Viktor Andrusziv, a belügyminiszter tanácsadója azt javasolja, hogy engedjék ki Ukrajnából a hadiállapot idején a férfiakat 3-5 ezer dollár biztosíték befizetése után, hogy külföldön dolgozhassanak és így támogathassák az ukrán gazdaságot – közölte az rbc.ua hírportál a tanácsadó Telegram-csatornájára hivatkozva.
A jelentés szerint Andrusziv azt mondta, „sajnos a háború sokáig fog tartani. És több mint százezer katonát kell mozgósítanunk. De a külföldre távozás kérdése nem tiltásról vagy engedélyről szól. A kérdés a kiutazás módja.” Hozzátette: „azt javaslom, hogy biztosíték, például 3-5 ezer dollár befizetése, és mehet külföldre, aki letette a pénzt.” Mint rámutatott, a teljes tilalom még jobban árt Ukrajnának. „Sok éven át a vendégmunkások pénze mentette meg a gazdaságunkat, és most ez különösen fontos” – mutatott rá a tanácsadó.
Érvelésének az alátámasztásaként a tisztségviselő a környezetéből hozott fel példát. „Egy ismerősöm a háború előtt nem érkezett aláírni a szerződést ukrán termékek Németországba szállításáról több millió dollár értékben. Három hónapja nem tud kiutazni és aláírni a megállapodást, amely lehetővé teszi számára 300 munkahely megmentését. Ezért ismét nem a tiltáson van a hangsúly, hanem a szabályozás megközelítésén” – érvelt Viktor Andrusziv.
Was great to see the Director of @OpenSociety in Ukraine, @sasushko for the first time since the pandemic and Putin’s war in Ukraine. We will never abandon Ukraine and the work we have done there for over 30 years. @IRF_Ukrainepic.twitter.com/lA5SGT0XQv
— Alexander Soros, PhD (@AlexanderSoros) June 2, 2022
Exclusive: We watched @GogolBordello play a secret gig in Ukraine.
VICE World News was in attendance as the international punks and their Ukrainian-born frontman Eugene Hütz performed an exclusive set for soldiers at an undisclosed location. https://t.co/MefBXXzf9Zpic.twitter.com/q6EoBiEWVY
I had a wonderful call with President Zelenskyy of Ukraine. I have been moved by the resilience and courage of the Ukrainian people and his inspirational leadership. pic.twitter.com/US8UZBVKbm
IAEA inspectors have completed in-field verification activities at three locations in #Ukraine at the request of the ?? government — found no indications of undeclared nuclear activities and materials. https://t.co/RiY9hdJjSbpic.twitter.com/muPb3jeDOU
— IAEA - International Atomic Energy Agency ⚛️ (@iaeaorg) November 3, 2022
Sea King from the UK has arrived in its new kingdom near the Black Sea in Ukraine! It is a strong reinforcement for the Ukrainian Navy. Our cooperation will continue to increase. Thank you to @BWallaceMP Together, we will secure the seas and lands across all of Europe! pic.twitter.com/Qf4mF2vp8L
The official stamp contains a blistering message for the Russian president on the one-year anniversary of the invasion of Ukraine. https://t.co/B2fUZXCmfF
This week, Ukraine’s Antonov AN-124 delivered 101 tons of humanitarian aid to Incirlik Air Base to help families affected by recent earthquakes. Coordinated by ?? armed forces, delivered by ?? aircraft, unloaded by ?? and ?? military. As allies, we come together in trying times. pic.twitter.com/gLVFo29ZOs
This is the April 13 video of a long line of the Ukrainian men of the conscription age at their Consulate in Prague, Czech Republic. They came to renew their expiring passports and also to be added to the mobilization registry, as the newly adopted Ukrainian law on mobilization… pic.twitter.com/bZtRA6AGPa
A Miniszteri Kabinet rendelete értelmében az állami intézményekben dolgozókkal kapcsolatos határozat nem vonatkozik a tanárokra és nevelőkre. Számukra engedélyezett, hogy külföldről dolgozzanak.
A hírt Szerhij Horbacsov oktatási ombudsman közölte.
A kormány április 26-án fogadta el a 481. számú rendeletet, mely szerint az állami intézmények dolgozói csupán az ország területén belül végezhetnek távmunkát, külföldről nem.
Horbacsov hozzátette, hogy ne feledjük el, hogy a pedagógusok többsége hölgy, akik főként azért utaztak külföldre, hogy gyermekeik biztonságban legyenek. Egyikük sem térne haza és hagyná ott gyermekét, ha a rendelet kiterjedte az oktatási dolgozókra is.
Az ukránok több mint fele nem akar külföldön munkát vállalni, bizonyítják a Rejting szociológiai csoport felmérésének eredményei.
A felmérés eredményének megfelelően az ukránok 32%-a szeretne, 65%-a viszont nem akar külföldön munkát vállalni. A legfiatalabbak 54%-a, a 61 év felettiek 18%-a szívesen menne külföldre dolgozni. Donbasz régió lakosságának 40%, a nyugati régió csupán 20-23% szeretne külföldön pénzt keresni.
A fő okok között, amiért az emberek külföldön akarnak dolgozni, az alábbiak: magasabb bérek (71%) és jobb életkörülmények (57%). További 20% a jobb munkakörülmények és lehetőség az jobb érvényesülésre szerepelnek. A független Ukrajna generációja számára az önmegvalósítás lehetősége fontosabb, mint az idősebb korosztály számára.
ЮНИСЕФ: 2 млн детей-беженцев покинули Украину в поисках безопасности. С учетом того, что внутри страны перемещено еще 2,5 млн детей, 60% украинских детей в настоящее время вынуждены покинуть свои дома из-за продолжающихся нападений на городские районы https://t.co/9qA4i9IIrYpic.twitter.com/ofmlDlAYB2
⚡️ More than 1,000 Ukrainians have been returned from Russian captivity since Feb. 24.
Ukraine’s Intelligence Directorate’s press officer Andriy Yusov said on Oct. 29 that almost 30 exchanges have already taken place since the beginning of Russia’s full-scale invasion.
A Világbank adatai szerint az elmúlt évben az ukrán munkavállalók mintegy 16 milliárd dollárt utaltak át Ukrajnába. Ez meghaladja a GDP 10%-át. Ez a számadat magasabb, mint az ukrajnai gazdaságba történő közvetlen tőkebefektetés vagy az IMF-folyósítások. Ez a helyzet azért kényelmes a Nemzeti Bank számára, mert mintegy pénzügyi párnát képez, amely többször megmentette Ukrajnát a válság idején, kényelmes a kormány számára, mert ezek az emberek nem kérnek az államtól semmilyen szociális segítséget, és ennek hosszú távon romboló hatása lesz. A gazdaság szinte vérzik a munkaerőhiánytól, és a demográfiai helyzet is romlik. 2025-ig Ukrajna a társadalombiztosítási rendszer összeomolhat, mivel egy munkavállalóra 3 nyugdíjas jut.
A jövedelemszerzés szokásos módszerei a karantén alatt nem működnek
Mivel egy másik országba való 6–14 napos karantén bevezetése a munkavállalók számára lehetetlenné tette a megszokott munkavállalást. Ha korábban kényelmes volt Nyugat-Ukrajnából 2–4 hétre a szomszédos országokban munkát vállalni és hazatérni, akkor ez a lehetőség megszűnt. Ezért a munkavállalók kénytelenek hosszabb ideig külföldön tartózkodni. A rokonok és barátok pedig otthon várnak. Ezért még több munkaképes ember szembesül a költözés kérdésével, és ezzel együtt azzal a döntéssel, hogy családját magával viszi.
Az élelmiszer-, üzemanyag- és kommunális szolgáltatások ára Ukrajnában már régóta elérte az uniós országok szintjét. Az emberek tudják azt is, hogy gyermekeik óvodába, iskolába, egyetemre járhatnak, és jobb kilátásaik lesznek abban az országban. A „Rejting” csoport felmérései szerint a válaszadók 38%-át foglalkoztatja a külföldre utazás gondolata. A megkérdezettek fele „a család igényeinek kielégítését’ nevezte meg fő okként, a negyede az önmegvalósítást nevezte meg és minden hatodik az ukrajnai kilátások hiánya miatt – közölte a Szlovo i Gyilo. A Demográfiai és Társadalomkutató Intézet adatai szerint a migráns munkavállalók száma 2,5-3 millió, a világjárvány miatt mintegy félmillió ukrán tért haza, és a legtöbben kedvezőbb időkre halasztották a költözést. Különböző adatok szerint összesen mintegy 8 millió ukrán dolgozik külföldön, ideértve az idénymunkát és a migrációt is, ami az ország munkavállaló lakosságának egyharmada.
Hogyan próbálja az ukrán hatóság hazahozni a külföldön dolgozókat
Volodimir Zelenszkij elnök választási programjában azt ígérte, hogy „megteremti a feltételeit annak, hogy nagyvilágban dolgozó ukránok számára, hogy hazatérjenek”.
A kormány már kidolgozta azt a törvényjavaslatot, amely pénzügyi segítséget nyújt azoknak az ukránoknak, akik hazatértek és saját vállalkozást kívánnak alapítani. Az üzleti élet támogatására működik a „Megfizethető hitelek 5-7-9%” program, és márciusban indult a 7%-os jelzálogkölcsön.
De mindezen megközelítésekkel az a probléma, hogy az emberek nem „olcsó” hitelekért, hanem a stabilitás érdekében mennek külföldre. A nyugodt munkához szokott munkavállalónak, aki havonta megkapja az összeget, amire számít, nincs szüksége hitelekre a kockázatos üzleti tevékenységhez. Külföldön baleset esetén nincs anyagi problémája, betegség esetén ingyenes orvosi ellátásban és támogatásban részesül. És bizonyos évek eltelte után tudja, hogy tisztességes nyugdíjat fog kapni. Ezért a kérdés nem a vállalkozásról szól, amelybe könnyen bele lehet bukni, mindent elveszíteni és további problémákat szerezni, hanem az, hogy a munkavállalók nem vállalják ezeket a kockázatokat, közölte Olekszandr Grigorjev, egy lett vállalat elektromos hegesztője a DW-nek adott interjújában.
Vitalij Mahinyko, az Ukrán Migránsok/Munkásszolidaritás szakszervezet vezetője a DW-nek elmondta, hogy az ukrán munkavállalók 5% megy azért külföldre dolgozni, hogy vállalkozást alapítsanak. De ezek az emberek mindenképp hazatérnek, ezért nem kell őket visszacsalogatni. Ezért ez a kezdeményezés nem fogja meggyőzni azokat az embereket, akik szezonális munkák miatt el akarták hagyni az országot vagy emigráltak. Ez a kormány pozitív lépése a munkavállalók felé, de ez nem fogja jelentősen megváltoztatni a migrációs folyamatot.
Vaszil Voszkobojnyik, a magánvállalkozásokat tömörítő és a nemzetközi foglalkoztatásban segítséget nyújtó szövetség elnöke úgy véli, hogy a célzott hitel csak átmeneti megoldás, nem pedig az ukránok visszatérését és beilleszkedését segítő stratégia. „Ez a miniszterelnök sikeres PR-fogása” – közölte Voszkobojnyik, számolt be a Szuszpilne.Novini.
Lengyelország örül minden ukrán munkásnak
Közben nyugati szomszédaink elégedettek az ukrán munkaerővel. A listát Lengyelország vezeti, ahol az ukrán munkavállalók többsége dolgozik. Ha Ukrajnában az átlagbér körülbelül 320 dollár, akkor Lengyelországban négyszer több. Az Eurostat adatai szerint tavaly az ország 724 ezer, az EU-n kívülről érkező migránst foglalkoztatott – írja Jurij Banahevics az Ukrinform cikkében.
A múlt évben 750 000 ukrán érkezett először hosszú távú tartózkodásra az Európai Unióba, elsősorban foglalkoztatás céljából. Ebből 551 000 Lengyelországba utazott. 2014 óta az ukránok száma Lengyelországban megnégyszereződött, utóbbiak GDP-je a válság ellenére is folyamatosan növekszik.
Annak érdekében, hogy az ukrán gazdaság évente 5-7%-kal növekedni tudjon, az országnak legalább 5 millió munkavállalóra és 2-3 millió kisvállalkozásra van szüksége.
Volodimir Lanovij, egykori gazdasági miniszter a Radio Szvobodának adott interjújában elmondta: még akkor is, ha az országban elegendő a munkaerő, de nem hoz létre ipari, gazdasági, közlekedési, elektronikus létesítményeket, és az embereknek nincs hová menniük dolgozni, a migráció akkor is lesz helye.
Mit kell tenni?
Csökkenteni a munkaerő kiáramlását és hazahozni az ukránokat – mondja Olekszandr Radcsuk politológus a Szlovo i Gyilo rovatában. Ehhez azonban a kormánynak nemcsak a befektetők számára kell javítani az üzleti környezetet, jobb feltételeket teremteni, hanem minden polgár számára.
Mert azok a polgárok, akik legalább egyszer jártak külföldön, kiemelik az EU-s országokban uralkodó magas szintű kényelmét és komfortot. Ezért Ukrajnának fáradhatatlanul kell dolgoznia az egészségügyi ellátás, az infrastruktúra, a szociális biztonság és a rendelkezésre álló erőforrások hatékony elosztásának javításán, jegyezte meg a szakértő.
Okszana CSOPAK
[type] => post
[excerpt] => A Világbank adatai szerint az elmúlt évben az ukrán munkavállalók mintegy 16 milliárd dollárt utaltak át Ukrajnába. Ez meghaladja a GDP 10%-át. Ez a számadat magasabb, mint az ukrajnai gazdaságba történő közvetlen tőkebefektetés vagy az IMF-folyós...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1616415540
[modified] => 1616410322
)
[title] => Munkát és kilátást keresve még meddig fognak külföldre utazni az ukránok?
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=50073&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 50073
[uk] => 49948
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 49954
[image] => Array
(
[id] => 49954
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/5c236f4030e8d488385317.jpg
[original_lng] => 91638
[original_w] => 771
[original_h] => 517
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/5c236f4030e8d488385317-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/5c236f4030e8d488385317-300x201.jpg
[width] => 300
[height] => 201
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/5c236f4030e8d488385317-768x515.jpg
[width] => 768
[height] => 515
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/5c236f4030e8d488385317.jpg
[width] => 771
[height] => 517
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/5c236f4030e8d488385317.jpg
[width] => 771
[height] => 517
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/5c236f4030e8d488385317.jpg
[width] => 771
[height] => 517
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/5c236f4030e8d488385317.jpg
[width] => 771
[height] => 517
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1616403123:12
[_thumbnail_id] => 49954
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3306
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_f8bfb0734d876c50b4deaffb8790dd19] =>
[_oembed_time_f8bfb0734d876c50b4deaffb8790dd19] => 1616403123
[_oembed_30ddf757c9480780c9d3c6fa60b59990] =>
[_oembed_time_30ddf757c9480780c9d3c6fa60b59990] => 1617570578
[_oembed_4de0745d86a4bc09103e0b5dc69e87c7] =>
Do tej pory w grupie ponad 5,5 mln zaszczepionych jedynie 51 tys osób wykazało dodatni wynik testu na #COVID19, czyli 0,9%. Ponad połowa tych zakażeń nastąpiła w okresie do 14 dni po pierwszej dawce. Oznacza to w uproszczeniu, że poziom ochrony przekracza 99%.#szczepimysiepic.twitter.com/qDnBtL8lw1
Cardinal Marcello Semeraro, under the mandate of @Pontifex, reads the apostolic letter by which the Pope inscribes the Venerable Servants of God Sr. Paschalis Jahn and nine Companions of the Congregation of the Sisters of St. Elizabeth among the Blessed. pic.twitter.com/Cfk8u7uVNR
Minister @a_niedzielski, minister zdrowia ??Wiktor Laszko oraz ambasador ?? w ?? @Vasyl_Zvarych podczas odprawy samolotu z pacjentami z Ukrainy, którzy z Medevac Hub Jasionka trafią na leczenie do Norwegii i Holandii. Wkrótce kolejne tego typu loty. pic.twitter.com/N1hYJ8NiaM
Wysunięte dowództwo @VCorps USA, funkcjonujące w ??od 2020 r., otrzymało nazwę „Camp Kościuszko" w lipcu 2022. Jego głównym zadaniem jest koordynacja działań i nadzór nad siłami lądowymi USA w Europie oraz współpraca i synchronizacja działań sił amerykańskich z wojskami NATO. pic.twitter.com/A2CxivuCks
— Ministerstwo Obrony Narodowej ?? (@MON_GOV_PL) March 21, 2023
A járványügyi helyzet miatt a világ munkaerőpiaca csaknem hat hónapja inaktív, szinte az összes ukrán munkavállaló hazatért. Szakértők szerint azonban ősztől a legtöbb európai ország ismét azt tervezi, hogy engedélyezi a munkaerő-turizmust, ezért az ukránok előre készülnek a jövőbeni külföldi utazásokra. A szokásos kisegítőmunka mellett vannak népszerűbb szakágak is, és egyes országok esetében ez a lista jelentősen eltér, ezért szakértők tanulmányozták az európai munkaerőpiac igényeit, és meghatározták, hogy mely szakmákban számítanak a legjobban az ukránokra.
Miként folyt a tanulmányozás
Ma az ukrán munkaerőpiacnak a legtöbb szakemberre a telekommunikáció terén van szüksége, a marketing, a gyártás és az informatikai technológiák területén. Ha a konkrét szakmákat nézzük, akkor könyvelőkre, promóterekre, járművezetőkre és biztonsági őrökre van kereslet. Az európai országokban azonban az ukrán munkavállalók számára elérhető állások némileg eltérnek. A külföldi munkaerőpiac igényeinek megértéséhez számos további kritériumot kell figyelembe venni, beleértve a földrajzi, gazdasági vagy politikai különbségeket.
A Jooble munkaerő-közvetítő ügynökség szakemberei külön-külön értékelték az igényeket a külföldön munkát vállalók körében népszerű országok szerint, és megállapították, hogy számos szakmai terület létezik, amelyek mindegyik számára aktuálisak. Például a közlekedéssel, a gyártással vagy az informatikával foglalkozó ukránok szinte könnyen találnak munkát, és olyan szakmák is relevánsak lesznek, mint az építőipar, a távközlés és a munkás személyzet.
Egyes országokban népszerű állások
Ha a közeljövőben külföldön szeretne munkát keresni, ne hagyja figyelmen kívül az alábbi országok és a népszerű szakmák listáját:
Németország. Az ukrán orvos-gyakornokra, az egészségügyi személyzetre, a raktárosra és az értékesítőre mindig szükség van. Hasznos tudnivaló, hogy bármely egészségügyi szakember könnyen talál munkát Németországban, mert itt nagyon hiány van belőlük.
Lengyelország. Az ország aktívan toboroz ukrán szakembereket az építési ágazatban: vízvezeték-szerelőket, festők-mázolókat, villanyszerelőket, zsaluzókat vagy építési szakmunkásokat.
Csehország. A cseh munkáltatóknak raktárvezetőkre, villanyszerelőkre, gyártási operátorokra és szerelőkre van szükségük. Kellenek szobalányok, takarítók és recepciósok is.
Olaszország. A szükséges szakemberek olasz listája inkább a háztartásra összpontosít – otthoni szakácsokat, szobalányokat, bébiszittereket és háztartási alkalmazottakat hívnak meg dolgozni. Emellett az angol és az olasz nyelvet kiválóan beszélő újságírók, az online értékesítési tanácsadók és kereskedelmi ügynökök sem maradnak munka nélkül.
Magyarország. Közeli szomszédunk ukrán szakácsokat, biztonsági őröket, telefonos operátorokat ügyfélszolgálatra és kereskedelmi menedzsereket vesznek fel. A nagy gyárak gyártósorainak üzemeltetői és az áruk minőségét ellenőrzők is problémamentesen találnak munkát.
Nyilvánvaló, hogy külföldön a munkás szakmák, valamint a házvezetői asszisztensek a legnépszerűbbek és csak néhány ország hajlandó befogadni a szűkebb profilú munkavállalókat.
Pleased to meet with ?? Premier Li Keqiang. We discussed #COVID19 and the need for an aggressive effort on #VaccinEquity this year to vaccinate 70% of all populations. Solidarity is key to ensuring access and affordability of vaccines. pic.twitter.com/9aMgWR2j7R
Azon ukránok közel 20%-a, akik hosszú ideje külföldön dolgoztak nem tervezi, hogy újra kiutazik. Ezt különféle szociológiai felmérések eredményei bizonyítják.
A munkavállalók ezen kategóriájába tartozók közül a legtöbb korábban Lengyelországban, Oroszországban és Németországban dolgozott. A válaszadók csaknem fele kevesebb, mint 1000 dollárt kapott havonta. Ezeknek az embereknek a legnagyobb motivációja a kiutazásra az alacsony fizetés mellett jobb életkörülmények, a jobb sors keresése volt – a válaszadók körülbelül fele említette ezt az okot (48%). A tisztességes munka és a fizetés hiánya, valamint a világ megismerésének lehetősége – ezek azok az okok, amelyek a második és harmadik helyen vannak. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a fő oka annak, hogy nem akarnak újból idénymunkára külföldre utazni pszihológiai eredetű- az utazás kellemetlenségei, valamint nem akarnak távol lenni a családjuktól. Ezt a válaszadók 42% -a mondta. A kutatások szerint csaknem egyharmaduk úgy véli, nincs szüksége arra, hogy másodszor is külföldre menjen, mert elegendő pénzt keres Ukrajnában. További 16%-a elismerte, hogy bár más országokban magasabbak a bérek, de a megélhetés is drágább. Minden ötödik ember, aki „belekóstolt” az külföldi idénymunkába, csalódott maradt. A fizetéseket illetően az ukránok közel fele, aki most már nem akar külföldön munkát vállalni visszatérni, közel 1000 USA dollárt kaptak külföldön. További 18% – maximum 1200 dollárt. Azok közül, akik nem tervezik az újbóli kiutazást, csak 11%-a kapott havonta 2000 dollár fizetést. Ezenkívül a válaszadók egynegyede került konfliktusba a munkáltatójával, minél azok negatívan viszonyultak a munkavállalókkal szemben. A többi válaszadó elégedett volt a vállalkozás tulajdonosával vagy munkáltatójával fennálló kapcsolattal. A munkaerő-bevándorlás fő célországai, azok közül, akik most úgy döntöttek, hogy Ukrajnában maradnak, Lengyelország – közel 33%, Oroszország – kb.35% és Németország – közel 11%. A válaszadók azon csoportjából, akik nem szeretnének újra külföldre menni, csaknem 15%-uk mégis kiutazott Lengyelországba. Azok közül, akik ezt a lehetőséget választották, csaknem 77%-uk állította azt, hogy a fizetés és az otthonhoz való közelség miatt van (néhány száz kilométernyi út nem nagy akadály az emberek számára, ellentétben a Spanyolországgal, Olaszországgal, az Egyesült Királysággal, Dániával, Finnországgal, mitöbb az Egyesült Államokkal szemben). A közvélemény-kutatás szerint minden második ukrán, aki külföldre ment pénzt keresni, majd nem akart visszatérni, nem a szakmájában dolgozott. Az elégedetlen válaszadók közel egynegyede külföldön az építőiparban dolgozott. A második legnépszerűbb terület a logisztika, elsősorban gépkocsivezetőként dolgoztak (17%). A szakmák TOP 3 listáját a gyártási ágazat zárja – a válaszadók 15%-a. A témával kapcsolatos kutatások azt mutatják, hogy Ukrajnában azoknak a többsége, akik külföldön dolgoztak és nem tervezik visszatérést, ezek családos, 25-34 és 45-54 éves korú férfiak (kb. 70%). 10 ilyen munkavállaló közül 7 városban él. A végzettségük eltérő: a válaszadók 41%-a rendelkezik teljes felsőfokú, 39%-uk középfokú diplomával rendelkezik.
A közvélemény-kutatások azt is mutatják, hogy a külföldi bérek ma már nem csak azok között nem népszerűek, akik már dolgoztak külföldön és pénzügyi helyzetüket jónak ítélték meg, hanem azon válaszadók körében is, akik szerint alig tudnak itthon megélni. Közismert, hogy a Research & Branding Group társaság adatai szerint az ukránok mindössze 3%-a tervezi, hogy külföldön fog dolgozni, és nem tervezi, hogy hazatér, 9%-uk pedig kiutazik és hazatér.
A magas szakképzettségű, angolul jól beszélő, jól fizető állásajánlattal érkező bevándorlók számíthatnak a legelőnyösebb elbírálásra a jövőre életbe lépő új, pontozásos brit bevándorlási szabályozás alapján, amelyből hétfőn ismertetett további részleteket a londoni belügyminisztérium.
A 130 oldalas összeállításból kiderül az is, hogy a 2021. január 1-jén életbe lépő – az Európai Unióból és az EU-n kívüli országokból érkezők bevándorlási kérelmeit jórészt azonos feltételekkel elbíráló – szabályrendszer alapján visszautasítható lesz azoknak a letelepedési kérelme, akiket korábban valamely bűncselekmény miatt tizenkét havi vagy ennél hosszabb szabadságvesztésre ítéltek.
Megtagadható a bevándorlás azoktól is, akik folyamatosan bűnöző életmódot folytatnak, súlyos sérülést vagy kárt okozó bűncselekményt követtek el, illetve jellemük, viselkedésük és társasági körük nem szolgálja a közjót.
A szabályozási elvek alapján az egyes megszabott kritériumok teljesítésével legalább 70 pontot össze kell gyűjtenie a külföldi kérelmezőnek ahhoz, hogy letelepedési és munkavállalási folyamodványát a brit hatóságok jóváhagyják. A tervezett rendszer, amelyről a brit parlamentnek még jogszabályt kell alkotnia, előírja, hogy a külföldi munkavállalóknak már kérelmük benyújtása idején érvényes állásajánlatuk legyen olyan munkáltatótól, amelynek állásajánlat-tételi jogosultságát a brit kormány elismeri.
Külföldi munkavállalók olyan állásokra jelentkezhetnek, amelyek betöltéséhez megvan a minimálisan megkövetelt vagy azt meghaladó szakképesítésük.
Mindemellett csak olyan kérelmező nagy-britanniai munkavállalási engedélye hagyható jóvá, aki „elfogadható szinten” beszél angolul – fogalmaz a hétfőn közzétett szabálygyűjtemény. A belügyminisztériumi dokumentum szerint azok, akik megfelelnek ezeknek a más kritériumokkal nem helyettesíthető előírásoknak, 50 pontot szerezhetnek, de további 20 pontot kell gyűjteni olyan feltételek teljesítésével, amelyek egymással helyettesíthetők. Ezek közé tartozik a javadalmazás, amellyel önmagában 20 pont szerezhető, de az ennek eléréséhez szükséges éves bérminimum 25 600 font (10,2 millió forint). Ha ez az éves bér egy adott munkahelyen nem érhető el, a kieső pontszámok más feltételek teljesítésével pótolhatók. Így például azok is számíthatnak munkavállalási kérelmeik kedvező elbírálására, akik minimum évi 20 480 font javadalmazást ígérő állásajánlattal érkeznek, ha az adott állás szerepel a hiányszakmák hivatalosan összeállított listáján. Az ilyen állásokra szóló foglalkoztatási ajánlatok bemutatása is 20 pontot ér az elbírálás során.
Ugyanígy maximális 20 pont szerezhető, ha a munkaadó nem ígér évi 25 600 font bérezést, viszont a jelölt az adott munkakör szakterületén szerzett, a feladat ellátása szempontjából érdemi jelentőségű PhD diplomát mutat be.
A brit belügyminisztérium megerősíti ugyanakkor, hogy azok a külföldi EU-polgárok, akik a brit EU-tagság január 31-i megszűnésének (Brexit) pillanatában kezdődött, 2020. december 31-éig terjedő átmeneti időszak végéig törvényesen és életvitelszerűen letelepednek az Egyesült Királyságban, továbbra is maradhatnak az országban megszerzett összes jogosultságuk megtartásával, ha meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért – hivatalos elnevezéssel letelepedett jogi státusért – folyamodnak.
E jogi státust 2021. június 30-ig lehet kérelmezni.
Azokra az uniós állampolgárokra, akik december 31-én már az Egyesült Királyságban élnek és megszerezték, vagy a jövő júniusi határidőig kérvényezik a letelepedett státust, az új bevándorlási szabályok nem vonatkoznak.
@TheLastLeg#isitok is it OK that residents of Bell End in Rowley Regis have taken inspiration from dick of the year to name Putin Bellend of the year & even put this statue of him on Bell End. pic.twitter.com/Rvq3KInLzG
Nemrég nagy felháborodást keltett az az információ, miszerint a kormány csak azoknak az állampolgároknak engedélyezné a külföldi munkavállalást, amely országok kormányaival megköti az erre vonatkozó megállapodást.
Köztudott, hogy az ukrán alkotmány mindenki számára biztosítja a
munkához való jogot, amely magában foglalja a munkavégzéssel történő megélhetés
biztosítását, amelyet szabadon választ vagy szabad akaratából vállal (43.
cikkely), valamint a jogot Ukrajna területének szabad akaratából való elhagyásra
jogát (33. cikkely). Ezeket a jogokat Ukrajna nemzetközi jogi kötelezettségei
is tartalmazzák. A gazdasági, társadalmi és kulturális jogokról szóló
nemzetközi egyezmény 6. cikkelye előírja a munkavégzés jogát, „amely magában
foglalja mindenkinek a jogát arra, hogy munkájával biztosítsa megélhetését,
amelyet szabadon választ, vagy vállal”.
Milyen korlátozásokat szabnak Ukrajna jelenlegi jogszabályai az
ukrán állampolgárok kiutazásával kapcsolatban, és azok megfelelnek-e ezeknek a
követelményeknek? A választ ezekre a kérdésekre Az ukrán állampolgárok
Ukrajnából való kiutazásának és Ukrajnába való belépésének szabályairól szóló
törvény 6. cikkelye tartalmazza. Az ukrán állampolgárok Ukrajnából való
kiutazása ideiglenes korlátozásának okai: államtitkot képező információk
ismerete; óvintézkedés alkalmazása, amely alapján a személynek tilos külföldre
utaznia; bűncselekményért kiszabott büntetés; kötelezettségszegési bírósági
határozat vagy más szervek (tisztviselők) határozata alapján, amelyek
végrehajtás alá tartoznak; a Nemzeti Rendőrség adminisztratív felügyelete alatt
álló személyek. Úgy tűnik, hogy a listán szereplő összes ok megfelel az ukrán
állampolgárok külföldi utazáshoz való jogának korlátozására vonatkozó
valamennyi követelménynek.
A világjárvány idején a polgárok biztonságáról való gondoskodás
különös jelentőséggel bír, az ezzel kapcsolatos szabályokat Az ukrán
állampolgárok Ukrajnából való kiutazásának és Ukrajnába való belépésének
szabályairól szóló törvény 9. cikkelye írja elő, amely kimondja, hogy az ukrán
kormány rendelkezhet az állampolgárok kiutazásának különleges rendjéről abban
az esetben, ha az adott külföldi országban rendkívüli helyzet áll fenn, és az
ukrán hatóságok egyben figyelmeztetik polgáraikat arra, hogy ebben az esetben
Ukrajna nem tudja biztosítani állampolgárai biztonságát. Az ilyen
figyelmeztetés azonban nem jelent kiutazási tilalmat.
Mint láthatjuk, Az ukrán állampolgárok Ukrajnából való
kiutazásának és Ukrajnába való belépésének szabályairól szóló ukrán törvény 6.
cikkelyében meghatározott korlátozások
hiányában az ukrán állampolgárok bármilyen célból elhagyhatják Ukrajna területét. Természetesen a Covid–19
koronavírus-fertőzés terjedésének megakadályozását szolgáló korlátozási
intézkedések (az ellenőrző pontok számának csökkentése az ukrán államhatár
mentén, a személyforgalom szinte teljes felfüggesztése bármily nemű járművel, a
határok bezárása stb.) nagy mértékben bonyolították és egyes esetekben
lehetetlenné tették ezen alkotmányos
jognak a gyakorlását. Ha azonban nem vesszük figyelembe a ma érvényben lévő
akadályokat, akkor a jelenlegi jogszabályoknak megfelelően az ukrán állampolgár
a karantén ideje alatt is elhagyhatja Ukrajna területét, dolgozhat külföldön a
munkáltatójával egyeztetett feltételek alapján, és nincs szüksége az ukrán
kormány engedélyére.
A Parlamentben 2020. április 10-én vették nyilvántartásba a
3321. számú, A lakosság fertőző betegségek terjedése elleni védelméről szóló
törvénymódosító kormányrendeletet. Egyebek mellett a dokumentum A lakosság
egészségügyi és járványügyi jólétének biztosításáról szóló ukrán törvény 29.
cikkelyének módosítására irányul: „…karantén esetén az ukrán kormány dönthet úgy, hogy ideiglenesen
korlátozza vagy megtiltja a külföldi állampolgárok Ukrajnába való belépését,
járművek belépését olyan országokból (helységekből), ahol különösen veszélyes
fertőző betegségeket regisztráltak, valamint megtilthatja ukrán állampolgárok
kiutazását Ukrajna területéről”. Mindenekelőtt
a benyújtott törvényjavaslat jogalkotási technikájával kapcsolatban merülnek
fel kérdések. Mint már említettük, az ukrán állampolgárok Ukrajnából való
kiutazásának korlátozására vonatkozó indokokat Az ukrán állampolgárok
Ukrajnából való kiutazásának és Ukrajnába való belépésének szabályairól szóló
törvény 6. cikkelye határozza meg. Az efféle korlátozások bevezetése egy másik
ukrán törvényben hátráltatja a jogbiztonság elvét, és bonyolítja a végrehajtási
folyamatot. Mind a törvénytervezet, mind a kormány nyilvános kommunikációja
során megkérdőjelezhető a „kiutazási” tilalom előnyeiről szóló tézis, miszerint
csökkenti a járványhoz kapcsolódó kockázatokat, mivel az emberek az országból
való kiutazásuk során nem „importálják” (D. Smihal által egy interjúban
használt kifejezés), hanem ellenkezőleg, „exportálják” a vírust. Vagyis ez
ellentmond a kiutazási korlátozás jogszerűségét érintő követelményeknek.
De ne feledkezzünk meg a migráns munkavállalók helyzetét
szabályozó nemzetközi jogi normákról. Például a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet
a migráns munkavállalókról szóló 97. számú 1949. évi egyezményének 4. cikkelye
előírja: A Szervezet minden tagja, joghatóságán belül, megteszi a megfelelő
intézkedéseket a migráns munkavállalók kiutazása, átutazása és befogadása
megkönnyítése érdekében. Gyakorlatilag ez az egyetlen említés az állam
kötelezettségeiről a kiutazás kapcsán, de egy ilyen rendelkezés létezése már
kötelezettséget jelent. Ukrajna nem ratifikálta ezt az egyezményt. Mint ahogy
nem ratifikálta a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet a migráns munkavállalók
esélyegyenlőségéről és egyenlő bánásmódjáról szóló 1975. évi egyezményét,
valamint a migráns munkavállalók és családtagjaik jogainak védelméről szóló
1990. évi, az ENSZ keretein belül elfogadott nemzetközi egyezményt sem. Ez
sajnálatos helyzet, mivel Ukrajna a migráns munkavállalók szállítója, ezért
érdekeltnek kell lennie ezeknek az egyezményeknek a lehető legszélesebb körű
ratifikálásában, és ezáltal biztosítaná polgárai védelmét más országokban. Ez
kell legyen az állampolitika prioritása, nem pedig az állampolgárai itthon tartása.
2018-ban az ENSZ Közgyűlése határozatával elfogadta a
biztonságos, rendezett és szabályos migrációról
szóló globális megállapodást. Ukrajna a megállapodás elfogadása mellett
szavazott. Ezen állásfoglalás 5. pontjában meghatározta célját: „a legális migrációs
csatornákhoz való hozzáférés és rugalmasságának fokozása”. Ez rendkívül fontos,
mivel a migráns munkavállalók kiutazásának tilalma csak az illegális munkaerő-vándorlási
csatornák számának növekedéséhez és az illegális munkaerőmigránsok számának növekedéséhez
vezethet. Ez rontja az állampolgárok hozzáállását saját országukhoz, és nem
javítja Ukrajna nemzetközi imázsát sem. A jelenleg hatályban lévő ukrán
jogszabályok, különösen Az ukrán állampolgárok Ukrajnából való kiutazásának és
Ukrajnába való belépésének szabályairól szóló törvény 9. cikkelye megfelelően
szabályozza a jelenleg fennálló helyzetet. Ezért ma célszerűbb a hatályban lévő
rendelkezések végrehajtása. Többek között az ukrán kormány élhetne azzal a
jogával, hogy dönt az ukrán állampolgárok rendkívüli helyzetben lévő országba
való kiutazására vonatkozó eljárásról ahelyett, hogy új korlátozásokat javasol.
Olha
Pojedinok, ajogtudományok kandidátusa, ügyvéd, a Tarasz
Sevcsenko Kijevi Nemzeti Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Intézete Nemzetközi Jogok
Tanszékének docense
Roman Jedeljev,ajogtudományok
kandidátusa, a Tarasz Sevcsenko Kijevi Nemzeti Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok
Intézete Nemzetközi Jogok Tanszékének asszisztense, az „Ukrán Nemzetközi Jogi
Társaság” civil szervezet titkárságának vezetőj
