Dnyipropetrovszk megyében hét falu kényszerű evakuálását jelentették be, a települések Donyeck megye közigazgatási határának közelében találhatók – jelentette be Szerhij Liszak, a Dnyipropetrovszk Megyei Katonai Adminisztráció vezetője és Mikola Lukasuk, a Dnyipropetrovszk Megyei Tanács vezetője a Telegramon, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Liszak azt írta: „Kényszer kiürítést rendeltek el a Szinelnyiki járás frontvonalbeli területeiről: négy Mezsivszki közösségben és három Novopavlivkai közösségben lévő faluból. Mint megjegyezte, már 400 gyermeket elszállítottak ezekről a településekről. További 26 gyermek még ott maradt. Néhányan közülük olyan menekültek, akik már elvesztették otthonukat, és most kezdenek új életet építeni.
„Az oroszok siklóbombákkal és drónokkal veszik célba az embereket. Ezért a döntés elkerülhetetlen volt. A szülőkkel, rokonokkal vagy törvényes képviselőkkel rendelkező gyermekeknek most el kell hagyniuk a veszélyes helyeket” – hangsúlyozta a tisztviselő. Megjegyezte, hogy a jótékonysági szervezetek segíteni fognak a kitelepítésben. Ugyanakkor már vannak lehetőségek az emberek letelepítésére. Az emberek maguk választhatják meg, hol akarnak élni, és minden társadalmi juttatást megkapnak. Ez a kitelepítés egy hónapig fog tartani. Lukasuk tisztázta, hogy jelenleg nincsenek orosz csapatok Dnyipropetrovszk megye területén. Az ukrán fegyveres erők védik a régiót.
Kezdenek visszatérni az emberek Szantorini szigetére, és újra megnyitottak az iskolák is kedden, miután a sorozatos földrengések miatt csaknem egy teljes hónapig nagyrészt leállt az élet – írja az MTI.
A hatóságok azt követően engedélyezték a tanítás újraindítását, hogy megállapították: csökkent a Szantorinit és a közeli szigeteket érintő földmozgások intenzitása, illetve a statikai vizsgálatok alapján a középületek szerkezetét is kellőképpen biztonságosnak ítélték meg.
A térségben január vége óta több ezer, viszonylag gyenge földrengést észleltek.
A legerősebb 5 és 5,3 közötti erősségű volt. A földmozgások következtében nem sérült meg senki, és komolyabb anyagi károk sem keletkeztek, de ez az intenzív szeizmikus aktivitás nagy riadalmat keltett a lakosság körében.
Több ezren elhagyták Szantorinit, bezártak az iskolák és sok üzlet is. A hatóságok szükségállapotot hirdettek.
A polgári védelmi minisztérium azt közölte kedden, hogy az óvintézkedések még hatályban maradnak, és továbbra is figyelni kell a földcsuszamlások veszélyére.
Ukrajna lakossága 2024-ben 32 millió főre csökkent, ami rendkívül aggasztó adat. 2015-ben még 10 millióval többen éltek az országban. Ezt Olekszij Csernisov, Ukrajna nemzeti egységért felelős minisztere közölte a Die Welt című német lapnak adott interjújában.
Csernyisov elmondta, hogy 1991-ben, Ukrajna függetlenségének elnyerésekor, az ország lakossága 52 millió fő volt.
Tíz év alatt ez a szám 48 millióra csökkent. A háború első szakasza előtt már 45 millió volt. 2015-re, a Krím annektálása után 42 millióra csökkent. 2024-re pedig 32 millióra esett. Ez katasztrofális adat
– mondta Csernisov.
A miniszter hozzátette, hogy a jó hír az, hogy az ukrán nemzet összesen körülbelül 60 millió főt számlál. A probléma az, hogy ennek fele külföldön él.
A magas biztonsági kockázatok, a folyamatos támadások és pusztítás, valamint a tartós áramhiány negatívan befolyásolja az ukránok életminőségét, és ez további külső migrációhoz vezet – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) 2025. januári inflációs jelentésére hivatkozva.
A jelentés szerin „2024-ben folytatódott Ukrajnából a menekültek kiáramlása, és ez évente körülbelül 0,5 millió embert tett ki, ami összhangban van az NBU becsléseivel.” Amint azt az NBU megjegyezte, ez okot ad arra, hogy ne változtassa meg a migráció további dinamikájával kapcsolatos feltételezéseket. 2025-ben várhatóan folytatódik a menekültek nettó kiáramlása (kb. 0,2 millió fő), 2026-ban pedig megkezdődik a migránsok nettó visszatérése Ukrajnába (kb. 0,2 millió fő), ami 2027-ben felgyorsul (kb. 0,5 millió fő).
Az NBU szerint az ukránok külföldön történő további alkalmazkodása miatt csökken a visszatérni vágyók aránya. „Ezért valószínűtlennek tűnik a menekültek tömeges és gyors visszatérése a status quo alatt, aminek következtében a munkaerőhiány az előrejelzési időszakban is fennmarad” – áll a dokumentumban. Az NBU magasnak (25-50%) értékeli a menekültek nagyobb kiáramlásának és az alacsonyabb visszatérési aránynak a kockázatait. Megvalósulásuk esetén romlik a munkaerőpiac, csökkenhet a belföldi fogyasztói kereslet.
„Ugyanakkor a befogadó országok ukrán migránsokkal szembeni politikájának a változása, valamint az ukrán kormány proaktív politikája a migránsok hazatérése felé élénkítheti a visszaáramlást. Ezt ösztönözheti a biztonsági kockázatok gyors csökkenése Ukrajnában. Ebben az esetben csökken a munkaerőhiány, gyorsabban helyreáll a fogyasztói kereslet, ugyanakkor a munkanélküliség növekedésének a kockázatai is növekedhetnek rövid távon” – áll az NBU jelentésében.
Az új adatok szerint Londonban minden tizenkettedik ember illegális bevándorló, ami komoly problémát jelent a brit főváros számára. A szakértők szerint a helyzet még ennél is súlyosabb, és az illegális migrációval kapcsolatos intézkedések sürgősségére figyelmeztetnek.
A legújabb jelentések szerint Londonban akár 585 000 illegális migráns élhet, ami a főváros lakosságának mintegy tizenkettedét jelenti – írja a The European Conservative. Egyes szakértők szerint a valós szám még ennél is magasabb lehet. A Migration Watch elnöke, Alp Mehmet arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Királyságban összesen 1,5–2 millió illegális migráns élhet, ezeknek a többsége pedig Londonban található. A becslések szerint a fővárosban 900 000 és 1,2 millió közötti illegális migráns tartózkodik.
Robert Bates, a Migration Control Központ kutatási igazgatója is arra figyelmeztetett, hogy az illegális migránsok potenciális biztonsági kockázatot jelentenek, és indokolatlan terhet rónak a brit adófizetőkre.
A szakértők egyre inkább szükségesnek tartják, hogy az illegálisan az Egyesült Királyságban tartózkodó személyeket megtalálják, őrizetbe vegyék és deportálják őket.
A kérdés nem csupán a biztonsági kockázatról szól, hanem a migráció költségeiről is, amelyek hatalmas terhet jelentenek az állami szolgáltatásokra, például az egészségügyi rendszerre, az iskolákra és a közlekedésre. Sadiq Khan London munkáspárti polgármestere és Keir Starmer, a munkáspárti kormányfő továbbra is azt képviselik, hogy a fővárosban „szívesen látják” a bevándorlókat, ami tovább súlyosbítja a problémát.
A helyzet kezelése érdekében a szakértők úgy vélik, hogy a kormánynak sürgősen olyan intézkedéseket kell hoznia, amelyek célja az illegális migráció megállítása és a törvények betartatása.
[type] => post
[excerpt] => Az új adatok szerint Londonban minden tizenkettedik ember illegális bevándorló, ami komoly problémát jelent a brit főváros számára. A szakértők szerint a helyzet még ennél is súlyosabb, és az illegális migrációval kapcsolatos intézkedések sürgőssé...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1738187520
[modified] => 1738136413
)
[title] => Londonban minden tizenkettedik ember illegális bevándorló
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=230955&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 230955
[uk] => 231056
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 230956
[image] => Array
(
[id] => 230956
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/egy-friss-felmeres-szerint-londonban-minden-tizenkettedik-ember-illegalis-bevandorlo-600x315-crop.jpg
[original_lng] => 126972
[original_w] => 600
[original_h] => 315
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/egy-friss-felmeres-szerint-londonban-minden-tizenkettedik-ember-illegalis-bevandorlo-600x315-crop-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/egy-friss-felmeres-szerint-londonban-minden-tizenkettedik-ember-illegalis-bevandorlo-600x315-crop-300x158.jpg
[width] => 300
[height] => 158
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/egy-friss-felmeres-szerint-londonban-minden-tizenkettedik-ember-illegalis-bevandorlo-600x315-crop.jpg
[width] => 600
[height] => 315
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/egy-friss-felmeres-szerint-londonban-minden-tizenkettedik-ember-illegalis-bevandorlo-600x315-crop.jpg
[width] => 600
[height] => 315
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/egy-friss-felmeres-szerint-londonban-minden-tizenkettedik-ember-illegalis-bevandorlo-600x315-crop.jpg
[width] => 600
[height] => 315
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/egy-friss-felmeres-szerint-londonban-minden-tizenkettedik-ember-illegalis-bevandorlo-600x315-crop.jpg
[width] => 600
[height] => 315
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/egy-friss-felmeres-szerint-londonban-minden-tizenkettedik-ember-illegalis-bevandorlo-600x315-crop.jpg
[width] => 600
[height] => 315
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1738220433:2
[_thumbnail_id] => 230956
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1171
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 831911848002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 49
[3] => 592
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Hírek
[3] => Társadalom
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 472624
[1] => 1984
[2] => 48032
[3] => 8958
)
[tags_name] => Array
(
[0] => bevándorlás
[1] => felmérés
[2] => lakosság
[3] => London
)
)
[5] => Array
(
[id] => 228359
[content] =>
Az ukránok 2024 decemberében továbbra is rugalmasak és nyitottak voltak a béke-megállapodások paramétereivel kapcsolatos tárgyalásokra, de határozottan elutasították a „békét bármilyen feltételekkel” elvet – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) felmérésére hivatkozva.
A kutatásban részt vevő szociológusok három lehetséges béke-megállapodási csomagot ajánlottak fel a válaszadóknak, amelyek Ukrajna számára pozitív és negatív szempontokat is tartalmaztak. A jelenleg megszállt területek felszabadításának elhalasztásával és a NATO-csatlakozás tilalmával, de az EU-hoz való csatlakozással – zet 41 % támogatta, míg 47 % kategorikusan elfogadhatatlannak tartotta. Júniusban 38 % volt hajlandó elfogadni ezt a lehetőséget, 54 % pedig kategorikusan ellenezte.
Ugyanakkor, ha Ukrajna NATO-tagságot kap (az EU-tagság mellett), akkor a jelenleg megszállt területek felszabadításának elhalasztása mellett 64 % hajlandó támogatni ezt a lehetőséget, 21 % pedig kategorikusan ellenzi. Júniusban 47 % volt hajlandó támogatni ezt a lehetőséget, 38 % pedig kategorikusan ellenezte.
A harmadik csomag esetében 60 % általánosságban elfogadná a NATO- és EU-tagság lehetőségét, valamint Herszon és Zaporizzsja régiók felszabadítását, valamint Donbász és Krím felszabadításának elhalasztását. Kategorikusan ellene lenne – 26 %. Júniusban 57 % volt kész támogatni ezt a lehetőséget, 33 % pedig kategorikusan ellenezte.
„A csomagokhoz való megfontolt hozzáállás azt mutatja, hogy ha a csomagok tartalmaznák Oroszország aktuális (a médiatérben rendszeresen megjelenő követeléseit, az abszolút többség kategorikusan elutasítaná azokat” – írta a KMISZ. Amint az intézet megjegyezte, a biztonság és a jövőbeli inváziókkal szembeni védelem biztosítása továbbra is prioritást élvez. Például az ukránok többsége támogatja az atomfegyverek visszaállítását.
A felmérést a KMISZ 2024. december 2-17-én végezte 2000 válaszadó bevonásával. A területi engedményekre való készségre vonatkozó kérdést 985 válaszadónak tették fel.
Izrael lakosságának száma 2024-ben túllépte a tízmilliót a szokatlanul magas kivándorlás ellenére – jelentette a helyi statisztikai hivatal kedden. Ez már csak azért is meglepő, mert a zsidó állam több mint egy éve háborúban áll a Közel-Keleten.
Az MTI tudósítója pontos adatokat is közölt. Ezek szerint Izrael lakossága 2024 végén elérte a 10 027 000 főt még úgy is, hogy 82 700 izraeli költözött hivatalosan külföldre. Ez a szám különösen magas az elmúlt évek trendjét figyelve. Mindenesetre a népességből
7,7 millióan zsidók,
2,1 millióan arabok,
216 ezren pedig más származásúak.
Az idén az előző évi 1,6 százalékos népességnövekedés viszont 1,1 százalékra csökkent a megnövekedett kivándorlás miatt. A katonai rádió jelentése szerint az elmúlt két évben a kivándorlást a háború, illetve az azt megelőző időszakban a jogrend megváltoztatását célzó törvénykezés okozta.
A háború idején visszatért Izraelbe 23 800 külföldön élő izraeli és 32 800 új bevándorló érkezett. A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy a két évvel ezelőttihez, 2023-hoz képest 15 ezerrel kevesebben választották új hazájuknak Izraelt 2024-ben.
Ugyancsak érdemi adat, hogy ebben az évben 181 ezer gyermek született és 51 400 ember halt meg az országban.
As a reminder, the Taleghan 2 complex (which Axios references) was clearly hit in the strike - but assumed to be unused. Either it was in fact being used, or something else in Parchin was hit https://t.co/EMU11toEj1pic.twitter.com/JwtfLQRl4Q
A Donyeck megyében végrehajtott evakuáció keretében több mint 1 millió 180 ezer embert szállítottak el. Jelenleg a terület ukrán hatóságok által ellenőrzött részén körülbelül 316 ezer civil tartózkodik.
Ezt Dmitro Petlin, a megyei adminisztráció Védelmi, Mobilizációs és Védekezési Osztályának ügyeleti, kommunikációs, tájékoztatási és lakosságinformációs osztályvezetője jelentette be az online sajtótájékoztatón, amelyet az Ukrinform hírügynökség is közölt.
Folyamatban van az evakuálás a Donyeck megyei, ukrán hatóságok által ellenőrzött településekről. Az evakuáció keretében több mint 1 millió 180 ezer embert szállítottak el. Közülük körülbelül 188 ezer gyermek és több mint 46 ezer fogyatékkal élő személy. Jelenleg a megye ukrán hatóságok által ellenőrzött részén körülbelül 316 ezer civil lakos maradt
Ha nem számítjuk a megszállt területeket, ahová a háború miatt nincs bejárás, akkor Ukrajnában körülbelül 28-30 millió ember élhet – jelentette ki kedden Olekszandr Hladun demográfus, a gazdaságtudományok doktora az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Hladun emlékeztetett arra, hogy a Demográfiai Intézet már a teljes körű orosz invázió kezdete után felmérést végzett Ukrajna lakosságáról. „2023 elején elkészítettük Ukrajna 2022. január 1-jei népességének felmérését. Mivel már a nagy háború előtt is voltak bizonyos problémák a számlálással, sokáig nem volt népszámlálásunk. És nekünk újra kellett értékelnünk az adatokat, hogy hány ember van Ukrajnában” – tette hozzá.
A tudósok elemzést végeztek az 1991-es határokon belüli lakosságáról: megszámolták, hányan tartózkodtak Ukrajnában, beleértve a megszállt területeket, beleértve a Krímet is. A demográfusok szerint akkoriban valamivel több mint 42 millió ember élt Ukrajnában. „Idén január 1-jén valamivel több mint 35 millióra becsüljük Ukrajna területén a lakosságot. Ez az 1991-es határokon belülre vonatkozik. Ha a megszállt területek nélkül számolunk, akkor 28-30 millió főre tehető a lakosság – mutatott rá a szakember.
A demográfus szerint most nem ismerjük a valós helyzetet az Ukrajna ellenőrzése alá nem tartozó területeken, így a becslések egészen másak lehetnek. De mindenesetre a tendencia olyan, hogy a népesség nagyon lecsökkent – vélekedett. Ezenkívül a szabványos demográfiai módszerek nem működnek a háborús időszakban – mutatott rá.
„Ukrajnában már kevesebben vannak, akik ténylegesen az állam területén tartózkodnak. De vajon figyelembe kell-e venni a menekültjeinket, akik milliószám távoztak külföldre? Módszertanilag, ha egy személy több mint egy éve távol van az országból, törölni kell a nyilvántartásból. De tudjuk, hogy most nem szokványos helyzet van. Ezért most ha arról beszélünk, hogy hányan vannak az ország területén, időpontokhoz és határokhoz kell kötnünk” – hangsúlyozta Olekszandr Hladun.
