Október 20-án Beregszászban csendes főhajtással és koszorúzással tisztelegtek az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc hőseinek emléke előtt.
A Pro Cultura Subcarpathica (PCS) civil szervezet, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF), a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), valamint Magyarország beregszászi és ungvári külképviseletei minden évben megemlékezéssel méltatják az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóját.
A nemzeti összefogás egyik rendkívüli pillanatának 66. évfordulója kapcsán Orosz Ildikó, a PCS és a Rákóczi-főiskola elnöke osztotta meg gondolatait az egybegyűltekkel: „Az ’56-os eseményeknek, ha közvetlenül nem is, de közvetve részese volt a kárpátaljai magyarság. Egyrészt odafigyeltek az itteni mozgásokra és próbálták az itteni nem magyar lakosságot is felvilágosítani arról, hogy mi zajlik Budapesten, így csoportok alakultak Kárpátalja-szerte, amelyek röpcédulákat terjesztettek, vagy próbáltak üzenni a túloldalra, amikor látták már, hogy a nagy szovjet haderő felvonul ide” – elevenítette fel Orosz Ildikó, hozzátéve: „Ez azt jelenti, hogy a kárpátaljai magyar közösség már akkor is szolidáris volt és érzékelte, hogy mi a háború, s ezt a szolidaritást megőriztük mostanáig is, hiszen most is fel tudjuk mérni, hogy mit jelent a háború, de azt is tudjuk, mit jelent a szabadság. S azért emlékezünk most is csendes főhajtással, mert ’56 volt az az első esemény a pesti srácoknak és az egyetemi ifjúságnak köszönhetően, ami a Szovjetunió felbomlásához vezetett, s aminek következtében mi is itt állhatunk ma mint magyar ifjak, és fejet hajthatunk a hősök előtt.”
A megemlékezésen részt vett Stifter Ádám, a Külgazdasági és Külügyminisztérium keleti kapcsolatok fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára is, aki a sajtónak elmondta: „1956 az egész magyar társadalomnak – határoktól függetlenül – egy nagyon fontos dátum. Nagyon megtisztelő, hogy ma Beregszászban részt vehettem ezen a koszorúzáson. Nem először vagyok Beregszászban, de először koszorúzok. Felemelő itt lenni és a magyar közösséggel együtt megemlékezni erről az eseményről.”
Marosi István görögkatolikus parochus elmondott egy imát az ’56-os hősökért, majd ezt követően a jelenlévők – köztük Stifter Ádám helyettes államtitkár, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának és Beregszászi Konzulátusának konzuljai, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség képviselői, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és Szakgimnáziuma oktatói és diákjai, valamint a PCS civil szervezet munkatársai – elhelyezték az emlékezés koszorúit a beregszászi vasútállomás mellett 2016 novemberében emelt emlékműnél.
A hírt Magyarország ungvári főkonzulátusa közölte a Facebook közösségi oldalon.
„Katonaszülők, Kárpátaljára áttelepült belső menekültek és nehéz helyzetű ukrán családok első osztályos gyermekeinek adományozott iskolatáskákat Magyarország ungvári és beregszászi képviselete 24 iskolában és kistérségi központban. Az 500 darab táskát, amelyek összértéke eléri a 10 millió Ft-ot, a Rákóczi Szövetség ajánlotta fel. Reméljük, sikerült mosolyt csalni a megajándékozott gyermekek arcára. Köszönjük a Kárpátaljai Megyei Közigazgatási Hivatal Oktatási, Tudományos, Ifjúsági és Sport Főosztályának értékes segítségét a szervezésben” – olvasható a bejegyzésben.
A napokban elköszönt Beke Mihály András, a beregszászi magyar külképviselet ideiglenes ügyvivője, aki közel öt éven át teljesített szolgálatot a beregszászi konzulátuson.
A távozó magyar diplomata egy interjúban arról beszélt, hogy erdélyi magyarként örömmel és kíváncsisággal érkezett Beregszászba, ahol sokat tanult. Pozitív példaként emelte ki a kárpátaljai nemzetiségek békés egymás mellett élésének megtapasztalását, ahogy együtt tudnak ünnepelni, szórakozni, tiszteletben tartva a másik nép kultúráját.
Kicsit meghatottan úgy fogalmazott: „Második szülőföldemmé fogadtam Kárpátalját. Remélem, Kárpátalja is egy kicsit a fiává fogadott engem.”
Magyarország Ungvári Főkonzulátusa tájékoztatja ügyfeleit, hogy a március 8-ai ünnepnapon, valamint a következő hétvégén is lesz ügyfélfogadás mind az ungvári, mind pedig a beregszászi magyar külképviseleten. Ezeken a napokon is mind a két helyszínen a hétköznapi nyitvatartási rend szerint folyik majd az ügyfélfogadás.
Egán Ede nevét viseli a KMKSZ által kezdeményezett és a magyar állam által támogatott gazdaságfejlesztési program, hiszen a XX. század elején, 50 éves korában tragikus körülmények között meghalt Egán Ede jelentősen elősegítette vidékünk gazdasági fejlődését. Kuti László ungvári magyar vezetőkonzul és neje személyesen is ellátogatott az ausztriai Borostyánkő (Bernstein) nevű, csodálatos fekvésű hegyi falu temetőjébe, ahol a születésnapját követő hétvégén megkoszorúzták a 170 éve született Egán sírját.
1897-ben Darányi Ignác földművelésügyi miniszter felkérte az akkor 46 éves Egán Edét, hogy tanulmányozza a mai Kárpátalja területének nagy részét is magába foglaló északkeleti hegyvidék helyzetét, és készítsen egy olyan tervezetet, mely visszaszorítja a nyomort, az éhínséget és az ennek következtében fellépő kivándorlást. Egán Ede ekkor már egy országszerte ismert és elismert közgazdász és mezőgazdasági szakember volt, aki a bécsi mezőgazdasági főiskolán és a hallei egyetemen tanult, majd az Országos Tejgazdasági Felügyelőség megszervezésével, valamint annak sikeres irányításával szerzett magának országos hírnevet.
Egán Ede 1898 elején benyújtotta Darányi Ignácnak a jelentését, melyben leírta, hogy a nyomorért a hegyvidéki klímán nem megfelelő gazdálkodási módok, a 250 ezer kataszteri holddal rendelkező Schönborn család, a rossz terméshozamú növényfajták, a nagybirtok okozta föld- és legelőínség, a leromlott igás- és haszonállat-állomány és a hivatalnokok korrupciója felelős. Ezenfelül a helyi zsidóság azon részét okolta, mely kapcsolatainak, pénzügyletekben való jártasságának köszönhetően hozzájárult ahhoz, hogy a hegyvidéken élők egyre rosszabb körülmények között éljenek. A helyzet javítása érdekében kidolgozta az úgynevezett hegyvidéki akciót, melynek köszönhetően jó minőségű szerszámokhoz, tenyészállatokhoz, vetőmagokhoz juthattak hozzá a helyi gazdálkodók. Szervezett továbbá hitelszövetkezeteket, melyek méltányos feltételekkel nyújtottak kölcsönt a gazdáknak. Állami pénzen bérelt a Schönborn–Buchheim-hitbizomány legelőiből földet, s ezeket reális áron adta ki a kisparaszti bérlőknek. A hegyvidéken kifizetődőbb ágazatok, például havasi tejgazdaságok kifejlesztésével próbálkozott.
Köszönhetően Egán óriási munkabírásának, megalkuvást nem tűrő jellemének és annak, hogy a konfliktusokat is bátran felvállalta, három és fél év alatt a hegyvidéki akció gyors gazdasági fellendülést hozott vidékünkön, de az erdélyi és kelet-magyarországi szarvasmarha-tenyésztést és tejgazdálkodást is fellendítette, továbbá sikeresen alakult az akció kulturális felzárkóztató programja is. Egán Edét a XX. század elejére az akkori Magyar Királyság északkeleti felvidékén élő ruszin nép a megmentőjeként tisztelte, tekintélye és szava ezen a vidéken kezdett megkérdőjelezhetetlenné válni. Bár a hegyvidéki akció a nép számára jólétet hozott, ugyanakkor a hitel- és kereskedelmi szövetkezetek létrehozásával, valamint a lakosság által megtermelt javak felvásárlásának megszervezésével egyes körök érdekeit sértette. 1901. szeptember 20-án, amikor Munkácsról Ungvárra utazott egy megbeszélésre, a hegyfarki dombon, Börvinges község mellett valószínűleg – uzsorások által megbízott – bérgyilkos áldozata lett.
Az esetről a korabeli sajtó a következőképpen számolt be: „1901. szeptember 20-án a reggeli órákban szapora ügetéssel egy kocsi igyekezett Munkácsról Ungvárra. A kocsi két utasa élénk beszélgetésbe merült, a hegyfarki domb kapaszkodójánál leszálltak a kocsiról, és abban állapodtak meg, hogy felkapaszkodnak a dombtetőre, mert onnét pompás kilátás nyílik az egész környékre. Az egyik utas, gyakorlott turista volt bizonyára, kezében új Mauser-puskájával, ruganyos léptekkel vágott neki a meredek lejtőnek, útitársa a kényelmesebb, de hosszabb oldalutat választotta. Alig vált el egymástól a két férfi, néhány pillanattal később forgópisztoly dörrenése robbant bele az őszi reggel békés csendjébe, s fenn a dombtetőn véresen, hangtalanul, egyetlen jajszó nélkül, átlőtt koponyával, előre csukló fejjel, hátra tántorodva földre zuhant az elsőnek felért utas. A férfi, akit a titokzatos lövés halálra sebzett, Egán Ede volt, a ruszin nép akkor már legendás hírű megmentője, felszabadítója, nemes szívű gondviselője. A seb oly súlyos volt, hogy az orvosi beavatkozás már nem segíthetett, és Egán Ede még aznap délben fél egykor, anélkül, hogy eszméletét egyetlen pillanatra is visszanyerte volna, kilehelte nemes lelkét, örökre sírba vive tragédiájának rejtélyét.”
Holttestét az ungvári kórházból családi birtokukra, a Vas megyei Borostyánkő községbe vitték, ahol a helyi temetőben a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. Elismerésének jele, hogy nem sokkal halála után emlékművet állítottak az őt ért tragédia helyszínén. Később, útépítés miatt az emlékművet más helyen állították fel, Börvinges község mellett, de közel az eredeti emlékmű és a gyilkosság helyszínéhez.
Kuti László első beosztott konzul munkatársunknak elmondta: „Az idei év ismét egy kettős évforduló, Egán Ede születésének 170., halálának pedig 120. évfordulója. Közismert, hogy ötvenéves korában érte őt a halál. A családi sírbolt a mai Ausztria területén, Őrvidéken (Burgenland) található, Kőszegtől 28 kilométerre, ebben a Borostyánkő nevű, gyönyörű hegyi faluban. Egyébként Borostyánkő volt a szülőhelye Gróf Almásy László híres Afrika-kutatónak, felfedezőnek, akinek a neve a kilenc Oscar-díjat nyert Az angol beteg című játékfilmnek köszönhetően vált világszerte ismertté. Igaz, a film egy művészeti alkotás, történelmileg nem egészen hiteles. Érdekesség, hogy a borostyánkői várban ma is ott lakik a grófi család. Ugyanakkor a történelmi épület műemlék, és egyben egy nagyon elegáns szállodaként üzemel. Aki szállást foglal ebben a várban, az Almásy-birtokon termett szőlőből készült borral koccinthat a grófi könyvtárban – ez benne van az ajánlott csomagban. Állítólag sokan ellátogatnak oda a nosztalgiát kedvelő osztrákok közül, de mások is a nagyvilágból.
Visszatérve az Egán családra, ők egy ír főnemesi család leszármazottai. Eredetileg O’Eganként írták a nevüket. Egán Ede édesapja, Edward (Ede) O’Egan (1816–1880) még a XIX. század első felében került Magyarországra, az akkor gróf Széchenyi István kezdeményezésére meghonosodó versenylótenyésztés és lóversenyeztetés meghonosításában vállalt fontos szerepet, ami a főúri családok számára szórakozás volt, és katonai jelentőséggel is bírt. A nagy-britanniai tapasztalatokat és tudást hozta Magyarországra. 1865-ben vásárolta meg a Vas megyei borostyánkői uradalmat Batthyány Gusztáv hercegtől. Egán Ede és testvére, Lajos még Csáktornyán, a mai Horvátország területén született, de akkor ennek nem volt semmilyen jelentősége, hisz egy ország volt abban a korban Csáktornya, Borostyánkő és Ungvár is.
Egán Ede 1878-ban vette feleségül az akkor húszéves Krieger Erzsébetet, három fiuk – László 1879-ben, Imre 1881-ben, Jenő pedig 1886-ban – született. 1890. március 7-én Bécsben Ferenc József király régi angol nemesi címerük épségben tartásával, borostyánkői előnévvel magyar nemességet adott Egán Edének, és külön oklevelet testvérének, Lajos fiumei tengerészeti hatósági osztályfőnöknek, valamint Egán Lajos Béla nevű fiának. A családtagok egy része továbbra is O’Egannak írta a nevét, mások neve elől elkopott az O betű. Egán Ede és az édesapja is sokat tett a magyar mezőgazdaság felvirágoztatásáért, új módszerek bevezetéséért. Nem volt véletlen az ő elköteleződése az akkori Magyarország kevésbé fejlett területei iránt, és nem volt véletlen az sem, hogy éppen őt bízta meg Darányi Ignác földművelési miniszter, hogy dolgozzon ki egy akciótervet a hegyvidéki területek gazdasági fejlesztésére.
Élete teljében, az általa megálmodott és magyar állami támogatással végrehajtás alatt álló, akkorra már számára is nagy elismertséget hozó program kellős közepén, egy fontos találkozóra menet érte a halál. A kortársak sem tudtak olyan motivációt találni, ami magyarázná öngyilkossági szándékát. Egán Ede halála után a hegyvidéki akció tovább folytatódott, de hamar egy lélektelen, bürokratikus hivatallá vált, így nem tudta elérni a célját.
Borostyánkő településen egy példamutatóan rendben tartott temetőben van a családi sírhely a falu Felsőőr felőli bejáratánál. Méltó hely arra, hogy az ide vetődő kárpátaljai emberek számára is egyfajta zarándokhely legyen. Egán Ede sírján a következő magyar felirat olvasható: »Egán Ede – Csáktornyán 1851. júl. 3., – Ungvárt 1901. szept. 20. Szüleinek példájára a közjólétnek szentelte erejét.« A temető fehérre meszelt bejárata felett a »Der herr ist mein hirte« (»Az Úr az én pásztorom«) német nyelvű felirat olvasható.
Halálának évfordulója szeptember 20-án lesz, a Börvingesen álló emlékművét akkor méltóképpen meg fogjuk koszorúzni. Bacskai József főkonzullal fontosnak tartjuk az ő emlékének megőrzését. Úgy gondolom, hogy Egán Ede fontos példakép mindannyiunk számára, egy olyan embert tisztelhetünk benne, aki az életét arra tette fel, hogy a Kárpátalján legkiszolgáltatottabb körülmények között élő emberek számára biztosítson megfelelő jövedelemtermelő lehetőséget nemzetiségi hovatartozástól függetlenül, nemzetközi tapasztalatok felhasználásával. Pontosan egy olyan időszakban, amikor ezt a vidéket a nagymértékű elvándorlás sújtotta. Kicsit arra is példát mutatott, hogy milyen eszközökkel lehet a szülőföldön maradást, a különböző nemzetiségek közötti megértést és együttélést elősegíteni. Nyilvánvaló, amikor ilyen nagyszabású programot bonyolít le valaki, még ha jó irányba haladnak is a dolgok, érdekek sérülhetnek. Egán Ede bátran felvállalta a konfliktusokat, így tudott gyorsan haladni előre. Az pedig tiszteletre méltó, hogy Kárpátalján az emléke mind a mai napig él az emberekben nemzetiségtől függetlenül” – mondta el Kuti László ungvári magyar első beosztott konzul.
#Niagara Falls illuminated 🔴⚪️🟢 into Hungarian National colours on the occasion of 65th anniversary of the 1956 Hungarian Revolution and Freedom Fight. Touching moments w @Dr_Ferenc_Dancs and Amb @vassmari honouring our brave heroes who fought for our country’s independence🇭🇺🇨🇦 pic.twitter.com/uEZKuR3vdi
A Csap-Záhony és Asztély- Beregsurány ukrán-magyar közúti határátkelőhelyeken tartósan fennálló hosszú sorok és várakozási idő azért alakult ki mert a Magyarországra belépni szándékozó ukrán és harmadik országbeli állampolgárok dokumentumai sok esetben nem felelnek meg a COVID 19 világjárvány terjedésének megakadályozása érdekében bevezettet beutazási és tranzitálási korlátozó szabályoknak! Sajnálatos módon minden 10 autóból, 7 visszafordításra kerül!
Főszabályként a nemzetközi áruforgalomban résztvevő hivatásos munkavállalási engedéllyel rendelkező kamionosok léphetnek be Magyarországra!
Továbbá azok buszosok, akik nemzetközi személyfuvarozási engedéllyel rendelkeznek!
Ez a rendelkezés a hivatalos papírokkal nem rendelkező kisbuszos forgalomra NEM/NEM vonatkozik! A tranzitálás céljával Magyarország területére az a külföldi állampolgár léphet be, aki a belépéskor hitelt érdemlően tudja igazolni, hogy a célországba be fogják engedni és csak Magyarországon keresztül utazhat. Az eljáró hatóság minden esetben vizsgálja az utazás életszerűségét, a schengeni beutazási feltételeket, valamint az utasok egészségi állapotát. A hatóság hatáskörben bárkitől megtagadhatja a be és átutazást, döntése ellen jogorvoslatnak helye nincs. Továbbá az átutazásra kizárólag a magyar rendőrség által kijelölt útvonalon és maximum 24 órán belül van lehetőség. Ezért felhívjuk a Tisztelt Utazók figyelmét, hogy akik úticélja nem kizárólag Magyarországon keresztül érhető el pl. Lengyelország (lengyel D vízummal), Moldova stb. a torlódások csökkentése érdekében, NE/NE az ukrán-magyar határátkelőhelyeket válasszák.
A járványügyi előírások figyelembevételével 40 ukrán nagykövetség és konzulátus indította újra teljesen vagy részben az ügyfelek fogadását – jelentette be pénteken hivatalos Facebook-oldalán a Külügyminisztérium.
A közlés szerint a
diplomáciai képviseleteken az ügyfeleket az adott országban érvényes közegészség-
és járványügyi előírások kötelező betartása mellett fogadják.
Nagy-Britanniában, Izraelben, Lettországban, Hollandiában, Németországban a
nagykövetségek a működést a kliensek előzetes internetes bejelentkezésével
kezdték el.
Azokban az országokban,
ahol enyhítették a karantén-korlátozásokat, biztosított az ukrán állampolgárok
számára a koronavírus-járvánnyal és rendkívüli helyzetekkel kapcsolatos sürgős
konzuli kérdések feldolgozása. Ebbe a kérdéskörbe tartozik a többi között a
haláleset, letartóztatás, az Ukrajnába történő visszatéréshez szükséges
okmányok elvesztése.
The news coming out of Ukraine is very worrying. I entrust to the intercession of the Virgin Mary, and to the conscience of political leaders, every effort on behalf of peace. #PrayTogether
Pour aider la population à tenir, la France envoie 100 générateurs de forte puissance en #Ukraine, alors que la Russie veut faire de l’hiver une arme de guerre. 100 🇫🇷 generators are on their way to Ukraine 🇺🇦. Reminder: strikes against civilian infrastructures are war crimes. https://t.co/fcK9dkaqE0pic.twitter.com/6sl8U4S5UU
The official stamp contains a blistering message for the Russian president on the one-year anniversary of the invasion of Ukraine. https://t.co/B2fUZXCmfF