Május 23-án tartotta tisztújító közgyűlését a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulása (KHÖT) a makkosjánosi Helikon Hotelben.
A tanácskozást Babják Zoltán, a KHÖT elnöke és a Beregszászi kistérség polgármestere vezette. Az ülésen a megye magyar többségű településeinek önkormányzati képviselői vettek részt, hogy számot vessenek az elmúlt időszak eredményeivel, megvitassák a legsürgetőbb kihívásokat, és közösen kijelöljék a következő időszak teendőit. Az eseményen jelen voltak Kárpátalja több magyar szervezetének vezetői is.
A közgyűlés kezdetén felcsendült az ukrán és a magyar himnusz, majd a résztvevők egyperces néma főhajtással emlékeztek meg az ukrajnai háború halálos áldozatairól. A hivatalos napirend ismertetése után a jelenlévők elfogadták a tervezett pontokat, majd megválasztották a közgyűlés titkárát. Ezt követően Babják Zoltán elnöki beszámolója következett.
Az elnök elmondta, a rendezvény célja az, hogy a kárpátaljai magyar önkormányzatok vezetői személyesen találkozhassanak, eszmecserét folytathassanak és megvitassák az őket érintő legaktuálisabb kérdéseket. „Hiszem, hogy a mai találkozón olyan témák is terítékre kerülnek, amelyek alapvetően fontosak a sikeres munkavégzéshez” – fogalmazott a vezető.
Babják Zoltán részletes beszámolót tartott a térség önkormányzatainak helyzetéről. Kiemelte: az elmúlt évek rendkívül nehéz körülmények között teltek, a Covid-járvány, majd a 2022-ben kirobbant háború új és összetett kihívások elé állította a helyhatóságokat. „Soha nem volt ilyen nehéz polgármesternek lenni ebben az országban. Ma már nemcsak közösségi feladatokat látunk el, hanem a haza boldogulásáért is felelősséget kell vállalnunk” – hangsúlyozta. A polgármester beszámolt arról is, hogy a háborús helyzet súlyosan érintette a települések működését: az állami támogatások csökkentek, a napi fenntartási költségek megnőttek, a törvényi környezet pedig egyre kiszámíthatatlanabbá vált.
A jövő feladatai között kiemelte az önkormányzati autonómia megőrzését, a magyar–ukrán kormányzati kapcsolatok szorosabbra fűzését, a fiatalok helyben tartását célzó programok kidolgozását, valamint az infrastrukturális, oktatási és kulturális projektek támogatását.
A beszámolók sorát az ügyvezető igazgató értékelése követte. Rezes József szerint az elmúlt évek legnagyobb eredménye az, hogy a tagság egységesen, csapatként tudott működni. „Önök, polgármesterek, meg tudták tartani az irányításuk alá tartozó közösségeket, és meg tudtak küzdeni a kihívásokkal. Mi, együtt – mint a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulása – közösen tudtunk eredményeket felmutatni” – fogalmazott. Hangsúlyozta: számos segélyt sikerült eljuttatni a tagönkormányzatokhoz, de még Belső-Ukrajnába, a fegyveres erők részére is. Ugyanakkor kiemelte: a nemzetközi partnerekkel való kapcsolattartás és az érdekképviselet továbbra is fontos prioritás. Reményét fejezte ki, hogy az újonnan elfogadott nyelvhasználati cselekvési terv konkrét eredményeket is hoz majd, és a kárpátaljai magyarság számára megmaradnak az anyanyelvhasználat lehetőségei az önkormányzatokban is.
A közgyűlés egyik kiemelt napirendi pontja az alapszabály módosítása volt. A résztvevők több új ponttal is kibővítették a dokumentumot, amelyek az együttműködés hatékonyabbá tételét szolgálják.
Az ülésen többen is felszólaltak. Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának konzulja elismerését fejezte ki a kárpátaljai magyar önkormányzatok áldozatos munkájáért, amelyet a súlyos háborús körülmények között is a közösségek megmaradásáért végeznek. Hangsúlyozta, hogy a magyar állam és a külképviseletek továbbra is készen állnak a segítségnyújtásra. “Bármikor, bármilyen ügyben forduljanak hozzánk bizalommal” – fogalmazott a főkonzul, hozzátéve, hogy a kormány álláspontja továbbra is a béketeremtést támogatja.
Az ülésen többen is felszólaltak. Rezes Károly, a Beregszászi Járási Tanács elnöke felszólalásában hangsúlyozta, hogy a járási tanács folyamatosan nyomon követte a kistérségek helyzetét, és különösen fontosnak tartja az európai uniós pályázati források kiaknázását. Véleménye szerint a jövőbeli fejlődés kulcsa a pályázati aktivitás és a testvértelepülési kapcsolatok erősítése. Optimizmusra biztatott mindenkit, kiemelve, hogy csak aktív hozzáállással lehet előrelépést elérni.
Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az önkormányzatok öt éve rendkívüli körülmények között működnek, amelyek ellehetetlenítik a hosszú távú tervezést. A folyamatos bizonytalanság és a jövőkép hiánya negatívan hat a közösségi fejlődésre. Elmondása szerint a béke sem jelent automatikus megoldást, és komoly változásokra van szükség ahhoz, hogy visszatérjenek az emberek, és elinduljon a helyi újjáépítés. Elismeréssel szólt azokról, akik ezekben a nehéz időkben is vállalják a közösségi munka terheit, és bizakodásra, valamint közös cselekvésre buzdított.
Tóth Győző, a KárpátHáz Civil Szervezet ügyvezetője felszólalásában az elmúlt időszak kihívásaira utalva kiemelte, hogy az együttműködés és a civil szervezetek szerepe különösen fontos volt a rászoruló közösségek megsegítésében. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi időszak végéhez közeledve mindenkinek számot kell vetnie az eddigi munkájával, és optimizmussal, elkötelezettséggel kell készülni a jövőre.
A felszólalások után sor került a Társulás új vezetőségének megválasztására: a tagság megerősítette Babják Zoltánt az elnöki tisztségben, illetve Rezes Józsefet ügyvezető igazgatóként. Ezenkívül elnökségi tagokat is választottak Péterfalva, Nagydobrony és Visk polgármestereinek személyében.
Az újraválasztott ügyvezető igazgató köszönetet mondott a bizalomért, és gyakorlati kérdésekre hívta fel a figyelmet. Emellett emlékeztette a jelenlévőket a következő közgyűlés előkészítésére, ahol újabb kistérségek csatlakozásáról is döntés születhet.
A hivatalos napirend lezárását követően a résztvevők egyéb felvetéseket is megvitattak, ezzel biztosítva, hogy minden fontos kérdés terítékre kerüljön.
Később Gulácsy Géza a sajtónak tett nyilatkozatában méltatta az önkormányzati vezetők munkáját, akik a háborús viszonyok közepette is helytállnak. Fontosnak nevezte az Önkormányzati Társulást, amelynek a KMKSZ is egyik kezdeményezője volt, mivel az együttműködés és a tapasztalatcsere megerősíti a kistérségek működését.
Babják Zoltán, a Társulás elnöke úgy nyilatkozott, hogy az ülés során sikerült feltérképezni a legsürgetőbb problémákat. Fontos lépésként említette a Társulás bővítését, valamint a vezetőség megerősítését. Úgy véli, a háborús helyzetben még fontosabb az egység, a közös döntéshozatal, és az, hogy a polgármesterek képesek legyenek megtartani közösségeik komfortérzetét és működőképességét.
A tisztújító közgyűlés rávilágított arra, hogy bár a körülmények továbbra is nehezek, a résztvevők elkötelezettsége és együttműködési szándéka bizakodásra ad okot. A KHÖT célja változatlan: képviselni és támogatni a határ menti közösségeket – közösen, egymásra figyelve.
A Momentum Doctorandus (MD) kárpátaljai magyar doktoranduszszervezet 2025. április 25–27. között tartotta éves közgyűlését és csapatépítő hétvégéjét Balatonfüreden, a festői Koloska-völgyben. A rendezvénynek a Koloska Csárda és Vendégház adott otthont, ahol a résztvevők nemcsak a szervezet aktuális kérdéseivel foglalkoztak, hanem kikapcsolódásra és közösségépítésre is bőségesen volt lehetőségük.
A közgyűlést Fazekas Andrea elnök vezette, az alkalom során a résztvevők áttekintették az elmúlt év eseményeit. Mint az elnöki beszámolóban Fazekas Andrea elmondta: „2022-től a háború korlátoz minket tevékenységünkben. Ennek ellenére a szervezetünk sikeres évet tudhat maga mögött. Ilyen például a 14. alkalommal összeállított felvételi tájékoztató. A magyarországi felvételi tájékoztatón 100-an vettek részt, mely később 1000 kattintást ért el visszanézve. A szülőföldi felvételiről a rendszer követelményeit várva május elején tájékoztatjuk majd a diákokat. A Kárpátaljai Tudományos Adatbank címet viselő többéves felületünk vidékünk legnagyobb tudományos platformja. Doktoranduszesteket szintén szerveztünk, ahol több előadásra is sor került. Emellett Siófokon is volt egy csapatépítőnk. Az idei évre vonatkozóan Budapesten májusban, Beregszászban pedig júniusra szervezünk doktoranduszestet.” Fazekas Andrea emellett azt is kiemelte, hogy a KTDK munkáit opponálták, valamint a Nemzeti Ifjúsági Tanács által szervezett kárpátaljai mentálhigiénés konferencia és jótékonysági bál társszervezői voltak.
A beszámoló egyöntetű elfogadását követően Benedek Viktória alelnök köszönte meg a neki és az elnökségnek adott bizalmat s a közös munkát. Ezt követően Bence Norbert alelnök számolt be a Kárpátaljai Tudományos Adatbank elmúlt évi tevékenységéről, valamint történetéről 2014-ig visszamenően. Az alelnök emellett arról is szólt, hogy milyen partnerekkel együttműködve valósul meg a honlap állandó frissítése. A program sikerét az is jelzi, hogy havonta 10-15 000 kattintás valósul meg a felületen. Bence Norbert kiemelte, hogy a platform és annak kezelése a Bethlen Gábor Alapkezező Zrt. támogatásával valósul meg.
A beszámolókat követően sor került a tisztújításra is. Fazekas Andreát 4 évvel ezelőtt választották az MD élére, aki leszögezte, hogy az elmúlt 14 év alatt nagyon sok sikert ért el a szervezet. További támogatásáról biztosította a testületet, majd az elnöki posztra Linc Annamáriát javasolta. Annamária beszédében kifejezte, hogy nagyon sok jót kapott a szervezettől, s azt reméli, a jövőben ő is tovább tudja ezt adni. A közgyűlés döntésének értelmében a Momentum Doctorandus kárpátaljai magyar doktoranduszszervezet elnökévé Linc Annamáriát választották.
Az alelnökök közül Benedek Viktória megköszönte az együttműködést, majd leköszönt a posztról. A nyitott alelnöki pozícióra Daróci Ádámot jelölték, akit egyöntetűen megszavaztak. Emellett Bence Norbert továbbra is vállalta 2 évre a pozíciót.
Új elnökségi tagnak választották Csopák Évát és Gál Dávidot.
A tisztségváltást követően az új tagok felvételéről szavaztak.
A hivatalos programot vacsora és szervezeti megbeszélés zárta, ahol a jövőbeli projektek is terítékre kerültek.
A szombati nap során a Momentum Doctorandus 13 fős csapata indult a XIX. NN Ultrabalaton futóversenyen „MD a Balaton körül” névvel. A sportos tagok reggel kilenckor rajtoltak el, míg azok, akik nem vettek részt a futáson, késő délutánig a csapattal tartva szurkoltak a versenyzőknek a szebbnél szebb váltópontoknál. Vidékünk doktoranduszai második alkalommal kerülték meg a „magyar tengert” 19 óra 51 perc alatt – ami elmondásuk szerint kiemelkedő teljesítmény. A hétvége során a szervezet tagjai nemcsak a hivatalos ügyeket intézték, hanem megerősítették a közösségi kapcsolatokat is, ezzel is elősegítve az MD jövőbeni sikeres működését.
Április 12-én tartotta 35. közgyűlését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Beregszászban, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) átriumában. A 36 éves szervezet legnagyobb éves eseménye immár negyedszer zajlott háborús körülmények között, ám a rendezvény méltó hangulatban zajlott, és bizakodó üzeneteket közvetített a résztvevők felé.
Az ünnepélyes közgyűlés elején Babits Mihály Húsvét előtt című versét Ferku Szilveszter, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház segédszínésze tolmácsolásában hallhatta a közönség. A költemény szavai különösen időszerű üzenetet hordoztak ezekben a nehéz időkben, bátorítva és lelkesítve a jelenlévőket.
A rendezvényt Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke, a Munkácsi Középszintű Szervezet elnöke nyitotta meg, majd elhangzott az ukrán és a magyar himnusz. Ezt követően a megjelentek egyperces néma főhajtással emlékeztek meg a háború áldozatairól és az elmúlt évben elhunyt alapszervezeti tagokról.
A napirendi pontok elfogadását követően Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke tartotta meg éves beszámolóját. Ebben több fontos eredményre és kihívásra is kitért. Hangsúlyozta, hogy közösségünk számára a háborús körülmények közepette is kulcsfontosságú az oktatás, az infrastruktúra-fejlesztés, valamint a politikai képviselet biztosítása.
Brenzovics László kiemelte, hogy Ukrajnát súlyos társadalmi, gazdasági és demográfiai válság sújtja, amelyet a háború csak tovább mélyít. „Minél tovább tart a háború, annál mélyebbé válik ez a demográfiai válság, elérve azt a pontot, ahonnan már nincs visszaút” – mondta. Ugyanakkor pozitív példaként emelte ki a kárpátaljai magyarság kitartását és intézményeinek működését, amelyeket még a háború, a világjárvány és a magyarellenes intézkedések sem tudtak megtörni.
A KMKSZ elnöke részletesen ismertette a közösség megmaradását segítő programokat és fejlesztéseket. Ezek között kiemelte, hogy a Rákóczi-főiskolát az ország tíz legjobb magánintézménye között tartják számon. Beszámolt az új oktatási és sportprojektekről is, amelyek helyben kínálnak fejlődési lehetőséget a fiatalok számára. A szociális és gazdaságfejlesztési programokról is szólt, amelyek a nehézségek ellenére továbbra is elérhetők. Elmondta: jelentős infrastrukturális beruházások is megvalósultak, például iskolák, sportlétesítmények, és egy korszerű hulladékkezelő is épült. A Nagypalád–Nagyhódos határátkelő megnyitását is megemlítette, amely húszéves előkészítés után valósult meg, és javítja a térség gazdasági kapcsolatait.
A háborús helyzetet elemezve az elnök rámutatott: a béke eléréséhez nemcsak Ukrajna és Oroszország, hanem a Nyugat egységes fellépése is szükséges. Véleménye szerint Donald Trump visszatérése csökkentheti a világégés veszélyét, de a béke még mindig távoli célnak tűnik. Beszéde zárásaként megerősítette: „A KMKSZ továbbra is elkötelezett a kárpátaljai magyarság érdekeinek képviselete mellett, és minden tőle telhetőt meg fog tenni közösségünk megmaradásáért, fejlődéséért.”
A közgyűlésen Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára beszédében kiemelte, hogy a KMKSZ munkája az elmúlt 36 évben a legnehezebb időkben is biztos támaszt nyújtott a helyi közösségnek. Mint fogalmazott: „A magyarok ügyét csak a magyarok tudják képviselni. Mi hiszünk a nemzeti kisebbségek bölcsességében, önszervező erejében.” Hangsúlyozta, hogy a kárpátaljai magyarság megmaradásának három pillére az erős érdekképviselet, az anyanyelvű oktatás, valamint a történelmi egyházak támogatása. A magyar kormány ezért a háborús helyzet ellenére is folytatja a 2015 óta működő Szülőföldön magyarul és sok más támogatási programot, amelyek többek között a pedagógusok, művészeti és egészségügyi dolgozók, egyházi személyek és kulturális intézmények munkáját segítik. Zárásként megerősítette: Magyarország továbbra is kiáll a kárpátaljai magyarság jogai mellett, és partnere marad minden olyan törekvésnek, amely a közösség boldogulását szolgálja.
„35 év, szinte már történelem. Önök szilárd hittel és kitartó munkával, számos küzdelem és kihívás árán őrizték meg számunkra kultúránkat, nyelvünket, identitásunkat” – fogalmazott Ferenc Viktória európai parlamenti képviselő. Ismertette, hogy az EP-ben folyamatosan szót emel a kisebbségi jogok mellett is, és minden lehetőséget megragad arra, hogy a támogatási csomagokból ne csak infrastrukturális fejlesztések, hanem az emberek mentális egészségét segítő programok is valósuljanak meg. „Mi, kárpátaljai magyarok, tesszük a dolgunkat – Önök otthon, én az Európai Parlamentben” – zárta gondolatait, és reményét fejezte ki, hogy a kárpátaljai magyarság végre békében és méltóságban élhet szülőföldjén.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke köszöntőjében a kárpátaljai magyarság jelenlegi helyzetét a II. világháború utáni állapotokhoz hasonlította, amikor „hiányzó férfiak, magukra maradt gyermekek és öregek” jellemezték a közösséget. Ugyanakkor elismeréssel szólt a KMKSZ munkájáról és kitartásáról, különösen annak fényében, hogy a szervezet a független Ukrajna egyik legrégebbi bejegyzett civil szervezete.
„Amikor csak tehetem, mindig itt vagyok” – kezdte beszédét Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közgyűlés elnöke, utalva a közösséghez való kötődésére. Beszámolt a határ menti együttműködések eredményeiről, továbbá olyan fejlesztésekről is szólt, mint a hulladékgazdálkodási projektek és a határátkelők bővítése, amelyek mind hozzájárulnak a térségi kapcsolatok élővé és működővé tételéhez. „Szolidárisak vagyunk Ukrajnával, de különösképpen az itt élő magyar nemzeti közösséggel” – zárta szavait.
Szilágyi Dóra, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ügyvezető alelnöke Kelemen Hunor szövetségi elnök üdvözletét tolmácsolta. Felszólalásában kiemelte: az erdélyi magyar közösség teljes szolidaritásáról és elismeréséről biztosítja a kárpátaljaiakat, különösen a háborús időszakban tanúsított kitartásukért. „Az elmúlt időszakban akkora változások következtek be az életünkben, amit talán a mi generációnk el sem tudott képzelni” – mondta. „Bízom benne, hogy még megvan önökben az erő, hogy a következő generációknak is teret és szülőföldet adhassunk tovább.”
Kopasz József a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség (Csemadok) képviseletében köszöntötte a jelenlévőket. Kiemelte: a kárpátaljai magyarok mindennapjai kihívásokkal terheltek, de mégis kitartanak. Beszédét egy erőteljes üzenettel zárta: „Mindenki a saját szülőföldjén próbáljon megélni, maradni és alkotni.”
Varga Tibor, Kaposkelecsény polgármestere a felvidéki Magyar Szövetség képviseletében köszöntötte a közgyűlés résztvevőit és adta át a szervezet üdvözletét. Elmondta, hogy bár pártja nagy átalakulásokon ment keresztül, alapvető céljuk változatlan: a helyi magyar közösségek támogatása és a szolidaritás fenntartása a Kárpát-medencében. „A KMKSZ nemcsak őrzője, de aktív formálója is a kárpátaljai magyar életnek” – mondta, és azt kívánta, hogy „egymásból erőt merítve építsük a jövőt, amelyre gyermekeink is büszkék lehetnek”.
Babják Zoltán, Beregszász polgármestere beszédében a háború árnyékában végzett munkát és az elért gazdasági eredményeket értékelte. Szerinte a háborús körülmények ellenére sikerült komoly fejlődési eredményeket elérniük, amit elsősorban a csapatmunka és a közös erőfeszítések eredményének tart. Köszönetet mondott a KMKSZ-nek a kiváló együttműködésért, és reményét fejezte ki, hogy a háború után, amikor a körülmények lehetővé teszik, Beregszász újra visszanyerheti történelmi nevét, és ezt közösen, összefogva fogják elérni.
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke üzenetét Darcsi Karolina, a KMKSZ politikai és kommunikációs titkára olvasta fel. A VMSZ elnöke azt írta, különösen jól megérti a kárpátaljai magyarok helyzetét, hiszen hasonló kihívásokkal néztek szembe a múltban. Az ő szavaival élve: „A háború borzalmai, a kényszersorozások, a frontra hurcolás, a félelem, a légiriadót jelző szirénák hangja” mind olyan közös tapasztalatok, amelyek összekötik a két közösséget. „Önökkel vagyunk, tudjuk, mivel kell szembenézniük, és értjük a helyzetüket” – fogalmazott, és elismerte Kárpátalja magyar közösségét, hogy még a háború közepette is kitartanak a magyar élet képviselete mellett.
A közgyűlésen jelen volt még Bacskai József, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának főkonzulja, Buczkó István Magyarország Beregszászi Konzulátusának vezető konzulja, Magyar Zoltán, a Magyar Országgyűlés labdarúgó-válogatottjának szövetségi kapitánya, Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke, Demkó Ferenc, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye magyar ajkú hívekért felelős helynöke, Orosz Ildikó, a II. RF KMF és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke, Csernicskó István akadémikus, a II. RF KMF rektora, Petei Judit, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője, Vitalij Matyij, a Beregszászi Járási Katonai Adminisztráció vezetője, Rezes Károly, a Beregszászi Járási Tanács elnöke, Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Rezes József, a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulása ügyvezető igazgatója és Dobsa István, a KMKSZ Ifjúsági Szervezetének elnöke. Bujdosó János, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága kárpátaljai főosztályának vezetője és Berki Marianna, az „Egán Ede” Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ” Jótékonysági Alapítvány igazgatója online vettek részt.
Sütő Gábor, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke bejelentette: a KMKSZ taglétszáma 2024-ben 33 831 fő volt, akik 111 alapszervezetbe tömörültek. A közgyűlésen 102 alapszervezet képviseltette magát. A hivatalos küldöttek száma 198 fő volt, közülük 189 küldött jelent meg, ami 95%, tehát a közgyűlés határozatképes.
A gyűlést vezető Gulácsy Géza alelnök köszöntötte az új tisztségviselőket, és bejelentette, hogy a Nagybakosi Alapszervezet elnöki tisztségét Szanyi János halála után Badó Veronika vette át.
Pacuha Aranka, az ellenőrző bizottság elnöke részletesen beszámolt a KMKSZ múlt évi gazdálkodásáról, majd a közgyűlés megfelelőnek minősítette a Szövetség munkáját.
A jelenlévők nyilatkozatot fogadtak el, melynek szövegét Darcsi Karolina, a KMKSZ politikai és kommunikációs titkára olvasta fel.
A közgyűlés keretében Fodó Sándor-díjjal tüntették ki Tóth Lászlót, a Beregi Református Egyházmegye esperesét, a Nagyberegi Református Líceum lelkész-igazgatóját, Szajkó Renátát, a Viski Egészségügyi Alapellátási Központ családorvosát, Iván Évát, a Derceni Középiskola magyartanárát, valamint Fodó Sándor-ösztöndíjat vett át Gábor Anna, a Rákóczi-főiskola biológia és az ember egészsége szakos IV. évfolyamos diákja.
A KMKSZ Hűségdíját Orosz Ildikó, a II. RF KMF és a KMPSZ elnöke, illetve Tóth Margit beregrákosi, Roják Mária császlóci, Rácz János tiszacsomai, Gortvay Gizella korláthelmeci, Bence Rudolf tiszaújlaki és Seder Ilona borzsovai (idén leköszönő) alapszervezeti elnök vehette át.
A közgyűlés Brenzovics László zárszavával és a Szózat eléneklésével ért véget.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) a Kárpátalján élő magyarok kulturális, politikai és szociális érdekeit védő nemzetiségi társadalmi szervezeteként a háborús körülmények között is céljainak megfelelően folyatta tevékenységét az elmúlt évben.
Következetesen felemeltük szavunkat az ukrajnai magyarok jogainak maradéktalan biztosítása érdekében. Szövetségünk folyamatosan figyelemmel kíséri az ukrán jogalkotási folyamatot, és továbbra is tiltakozunk a kisebbségek oktatási és nyelvi jogainak szűkítése ellen. Üdvözöltük az Ukrajna Legfelső Tanácsa által 2023 decemberében elfogadott törvényt, mely számos vonatkozásban a nemzetiségi kisebbségek jogait érintő pozitív módosításokat irányozott elő. A törvény egyes kitételei előremutatónak tekintendők, mivel azok visszaállították a magyar kisebbség korábban élvezett nyelvi jogainak egy részét, különös tekintettel az oktatásra, a nyomdai termékek előállítására és terjesztésére, valamint a médiahasználat területére. Ugyanakkor sajnálattal kell megállapítanunk, hogy az elfogadott törvény továbbra sem engedi meg a kisebbségi nyelvhasználatot a magasabb adminisztratív egységek (járás, megye) szintjén. Nem tér ki a nemzeti szimbólumok használatára. A jogszabály továbbra sem tesz eleget a Velencei Bizottság minden ajánlásának, nem biztosítja a kisebbségek Alkotmányban, illetve más nemzetközi dokumentumokban garantált jogait, s nem állítja vissza a korábban meglévő kisebbségi jogok teljességét.
Sajnálatos, hogy e mellett több olyan törvénymódosítási javaslat is napirendre került az elmúlt időszakban, melyek elfogadása nemcsak szűkítené ismét a nemzeti kisebbségek jogait az anyanyelvhasználat területén, hanem ellentétes az alapvető emberi jogokkal is. A tervezett módosításokkal kapcsolatban nyilatkozatot fogadtunk el, s levélben fordultunk az illetékesekhez.
A KMKSZ Közgyűlése fontosnak tartja, hogy az európai normáknak megfelelően megvalósuljon a kisebbségek jogainak maradéktalan biztosítása, ezáltal pedig a kárpátaljai magyarok a gyakorlatban is visszakapják az Alkotmányban biztosított jogaikat. Kívánjuk, hogy Ukrajna legyen olyan európai, demokratikus jogállam, melyben tiszteletben tartják az emberi és nemzetiségi jogokat.
A kárpátaljai magyar közösség a háborús viszonyok ellenére is szeretne megmaradni szülőföldjén, és töretlenül bízik a béke eljövetelében.
A Kárpátaljai Református Egyházkerület (KRE) a beregszászi református templomban tartotta meg közgyűlését, melyen számot vetettek az elmúlt év történéseiről és megemlékeztek Gulácsy Lajosról, az egyházkerület száz évvel ezelőtt született egykori püspökéről is.
A KRE március 30-i közgyűlése Zán Fábián Sándor püspök igehirdetésével kezdődött. A KRE püspöke a Zsoltárok könyve 136. fejezetéből vett igeszakasz – „Adjatok hálát az Úrnak, mert jó, mert örökké tart szeretete!” – alapján kiemelte, hogy Isten jóságán, az irántunk érzett szeretetén keresztül kell szemlélnünk életünket. Ugyanakkor „meg kell újítanunk Istennel a szövetséget; mert ha hűtlenek lettünk Istenünkhöz, de ennek ellenére is van még remény! Tartsunk bűnbánatot, kössük meg újra és erősítsük meg a szövetséget Istennel!” – emelte ki Zán Fábián Sándor, hozzátéve, hogy a szolgálat évében fel kell vállalni azokat a feladatokat és a szolgálatot, amit az Úr ránk bízott, mert „akkor van reménységünk, ha erősek vagyunk és cselekedünk”.
Az igehirdetést követően a megjelentek elfogadták a napirendi pontokat, majd Zán Fábián Sándor megtartotta püspöki beszámolóját, melyben elsősorban háláját fejezte ki az elmúlt esztendőért, mely bár tartogatott nehézségeket, de kaptak erőt azok leküzdésére. „Ezt az erőt köszönöm meg, amivel a magányos kisnyugdíjasok kibírták az évet, a betegek tudták hordozni a szenvedést, az édesapák nélkül felnövekvő gyerekek megmaradtak a szülők iránti tisztelettel, megbecsülték az édesanyák küzdelmét, igyekezetét, szeretetét, s hálás vagyok azért az erőért, mely által sokan szülőföldjükön maradtak” – fogalmazott.
„2025 a szolgálat éve, és azt szeretném, ha ebben az évben Isten iránti hálából tennénk a feladatainkat, teljesítenénk a küldetésünket. Igyekezzünk többet tenni annál, mint ami kötelességünk, hiszen most olyan időket élünk, amikor a közösségünkért, a gyülekezeteinkért, a nemzetünkért, a megmaradásért minden lehetséges dolgot meg kell tennünk. Ma az egyház egyik fontos küldetése, hogy küzdjön az önzés és a közömbösség ellen, hirdesse Krisztus szeretetét. Mi ezt tettük az elmúlt évben, és idén ezt szeretnénk folytatni” – szögezte le a KRE püspöke.
A résztvevők ezután megemlékeztek Gulácsy Lajosról, a KRE száz évvel ezelőtt született egykori püspökéről. Megtekintették a TV21 Ungvár munkatársai által készített kisfilm egy részletét, melyben felidézték a mindig tettre kész, másokat biztató és bátorító, állandóan szolgálatban lévő néhai lelkész emlékét, aki a Gulág éveit követően újra szolgálatba állt, aki a hit példaképévé lett vidékünkön.
„Gulácsy Lajos főtiszteletű püspök úr vértanúságot nem szenvedett, de mégis mártírja volt annak a kornak. A püspöki hivatalban van egy ajándék tőle: egy egyszerű papír, melyen a kárpátaljai települések vannak feltüntetve, és a sztálinizmus áldozatainak a jegyzéke. Erre én úgy szoktam tekinteni, mint a Lajos bácsi ajándékára, de úgy is tekintek rá, mint egy olyan történésre, ami történelem volt, de nem törte meg az itt élőket. Mert a közösség és az egyház az üldöztetések ellenére túlélt, és nemcsak túlélt, hanem felkészült a ’90-es évek ébredéseire. Én mind a mai napig úgy tekintek Lajos bácsira, mint aki akkori egyházvezető, főjegyző, az Evangélium ügyének a vivője, aki egy bizakodó, reménykedő, hűséges és célra törő ember volt. Céltudatossága példaként szolgálhat nagyon sok ember számára, hiszen ha előttünk a cél, nem szabad feladni akkor sem, amikor akadályokba ütközünk” – hangsúlyozta méltatva Gulácsy Lajos emlékét Zán Fábián Sándor.
A templom bejáratánál a néhai püspök életének fontos momentumait felvonultató kiállítást mutattak be, melyet Gulácsy Lajos hagyatékából állított össze családja. A kiállítást a jövőben azokba a gyülekezetekbe is elviszik, ahol egykor a püspök szolgált.
A KRE közgyűlése a Himnusz eléneklésével, valamint püspöki áldással zárult.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezete 2025-ben ismét Técsőn tartotta éves közgyűlését. Az eseményen értékelték az elmúlt időszak történéseit, megemlékeztek az ukrajnai háború áldozatairól, valamint meghatározták a jövőbeli célkitűzéseket. A felszólalók kiemelték az oktatás, a kultúra és a közösségi összefogás jelentőségét.
A közgyűlést Szabó Gabriella, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének alelnöke, egyben a Viski Alapszervezet elnöke nyitotta meg. Köszöntőjében üdvözölte a résztvevőket, majd ismertette a napirendi pontokat.
A rendezvény a szervezet székházában egyperces néma főhajtással kezdődött, mellyel a háborúban elhunyt áldozatok előtt tisztelegtek a jelenlévők. Ezt követően közösen elénekelték a magyar nemzeti himnuszt. Az alelnök egy Széchenyi-idézettel vezette fel a programot: „Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen” – majd átadta a szót Sari Józsefnek, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezete elnökének.
Sari József elnök beszámolójában visszatekintett a szervezet elmúlt 35 évére, felidézve a KMKSZ megalakulásának körülményeit és céljait. Kiemelte: az oktatási és kulturális intézmények, amelyeket a szervezet három és fél évtized alatt hozott létre, ma is megőrzésre és támogatásra szorulnak. Elmondta, hogy jelenleg a térség 4556 taggal rendelkezik, akiket 13 alapszervezet fog össze. A közelmúlt történései kapcsán hangsúlyozta: a békevágy az emberek szívében él, és megfelelő toleranciával együtt élve teremthetjük meg a békés jövő alapjait. Mint fogalmazott: ez a gondolat minden alapszervezet munkájában központi szerepet játszott az elmúlt években.
A közgyűlésen felszólalt Sin József, a KMKSZ alelnöke, valamint a Beregszászi Középszintű Szervezet elnöke is. Beszédében a kárpátaljai magyarság béketeremtő szerepét hangsúlyozta, kiemelve, hogy közösségünk mindig is a nyugalom, a párbeszéd és a kitartás mellett állt ki. Bár a jelenlegi helyzet számos kihívást tartogat, azok, akik őszintén keresik a megoldást, meg is találják a megfelelő utat és lehetőséget – tette hozzá. Felszólalásában külön figyelmet szentelt a nemzeti kisebbségi jogok védelmének, és aggodalmát fejezte ki az oktatási rendszer helyzete miatt, hiszen elengedhetetlen, hogy a magyar nyelvű oktatási intézmények fennmaradjanak és megerősödjenek. Beszédét bizakodó szavakkal zárta: „Hit, meggyőződés, összefogás és kitartás – ezekre van most a legnagyobb szükségünk. Minden rendben lesz, csak hinnünk kell benne.”
A beszámolókat követően a résztvevőknek lehetőségük nyílt kérdéseket feltenni a felszólalókhoz. Kocserha János, az Aknaszlatinai kistérség alpolgármestere is szólt a jelenlévőkhöz. Beszédében kiemelte, hogy a jövő alakulása nagyrészt rajtunk múlik. Külön felhívta a figyelmet a közelgő választásokra, amelyek során felelős döntéseket kell hoznunk, és támogatnunk kell azokat, akik valóban a közösség érdekeit képviselik. Szót ejtett az oktatási törvényről is, hangsúlyozva, hogy cél a magyar nyelvű intézmények megőrzése és működtetése. Végezetül a közösségi rendezvények fontosságát emelte ki, amelyek – mint mondta – elengedhetetlenek a közösség kohéziójának és összetartozásának megőrzésében.
A beregszászi református templomban tartotta meg közgyűlését a Kárpátaljai Református Egyházkerület. Zán Fábián Sándor püspök beszámolt elmúlt évi tevékenységéről, valamint a Tv21 Ungvár munkatársai által készített kisfilm vetítésével és kiállítással emlékeztek meg a református egyházkerület egykori püspöke, Gulácsy Lajos születésének 100. évfordulójáról.
Március 29-én a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Munkácsi Középszintű Szervezete megtartotta soron következő közgyűlését a munkácsi székházban. Az eseményen 32 küldött vett részt, és a résztvevők értékelték a szervezet elmúlt évi tevékenységét, valamint megvitatták a jövőbeli kilátásokat.
A közgyűlés kezdetén Gulácsy Géza, a KMKSZ Munkácsi Középszintű Szervezetének elnöke és egyben a KMKSZ alelnöke üdvözölte a megjelenteket, majd kijelölték a közgyűlést dokumentáló jegyzőkönyv készítőjét. A napirendi pontok elfogadása után ismertette éves beszámolóját a szervezet 2025-ös tevékenységéről. Jelenleg a munkácsi középszintű szervezet 4668 tagot számlál, közülük az elmúlt évben 58-an hunytak el.
Gulácsy Géza beszámolójában kiemelte, hogy a járás alapszervezetei az elmúlt évben a lehetőségekhez és aktualitásokhoz mérten tevékenykedtek. Legtöbbször nemzeti ünnepeink alkalmával csendes koszorúzásra került sor, valamint családi és sportnapok, kézműves-foglalkozások, húsvéti és karácsonyi kisebb alkalmak valósultak meg. Emellett több kirándulást is szerveztek a tagok számára Kárpátalja-szerte. 2024-ben a Tiszacsomai Árpád Vezér Látogatóközpontba és Lovardába több iskolai csoport is eljutott. Kiemelte, hogy csatlakoztak a Magyarok Kenyere programhoz, rendszerint az egyházakkal közösen. Kitért továbbá arra is, hogy a munkácsi és környéki emlékhelyek karbantartása és gondozása is a szervezet tevékenységének részét képezi.
Gulácsy Géza hangsúlyozta a Magyarországról érkező oktatási-nevelési, étkeztetési, szociális és egyéb támogatások fontosságát. Mindezeket az elmúlt évben is több mint 1000 munkácsi járási tag igényelte és kapta meg.
Az elnöki beszámolót követően a tagok egyhangúlag kielégítőnek találták a tevékenységet, s elfogadták azt. A minősítést követően az ellenőrző bizottság beszámolója következett, amely a középszintű szervezet anyagi helyzetéről szólt. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta a beszámolót.
Az ülés végéhez érve Gulácsy Géza megköszönte minden alapszervezeti elnöknek, aktivistának a kitartást, a közös együttműködést és elhivatottságot, mely ezekben a nem könnyű időkben még fontosabb. Az esemény a Himnusz eléneklésével ért véget.
Gulácsy Géza a Kárpátalja hetilapknak adott nyilatkozatában kifejtette: „Az elmúlt évben sikerült teljesíteni azokat a feladatokat, amelyeket kitűztünk magunk elé. Minden alapszervezetünk működik, hála Istennek, rendezvényeket is tartunk – bár a háború adta körülmények és lehetőségek között. Mindezek ellenére úgy gondolom, hogy a szervezet él. Tagságunk megmaradt, és bizakodva tekintünk a jövő elé. Amennyiben javulna az általános politikai helyzet, nyilván még többet tudnánk tenni megmaradásunk és a magyarság érdekében.” Az elmúlt év eseményei kapcsán kiemelte, hogy: „Az elmúlt évben több programot is megvalósítottunk, amiért köszönet illeti a Bethlen Gábor Alapkezelőt. Oda nyújtottunk be pályázatot, és a támogatásnak köszönhetően számos dolgot sikerült megvalósítani. Néhány kiemelkedő eredményünk közé tartozik: Fodor Géza síremlékének felállítása, Wittenberger Miklós emléktáblájának elhelyezése Munkácson, a szernyei első világháborús emlékmű felújítása. Ezek nagyobb beruházás jellegű projektek voltak, de emellett számos rendezvényt is támogattunk. Ilyenek voltak például a Mikulás-, a sport-, a kézműves napok és karácsonyi ünnepek. Az alapszervezetünk tagsága ezeket az eseményeket hagyományosan ünnepli.” Az idei évre előirányzott tervek kapcsán elmondta: „Szeretnénk hasonló programokat megvalósítani. Minden év elején összeül az elnökség, és megpróbáljuk megtervezni, hogy mit tudunk megvalósítani az adott évben. Ez azonban nagyban függ attól, hogy sikerül e forrásokat találnunk. Egyelőre még nem hirdették meg a pályázatokat, de reméljük, hogy hamarosan elérhetők lesznek. Amint ez megtörténik, ismét támogatásért fordulunk hozzájuk, és bízunk benne, hogy amit eddig elértünk, azt idén is meg tudjuk valósítani.”
Megtartotta soron következő évértékelő közgyűlését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ungvári Középszintű Szervezete (KMKSZ UKSZ) március 22-én. A fórumnak a KMKSZ UKSZ csapi rendezvényterme adott otthont.
A közgyűlés kezdete előtt a küldöttek elénekelték a Himnuszt, majd egyperces néma főhajtással emlékeztek meg az elmúlt időszakban elhunyt tagtársaikról, valamint a háború áldozatairól.
A napirendi pontok elfogadását követően Balogh Lívia, a KMKSZ UKSZ elnöke megtartotta az elmúlt év történéseit és eredményeit összefoglaló beszámolóját. Örömmel konstatálta, hogy ezekben a rendkívül nehéz időkben az Ungvári járás mind a 31 alapszervezete megmaradt, s azok mindegyikében lezajlottak a közgyűlések. Balogh Lívia elmondta, hogy az alapszervezeti közgyűléseken felszólalásaiban elemezte az aktuális geopolitikai helyzetet, kiemelt figyelmet fordítva az orosz–ukrán háborúra, annak hatásaira a világra, benne Európára, Ukrajnára, Kárpátaljára és a kárpátaljai magyarságra. Aláhúzta, hogy a mögöttünk álló hónapokban ismét előtérbe kerültek a kárpátaljai magyar közösség számára is oly fontos dolgok, mint a család szerepe a társadalomban, a kereszténység és a hit jelentősége, valamint „kimondták, hogy a háború rossz, és azt be kell fejezni”.
„Az Ungvári járás magyarságán jelenleg egyfajta átmeneti csend honol, nem igazán van ok a vidámságra, hiszen kevesen vannak itthon, ugyanakkor példaként szolgál mindenki számára a homoki, a kisgejőci és a szalókai közgyűlés, melyeket rövid kulturális műsorral színesítettek, ezzel igazán meghitt hangulatot varázsolva” – fogalmazott a KMKSZ UKSZ elnöke, majd beszámolt a megyei, a járási, valamint a helyi kistérségi KMKSZ-frakciók munkájáról.
A statisztikára kitérve Balogh Lívia elmondta, hogy a járási szervezet taglétszáma az elmúlt évben is csökkent: 2024-ben 8987 főt számlált az egykor tízezret is meghaladó tagság. Ezzel egy időben közel 200-zal visszaesett a Kárpátalja hetilap eladott példányszáma is a térségben. Hangsúlyozta továbbá, hogy a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány által tavaly kiírt pályázatok sikeresen lezárultak, melyek kapcsán kiemelte: összesen 6442 pályázatot fogadtak be, s az ezek után befizetett adó meghaladta a 14,6 millió hrivnyát (+1 240 282 hrivnya hadiadó).
A kulturális programok szervezése terén egykor rendkívül aktív járás nagyon sokat vesztett az elmúlt időben – tette hozzá Balogh Lívia, aki szerint nagy szükség van az alapszervezetek munkájára, ugyanis fontos, hogy helyben, a legkisebb településen is legyenek rendezvények, melyek során a helyiek olyan közösségi élményekkel gazdagodnak, amelyek erősítik bennük a magyar identitástudatot és az összetartozás érzését.
Beszámolója végén Balogh Lívia köszönetét fejezte ki Magyarország nemzeti kormányának a támogatásért, hiszen „a helyi magyarság megmaradásában ez kulcsszerepet tölt be”. Megköszönte továbbá a tagság munkáját, valamint az elmúlt évek kitartását mindenkinek, aki tevékenyen hozzájárul a közösség építéséhez, hiszen fontos, hogy az itthon maradt kárpátaljai magyarok érezzék: van kire számítaniuk, nincsenek egyedül.
Az elnöki beszámolót követően a középszintű szervezet alelnökei, Hidi László és Palkó Katalin szóltak a megjelentekhez.
Hidi László, a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány és a KMKSZ Nagydobronyi Alapszervezetének elnöke kiemelte a Magyarok Kenyere programot, melyhez a kárpátaljai magyar gazdák évről évre nagy számmal csatlakoznak, s a külhoni magyar nemzetrészek közül számos alkalommal a legtöbb adományt gyűjtötték össze. Megállapította, hogy bár kevesebben tartózkodnak szülőföldjükön, az itthon maradtak aktívan kiveszik részüket a feladatokból. Példaként említette még a „Pro Agricultura Carpatika” Gazdaasszony Tagozatának sikeres rendezvényeit.
Palkó Katalin, a KMKSZ Tiszasalamoni Alapszervezetének elnöke megjegyezte: fontos, hogy tudjanak a helyiek hálát adni azokért a dolgokért, amelyek helyben vannak, köztük a színvonalas rendezvényekért, melyek minden esetben csak gazdagítják a résztvevőket.
Ezután Kántor József, az Ungvári Járási Tanács KMKSZ-frakciójának vezetője ismertette a tanács tevékenységét, Braun Éva megtartotta az ellenőrző bizottság beszámolóját, Medve Andrea, az etikai bizottság elnöke pedig elmondta, a középszintű szervezetben az elmúlt évben fegyelmi ügy nem történt.
A küldöttek ezt követően megfelelőnek minősítették a KMKSZ UKSZ 2024-es évi munkáját, majd a közgyűlés zárásaként közösen énekelték el a Szózatot.
A múlt héten a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alapszervezetei közgyűléseket tartottak, amelyeken a magyar közösség szolgálatában végzett munkáról számoltak be.
A felső-Tisza-vidéki Rahón a Magyarok Házában a közgyűlés előtt a helyi magyar iskola tanulói színvonalas és megható előadással kedveskedtek a szép számban összegyűlt közönségnek. Köszönet érte a gyerekeknek és a felkészítő tanároknak!
Az előadást követően került sor a KMKSZ Rahói Alapszervezetének közgyűlésére. A résztvevőket online köszöntötte a szervezet elnöke, majd az elmúlt évi munkáról Brána Erika ügyvezető alelnök tartott rövid beszámolót.
Terebesfejérpatakon a közgyűlés az 1848–49-es szabadságharcnak szentelt ünnepi megemlékezéssel kezdődött a parókia épületében. Bár a magyar szóval most még küszködtek a megjelentek és a gyerekek, de reményre ad okot, hogy a településen immár működik a Frangepán-óvoda, valamint a vasárnapi iskolában 14 gyerek vesz részt magyar oktatásban. Így 46 gyermek próbál visszatalálni a magyar gyökerekhez – hangzott el Vadas Mária alapszervezeti elnök beszámolójában.
Mindkét közgyűlésen jelen volt Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke, aki megköszönte a ’48-as megemlékezés előadásának felemelő élményét, és arra kérte a tagságot, hogy értékeiket tartsák meg, tiszteljék egymás kultúráját, hagyományait, mert így válik ez a vidék egy sokszínű csokorrá.
Salánkon március 15-én, a tájház II. Rákóczi Ferenc korát megidéző termében tartották meg a KMKSZ-alapszervezet közgyűlését.
A rendezvény kezdetén Kalanics Éva alapszervezeti elnök nemzeti ünnepünk kapcsán megemlékezett a márciusi ifjakról, majd a Salánki Mikes Kelemen Középiskola tanulói rövid ünnepi műsor keretében idézték fel a forradalmat, fellépésük után pedig az elnök rátért az alapszervezet életére. Kifejtette, hogy 2023-ban 580 főt számlált az alapszervezet, jelenleg pedig 574 tagja van. Az elmúlt évben is folytatódott a rászoruló betegek támogatása, illetve az oktatási-nevelési támogatás. Júliusban, a Múzeumok Éjszakáján a Salánki Tájház is fogadta az érdeklődőket, akik szép számban keresték fel az intézményt. A sztálinizmus áldozatairól is megemlékeztek, karácsony előtt pedig 70 ajándékcsomagot osztottak szét az iskolások között, s nagyon örültek a gyermekek örömének.
Kudron Zoltán, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének elnöke ugyancsak a nemzeti ünnepről való megemlékezéssel kezdte beszédét. Ezt követően áttért a jelenlegi politikai helyzetre. A KMKSZ tevékenységéről szólva kifejtette, hogy a Szövetség folytatja az alapító elnök, Fodó Sándor által megkezdett munkát, összefogja a kárpátaljai magyarságot, Magyarország pedig ebben továbbra is segít bennünket.
Kudron Zoltán beszéde után Kalanics Éva vette vissza a szót. Kifejtette, hogy tervezik a tájház melléképületének a felújítását, ahol megnyílhatna az alapszervezet irodája. Végezetül pedig a középszintű szervezet elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy ez év április 11-én Salánkon fog előadást tartani a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház.
Badalóban az 1848-as megemlékezést követően került sor a helyi KMKSZ-alapszervezet közgyűlésére a Petőfi Sándor Kulturális Központ dísztermében.
Jakab Lajos elnök ismertette a közgyűlésen az elmúlt év legfontosabb eseményeit és eredményeit. Elmondása szerint a KMKSZ Badalói Alapszervezetének létszáma 300 fő körül mozog, és idén 7 új taggal bővült. A szervezet az elmúlt évben számos fontos eseményen vett részt és szervezett megemlékezéseket. Június 4-én a trianoni békediktátum évfordulóján tisztelegtek az áldozatok előtt, valamint emléktáblát állítottak Keresztyén Balázs irodalmár és helytörténész tiszteletére. A Magyarok Kenyere programhoz 11 helyi gazda csatlakozott, akik közel fél tonna búzával segítették a nagydobronyi gyermekotthont. November harmadik vasárnapján a sztálini elhurcoltak áldozataira emlékeztek, január elsején hagyományosan méltatták Petőfi Sándor születésének évfordulóját, majd a magyar kultúra napján tartottak lélekemelő rendezvényt.
A halábori KMKSZ-alapszervezet a Fedák Sári Közösségi Házban tartotta éves közgyűlését. A magyar kormány támogatásával felújított épület szép számban fogadta a helyi közösség tagjait és a meghívott vendégeket.
Kádár Szilvia, a KMKSZ Halábori Alapszervezetének elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd a helyi kultúra ápolásának jegyében színpadra szólította a Kovács István vezette halábori Tiszavirág tánccsoportot, akik lendületes néptáncbemutatóval színesítették az eseményt.
Ezt követően az elnök részletesen beszámolt a szervezet 2024-es tevékenységéről. Az év folyamán több alkalommal is a gyermekek álltak a rendezvények középpontjában. „Nagyon fontosnak tartjuk a hagyományaink fenntartását és megmaradását. Akik itt maradtunk, mindent megteszünk, hogy ne merüljenek feledésbe” – hangsúlyozta az elnök.
A beszámoló végén Kádár Szilvia megjegyezte, hogy az alapszervezet létszáma jelenleg 210 tag, ami az elmúlt évben két új taggal bővült.
A beregvidéki közgyűléseken részt vett Sin József, a KMKSZ alelnöke és a Beregszászi Középszintű Szervezet elnöke, aki az aktuális világpolitikai és ukrajnai helyzetről tartott tájékoztatást. Kiemelte, hogy a magyar kormány támogatása elengedhetetlen a kárpátaljai magyarság számára, és reményét fejezte ki, hogy ez a segítség a jövőben is folytatódik. Hangsúlyozta, hogy feladatunk nem csupán az identitásunk megőrzése, hanem annak erősítése is. Arra kell törekednünk, hogy azok, akik elhagyták Kárpátalját, visszatérjenek, és Kárpátalja továbbra is a magyar közösség otthona maradjon.
Fornoson a KMKSZ helyi alapszervezetének közgyűlésén Puskás Tamás elnök beszámolt az elmúlt évi munkáról. Elmondta, hogy bár a háború rányomta a bélyegét mindenre, de a kitűzött célokat sikerült megvalósítani. Sikeresen lebonyolították a különböző anyaországi pályázatokat, az egészségügyi támogatást, tanszercsomagokat adtak át az elsősöknek, babacsomagot az újszülöttek családjainak, részt vettek számos kulturális programban, a Magyarok Kenyere programban, adventi kézműves-foglalkozást szerveztek.
Az alapszervezeti elnök beszámolója után Gulácsy Géza,a KMKSZ alelnöke, a Munkácsi Középszintű Szervezet elnöke ismertette a világ- és geopolitikai helyzetet, elmondta, milyen nehézségekkel kell szembenézniük az itthon maradottaknak, akik küzdenek a szülőföldön való megmaradásért.
Az egyéb kérdések keretében a gyűlésen jelen lévő tagok kérdéseit, javaslatait vitatták meg.
A közgyűlés nemzeti imánk eléneklésével ért véget.
