Viktor Mikita, a megyei katonai adminisztráció vezetője Lehel Lászlóval, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet ukrajnai vezetőjével táragyalt.
„A Lehel úr vezette adományozó szervezet munkája nem igényel külön bemutatkozást. Bátran állíthatom, hogy a nagyszabású háború kezdete óta az egyik legeredményesebb karitatív szervezet” – írta Mikita.
Infrastrukturális projektek a belső menekültek támogatására, egészségügyi központok felszerelése – mindezt már nemcsak Kárpátalján, hanem az ország más régióiban is megvalósították.
„Nincs olyan megkeresés, amelyre magyar partnereink ne válaszolnának. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a háború első hónapjaiban elviseljük a térség kistérségeit sújtó kritikus terhelést” – tette hozzá. A megbeszélésen több olyan projekt is szóba került, amely Kárpátalján megvalósítható a frontrégiókból érkező gyerekek számára.
„Köszönetet mondtam Lehel László odaadó munkájáért, valamint hálámat fejeztem ki Magyarország Kormányának, hogy ebben a mindannyiunk számára nehéz időszakban odafigyel az ukránok szükségleteire” – olvasható kormányzónk bejegyzésében.
A mai nap folyamán a Nyugat-Ukrajnai Lvivben átadták azt a 100 darab lélegeztetőgépet, melyet a magyar kormány felajánlásának köszönhetően az Ökumenikus Segélyszervezet juttat el olyan ukrán kórházakba, melyek többsége a frontvonal közelében helyezkednek el. A Dnyipropetrovszk, Donyeck, Ivano-Frankivszk, Ternopil, Herszon, Kijev, Odessza, Mikolajiv, Zaporizzsja, Harkiv és Lviv megyei egészségügyi intézményekbe kerülő lélegeztetőgépek átadásáról még október folyamán írt alá Kijevben együttműködési megállapodást Lehel László, az Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója és Viktor Ljasko ukrán egészségügyi miniszter. Az orvosi eszközök összköltsége eléri a 3 millió eurót. Lehel László a helyszínen elmondta, hogy a háború kitörése óta a segélyszervezet ezen kívül már közel 45 millió euró összegben nyújtott humanitárius támogatást a bajbajutott országnak.
A Magyar Kormány felajánlásaként 100 lélegeztetőgépet juttat el ukrán kórházakba az Ökumenikus Segélyszervezet a következő hetekben. A Dnyipropetrovszk, Donyeck, Ivano-Frankviszk, Ternopil, Herszon, Kijev, Odessza, Mikolajiv, Zaporizzsja és Harkiv megyei egészségügyi intézményekbe az Ukrán Egészségügyi Minisztérium közreműködésével jut el Magyarország korszerű lélegeztetőgép adománya. A humanitárius segélyezésről október 24-én együttműködési megállapodást írt alá Lehel László, az Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója és Viktor Liashko ukrán egészségügyi miniszter Kijevben. A támogatott kórházak közül többen belső menekülteket is ellátó intézmények, illetve nagyrészt a frontvonalhoz közeli településeken találhatóak. Az Ökumenikus Segélyszervezet 2022 februárjában az elsők között kezdte meg a segítségnyújtást a háború miatt menekülőknek és nélkülözőknek Ukrajnában és Magyarországon egyaránt. Azóta több mint 480 ezer embernek nyújtottak segítséget Ukrajna 20 régiójában és Magyarországon. Az Ökumenikus Segélyszervezet eddig több mint 2200 tonna segélyszállítmányt juttatott célba és több mint 250 menekültszállást támogatott.
A magyar kormány felajánlásaként száz lélegeztetőgépet juttat el ukrán, főként a frontvonalhoz közeli kórházakba az Ökumenikus Segélyszervezet a következő hetekben.
A segélyszervezet szerdán az MTI-vel azt közölte, hogy a Dnyipropetrovszk, Donyeck, Ivano-Frankivszk, Ternopil, Herszon, Kijev, Odessza, Mikolajiv, Zaporizzsja és Harkiv megyei egészségügyi intézményekbe az ukrán egészségügyi minisztérium közegészségügyi hivatalának közreműködésével jut el Magyarország adománya. Erről kedden írt alá Kijevben együttműködési megállapodást Lehel László, az Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója és Viktor Ljasko ukrán egészségügyi miniszter.
Idézték a közleményben Lehel Lászlót, aki elmondta: támogatott kórházak közül több belső menekülteket is ellátó intézmény, illetve nagyrészt a frontvonalhoz közeli településeken található, Viktor Ljasko pedig megköszönte a magyar kormány eddigi segítségét, és elismerően beszélt az Ökumenikus Segélyszervezet munkájáról.
A közleményben emlékeztettek: 2020 őszén, a koronavírus elleni védekezést segítve ötven lélegeztetőgépet, valamint nagy mennyiségű védőfelszerelést juttatott el a magyar karitatív szervezet 34 ukrajnai-kárpátaljai egészségügyi intézménybe, 2022 februárjában pedig az elsők között kezdte meg a segítségnyújtást a háború miatt menekülőknek és nélkülözőknek Ukrajnában és Magyarországon egyaránt.
A háború sújtotta országban 25 éves jelenlétre visszatekintő segélyszervezet azóta több mint 480 ezer embernek nyújtott segítséget Ukrajna húsz régiójában és Magyarországon; eddig több mint 2200 tonna segélyszállítmányt juttatott célba és több mint 250 menekültszállást támogatott – írták, hozzátéve, generátorokkal, kályhákkal és tüzelőanyaggal, készpénzzel, illetve pszichoszociális segítséggel is támogatták a bajbajutottakat.
Kitértek arra is, hogy Magyarország támogatásával Zahalciban konténeróvodát adtak át és felújítják a település középiskoláját, Szinyákban pedig egy postai és önkormányzati feladatokat is ellátó egészségügyi központ megépítésén dolgoznak.
Több mint 500 napja tart az orosz–ukrán háború. A magyar Ökumenikus Segélyszervezet töretlenül segíti a rászorulókat: már legalább 1600 tonna segélyt juttatott el Ukrajnába, ezen belül Kárpátaljára is. A program teljes költségvetése meghaladja a 17 millió dollárt.
A háború kirobbanásakor Lehel László, az Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója „kicsit tétovázott”, még nem akarta elhinni, hogy ez a borzalom megtörténik. „Már voltak előjelek, és aztán kénytelenek voltunk tudomásul venni” – mondta a szervezet elnök-igazgatója.
Az egyházi hátterű segélyszervezeteknek van egy nemzetközi szövetségük Genfben, ahová az európai és tengerentúli segélyszervezetek csatlakoznak. Miután a szövetség tudta, hogy a magyar ökumenikusok Beregszászban dolgoznak, és már Kijevbe is készültek, több segélyszervezet szeretett volna kapcsolódni hozzájuk. Nem akartak önálló segélyakciót indítani, hanem inkább anyagilag támogatták az Ökumenikus Segélyszervezet javaslatait.
A szervezet központját ezután „megszállták” a finnek, a svédek, a dánok, az angolok Budapesten, hetekig ott voltak, és még nem is utazhattak Ukrajnába, mert az tiltva volt nekik. Az első lépés az volt, hogy a nagy segélyakciót megszervezzék. Második lépésben gyorsan eldöntötték, hogy megnyitnak egy másik irodát Lembergben.
„Szükségünk volt arra, hogy egyértelműen és világosan mutassuk azt, hogy nemcsak Kárpátalján belül akarunk dolgozni, hanem ez egy olyan válság, ami egész Ukrajnát érinti.
A belső menekültek nagy száma Lemberg körül telepedett le, nem ment tovább Lengyelországba” – mondta Lehel László, az Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója, hozzátéve, hogy sokan mentek Magyarország felé is, számottevő tömeg ellátásába kapcsolódtak be.
Kárpátalján belül a szervezet fontos döntést hozott azzal, hogy nem az egyéni segélyezés mellett döntött, hanem beazonosították azokat az intézményeket, ahová az ukrajnai menekültek érkezhettek. Egy négy fős csapat Kárpátalján végigjárta az erre alkalmas iskolákat, óvodákat, kultúrházakat, egy nap akár 6-8 ilyen helyet is megnéztek. Felmérték, mire van szükség, és megpróbálták a megfelelő segítséget biztosítani. Következő lépésként Kijevben létrehozták az irodájukat, azóta is ezen a három helyen dolgoznak.
Lehel László úgy gondolja, Kárpátalján belül világos és értelmezhető döntés volt minden szervezet számára, hogy ők ezzel a területtel foglalkoznak, és számíthatnak rájuk.
A háború kezdete óta már több mint 500 nap eltelt, bizonyos területeken már az újjáépítésre fókuszálnak, amennyire ez lehetséges. Az újjáépítésre több példát is felsorolt Lehel László: Kijev megyében a magyar kormány segélyezésének köszönhetően több olyan objektumot rendbe tudtak tenni, ami a háborúban megsérült.
A bucsai járásban létrehoznak egy konténer mentőállomást, egy egészségügyi körzeti orvosi rendelőt, és ehhez kapcsolódóan egy adminisztratív kormányablakot.
Elkészült a borogyankai járás óvodája, és elkezdték a zahalci iskola felújítását, ahová 500–600 gyermek járhat majd.
Kárpátalja területén belül Nagyszőlősön egy kollégiumi épületet újítottak fel azért, hogy a járásban különböző helyen lévő, dolgozni kívánó, munkaképes menekültek számára megfelelő lakhatást biztosítsanak. Az elkészült épület több mint száz fő befogadására alkalmas, ami jelzi, hogy normalizálni kell a helyzetet.
Lehel László hozzátette: a menekültek nemcsak azért kerültek el, mert infrastrukturális beruházások történtek, hanem ez részben annak is köszönhető, hogy egyesek visszamentek, mások pedig továbbutaztak.
„Úgy látom, hogy Kárpátalján belül az az iszonyatos nyomás, ami jellemző volt az első időkben, megszűnt, és most már sokkal áttekinthetőbb a helyzet. Azelőtt, ha az ember bement Beregszász központjába, mindenütt emberek nyüzsögtek, mert tele volt menekültekkel. Most már nem egészen ez a helyzet. Bizonyos értelemben jó, más értelemben pedig nem jó jelzés, mert a háború még mindig tart” – mondta az Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója.
Csütörtökön, június 8-án munkalátogatásra érkezett Kárpátaljára Magyar Levente miniszterhelyettes, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának parlamenti államtitkára, aki 34 autóbuszt adott át Viktor Mikitának, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatási Hivatal elnökének. A járművek a Volánbusz Zrt. adománya, s partnerük, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet volt segítségükre az átadásban, melynek elnök-igazgatója, Lehel László és számos munkatársa is jelen volt Tiszasalamonban, az Eurocar üzem területén megtartott ünnepélyes átadáson. Úgyszintén részt vett az eseményen Barta József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ügyvezető alelnöke, a megyei tanács képviselője.
Viktor Mikita örömmel üdvözölte Magyar Leventét, s köszönetet mondott a támogatásért Magyarországnak és személyesen a miniszterhelyettesnek azért, hogy az előzetes megbeszélés értelmében tartja a szavát.
– Korábbi kárpátaljai látogatása során megígérte, és most megkaptuk a számunkra nagyon szükséges járműveket, személyszállító autóbuszokat, amelyekre elsősorban a felszabadított területeken van szükség, jelenleg pedig különösen fontosak Herszon megyében, ahol az orosz terroristák megsemmisítették a vízerőművet. Sok települést elárasztott a víz, az infrastruktúrát gyakorlatilag megsemmisítették. Ezért a mai nap folyamán megegyezünk, hogy a buszok egy részét oda irányítjuk. Az előzetes tervek szerint 4 járművet küldtünk volna Herszon megyébe, de a történtek miatt növeljük ezt a számot – jegyezte meg Viktor Mikita a további együttműködésben és a kölcsönös megértésben bízva.
– Örömmel vagyok itt ismét Ukrajnában, természetesen az apropó nem örvendetes, hanem újból a háború következményeinek a kezelése miatt jöttünk ide – mondta Magyar Levente és kiemelte, hogy Magyarország mind a saját területén, mind Ukrajnában igyekszik megadni azt a segítséget, amire az ukrán nép rászorul ebben a nehéz helyzetben. – Természetesen leginkább Kárpátalján tudunk jelen lenni, itt van a legjobb helyismeretünk, de az utóbbi hónapokban fokoztuk a jelenlétünket Ukrajna távolabbi vidékein is. Ez a háború napról napra, hétről hétre újabb borzalmakat produkál, így most legújabban a gátszakadás miatti humanitárius katasztrófahelyzet állt elő. Ezért mint Ukrajna, az ukrán nép barátja nekünk folyamatosan készen kell állnunk arra, hogy mindig a legrugalmasabban, a leghatékonyabban és a leggyorsabban tudjunk reagálni. S mikor a barátaink, Julija Hrisina képviselő asszony és Viktor Mikita kárpátaljai kormányzó megfogalmazták néhány hete, hogy buszokra volna a leginkább szükség, és azóta ez az igény még jobban fokozódott az említett események miatt, akkor erre, azt gondolom, megfelelő választ adtunk.
Azt kívánjuk Ukrajnának, Ukrajna népének, hogy minél hamarabb olyan ügyekkel tudjunk foglalkozni, amelyek már nem a háborúhoz kapcsolódnak. Nagyon reméljük és imádkozunk azért, hogy minél hamarabb eljöjjön ez a pillanat, de ameddig tart a háború, addig természetesen a segítségre fókuszálunk, és itt leszünk a jövőben is önök mellett – hangsúlyozta Magyar Levente.
Julija Hrisina, az ukrán parlament képviselője a magyar miniszterhelyettest köszöntve elmondta: örül, hogy ilyen alkalom adódott találkozni, mint a 34 autóbusz átadása.
– Örülünk annak, hogy a Magyarországgal folytatott együttműködésünk folyamatosan kiszélesedik és egy ideje már Kárpátalja területén túlra is kiterjed.
Emlékeztetett a Kijev megyei infrastrukturális beruházásokra, amelyek a magyar kormány támogatásával valósulnak meg: a modul óvoda, az iskola és az épülő adminisztratív szolgáltatási központ. Ennek köszönhetően már több mint 100 gyerek óvodába járhat, az óvónőknek van hol dolgozniuk, és boldogok a szülők, mert jó helyen tudhatják a gyermeküket és munkába állhattak. Szeptembertől pedig Magyar Levente közreműködésének és Magyarország támogatásának köszönhetően mintegy ezer gyerek járhat majd iskolába.
– Magyar Levente közel egy hónapja járt Kijevben, ahol fontos és eredményes találkozókra került sor – mondta a képviselő asszony. – Ezeknek a találkozóknak köszönhetően tovább fejlődnek a kétoldalú kapcsolatok országaink között. Akkor kérdezte meg Magyar Levente, hogy mire lenne még szükségünk. Mivel az orosz támadások következtében hatalmas károkat szenvedett el a közlekedési infrastruktúra, így tájékoztattam arról, hogy jelen körülmények között leginkább járművekre van szükség a megyékben. Az államtitkár megígérte, mindent megtesz azért, hogy a legrövidebb időn belül maximális számú járművet biztosítsanak a különböző régiók számára. A szavát, mint mindig, betartotta, és nagyon rövid időn belül ma már átvehetjük a kért autóbuszokat, amelyek itt sorakoznak. Különösen fontos ez a segítség most, amikor egész Ukrajna az orosz megszállók által a kahovkai vízerőmű felrobbantásával okozott ökológiai katasztrófa következményeivel harcol.
A vízzel elárasztott településeken rengeteg embert érint ez az ökológiai népirtás, most még felbecsülni sem lehet, hogy milyen hatalmas károkkal és következményekkel jár majd hosszú távon a gát átszakadása nemcsak Ukrajna, de Európa számára is. Ezek a buszok hatalmas segítséget jelentenek számunkra, hiszen egy részük részt vesz majd a lakosság kimenekítésében. Ez az adomány számunkra nagyon fontos – hangsúlyozta Julija Hrisina.
Pafféri Zoltán, a MÁV–Volán-csoport elnök-vezérigazgatója – ahonnan ez a felajánlás származik – elmondta, hogy a cég Magyarország autóbuszos és vasúti közösségi közlekedését biztosító társaság. A háború kezdete óta azon vannak, hogy segítsék Ukrajnát és az ukrán népet. A mai napig 920 ezer ingyenes szolidaritási vonatjegyet adtak az ukrán menekülteknek, állami támogatásból fejlesztik a záhonyi vasúti átrakodó kapacitásait. 56 ezer munkavállalójuk szolidaritási gyűjtést szervezett a humanitárius segítségnyújtás érdekében.
Volodimir Csubirko, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke úgyszintén köszönetet mondott a magyar félnek az autóbusz-adományért, amely – mint mondotta – nem az első és nem is a második, de az eddigi legnagyobb.
– Magyarország a háború első napjától minden szinten segít nekünk, kezdve az önkormányzatoktól és a magyar kormánnyal befejezve. Mi pedig a háború ellenére nem tétlenkedünk és közös projekteken dolgozunk, mint a hulladékfeldolgozó üzem; tervezzük a további közös életet, s ez a legfontosabb.
Lehel Lászlótól megtudhattuk, hogy elindult a magyar segélyezés Herszonban. Szerdán este tértek vissza a térségből, ott van egy csapatuk, amely dolgozik, és Kijevből még magyar munkatársat is delegálnak a helyszínre. Szerdán elindult egy újabb 20 tonnás segélyszállítmány élelmiszerekkel, higiéniai eszközökkel, és a magyar segélyezés az első szakaszban néhány napon belül 50 millió forinttal fog megjelenni.
Az autóbuszokat Kijev, Harkiv, Zaporizzsja, Doneck, Dnyipropetrovszk, Herszon megyébe küldik, egy része pedig Kárpátalján marad, többek között a Nagydobronyi kistérség is kapott egy autóbuszt. Nagy Ferenc polgármester és Kántor József, a kistérségi oktatási, kulturális, ifjúsági és sportosztályának vezetője elmondták: ez azért fontos, mert ilyen típusú járműve nem volt a kistérségnek. Ha sportrendezvényekre, kulturális eseményekre, kirándulásokra kellett utazniuk, akkor mindig bérelni kellett, ami pluszkiadást jelentett. A most kapott jármű sokat egyszerűsít a helyzeten, nagy segítség.
Go-Ahead’s purple buses that once shuttled passengers between @LDNLutonAirport and the nearby railway station have arrived in Eastern Ukraine after being donated to a charity supporting the Ukrainian war effort.
Elindult az első magyar segélyszállítmány a dél-ukrajnai Herszon térségébe, ahol tegnapelőtt felrobbant a nova kahovka-i vízerőmű duzzasztógátja. A katasztrófa pillanatában a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet képviselői a Kahovkától 150 km-re fekvő Mikolajiv városában tartózkodtak, így gyorsan fel tudták mérni, hogy mire van leginkább szükség. Lehel László a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója a sajtónak elmondta: azonnal felvették a kapcsolatot a herszoni hatóságokkal, és az első 20 tonnás, főleg élelmiszerekből álló segélyszállítmányt, már el is indították a katasztrófa sújtotta területre.
220 000 ukrajnai rászorulónak segített a háború kirobbanása óta a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, mondta el a TV 21 Ungvár stábjának Lehel László elnök-igazgató. Nyugaton Kárpátalja és Lviv, keleten Harkiv és környéke, délen Zaporizzsja és a herszoni régi, közép-Ukrajnában pedig a főváros, és Kijev megye volt eddig a fő tevékenységi területük. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet által nyújtott segítség volumenét jelzi, hogy 4 és fél millió dollár értékű készpénz-támogatást is kiutaltak a háború miatt szenvedő és hátrányos helyzetbe kerülő rászoruló ukránoknak országszerte. Emellett Pszicho-szociális támogatásban 3000 fő részesült a Magyar Ökumenikus Segélyszervezetnek köszönhetően. Miután az orosz hadsereg ősszel lebombázta az ukrán energetikai rendszert, és országszerte állandósultak a napi több órás áramszünetek, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet azonnal segített ezen a területen is, eddig 100 nagy teljesítményű áramfejlesztő generátort osztottak szét célirányosan. Lehel László kiemelte: a háború 11 hónapja alatt eddig 130 humanitárius segélyt szállító kamiont küldtek Ukrajnába.
A magyar Ökumenikus Segélyszervezet már a háború előtt is aktív volt Ukrajnában, az orosz támadás után pedig bővítették tevékenységüket az országban. Lehel Lászlót, a segélyszervezet elnök-igazgatóját munkájukról és tapasztalataikról kérdezte az Index.
Lehel László az elmúlt időszakban többször is járt Ukrajnában, munkatársaik állandó jelleggel az országban tartózkodnak. Az Ökumenikus Segélyszervezet ukrajnai működésének történetét az Index kérdésére onnan kezdte, hogy az 1998-as árvíz során, amikor Kárpátalján segítettek, úgy döntöttek, hogy maradnak, létrehoztak egy szociális központot, és hivatalosan is bejegyezték a segélyszervezetet Ukrajnában.
Ez adta az alapját a gyors és hatékony munkának, a beregszászi irodájuk elkezdett kapcsolatokat építeni a Kárpátalján túli hasonló civil szervezetekkel, összesen tizenöt ilyen csoporttal alakult együttműködési platform. Közülük a háború előtt többen jártak Magyarországon, tanulmányozták az ökumenikusok tevékenységét, a szociális rendszert, a feladatmegosztást. Magyar mintára létrehoztak Herszonban egy anyaotthont, ebben segítséget nyújtott az Ökumenikus Segélyszervezet és a magyar külügyminisztérium is.
A háború február végi kirobbanása után első lépésként megerősítették a beregszászi irodát, ezzel párhuzamosan létrehozták a lembergi humanitárius központjukat is. Ebben az időszakban a segélyszervezetek visszahúzódtak Lemberg térségébe. A következő lépés, hogy a finnekkel közösen az elsők között működtetni kezdtek egy kijevi irodát.
Ez a három területi iroda most is aktív, mindegyiknél töltenek be vezető pozíciót magyarok, az oldalukon többek között helyi szakemberekkel, projektvezetőkkel, adminisztrátorokkal, pénzügyi szakemberekkel. Lehel László hangsúlyozta: olyan, működőképes rendszert kellett összerakniuk, ami átlátható, mindent könyvelnek, és meg kell felelni a törvényi előírásoknak. Egész Ukrajnára kiterjedő működési engedélyük van az ukrán hatóságoktól.
Ezek az irodák aktívan segítettek abban, hogy a Kárpátalján túlra, például Zaporizzsjába, Ternopilba, Poltavába, Harkivba, Ivano-Frankivszkbe, valamint Odesszába és Herszonba is jelentős segítséget juttassanak el.
Lehel László arról is beszámolt, hogy már több mint 1450 tonna élelmiszert, higiéniai terméket és egyéb természetbeni adományt szállítottunk. A központi raktárunk Kárpátalján van, sok esetben át kell rakodni ukrán teherautókra, mert nincs olyan, aki Magyarországról vállalná, hogy a háborús övezet közelébe menjen. Ilyenkor helyi ukrán kamionsofőrökkel visszük tovább a szállítmányokat. Az átadás és a szétosztás is dokumentált, kalkulációink szerint az összérték meghaladja az ötmilliárd forintot. Eddig összesen mintegy 220 ezer embernek segítettünk.
Pszichológiai segítséget is nyújtottak már háromezer főnek, gyerekeknek és nőknek, főleg a frontvonalakhoz közeli térségben. 62 kisebb partnert is támogatnak 620 ezer dollárral, ezek néhány fős szerveződések, a menekültek között dolgoznak. A Rugalmas Felhasználású Támogatások projekt keretében egy kis szervezet maximum tízezer dollárt kaphat.
Egy másik projektben anyagi támogatást biztosítanak, de ezt nem úgy kell elképzelni, hogy a sorban állók között szétosztják a pénzt. A Többcélú Készpénzes Segítségnyújtás elnevezésű programban gondos elemzőmunka folyik a belső menekültek körében, ezt a helyi hatóságokkal is egyeztetik, ez alapján kerülnek kiválasztásra a támogatásban részesülő családok, akik hitelkártyát kapnak, erre történik az utalás. Eddig több mint húszezer fő kapott havi rendszerességgel ilyen támogatást, 4,5 millió dollárnyi összértékben.
32 millió forint értékben tűzifát is osztottak Kárpátalján, és több mint hetven nagy generátort szállítottak Ukrajnába, különböző intézményeknek és kórházaknak. 800 ezer dollár értékben kályhákat is juttattak befogadóközpontoknak és családoknak Harkiv környékén. Több mint 250 menekültszállást támogatnak az országban.
Az Ökumenikus Segélyszervezet az infrastruktúra fejlesztésében, helyreállításában is szerepet vállal. Már áprilisban jártak például Bucsa környékén, nem sokkal az oroszok kivonulása után, a helyi polgármester szerint ők voltak az első nemzetközi segélyszervezet a helyszínen. Generátorokat, élelmiszereket vittek, megállapodtak egy kis körzeti orvosi rendelő létrehozásában, valamint az egyik iskola rendbetételében, és egy konténeróvodát is kialakítottak.
Remény és halál
Az Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatóját arról is kérdeztük, hogy milyennek érzik az ukrajnai közhangulatot az orosz támadás óta.
Változó tapasztalataink vannak. Az első a rettenetes felháborodás volt, egyfajta vérig sértettséget éreztek a büszkeségükben. Komoly összefogás jött létre, ritkán látni olyan szintű szolidaritást, amit a helyiek mutattak például a segélycsomagok gyűjtésében, válogatásában. Később jött egy mélypont, amikor az erős orosz támadások következtében területeket veszített Ukrajna. A legutóbbi időszakban, a sikeres ukrán ellentámadások után inkább a remény a jellemző. Megváltozott a közhangulat – fejtette ki Lehel László, hozzátéve: az áramkimaradásokra valamilyen szinten már tud készülni a lakosság, mert legtöbbször értesítést kapnak arról, hogy mikor nem lesz áram. Ezeket az időszakokat generátorokkal próbálják áthidalni, nagy igény van az ilyen eszközökre.
Mindemellett a Kárpátalján olyan nyugdíjasok is kérnek tőlük segítséget, akik nem menekültek, de nehézségeik vannak, legutóbb 650 egységcsomagnyi élelmiszert osztottak szét köztük.
Az elnök-igazgató úgy tapasztalta: bár látni a reményt, de az ember nap mint nap szembesül a kegyetlen elmúlással, látja a halottszállító járműveket, és a temetőkben az elhunytaktól búcsúzó tömegeket. Szívbe markoló látvány, de a halál mellett mégiscsak van valami remény az emberekben, hogy egyszer vége lesz ennek az időszaknak.
Lehel László arról is beszélt lapunknak, hogy a munkatársaik ott élnek Lembergben, Kijevben és Beregszászon, a projektek folyamatosan zajlanak, a magyarországi központ rendszeres beszámolókat kap ezekről. A segélyszervezet vezetője a tervek szerint februárban utazik legközelebb Ukrajnába, meghívást kapott többek között Herszonba.
Lehel László a pénzügyi háttérről elmondta, hogy több lábon állnak: a magyarországi gyűjtés lehetővé teszi, hogy Budapesten menekültközpontot működtessenek, emellett az ukrajnai tevékenységükben szorosan együttműködnek a kormánnyal, azon belül is a Külgazdasági és Külügyminisztériummal, valamint nemzetközi pályázatokon is indulnak. Nyugat-európai szervezetek is csatlakoztak hozzájuk, támogatják az ökumenikusok projektjeit, „kiemelt szerepünk van a koordinációban, a nemzetközi csapat zászlóvivői vagyunk”.