétnyelvű kiadását mutatták be december 20-án az Ungvári Nemzeti Egyetem Hungarológiai Központjában, amely eseményt a könyvben szereplő családok leszármazottai is megtiszteltek jelenlétükkel.
Zubánics László történész, az UNE Magyar Történelem és Európai Integráció Tanszékének vezetője, Berta Eleonóra, a Hungarológiai Központ igazgatója és Vida László ungvári magyar konzul köszöntötte a megjelenteket. Vida László elmondta, hogy idén Magyarország Ungvári Főkonzulátusának öt könyvkiadási projektje volt. A mostani kötettel az volt a céljuk, hogy az eredetileg ukrán nyelven megjelent könyvet magyar nyelven is hozzáférhetővé tegyék. „Ez a könyv bemutatja azt a multikulturális, soknemzetiségű, színes kárpátaljai térséget, illetve annak a fővárosát, amely részben már eltűnt, de a nyomai még fellelhetőek. Nagyon fontos, főleg a jelenlegi időszakban, amikor Ungváron és egész Kárpátalján látjuk magunk körül, hogy változik ez a régió, változik a népesség. Nagyon sok új lakó jelenik meg ebben a térségben. Fontos, hogy a történelmi emlékeket megőrizzük, ezeket fel tudjuk mutatni…” – fogalmazott Vida László.
A kétnyelvű helytörténeti könyvet tudományos és könyvészeti szempontból is értékelte Zubánics László. Megtudhattuk, hogy a szerző a levéltári kutatások mellett felkereste a könyv főszereplőinek, Ungvár egykor ismert alakjainak leszármazottait, a velük készült interjúknak köszönhetően újabb adatok, valamint sok korabeli, eddig publikálatlan fotó került elő.
A szerző párhuzamosan magyarul és ukránul is elmondta gondolatait a könyvbemutatón megjelenteknek. „A könyv első kiadásának bemutatóján, 2020 nyarán, maszkokban álltunk az ungvári vár udvarán. Akkor úgy látszott, hogy semmi szörnyűbb már nem történhet velünk. Nem tudhattuk, hogy mi vár ránk. Ez a két év nehéz volt a számomra, de próbálok tovább kutatni és nagyon örülök, hogy ez a könyv új életet kapott, és a magyar olvasók számára is elérhetővé vált” – fogalmazott Tetyana Literáti, majd köszönetet mondott Bacskai József főkonzulnak és az ungvári magyar főkonzulátusnak a támogatásért, Makusina-Rehó Viktóriának, a fordítónak, Sterr Attila szerkesztőnek és mindazoknak, akik részt vettek a magyar fordítás és a kétnyelvű könyv létrehozásában.
A fordító Makusina-Rehó Viktória elmondta, hogy nem volt egyszerű a feladata, a szerző többnyire magyarul írott levéltári forrásokkal dolgozik, amit ő lefordít ukránra, ezt kell végül visszafordítani magyarra. Gyakran meg kellett nézni az eredeti forrást is a pontos magyar fordítás érdekében. A mostani kötetben az ungvári szeszgyárról szóló fejezet magyarra fordítása jelentette a legnehezebb feladatot Viktóriának, aki viccesen megjegyezte, hogy a fordítás olyan, mint a nő: „Vagy hű, vagy szép.” Ez esetben elsősorban a szöveghűségre törekedett, amelyet utólag Sterr Attila szerkesztő igyekezett olvasmányosabbá tenni.
Makusina-Rehó Viktória, Sterr Attila és Tetyana Literáti
Érdekességként kiemelte a könyvből, hogy már száz évvel ezelőtt is volt tömegközlekedés Ungváron, voltak buszok, buszjegyek, jegyellenőrök, amit manapság már nem tudnak úgy megvalósítani. Érdekességként elmondta, hogy az ungvári reptérről 1929 májusától hat óra alatt lehetett eljutni Prágába, repülővel. Volt járat például Kassára, Pozsonyba, Brnóba. 1940-től vasárnap kivételével, napi rendszerességgel Ungvár‒Kassa‒Budapest járat repült.
A kötet főszereplőinek leszármazottai közül Tóth Gabriella dédnagyapjának Kavasch Ernő építészmérnöknek a családban élő emlékéről beszélt, aki az ungvári vasútállomást, majd fiával Sándorral számos, jól ismert történelmi épületet tervezett és épített Ungváron. Elmondta, hogy a könyvből nagyon sok olyan részletet is megtudtak a családjukról, amelyről eddig nem is hallottak, mindez Tetyana kutatómunkájának az eredménye. Dunda-Keresztury Márta, Keresztury Imre borbély és fodrász lánya a Keresztury fodrászdinasztia történetéről, személyes emlékeiről beszélt. Viktor Mihovics képzőművész nagyapjára, Vaszil Mihovicsra emlékezett, aki az ungvári siket gyerekek iskolájának növendékeit tanította kosárfonásra. Mindannyian köszönetet mondtak a szerzőnek, aki alapos és kitartó munkával tárta fel az esetenként általuk sem ismert tényeket családjuk történetének részleteit. Az utódok sokfelé élnek a világban, akad aki csak magyarul, mások csak ukránul beszélnek, emiatt is fontos a két nyelven megjelent kiadvány – emelte ki Viktor Mihovics.
A könyvbemutató dedikálással és kellemes múltidéző beszélgetésekkel ért véget.
