Az ukrán kormány módosította a KRESZ-t, a változások a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításáról szóló törvény új változatának hatálybalépéséhez kapcsolódnak – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a 2025. január 10-én kelt 19. számú kormányhatározatra hivatkozva.
A kormányhatározat lehetővé teszi, hogy a közlekedési baleset után a felek ne értesítsék a rendőrséget abban az esetben, ha az csak két járművet érint. Ennek az a feltétele, hogy az anyagi kár kizárólag a jármű megrongálódása (megsemmisülése) formájában keletkezett, a személyek életében és egészségében nem keletkezett kár. Az ilyen járművezetőknek joguk van a Nemzeti Rendőrség bevonása nélkül közösen, papír alapon vagy elektronikus formában közlekedési baleseti jegyzőkönyvet felvenni a biztosítóhoz történő benyújtás céljából.
Az ilyen bejelentést követően a járművezetők jogosultak a közlekedési baleset helyszínét elhagyni, és mentesülnek a Nemzeti Rendőrség illetékes osztályának a közlekedési baleset bekövetkeztéről történő tájékoztatási kötelezettsége alól
– áll a határozatban.
A KRESZ jelenlegi változata lehetővé teszi, hogy a baleset résztvevői ne hívják a rendőrséget, hanem a baleseti rajz elkészítésével és aláírásukkal megjelenjenek a legközelebbi rendőrőrsön vagy a Nemzeti Rendőrség főosztályán, hogy elkészítsék a szükséges dokumentumokat.
A határozat értelmében a járművezetőnek rendelkeznie kell a közúti járművek tulajdonosainak kötelező felelősségbiztosítására vonatkozó érvényes biztosítási kötvénnyel (szerződéssel) (elektronikus vagy papíralapú adathordozón), amelyre vonatkozó információkat az Egységes Központi Adatbázis, vagy külföldi biztosító által kiállított zöldkártya biztosítási igazolás (elektronikus vagy papíralapú adathordozón) tartalmazza.
Az új kötelező gépjármű-felelősség biztosításról szóló törvény 2025. január 1-jén lépett hatályba. Ez a biztosítási kártérítés maximális összegének fokozatos emelését írja elő 2025 januárjától: élet- és egészségkárosodásért – 320 ezer hrivnyától 500 ezer hrivnyáig; vagyoni kár esetén – 160 000 hrivnyától 250 000 hrivnyáig.
Amint azt az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) megjegyezte, a biztosítási kötvények költsége az év elejétől 25-30 %-kal emelkedik.
Idén kilenc hónap alatt több mint 3,2 millió közlekedési szabálysértést észleltek az automata rögzítő kamerák. Ez 1,7-szer több, mint az előző év azonos időszakában, és rekordnak számít a kamerák 2020 júniusi telepítése óta, számolt be az Opendatabot.
Például az előző év azonos időszakában 2,6 millió szabálysértést jegyeztek fel, 2022-ben – 2,1 milliót, 2021-ben – 2,6 milliót.
A kamerák által rögzített szabálysértések szinte mindegyike a sebesség túllépéséhez kapcsolódott. És csak 1% a tömegközlekedési eszközök számára kijelölt sávban való megállás vagy közlekedés.
A legtöbb havi szabálysértést szeptemberben jegyezték fel – 520,2 ezret.
Jelenleg Ukrajnában 19 régióban és Kijevben 308 kamera működik. A kamerák 20%-a a fővárosban és a régióban található – 30 és 32. A Lemberg régióban 44 kamera van felszerelve: 13 Lembergben és 31 a régióban. Ugyanakkor az eszközök nincsenek csatlakoztatva a fronthoz közeli régiókban (Donyeck, Luhanszk, Harkiv, Zaporizzsja, Herszon régiókban).
Összehasonlításképpen: a teljes körű háború előtt 24 városban és 15 régióban 246 eszközzel rögzítették a szabálysértéseket.
A rendőrség az automatikus rögzítés mellett több mint 2 millió hrivnya összegű bírságot szabott ki közlekedési szabálysértések miatt. Leggyakrabban Lemberg, Kijev és Odessza megyékben szabtak ki bírságot a sofőrökre.
A gyorsjavításoknak köszönhetően javult a nagysebességű vonatok forgalma Franciaországban a súlyos szabotázstámadások után, amelyek elkövetői egyelőre ismeretlenek. Az ország északi részén azonban vasárnap is voltak fennakadások – derült ki az AFP francia hírügynökség jelentéséből.
A nemzeti vasúttársaság, az SNCF hálózatán elkövetett szabotázscselekmények mindössze néhány órával a párizsi olimpiai játékok pénteki megnyitóünnepsége előtt történtek, amikor sok utas a fővárosba tervezett utazni, és hatalmas zűrzavart okoztak az állomásokon péntek kora reggel.
Az atlanti vonalon (Bretagne, nyugati és délnyugati régió) a javítási munkálatoknak vasárnapra kell befejeződniük, és a tízből kilenc nagysebességű vonat (TGV) déltől már közlekedhet.
Az északi nagysebességű vonalon azonban a károk mértéke miatt nagyobb javításokra van szükség, és a forgalom vasárnap várhatóan korlátozott marad, tízből hét vonat közlekedik majd, és egy-két órás késésekkel kell számolni.
A fennakadások leginkább a nyaralókat érintik, az SNCF szerint „az olimpiai játékokra utazó csapatok és akkreditált személyek” minden szállítása biztosított lesz. „Hétfő reggelre minden helyreáll a hálózaton” – mondta Jean-Pierre Farandou, az SNCF vezérigazgatója szombaton a párizsi Montparnasse pályaudvaron tartott sajtótájékoztatón. A keleti vonalon már újraindult a forgalom.
A csütörtökről péntekre virradó éjszaka a sínek közelében futó, a járművezetők számára a biztonsági információk (például piros jelzés) továbbítását biztosító optikai kábeleket elvágták és felgyújtották. Egy másik helyszínen (a Párizs-Marseille vonalon) a karbantartási munkálatokat éjszaka végző vasúti dolgozók meghiúsítottak egy további szándékos károkozást.
Ez egy „jól előkészített” szabotázsakció volt, amelyet „ugyanaz a struktúra” szervezett – mondta egy, a párizsi ügyészség által indított nyomozáshoz közel álló forrás.
„Számos olyan elemet találtunk, amelyek alapján úgy véljük, hogy viszonylag gyorsan megtudjuk, ki volt a felelős azért, aminek célja nyilvánvalóan nem az olimpiai játékok szabotálása volt, hanem a francia emberek nyaralásának részbeni szabotálása” – mondta Gérald Darmanin belügyminiszter a France 2 televízióban szombaton.
Eddig már több mint 17 ezer határsáv engedélyre vonatkozó kérelem futott be a Csapi Határőrséghez. Ezek közül összesen öt és fél ezer személy kapta már meg az engedélyt. A határőrség szóvivője elmondta, hogy mivel több kérelem fut be, mint amennyit fel tudnak dolgozni, így nem tudják tartani a korábban bejelentett 10 napos elbírálási időt. Az elutasított kérelmek aránya nagyon alacsony. A Csapi Határőrség esetében ezek száma mindössze 17. Ennek oka első sorban a hiányzó vagy hamis adatok, továbbá az, ha valaki ellen már volt eljárás a határ védelmével kapcsolatos törvények megsértése miatt. A határőrség szóvivője hozzátette, hogy azoknak, akik már benyújtották a kérelmeiket, de még nem kapták meg a határsáv engedélyt, nem kell tartaniuk a bírságtól. A szóvivő felhívta a figyelmet arra is, hogy messze nem mindenkinek van szüksége határsáv engedélyre. Mint fogalmazott: azoknak, akik egyik településről a másikba tartanak és közben határsávon haladnak keresztül, nem kell engedély. Viszont amennyiben elhagyja a település határát és a határsávba megy például gombázni vagy mezőgazdasági munkát végezni – akkor az ilyen személynek már kell az engedély. Egyes határmenti települések között viszonylag gyakran lehet találkozni ellenőrző pontokkal. Ezeknél a határőröknek az a feladata, hogy ellenőrizzék az arra utazók okmányait és pontosítsák az úti céljukat. Amennyiben az arra utazó személynek nincs szándéka valamiféle konkrét tevékenységet folytatni az öt kilométeres határsávban, hanem egyszerűen áthalad a települések között, és nincs engedélye, akkor erre vonatkozó magyarázatot kell adnia a határőröknek. A fentebb elhangzottak értelmében tehát kijelenthető, hogy a határsávban lévő településeken, valamint az azokat összekötő országos és helyi jelentőségű utakon való közlekedéshez nincs szükség engedélyekre. Erre csak abban az esetben van szükség, ha valaki kimondottan a határsávban akar valamilyen tevékenységet végezni. Az úgynevezett határsáv engedélyeket a területileg illetékes határőrségtől kell igényelni. Ez megtehető személyesen, online vagy akár postai úton is.
Új szabályt vezettek be Európában, amely az ukránok külföldre távozását érinti. Bővült azoknak az eseteknek a száma, amelyek miatt az uniós utakon büntethetők a külföldi sofőrök.
Mostantól minden külföldi sofőr, köztük az ukránok is, a saját hazájukban fizetik ki a bírságot, ha megszegik a közlekedési szabályokat. Ha külföldi utazást tervez, ezt az újítást figyelembe kell vennie.
Ilyen döntés született Európában, miután a számítások szerint a közlekedési szabálysértések körülbelül 40%-a büntetlen marad. Vagyis határozatokat hoztak, de bírságot nem fizettek.
Ezért az Európai Parlamentben néhány szabályt megváltoztattak, és most annak az országnak, amelyben a szabálysértő él, lehetősége van pénzbírságot követelni. De ez csak a 70 eurót meghaladó bírságokat érinti.
Milyen közlekedési szabálysértésekre vonatkozik az új szabály:
Ukrajnában pénzbírságot kap az sofőr, aki piros színű irányjelzőt használ, a közlekedési szabályok ugyanis mind elöl, mind hátul sárga színű irányjelző lámpákat írnak elő – közölte hétfőn az rbc.ua hírportál a Road Lawyer című közlekedésjogi kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint az irányjelző lámpák színére vonatkozó követelményeket elsősorban az állami szabványgyűjtemény 3649:2010 6.1.5. pontja határozza meg. Arról van szó, hogy a járművön az első és a hátsó irányjelzőknek is sárgáknak kell lenniük. Ezt a követelményt 2017 óta alkalmazzák.
Az ukrán KRESZ 9.1.a pontja szerint az irányjelző lámpák figyelmeztető jelzések. Ugyanakkor a közigazgatási szabálysértési törvény 122. cikkelyének 2. részével összhangban 425 hrivnya pénzbírságot szabnak ki a figyelmeztető jelzések használatára és azok átalakítására vonatkozó szabványok követelményeinek a megsértéséért.
Ukrajnában nagyszámú piros irányjelzős autó van használatban. Ezek elsősorban az Egyesült Államok piacára gyártott autók, amelyeket Ukrajnába importáltak.
A hírt Babják Zoltán polgármester közösségi oldalán olvashatjuk.
„A végrehajtó bizottság ülésén számos tervezetet hagytunk jóvá. Az utcai vízellátó és vízelvezető hálózatok rekonstrukciója után a nehéz tehergépjárművek áthaladása miatti útfelület tönkremenetelének elkerülése érdekében a P.Mihók utcán három új közlekedési táblát helyezünk el: A 8 tonnánál nagyobb tömegű járművek áthaladása tilos. A táblák a következő kereszteződésekben lesznek kihelyezve: Sevcsenko utca–Korjatovics utca, Korjatovics utca – T. Mihály utca, Szerhij Levcsuk utca – P. Mihók u. A választmány tagjai egyebek mellett támogatták a Beregszászi kistérség Napóra c. sorozat írói műveinek elkészítésének és kiadásának rendjére, valamint a szakértői bizottság összetételére vonatkozó rendelkezéseket is” – szól a bejegyzés.
A közlekedési szabályok figyelmen kívül hagyása automatikus rögzítésének 10 hónapos működése alatt több mint kétmillió szabálysértést vettek nyilvántartásba. Ebből 1 millió 942 ezer 825-öt fizettek ki, ami a közel 400 millió hrivnya összegű határozatok 90 százaléka.
Viktor Mikita, a megyei katonai adminisztráció vezetője hivatalos közösségi oldalain közölte a hírt, miszerint munkamegbeszélést tartott a megyei infrastrukturális szolgálattal, a járőrökkel és a rendőrséggel az M–06-os állami tulajdonban lévő autóút szörnyű állapota kapcsán.
A kormányzó kijelentette, hogy a rendelkezésre álló erőforrások keretein belül mindent megtesznek, amire a megyének szüksége van.
A bejegyzésben szólt a vállalkozókhoz is, akik felelősek az utak karbantartásáért, elmondta, további megbeszéléseket folytatnak majd a kérdés kapcsán. A kátyúzáshoz szükséges gépek úton vannak. „Biztos vagyok abban, hogy a lakosok érzékelik majd az eredményeket és köszönetet mondanak a szolgálatnak az operatív reagálásért” – írta Viktor Mikita.
A belvárosi kereskedelmi területeken lesz tilos 2025-től benzin- és dízelüzemű autókkal közlekedni.
Az AP jelentése szerint egy stockholmi városi tisztviselő jelentette be csütörtökön, hogy a benzin- és dízelüzemű autók kitiltása Stockholm belvárosának egyik kereskedelmi negyedéből 2025-ben lép érvénybe, ezzel együtt pedig az első ilyen jellegű tiltás lesz egy európai fővárosban.
Lars Strömgren, a svéd főváros közlekedéséért felelős zöldpárti városi tanácsos részletezte a terveket, melyek szerint a tilalom egy 20 háztömbnyi, üzletekből, gyalogos sétányokból és néhány lakóházból álló területen lép életbe a környezetszennyezés visszaszorítása, a zaj csökkentése, valamint az elektromos járművek használatának ösztönzése érdekében.
Noha számos európai fővárosban korlátozzák a benzin- és dízelüzemű autókat, vagy legalábbis tervezik, Strömgren szerint Stockholm intézkedése lesz az első teljes körű tilalom: „Meg kell szüntetnünk az autók káros kipufogógázait. Ezért vezetjük be az eddigi legambiciózusabb alacsony kibocsátású zónát.”
Elmondása szerint egy olyan „környezetvédelmi zónát” hoznának létre, ahol csak elektromos járművek közlekedhetnek majd, noha lesz pár kivétel is, például a vészhelyzeti járművek közlekedése és a fogyatékkal élők szállítása.