Ukrajna a világ azon országai közé tartozik, ahol a legalacsonyabb a félelem az atomfenyegetéssel kapcsolatban, míg legjobban Indonéziában tartanak az atomháborútól – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Gallup International kutatási adataira hivatkozva.
A jelentés szerint általánosságban elmondható, hogy az év során nem csökkent jelentősen a nukleáris veszélytől való félelem a világon. Öt válaszadóból kettő magas kockázatot lát a nukleáris fegyverek használatát illetően. Majdnem ugyanennyien értékelik a mérsékelt kockázatot, és csak 14 % nem lát kockázatot.
Összességében kijelenthető, hogy az európai országokban kevesebb válaszadó értékeli magasnak a nukleáris fegyverek bevetésének veszélyét, mint az ázsiai, afrikai és dél-amerikai országokban, ahol pesszimistábbak a nukleáris fenyegetéssel kapcsolatban.
Ugyanakkor az európai országok közül Olaszország, Portugália és Románia tart a legjobban a nukleáris veszélytől, ahol a megkérdezettek több mint fele magasnak ítélte a fenyegetést. Indonéziában, Nigériában, Ecuadorban, Szíriában és Argentínában a legmagasabb a nukleáris veszély besorolása. Eközben Ukrajna azon országok közé tartozik, amelyekben a legmagasabb azok aránya, akik úgy gondolják, hogy nincs ilyen kockázat.
A Gallup International End of Year Survey éves hagyományos felmérése, amelyet 1977-ben indítottak és fejlesztettek ki. Azóta minden évben megtörténik. 2023-ban a projektet a világ 41 országában hajtották végre. Összesen 40 428 embert kérdeztek meg világszerte. 2023 októbere és decembere között minden országban körülbelül 1000 fős reprezentatív mintát vizsgáltak. Ukrajnában a Rating csoport végezte a felmérést.
Az ukránok túlnyomó többsége (68 %) úgy véli, hogy Ukrajna megőrizte a szuverenitását, és képes önálló döntések meghozatalára – derült ki a Kijevi Nemzetközi Szociológia Intézet (KMISZ) frissen végzett felmérésének adataira hivatkozva, számolt be szerdán az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a megkérdezett ukránok 25 %-a úgy gondolta, hogy Ukrajna nagyrészt elvesztette szuverenitását, a Nyugat irányítása alatt áll, és leginkább annak a parancsait követi. A maradék 7 % nem tudott dönteni. Azok, akik úgy gondolják, hogy a Nyugatnak elege van Ukrajnából, és nyomást akar gyakorolni Ukrajnára, hogy tegyen engedményeket, jobban hisznek a „szuverenitás elvesztésében”. Közülük 36 % gondolta úgy, hogy Ukrajna elvesztette a szuverenitását (bár 60 % nem így gondolja).
Azok közül, akik úgy vélik, hogy a Nyugat továbbra is Ukrajna komoly szövetségese, mindössze 15 % gondolja úgy, hogy Ukrajna nagyrészt elvesztette a szuverenitását, míg 78 % úgy látja, hogy Ukrajna szuverén, és képes önállóan dönteni.
Amint azt Anton Hruseckij, a KMISZ igazgatóhelyettese megjegyezte, hogy Ukrajna 2014-ben, és különösen 2022-ben átment a törésteszten. „Bárhogyan is próbálkoznak Ukrajna ellenségei (és egyes „barátai”) más valóságot teremteni, Ukrajna államként és az ukránok szülőföldjeként létezett már jóval 2014 előtt is” – fejezte ki meggyőződését.
A szakember szerinte a jelenlegi mutatók a modern ukrán civil nemzet intenzív nemzetépítési és kikristályosodási folyamatáról tanúskodnak, amely képesnek érzi magát a nemzetközi színtéren teljes értékű alanyként szerepelmi.
A KMISZ a felmérését február 17-23-án végezte 1052 válaszadó bevonásával. A mintában nem szerepeltek olyan területek lakosai, amelyek ideiglenesen nem voltak Ukrajna hatóságainak az ellenőrzése alatt, és a felmérés nem terjedt ki a külföldön lévő állampolgárokra.
Március végén a megkérdezett ukránok 83 %-a hitt Ukrajna győzelmében az Oroszország elleni háborúban és csak 11 % válaszolta, hogy nem hisz benne, 6 % pedig nem tudott dönteni – derült ki a Razumkov Központ frissen végzett felmérésének adataiból, számolt be az rbc.ua hírportál.
A kutatás szerint a győzelemben hívők 22 %-a gondolja úgy, hogy ez még az idei év vége előtt megtörténik, míg 2023 február-márciusában még 50 % vélekedett úgy, hogy 2023 vége előtt jön a győzelem. További 34,5 % gondolta úgy, hogy 1-2 éven belül lesz győzelem (2023 február-márciusban 26 % volt). Hogy 3-5 évet kell várni a diadalra, 17 % hitte, míg 7 % több mint 5 évre taksálta a győzelmet, 4 % és 1 %, hogy a győzelem az „életében aligha” fog megtörténni, 0,8 % és 0,4 % pedig, hogy soha nem lesz ukrán győzelem. Többen vannak, akik nem tudják, hogy pontosan mikor számíthatnak győzelemre (21 %, illetve 15 %).
Arra, hogy mi tekinthető győzelemnek, a győzelemben hívők relatív többsége (45,5 %) azt válaszolta, hogy győzelemnek tekinthető az orosz csapatok kiűzése Ukrajna egész területéről és a határok visszaállítása a 2014 januári állapotoknak megfelelően. További 23 % győzelemnek tartaná az orosz hadsereg megsemmisítését és a felkelés/összeomlás elősegítését Oroszországon belül. 11 % győzelemnek tekinti a 2022. február 23-i status quo helyreállítását, 9 % az orosz csapatok kivonását Ukrajna egész területéről, kivéve a megszállt Krímet, és 6 % a háború befejezését, még akkor is, ha az orosz hadsereg azokon a területeken marad, amelyeket a teljes körű invázió következtében (2022. február 24. után) foglaltak el.
A felmérést a Razumkov Központ 2024. március 21. és 27. között végezte 2020 válaszadó bevonásával az ukrán kormány által ellenőrzött területeken. A kutatást az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) finanszírozta.
[type] => post
[excerpt] => Március végén a megkérdezett ukránok 83 %-a hitt Ukrajna győzelmében az Oroszország elleni háborúban és csak 11 % válaszolta, hogy nem hisz benne, 6 % pedig nem tudott dönteni – derült ki a Razumkov Központ frissen végzett felmérésének adataiból.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1712780520
[modified] => 1712761161
)
[title] => Az ukránok több mint 80 százaléka továbbra is hisz a győzelemben, de a feltételei egyre távolodnak
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=183779&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 183779
[uk] => 183793
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 158854
[image] => Array
(
[id] => 158854
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/orosz-ukran-haboru-konfliktus-zaszlo-ukrajna-stock-536433.jpg
[original_lng] => 113478
[original_w] => 1125
[original_h] => 633
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/orosz-ukran-haboru-konfliktus-zaszlo-ukrajna-stock-536433-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/orosz-ukran-haboru-konfliktus-zaszlo-ukrajna-stock-536433-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/orosz-ukran-haboru-konfliktus-zaszlo-ukrajna-stock-536433-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/orosz-ukran-haboru-konfliktus-zaszlo-ukrajna-stock-536433-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/orosz-ukran-haboru-konfliktus-zaszlo-ukrajna-stock-536433.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/orosz-ukran-haboru-konfliktus-zaszlo-ukrajna-stock-536433.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/orosz-ukran-haboru-konfliktus-zaszlo-ukrajna-stock-536433.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1712753500:2
[_thumbnail_id] => 158854
[_edit_last] => 5
[views_count] => 536
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 83882
[2] => 49
[3] => 592
[4] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Társadalom
[4] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 1984
[1] => 96003
[2] => 1985
[3] => 15271
)
[tags_name] => Array
(
[0] => felmérés
[1] => győzelem
[2] => közvélemény-kutatás
[3] => ukránok
)
)
[3] => Array
(
[id] => 179702
[content] =>
Idén februárban az ukránok 44%-a gondolta úgy, hogy a Nyugat belefáradt az ukrajnai háborúba. Ugyanakkor tavaly októberben az ukránok mindössze 30%-a volt ezen a véleményen. Ezt igazolják a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet felmérési adatai, amelyet február 17-e és 23-a között végzett.
„2022 végén az ukránok mindössze 15 százaléka gondolta úgy, hogy a Nyugat elfáradt Ukrajnától, gyengül a támogatottság, és a Nyugat engedményeket szeretne Ukrajnától Oroszországnak. Egy évvel később, 2023. október elején az ebben hívők aránya elérte a 30%-ot, 2024 februárjában pedig már a 44%-ot” – áll a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet közleményében.
A szociológusok adatai szerint az ország minden régiójában megnőtt azok száma, akik szerint a Nyugat fárad, és gyengül a támogatottság.
Ugyanakkor azok aránya, akik úgy vélik, hogy a Nyugat továbbra is a legjobb tudása szerint támogatja Ukrajnát, és eléri a 49%-ot.
A felmérés telefonos interjú módszerével történt. Összesen 1052 válaszadót kérdeztek meg.
Az ukránok túlnyomó többsége (69 %) 2024 februárjában úgy vélte, hogy Volodimir Zelenszkijnek a hadiállapot végéig kell betöltenie az elnöki tisztséget – derült ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felméréséből, számolt be kedden az rbc.ua hírportál.
Ugyanakkor 2023 decemberében az ukránok 84 %-a gondolta úgy, hogy még nem jött el a választások ideje, és el kell halasztani ezt a kérdést. Függetlenül attól, hogy mit gondol a választások szükségességéről, az ukránok több mint fele (53 %) úgy gondolta, hogy Zelenszkijnek részt kell vennie a következő választásokon. 2023 decemberében ezek arány 59 % volt. Ezzel szemben a 2023 decemberi 34 %-ról a 2024 februári 43 %-ra nőtt azok aránya, akik szerint Zelenszkijnek csak a jelenlegi ciklusra kellene korlátoznia az elnökségét.
A kutatás adatai szerint a válaszadók 15 %-a gondolja úgy, hogy választásokat kell tartani, ebből 4 % a hadiállapot felfüggesztését, 11 % pedig a vonatkozó törvények módosítását és a választások megtartását látná jónak. Emellett a megkérdezettek 10 %-a támogatja azt a lehetőséget, amely szerint 2024 májusában Zelenszkij lemond, és az új elnök megválasztásáig jogkörét a Legfelső Tanács elnöke gyakorolja.
Ahogy Anton Hruseckij, a KMISZ igazgatóhelyettese megjegyezte, hogy annak a narratívának a népszerűsítése, miszerint az elnök 2024 májusában elveszíti legitimitását, elsősorban Ukrajna ellenségeinek a kezére játszik – destabilizálja az országon belüli helyzetet és egységet, és aláássa Ukrajna nyugati szövetségeseinek a támogatását.
A KMISZ a felmérését február 5–10-én végezte 1202 válaszadó bevonásával. A mintában nem szerepeltek az olyan területek lakosai, amelyek ideiglenesen nem voltak Ukrajna hatóságainak az ellenőrzése alatt.
Volodimir Zelenszkij elnök januárban is tartotta a legmagasabb bizalmi szintet az ukránok körében, összességében 70 % bele vetett a bizalmát – derült ki a Razumkov Központ frissen végzett felméréséból, számolt be szerdán az rbc.ua hírportál.
A kutatás adataiból kiderült, hogy azok közül a politikusok, tisztviselők és közéleti személyiségek közül, akikkel kapcsolatban a központ megkérdezte az állampolgárokat, Volodimir Zelenszkij iránt volt legmagasabb a bizalom, a válaszadók csaknem 70 %-a bízott benne különböző mértékben.
A vizsgálat szerint a megkérdezettek 30,9 %-a teljesen megbízik Zelenszkijben, 38,1 %-a inkább bízik benne. Ugyanakkor 9,2 % egyáltalán nem, 15,3 % pedig inkább nem bízik. Így Zelenszkij bizalommérlege 44,5 %.
A felmérésben szereplő többi politikus bizalmi indexe: Vitalij Kim, a Mikolajiv Megyei Katonai Adminisztráció vezetője (+36,7 %), Dmitro Kuleba külügyminiszter (22,2 %), Szerhij Pritula televíziós műsorvezető (21,1 %), Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója (12 %), Rusztem Umerov védelmi miniszter (6,0 %), Ihor Klimenko belügyminiszter (5,1 %), Olekszij Danyilov RNBO-titkár (0,5 %).
A kutatást a Razumkov Központ 2024. január 19. és 25. között végezte 2000 válaszadó bevonásával az ukrán kormány által ellenőrzött területeken. A felmérést az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) finanszírozta a Csatlakozz! civiltársadalom-fejlesztési program keretében.
Today is World Cancer Day. I visited Ukraine’s National Cancer Institute to support our young patients, their parents, and everyone fighting this terrible disease. They are all very strong, with a strong belief in our defenders and Ukraine.
A Reuters hírügynökség és az Ipsos kutató-tanácsadó cég által közösen végzett legfrissebb amerikai közvélemény-kutatás szerint a válaszadók 41%-a támogatja, hogy fegyvereket adjanak Ukrajnának az orosz invázió leküzdése érdekében.
Ehelyett a válaszadók 32%-a ellenezte a további katonai segélynyújtást Ukrajnának, a többiek pedig megjegyezték, hogy nem biztosak a válaszban. A demokraták körében erősebb volt az ukrajnai fegyverszállítás támogatása.
Ehelyett a Hamász elleni izraeli háború támogatottsága csökkent, 9%-ot esett az egy hónappal ezelőtti legutóbbi közvélemény-kutatás óta, és az amerikaiak többsége úgy gondolja, hogy Izraelnek fegyverszünetet kellene hirdetnie.
Oakland County, Michigan sheriff Michael Bouchard says migrant gangs are coming through our borders primarily from South America. The gangs are forming robbery crews throughout the US-casing and targeting high end homes and neighborhoods. ENOUGH! pic.twitter.com/HycxcY5AQq
Az ukránok csaknem fele úgy gondolja, hogy a gazdasági növekedés fő forrása az lesz, hogy a kormány megteremti a feltételeket a külföldi befektetők és az ukrán vállalkozók számára, míg 27,1 %-a az orosz vagyon elkobzására számít – derült ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) felmérésnek az eredményeiből, számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A felmérésben feltett kérdésre, hogy lesz-e gyors gazdasági növekedés Ukrajnában a háború befejezése után (például a GDP 5–7 %-a évente), a válaszok 21,2 %-a „igen, a háború befejezése után 1–2 éven belül elkezdődik” opció volt. A megkérdezettek 48,5 %-a szerint 3–5 éven belül beindul a gazdasági növekedés.
A lakosság 20,2 %-a ugyanakkor nem látja a feltételeket a jelentős gazdasági növekedéshez. A válaszadók további 9,4 %-a nem tudott válaszolni. A háború utáni gyors gazdasági növekedés fő forrásának a válaszadók 28, 9%-a azt tartja, hogy a kormány megteremti a feltételeket a külföldi befektetők és vállalkozók érdekeit szem előtt tartva, további 27,1 %-uk pedig az Oroszország által okozott veszteségek kompenzációját, az elkobzott orosz pénzeszközök és ukrajnai ingatlanelkobzását.
A harmadik helyen az ukrán vállalkozók üzleti feltételeinek javulása áll (19,1 %). A válaszadók mindössze 8,9 %-a gondolta úgy, hogy a nyugati országok kedvezményes hitelei és jótékonysági hozzájárulásai Ukrajna újjáépítéséhez a gazdasági növekedés forrásává válnak.
A vizsgálatot a KMISZ 2023. szeptember 11. és október 11. között végezte. A mobiltelefonszámok véletlenszerű mintája alapján 2014 18 éves és idősebb válaszadót kérdeztek meg. A mintában nem szerepeltek olyan területek lakosai, amelyeket 2022. február 24-ig Ukrajna ideiglenesen nem ellenőrzött, illetve azok az állampolgárok, akik 2022. február 24. után külföldre távoztak. A mintavétel statisztikai hibahatára nem haladja meg a 2,4 %-ot.
[type] => post
[excerpt] => Az ukránok csaknem fele úgy gondolja, hogy a gazdasági növekedés fő forrása az lesz, hogy a kormány megteremti a feltételeket a külföldi befektetők és az ukrán vállalkozók számára, míg 27,1 %-a az orosz vagyon elkobzására számít – derült ki a Kije...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1699649400
[modified] => 1699625941
)
[title] => Az ukránok 70 százaléka gazdasági fellendülésre számít a háború után Ukrajnában – közvélemény-kutatás
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=168425&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 168425
[uk] => 168453
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 49704
[image] => Array
(
[id] => 49704
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/50-main.jpg
[original_lng] => 27535
[original_w] => 693
[original_h] => 462
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/50-main-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/50-main-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/50-main.jpg
[width] => 693
[height] => 462
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/50-main.jpg
[width] => 693
[height] => 462
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/50-main.jpg
[width] => 693
[height] => 462
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/50-main.jpg
[width] => 693
[height] => 462
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/50-main.jpg
[width] => 693
[height] => 462
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1699625589:2
[_thumbnail_id] => 49704
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2010
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 592
[3] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Társadalom
[3] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 4409
[1] => 1985
)
[tags_name] => Array
(
[0] => gazdaság
[1] => közvélemény-kutatás
)
)
[9] => Array
(
[id] => 166232
[content] =>
A megkérdezett ukránok csaknem fele meg van győződve arról, hogy Oroszország jelentős erőforrás-tartalékai miatt még sok évig tudja folytatni a háborút Ukrajna ellen – derült ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) felméréséből, számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál.
A közvélemény-kutatás adatai szerint jelenleg több ukrán gondolja úgy, hogy Oroszország hosszú évekig háborúzhat. Így 2023 februárjához képest 22 %-ról 49 %-ra nőtt azok aránya, akik úgy vélik, hogy az agresszor országnak továbbra is jelentős erőforrás-tartalékai vannak, és még sok évig folytathatja a háborút Ukrajna ellen. Ezzel szemben 67 %-ról 43 %-ra csökkent azok aránya, akik éppen ellenkezőleg, úgy gondolják, hogy Oroszország kimeríti az erőforrásait, és a háború belátható időn belül Ukrajna számára elfogadható feltételekkel érhet véget.
Ugyanakkor még azok körében is, akik úgy vélik, hogy Oroszországnak jelentős forrásai vannak egy hosszú háborúhoz, a túlnyomó többség (73 %) ellenez minden területi kompromisszumot. De 21 % támogatja néhány ukrán terület feladását a békéért cserébe.
Felmérését a KMISZ 2023. szeptember 29. és október 9. között végezte számítógépes telefonos interjú módszerével. A kutatás során összesen 1010 18 éves és idősebb válaszadót kérdeztek meg Ukrajna valamennyi régiójából, kivéve az ideiglenesen megszállt területeket.
